Felelnetek kell! http://felelnetekkell.blogger.hu Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben.... hu A bírói bűnözés alapja, az alaptörvény földbe tiprása!! Diktatúra!!! http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/12/22/biroi-bunozes-bunpartolas  

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.


TISZTELT TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK !


Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom,. szám alatti lakos, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében

igazolási kérelmünket és tanácsülés megismétlési kérelmünket nyilvános tárgyalás tartása iránti kérelmünket
az alábbiak szerint terjesztjük elő:
A Tisztelt Törvényszék 2017. december 13. napján kézbesítette a pótmagánvádló képviselője részére a II. fokú határozatot, melyet a tanácsülés időpontjának értesítése nélkül hozott meg.
A Be 358. § (1) bekezdés szerint a másodfokú bíróság tanácsának elnökea) intézkedik – szükség esetén – a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy az első fokú bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,b) a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az első fokú bíróság eljárását vagy az ítéletet miért tartja sérelmesnek,…
A (2) bekezdés szerint a tanács elnöke az ügy érkezésétől számított hatvan napon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.A Be 360. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoza) a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,b) ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a lefoglalás megszüntetésére vagy a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése ellen irányul,c) ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, d) ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, feltéve, hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg, A (3) bekezdésben írtak szerint a tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről, és arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket tehetnek. 
A bíróság korábban értesített arról, hogy a fellebbezést tanácsülésen bírálja el. Az értesítés egyéb, a jogszabályban előírt felhívásokat nem tartalmazott, a határnapot nem közölte.
Nem kaptunk  így értesítést - a tanácsülés határnapjáról ( Be 358§ (2) bekezdés )- felhívást arra, hogy a határnapra is figyelemmel a fellebbezésünket 8 napon belül kiegészíthetjük ( Be. 360 § (3) bekezdés )- illetve nem érkezett a Be 358 § (1) bekezdés b.) pont szerinti kiegészítésre vonatkozó felhívás sem.
Ennek azért van jelentősége, mert ismerve a magyar bíróságok eljárási határidejét ( van a pótmagánvádlónak egy évvel korábbi olyan ítélete is, melynek a II. fokú elbírálására 2018 évben kerül majd sor, így ez az eljárási határidő nem volt egyedinek tekinthető) a pótmagánvádló a különösen bonyolult, szakmai kérdésekkel teletűzdelt ügyben teljes nyugalommal dolgozott jogi és orvosi szakértővel a fellebbezés részleten indokolásán, bízva abban, hogy 
a Be előírásai és más II. fokú bíróságok ennek megfelelő joggyakorlata alapján a bíróság - értesíteni fogja egy következő végzésben a kitűzött határnapról- és felhívja a 8 napos határidővel a fellebbezés kiegészítésének lehetőségére
hiszen ezen perbeli- a jogszabályban is előírt - cselekmények  bekövetkeztéig nyugodtan dolgozhat a fellebbezésen és bízhat abban, hogy azt olyan időpontban be tudja nyújtani, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a II. fokon eljáró bíróság azt tartalmilag is figyelembe tudja venni.
Erre sajnálatos módon a pótmagánvádlónak már nem maradt lehetősége, mert a jogszabályi előírás ellenére - sem a határnapról nem értesült- sem a felhívást a 8 napos határidővel nem kapta megellenben megkapta a II. fokú határozatot, mely nyilvánvalóan úgy került meghozatalra, hogy a részletes fellebbezésben írtak megismerésére a II. fokú bíróságnak nem volt módja.
A Be előírásinak pontosan meg nem felelő felhívás miatt a pótmagánvádlót a bíróság elzárta annak a lehetőségétől, hogy a fellebbezése részletes indokolását előterjessze, ez akkor is így van, ha erre volt elegendő idő, azonban a pótmagánvádló a Be szerinti felhívások kiadásában bízva úgy értékelte, hogy még több idő is rendelkezésére áll.
Erre a megtévesztő felhívásra is figyelemmel kérjük, hogy a fellebbezés részletes indokainak előterjesztésére a Tisztelt II. fokú bíróság igazolási kérelemként lehetőséget biztosítani szíveskedjenek.
A mulasztás vétlenségét alátámasztja, hogy a bírsági gyakorlat és a Be szó szerinti előírásainak betartásában bízva dolgozott a pótmagánvádló és jogi képviselője is a beadványukon, abban a biztos tudatban, hogy a beadvány cizellálására még elegendő idejük van a Be szerinti felhívás kiadásáig, mely elmaradt.
Az igazolás eredményeképpen kérjük a II. fokú eljárás megismétlését, elsődlegesen nyilvános ülés formájában, hogy a pótmagánvádló érezhessen, hogy a méltatlan I. fokú eljárás után egy méltányos, nyilvánosságot biztosító II. fokú eljárásban vehet részt, míg másodlagosan a tanácsülés megismétlését kérjük az alább csatolt részletes indokolás figyelembevételével.


Igazolási kérelmünkkel együtt a Tatabányai Járásbíróság 3.B. 840/2013/55 számú ítélet ellen az I.r. valamint a III. és IV. r. vádlottak tekintetében bejelentett 
fellebbezésünk részletes indokolását
az alábbiak szerint terjesztjük elő:

Az I. fokú bíróság az álláspontunk szerint a hiányosan lefolytatott bizonyítási eljárást követően részben tévesen, részben iratellenesen és megalapozatlanul állapította meg a tényállást, bizonyítékokat nem és nem megfelelően értékelt, tévesen hagyta figyelmen kívül az általa csatolt szakvéleményeket, tévesen utasította el a pótmagánvádló bizonyítási indítványait és a pótmagánvádló jogait korlátozta, ezzel a teljes körű bizonyítás lehetőségétől megfosztotta, tévesen értelmezte a szakértők bevonásával és szakvélemény értékelésével kapcsolatos jogi lehetőségeket, mely alapján megalapozatlan és felülbírálatra is alkalmatlan döntést hozott.
A bíróság tényállása az alábbi megállapítások tekintetében megalapozatlan: 1. Az I. r. vádlott által elvégzett Bumm kanalas beavatkozás során a fertőtlenítés elmaradása nem állapítható meg. A Bumm kanál révén fertőzés nem kerülhet a szervezetbe. A magánszakértői vélemények – e körben is – a bíróság által nem ismert adatokon és tényeken alapulnak.
A beavatkozás leírása nem tartalmaz semmilyen utalást a fertőtlenítés megtörténtére, semmilyen dokumentum, műtéti leírás nem igazolja ennek elvégzését. Erre egyetlen adat van: az ezen mulasztás miatt felelősségre vont I.r. vádlott szóbeli nyilatkozata.
Álláspontunk szerint a fertőtlenítés elmaradása a bizonyítás adataiból megállapítható.
A pathológiai szakvélemények alátámasztották azt, hogy a fertőzés élő szervezetben keletkezett, melyet az ítélet 14. oldala az egyik szakvélemény kapcsán elfogadott tényállási elemként idézett is, majd ennek ellentmondva több helyütt már az elfogadott bizonyítékokon alapuló tényállás körében azt rögzítette, hogy a „gyulladásos, sejtes reakció teljesen hiányzik”  ( ítélet 25. oldal alja és 27. oldal utolsó előtti bekezdése ). 
Ezen ellentmondás feloldására a bíróság semmit nem tett meg, a pótmagánvádló ezzel szemben bizonyította, hogy a bíróság által elfogadott szakértői vélemények megalapozatlanok e körben, ellentétben állnak a szakmai irányelvekkel, szakmai szabályokkal.
A beavatkozás szakmai- foglalkozási szabályrendszere a szakirodalomban és a tankönyvekben rögzítésre került, mely elsődleges bizonyíték, még a szakvéleményeket is megelőzően ugyanis míg ez előbbi egy objektív és az egyedi ügyektől független szabályrendszer együttes, addig a vádlottakkal igen jó munkakapcsolatban lévő szakértők „vádlottakat mentő” igyekezete igen jól tetten érhető volt a szakértők tárgyalási magatartásából, akik kollégaként viselkedtek a vádlottakkal és többször lenéző, kioktató stílust vettek fel a pótmagánvádló képviselőjének törvényben biztosított kérdésfeltevési jogának alkalmazása során, holott egy igazságügyi szakértővel szemben elvárás a független és objektív szakvélemény adás és független és objektív viselkedés az eljárás résztvevőivel szemben.
A foglalkozási szabályokat nem a munkaköri leírások, SZMSZ és folyamatszabályozások rögzítik, hanem jogszabály.
Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.
A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”( Ezt támasztja alá az Eütv. 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)
A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik. A szabályrendszereket a szakirodalom, tankönyvek sora tartalmazza, melyek évtizedek óta azonos szabályokat tartalmaznak.
A pótmagánvádló az egyes vitatott szakértői megállapítások kapcsán tételesen felsorakoztatta az egyes tényállási elemek körében a szabályrendszerek együttesét, szövegkiemelővel kiemelve azon szabályokat, amelyet a vádlottak az eljárások során megsértettek, amelyek igazolják, hogy a vitatott szakértői megállapítások ellentmondanak ezeknek a rögzített szabályoknak. Ehhez képest a bíróság ítéletében azt állapította meg több helyen, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta, hogy a vádlottak milyen szabályokat szegtek meg ( ítélet 31 és  34 oldal).
A pótmagánvádló előadta a tényállás körében, hogy ki milyen szabályokat szegett meg.  Igazságügyi szakértői véleményt csatolt, melyben a szakértő leírta, hogy ki milyen szabályt szegett meg. Szakirodalmat csatolt, melyben kiemelte, hogy az adott beavatkozásra milyen szabály van – és megjelölte, hogy ezt a szabályt a műveletet végző vádlott nem tartotta be.  Vajon ehhez képest milyen konkretizálást várt volna el a továbbiakban az I fokú bíróság?
A Bumm kanalas beavatkozással kapcsolatosan több magánszakértői vélemény született. Ellentétben a bíróság megállapításával nem a pótmagánvádló által előadott adatok alapján, ( ahogy erre alapozva ezen bizonyítékok értékelését és figyelembevételét a bíróság kizárta, azaz a bizonyítékokat jogsértően lesöpörte az asztalról - ítélet 20 oldalának levezetése ) – hanem a kirendelt orvosszakértők által is tanulmányozott metszetek alapján, azaz objektív minta megtekintése alapján – mivel a bíróság a minta megtekintését a magánszakértők részére is biztosította.
Erre figyelemmel a szakértők nem kritikát, általános véleményt, kritikai szintű szakmai álláspontot rögzítettek a pótmagánvádló ismeretlen tartalmú előadása alapján, hanem igazságügyi szakvélemény készítettek pontosan ugyanazon adatok és tények alapján, mint a bíróság által kirendelt szakértő.
Így megalapozatlan  és jogsértő a bíróság azon eljárása, hogy ezen szakvéleményeket nem értékelte, ezekről már eleve kimondta, hogy a „ pártatlanság, objektivítás tőlük nem várható el és nem érhető tetten” ( ítélet 20 oldal 2. bekezdés ). Ezzel a bíróság önkényesen kirekesztett több bizonyítékok az értékelendő bizonyítékok körében, ezen bizonyítékokat nem értékelte, nem ütköztette az egyéb bizonyítékokkal, az ellentmondások feloldására nem tett meg semmit. Sőt ehhez képest a szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapításokat kritika nélkül elfogadta.
Ezen az eljáráson is pontosan látszott az a vélemény, amit a II. r. vádlott képviselője a tárgyaláson a pótmagánvád intézményével kapcsolatosan levezetett, ami alapból megkérdőjelezi annak az eljárási jogait, aki – bár a jogszabály ezt lehetővé teszi – de a hatóság által megszüntetett büntetőeljárás után még merészel vádat emelni és képviselni.
Annak ellenére, hogy a Be. általánosságban is megfogalmazza, hogy a pórmagánvádlót az ügyész jogai megilletik a tárgyaláson, nemigen találkoztunk még olyan eljárással, ahol az ügyészt a bíróság ennyire korlátozva volna az igazság kiderítésében, ahol a  nyomozó hatóság vagy az ügyészség által beszerzett szakvéleményt ennyire figyelmen kívül hagyták volna, ahol ezen a szakvélemények még arra sem voltak méltóak, hogy a  benne foglaltakat a bíróság értékelje, ütköztesse, azaz az eljáráshoz méltóan komolyan vegye. 
A bevont magánszakértők igazságügyi szakértők. A szakvéleményük tekintetében pontosan ugyanolyan szakmai követelményeknek kell megfelelniük, mintha a bíróság rendelte volna ki őket, annak ellenére, hogy magán felkérésre, egy laikus személy eljárását segítik. Ez utóbbi körülményt a bíróság figyelembe veheti, ha a szakmai szempontokban kifogást talál, de az eljárást nem fordíthatja meg akként, hogy a megbízás jellege miatt a szakmai szempontokat már nem is értékeli.
A pathológus szakvélemények tekintetében ráadásul a szövettani minták adták az adatokat, azon minták, amit a bíróság tett hozzáférhetővé, ennek ellenére a szakvéleményeken a bíróság nemes egyszerűséggel átlépett.
A szakvélemények megállapításai:
Dr Kindler Miklós:
Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a bahériumfelhök tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak. Ezek keringés mellett keletkeztek.
Dr Kaiser László:A méhbe történő behatolás a szülést követően fertőző forrás, s hogy ezt jelen esetben követte-e helyi kezelés - nem tudom.
A szövettani leletek közül a méhkaparókban (1g42l07) levő nekrotikus sejtek, decidua illetve az abban látható tömeges neutrophil egy része a szövetek lebomlását, céIzó élettani jelenség" ugyanakkor azt megállapítani, hogy esetleges eszközös behatolás révén bejutott kórokozókra adott válasz sejtjei lehetnek-e, már közöttük kizárni nem lehet. Több meghallgatott is jelzi, hogy baktérium jelenléte természetes a női külső genitális traktusban. Ez véleményem szerint is helytálló, de a tömeges baktérium jelenléte, melyre a lelet utal nem normális jelenség
Értelmezésem szerint a kaparékban levő baktériumok egy korai szepszis forrást jelezhetnek,Baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros. A tömeges baktérium és gyulladásos sejtek jelenléte a méhszáj területén egy gyulladásos reakciót takar. Ez klinikai képében sepsis formájában manifesztálódhat.Saját gyakorlatom, hogy baktériumok jelenléte az endomeriumban még kis számban sem része egy normál szülést követő folyamatnak. Jelenlétük arra utal, hogy ezek közvetlenü1 a szülést követő időszakban kerülhettek mind a terhességi kaparékba mind az uterusba.
Véleményem szerint a sepsis a méhűri betapintás után induló folyamat lehetett. Ezt több napig célzottan kell kezelni, a folyamat elhúzódó lehet, de ez a gyors lefolyás esetén arra van gyanúm, hogy egyéb folyamat jelen esetben az uterusból eredő vérzés is szerepet játszhatott ebben a nagyon gyors lefolyásban ós a halál kialakulásában.
Dr. Szakál Gergő:
A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. A mintában rothadásra utaló jelek nincsenek  illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen ún. baktériumfelhőt képezve, mely élő, megtartott szövetrészletekkel függ részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumfelhők nagy valószínűséggel élőben keletkeztek, a szaporodás élő szervezetben történt. 
A szöveti reakció hiánya véleményem szerint nem összeegyeztethetetlen a sepsissel. ….. Sepsist ugyanis a baktériumoknak, azok sejtfalának vérbe történő kerülése önmagában is kiválthat, a baktériumok által termelt toxinok is okozhatnak reakciót, illetve a szervezet korai immunválasza sokkal összetettebb annál, semhogy a granulocytás reakcióból következtetni lehessen a válaszra, annak mértékére. Kezdődő sepsis esetén klinikai vizsgálatoknál is a szérumból kimutatott fehérjék (CRP, PCT, vérsüllyedés) irányadóak, nem pedig a keringő fehérvérsejtek száma, mivel ez jórészt az előbbi laboratóriumi értékekhez (s így a septicaemia első tüneteinek megjelenésekhez képest) késleltetetten kezd el emelkedni. 
A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. 
Azt, hogy pontosan milyen baktériumról van szó, és hogy mi volt a behatolási kapu, nem a szövettani vizsgálat hivatott eldönteni, de egyaránt okozhatta a jelzett méhűri revisio során a nem megfelelő sterilitási szabályok betartása, valamint a magzatvíz terhesség során beállott fertőződése. Mindhárom szakértői vélemény egyezően azt állapítja meg, hogy a metszetek alapján élőben keletkezett gyulladásos sejtes reakció megállapítható, az egyik szakértő ennek keletkezését is leírja, mely alapján a keletkezés időpontja a méhűri revízió lehet ( mivel mindenki kizárta a magzatvíz fertőzöttségét).
Ehhez képest a bíróság iratellenesen rögzíti, hogy a patológus szerint a gyulladásos sejtes reakció szinte teljesen hiányzik ( 25 és 27 oldal ) és ebből az iratellenes megállapításból következtet arra, hogy a beavatkozás során nem lehetett fertőzést okozni.
A foglalkozás  írott szabályai a méhűri beavatkozás során:
XIII. Lampé László Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat Részletes Szülészet 2.  Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó 1992.  XIII/208old. A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. 
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/628old.A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemi szervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77oldA műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
A méhűri beavatkozás végzésének foglalkozási szakmai szabályai azonosak a méhűri betapintás és a lepényleválasztás esetén. 
V. Lampé László  Szülészet Nőgyógyászat  Műtéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/197old.A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak. 
Minden esetben kötelező a jódvizes öblítés, melyet a I. r. vádlott elmulasztott megtenni, ezt a dokumentáció és a későbbi események is alátámasztják.
Javallat az öblítés mellett az antibiotikum adása is, melyet az I. r. vádlott szintén nem tett meg. 
XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.  XLVI./74old/  A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve 2. átdolgozott kiadás Semmelweis  kiadó Budapest 2002 XVII/496old Leválasztás utána méhet hideg jódos vízzel átmossuk. Lepényleválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni. 
I. Lampé László Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/196old  :A méh kiürítése után a méhűrt 1-2 liter jódos meleg (45-50 celsius fokos) vagy hideg (10-15celsius fokos ) vízzel átöblítjük ( 1 liter steril vízre 1 evőkanál tinct. Iodi. )Erre a célra kitűnően megfelel a Bozemann—Fritsch-féle kettős furatú katéter, amelynek belső csövén a méhbe jut a fertőtlenítő folyadék, külső járatán pedig visszafolyik(9.8.ábra)  Az infekció leküzdése—vagy megelőzése – érdekében indokolt a lepényleválasztás után 3-5 napig antibiotikumot és méhösszehúzó szereket( pl. 3.szor 20 csepp Ergam) adni.
A beavatkozás elvégzésének eszköze ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni.  
Ezzel kapcsolatban tett ítéleti megállapítás – mely szerint „lehetetlen, hogy a Bumm kanalas beavatkozástól kerüljön toxikus schock szindrómát okozó fertőzés az édesanya szervezetébe” – megalapozatlan és szakmai álláspontokba is ütközik. Az ezt megállapító szakvélemény ( Jaklovics ) megalapozottságához, objektivitásához kell, hogy ezt követően nyomatékos kétség férjen, de ezzel kapcsolatban a bíróságnak nem keletkezett olyan benyomása, hogy az „objektivítás nem érhető tetten” benne. Ez pedig egy jogsértően véghezvitt, okszerűtlen bizonyíték értékelés.
A szakirodalom pontosan lépésről lépésre leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012 II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!! a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet. 
I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/482old És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat olt be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI. kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664old.Mindennemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old. A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./596oldA gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.
XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.  XL./141old/  Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.
Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény. 
Ha a betapintás után láz jelentkezik, antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.
2. A szakirodalom itt már említi a tényállás szempontjából az okozatosságban következő elemet, a lázat, mely tekintetében is részben iratellenes, részben megalapozatlan és téves a bíróság tényállása és következtetése. Téves és iratellenes az a megállapítás, hogy a III. r. vádlott a beteglapokból nem rendelkezett olyan információkkal, melyből arra kellett volna következtetnie, hogy a sértett külön figyelmet és ellátást igényel illetve a sértettet súlyos fertőzés támadta meg.  Téves az a megállapítása, hogy az első magas láz után a beteg láza lement  és csak este tért vissza és az injekció után orvosilag elfogadott tartományba tért volna vissza. Téves az a megállapítás, hogy a magas láz észlelése kapcsán szakmai szabályszegés és mulasztás nem következett be. Téves, hogy további vizsgálatok ne lettek volna szükségesek. Téves az a megállapítás,, hogy a gyermekágyas fokozott észlelése az I. r. vádlott utasításának hiányában a III. és IV rendű vádlottnak ne lett volna kötelezettsége. Téves, hogy az utólagos beírásnak a láz tekintetében ne lenne büntetőjogi szempontból jelentősége.
A láz mértéke és a lázmenet tekintetében a bíróság tényállása iratellenes.
Tény, hogy 16 órakor történt egy nagyon magas 39,9 fokos érték mérés, mely a szakirodalom azaz a szakmai irányelvek szerint már nem tekinthető semmiképpen „kifáradásos láznak”, így azt ezt megállapító szakvélemények megalapozatlanok, szakmaiatlanok, az az orvos aki ezt feltételezi az a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja és könnyelműen bízik a mulasztása következményeinek elmaradásában.
A magas láz a szakemberek megítélése szerint is kiemelkedő és nem várt értékű volt.
Simon Judit " nem volt rosszul, visszafeküdt, majd nemsokára mentem a lázmérővel, ami mindig 16.00 órakor történik. Az Ő hőmérséklete 39 C fölött volt, pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy ez nagyon magas láz, ezért abban a percben kerestem az osztályos orvost, még lázmérővel a kezemben mentem és  értesítettem.. 
Bár a betegnek erős vérzése támadt és a kezelő személyzet által is észlelt és jelzett és a kezelő személyzet számára is szokatlan magas láz keletkezett, a bíróság szerint nem volt teendő ebben az ügyben Igaz a tanú ezen nyilatkozatát a bíróság nem is értékelte, sőt a vallomását úgy összegezte, hogy „a sértett nem emlékezett átlagostól eltérő dologra”Ez a megállapítás iratellenes.
A sértett emlékezett átlagostól eltérő dologra, azonnal – nyomban lázmérővel a kezében – értesítette az orvost, mert pontosan tudta, hogy nem egy kezelést nem igénylő kifáradásos lázzal, hanem egy súlyosabb helyzettel szembesült.
Ruzsáné Nagy Krisztina – tanú sem tartotta szokványnak az állapotot:Mielőtt kitoltam volna a gyermekágyas részlegre…. Vérnyomását és testhőmérsékletét ellenőriztem, a vérnyomása normális volt, a hője 37,I C fok, ami teljesen normális. Ezt azért jegyeztem meg annyira, mert délután mikor nagyon magas láza lett, meg is lepődtem, hogy lehet, hiszen normális testhőmérséklettel toltam ki.
A lázcsillapító beadása után a sértett lázát visszamérték. Az igaz, hogy a hője csökkent, az nem, hogy a láza lement, mert ekkor is 39,5 fokos volt és a későbbiekben – hajnalig – az orvosi dokumentációk igazolása szerint újabb lázmérés nem történt, azaz nem volt megállapítható, hogy a sértett láza lement volna. A 37,7 érték nem létező lázmérés „eredménye”.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csak azt lehet megállapítani, hogy a 39,9 C láz csillapítását követően a hőmérséklet 39,5 C ra csökkent ( ellentétben a bíróság által elfogadott tanú vallomásokkal ez még mindig magas lázérték volt és nem hőemelkedés – ítélet 15 oldal első bekezdés. a bíróság számos esetben a bizonyított tényekkel szemben a tanúk vallomását fogadta el, így pl  a lázmenet vonatkozásában ) és hajnali 3 órakor 38, 5C –ot mértek. Ennél több adat nem bizonyított.
A csatolt írásszakértői vélemény szerint a Napi ápolási lapon az éjszakai hőmérsékletre vonatkozó érték javításra került és a lap utólagos bejegyzést tartalmaz.
Ez az utólagos javítás hogy-hogy-nem éppen azt az adatot rögzíti, melyet a bíróság alkalmasnak talál a vádlottak felelősségének kimentésére.
Az utólagos javítás tényét maga a III. r. vádlott is beismerte, így tehát ez bizonyított.
Védekezésébe azt állította, hogy az utólagos beírás 19 órakor történt véletlenül 17 órás adatot feltüntetve, amely azonban téves volt, állítása szerint a valós időpont 19 óra volt. Ezt a bíróság elfogadta, holott ezen állítást maga az okirat szerkezete teszi elfogadhatatlanná.
Ha valaki rendesen megnézi a manipulált dokumentumot, akkor megállapíthatja, hogy a bejegyzés nem történhetett 19 órakor, hanem csak a hajnali 4 órás események után, azaz már a halálos eredmény ismeretében. Ez már önmagában elfogadhatatlanná teszi vádlott védekezését és megalapozatlanná azt a bírósági megállapítást, mely szerint a leplezés cselekménye a vádlott vonatkozásában ne lenne bizonyított ( ítélet 18 oldal ). Ha ugyanis valóban 19 órakor történt volna a bejegyzés, akkor semmi akadálya nem lett volna azt új sorban kezdeni – ahogy vezetni szokás egy dokumentációt – nem pedig benyomorítani a felelősséget mentő bejegyzést egy sor végére, ahogy az írásszakértő is megállapítja.( Az utólagosan bejegyzett rész „ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” ) 
A beírás akkor történt, amikor már a 3 órás bejegyzés ott volt és az megakadályozta, hogy új sorban, szépen kiírva az információt a vádlott felvezesse az adatot. Tehát a bejegyzés módja igazolja, hogy a következő bejegyzés megtörténte után került a dokumentációra, azaz nem volt 19 órás mérés, nem volt 19 órás adat, nem is mértek a sértettnél ekkor lázat.
A betétlap önmagában, mint okirat igazolja,  ( javított, a 9. sorban, a 11-17 sorban ) azt a  pótmagánvádlói állítást, hogy nem az elfoglaltság miatti későbbi és nem 19 órás dokumentálásról, hanem az irat utólagos „feljavításáról” van szó az események lefolyásának ismeretében,  a felelősség mentése érdekében.
Ha a javítás nélküli lapot a napi ápolási lap adataival is összevetette volna a bíróság akkor megállapítható a behúzott lázmérési darabszámok alapján, hogy a lázmérések száma a javítás nélküli okirattal van szinkronban, tehát a vádlottak védekezését maga az okirat cáfolja.
Az hogy igazoltan manipulált okiratot a bíróság ítélkezés alapjául elfogad jogsértő joggyakorlat, ezek szerint nem kell más tenni, mint a mulasztás eredményének ismeretében el nem végzett beavatkozásokat tudni kell jól dokumentálni, akár nyilvánvalóan utólagos bejegyzéssel és ebben az esetben a bíróság ez alapján fog állást foglalni abban a kérdésben, hogy az Eütv rendelkezései teljesültek –e, a vádlottak a szakmai szabályai szerint jártak-e el,  a megfelelő dokumentálás a foglalkozási szabályszegés alól is mentesíthet.
A javított érték figyelmen kívül hagyása azért lényegi kérdés, mert ha ilyen mérés nem volt, akkor a szakvélemények értékelése is gyökeresen más fordulatot kell, hogy vegyen, hiszen a szakértők által olyan sokat emlegetett második láz nem a hajnali 38,5 fokos láz volt, hanem a korábbi 39, 5 fokos, azaz a beavatkozás elmulasztása a foglalkozási szabályszegés elkövetése már du. 17 órától megvalósul.
A polgári bíróság által beszerzett független és jelen eljáráshoz is csatolt szakvélemény ezzel kapcsolatos hiányosságokat is rögzíti:

A Győri Ítélőtábla a polgári eljárás során maga is  hiányosnak értékelte a jelen ügyben aggálytalannak minősített szakvéleményeket és a II. fokú eljárás során bizonyítás kiegészítést rendelt el, a szakértők egy részét meghallgatta.
dr. Simon Gábor szakértő a monitorizálás körében a II. fokú eljárás során a tárgyaláson nyilatkozatot tett, hogy 39, 9 fokos láz esetén nyomon kell követni a beteget, azaz 1-2 óránként lázat kell mérni és ismételt láz tapasztalása esetén, vizsgálatokat kell végezni, akkor már antibiotikumos kezelést is kell alkalmazni.
Ez annál is inkább így van, mert az ebben az eljárásban is sokat emlegetett ún két lázas elmélet ( tehát, hogy csak a második láznál kell beavatkozni ) az előzmények nélküli szülésre irányadó, ha volt méhűri beavatkozás – Bumm kanalas is ide értendő – az esetben az előzményre figyelemmel már az első magas láz azonnali beavatkozást igényel. 
Ebből a szempontból érdektelen a második láz. ( csatolva Papp Zoltán tankönyvi idézete ) Ebben az előzményes esetben tehát nincs jelentősége a második láznak, hiszen már az első magas láz jelentkezésekor infectióra kell gondolni és beavatkozás szükséges- ez a legnagyobb gondosság szakmai alapkövetelménye, azaz a foglalkozási szabály.
Ha azonban még ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor sem megfelelő a szakértők levezetése az egy láz nem láz teóriával:
A többi kirendelt szakértő valamennyi megállapítása azon alapul, hogy volt 37,7 fokos mérés, ha nem volt, akkor a megállapításaik megalapozatlanná válnak. Mivel ilyen 37,7 fokos lázérték mérés nem volt, így a 17 órakor visszamért 39,5 érték az irányadó az intézkedések megtétele körében, ez második láz és minden olyan intézkedés megtételét igényelte volna, melyet egyébként valamennyi szakértő a második  láz észlelése esetére már előír.
A pótmagánvád álláspontját támasztja alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy „ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést …. hanem  csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”  A bizonyítékok alapján – ellentétben az I. fokú ítéletben írtakkal – az állapítható meg, hogy ugyan a III. r. vádlottban felmerült egy fertőzés lehetősége semmit nem tett.  A tőle elvárható körültekintést elmulasztotta és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a sértett halálát.
Annak ellenére, hogy   a III. r.,  és IV. r. vádlott tudtak arról, hogy a szülés során Bumm kanalas beavatkozás történt és a betegnek ezt követően pár órával szokatlanul magas láza lett, mely fertőzésre is utalhatott ( idáig a III. r. vádlott is eljutott a gondolatébresztésben )- a III. r. vádlott a láz lehetséges okainak kiderítésére kezelésére, elhárítására semmilyen intézkedést nem tett, - vizsgálatokat nem rendelt meg, - a beteg ellenőrzését nem igazították a szokásostól eltérő kezelést igénylő betegek észleléséhez, pl a IV. r. vádlott elmulasztotta a beteg 1-2 óránként szükséges monitorizálását  - nem vették az előzményi körben figyelembe, hogy a beteg szülését követően méhűri beavatkozáson esett át, ennek következményeként értékelhető a lázas állapot,  - nem tettek meg semmit annak érdekében, hogy a már kialakult a fertőzést megállítsák, - nem vizsgálták szepszis és véralvadási zavar lehetőségét.
A pótmagánvádló e körben is igazságügyi szakvéleményt csatolt a szakmai elvárás és a mulasztás igazolására, dr Vajda György szakvéleményét sem vette a bíróság figyelembe. Reá is irányadónak tekintette az ítélet 20. oldalán a magánszakértői véleményekkel kapcsolatos levezetést.
Alapvetően téves a bíróság azon alapvetése, hogy a magánszakértők a pótmagánvádló előadása alapján készítettek volna szakvéleményt. Egy magát valamire tartó szakértő ilyen munkát nem is vállalna. Jelen esetben a szakértők igazságügyi szakértői minőségükben készítettek véleményt, melyre szigorú szabályok vonatkoznak. A szakvéleményt ugyanazon orvosi dokumentáció alapján készítették, mint a kirendelt szakértők. Nem általánosságban véleményeztek, kritizáltak, hanem az orvosi dokumentációk alapján vizsgálták, hogy a szakemberek a foglalkozási szabályoknak eleget tettek-e.
Nem is értelmezhető a bíróság azon megállapítása, hogy „negatív véleményt és utólagos kritikákat” ( ítélet 20 oldal) fogalmaztak csak meg, ez a pejoratív megjegyzés már eleve utal arra, hogy hogy a közelített a bíróság ezekhez a bizonyítékokhoz, ami nem utal független és elfogulatlan bizonyíték értékelésre. megalapozatlan az a megállapítás is, hogy ezek nem szakvélemények, hanem vélemények, ugyanis a magánszakértői vélemények hangsúlyozottabban eleget tesznek annak a követelménynek, hogy álláspontjukat indokolják és szakmai hivatkozással alátámasszák, ezzel szemben pl Jaklovics Ferenc legnagyobb érve a kifáradásos lázzal kapcsolatban az volt, hogy ő már látott olyat. ( az nem zavarta, hogy a szakirodalom tömege ezzel ellentmond )
Iratellenes tehát az  a megállapítás is, mely szerint a bíróságnak arról sem volt tudomása, hogy milyen adatokon és tényeken alapulnak a megállapítások, mert egyrészt a patológus szakvélemények éppen a bíróság által rendelkezésre bocsátott metszeteket értékelte, dr. Vajda György pedig a bíróságra csatolt orvosi dokumentációkat illetve a beszerezett szakvéleményeket véleményezte, nem a pótmagánvádló előadását.
Az sem igaz, hogy a pótmagánvádló pernyertessége érdekében jártak volna el és az objektívitás tőlük nem várható, mert ez egy prekoncepció, hogy aki fizet, annak zenélnek, holott egy igazi szakértő ilyet nem engedhet meg magának. De akkor egy rendőrség vagy ügyész által felkért szakértő sem lehet megfelelő, hiszen a rendőrség és ügyészség fizeti a vád megalapozottsága érdekében és ezzel a hozzáállással a bíróság mintegy jogalkotó szerepben kizárja általában a magánszakértői vélemény beszerzésének és felhasználásának lehetőségét, holott a bírósági gyakorlat szerint ilyen vélemények az eljárásokban felhasználhatóak.
Bármely szakvéleményt megalapozott indokkal és nem prekoncepcióval lehet kizárni a bizonyítékok köréből, ellenkező esetben a bíróság a jogtalanság talaján áll.
A szakértői vélemények – szintén ellentétben a bíróság álláspontjával – indokolt, szakirodalommal alátámasztott választ adnak arra, hogy milyen konkrét szabályt szegtek meg a vádlottak,  állást foglalnak abban a kérdésben,  hogy mi olvasható ki a dokumentumokból, mit ír elő a foglalkozási szabály és mit tettek vagy nem tettek meg ebből a vádlottak.
A bíróság sommásan, érdemi értékelés nélkül azt állapítja meg, hogy a munkájuk „ nem szakvélemény” ( ítélet 20 oldal utolsó bekezdés), a pótmagánvádló a legnagyobb tisztelettel azt állapítja meg, hogy ez nem bizonyíték értékelés, hanem megalapozatlan, indokolás nélküli, önkényes bizonyíték kirekesztés.
Jogsértő volt, hogy ezeket a bíróság csak okirati bizonyítékként és nem szakvéleményként vette figyelembe és nem ütköztette őket az egyéb szakvéleményekkel.
Arra kényszerítette a pótmagánvádlót, hogy szakmai kérdésben laikusként gyakorolja perbeli jogait a kirendelt szakértőkkel szemben, nem kapott lehetőséget arra, hogy a vád alapjául szolgáló szakvéleményt, szakvéleményként sorakoztathassa a bizonyítékok körébe.
A szakvélemények az alábbi, a tényállás szempontjából jelentős elemeket állapították meg és az okozati összefüggés tárgyában is véleményt formáltak:
dr Vajda György szakértő megállapítása  az okozatosság és a láz minősítése, valamint a foglalkozási szabályok körében:
Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye ( Bumm –kanalas beavatkozás – észrv.) önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést. Az ezt követő körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása vezetett septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta. A beavatkozásnak műtéti leírása nincs. 
Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.  Ezek nem történtek meg. 
Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.  
A Protokoll szerű antibiotikum adás jó eséllyel elkerülhetővé tette volna a tragikus kimenetelt.
Jelen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező - minden állítással ellentétes – szokványos szülés utáni láznak nevezett  39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel. Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba „hogy ez egy szokványos  szülési kifáradás „
dr. VajdaEz …… megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.
Az I. r. vádlott által elvégzett beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét a III. és IV. r. vádlott nem együttesen értékelte az előzményekkel  és ezt nem is kellett megtenniük a bíróság szerint, mert erre az I. r. vádlottól nem kaptak utasítást vagy figyelemfelhívást
A III. r vádlott orvos. Nem kell, hogy egy orvos kollégája kioktassa a szakmájáról, azt tudnia és alkalmaznia illene. Orvosként az átvett beteg orvosi dokumentációját olvasni és érteni illene, külön lábjegyzetek és figyelemfelhívás nélkül.Tudnia kellene, hogy a Bumma kanala beavatkozás milyen veszélyeket rejthet magában és ha a betegnél magas láz jelentkezik, akkor a foglalkozás szabályainak alkalmazásával illene azt végiggondolnia,  hogy a beavatkozás és a láz között okozati összefüggés áll fenn, ahogy a fentebb idézett tankönyv is mondja „A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk.”Ehhez nem kellett az I. r. vádlott.
A IV. r vádlottnak tudnia és alkalmaznia kellett volna a monitorizálás szabályait, a 39,5 fokos láz után is 1-2 óránként lázat kellett volna nérnie és az adatait az ügyeletes orvossal közölnie kellett volna. Tény, hogy ez nem történt meg, ezt az ápolási lap és a lázlap igazolja
A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az eljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete egyértelmű tünete.
Ezzel kapcsolatban a polgári eljárás során kirendelt Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI szakértő sem értett egyet a korábbi szakvélemények megállapításaival, amikor az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.
Ad6. 
Dr. Vajda György megállapítása:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.
A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. ……Nem értünk egyet, hogy az ellátás megfelelt az elvárható gondosság elvének, hiszen semmiféle diagnosztikus, vagy lényegi terápiás tevékenység a szülést követően a praeeschokos  állapot kialakulásáig nem történt. Még laikus gondolkodással is nehezen képzelhető, szakértői szemmel pedig elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy megfelelő gondossággal és a szakmai szabályok szerint nyomon követett beteg, egyik pillanatról a másikra szakszemélyzet által felismerni rendelt tünetek nélkül kerül halálközeli, majd visszafordíthatatlanul halálos állapotba.
Nem elfogadható, hogy ennek a megfelelő obszerváció mellett semmilyen jelét nem tapasztalták. Nem tartották figyelmeztető jelnek a kialakult magas lázat, melyben a 39,9 C, illetve 39 C fok között, bár számszakilag ténylegesen, de korjelző értékében jelentéktelen különbség mutatkozik csupán, hiszen normál szülészt követően eseménytelen gyermekágyban mindenképp figyelemfelhívó kellett volna, hogy legyen.
A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
Egy méhűri beavatkozást követő néhány órás időponttal bekövetkező extrém magas anyai lázat elbagatellizált. A 39.9 C láz szülés utáni kifáradásos láznak nem tekinthető.
Iratellenesen állapította meg a bíróság e körben,  hogy „nem bizonyított a rendkívüli, fokozott odafigyelést igénylő sértetti állapot”. ( ítélet 16 oldal  6 bekezdés ) Ennek az összes idézett szakirodalmi adat ellentmond. A bíróság ezzel kimondta, hogy a 39,5 fokos láz ( ami már második mérés és nem hőemelkedés, hanem magas láz ) nem indukált semmilyen orvosi beavatkozási szükségességet, de még észlelés sem volt elvárható, a beteget szerinte nyugodtan lehetett ott hagyni ahogy volt. Megalapozatlan, iratellenes, szakmai irodalom és foglalkozási szabály ellenes az a megállapítás is, mely szerint ez normál szülés utáni állapot lenne. Nem is az volt, a beteg meg is halt.
A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanú vallomása egyértelműen alátámasztott.
A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni (amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján igazoltan nem történt meg), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.
A III és IV r vádlott ezzel kapcsolatos védekezését cáfolja Muresánné Slotz Nikoletta vallomása, aki az eljárás szempontjából elfogulatlannak tekinthető, ám mind a vádlottak, mint a bíróság próbálta „nem beszámíthatónak” minősíteni.
Sajnos a II. fokú bíróságnak nem áll rendelkezésre videofelvétel a tanú meghallgatásáról, pedig igen tanúságos lenne végignézni, hogy a teljesen adekvátan, összefüggően, logikusan beszélő tanút, hogyan próbálták kikezdeni a vádlottak, hogyan próbálták bebizonyítani,   hogy a szüléstől elment az esze és azt se tudja mit beszél és az ítéletből úgy tűnik, hogy a bíróság ezt az álláspontot a vádlottak védekezéséből magáévá tette. A pótmagánvádló képviselője és kétszer szült már és emlékezet szerint egyszer sem ment el az esze,  és el tudja mondani az általa észlelt dolgokat
Muresánné Klotz Nikoletta az alábbi lényeges nyilatkozatot tette:
Konkrétan nem tudom hány óra lehetett, ráadásul az eset már több, mint egy éve volt, de pár óra múlva kezdett panaszkodni, hogy nem jó a közérzete és ő úgy érezte, hogy nagyon vérzik. Még a nappalos nővér hozott be hőmérőt a szokásos lázmérés miatt, és Eszternek ekkor nagyon magas láza volt,39 C fok feletti. Mondta, hogy valószínű, hogy a fáradtság miatt. Ettől függetlenül a nővér szólt az akkor már osztályos Szentjóbi doktornak, aki be is jött Eszterhez, megnézte a kórlapot és rendelt neki gyógyszert, de nem tudom mit, mert nem figyeltem. Ezt a nővér hozta is rögtön és beinjekciózta. Ezután nem is beszélgettünk egy darabig, hagytam pihenni, hátha elalszik. Az ágyban viszont nem sokáig feküdt, mert mindig felkelt és sétált, arra panaszkodott, hogy erős a vérzése. Mondtam neki, hogy szóljon a nővérnek vagy orvosnak, de azt mondta, hogy szerinte ez gyengülni fog, mert harmadik gyereknél normális lehet, hiszen már szült. Nem is akartam tovább ezzel zaklatni, mert nem akartam bántani, hiszen gondoltam, hogy a harmadik gyerek után ő jóval tapasztaltabb, mint én. Aztán arra is panaszkodni kezdett, hogy a gyenge görcsei erősödnek, és úgy érzi, hogy egyre jobban vérzik. Ezek között a beszélgetések és mozzanatok között egy-egy óra eltelt, mert néha azért feküdt és pihent, illetve próbálta a babát szoptatni, illetve 14.00-17.00 óra között voltak látogatóim, akikhez kimentem. Időközben megérkezett a váltás és az éjszakás nővérnek már említette, hogy többnek érzi a vérzést, mint normális. A nővér meg is nézte a vattáját, először normálisnak találta. Később megint megnézte, ekkor már mondta, hogy bővebb, mint normális és szólt az orvosnak. Úgy emlékszem ekkor kötötték be az infuziót, amiben méhösszehúzót kapott, ha minden igaz oxitocint. Amikor ez el kezdett hatni olyan görcsei lettek, hogy mondhatni fetrengett az ágyon. Kb háromnegyed óra alatt folyhatott le az infúzió, utána már nagyon rosszul volt. A kisvillany égett, én próbáltam pihenni, de hallottam a nyögéseit és sóhajtozásait és kérdeztem, hogy jól van-e. Mondta, hogy nem, ezért kérdeztem, hogy hívjam-e a nővért, amire pedig azt válaszolta, hogy igen. Be is jött a nővér, megint megnézte a vattáját, megkérdezte, hogy kér-e inni, megpróbálta megitatni, majd mivel túl soknak találta a vérzést elindult, hogy szól az orvosnak. Ahogy a nővér kiment a szobából, Eszter felült az ágyon és hirtelen sugárban hányt. ….Egyikünk sem aludt. Eszter azért mert nagyon rosszul volt, én pedig attól nem tudtam aludni, hogy nyögdécselt, sóhajtozott.
A bíróság azzal zárta ki a tanú vallomást, hogy ellentmondó tények tekintetében inkább a szakismerettel rendelkező tanúk vallomását zárta ki, holott ezek a tanúk beosztottjai a vádlottaknak, függő viszonyban állnak, vallomásuk függvénye a munkahelyük polgári jogi felelősségének megállapítása, mely legalább annyira értékelendő körülmény lenne, mint a szakember-nem szakember reláció, annál is inkább, mert a tanú nem szakmai kérdésben kell, hogy megnyilvánuljon, hanem az általa tapasztalt tények tekintetében, mely körben nincs hierarchia a tanúk között. Ez a megkülönböztetés és jogsértő.
A magánszakértő – ellentétben a kirendelt szakértőkkel, akik csak a saját sok éves ellenőrizhetetlen tapasztalataikat hozták fel indokként – szakmai álláspontra is hivatkozott, a pótmagánvádló a szakirodalmat, a tankönyvi előírásokat tételesen e körben is kigyűjtötte pontosan megjelölte, így iratellenes a bíróság azon hivatkozása, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta volna a foglalkozási szabályokat és szabályszegéseket. A teljesség igénye nélkül megismétlünk ezekből néhányat:

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664.old Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40 celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete XVIII/61old  Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis kiadó Budapest 2002.  XVII/389old   A postplacentaris szakA gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:- Általános állapot- Hőmérséklet- Pulsus szám- Vérnyomás- Légzésszám- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)- A has puhasága betapinthatósága- A húgyhólyag teltsége- Vérzés a hüvelyből- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )
IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old 
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/157old A lázas betegeket naponta legalább 4-szerorvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./198old A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát. 
Ez a megállapítás is ellentétes a szakértők nyilatkozatával, mely szerint az antibiotikum csak rontott volna a helyzeten, a bíróság meg a hivatkozás ellenére ezt bemondásra megállapította. Ezt a kérdést a Győri Ítélőtábla is vizsgálta, a szakértőket e körben meghallgatta, dr Vajda György levezette a szakértői megállapítások lehetetlenségét ( csatoljuk a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét )
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./200old   TerápiaA súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotikum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./606old  Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést.….. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48 óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az esetek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.
XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest XLIV./961old/                          a., TherapiaMivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.
Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974. /23.old/ Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell, hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg leküzdésére.
Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975. /259old/   Szövődményes gyermekágyA gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2 celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa. 
A fenti szakmai szabályok egyikét sem tartotta be a III és IV. r vádlott, sorozatos, folyamatos szabályszegésben voltak
A beteget a III. és IV. r. vádlottak – a szokvány gyermekágyastól eltérő állapota ellenére – 16 óra és másnap hajnali 3. óra 35 perc között egyáltalán nem észlelték, állapotát nem ellenőrizték. Ezzel megszegték az észlelésre, kezelésre vonatkozó foglalkozási szabályok előírásait, a szabályszegésük következményeit azért nem látták előre, mert a tőlük elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztották és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a  sértett halálát.
Hajnali 5 órára a beteg állapota ezen mulasztások következtében oly mértékben súlyosbodott, hogy az ezt követő szakszerű orvosi beavatkozásokkal már nem lehetett a fellépő septikus shockot elhárítani, mely miatt sokszervi működési elégtelenség lépett fel és a beteg 13 óra 13 perckor elhalálozott.
Annak ellenére,  hogy a bíróság által elfogadott szakvélemények lényegi megállapítása számos helyen gyökeresen ellentétben állnak a foglalkozási szabályok írásban rögzített és igazolt tartalmával a bíróság az ellentmondás feloldására, az aggályos, homályos szakvélemények kizárására még csak kísérletet sem tett.
Az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványokat elutasította.
A pótmagánvádló több alkalommal kérte dr. Papp Zoltán szakértőkénti bevonását, aki a téma legnagyobb hazai szaktekintélye, korábbi szakértői felülvéleményező szervezet vezetője, minden szakértő az ő tankönyveire, szakmai álláspontjaira zsinórmértékként hivatkozott és az ellentmondásos részek tekintetében nyilvánvalóan segítette volna a tényállás tisztázást és az ellentmondások feloldását
Mind a szakértők, mind a vádlottak, mind a bíróság ellenezte eme szaktekintély részvételét. Mitől féltek ennyire?  Ez az eljárás már enélkül is elég hosszú és költséges volt.
Ha mindenki alaposan és szakmailag hitelesen végezte a dolgát, akkor nem kellett volna tőle annyira félni, mint a tűztől, de érdekes, ha a kirendelt szakértő  vagy az orvos fél annak az embernek a bevonásától akire hivatkozik az eljárás során.
A bíróság azzal indokolta a bizonyítási indítvány elutasítását, hogy nincs ellentmondás a szakvélemények között. DE VAN !  Így ez a megállapítás is iratellenes, mert még a bírósági szakvélemények között is van a láz minősítése, a monitorizálás, az antibiotikum adásának indokoltsága kérdésében ellentmondás és ennek feloldása SZAKKÉRDÉS .
Így az indítvány elutasítása azt eredményezte, hogy az ellentmondások fennmaradtak, a bíróság megalapozatlan a foglalkozási szabályoknak ellentmondó tényállást állapított meg, mely alapján tévesen következtetett a vádlottak felelősségének kérdésére is.
A Btk 165. § (1) bekezdése szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (2) bekezdés b./ pontja szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mind a súlyosan gondatlan magatartások, cselekvőségek fennállása megállapítható, mellyel okozati összefüggésben áll a halálos eredmény, mely mulasztások hiányában elkerülhető lett volna.
A fentiek alapján indítványozzuk, hogy a Tisztelt Törvényszék az I. fokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül a bíróságot utasítsa új eljárásra, a bizonyítás kiegészítésére és új határozat meghozatalára.
Amennyiben a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása körében a bíróság nem osztaná az álláspontunkat kérjük, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján változtassa meg az I. fokú bíróság ítéletét,  állapítsa meg a vádlottak bűnösségét a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
Indítványozzuk, hogy az I. vádlottal szemben szabjon ki a Btk. 50 § rendelkezései szerint pénzbüntetést, a vádlottat a Btk. 52 § (1) bekezdése a.) pontja alapján tiltsa el a foglalkozása gyakorlásától határozott időtartamra.
Indítványozzuk, hogy a III. és IV. r. vádlottakkal szemben a Btk. 33 § (1) bekezdés a.) pontja, a 34 §, és 35 § (1) bekezdés továbbá 37 § alapján szabjon ki szabadságvesztés büntetés, fogház fokozatban
Indítványozzuk, hogy tiltsa el a III és IV. r. vádlottakat a Btk 52 §  (1) bek. a./ pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától határozott időtartamra.
Kötelezze a vádlottakat egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére.

/ Greiner Tamás / pótmagánvádló

]]>
Fri, 22 Dec 2017 03:52:39 +0100 174451_47588
Sarlatánok, és a bírók bűnei az eljárásban!!! Beadványunk a büntető másodfokára! http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/11/10/sarlatanok-es-a-birok-bunei-az-eljarasban-beadvanyunk-a-bunteto-masodfokara

TISZTELT TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK !


Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, Galagonyás út 15. szám alatti lakos, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében
a Tatabányai Járásbíróság 3.B. 840/2013/55 számú ítélet ellen az I.r. valamint a III. és IV. r. vádlottak tekintetében bejelentett 
fellebbezésünk részletes indokolását
az alábbiak szerint terjeszti elő:

Az I. fokú bíróság az álláspontunk szerint a hiányosan lefolytatott bizonyítási eljárást követően részben tévesen, részben iratellenesen és megalapozatlanul állapította meg a tényállást, bizonyítékokat nem és nem megfelelően értékelt, tévesen hagyta figyelmen kívül az általa csatolt szakvéleményeket, tévesen utasította el a pótmagánvádló bizonyítási indítványait és a pótmagánvádló jogait korlátozta, ezzel a teljes körű bizonyítás lehetőségétől megfosztotta, tévesen értelmezte a szakértők bevonásával és szakvélemény értékelésével kapcsolatos jogi lehetőségeket, mely alapján megalapozatlan és felülbírálatra is alkalmatlan döntést hozott.
A bíróság tényállása az alábbi megállapítások tekintetében megalapozatlan: 1. Az I. r. vádlott által elvégzett Bumm kanalas beavatkozás során a fertőtlenítés elmaradása nem állapítható meg. A Bumm kanál révén fertőzés nem kerülhet a szervezetbe. A magánszakértői vélemények – e körben is – a bíróság által nem ismert adatokon és tényeken alapulnak.
A beavatkozás leírása nem tartalmaz semmilyen utalást a fertőtlenítés megtörténtére, semmilyen dokumentum, műtéti leírás nem igazolja ennek elvégzését. Erre egyetlen adat van: az ezen mulasztás miatt felelősségre vont I.r. vádlott szóbeli nyilatkozata.
Álláspontunk szerint a fertőtlenítés elmaradása a bizonyítás adataiból megállapítható.
A pathológiai szakvélemények alátámasztották azt, hogy a fertőzés élő szervezetben keletkezett, melyet az ítélet 14. oldala az egyik szakvélemény kapcsán elfogadott tényállási elemként idézett is, majd ennek ellentmondva több helyütt már az elfogadott bizonyítékokon alapuló tényállás körében azt rögzítette, hogy a „gyulladásos, sejtes reakció teljesen hiányzik”  ( ítélet 25. oldal alja és 27. oldal utolsó előtti bekezdése ). 
Ezen ellentmondás feloldására a bíróság semmit nem tett meg, a pótmagánvádló ezzel szemben bizonyította, hogy a bíróság által elfogadott szakértői vélemények megalapozatlanok e körben, ellentétben állnak a szakmai irányelvekkel, szakmai szabályokkal.
A beavatkozás szakmai- foglalkozási szabályrendszere a szakirodalomban és a tankönyvekben rögzítésre került, mely elsődleges bizonyíték, még a szakvéleményeket is megelőzően ugyanis míg ez előbbi egy objektív és az egyedi ügyektől független szabályrendszer együttes, addig a vádlottakkal igen jó munkakapcsolatban lévő szakértők „vádlottakat mentő” igyekezete igen jól tetten érhető volt a szakértők tárgyalási magatartásából, akik kollégaként viselkedtek a vádlottakkal és többször lenéző, kioktató stílust vettek fel a pótmagánvádló képviselőjének törvényben biztosított kérdésfeltevési jogának alkalmazása során, holott egy igazságügyi szakértővel szemben elvárás a független és objektív szakvélemény adás és független és objektív viselkedés az eljárás résztvevőivel szemben.
A foglalkozási szabályokat nem a munkaköri leírások, SZMSZ és folyamatszabályozások rögzítik, hanem jogszabály.
Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.
A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”( Ezt támasztja alá az Eütv. 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)
A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik. A szabályrendszereket a szakirodalom, tankönyvek sora tartalmazza, melyek évtizedek óta azonos szabályokat tartalmaznak.
A pótmagánvádló az egyes vitatott szakértői megállapítások kapcsán tételesen felsorakoztatta az egyes tényállási elemek körében a szabályrendszerek együttesét, szövegkiemelővel kiemelve azon szabályokat, amelyet a vádlottak az eljárások során megsértettek, amelyek igazolják, hogy a vitatott szakértői megállapítások ellentmondanak ezeknek a rögzített szabályoknak. Ehhez képest a bíróság ítéletében azt állapította meg több helyen, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta, hogy a vádlottak milyen szabályokat szegtek meg ( ítélet 31 és  34 oldal).
A pótmagánvádló előadta a tényállás körében, hogy ki milyen szabályokat szegett meg.  Igazságügyi szakértői véleményt csatolt, melyben a szakértő leírta, hogy ki milyen szabályt szegett meg. Szakirodalmat csatolt, melyben kiemelte, hogy az adott beavatkozásra milyen szabály van – és megjelölte, hogy ezt a szabályt a műveletet végző vádlott nem tartotta be.  Vajon ehhez képest milyen konkretizálást várt volna el a továbbiakban az I fokú bíróság?
A Bumm kanalas beavatkozással kapcsolatosan több magánszakértői vélemény született. Ellentétben a bíróság megállapításával nem a pótmagánvádló által előadott adatok alapján, ( ahogy erre alapozva ezen bizonyítékok értékelését és figyelembevételét a bíróság kizárta, azaz a bizonyítékokat jogsértően lesöpörte az asztalról - ítélet 20 oldalának levezetése ) – hanem a kirendelt orvosszakértők által is tanulmányozott metszetek alapján, azaz objektív minta megtekintése alapján – mivel a bíróság a minta megtekintését a magánszakértők részére is biztosította.
Erre figyelemmel a szakértők nem kritikát, általános véleményt, kritikai szintű szakmai álláspontot rögzítettek a pótmagánvádló ismeretlen tartalmú előadása alapján, hanem igazságügyi szakvélemény készítettek pontosan ugyanazon adatok és tények alapján, mint a bíróság által kirendelt szakértő.
Így megalapozatlan  és jogsértő a bíróság azon eljárása, hogy ezen szakvéleményeket nem értékelte, ezekről már eleve kimondta, hogy a „ pártatlanság, objektivítás tőlük nem várható el és nem érhető tetten” ( ítélet 20 oldal 2. bekezdés ). Ezzel a bíróság önkényesen kirekesztett több bizonyítékok az értékelendő bizonyítékok körében, ezen bizonyítékokat nem értékelte, nem ütköztette az egyéb bizonyítékokkal, az ellentmondások feloldására nem tett meg semmit. Sőt ehhez képest a szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapításokat kritika nélkül elfogadta.
Ezen az eljáráson is pontosan látszott az a vélemény, amit a II. r. vádlott képviselője a tárgyaláson a pótmagánvád intézményével kapcsolatosan levezetett, ami alapból megkérdőjelezi annak az eljárási jogait, aki – bár a jogszabály ezt lehetővé teszi – de a hatóság által megszüntetett büntetőeljárás után még merészel vádat emelni és képviselni.
Annak ellenére, hogy a Be. általánosságban is megfogalmazza, hogy a pórmagánvádlót az ügyész jogai megilletik a tárgyaláson, nemigen találkoztunk még olyan eljárással, ahol az ügyészt a bíróság ennyire korlátozva volna az igazság kiderítésében, ahol a  nyomozó hatóság vagy az ügyészség által beszerzett szakvéleményt ennyire figyelmen kívül hagyták volna, ahol ezen a szakvélemények még arra sem voltak méltóak, hogy a  benne foglaltakat a bíróság értékelje, ütköztesse, azaz az eljáráshoz méltóan komolyan vegye. 
A bevont magánszakértők igazságügyi szakértők. A szakvéleményük tekintetében pontosan ugyanolyan szakmai követelményeknek kell megfelelniük, mintha a bíróság rendelte volna ki őket, annak ellenére, hogy magán felkérésre, egy laikus személy eljárását segítik. Ez utóbbi körülményt a bíróság figyelembe veheti, ha a szakmai szempontokban kifogást talál, de az eljárást nem fordíthatja meg akként, hogy a megbízás jellege miatt a szakmai szempontokat már nem is értékeli.
A pathológus szakvélemények tekintetében ráadásul a szövettani minták adták az adatokat, azon minták, amit a bíróság tett hozzáférhetővé, ennek ellenére a szakvéleményeken a bíróság nemes egyszerűséggel átlépett.
A szakvélemények megállapításai:
Dr Kindler Miklós:
Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a bahériumfelhök tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak. Ezek keringés mellett keletkeztek.
Dr Kaiser László:A méhbe történő behatolás a szülést követően fertőző forrás, s hogy ezt jelen esetben követte-e helyi kezelés - nem tudom.
A szövettani leletek közül a méhkaparókban (1g42l07) levő nekrotikus sejtek, decidua illetve az abban látható tömeges neutrophil egy része a szövetek lebomlását, céIzó élettani jelenség" ugyanakkor azt megállapítani, hogy esetleges eszközös behatolás révén bejutott kórokozókra adott válasz sejtjei lehetnek-e, már közöttük kizárni nem lehet. Több meghallgatott is jelzi, hogy baktérium jelenléte természetes a női külső genitális traktusban. Ez véleményem szerint is helytálló, de a tömeges baktérium jelenléte, melyre a lelet utal nem normális jelenség
Értelmezésem szerint a kaparékban levő baktériumok egy korai szepszis forrást jelezhetnek,Baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros. A tömeges baktérium és gyulladásos sejtek jelenléte a méhszáj területén egy gyulladásos reakciót takar. Ez klinikai képében sepsis formájában manifesztálódhat.Saját gyakorlatom, hogy baktériumok jelenléte az endomeriumban még kis számban sem része egy normál szülést követő folyamatnak. Jelenlétük arra utal, hogy ezek közvetlenü1 a szülést követő időszakban kerülhettek mind a terhességi kaparékba mind az uterusba.
Véleményem szerint a sepsis a méhűri betapintás után induló folyamat lehetett. Ezt több napig célzottan kell kezelni, a folyamat elhúzódó lehet, de ez a gyors lefolyás esetén arra van gyanúm, hogy egyéb folyamat jelen esetben az uterusból eredő vérzés is szerepet játszhatott ebben a nagyon gyors lefolyásban ós a halál kialakulásában.
Dr. Szakál Gergő:
A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. A mintában rothadásra utaló jelek nincsenek  illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen ún. baktériumfelhőt képezve, mely élő, megtartott szövetrészletekkel függ részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumfelhők nagy valószínűséggel élőben keletkeztek, a szaporodás élő szervezetben történt. 
A szöveti reakció hiánya véleményem szerint nem összeegyeztethetetlen a sepsissel. ….. Sepsist ugyanis a baktériumoknak, azok sejtfalának vérbe történő kerülése önmagában is kiválthat, a baktériumok által termelt toxinok is okozhatnak reakciót, illetve a szervezet korai immunválasza sokkal összetettebb annál, semhogy a granulocytás reakcióból következtetni lehessen a válaszra, annak mértékére. Kezdődő sepsis esetén klinikai vizsgálatoknál is a szérumból kimutatott fehérjék (CRP, PCT, vérsüllyedés) irányadóak, nem pedig a keringő fehérvérsejtek száma, mivel ez jórészt az előbbi laboratóriumi értékekhez (s így a septicaemia első tüneteinek megjelenésekhez képest) késleltetetten kezd el emelkedni. 
A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. 
Azt, hogy pontosan milyen baktériumról van szó, és hogy mi volt a behatolási kapu, nem a szövettani vizsgálat hivatott eldönteni, de egyaránt okozhatta a jelzett méhűri revisio során a nem megfelelő sterilitási szabályok betartása, valamint a magzatvíz terhesség során beállott fertőződése. Mindhárom szakértői vélemény egyezően azt állapítja meg, hogy a metszetek alapján élőben keletkezett gyulladásos sejtes reakció megállapítható, az egyik szakértő ennek keletkezését is leírja, mely alapján a keletkezés időpontja a méhűri revízió lehet ( mivel mindenki kizárta a magzatvíz fertőzöttségét).
Ehhez képest a bíróság iratellenesen rögzíti, hogy a patológus szerint a gyulladásos sejtes reakció szinte teljesen hiányzik ( 25 és 27 oldal ) és ebből az iratellenes megállapításból következtet arra, hogy a beavatkozás során nem lehetett fertőzést okozni.
A foglalkozás  írott szabályai a méhűri beavatkozás során:
XIII. Lampé László Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat Részletes Szülészet 2.  Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó 1992.  XIII/208old. A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. 
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/628old.A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemi szervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77oldA műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
A méhűri beavatkozás végzésének foglalkozási szakmai szabályai azonosak a méhűri betapintás és a lepényleválasztás esetén. 
V. Lampé László  Szülészet Nőgyógyászat  Műtéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/197old.A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak. 
Minden esetben kötelező a jódvizes öblítés, melyet a I. r. vádlott elmulasztott megtenni, ezt a dokumentáció és a későbbi események is alátámasztják.
Javallat az öblítés mellett az antibiotikum adása is, melyet az I. r. vádlott szintén nem tett meg. 
XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.  XLVI./74old/  A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve 2. átdolgozott kiadás Semmelweis  kiadó Budapest 2002 XVII/496old Leválasztás utána méhet hideg jódos vízzel átmossuk. Lepényleválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni. 
I. Lampé László Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/196old  :A méh kiürítése után a méhűrt 1-2 liter jódos meleg (45-50 celsius fokos) vagy hideg (10-15celsius fokos ) vízzel átöblítjük ( 1 liter steril vízre 1 evőkanál tinct. Iodi. )Erre a célra kitűnően megfelel a Bozemann—Fritsch-féle kettős furatú katéter, amelynek belső csövén a méhbe jut a fertőtlenítő folyadék, külső járatán pedig visszafolyik(9.8.ábra)  Az infekció leküzdése—vagy megelőzése – érdekében indokolt a lepényleválasztás után 3-5 napig antibiotikumot és méhösszehúzó szereket( pl. 3.szor 20 csepp Ergam) adni.
A beavatkozás elvégzésének eszköze ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni.  
Ezzel kapcsolatban tett ítéleti megállapítás – mely szerint „lehetetlen, hogy a Bumm kanalas beavatkozástól kerüljön toxikus schock szindrómát okozó fertőzés az édesanya szervezetébe” – megalapozatlan és szakmai álláspontokba is ütközik. Az ezt megállapító szakvélemény ( Jaklovics ) megalapozottságához, objektivitásához kell, hogy ezt követően nyomatékos kétség férjen, de ezzel kapcsolatban a bíróságnak nem keletkezett olyan benyomása, hogy az „objektivítás nem érhető tetten” benne. Ez pedig egy jogsértően véghezvitt, okszerűtlen bizonyíték értékelés.
A szakirodalom pontosan lépésről lépésre leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012 II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!! a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet. 
I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/482old És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat olt be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI. kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664old.Mindennemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old. A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./596oldA gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.
XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.  XL./141old/  Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.
Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény. 
Ha a betapintás után láz jelentkezik, antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.
2. A szakirodalom itt már említi a tényállás szempontjából az okozatosságban következő elemet, a lázat, mely tekintetében is részben iratellenes, részben megalapozatlan és téves a bíróság tényállása és következtetése. Téves és iratellenes az a megállapítás, hogy a III. r. vádlott a beteglapokból nem rendelkezett olyan információkkal, melyből arra kellett volna következtetnie, hogy a sértett külön figyelmet és ellátást igényel illetve a sértettet súlyos fertőzés támadta meg.  Téves az a megállapítása, hogy az első magas láz után a beteg láza lement  és csak este tért vissza és az injekció után orvosilag elfogadott tartományba tért volna vissza. Téves az a megállapítás, hogy a magas láz észlelése kapcsán szakmai szabályszegés és mulasztás nem következett be. Téves, hogy további vizsgálatok ne lettek volna szükségesek. Téves az a megállapítás,, hogy a gyermekágyas fokozott észlelése az I. r. vádlott utasításának hiányában a III. és IV rendű vádlottnak ne lett volna kötelezettsége. Téves, hogy az utólagos beírásnak a láz tekintetében ne lenne büntetőjogi szempontból jelentősége.
A láz mértéke és a lázmenet tekintetében a bíróság tényállása iratellenes.
Tény, hogy 16 órakor történt egy nagyon magas 39,9 fokos érték mérés, mely a szakirodalom azaz a szakmai irányelvek szerint már nem tekinthető semmiképpen „kifáradásos láznak”, így azt ezt megállapító szakvélemények megalapozatlanok, szakmaiatlanok, az az orvos aki ezt feltételezi az a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja és könnyelműen bízik a mulasztása következményeinek elmaradásában.
A magas láz a szakemberek megítélése szerint is kiemelkedő és nem várt értékű volt.
Simon Judit " nem volt rosszul, visszafeküdt, majd nemsokára mentem a lázmérővel, ami mindig 16.00 órakor történik. Az Ő hőmérséklete 39 C fölött volt, pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy ez nagyon magas láz, ezért abban a percben kerestem az osztályos orvost, még lázmérővel a kezemben mentem és  értesítettem.. 
Bár a betegnek erős vérzése támadt és a kezelő személyzet által is észlelt és jelzett és a kezelő személyzet számára is szokatlan magas láz keletkezett, a bíróság szerint nem volt teendő ebben az ügyben Igaz a tanú ezen nyilatkozatát a bíróság nem is értékelte, sőt a vallomását úgy összegezte, hogy „a sértett nem emlékezett átlagostól eltérő dologra”Ez a megállapítás iratellenes.
A sértett emlékezett átlagostól eltérő dologra, azonnal – nyomban lázmérővel a kezében – értesítette az orvost, mert pontosan tudta, hogy nem egy kezelést nem igénylő kifáradásos lázzal, hanem egy súlyosabb helyzettel szembesült.
Ruzsáné Nagy Krisztina – tanú sem tartotta szokványnak az állapotot:Mielőtt kitoltam volna a gyermekágyas részlegre…. Vérnyomását és testhőmérsékletét ellenőriztem, a vérnyomása normális volt, a hője 37,I C fok, ami teljesen normális. Ezt azért jegyeztem meg annyira, mert délután mikor nagyon magas láza lett, meg is lepődtem, hogy lehet, hiszen normális testhőmérséklettel toltam ki.
A lázcsillapító beadása után a sértett lázát visszamérték. Az igaz, hogy a hője csökkent, az nem, hogy a láza lement, mert ekkor is 39,5 fokos volt és a későbbiekben – hajnalig – az orvosi dokumentációk igazolása szerint újabb lázmérés nem történt, azaz nem volt megállapítható, hogy a sértett láza lement volna. A 37,7 érték nem létező lázmérés „eredménye”.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csak azt lehet megállapítani, hogy a 39,9 C láz csillapítását követően a hőmérséklet 39,5 C ra csökkent ( ellentétben a bíróság által elfogadott tanú vallomásokkal ez még mindig magas lázérték volt és nem hőemelkedés – ítélet 15 oldal első bekezdés. a bíróság számos esetben a bizonyított tényekkel szemben a tanúk vallomását fogadta el, így pl  a lázmenet vonatkozásában ) és hajnali 3 órakor 38, 5C –ot mértek. Ennél több adat nem bizonyított.
A csatolt írásszakértői vélemény szerint a Napi ápolási lapon az éjszakai hőmérsékletre vonatkozó érték javításra került és a lap utólagos bejegyzést tartalmaz.
Ez az utólagos javítás hogy-hogy-nem éppen azt az adatot rögzíti, melyet a bíróság alkalmasnak talál a vádlottak felelősségének kimentésére.
Az utólagos javítás tényét maga a III. r. vádlott is beismerte, így tehát ez bizonyított.
Védekezésébe azt állította, hogy az utólagos beírás 19 órakor történt véletlenül 17 órás adatot feltüntetve, amely azonban téves volt, állítása szerint a valós időpont 19 óra volt. Ezt a bíróság elfogadta, holott ezen állítást maga az okirat szerkezete teszi elfogadhatatlanná.
Ha valaki rendesen megnézi a manipulált dokumentumot, akkor megállapíthatja, hogy a bejegyzés nem történhetett 19 órakor, hanem csak a hajnali 4 órás események után, azaz már a halálos eredmény ismeretében. Ez már önmagában elfogadhatatlanná teszi vádlott védekezését és megalapozatlanná azt a bírósági megállapítást, mely szerint a leplezés cselekménye a vádlott vonatkozásában ne lenne bizonyított ( ítélet 18 oldal ). Ha ugyanis valóban 19 órakor történt volna a bejegyzés, akkor semmi akadálya nem lett volna azt új sorban kezdeni – ahogy vezetni szokás egy dokumentációt – nem pedig benyomorítani a felelősséget mentő bejegyzést egy sor végére, ahogy az írásszakértő is megállapítja.( Az utólagosan bejegyzett rész „ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” ) 
A beírás akkor történt, amikor már a 3 órás bejegyzés ott volt és az megakadályozta, hogy új sorban, szépen kiírva az információt a vádlott felvezesse az adatot. Tehát a bejegyzés módja igazolja, hogy a következő bejegyzés megtörténte után került a dokumentációra, azaz nem volt 19 órás mérés, nem volt 19 órás adat, nem is mértek a sértettnél ekkor lázat.
A betétlap önmagában, mint okirat igazolja,  ( javított, a 9. sorban, a 11-17 sorban ) azt a  pótmagánvádlói állítást, hogy nem az elfoglaltság miatti későbbi és nem 19 órás dokumentálásról, hanem az irat utólagos „feljavításáról” van szó az események lefolyásának ismeretében,  a felelősség mentése érdekében.
Ha a javítás nélküli lapot a napi ápolási lap adataival is összevetette volna a bíróság akkor megállapítható a behúzott lázmérési darabszámok alapján, hogy a lázmérések száma a javítás nélküli okirattal van szinkronban, tehát a vádlottak védekezését maga az okirat cáfolja.
Az hogy igazoltan manipulált okiratot a bíróság ítélkezés alapjául elfogad jogsértő joggyakorlat, ezek szerint nem kell más tenni, mint a mulasztás eredményének ismeretében el nem végzett beavatkozásokat tudni kell jól dokumentálni, akár nyilvánvalóan utólagos bejegyzéssel és ebben az esetben a bíróság ez alapján fog állást foglalni abban a kérdésben, hogy az Eütv rendelkezései teljesültek –e, a vádlottak a szakmai szabályai szerint jártak-e el,  a megfelelő dokumentálás a foglalkozási szabályszegés alól is mentesíthet.
A javított érték figyelmen kívül hagyása azért lényegi kérdés, mert ha ilyen mérés nem volt, akkor a szakvélemények értékelése is gyökeresen más fordulatot kell, hogy vegyen, hiszen a szakértők által olyan sokat emlegetett második láz nem a hajnali 38,5 fokos láz volt, hanem a korábbi 39, 5 fokos, azaz a beavatkozás elmulasztása a foglalkozási szabályszegés elkövetése már du. 17 órától megvalósul.
A polgári bíróság által beszerzett független és jelen eljáráshoz is csatolt szakvélemény ezzel kapcsolatos hiányosságokat is rögzíti:

A Győri Ítélőtábla a polgári eljárás során maga is  hiányosnak értékelte a jelen ügyben aggálytalannak minősített szakvéleményeket és a II. fokú eljárás során bizonyítás kiegészítést rendelt el, a szakértők egy részét meghallgatta.
dr. Simon Gábor szakértő a monitorizálás körében a II. fokú eljárás során a tárgyaláson nyilatkozatot tett, hogy 39, 9 fokos láz esetén nyomon kell követni a beteget, azaz 1-2 óránként lázat kell mérni és ismételt láz tapasztalása esetén, vizsgálatokat kell végezni, akkor már antibiotikumos kezelést is kell alkalmazni.
Ez annál is inkább így van, mert az ebben az eljárásban is sokat emlegetett ún két lázas elmélet ( tehát, hogy csak a második láznál kell beavatkozni ) az előzmények nélküli szülésre irányadó, ha volt méhűri beavatkozás – Bumm kanalas is ide értendő – az esetben az előzményre figyelemmel már az első magas láz azonnali beavatkozást igényel. 
Ebből a szempontból érdektelen a második láz. ( csatolva Papp Zoltán tankönyvi idézete ) Ebben az előzményes esetben tehát nincs jelentősége a második láznak, hiszen már az első magas láz jelentkezésekor infectióra kell gondolni és beavatkozás szükséges- ez a legnagyobb gondosság szakmai alapkövetelménye, azaz a foglalkozási szabály.
Ha azonban még ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor sem megfelelő a szakértők levezetése az egy láz nem láz teóriával:
A többi kirendelt szakértő valamennyi megállapítása azon alapul, hogy volt 37,7 fokos mérés, ha nem volt, akkor a megállapításaik megalapozatlanná válnak. Mivel ilyen 37,7 fokos lázérték mérés nem volt, így a 17 órakor visszamért 39,5 érték az irányadó az intézkedések megtétele körében, ez második láz és minden olyan intézkedés megtételét igényelte volna, melyet egyébként valamennyi szakértő a második  láz észlelése esetére már előír.
A pótmagánvád álláspontját támasztja alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy „ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést …. hanem  csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”  A bizonyítékok alapján – ellentétben az I. fokú ítéletben írtakkal – az állapítható meg, hogy ugyan a III. r. vádlottban felmerült egy fertőzés lehetősége semmit nem tett.  A tőle elvárható körültekintést elmulasztotta és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a sértett halálát.
Annak ellenére, hogy   a III. r.,  és IV. r. vádlott tudtak arról, hogy a szülés során Bumm kanalas beavatkozás történt és a betegnek ezt követően pár órával szokatlanul magas láza lett, mely fertőzésre is utalhatott ( idáig a III. r. vádlott is eljutott a gondolatébresztésben )- a III. r. vádlott a láz lehetséges okainak kiderítésére kezelésére, elhárítására semmilyen intézkedést nem tett, - vizsgálatokat nem rendelt meg, - a beteg ellenőrzését nem igazították a szokásostól eltérő kezelést igénylő betegek észleléséhez, pl a IV. r. vádlott elmulasztotta a beteg 1-2 óránként szükséges monitorizálását  - nem vették az előzményi körben figyelembe, hogy a beteg szülését követően méhűri beavatkozáson esett át, ennek következményeként értékelhető a lázas állapot,  - nem tettek meg semmit annak érdekében, hogy a már kialakult a fertőzést megállítsák, - nem vizsgálták szepszis és véralvadási zavar lehetőségét.
A pótmagánvádló e körben is igazságügyi szakvéleményt csatolt a szakmai elvárás és a mulasztás igazolására, dr Vajda György szakvéleményét sem vette a bíróság figyelembe. Reá is irányadónak tekintette az ítélet 20. oldalán a magánszakértői véleményekkel kapcsolatos levezetést.
Alapvetően téves a bíróság azon alapvetése, hogy a magánszakértők a pótmagánvádló előadása alapján készítettek volna szakvéleményt. Egy magát valamire tartó szakértő ilyen munkát nem is vállalna. Jelen esetben a szakértők igazságügyi szakértői minőségükben készítettek véleményt, melyre szigorú szabályok vonatkoznak. A szakvéleményt ugyanazon orvosi dokumentáció alapján készítették, mint a kirendelt szakértők. Nem általánosságban véleményeztek, kritizáltak, hanem az orvosi dokumentációk alapján vizsgálták, hogy a szakemberek a foglalkozási szabályoknak eleget tettek-e.
Nem is értelmezhető a bíróság azon megállapítása, hogy „negatív véleményt és utólagos kritikákat” ( ítélet 20 oldal) fogalmaztak csak meg, ez a pejoratív megjegyzés már eleve utal arra, hogy hogy a közelített a bíróság ezekhez a bizonyítékokhoz, ami nem utal független és elfogulatlan bizonyíték értékelésre. megalapozatlan az a megállapítás is, hogy ezek nem szakvélemények, hanem vélemények, ugyanis a magánszakértői vélemények hangsúlyozottabban eleget tesznek annak a követelménynek, hogy álláspontjukat indokolják és szakmai hivatkozással alátámasszák, ezzel szemben pl Jaklovics Ferenc legnagyobb érve a kifáradásos lázzal kapcsolatban az volt, hogy ő már látott olyat. ( az nem zavarta, hogy a szakirodalom tömege ezzel ellentmond )
Iratellenes tehát az  a megállapítás is, mely szerint a bíróságnak arról sem volt tudomása, hogy milyen adatokon és tényeken alapulnak a megállapítások, mert egyrészt a patológus szakvélemények éppen a bíróság által rendelkezésre bocsátott metszeteket értékelte, dr. Vajda György pedig a bíróságra csatolt orvosi dokumentációkat illetve a beszerezett szakvéleményeket véleményezte, nem a pótmagánvádló előadását.
Az sem igaz, hogy a pótmagánvádló pernyertessége érdekében jártak volna el és az objektívitás tőlük nem várható, mert ez egy prekoncepció, hogy aki fizet, annak zenélnek, holott egy igazi szakértő ilyet nem engedhet meg magának. De akkor egy rendőrség vagy ügyész által felkért szakértő sem lehet megfelelő, hiszen a rendőrség és ügyészség fizeti a vád megalapozottsága érdekében és ezzel a hozzáállással a bíróság mintegy jogalkotó szerepben kizárja általában a magánszakértői vélemény beszerzésének és felhasználásának lehetőségét, holott a bírósági gyakorlat szerint ilyen vélemények az eljárásokban felhasználhatóak.
Bármely szakvéleményt megalapozott indokkal és nem prekoncepcióval lehet kizárni a bizonyítékok köréből, ellenkező esetben a bíróság a jogtalanság talaján áll.
A szakértői vélemények – szintén ellentétben a bíróság álláspontjával – indokolt, szakirodalommal alátámasztott választ adnak arra, hogy milyen konkrét szabályt szegtek meg a vádlottak,  állást foglalnak abban a kérdésben,  hogy mi olvasható ki a dokumentumokból, mit ír elő a foglalkozási szabály és mit tettek vagy nem tettek meg ebből a vádlottak.
A bíróság sommásan, érdemi értékelés nélkül azt állapítja meg, hogy a munkájuk „ nem szakvélemény” ( ítélet 20 oldal utolsó bekezdés), a pótmagánvádló a legnagyobb tisztelettel azt állapítja meg, hogy ez nem bizonyíték értékelés, hanem megalapozatlan, indokolás nélküli, önkényes bizonyíték kirekesztés.
Jogsértő volt, hogy ezeket a bíróság csak okirati bizonyítékként és nem szakvéleményként vette figyelembe és nem ütköztette őket az egyéb szakvéleményekkel.
Arra kényszerítette a pótmagánvádlót, hogy szakmai kérdésben laikusként gyakorolja perbeli jogait a kirendelt szakértőkkel szemben, nem kapott lehetőséget arra, hogy a vád alapjául szolgáló szakvéleményt, szakvéleményként sorakoztathassa a bizonyítékok körébe.
A szakvélemények az alábbi, a tényállás szempontjából jelentős elemeket állapították meg és az okozati összefüggés tárgyában is véleményt formáltak:
dr Vajda György szakértő megállapítása  az okozatosság és a láz minősítése, valamint a foglalkozási szabályok körében:
Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye ( Bumm –kanalas beavatkozás – észrv.) önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést. Az ezt követő körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása vezetett septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta. A beavatkozásnak műtéti leírása nincs. 
Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.  Ezek nem történtek meg. 
Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.  
A Protokoll szerű antibiotikum adás jó eséllyel elkerülhetővé tette volna a tragikus kimenetelt.
Jelen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező - minden állítással ellentétes – szokványos szülés utáni láznak nevezett  39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel. Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba „hogy ez egy szokványos  szülési kifáradás „
dr. VajdaEz …… megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.
Az I. r. vádlott által elvégzett beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét a III. és IV. r. vádlott nem együttesen értékelte az előzményekkel  és ezt nem is kellett megtenniük a bíróság szerint, mert erre az I. r. vádlottól nem kaptak utasítást vagy figyelemfelhívást
A III. r vádlott orvos. Nem kell, hogy egy orvos kollégája kioktassa a szakmájáról, azt tudnia és alkalmaznia illene. Orvosként az átvett beteg orvosi dokumentációját olvasni és érteni illene, külön lábjegyzetek és figyelemfelhívás nélkül.Tudnia kellene, hogy a Bumma kanala beavatkozás milyen veszélyeket rejthet magában és ha a betegnél magas láz jelentkezik, akkor a foglalkozás szabályainak alkalmazásával illene azt végiggondolnia,  hogy a beavatkozás és a láz között okozati összefüggés áll fenn, ahogy a fentebb idézett tankönyv is mondja „A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk.”Ehhez nem kellett az I. r. vádlott.
A IV. r vádlottnak tudnia és alkalmaznia kellett volna a monitorizálás szabályait, a 39,5 fokos láz után is 1-2 óránként lázat kellett volna nérnie és az adatait az ügyeletes orvossal közölnie kellett volna. Tény, hogy ez nem történt meg, ezt az ápolási lap és a lázlap igazolja
A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az eljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete egyértelmű tünete.
Ezzel kapcsolatban a polgári eljárás során kirendelt Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI szakértő sem értett egyet a korábbi szakvélemények megállapításaival, amikor az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.
Ad6. 
Dr. Vajda György megállapítása:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.
A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. ……Nem értünk egyet, hogy az ellátás megfelelt az elvárható gondosság elvének, hiszen semmiféle diagnosztikus, vagy lényegi terápiás tevékenység a szülést követően a praeeschokos  állapot kialakulásáig nem történt. Még laikus gondolkodással is nehezen képzelhető, szakértői szemmel pedig elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy megfelelő gondossággal és a szakmai szabályok szerint nyomon követett beteg, egyik pillanatról a másikra szakszemélyzet által felismerni rendelt tünetek nélkül kerül halálközeli, majd visszafordíthatatlanul halálos állapotba.
Nem elfogadható, hogy ennek a megfelelő obszerváció mellett semmilyen jelét nem tapasztalták. Nem tartották figyelmeztető jelnek a kialakult magas lázat, melyben a 39,9 C, illetve 39 C fok között, bár számszakilag ténylegesen, de korjelző értékében jelentéktelen különbség mutatkozik csupán, hiszen normál szülészt követően eseménytelen gyermekágyban mindenképp figyelemfelhívó kellett volna, hogy legyen.
A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
Egy méhűri beavatkozást követő néhány órás időponttal bekövetkező extrém magas anyai lázat elbagatellizált. A 39.9 C láz szülés utáni kifáradásos láznak nem tekinthető.
Iratellenesen állapította meg a bíróság e körben,  hogy „nem bizonyított a rendkívüli, fokozott odafigyelést igénylő sértetti állapot”. ( ítélet 16 oldal  6 bekezdés ) Ennek az összes idézett szakirodalmi adat ellentmond. A bíróság ezzel kimondta, hogy a 39,5 fokos láz ( ami már második mérés és nem hőemelkedés, hanem magas láz ) nem indukált semmilyen orvosi beavatkozási szükségességet, de még észlelés sem volt elvárható, a beteget szerinte nyugodtan lehetett ott hagyni ahogy volt. Megalapozatlan, iratellenes, szakmai irodalom és foglalkozási szabály ellenes az a megállapítás is, mely szerint ez normál szülés utáni állapot lenne. Nem is az volt, a beteg meg is halt.
A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanú vallomása egyértelműen alátámasztott.
A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni (amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján igazoltan nem történt meg), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.
A III és IV r vádlott ezzel kapcsolatos védekezését cáfolja Muresánné Slotz Nikoletta vallomása, aki az eljárás szempontjából elfogulatlannak tekinthető, ám mind a vádlottak, mint a bíróság próbálta „nem beszámíthatónak” minősíteni.
Sajnos a II. fokú bíróságnak nem áll rendelkezésre videofelvétel a tanú meghallgatásáról, pedig igen tanúságos lenne végignézni, hogy a teljesen adekvátan, összefüggően, logikusan beszélő tanút, hogyan próbálták kikezdeni a vádlottak, hogyan próbálták bebizonyítani,   hogy a szüléstől elment az esze és azt se tudja mit beszél és az ítéletből úgy tűnik, hogy a bíróság ezt az álláspontot a vádlottak védekezéséből magáévá tette. A pótmagánvádló képviselője és kétszer szült már és emlékezet szerint egyszer sem ment el az esze,  és el tudja mondani az általa észlelt dolgokat
Muresánné Klotz Nikoletta az alábbi lényeges nyilatkozatot tette:
Konkrétan nem tudom hány óra lehetett, ráadásul az eset már több, mint egy éve volt, de pár óra múlva kezdett panaszkodni, hogy nem jó a közérzete és ő úgy érezte, hogy nagyon vérzik. Még a nappalos nővér hozott be hőmérőt a szokásos lázmérés miatt, és Eszternek ekkor nagyon magas láza volt,39 C fok feletti. Mondta, hogy valószínű, hogy a fáradtság miatt. Ettől függetlenül a nővér szólt az akkor már osztályos Szentjóbi doktornak, aki be is jött Eszterhez, megnézte a kórlapot és rendelt neki gyógyszert, de nem tudom mit, mert nem figyeltem. Ezt a nővér hozta is rögtön és beinjekciózta. Ezután nem is beszélgettünk egy darabig, hagytam pihenni, hátha elalszik. Az ágyban viszont nem sokáig feküdt, mert mindig felkelt és sétált, arra panaszkodott, hogy erős a vérzése. Mondtam neki, hogy szóljon a nővérnek vagy orvosnak, de azt mondta, hogy szerinte ez gyengülni fog, mert harmadik gyereknél normális lehet, hiszen már szült. Nem is akartam tovább ezzel zaklatni, mert nem akartam bántani, hiszen gondoltam, hogy a harmadik gyerek után ő jóval tapasztaltabb, mint én. Aztán arra is panaszkodni kezdett, hogy a gyenge görcsei erősödnek, és úgy érzi, hogy egyre jobban vérzik. Ezek között a beszélgetések és mozzanatok között egy-egy óra eltelt, mert néha azért feküdt és pihent, illetve próbálta a babát szoptatni, illetve 14.00-17.00 óra között voltak látogatóim, akikhez kimentem. Időközben megérkezett a váltás és az éjszakás nővérnek már említette, hogy többnek érzi a vérzést, mint normális. A nővér meg is nézte a vattáját, először normálisnak találta. Később megint megnézte, ekkor már mondta, hogy bővebb, mint normális és szólt az orvosnak. Úgy emlékszem ekkor kötötték be az infuziót, amiben méhösszehúzót kapott, ha minden igaz oxitocint. Amikor ez el kezdett hatni olyan görcsei lettek, hogy mondhatni fetrengett az ágyon. Kb háromnegyed óra alatt folyhatott le az infúzió, utána már nagyon rosszul volt. A kisvillany égett, én próbáltam pihenni, de hallottam a nyögéseit és sóhajtozásait és kérdeztem, hogy jól van-e. Mondta, hogy nem, ezért kérdeztem, hogy hívjam-e a nővért, amire pedig azt válaszolta, hogy igen. Be is jött a nővér, megint megnézte a vattáját, megkérdezte, hogy kér-e inni, megpróbálta megitatni, majd mivel túl soknak találta a vérzést elindult, hogy szól az orvosnak. Ahogy a nővér kiment a szobából, Eszter felült az ágyon és hirtelen sugárban hányt. ….Egyikünk sem aludt. Eszter azért mert nagyon rosszul volt, én pedig attól nem tudtam aludni, hogy nyögdécselt, sóhajtozott.
A bíróság azzal zárta ki a tanú vallomást, hogy ellentmondó tények tekintetében inkább a szakismerettel rendelkező tanúk vallomását zárta ki, holott ezek a tanúk beosztottjai a vádlottaknak, függő viszonyban állnak, vallomásuk függvénye a munkahelyük polgári jogi felelősségének megállapítása, mely legalább annyira értékelendő körülmény lenne, mint a szakember-nem szakember reláció, annál is inkább, mert a tanú nem szakmai kérdésben kell, hogy megnyilvánuljon, hanem az általa tapasztalt tények tekintetében, mely körben nincs hierarchia a tanúk között. Ez a megkülönböztetés és jogsértő.
A magánszakértő – ellentétben a kirendelt szakértőkkel, akik csak a saját sok éves ellenőrizhetetlen tapasztalataikat hozták fel indokként – szakmai álláspontra is hivatkozott, a pótmagánvádló a szakirodalmat, a tankönyvi előírásokat tételesen e körben is kigyűjtötte pontosan megjelölte, így iratellenes a bíróság azon hivatkozása, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta volna a foglalkozási szabályokat és szabályszegéseket. A teljesség igénye nélkül megismétlünk ezekből néhányat:

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664.old Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40 celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete XVIII/61old  Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis kiadó Budapest 2002.  XVII/389old   A postplacentaris szakA gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:- Általános állapot- Hőmérséklet- Pulsus szám- Vérnyomás- Légzésszám- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)- A has puhasága betapinthatósága- A húgyhólyag teltsége- Vérzés a hüvelyből- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )
IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old 
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/157old A lázas betegeket naponta legalább 4-szerorvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./198old A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát. 
Ez a megállapítás is ellentétes a szakértők nyilatkozatával, mely szerint az antibiotikum csak rontott volna a helyzeten, a bíróság meg a hivatkozás ellenére ezt bemondásra megállapította. Ezt a kérdést a Győri Ítélőtábla is vizsgálta, a szakértőket e körben meghallgatta, dr Vajda György levezette a szakértői megállapítások lehetetlenségét ( csatoljuk a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét )
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./200old   TerápiaA súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotikum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./606old  Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést.….. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48 óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az esetek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.
XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest XLIV./961old/                          a., TherapiaMivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.
Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974. /23.old/ Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell, hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg leküzdésére.
Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975. /259old/   Szövődményes gyermekágyA gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2 celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa. 
A fenti szakmai szabályok egyikét sem tartotta be a III és IV. r vádlott, sorozatos, folyamatos szabályszegésben voltak
A beteget a III. és IV. r. vádlottak – a szokvány gyermekágyastól eltérő állapota ellenére – 16 óra és másnap hajnali 3. óra 35 perc között egyáltalán nem észlelték, állapotát nem ellenőrizték. Ezzel megszegték az észlelésre, kezelésre vonatkozó foglalkozási szabályok előírásait, a szabályszegésük következményeit azért nem látták előre, mert a tőlük elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztották és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a  sértett halálát.
Hajnali 5 órára a beteg állapota ezen mulasztások következtében oly mértékben súlyosbodott, hogy az ezt követő szakszerű orvosi beavatkozásokkal már nem lehetett a fellépő septikus shockot elhárítani, mely miatt sokszervi működési elégtelenség lépett fel és a beteg 13 óra 13 perckor elhalálozott.
Annak ellenére,  hogy a bíróság által elfogadott szakvélemények lényegi megállapítása számos helyen gyökeresen ellentétben állnak a foglalkozási szabályok írásban rögzített és igazolt tartalmával a bíróság az ellentmondás feloldására, az aggályos, homályos szakvélemények kizárására még csak kísérletet sem tett.
Az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványokat elutasította.
A pótmagánvádló több alkalommal kérte dr. Papp Zoltán szakértőkénti bevonását, aki a téma legnagyobb hazai szaktekintélye, korábbi szakértői felülvéleményező szervezet vezetője, minden szakértő az ő tankönyveire, szakmai álláspontjaira zsinórmértékként hivatkozott és az ellentmondásos részek tekintetében nyilvánvalóan segítette volna a tényállás tisztázást és az ellentmondások feloldását
Mind a szakértők, mind a vádlottak, mind a bíróság ellenezte eme szaktekintély részvételét. Mitől féltek ennyire?  Ez az eljárás már enélkül is elég hosszú és költséges volt.
Ha mindenki alaposan és szakmailag hitelesen végezte a dolgát, akkor nem kellett volna tőle annyira félni, mint a tűztől, de érdekes, ha a kirendelt szakértő  vagy az orvos fél annak az embernek a bevonásától akire hivatkozik az eljárás során.
A bíróság azzal indokolta a bizonyítási indítvány elutasítását, hogy nincs ellentmondás a szakvélemények között. DE VAN !  Így ez a megállapítás is iratellenes, mert még a bírósági szakvélemények között is van a láz minősítése, a monitorizálás, az antibiotikum adásának indokoltsága kérdésében ellentmondás és ennek feloldása SZAKKÉRDÉS .
Így az indítvány elutasítása azt eredményezte, hogy az ellentmondások fennmaradtak, a bíróság megalapozatlan a foglalkozási szabályoknak ellentmondó tényállást állapított meg, mely alapján tévesen következtetett a vádlottak felelősségének kérdésére is.
A Btk 165. § (1) bekezdése szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (2) bekezdés b./ pontja szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mind a súlyosan gondatlan magatartások, cselekvőségek fennállása megállapítható, mellyel okozati összefüggésben áll a halálos eredmény, mely mulasztások hiányában elkerülhető lett volna.
A fentiek alapján indítványozzuk, hogy a Tisztelt Törvényszék az I. fokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül a bíróságot utasítsa új eljárásra, a bizonyítás kiegészítésére és új határozat meghozatalára.
Amennyiben a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása körében a bíróság nem osztaná az álláspontunkat kérjük, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján változtassa meg az I. fokú bíróság ítéletét,  állapítsa meg a vádlottak bűnösségét a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
Indítványozzuk, hogy az I. vádlottal szemben szabjon ki a Btk. 50 § rendelkezései szerint pénzbüntetést, a vádlottat a Btk. 52 § (1) bekezdése a.) pontja alapján tiltsa el a foglalkozása gyakorlásától határozott időtartamra.
Indítványozzuk, hogy a III. és IV. r. vádlottakkal szemben a Btk. 33 § (1) bekezdés a.) pontja, a 34 §, és 35 § (1) bekezdés továbbá 37 § alapján szabjon ki szabadságvesztés büntetés, fogház fokozatban
Indítványozzuk, hogy tiltsa el a III és IV. r. vádlottakat a Btk 52 §  (1) bek. a./ pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától határozott időtartamra.
Kötelezze a vádlottakat egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére.

/ Greiner Tamás / pótmagánvádló

]]>
Fri, 10 Nov 2017 19:20:46 +0100 174451_47283
Önkényes bírók, és ítéleteinek alapjai!!! http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/10/15/onkenyes-birok-es-iteleteinek-alapjai

Magyarországon nincs független Bíróság!

Provokálnak, ezért egyetlen lehetőségem, hogy az igazságot napvilágra hozzam.Orvosi műhiba perekben a magyarnak semmi esélye jelenleg Magyarországon. Nincsenek rendőrségi orvosi szakértők az orvosi műhiba ügyekhez, a kirendelt bírósági orvos szakértők egy véd- dac hálózatot tartanak fenn, amelyben egymást mossák tisztára. Kéz-kezet mos alapon a műhiba perekben az áldozat vagy hozzátartozója ellen ítélnek 99%-ban! Ilyen csak Magyarországon lehetséges, amihez az Ügyészség és a Bíróság is asszisztál.Amikor anyagi helyzeted lehetővé teszi, hogy szembe szálljál az orvosi maffiával, akkor független orvos szakértőket kell felkérned.  Ilyen esetben a az eljáró bíró kezében a döntés, akinek a fegyveregyenlőség jogán kellene eljárni. A fegyveregyenlőség a büntetőjogban: a védelem és a vád azonos jogokkal rendelkezik. Ezt a jogot ma lábbal tiporják Magyarországon, ha nincs pénzed, akkor a kirendelt orvos szakértők,akik egymás haverjai kaszálnak el, lehetőséged van az igazság kiderítésére, akkor nem biztos, hogy a bíró az alapvető jogod egyáltalán megadja. Ördögi és siralmas kör ez, de térjünk vissza konkrétan az ügyemre, leplezzük le kik és hogyan ítélkeznek ma a Bíróságokon.Két ingatlanomra jelzálogot terheltek, kocsimnak kérik a törzskönyvét, mert 12,5 millió forint törvénytelen igényüket, ők törvényesnek gondolják. A feleségemet tették el láb alól, egyszerűen kivégezték a sarlatánok, bűnt követtek el, hazudtak, hamisítottak és még a „Tisztelt Bíróság” mint áldozatot, engem akar megfélemlíteni! Precedenst szeretnének teremteni, hogy ne merj nagynevű, de senkiházi orvosokra ítéletet kérni!A Kúria, mint felülvizsgálati Bíróság 2017. július 10-én helyt adott annak, hogy a jogerős ítéletet felfüggeszti, így végrehajtás, a 12,5 millió Ft nem jár a keresetem benyújtása okán.Július 10-én (!) értesítették az I. fokot. Akik a Kúria határozatát egyszerűen nem küldték tovább!  A NAV meg tette a dolgát, eljárt, a Földhivatal dolgozott, így már megszégyenítettek Esztergomban, mikor nem én vagyok a „tolvaj”!  A törvénytelen végrehajtás elrendelése is a legnagyobb törvénytelenség bölcsőjében fogant, a kabátlopást előidézték, még én leszek a végén az üldözendő gyilkos. Nem az én kezem véres, nem én hamisítottam lázlapot, nem én mentem szembe a szülészet-nőgyógyászat alapelveivel, de engem akarnak sarokba szorítani, újabb költségekbe verni, lejáratni! A bírói megfélemlítés a hatalommal való visszaélés! Most már érezhető a szerintem nem véletlen bírói károkozás, foggal-körömmel védik a bűnözőket! Magyarországon nincs független Bíróság! Ezt legjobban az ügyem bizonyítja. Harcolok tovább, a tetűknek le kell lepleződni!

Greiner Tamás

]]>
Sun, 15 Oct 2017 18:12:11 +0200 174451_47066
Szabálytalanságok, törvényszegések, okirat hamisítások, bizonyítékok éltüntetése az eljárás folyamán. http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/06/10/szabalytalansagok-torvenyszegesek-okirat-hamisitasok-bizonyitekok-eltuntetese-az-eljaras-folyaman

felülvizsgálati kérelmünket
az alábbiak szerint terjesztjük elő:

A Tatabányai Törvényszék, min  I. fokú bíróság 13.P. 20.261/2011/ 128. sorszám alatti ítéletével a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket a perköltség megfizetésére. A Győri Ítélőtábla, mint II. fokú bíróság Pf.III. 20. 025/2016 /25. sorszám alatti ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte a felpereseket a II. fokú perköltség viselésére.
A jogerős határozat indokolása szerint a II. fokú eljárásban kiegészített bizonyítási eljárás, a beszerzett és egymással ütköztetett szakvélemények megállapításai szerint az alperes az I-III. r felperesek édesanyja, és a IV.r. felperes házastársa kezelése, ellátása észlelése során nem követtek el szakmai szabályszegést, az elvárható gondosság hiánya nem állapítható meg, hogy a felpereseket ért kár és az alperesi magatartás között olyan okozati összefüggés állna fenn, mely a felperesek kártérítési igényét megalapozná.
A jogerős ítélet álláspontunk szerint jogszabály sért, figyelemmel arra, hogy- a tényállást továbbra is tévesen és részben iratellenesen állapította meg,- a bizonyítékokat jogszabálysértően értékelte- a Pp 164 § (1) bekezdésében meghatározott bizonyítási szabályt részben megfordította, részben a bizonyítandó tények és a kimentés körében helytelenül alkalmazta, mely mind a tényállás, mint a jogi felelősség megállapítása szempontjából közvetlen, lényegi hibát eredményezett ezzel megvalósult a Pp 270 § (2) bekezdésében meghatározott téves jogértelmezésből eredő jogszabálysértés- tévesen alkalmazta az Eütv 77 § (3) és 119§ (3) bekezdés, b.) pontjában írtakat- jogszabálysértően alkalmazta a Pp 182 § (1) bekezdésének szabályát és  – Pp. 182 § (3) bekezdését megsértve –jogsértően mellőzte a felperes már I. fokú eljárásban is bejelentett bizonyítási indítványa teljesítését
mindezek alapján a fent meghatározott határozatok megalapozatlanok és jogszabálysértőek.
A jogerős ítélet tényállása téves és iratellenes és a szakértői vélemények helyes értelmezésén alapuló megállapításaival ellentétben álló elemei:
1./ A beteg a szülést után jól érezte magát, rendellenesség nem volt tapasztalható
2./ A szülés után 39,9 C láz jelentkezett, mely a lázcsillapítást követően 39,5 C-ra, majd 37,7 C – ra csökkent, így korábbi beavatkozás nem volt indokolt.
3./ A beteg kezelése során az orvosi hivatás szabályi szerint jártak el, sem a beteg állapotára kiható, sem azzal okozati összefüggésben álló diagnosztikus hibát, terápiás hibát nem vétettek. 
4./Az adminisztrációs hiányosságok, mint jogellenes magatartások a felperest ért kárral okozati összefüggést nem mutatnak, az alperes a hiányosságokkal kapcsolatos bizonyítási kötelezettségének eleget tett, az alkalmazott terápia rekonstruálható.
5. / A szakvélemények ütköztetése a II. fokú eljárásban megtörtént, a független szakvélemények nem állnak ellentétben a lényegi kérdésekben egymással, így további bizonyítás szükségtelen. 
Az egyes téves tényállási elemeket érintően az alábbiakat tartjuk fontosban kiemelni, fenntartva az eljárás során eddigiekben tett nyilatkozatainkat:

1./ A beteg a szülést után jól érezte magát, rendellenesség nem volt tapasztalható
A beteg a szülést követően 16 óráig érezte jól magát a lázas állapot jelentkezésével általános állapota is rosszabbodott, vérzett, melyet a hiányos észlelés miatt nem vett észre a kezelésében részt vevő személyzet.
Muresánné Klotz Nikoletta szobatárs részletes nyilatkozatot tett a beteg állapotáról, az elfogultsággal nem vádolható személy helyett mindkét fokon eljáró bíróság azoknak a személyeknek a nyilatkozatát fogadta el, akiknek érdekében áll, hogy jelen eljárás milyen módon dőljön el ( elfogultság ) mivel párhuzamos eljárásban a büntetőjogi felelősségüket a bíróság jelenleg is – egy 8 éve tartó eljárás keretében – vizsgálja és alkalmazotti jogviszonyban álltak/állnak az alperessel.
Ellentétben a jogerős ítéletben rögzítettekkel, a sértett nem aludt, mert a szobatárs szerint sem tudott aludni olyan rosszul érezte magát, azaz általános rossz közérzete volt, melyet nyilvánvalóan a lázas állapot okozott és ez a vérzéstől függetlenül minősítendő kérdés, mely utóbbi a bíróságok álláspontja szerint a tanú szubjektív megítélése volt.
Az objektív megítélés körében azonban sajnálatos módon nem áll rendelkezésre adat, mivel az elfogadható bizonyítékok alapján kizárólag az állapítható meg, hogy a 16 órás lázmérés visszamérése, azaz a 39,5 fokos érték rögzítése után nem történt meg a beteg további monitorizálása, azaz sem a vérzését, sem a lázát nem ellenőrizték a hajnali rosszullétig. A bíróság ezzel ellentétes megállapítása iratellenes és téves bizonyíték értékelésen alapul.
A tényállás és a jogi felelősség megállapításának elsődleges kérdése a láz minősítése volt, azt kellett eldönteni, hogy a beteg esetében 16 órakor észlelt igen magas láz valóban ú.n. kifáradásos láz volt-e, vagy olyan jelenség, mely további vizsgálatokat, szorosabb megfigyelést és intézkedést igényelt-e.  
Az Eütv-nek való megfelelőséget ennek a kérdésnek a helyes minősítésekor lehet csak vizsgálni mely körben a jogerős ítélet is helytelenül értékelte a bizonyítékokat, a bizonyíték értékelés jogszabálysértést is megvalósított, mivel téves jogértelmezésen alapult.
A bíróság által kirendelt szakértők egy része és a bíróság egyaránt a láz mértéket folyamatosan igyekeztek elbagatellizálni- az álláspontjukat megfelelően alátámasztó szakirodalmi adat megjelölése nélkül.
A felperesek a magánszakértői véleményen felül számos szakirodalmi bizonyítékot nyújtottak be a láz besorolását, melyet értékelését illetően, melyhez illeszkedett a magánszakértők és dr. Simon Gábor független szakértő láz minősítése is.
Ezzel kapcsolatban az új eljárás során beszerzett szakvélemény az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.
Ad6.  Dr. Vajda György magánszakértő megállapítása ezzel egyező:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. 
Az összes többi szakértő semmivel sem támasztotta alá azt a nyilatkozatát, hogy ez a lázmérték kifáradásos láznak lenne minősíthető, így nyilatkozatuk  a szakértői nyilatkozattal szemben támasztott követelménynek nem felel meg. 
Érthetetlen ezzel kapcsolatosan a II. fokú bíróság eljárása, mely azon alapul, hogy a többi szakértő pl. a II. fokú eljárásban meghallgatott dr. Nagy József Zoltán nyilatkozatát minden tudományos bizonyíték ellenére elfogadja, amikor rögzíti az ítéletben, hogy „ő már látott 40, 2 C fokos kifáradásos lázat is” és ezt a következetes szakirodalmi adatok és 3 következetes szakértői vélemény ellenében „bemondásra” elfogadja.
A szakértői véleménnyel szemben is követelmény, hogy a megállapításainak tudományos, szakmai alapja legyen, ha ez hiányzik attól, hogy szakértő mondja, a megállapítás még nem lesz  elfogadható szakmai érv., ennek elfogadása sérti a Pp 182 § (1) bekezdésében írt követelményt.
A bíróság által elfogadott szakvélemények jelentős része aggálytalannak nem tekinthetőek az alábbiak miatt:
Csirmaz László igazságügyi szakértő (Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara
1. Az aggálytalan szakvélemény általános követelményei Amint a bevezetőben említésre került, a Pp. ugyan konkrétan és részletezően nem definiálja az aggálymentesség fogalmát, de a 182. §-ának (3) bekezdésében a következő utalások találhatóak: „Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.” A Pp. idézett bekezdése szerint a szakvélemény tehát akkor aggályos, ha az homályos, hiányos, önmagával, vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, avagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér. Tehát általánosságban megállapítható, hogy a szakértői vélemény akkor lehet aggályos, ha az idézett fogyatékosságokban szenved. ….aggálytalannak egy szakvélemény akkor tekinthető, ha egyértelmű, szabatos, részletesen megindokolt, hiánytalan és ellentmondásmentes. Bizonyított tényekkel összhangban álló, helyessége, szakszerűsége felől nincs semmi kétség és megállapításai, következtetései korszerű szakmai ismeretekre, szakirodalmi hivatkozásokra épülnek. A fentiekhez fontosnak vélem még azt hozzátenni, hogy az aggálytalanságnak - a bírói gyakorlat szerint - a bíróság és a felek részéről történő követhetőség, ellenőrizhetőség is fontos követelménye. Az idézett törvényi passzusok alapján az általános feltételeket vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők. a) Ha egy szakvéleményről egyértelműen bebizonyosodik, hogy az homályos és önmagával ellentétben álló, akkor véleményem szerint nem csak a szakvélemény alkalmatlan az ügy érdemi eldöntésére, hanem felmerülhet a szakértő szakmai alkalmasságának kérdése is. Itt jegyezném meg, hogy tapasztalataim szerint a szakvélemény sok esetben nem csak önmagával, hanem a szakirodalommal is homlokegyenest ellentmondásba kerül. 
b) Mikor és milyen esetekben tekinthető hiánytalannak egy szakvélemény?  …..Álláspontom szerint hiánytalan a szakvélemény akkor, ha az tartalmában teljes egészében megfelel a szakterületre készített szakértői módszertani levél tartalmi iránymutatásainak. Továbbá, szerintem nem lehet hiánytalannak tekinteni azt a szakvéleményt, amely mellőzi a szakirodalmi ismereteket és hivatkozásokat. Ugyanis, ha bizonyított tény például az, hogy a szakvélemény módszertana nem a szakirodalomnak megfelelő, akkor az aggálymentességhez kétség férhet. Továbbá nem lehet hiánytalannak tekinteni egy szakvéleményt akkor például, ha az valamilyen értékmeghatározásra irányul, nem tartalmaz egyetlen számítást sem, azaz teljesen szubjektív, emiatt aggályossá válik a bíró, a peres felek számára és ezért elfogadhatatlan. Álláspontom és a szakértők Etikai Kódexe szerint is a szakértő véleményben a szubjektivitás kerülendő. Több mint nyilvánvaló, hogy az objektív, szakirodalomra alapozott szakértői vélemény kevésbé támadható és jobb belátásra bírhatja a téves elképzelésekkel rendelkező felperest, vagy alperest a per során, ezzel mind jobban megalapozva a bíróság gyors és szakszerű döntését. Nem lehet hiánytalan az a szakvélemény, amely nem a feltett kérdésre válaszol, vagy a kérdések teljes körűen nem kerülnek megválaszolásra.  
A bírósági gyakorlat szerint a szakértői vélemény figyelembe vétele akkor mellőzhető, ha a szakvélemény hiányosságai, hibái nem voltak orvosolhatók, vagy az nem vezetett eredményre és a szakvélemény mellőzését megalapozott, kétségtelen tények támasztják alá. (L. B. 1/1981.BKT-PKT-GKT állásfoglalása)
d) A követhetőség és az ellenőrizhetőség követelménye 
A szakértői vélemény "ellenőrzésének" szükségességét a bírói gyakorlat vetette fel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ellenőrző szakértő útján történjen meg a vélemény helyességének kontrollálása. Ellenőrző szakértőt ugyanis perrendtartásunk nem ismer. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy ennek a hatékony bizonyítási eszköznek a helyes alkalmazásához az szükséges, hogy a bíróság a véleménynek ne csak a végkövetkeztetését, hanem alapjait és indokait is részletesen ismerje. Ennélfogva a szakértőtől meg kell követelni mindazoknak az adatoknak és körülményeknek az ismertetését, amelyek jelentősek voltak a szakértői vélemény kialakításánál, és amelyek alapján a szakértői vélemény helytálló voltát ellenőrizni lehet. A bíróság csak ilyen eljárás mellett juthat abba a helyzetbe, hogy a szakértői véleményt, mint bizonyítékot a Pp. 206. § (1) bekezdésének keretében megnyugtatóan értékelhesse és mérlegelhesse (L.B. Pf. 111. 26 399/1967.). [5] Itt szükséges megjegyezni azt is, hogy a ténymegállapításhoz szükséges adatok keletkezésének időpontja, forrásának megjelölése és visszakereshetőségre alkalmas azonosítójának feltüntetése alapvető követelmény. Ugyanis, ha az adatok valóságtartalma semmilyen formában nem ellenőrizhető, akkor a szakvélemény nem lehet hiteles és nem lehet aggálytalan. Nem lehet aggálytalan egy vélemény akkor sem, ha annak megállapításait az érdekelt felek nem tudják ellenőrizni, mert például értékmeghatározásnál egyetlen számítást nem tartalmaz. A szakértőnek a szakvéleményében azokat a részeredményeket is közölni kell a bírósággal, amelyek alapján a következtetéseket kialakította. A bíróság a szakértői vélemény helyességét csak a részeredmények ismeretében értékelheti. (BH 1980. évi 8/287. sz. II.) - mellékelve Ezt a követelményt rögzíti a BH 2005/ 147 számú jogesetben kifejtett álláspont is.
Ugyanezt támasztja alá az igazságügyi orvos szakértők magatartásáról és felelősségéről Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 9. számú módszertani levelének V. fejezete, mely az orvosszakértői tevékenység általános szakmai követelményeit sorolja fel ( mellékelve )
Az ezekben foglalt zsínórmértékből kiindulva nem elfogadható egy olyan szakértői nyilatkozat, mely szerint „ő már látott 40 fokos kifáradásos lázat”- ha a nyilatkozat mellőzi a szakirodalmi hivatkozásokat, a mondanivalója súlyát kizárólag a szakértői minősítése támasztja alá, különösen, ha a csatolt szakirodalom éppen az elmondottakkal ellentétes megállapításokat tartalmaz.
Így a bíróságnak mellőznie kellett volna minden olyan megállapítást, ami ilyen módon nélkülözött szakmai megalapozottságot, mert az a Pp 182 §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, az döntés alapjául nem szolgálhat.
A számos szakirodalom csatolása ellenére egyik kirendelt szakértő sem tett kísérletet arra, hogy a felperes által alátámasztott minősítést szakmai érvekkel támadja, nem hozzon  olyan szakirodalmat, mely a felperesi állítással ellentétes vagy azt lerontja, a „szakmai érvelésük” kifáradt annyiban, hogy a felperes által rendelkezésre bocsátott bizonyítékot azzal söpörték le, hogy túl régiek a kiadott könyvek. De újabbat, ami ezzel ellentétes lenne ők sem mutattak. Azaz visszaéltek szakértői pozíciójukkal, és ezt a bíróság elnézte és elfogadta azzal, hogy a megalapozatlan, szakmaiatlan és szakmai érvekkel megdöntött állítást elfogadta, csak azért mert szakértő az illető, aki mondja ezzel súlyosan sértette a Pp 182 § (1) bekezdésében foglalt követelmény érvényesülését.
dr. Simon Gábor is igazolta – akinek a véleményét amúgy a bíróság is elfogadta – hogy a láz meghaladta a kifáradásos láz mértékét, annak időbelisége volt csak az, ami arra utalt, azonban egy az Eütv rendelkezései szerint gondosan eljáró orvosnak nem csak az időbeliségre, hanem a mértékre azonosan kell ügyelnie. dr. Simon Gábor nyilatkozatát egyértelműen alátámasztja a szakirodalom, a többi szakértő véleményét pedig egyértelműen semmi nem támasztja alá, így az azokra alapított ítélet jogsértő.
Így iratellenes és téves a jogerős ítéletnek azon kiindulása, hogy ez a láz kifáradásos láz lenne. Pontosabban a jogerős ítéletben ennek megítélése is ellentmondásos, hiszen a határozat 15 oldal utolsó előtti bekezdésének első mondata ezt cáfolja, majd a következő már elfogadja.
A láz minősítése annyira központi kérdés, hogy ennek szakmai tisztázása nem volt mellőzhető, ezt a bíróságnak vagy felülvélemény vagy szakkonzulens bevonásával meg kellett volna tennie, hiszen látható, hogy a bíróság maga sem volt képes ezt a kérdést még a számtalan szakvélemény ellenére sem következetesen eldönteni.
A felperes erre folyamatosan az új eljárás során bizonyítási indítvány előterjesztett.
Kérte dr. Papp Zoltán szakértőként való bevonását ebben a kérdésben, aki az ETT vezető szakértője, a szakirodalmak nagy részének szerzője és szerkesztője, a kérdéshez speciálisan értő igazságügyi szakértő, akire a szakvélemények hivatkoznak, akinek megállapításai azonban a szakirodalomban ellentétesek a szakvélemény megállapításaival.
dr. Papp Zoltán illetve az ETT bevonására vonatkozó indítvány elutasításának indoka az I. fokú ítélet szerint az, hogy a felperes magánszakértői sem fejtették ki, hogy mit kellett volna az alperesnek csinálnia ( ez nem igaz ). Álláspontja szerint a láz gondolatébresztő (???) volt, mely nem utal mulasztásra és véleménye szerint az, hogy semmit nem tettek a láz oka kiderítése érdekében helyes és nem kifogásolható eljárás. A II. fok ugyanezt az indítvány azzal utasította el, hogy ez a kérdés a tárgyaláson a szakértők személyes meghallgatása során tisztázható volt, ennek ellenére az ítélet 15 oldal utolsó előtti bekezdéséből nem olvashat ki egyértelműen, hogy a II. fokú bíróság miként minősítette ezt az értéket, azaz kifáradásos, vagy nem kifáradásos láznak fogadta el, gyakorlatilag megkerülte a kérdést, így megkerülte a felelősség az elvárhatóság és a legnagyobb gondosság törvényi követelményének pontos tisztázását is. 
Ugyanitt azonban lényeges és fontos elemet idéz itt maga a II. fokú bíróság is, amikor dr. Simon Gábor szakvéleménye alapján rögzíti, hogy ez a láz – itt már megint kifáradásosnak minősíti, holott a szakértő ennek ellenkezőjét állította – az állapot monitorizálását indokolja.
Ezzel a megállapítással, mint a jogi felelősség lényeges elemével a  továbbiakban a bíróság már nem is foglalkozott, holott a kereseti kérelem elsődleges alapja annak állítása, hogy a legnagyobb gondosságot, amit az Eütv. előír az alperes részére ezzel elmulasztotta az alperes, mely önmagában a felelősség megállapítására vezethet és az alperes kimentését teszi sikertelenné.
Az alperes ugyanis ezen monitorizálási kötelezettségét nem teljesítette.
Nem értékelte a bíróság – így lényeges bizonyítékot hagyott figyelmen kívül fellebbezési kérelem ellenére -  azt sem, hogy a lázat rögzítő Betét- és dekurzus lapon  egyrészt javítás történt ( lsd. írásszakértői vélemény ), másrészt az ápolási lapon behúzott lázmérések száma a javítás nélküli állapottal állnak összhangban, azaz kevesebb lázmérést igazolnak, mint amit az elfogult és felelősségükben vizsgált személyek utólag állítanak.
És itt áttérünk a 2./ pont szerinti jogsértésre és ezzel összefüggésben a Pp 164 § szabályainak megsértésére.
2./ A szülés után 39,9 C láz jelentkezett, mely a lázcsillapítást követően 39,5 C-ra, majd 37,7 C – ra csökkent, így korábbi beavatkozás nem volt indokolt.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csak azt lehet megállapítani, hogy a 39,9 c láz csillapítását követően a hőmérséklet 39,5 C ra csökkent és hajnali 3 órakor 38, 5C –ot mértek. Ennél több adat nem bizonyított.
A Pp. 164. § (1)  bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.
A II. fokú bíróság részben elfogadta e körben a felperesek azon hivatkozását, hogy az adminisztrációs mulasztás következménye az alperes bizonyítási terhe a kimentés körében, azonban ezt a hiányosságra alkalmazta, megállapítva azt, hogy azokat tanúvallomások pótolták, azonban a kétségtelen okirat manipulálást és annak következményeit a felperes többszöri hivatkozása ellenére sem nem vizsgálta, sem nem értékelte, sem annak a lényegi döntésre kiható következtetését nem vonta le ez viszont már nem csak a bizonyítékok mérlegelését jelenti, hanem olyan jogsértő eljárást, mely lényegi jogszabálysértést eredményezett.
A csatolt írásszakértői vélemény szerint a Napi ápolási lapon az éjszakai hőmérsékletre vonatkozó érték javításra került és a lap utólagos bejegyzést tartalmaz.
Ez az utólagos javítás hogy-hogy-nem éppen azt az adatot rögzíti, melyet a bíróság alkalmasnak talál az alperes felelősségének kimentésére. És ez senkinek nem szúrt szemet az eljárás során.
Az utólagos javítás tényét maga a javítást elvégző orvos beismerte, így tehát ez bizonyított.
Ehhez képest az I. fokú bíróság hiánytalan, értékelhető és illetéktelen változtatástól mentes adattartalmú dokumentációra hivatkozott ítéletében, melyet a II. fokú bíróság sem értékelt másként.
Az utólagos javítás időpontját azonban a bíróság nem értékelte, holott erre a felperes külön felhívta a figyelmet, e körben nem alkalmazta a Pp 164 § (1) bekezdésének előírásait és azt, hogy a bizonyítás sikertelensége e körben az alperes terhére értékelendő. 
Pfv.III.20.900/2011/6.szám Az alperes kimentése körében értékelendő dokumentációs hibának és hiányosságnak azért van jelentősége, mert az alperes kimentését ez a hiányosság teszi lehetetlenné  
A javítást végző orvos azt állította, hogy az utólagos beírás 19 órakor történt véletlenül 17 órás adatot feltüntetve, amely azonban téves volt, állítása szerint a valós időpont 19 óra volt. 
Ha valaki azonban megnézi a manipulált dokumentumot, akkor megállapíthatja, hogy a bejegyzés nem történhetett 19 órakor, hanem csak a hajnali 4 órás események után, azaz már az eredmény ismeretében. Ez már önmagában elfogadhatatlanná teszi azt, hogy a hiányosság  ezen tanú vallomással pótolható legyen, hiszen a tanú szavahihetősége is megdőlt.
Ha ugyanis valóban 19 órakor történt volna a bejegyzés, akkor semmi akadálya nem lett volna azt új sorban kezdeni – ahogy vezetni szokás egy dokumentációt – nem pedig benyomorítani a felelősséget mentő bejegyzést egy sor végére, ahogy az írásszakértő is megállapítja.( Az utólagosan bejegyzett rész „ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” )
A betétlap önmagában, mint okirat igazolja,  ( javított, a 9. sorban, a 11-17 sorban ) azt a  felperesi állítást, hogy nem az elfoglaltság miatti későbbi dokumentálásról, hanem az irat utólagos „feljavításáról” van szó az események lefolyásának ismeretében,  a felelősség mentése érdekében.
A bíróság ugyan a bizonyítási teher alperesre való hárítását megpendíti, azonban ennek a szabálynak az érvényesülését nem viszi végig. A helyes jogalkalmazás szerint a javított részek figyelmen kívül hagyásával kellett volna a tényállást megállapítani, azaz mellőzni kellett volna annak a megállapítását, hogy a beteg hőmérséklete este 19 órára 37,7 C –ra csökkent, hiszen sem ilyen lázmérés, sem ilyen esemény nem volt.
A javítás nélküli okirat figyelembevétele esetén az alperest terhelte volna annak a bizonyítása a Pp 164 §-a alapján és a  Ptk 339 § (1) bekezdése szerinti kimentés körében, hogy volt ilyen lázmérés és volt ilyen érték, ezt álláspontunk szerint az alperes nem tudta bizonyítani, így ezen tényállási elem a bizonyítási kötelezettség teljesítése nélkül került a jogerős határozat tényállásába.
Pfv.III.20.932/2012/3.szám….az alperestől elvárható lett volna, hogy a betegnél rosszullététől kezdve figyelemmel kísérje az állapotát, az abban történt változásokat és ezt részletesen dokumentálja. Miután az alperes ápolásának ideje alatt lett rosszul a beteg, innen került súlyos állapotban a kórházba, az alperest terhelte a kártérítési felelősség alóli kimentés annak bizonyításával, hogy a felperes édesanyjának ápolása, gondozása során az Eütv. 77. §-ának (3) bekezdésében előírt gondossággal járt el, ennek ellenére következett be a károsodás.Az alperes ápolási dokumentálásának a hiányossága nem volt okozója a néhai egészségkárosodásának, de éppen az adatok hiánya, jelenti azt, hogy az alperes nem tudja bizonyítani, hogy az ápolása alatt lévő 82 éves, kommunikációképtelen ápolt hirtelen rosszulléte előtt az ápolása, gondozása megfelelt az elvárható gondosságnak. A bizonyítatlanság következményeit pedig az alperesnek kell viselnie. Az alperes felelősségét nem önmagában a megfelelő ápolásra és a beteg rosszulléte előtti állapotra vonatkozó adatok hiányos rögzítésének a ténye alapozza meg, hanem az, hogy az ezekre vonatkozó adatok nélkül nem voltak észlelhetőek olyan esetleges elváltozások, amelyek esetleg már korábban felhívták volna a figyelmet a néhainak a betegségére, ebben az esetben pedig már korábban sor kerülhetett volna a kórházi kezelésre, ez pedig a korábbi orvosi kezelés esetén az esélyét jelenthette volna a túlélésre. Az alperes mulasztása folytán az alperes felelősségét az alapozza meg, hogy a betegnél elveszett a korábbi kórházi kezelés hiánya miatt a gyógyulási esélye, az esély elvesztése pedig önmagában jelenti a hátrányt. Ilyen esetben a károkozó csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy mulasztása ellenére nem lett volna értékelhető esélye a betegnek a gyógyulásra. Az alperes a kimentés körében nem tudta bizonyítani, hogy gondos eljárása mellett is bizonyosan meghalt volna a beteg.Az alperes hiányos dokumentálása mellett az igazságügyi orvosszakértői vélemény sem alkalmas az alperes gondos ápolásának a bizonyítására. A szakértői vélemény alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy a néhainál mikor következhetett be a bélelhalás, a szakértői vélemény nem tudta értékelni erre vonatkozó adatok hiányában az alperes ápolásának gondosságát, mindez pedig annak a megállapítását eredményezte, hogy az alperes a kimentésének nem tudott eleget tenni.Legfelsőbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetője a civilisztikai kollégiumvezetők 2008. január 23-25. napján megtartott országos tanácskozásán megvitatott kérdésekről – is utal arra, hogy  a bíróságok az orvosi iratok hiányosságait az orvos kötelezettségszegésének körébe tartozó kérdésnek tartják és a felróhatóság alóli kimentés, valamint a bizonyítási teher alakulása szempontjából az orvos terhére értékelik.  ( 8 pont ) A dokumentáció hiányossága folytán az orvos magát fosztja meg a felelősség alóli kimentés lehetőségétől.Ha a javítás nélküli lapot a napi ápolási lap adataival is összevetette volna a bíróság – ezt is kérte a felperes – akkor megállapítható a behúzott lázmérési darabszámok alapján, hogy a lázmérések száma a javítás nélküli okirattal van szinkronban, tehát az elfogult, személyükben is felelős személyek nyilatkozatát maga az okirat cáfolja.
Az hogy javított okiratot a bíróság ítélkezés alapjául elfogad nagyon veszélyes joggyakorlat, hiszen nem kell más tenni, mint a mulasztás eredményének ismeretében el nem végzett beavatkozásokat kell jól dokumentálni, akár nyilvánvalóan utólagos bejegyzéssel és ebben az esetben a bíróság ez alapján fog állást foglalni abban a kérdésben, hogy az Eütv rendelkezései teljesültek –e.
A javított érték figyelmen kívül hagyása azért lényegi kérdés, mert ha ilyen mérés nem volt, akkor a szakvélemények értékelése is gyökeresen más fordulatot kell, hogy vegyen, hiszen a második láz nem a hajnali 38,5 fokos láz volt, hanem a korábbi 39, 5 fokos, azaz a beavatkozás elmulasztása már du. 17 órára tehető.
A bíróság által beszerzett független szakvélemény ezzel kapcsolatos hiányosságokat is rögzíti:
Tehát maga a szakvélemény is felveti, hogy a hiányosság jelentheti azt, hogy a beteg állapota nem került észlelésre. E körben a bizonyítás terhe az alperesen van, aki álláspontunk szerint kizárólag a felelősségüket mentő tanúkat tudta ennek igazolásaként felsorakoztatni, akik elfogultak, akiknek a vallomása a dokumentációk hiányosságait nem pótolhatják. Téves a II. fokú bíróság e körben tett  azon megállapítása, hogy a tanúvallomások alapján az alkalmazott terápia rekonstruálható volt, hiszen az ítélet 18 oldal utolsó bekezdésében felsorolt tanúk közül e körben releváns nyilatkozatot Karácsonyi Attiláné és  dr. Jónás László tehettek, akik mindketten vádlottjai a büntetőeljárásnak, az alperes alkalmazottai, az alperesi felelősség megállapítása az ő mulasztásuk miatt lehetséges, így nyilvánvalóan nem tekinthetők elfogulatlannak, ráadásul az utóbbi tanú részt vett az orvosi dokumentáció fentebb hivatkozott manipulálásában, így az ő vallomása önmagában nem alkalmas a felelősség alóli  kimentésre.  A többi tanú  az észlelés mulasztása időszakában a kezelésben, ellátásban nem vett részt, nem is volt a kórházban.
Pfv.III.21.832/2008/4.számA vizsgálatok elmaradása az alperesnek felróható, a dokumentáció hiánya pedig a terhére esik. Az alperes kártérítési felelőssége jogilag ebben áll. E hibákat a bíróság is megállapította, de tévesen értékelte a szakértőnek azt a megállapítását, hogy az okozati összefüggés orvosilag nem állapítható meg. A bizonyítékok - közöttük a szakértői vélemények - mérlegelése, annak alapján a tényállás megállapítása a bíróság feladata. Szakvélemény csak szakkérdésben adható, de abban nem tehető olyan ténymegállapítás, amely a bíróság mérlegelési körébe tartozik. A bíróság jogerős ítéletében felsorolt hibáknak az alperes kártérítő felelősség alóli mentesülése körében azért van jelentőségük, mert ezek mind a kezelés során, az alperes tevékenységéhez, így annak jogi megítéléséhez kapcsolódnak. A vizsgálatok, illetőleg azok dokumentálása megerősíthette volna, hogy az alperes eljárása megfelelt az orvostól elvárható gondosságnak. Ezzel kimenthette volna magát a kártérítési felelősség alól, de a dokumentáció hiányossága folytán ettől saját magát zárta el. A bizonyítatlanság következményeit pedig viselnie kell. A felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek eleget tett, a kártérítés feltételeit bizonyította, az alperes pedig azzal összefüggésben nem tudta magát kimenteni a kártérítési felelősség alól. 
dr. Simon Gábor a monitorizálás körében a II. fokú eljárás során a tárgyaláson nyilatkozatot tett, hogy 39, 9 fokos láz esetén nyomon kell követni a beteget, azaz 1-2 óránként lázat kell mérni és ismételt láz tapasztalása esetén, vizsgálatokat kell végezni, akkor már antibiotikumos kezelést is kell alkalmazni.
Ez annál is inkább így van, mert az ún két lázas elmélet ( tehát, hogy csak a második láznál kell beavatkozni ) az előzmények nélküli szülésre irányadó, ha volt méhűri beavatkozás – Bumm kanalas is ide értendő – az esetben az előzményre figyelemmel már az első magas láz azonnali beavatkozást igényel. Ebből a szempontból érdektelen a második láz. ( csatolva Papp Zoltán tankönyvi idézete ) Ebben az előzményes esetben tehát nincs jelentősége a második láznak, hiszen már az első magas láz jelentkezésekor infectióra kell gondolni és beavatkozás szükséges- ez a legnagyobb gondosság szakmai alapkövetelménye.
Ha azonban még ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor sem megfelelő a szakértők levezetése az egy láz nem láz teóriával:
A többi kirendelt szakértő valamennyi megállapítása azon alapul, hogy volt 37,7 fokos mérés, ha nem volt, akkor a megállapításaik megalapozatlanná válnak. Érdekes módon a felperesi képviselő azon kérdésének megválaszolását folyamatosan kikerülték ezek a szakértők, hogy hogyan kell értékelni azt, ha nem volt ilyen mérés ( pld dr. Nagy József Zoltán a 24 jk 5 oldal )
Mivel ilyen 37,7 fokos lázérték mérés nem volt, így a 17 órakor visszamért 39,5 érték az irányadó az intézkedések megtétele körében, ez második láz és minden olyan intézkedés megtételét igényelte volna, melyet egyébként valamennyi szakértő a második  láz észlelése esetére már előír.
Maga a jogerős ítélet is megállapítja ( 19 oldal utolsó bekezdés ), hogy a második láz bekövetkezte indokolja az antibiotikum adását, azonban a második láz bekövetkeztének időpontját a bíróság iratellenesen és jogszabályellenesen állapította meg, az helyesen du. 17 óra. Ehhez képest a késedelem, a szakmai mulasztás mindenképpen megállapítható.
A felperes álláspontját támasztja alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy „ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést …. hanem  csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”
Ez önmagában az alperes polgári jogi felelősségének megállapítását lehetővé teszi.
A láz, amit az Il fokú bíróság gondolaébresztőnek minősített, valójában egy tünet, melyet a szakma szabályai szerint értékelni kell és szükség esetén – ez jelen esetben  dr Simon Gábor szakvéleménye szerint is, sőt ha a második láz időpontját du. 17 órára tesszük, akkor az összes többi szakértő szerint is  fennállt - cselekedni kell.  
A kezelő orvos Jónás doktor valóban nem tett mást, mint elgondolkodott, hogy milyen fertőzésekre utalhat, de annak ellenére, hogy saját állítása szerint is fertőzést gyanított nem kifáradásos lázat, semmit nem tett. A gondolatainak ébresztgetése hajnali 3-ig tartott, melynek eredményeképpen a beteg meghalt.
3./ A beteg kezelése során az orvosi hivatás szabályai szerint jártak el, sem a beteg állapotára kiható, sem azzal okozati összefüggésben álló diagnosztikus hibát, terápiás hibát nem vétettek. 
Az I. fokú bíróság által az új eljárás során kirendelt szakértő szakvéleményében megállapította a diagnosztikus tévedést az alperes esetében, ezzel szemben a bíróság – elfogadva ugyan ezen véleményt is - megállapította, hogy diagnosztikus tévedés nem történt. Így az ítélet e vonatkozásban is iratellenes.
Ad2.

Hasonló megállapítást tett a magánszakértő:
Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést. Az ezt követő  körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása  vezetett   septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta. 
Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére  és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.  
Jen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező  - minden állítással ellentétes – szokványos   szülés utáni láznak nevezett  39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel . Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba „ hogy ez egyszokványos  szülési kifáradás „Így a fentiek alapján megállapítható, hogy ennek a ténynek döntő kihatása volt az azt követő eseményekre. 
dr. Simon Gábor a II fokú eljárás során tett szóbeli nyilatkozatában is utalt arra, hogy  már az első magas láz – mely szerinte sem kifáradásos láz – indokolttá tette volna laboratóriumi vizsgálat elvégzését, és arra is utalt, hogy a  láz ismételt jelentkezése esetén – amit ő ugyan a nem létező 19 órai  mérést elfogadva hajnali 3 óra 3, 35 percre tett – lett volna indokolt az antibiotikum adása.
Ha azonban a bíróság téves és jogsértő eljárást kiküszöböljük,  annak fényében ez a szakértői álláspont – egyezően az összes többi szakvélemény megállapításával – már egyező lesz a magánszakértők véleményével, azaz a diagnosztikus lépések megtételének szükségessége, a beavatkozás szükségessége már a délutáni órákban megállapítható.
Ezáltal megalapozatlanná válik a bíróság azon megállapítása, mely szerint az orvosi mulasztás nem következett be, hiszen maga a bíróság is rögzíti, hogy a második láznál már indokolt lett volna az antibiotikum és mivel ez nem került bevezetésre délután, ez mulasztásként, orvosi diagnosztikus tévedésként és terápiás hibaként értékelendő, ezek mind önállóak is megalapozzák az alperes kártérítési felelősségének megállapítását.
Ehhez a kérdéshez tartozik az ú.n. Bumm kanalas beavatkozás indokoltságának és az oksági kapcsolatnak a kérdésköre is, mely tekintetében a bíróság szintén téves álláspontra helyezkedett. Arra hivatkozott, hogy a magánszakértők nem hivatkoztak protokollra, így nincs olyan szakmai szabály, amelynek a megsértése megállapítható.
Az Eütv 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.
A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”( Ezt támasztja alá az Eütv 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)
A felperesek a szakirodalom ide vonatkozó széles anyagával igazolták, hogy melyek a beavatkozás indikációi, végrehajtásának szabályai és veszélyei, így iratellenes az a megállapítás, mely szerint ne lenne szakmai szabály erre a beavatkozásra.
Téves és a szakirodalommal ellentétes az a megállapítás, mely szerint steril eszközzel nem lehet fertőzést okozni, vagy elterjeszteni. 
Az eszköz ugyan steril, de alkalmas arra, hogy éppen az anya szervezetén belül lehessen fertőzést okozni.  Ennek az egész folyamatát a felperes a szakirodalommal és szakvéleményekkel igazolta, e körben a bíróság határozata nem is tartalmas tényállást, a lehetséges oksági kapcsolatos nem vizsgálja, a beavatkozást teljesen külön értelmezi a későbbi lázas állapottól és csupán annyit állapít meg ( határozat 19 oldala ), hogy az eszköz alkalmazása kifejezetten hasznos a későbbi szövődmények megelőzése céljából. Ez az állítás nem vitatható, de jelen ügyben nem ez volt a vizsgálandó kérdés.
Arra a bíróság sem tér ki, hogy volt-e az alkalmazásnak indikjációja ( nem ) és lehetett – e olyan következménye, mely a lázas állapothoz vezet ( igen)
Így a kártérítési felelősség egyik eleme az okozatosság vizsgálata nem történt meg, mely a Ptk 339 § -ra alapított kereset  vizsgálatának hiányosságát valósítja meg.
A fellebbezéshez is csatolt szakirodalom részletesen leírja – és ezt a szakértők érdemben nem is cáfolták - , hogy lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak. 
A beavatkozás pedig a kezelés folyamatában olyan előzményként veendő figyelembe, ami a láz jelentkezésekor, annak mértékének észlelésekor együttesen értékelendő, s melynek elmaradása szakmai szabályszegés, mulasztás, és kártérítési felelősséget megalapozó szakmai hiba. 
Téves a szakértői és bírósági megállapítás, mely szerint e körben nem történt szakmai szabályszegés. Ez túl sommás következtetés.
Önmagában nem az a hiba, hogy ilyen beavatkozás megtörtént. Hogy nem volt indikációja és megtette az alperes ez valóban nem alapozza meg a felelősségét. Az igen, ha a beavatkozás nem a szakmai szabályok szerint történik – itt ez megvalósult, a fertőtlenítés nem igazolt.
A legnagyobb mulasztás mégis az, hogy a láz jelentkezésekor senkinek nem jutott eszébe az oksági kapcsolat vizsgálata, azaz annak felmérése, hogy a magas láz a beavatkozás következménye, annak során keletkezett valamilyen fertőzés jele lehet és ennek diagnosztizálása vagy kizárása érdekében semmilyen lépés nem történt. ( BH2016. 12.I. A gyermek és szülei kártérítést igényelhetnek a gyermek szülés után megállapított és bakteriális fertőzésen alapuló agyi károsodása miatt, ha az orvos terápiás hibát vétett és elmulasztott olyan vizsgálatokat, amelyekkel a fertőzés felismerésére és kezelésére nagyobb esély lehetett volna.)Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint ugyanis minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
Álláspontunk szerint azzal, hogy a kezelő személyzet a magas láz okának vizsgálata, fertőzés gyanúja ellenére nem tett semmit nem tett eleget az elvárható gondosság kritériumának, az idézett – szakirodalomban közzétett – szakmai szabályok betartásának hiányában az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapfeltétele nem teljesült.
A lázon felül szepszisre utaló jel a vérzés, melynek észlelése megfelelően nem történt meg, az egyéb szepszisre utaló jel egyéb vizsgálatok hiányában nem volt megállapítható, azaz az alperes mulasztása okozta ennek az adatok a hiányát
dr. Vajda György:A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
……A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. A szövettani vizsgálat a klinikai mikrobiológiai vizsgálatnál nagyságrendekkel kevésbé szenzitív, így a tény, hogy fénymikroszkóppal baktérium észlelhető a kaparékban, az számottevő baktériumszámra utal az egyébként fiziológiásan steril méhűrben.
Mindazonáltal a műtét előtt a hajnali órákban vérzés miatt történt abrasio kapcsán a szövettani kaparékban nagy mennyiségű baktérium volt felfedezhető, ennek a mintának a fixálatlansága nem merült fel és a látott kép egyértelműen fertőzés jelenlétére utal.Ez-, az ezt követő hasi méheltávolitás szövettani minta kétségességével ellentétben minden bizonyossággal élőben keletkezett fertőzés meglétét erősíti. Ez mindenféleképpen újólagos megállapítás, és megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.
……a szülést követően a méh belfelszíne egy viszonylag nagy sebfelület minden esetben,ezen keresztül az odakerülő baktériumok gyorsan a véráramba kerülnek, valamint helyben szaporodnak, és folyamatosan kerülnek be a keringésbe, ez viszonylag gyorsan olyan (életveszélyes) állapotot idéz elő, mely látható szöveti eltérésekkel nem feltétlenül jár, hiszen ilyenkor a tüneteket a vérben lévő, főleg a máj által termelt fehérjék okozzák, beleértve a keringés kezelés nélkül, de sok esetben amellett is halálhoz vezető összeomlását, az abrasio (kaparás) során eltávolított szövetekben a baktériumok mennyisége, a detektálhatóság ténye egyértelműen kóros, a baktériumok eloszlása helyben, a méhűrben történő szaporodást feltételez,
dr Kaiser László Pathológia Szövettani véleményének lényegi megállapítása, hogy a Gram pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan az endometrium területén kialakult placenta leválást követően létrejött sebfelület. Ezt kifejezetten gyulladásos reakció kíséri, mely részben fiziológiás reparatív folyamat…. S szöveti kép is arra utal, hogy többszervi elégtelenség forrását a szövettani leletben leírt uterusban látott gyulladás, lényegében puerperális sepsis okozta.
Az eleve az alperes mulasztása – és ez sem került megfelelően értékelésre a bizonyítékok megsemmisítése a tényállás tisztázásának megnehezítése körében az alperes terhére - ,  hogy a szövettani eredmények tárolása nem megfelelően történt és amennyiben ebből a megállapítások megtétele körében bármilyen bizonytalansága ered.
A ténybeli megállapításai sem megfelelően kerültek értékelésre annak ellenére, hogy az ügyben a felperesek két szakvéleményt is csatoltak e körben és ezen szakvélemények az eredményeket értékelő dr. Kindler Miklós első vallomásával megegyeztek, tehát nem volt ellentmondás a szövettani szakemberek megállapításai között.
A jogerős ítélet szerint a pathológiai szakvélemények egzakt információt nem tudtak szolgáltatni az okozatosság körében ( ítélet 18 oldal második bekezdés )- ami a fentiek szerint szintén iratellenes megállapítás. Hiszen valamennyi pathológiai vélemény egyezően a fertőzés élőben való keletkezését igazolja, éppen a nyitott sebfelület felől, mely az okozatosság vizsgálata során – a bizonyítékok okszerű együttes értékelésével, melynek hiánya is jogszabálysértő és még felülvizsgálati eljárásban is kifogásolható – egzakt információt szolgáltat a láz okára vonatkozóan.
A bíróság megállapította, hogy a jódos öblítés nem volt indokolt, nem szakmai szabály, holott a szakvélemények, a szakirodalom is szakmai követelményként írja ezt elő. Ehhez kapcsolódik a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv véleménye is :„Arra vonatkozón azonban kétségtelenül nincsen utalás a dokumentációban, hogy ez a beavatkozás a korábban, azaz a kóros vérzés észlelése előtt milyen indikációval történt és hogy ezeket a betapintásokat antibiotikum védelmében végezték volna, illetve hogy utánuk a méhüri öblítés megtörtént volna….”
Maga a kezelést végző személy úgy nyilatkozott, hogy ez előírás és elvégezte, csak nem tudja igazolni. Azaz nem dokumentálta. Mely azt jelenti, hogy a PP 164 § (1) bekezdése szerint az alperest terhelte volna a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy ezt a  szakmai előírást betartotta, de a bíróság jogellenesen felmentette az alperest az erre vonatkozó bizonyítás terhe alól.
5. / A szakvélemények ütköztetése a II. fokú eljárásban megtörtént, a független szakvélemények nem állnak ellentétben a lényegi kérdésekben egymással, így további bizonyítás szükségtelen. 
Amennyiben a bíróság helyesen értékelte volna az iratokat, a bizonyítási kötelezettség szabályát, helyesen vonta volna le a bizonyítatlanság vagy a bizonyítás sikertelenségének következményét, úgy a szakvélemények közötti jelentős számú ellentmondást valóban fel tudta volna oldani. Ugyanakkor a fentebb kifejtettek szerint maga a bíróság sem tudott egyértelműen állást foglalni a szakvélemények alapján a láz helyes besorolásának kérdésében. A bíróság  gyakorlatilag megkerülte a kérdést, így megkerülte a felelősség pontos tisztázását is, melyhez szükség lett volna a szakvélemény beszerzésére abban az esetben, ha a szakirodalom ide vonatkozó rendelkezéseit a bíróság önmagában – mint szakmai irányelvet – nem fogadja el. 
A szakértői vélemények értékelése kapcsán megjegyezni kívánjuk, hogy dr. Nagy József Zoltán szakértő véleménye – a szakértő nyilvánvaló elfogultsága miatt – nem is lett volna figyelembe vehető, a szakértő függetlensége a tárgyalási magatartása miatt erősen kérdőjeles. A szakértő a tárgyaláson való személyes meghallgatása során a felperesi képviselő törvényben biztosított jogainak gyakorlását szinte személyes sértésnek vette,  felháborodott hangnemben tett megjegyzés a dokumentálással kapcsolatos észrevételeire, mondván, hogy azt azért kell tennie az orvosoknak, hogy majd a bíróság és az ügyvédek előtt védjék magukat.
Egy szakértő ebben a helyzetben nem orvos, hanem szakértő. Függetlennek kell lennie és annak is kell látszania. A dokumentálás kérdését szakmai szempontból kell alátámasztania és nem személyes támadásként értékelni az ezzel kapcsolatos kérdést.
Nyomban meg is védte az alperest azzal, hogy a dokumentációs hiányosság annak tudható be, hogy  zajlik egy súlyos eset és nincs idő az adatok rögzítésére, mely a tényállás teljes ismeretének hiányát igazolja és az orvosok feltétlen kimentésének szándékát, mely egy szakértőtől elfogadhatatlan hozzáállás.
Az utólagos bejegyzés rögzített időpontjában azaz 19 órakor ugyanis nem zajlott súlyos eset, volt idő az adatok rögzítésére, nem volt szülés, nem volt eset, az ügyeletes a szobájában ücsörgött és nem lett volna akadálya az adat rögzítésének, annak azért volt mégis akadálya, mert ilyen esemény nem zajlott, azaz nem volt ilyen mérés.
Viszont a szakértő nyilatkozata mutatja a szakértői szándékot – a védhetetlen mulasztás védelmét - és egyben a szakértő elfogultságát az ügyben.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a bíróságok jogszabálysértően foglaltak akként állást, hogy az alperes terhére sem szakmai szabályszegés, sem az elvárható gondosság hiánya nem állapítható meg, a jogszabályi  helyes alkalmazása, a bizonyítékok helyes és okszerű értékelése, a bizonyítási teher jogszerű minősítése  és a szakvélemények  között ellentmondás helyes eljárási feloldása esetén éppen ennek ellenkezője lett volna megállapítható.
A fentiekre figyelemmel kérjük az I. és II. fokú ítéletek hatályon kívül helyezését, közbenső ítélettel az alperes felelősségének megállapítását és az összegszerűség elbírálásához szükséges bizonyítás lefolytatása érdekében az I. fokú bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezését.
Amennyiben a Kúria is úgy ítélné meg, hogy a láz minősítése kérdésében előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítése indokolt, úgy az ítéletek hatályon kívül helyezését és az I. fokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérjük ezen bizonyítás kiegészítését előírva, lehetőség szerint megyén kívüli bíróságot kijelölve.
Kérjük az alperes perköltségben való marasztalását azzal, hogy az felperesek képviselője ÁFA körbe tartozik.
Kérjük a felülvizsgálati eljárás során is az illetékfeljegyzési jog biztosítását, ennek feltételeit az I. fokú bíróság már  vizsgálta és az eljárás során felülvizsgálta.
Kérjük az ügyben tárgyalás tartását.
Szeged, 2017. április 20 napján


/ kk. Greiner Ramóna és társai  / felperesek

]]>
Sat, 10 Jun 2017 07:07:07 +0200 174451_46172
Megérkezett a válasz az elfogultsági beadványunkra! Konkrétumok olvashatók!!! http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/03/11/megerkezett-a-valasz-az-elfogultsagi-beadvanyunkra-konkretumok-olvashatok

TISZTELT KÚRIA!

vádlottak ellen halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban

 

a Be 21 § (1) e.) pontja alapján a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsa tekintetében

kizárási indítványomat

az alábbiak szerint terjesztem elő és

 

 

kérem, hogy az eljárás folytatására Komárom-Esztergom Megyei bíróságon kívüli bíróságot szíveskedjék kijelölni:

A Be 21. § (1) Bíróként nem járhat el,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

 

 

Előadom, hogy feleségemet Greiner Esztert 2007. június 29. napján veszítettem el;  az azt követő napon, amikor a Vaszary Kolos Kórház Szülészet, Nőgyógyászati Osztályán Ramóna nevű gyermekünknek életet adott.

 

Az ügyben a halált követően a feljelentésemre nyomozás indult, majd a nyomozó hatóság úgy döntött, hogy a kezelést végző személyzettel szemben nem kíván büntetőeljárást indítani, így 2009. évben magam indítottam eljárást az ügyben.

 

Az eljárás I. fokon 2009. és 2016. év között volt folyamatban, 7 év kellett a bíróságnak, hogy számos eljárási szabálytalanság közepette döntést hozzon.

 

Ezzel párhuzamosan polgári peres eljárás is indult a Kórház ellen a Tatabányai Törvényszéken, ahol a keresetemet az alapeljárásban elutasították, majd azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el az ügyben.

 

Az új eljárás során 2016. évben – azaz újabb 5 év elteltével – született határozat, mely jelenleg van II. fokú elbírálás alatt.

 

A II. fokú bíróság már 3 tárgyalást tartott az ügyben, mivel nem akarta ismételten hatályon kívül helyezni a megalapozatlan ítéletet így a hiányosságokat saját eljárásában pótolta.

 

A két párhuzamosan folyó eljárásban számos olyan szabálytalanság történt – melyet részben igazgatási jogkörben is megállapítottak – ami a két eljárás ilyen elhúzódását eredményezte és ami megingatja azt a hitemet, hogy ezen bíróságok képesek és akarnak a jogszabályok szerinti elfogulatlan eljárásban határozatot hozni.

 

Ráadásul az eljáró bírók nagy része személyesen vagy közeli hozzátartozóik útján orvos-beteg kapcsolatban is áll a kórházzal illetve annak nőgyógyászatával ( ezért pl az Esztergomi Városi bíróság nem is tárgyalta az ügyet, ám a II. fokú bíróság egy része is dolgozott Esztergomban nyilvánvalóan )  eddig is és ezt követően is ott veszik fel a kezeléseket, ami megint kétségessé teszi az elfogulatlan eljárásukat.

 

Röviden jelezni szeretném, hogy melyek azok az események, amelyek a tárgyilagos eljárás iránt komoly kételyeket ébresztettek bennem és ami miatt nem hiszem, hogy az ügyemet II. fokon olyan bíróság képes elbírálni, aki ezek körülmények alól ki tudja magát vonni és objektíven közelít az esethez.

 

 

1./ A büntetőeljárásban már a nyomozati szakban eltűntek a lényeges orvosi iratok eredeti példányai, bár az az eljárás kezdetén rendelkezése állt, a bírósági szakban már nem volt az iratoknál. Magyarázat nincs, a bíróság ilyen kis aprósággal az eljárása során nem foglalkozott, sem kért senkit számon, azaz úgy gondolta, hogy ez így van rendjén?

 

2. / Az eljárásban 3 bíró vett részt.

Az elsőként eljáró dr Bertold György mindent megtett az eljárás elhúzódása érdekében és annak érdekében, hogy a jogaimat korlátozza, kezdve onnan, hogy nem volt képes volt, hogy sokszor 6- 8  hónapon át egy tárgyalási jegyzőkönyvet leírni és ezzel a 6 havonként tartott tárgyalásra való felkészülésünket akadályozta.

 

Az ügyben jogi képviselőm eljárási kifogásokat terjesztett elő, kifejezetten a jogszabályok betartását kérve.

 

Az akkori elnöknő ( Hangyásiné ) – aki az idéző szerint jelenleg az ügyemet II. fokon készül elbírálni !!!! – még csak válaszra sem méltatta a benyújtott kifogást, nem tett semmit a nyilvánvaló hanyag bírói munka megakadályozására, védte mindenek felett a mundér becsületét.

 

Hogyan várható el ettől a személytől, hogy mindezektől eltekintsen és engem ne egy kötekedő embernek tekintsen, holott nem kértem mást, minthogy a bíróságok tartsák be a jogszabályokat. Olyan nagy kérés lenne ez?

 

Azt, hogy ebben a kérdésben nekem volt igazam igazolja, hogy a Tatabányai Törvényszék elnöke megfelelően az ismételt panaszainkat vizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a bíró valóban hibázott, valóban nem tartotta be  a határidőket, valóban akadályozta ezzel a felkészülést és tudomásunk szerint igazgatási jogkörben el is jártak vele szemben, ügyvédem ilyen értesítést kapott írásban.

 

Nos, erre a bíró- szerintem a bírói munkájához méltatlan módon – két tárgyaláson könyörgött ügyvédemnek hogy ugyan jelentsünk már be elfogultságot ellene, mire ügyvédem közölte, hogy ezzel nem kíván élni csak a jogszabály betartását kéri mindenkitől.

 

Így a bíró végül is hirtelen elfogult lett. 5 év tárgyalás után.

 

Ha elfogult volt, akkor hogyan tárgyalhatta 5 évig az ügyemet?

 

Ha nem volt korábban, akkor attól lesz elfogult egy bíró, mert az ügyfél követeli, hogy a jogait gyakorolhassa? Ha ilyet kér az ügyfél, akkor a bíróság már nem képes tárgyilagos megítélésre?

 

Nyilvánvaló ez azt eredményezte, hogy az ügyet újból kellett kezdeni.

 

Ekkor a bíróságok dobálták egy kicsit egymás között az ügyet, majd megkapta egy bírónő, aki újrakezdte, majd ott is hagyta az ügyet – jelenleg ő is a II fokon van, nyilvánvalóan az ő tanácsa sem intézheti majd ügyemet.

 

Jött a harmadik bíró, aki újból újrakezdte, többször kijelentve, hogy már egy olyan vágányon van, amiről nem nagyon lehet letérni és maga is elismerte a korábbi eljárás részleges szabálytalanságát, ennek köszönhető, hogy a feleslegesen felmerült tetemes bűnügyi költségeket nem is verte rám, mivel az a bíróság hibájából merült fel.

 

Ilyen sorozatos hányattatás után kerültünk a Tatabányai Törvényszékre, ahol a polgári eljárásban nem sokkal volt különb az ügyintézés.

 

3./ A polgári peres ügyben már 2011 évben új eljárás rendelt el a Győri Ítélőtábla, előírta kinek mit kell tenni ezen eljárásban- ez nem sikerült 5 év alatt sem, így most az Ítélőtábla folytatja le azt az eljárást, amit az I foknak kellett volna – szakértőt hallgat meg, mely nem nagyon jellemző II. fokú eljárásban, szakvéleményeket ütköztet – mert a II. fokú bíróság már sajnálja a feleket, hogy egy I. fokú bíróság 7 év alatt sem képes normális munkát végezni és nem akarja az eljárást újabb évekkel meghosszabbítani.

 

Az új eljárás is tele volt eljárási hibákkal.

 

Többek között 2 és fél évig (!!!!! ) azért nem volt egyetlen tárgyalás sem az ügyben, mert a bíróság szakértőt rendelt ki és a szakértő nem volt képes évekig szakvéleményt adni és az ügyvédem hiába kérte a bíróságot, hogy éljen a Pp.-ben szabályozott jogaival, bírság vagy a szakértő felmentése, mindössze annyi tellett, hogy fél évente kapott a szakértő egy bájos kérdést, hogy mikor szeretne szakvéleményt benyújtani.

 

Gondolom ezt a Tisztelt Kúria sem tekinti megfelelő eljárásnak, hogy egy folyamatban lévő ügyben – ami nem szünetel, nincs felfüggesztve – 2 és fél évig ne történjen semmi.

 

Látható, hogy a bíróság nem tartotta be azt a törvényi előírást, mely szerint törekednie kell az eljárás ésszerű határidőn történő befejezésére.

 

Miután az ügyvédem itt is kérte, hogy csináljon már a bíróság valamit a szakértővel, ahelyett, hogy ezt a bíró megtette volna elfogult lett – mi sem könnyebb úgy tűnik ebben a megyében, ha szabály betartást kérnek, akkor a bíró megsértődik is kivonul maga mögött hagyva a betárgyalt ügyet.

 

A Pp. szabályozza a kifogás intézményét, azaz jogszerű, ha egy ügyfél vagy ügyvéd ilyennel él.

 

A bíró azt írta az elfogultsági kifogásában, hogy azért elfogult, mert az ügyfél kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága ellen, ami egyben elfogultsági kifogásnak is tekintendő. Ez két különböző intézmény, a jogi képviselőm is tisztában van ezzel, ha elfogultságot akart volna bejelenteni azt tette volna, itt sem kért mást, minthogy a bíróság érvényesítse a jogszabályi előírásokat, de erre a bíró megsértődött.

 

Úgy tűnik, hogy mind az I. fokon, mint a II fokon ilyen túlérzékeny emberek kezében volt a döntés.

 

Megjegyzem, hogy ezt követően az új bíró teljes szakértői díjat állapított meg a trehány szakértőnek, amit a II. fokú bíróság a fellebbezésünkre csökkentett le a késedelemnek megfelelően és a PP. előírásainak megfelelően, amit az I. fokú bíróságnak talán illett volna ismernie.

 

Én mind állampolgár ezen után nem hiszek abban, hogy az a két bíróság, amely így dolgozott az elmúlt 7 évben, képes lesz az én ügyemben elfogulatlanul eljárni.

Nem hiszek abban, hogy el tudnak tekinteni attól, hogy folyamatosan kértem, követeltem a törvényben biztosított jogaim betartását és emiatt nem hiszek abban, hogy nem lesz velem szemben egy eleve negatív hozzáállás, ami nyilvánvalóan az ügyemre is kihat.

 

Úgy gondolom, hogy a bíróságoknak nem csak elfogulatlannak kell lenni, de annak is kell látszani, ez a két bíróság nem az, a tagjai folyamatosan visszaéltek az elfogultság intézményével, ami nem arra van kitalálva, hogy ha egy bírósnak nyűgös lesz egy ügy, akkor ezzel az intézménnyel szabaduljon meg tőle.

„a pártatlanság követelménye azt hivatott elősegíteni, hogy az ítélkező bíró az ügyben résztvevő felekkel szembeni elfogultságtól vagy előítéletektől mentesen bírálja el az ügyet és hozza meg döntését. A pártatlanság követelménye egyfelől a bíró magatartásával és hozzáállásával szembeni elvárásként jelentkezik. Másfelől azonban mércét állít a jogszabályi környezettel szemben is. E mérce szerint az eljárási szabályoknak törekedniük szükséges minden olyan helyzet elkerülésére, amely a bíró pártatlanságát illetően jogos kétségeket ébreszthet. Ebből fakad, hogy a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megőrzése is feladata. [Hasonló következtetést fogalmazott meg: 67/1995. (XII. 1.) AB határozat, ABH 1995, 346, 347.; 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001, 222.]- IV/00474/2013 Alkotmányjogi panasz elbírálásáról

Nem hiszek abban, hogy az tanács, akinek a tagja ( Hangyásiné ) képtelen volt egy hozzá intézett igazgatási beadványt megválaszolni és a kollégát a munkája elvégzésére szorítani, az az én ügyemben megfelelően alapos és tárgyilagos lesz.

Nem hiszek abban, hogy azok a bírónők, aki az alperesi intézménybe járnak kezelésre, ne lennének egy kicsit elnézőek az ismert orvosokkal, akik az eljárás alanyai.

 

A fenti előzmények alapján bátran kimondható, hogy az esztergomi, a tatabányai bűnügyi rendőrkapitányság emberei a bíróságok bírái, akik az ügyben bármi módon eljártak, szabotálták, és szabotálják az ügy megfelelő lefolytatását és ebből én már úgy gondolom, hogy a felelősség megfelelő tisztázását is

 

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

Mivel álláspontom szerint ez elmúlt 7 év nem a két bíróság tisztességes és ésszerű eljárását jellemezte, indokolható a kérelmem, hogy ne ezek a bíróságok döntsenek az ügyemben,

A fentiek alapján azzal a kérelemmel fordulok a Tisztelt Kúriához, hogy szíveskedjék az ügyem II. fokú elbírálásából a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsát kizárni és az ügyem elbírálására másik Törvényszéket kijelölni.

Esztergom, 2017. január 18

Tisztelettel:

Greiner Tamás


]]>
Sat, 11 Mar 2017 15:12:17 +0100 174451_45513
A SZÖVETTANNAL, ÉS A DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKKEL FOGLALKOZÓ SZABÁLYOK DR IVÁNYINAK, DR JÓNÁSNAK, ÉS AZ AKKORI SZÜLÉSZETI OSZTÁLY VEZETŐJÉNEK CÍMEZVE ÁTTANULMÁNYOZÁSRA!!! HIÁNYOS TUDÁSUK PÓTLÁSÁRA. http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/02/23/a-dokumentacioval-es-a-szovettani-anyagokkal-foglalkozo-protokollok-szabalyok-dr-ivanyinak-dr-jonasn

Dokumentációs kötelezettség

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

A helyes kezelés első feltétele a helyes kórisme.

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/92old – 93old

 

A dokumentációs kötelezettség

 

A beteg vizsgálatáról és gyógykezeléséről az ellátást folyamatát valósághűen tükröző dokumentációt kell vezetni. Ld. 1997. évi CLIV. Tv. 136 paragrafus (1).

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/237old

 

1978. évi IV. tv. 171 paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/A. paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/C. paragrafus

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/53old

 

Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/54old

Az ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe:

  1. Lázlap vezetés
  2. Írásos osztályátadás

 

A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.

 

Az ápolási lap

 

Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/139old

 

A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:

1. a kórlap

2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)

3. a lázlap

4. az ápolási lap

A kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni.

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/140old

 

 

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:

1. megfigyelt tüneteket

2. a vizsgálatok eredményét

3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel

 

A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.

A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

 

XXI/187old

 

 

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./308old

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./313old

 

 

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./314old

 

Ha a dokumentumban hibát követ el ne radírozza ki, hanem áthúzással javítsa ki és a javítást aláírásával hitelesítse. A saját tevékenységét, annak elvégzése után dokumentálja az ápolási dokumentációkban. A feljegyzés legyen teljes és pontos. Műszakátadás alapelv.: A betegellátás folyamatosságát elősegítő műszakátadás a betegápolás folyamata során előforduló események, adatok, információk átadása és összevetése az ápolást végzők között. Felelős személy a műszakot átadó és átvevő szülésznő.   /315old/

 

Eljárás

 

Az átadás szóban és írásban betegenként történjék.

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./118old/

 

A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

 

Értem én már a lényeget azt hiszem! A bíróknak a vádlottak, még nem adtak engedélyt az elítélésre. a tudományos alapok, nem magyarázhatják meg, hogy az eddig ismert orvosok, hogy lehetnek bűnözők, és sarlatánok. Megkérném a tisztelt szarháziakat, magyarul a vádlottakat, kérném szépen engedélyt adni a kedves bíróságnak, hogy a részükre tudományos alapon bizonyított tények alapján, mely kimerítette az emberölés fogalmát a részükre kijáró törvény által meghatározott büntetést kiadni engedélyezzék, hogy mielőbb vezekelhessenek a bűneikért, és ne haláluk után a nyugalomból kelljen visszatérniük, hogy eleget tudjanak tenni a törvény által előírtaknak! Csak egy gondolatmenet volt, a realitás talaján!! Én eléggé megalázónak tartom, ennek elviselését, a bíróság részéről, de ami igaz, az igaz!! Az eddigi eljárás jelenségei ezt igazolják!!

Mint olvasható a beadványban, ennek a három szélhámosnak az egyedüli védelme, hogy egy szakértőmet sem hagyják megszólalni, és mindezt bírói segédlettel teszik. Egyetlen támasztékom, az általam beszerzett 56 db szülészeti tankönyv, melyek egytől egyig igazolják az állításaimat, a vádjaimat. Kíváncsi leszek, A NAGY BERBIK, MIVEL JÖN ELŐ MEGINT, HOGY VÉDJE A MÁR GUSZTUSTALANNAK IS BÁTRAN MONDHATÓ MUNDÉR BECSÜLETÉT, MELY NORMÁLIS EMBEREK KÖRÉBEN MÁR RÉGEN NINCSEN! Erről árulkodnak a tankönyvek is.  EBBEN A BEADVÁNYBAN IS KÉRVÉNYEZZÜK A BÍRÓTÓL, HOGY A MINDKÉT FÉL RÉSZÉRŐL IS HIVATKOZÁSSAL ÉLŐ RÉSZLETEK  SZERZŐJÉT SZÓLALTASSÁK MEG. A FÉLELEM FOGJA ÁTITATNI BERBIK GATYÁJÁT, MERT ÚGY GONDOLOM, HOGY A KÖNYV SZERZŐJE NEM MEGY SZEMBE SAJÁT TANKÖNYVÉNEK TARTALMÁVAL, TEHÁT VÉGRE MEGSZÜLETNE AZ IGAZSÁG, HA A BÍRÓ EZT A BEADVÁNYUNKAT VÉGRE ELFOGADNÁ, ÉS NEM KERESGÉLNÉNEK TOVÁBB, MELLÉBESZÉLŐ, A TUDOMÁNNYAL SZEMBE MENŐ SZAKÉRTŐKET, A MUNDÉR BECSÜLETÉÉRT, Ennek a három sarlatánnak már becsülete régen nem volt, csak senki nem merte rájuk olvasni. Kapnak tőlem még különbeket is, ha szarháziskodnak továbbra is.

 

 

BERBIK VOLT AZ AZ EMBER, AKINEK EDDIG MINDEN SZAKÉRTŐMMEL GONDJA VOLT, AZ ÉLETE FOLYAMÁN MINDEGYIKKEL ELMONDÁSA SZERINT ÖSSZETŰZÉSBE KEVEREDETT. EZÉRT VÁLASZTOTTAM, AZ 56 TANKÖNYVET BIZONYÍTÉKKÉNT, HÁTHA AZOKBA MÉG NEM KÖTÖTT BELE. EDDIG AHÁNYAT HOZTAM, MINDEGYIK ELLEN VOLT KIFOGÁSA, ÉS TERMÉSZETESEN A BÍRÓ HELYT IS ADOTT NEKI. MAGYARUL, EDDIG MEGGÁTOLTA, HOGY BÁRMIFÉLE SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGEM LEGYEN A TÁRGYALÁSOKON. GONDOLOM EZ EGY BEVÁLT GYŐZELMI DOLOG SZÁMÁRA. Ő BESZÉL, MÁS HALLGAT., VÁLTOZNAK AZ IDŐK BERBIK ÚR!!!!
JELENLEGI PÁCIENSEINEK IS BÁTRAN DICSEKEDHET EZEKKEL A KIS POÉNJAIVAL, SZERINTEM ÉRTÉKELNI FOGJÁK!!!!
BERBIK már az első tárgyalások alkalmával kijelentette a tárgyaláson, hogy minden eszközzel akadályozni fogja, hogy nyerhessek! Mai értelmezésben ez úgy hangzik, hogy minden eszközzel megakadályozza, hogy az igazság nyilvánosságra jöhessen hivatalosan. BERBIK jegyzőkönyvbe mondta azt is, hogy az utólagos bejegyzésekkel tűzdelt orvosi lapjuk, így életszerű!!! Szerintem ezeket a dolgokat cinkosok nélkül nem tudta volna eddig elhúzni. Úgy gondolom, lassan elengedik a kezét, mert túl sok szart vegyít mindenki fejére .
Kedves Berbik Úr! Lát a jogszabályokban olyan kitételt, melyben előírják az utólagos bejegyzéseket, vagy előírják, hogy a kiszedett szerveket három napon keresztül a tűző napon hagyjanak, tartósítás, azaz formalinba helyezés nélkül??? Nálam ez a bizonyítékok eltüntetésének alapos gyanúja volna!!! Önnél ez hogy hogy nem így van??? Aztán az is érdekelne, hogy kinek a tudtával, vagy utasításával kerülhetett ki 4 különböző tartalommal rendelkező terhesgondozási könyv, mert hogy az eredetit elfelejtették visszaadni!!! Magyarul lenyúlták!!! Nem egyszerűbb volna becsületes munkát végezni, és akkor nem a joggal kellene törődniük, hanem csak a munkájukkal??? Vagy ha ez nem megy, egyszerűen eltakarodni a pályáról, és nem napokig bíróságokon kuncsorogni a felmentésekért!!! BERBIK ÚR!!! Az Önök orvosi lapjait sorszámozva, online gépekkel engedélyezném csak, melyek pontosan úgy működnek mint az online pénztárgépek. Egy külföldi semleges orvosi kamarával volna kapcsolatban! Ekkor az ismeretségét a zsebébe tehetné!! BERBIK ÚR!! Ekkor megtanulnának becsületesen dolgozni, vagy mindjárt az elején elbúcsúzhatnának a pályájuktól!!! Egy kis kiegészíteni való!! Aki végig olvasta ezt a bolg bejegyzést azoknak szól!! BERBIKBŐL NEM CSAK AZ I BETŰ HIÁNYZIK, HANEM SOK MINDEN MÁS AMIVEL EGY BECSÜLETES JELLEMES EMBER MEG VAN ÁLDVA!!!
Osztható ezerrel, és hozzá is lehet szólni!!!

 

 

 

Szövettan

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./592old

 

 

Szövettani feldolgozás

 

A jogszabály szerint minden műtéti beavatkozás során nyert anyagot „a korrekt szövettani diagnósis érdekében”, megfelelő fixálás, tárolás után az osztály számára kijelölt kórszövettani osztályra kell megfelelő dokumentációval haladéktalanul eljuttatni.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./20old/

 

Ha a méhűr üres a vérzés megszűnik. Méhűri mosást végzünk hideg vízzel. A curettage sohasem közömbös eljárás, fő veszedelme a méh átfúrása s a fertőzés. A méhnyálkahártyát szövettanilag vizsgáljuk.

 

 

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

 

A gyermekágyas méhből távozó lepénydarabnak látszó szövetdarab természetét szabad szemmel biztosan felismerni nem tudjuk, ezért laboratóriumban szövettani vizsgálattal kell eldönteni, lepényrész vagy csak véralvadék a kiürült szövetdarab.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./7old/

 

A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével.

A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.

 

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

/294.old/

 

 

Irányelv várhatóan jogi védelmet nyújt az intézetnek peres eljárások során amennyiben az irányelvet a dokumentációval bizonyíthatóan betartották.

A KISZEDETT SZÖVETEK, 3 NAPIG FIXÁLATLANUL, AZAZ FORMALINBA HELYEZÉS NÉLKÜL TÁROLTAK. eZ SZÁMOMRA A BIZONYÍTÉKOK MEGSEMMISÍTÉSE SZÁNDÉKKAL, HISZ MÉG SOK DOLOGRÓL FOGOK BESZÁMOLNI, MELYEK MIND A BIZONYÍTÁS LEHETŐSÉGÉT PRÓBÁLTÁK ELLEHETETLENÍTENI.

]]>
Thu, 23 Feb 2017 12:49:10 +0100 174451_45400
Dokumentációs kötelességek tankönyv szerint! Nem ahogy életszerű Berbik szerint, hanem a szabályok szerint! http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/02/13/dokumentacios-kotelessegek-tankonyv-szerint-nem-ahogy-eletszeru-berbik-szerint-hanem-a-szabalyok-sze

BERBIK VOLT AZ AZ EMBER, AKINEK EDDIG MINDEN SZAKÉRTŐMMEL GONDJA VOLT, AZ ÉLETE FOLYAMÁN MINDEGYIKKEL ELMONDÁSA SZERINT ÖSSZETŰZÉSBE KEVEREDETT. EZÉRT VÁLASZTOTTAM, AZ 56 TANKÖNYVET BIZONYÍTÉKKÉNT, HÁTHA AZOKBA MÉG NEM KÖTÖTT BELE. EDDIG AHÁNYAT HOZTAM, MINDEGYIK ELLEN VOLT KIFOGÁSA, ÉS TERMÉSZETESEN A BÍRÓ HELYT IS ADOTT NEKI. MAGYARUL, EDDIG MEGGÁTOLTA, HOGY BÁRMIFÉLE SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGEM LEGYEN A TÁRGYALÁSOKON. GONDOLOM EZ EGY BEVÁLT GYŐZELMI DOLOG SZÁMÁRA. Ő BESZÉL, MÁS HALLGAT., VÁLTOZNAK AZ IDŐK BERBIK ÚR!!!!
JELENLEGI PÁCIENSEINEK IS BÁTRAN DICSEKEDHET EZEKKEL A KIS POÉNJAIVAL, SZERINTEM ÉRTÉKELNI FOGJÁK!!!!
BERBIK már az első tárgyalások alkalmával kijelentette a tárgyaláson, hogy minden eszközzel akadályozni fogja, hogy nyerhessek! Mai értelmezésben ez úgy hangzik, hogy minden eszközzel megakadályozza, hogy az igazság nyilvánosságra jöhessen hivatalosan. BERBIK jegyzőkönyvbe mondta azt is, hogy az utólagos bejegyzésekkel tűzdelt orvosi lapjuk, így életszerű!!! Szerintem ezeket a dolgokat cinkosok nélkül nem tudta volna eddig elhúzni. Úgy gondolom, lassan elengedik a kezét, mert túl sok szart vegyít mindenki fejére . 
Kedves Berbik Úr! Lát a jogszabályokban olyan kitételt, melyben előírják az utólagos bejegyzéseket, vagy előírják, hogy a kiszedett szerveket három napon keresztül a tűző napon hagyjanak, tartósítás, azaz formalinba helyezés nélkül??? Nálam ez a bizonyítékok eltüntetésének alapos gyanúja volna!!! Önnél ez hogy hogy nem így van??? Aztán az is érdekelne, hogy kinek a tudtával, vagy utasításával kerülhetett ki 4 különböző tartalommal rendelkező terhesgondozási könyv, mert hogy az eredetit elfelejtették visszaadni!!! Magyarul lenyúlták!!! Nem egyszerűbb volna becsületes munkát végezni, és akkor nem a joggal kellene törődniük, hanem csak a munkájukkal??? Vagy ha ez nem megy, egyszerűen eltakarodni a pályáról, és nem napokig bíróságokon kuncsorogni a felmentésekért!!! BERBIK ÚR!!! Az Önök orvosi lapjait sorszámozva, online gépekkel engedélyezném csak, melyek pontosan úgy működnek mint az online pénztárgépek. Egy külföldi semleges orvosi kamarával volna kapcsolatban! Ekkor az ismeretségét a zsebébe tehetné!! BERBIK ÚR!! Ekkor megtanulnának becsületesen dolgozni, vagy mindjárt az elején elbúcsúzhatnának a pályájuktól!!! Egy kis kiegészíteni való!! Aki végig olvasta ezt a bolg bejegyzést azoknak szól!! BERBIKBŐL NEM CSAK AZ I BETŰ HIÁNYZIK, HANEM SOK MINDEN MÁS AMIVEL EGY BECSÜLETES JELLEMES EMBER MEG VAN ÁLDVA!!!
Osztható ezerrel, és hozzá is lehet szólni!!!

Így illenék mint a képen, bár ennek is a jobb keze gyanús helyen van.

Dr Jónás László utólagos bejegyzése, és az eljárás folyamán eltüntetett eredeti ápolási lap, nem a korrektség, és a tiszta lelkiismeret mellett szól.  Mind ez történhetett DR Berbik István szülészeti osztály vezetése alatt. És még sok minden más is, amikre szintén még kitérek.

Dokumentációs kötelezettség

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
A helyes kezelés első feltétele a helyes kórisme.
XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.
XII/92old – 93old

A dokumentációs kötelezettség
A beteg vizsgálatáról és gyógykezeléséről az ellátást folyamatát valósághűen tükröző dokumentációt kell vezetni. Ld. 1997. évi CLIV. Tv. 136 paragrafus (1).
XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.
XII/237old
1978. évi IV. tv. 171 paragrafus1978. évi IV. tv. 173/A. paragrafus1978. évi IV. tv. 173/C. paragrafus

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/53old
Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban (ilyet a papírok között nem találni) , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/54oldAz ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe: 1. Lázlap vezetés2. Írásos osztályátadás
A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.     ( Nincs szinkronban az ápolási és dekurzus lap)
Az ápolási lap
Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/139old
A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:1. a kórlap2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)3. a lázlap4. az ápolási lapA kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni.
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/140old

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:1. megfigyelt tüneteket2. a vizsgálatok eredményét3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel
A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/187old

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk.



XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./308old  2006.

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.



XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./313old  2006.

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.


XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./314old  2006.

Ha a dokumentumban hibát követ el ne radírozza ki, hanem áthúzással javítsa ki és a javítást aláírásával hitelesítse. A saját tevékenységét, annak elvégzése után dokumentálja az ápolási dokumentációkban. A feljegyzés legyen teljes és pontos. Műszakátadás alapelv.: A betegellátás folyamatosságát elősegítő műszakátadás a betegápolás folyamata során előforduló események, adatok, információk átadása és összevetése az ápolást végzők között. Felelős személy a műszakot átadó és átvevő szülésznő.   /315old/
Eljárás
Az átadás szóban és írásban betegenként történjék.       (ilyen dokumentum a környéken nincs!)

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./118old/

A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.  ( Már 1958-ban is. )

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./7old/
A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével. A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.
------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/294.old/

Irányelv várhatóan jogi védelmet nyújt az intézetnek peres eljárások során amennyiben az irányelvet a dokumentációval bizonyíthatóan betartották.     (Csak ehhez a minimális szabályokat be kellett volna tartani!)


]]>
Mon, 13 Feb 2017 05:46:53 +0100 174451_45325
További szabályok, leckék Iványi doktornak, Jónás doktornak, és az értük is felelősséggel tartózó főorvosnak, Berbiknek!!! http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/02/09/tovabbi-szabalyok-leckek-ivanyi-doktornak-jonas-doktornak-es-az-ertuk-is-felelosseggel-tartozo-foorv A Szabályokat tankönyvi anyagokat azért rakom fel, mert ezekből a szabályokból, tankönyvi anyagokból semmi nem teljesült. Kékkel írva a saját hozzászólásomat olvashatják.

Orvos és szülésznő kötelességei

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. 
XIII/201old
A gyermekágyasnak az első napokban orvosi felügyeletre, szakszerű gondozásra van szüksége. 
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/389old
A postplacentaris szak
A gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:- Általános állapot- Hőmérséklet- Pulsus szám- Vérnyomás- Légzésszám- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)- A has puhasága betapinthatósága- A húgyhólyag teltsége- Vérzés a hüvelyből- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/396old 2002.

Tennivalók postplacentaris szakban
Vulva elé steril vattát vagy gézlapot helyezünk, és 10-30 percenként ellenőrizzük a „postplacentaris szak” alfejezetekben leírtakat. Amennyiben minden vizsgált szempontot rendben találunk, a gyermekágyast két óra múlva osztályra helyezhetjük. Két óránál hosszabb ideig figyeljük a gyermekágyast, ha műtéti beavatkozásra vagy altatásra volt szükség.


XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/497old 2002.

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/545old 2002.

Semmelweis kórszakalkotó felfedezése, hogy megtalálta  a gyermekágyi lázat okozó vérmérgezés eredetét és megelőzési módját, az antibioticumok vi-546oldal lágában sem veszítette el aktualitását. Amennyiben az asepsis és antisepsis szabályait nem követjük, a sepsis buerperalis ma is igen súlyos kórkép.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/113old

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben.

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/53old
Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/54oldAz ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe: 1. Lázlap vezetés2. Írásos osztályátadás
A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.
Az ápolási lap
Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/139old
A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:1. a kórlap2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)3. a lázlap4. az ápolási lapA kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/140old

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:1. megfigyelt tüneteket2. a vizsgálatok eredményét3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel
A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.


XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/157old

A pulsus és a lázgörbe kereszteződése mindig életveszélyes állapot változásra figyelmeztet, és ezért ezt az ápolónő azonnal köteles jelenteni. A hőmérőzés ideje. Reggel 7 és 8, délután 16 és 17 óra között hőmérőzünk. A lázas betegeket naponta legalább 4-szer-158old orvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/162old

Pulsus-számolás.

Első feltétele, hogy a beteg nyugalomban, fekvő vagy ülő helyzetben legyen.Lásd Jónás vallomása 2008 szeptember 19. tanúvallomás.
Jónás vallomásában a folyosón sétálva mérte a pulzust, mely a kekurzus lapon is utólagos bejegyzésként szerepel, ezért tudta csak a másnap 03óra 35 -ös bejegyzés elé, középre besúvasztani. Írásszakértő által megállapított!!!  Ez a láthatóan 37,7 láz . Arra az időpontra Simon ápolónő vallomása szerint az ápolási lapon kontroll hőként írt 39,5 fok az igaz.  Tehát Jónás hazudik mint a vízfolyás!!!
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/186old

Milyen tüneteket jelentsen azonnal az ápolónő?
16. A hőmérséklet hirtelen emelkedése20. Hányás

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/187old

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk. 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./47old
A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.
Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak tapintsa meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a gát sebét. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie. Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a méhszájban mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetek-folyt.48old-ben hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók adásával: a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./68old

Ha nem a vérzés a szövődmény, hanem toxamenia vagy extragenitalis betegségekkel szövődik a terhesség, mindig gondoskodni kell a szükséges konzíliumok elvégzéséről: Tehát a laboratóriumi és rtg.-vizsgálatokat el kell végeztetni. A műtét után a beteg állandó felügyeletéről kell gondoskodni. Ha nincs megfelelő szakszemélyzet, úgy az ügyeletes orvosnak magának kell a legszorosabb ellenőrzést ellátni, mert ő egyszemélyben felelős a beteg műtét utáni észleléséért. A segédszemélyzetet szigorúan utasítani kell ,hogy a beteg alól eltávolított véres lepedőt eldobni nem szabad, össze kell gyűjteni a vérzés mennyiségének megállapítása céljából. A keringés ellenőrzése: a pulsus száma, minősége, a vérnyomás 20-30 percenkénti mérése és regisztrálása elengedhetetlen.

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/72old
A kézzel történő méhűri betapintás után a gyermekágyas eltérés nélküli esetekben is maradjon a szülőszobán legalább 4 órán keresztül. Fokozott felügyelet kötelező. 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/145old
Szülészeti nem vérzéses shockos állapotok
1. Életfontosságú szervfunkciók fenntartása 2. Septikus góc lokalizálása, ha lehet szanálása3. Antibioticum therápia4. A kezdeti antibioticum- kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./30old

3. A laboratórium szerepe
Sikeres munkához/klinika osztály és a laboratórium szoros együttműködése elengedhetetlen. A laboratórium viszont a feldolgozás gyorsaságával, jó módszerek választásával az eredmények helyes értékelésével és gyors visszajelzésével alapvető információhoz juttatja a kezelő orvost.  Ha időben kérik a laborokat, és nem 11,5 óra elteltével a 39,9 fokos láz után!!!  Ugye Jónás !!! Lásd dekurzus lap!!!!

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát.

Ismeretlen etiológiájú sepsis

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:
1. A góc tisztítása2. Anamnézis3. Fizikális és szakvizsgálatok
Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./200old
Terápia
A súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotiukum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.
XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./53old
Az antibiotikumoktól általában csak akkor várhatunk megfelelő eredményt, ha kellő időben, megfelelő mennyiségben és ideig a kórokozókra hatásos készítményeket alkalmazunk.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./92old
1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk. 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./107old
Hangsúlyozni, hogy a kezelés kellő időben történő, rendszeres és lehetőleg célzott elindítása a prognosis szempontjából igen fontos. Ezért a gyermekágyban jelentkező lázas állapotot mindig igen komolyan értékeljük.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották. Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés következtében létrejött halálozás. 

XXXII. Dr. Kubányi Endre Szülészeti és Szülészeti műtéttani jegyzetek Budapest A Szent –István- Társulat Kiadása 1920XXXII./88old
Puerperium, gyermekágy
A gyermekágy kezdődik a lepény megszületése után s tart addig, amíg a méh teljesen vissza nem fejlődik, tehát 6 hétig. Szorosabb értelemben azon időt nevezzük gyermekágynak, amit az asszony szülés után az ágyban tölt el. Ilyenkor fejlődnek vissza a terhesség és szülési elváltozások, ez az involutio. A gyermekágyas asszony súlyos sebesült s mint ilyent kezelni kell.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./205old
Tünetek
Méhnyálkahártya gyulladás tünetek és kórjelzés: Nem túl magas hőemelkedés, általános rosszullét alhasi fájdalmak néha görcsös fájdalmak kíséretében lép fel. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./241old
A gyermekágyas ápolása
A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés viselkedésének állandó ellenőrzése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.



XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./308old

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.


XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./313old 

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászatÁltalános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadóXXXIX./227old/

10.0 Anyai halálozás 10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./118old/
A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./143old/
Méhfüggelékek gyulladásának gyógyításaGondoljunk arra, hogy akár vizsgálatoknál akár műtéti beavatkozásoknál elkövetett legkisebb mulasztás a beteg egész életére kiható következményekkel járhat. Ha a gyulladás már bekövetkezett, úgy a beteg további sorsát az határozza meg, hogy kellő időben kezdjük-e meg a korszerű kezelést. Ennek elmulasztása esetén a betegség hónapokra évekre elhúzódhat.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./84old/

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás felismerése a kórelőzmény (pl. vetélés, műszeres beavatkozás) adatai és az előbbiekben leírt klinikai tünetek alapján viszonylag egyszerű.A lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörösvérsejtek fokozott süllyedési sebessége az antibiotikomus kezelést is indokolhatja. A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus kezelést megelőzés képpen is alkalmazzuk. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./142old/
A heveny szak tünetei között a heves fájdalom és a magas láz van a kórkép előterében. A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a vörösvérsejtek süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./960old/

Klinikum
Panaszok és tünetek a betegeg többségében hidegrázás és láz jelentkezik, gyakran hirtelen kezdettel. A sepsis fontos tünetei, mivel a betegség lefolyásának korai szakaszában fordulnak elő gyakran még a hidegrázás láz vagy hyphothermia. Ezek a sepsis fennállásának első diagnosztikus jelei lehetnek. Bár ezek az elváltozások aspecificusak, ha a sepsisre gyanús betegben jelentkeznek, kaparékot kell vennünk tenyésztés és grammfestés céljából. Ha az utóbbi vizsgálat pozitív eredményt ad, ez a sepsis kimutatásának legegyszerűbb és leggyorsabb módja.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./961old/
a., Therapia
Az alapbetegség gyógyítása:  Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.


b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: 
A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. 
d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./964old/
A streptococcus okozta endocarditisek többsége hatásosan kezelhető napi 12-20 ME penicillin G-vel, de az egyéb típusú anaerob baktérium által kiváltott endocarditis optimális kezeléséhez a laboratóriumi adatokra kell támaszkodnunk. A bőr és lágy részek anaerob fertőzései rendszerint traumát, a vérellátás csökkenését vagy műtétet követően alakulnak ki. 
XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.XLV./180old/
Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk. A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk: 1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949. XLVI./74old/

A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.  Ilyen Iványi doktor szótárában nem szerepelt, ezért ezt a dekurzus lapjával igazolni sem tudja.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./7old/
A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével. A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970XLVII./183old/
Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk. A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk: 1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni. 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./5old/

Kórisme felállítása. A tervszerű és eredményes gyógyítás egyik alapfeltétele a helyes kórisme felállítása. E nélkül csak tüneti kezelés lehetséges, mely csak ritkán célhoz vezető, s nem mindig veszélytelen.
------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./23.old/

Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg lekűzdésére.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./126old/
Szövődménymentes szülés esetén a szülésznő a lepény megszületésétől számított 2 órát, szövődményes szülés után pedig 4 órát maradjon a gyermekágyas mellett.


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./259old/

Szövődményes gyermekágy
A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa.



------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./265old/
Tovaterjedő megbetegedések

A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk. Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet. A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt volt.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./165old/
A gyermekágy 
A szülés után előfordulhat 38celsius fok körüli hőemelkedés. A felszívódási folyamatok miatt a gyermekágyban is jelentkezhetnek kisebb hőemelkedések, de ezeket mindig nagy figyelemmel kell kísérni, mert fertőzés tünete is lehet. /166old/A gyermekágyi ápolás egyik legfontosabb teendője, hogy az érverést és a hőmérsékletet naponta kétszer, esetleg 3x mérjük, és pontos láz-pulsus-görbét vezessünk a lázlapon. 



------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./221old/

A váltáskor csak akkor hagyhatjuk el az osztályt, ha váltótársunknak részletesen beszámoltunk szóban és az átadókönyvben írásban. Az ápolónő törvényszéki szempontból teljes jogi felelősséggel mint szemtanú szerepel, az orvos minden ténykedésénél

]]>
Thu, 09 Feb 2017 20:52:01 +0100 174451_45309
Átjavított módosított dekurzus lapok, ápolási lapok. Dr Berbik akkori osztályvezető főorvos szerint ez így életszerű. Dr. Jónás László hajtotta végre a korrigálást, a felelősség elkerülése végett. Hatósági írásszakértő megállapítása. Kár , hogy eddig egy http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/02/09/atjavitott-modositott-dekurzus-lapok-apolasi-lapok-dr-berbik-szerint-ez-igy-eletszeru-dr-jonas-laszl  

 

 

Dokumentációs kötelezettség

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

A helyes kezelés első feltétele a helyes kórisme.

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/92old – 93old

 

A dokumentációs kötelezettség

 

A beteg vizsgálatáról és gyógykezeléséről az ellátást folyamatát valósághűen tükröző dokumentációt kell vezetni. Ld. 1997. évi CLIV. Tv. 136 paragrafus (1).

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/237old

 

1978. évi IV. tv. 171 paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/A. paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/C. paragrafus

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/53old

 

Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/54old

Az ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe:

  1. Lázlap vezetés
  2. Írásos osztályátadás      Ezt az írást rejtegetik!!!!!!!!  Soha nem látott dolog!!!!

 

A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.

 

Az ápolási lap

 

Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/139old

 

A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:

1. a kórlap

2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)

3. a lázlap

4. az ápolási lap

A kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni.

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/140old

 

 

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:

1. megfigyelt tüneteket

2. a vizsgálatok eredményét

3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel

 

A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.

A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

 

XXI/187old

 

 

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./308old

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./313old

 

 

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./314old

 

Ha a dokumentumban hibát követ el ne radírozza ki, hanem áthúzással javítsa ki és a javítást aláírásával hitelesítse. A saját tevékenységét, annak elvégzése után dokumentálja az ápolási dokumentációkban. A feljegyzés legyen teljes és pontos. Műszakátadás alapelv.: A betegellátás folyamatosságát elősegítő műszakátadás a betegápolás folyamata során előforduló események, adatok, információk átadása és összevetése az ápolást végzők között. Felelős személy a műszakot átadó és átvevő szülésznő.   /315old/

 

Eljárás

 

Az átadás szóban és írásban betegenként történjék.   Az írásosnak nyoma sincs!!!

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./118old/

 

A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./7old/

 

A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével.

A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.

 

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

/294.old/

 

 

Irányelv várhatóan jogi védelmet nyújt az intézetnek peres eljárások során amennyiben az irányelvet a dokumentációval bizonyíthatóan betartották.

]]>
Thu, 09 Feb 2017 06:46:59 +0100 174451_45304
DR IVÁNYI PÁLNAK, ÉS DR JÓNÁS LÁSZLÓNAK CÍMEZVE A FERTŐZÉS FELVITELE TANKÖNYVI TANANYAGOK ALAPJÁN!! MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY VAN MIT PÓTOLNIUK A TANANYAGOKBÓL, A KIRENDELT SZAKÉRTŐKKEL EGYETEMBEN, AKIK ÚGY HAZUDNAK MINT A VÍZFOLYÁS!!! http://felelnetekkell.blogger.hu/2017/02/08/dr-ivanyi-palnak-es-dr-jonas-laszlonak-cimezve-a-fertozes-felvitele-tankonyvi-tananyagok-alapjan-meg ÍGY SZERETNÉK!    GUSZTUSTALANOK!

ÉS ÍGY VAN!!!!!

ÉS AZ ORVOSI, ÉS ÁPOLÁSI LAPOK, MELYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK!!!

VÁDLOTTAK VALLOMÁSAIRA , ÉS TUDOMÁNNYAL ELLENTÉTES KIRENDELT SZAKÉRTŐKVÉLEMÉNYÉRE HAGYATKOZVA ÍTÉLETET HÍRDETNI, NEM A LEGKORREKTEBB MEGOLDÁS. iZZADSÁGSZAGÚ MÁR NAGYON.

Fertőzés   


I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/463old Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.Ezeket a vizsgálatokat szigorú rendelkezésekkel szabályozzuk:Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981  I/473old   Az ismételt betapintás a fertőzés veszélye miatt kerülni kell:  egyébként is különös gonddal ügyelünk az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartására.
A leválasztás után a méhet jódos vízzel (1 literízre 1 evőkanál tinct. Jodi) átmossuk. 
Lepényleválasztás és méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/474oldHa csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell  Távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/514oldA fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés renszabályok be nem tartásával bejuttatott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal……..jutnak be a baktériumok. A kórokozók többsége staphylococcus, és streptococcus

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012
II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/260old.A gyermekágy alatt vérzéseketa méh hiányos visszafejlődése, lepény -, valamint burokrész visszamaradása okozza.Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása.A visszamaradt lepényrész miatt már közvetlenül  a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony.Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozók csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak.  A fertőzött lepényrészből  a bactériumokat a vér –és a nyirokerekbe juttatjukés ezzel a fertőzés tovaterjedését segítjük elő.

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/77oldA fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák( streptococcus, staphilococcus)Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mindmegannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb  műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget-e a fertőzés. Jó beválik erre  a  hüvelynek penicillin-plomb vagy ultraseptyl-urea alakalmazása.

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/78oldA gennykeltők  a felszínes sérüléseken át  a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér - és  nyirokerek útján terjednek tova.  Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védő hámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán  megtelepedve(endrometritis) bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirokutakon át fertőzik a méhizomzatot.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/54old.A fertőzések megelőzése. Számos rendszabály betartásával az infekció a minimális szintre csökkenthető. Ilyenek: Szigorú higiénés rendszabályok érvényesítése, tisztaság, amely vonatkozik a beteg a beteg előkészítésének folyamataira is.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt fertőzések húzódnak meg. A folyamat felismerése gondos fizikálisvizsgálattal, röntgenfelvételekkel, ultrahang diagnosztikával történhet.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/193oldA spontán kiürült vagy különböző műfogások hatására távozott lepényt nagyon gondosan meg kell vizsgálni. A gyermekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy része---akár csak igen kicsi része is--- visszamarad.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak. A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük. A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/158oldHa a lepényrész visszamaradásra a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. A közvetlenül szülés után, steril körülmények között végzett méhűri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége mindenesetre elmarad a lepényrész visszamaradásának veszélyétől . A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis súlyos szövődményeket okozhat, mint a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.


VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/169old.A gyermekágyas egészségi állapotára a hőmérséklet és az érverés  viselkedéséből tudunk következtetni. Ebből következik, hogy nagy figyelemmel kell kísérni a hőmérséklet változásait, mert a tartós hőemelkedés, vagy láz, gyermekágyi fertőzés tünete.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/316A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk  A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.


VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/77oldA szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülőcsatorna fertőződéséből eredő lázra kell  gondolnunk, így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A vizsgáló kéz(orvos, bába) vagy eszköz által kívülről bevitt baktériumok. (exogen infectio)
A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba, a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre.  A méh kiürülése kétségtelenül  igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére.
VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/78oldLázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,  a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.A méh kiürülése a fertőzés tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük, kétségtelenül fontos tényező.

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/342oldA lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton. Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/323Gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell a lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte, ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk..A visszamaradás kórismézése esetén méhűri letapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/480A visszamaradt lepényrész számos veszélyt rejt magában: Súlyos gyermekágyi fertőzés kapuját képezhetiEzek miatt a visszamaradt lepényrész eltávolítása igen fontos. Méhűri öblítést végzünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/513old                        Vérzések gyermekágybanElőidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.
Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/517old   A gyermekágyi láz elnevezés gyűjtőnév. Gyűjtőneve mindazoknak a lázas megbetegedéseknek, amelyek szülés vagy vetélés után a gyermekágyban jelentkeznek a nemi szervek fertőződése következtében. A gyermekágyi fertőzést leggyakrabban streptococcusok és staphylococcusok okozzák. Gyermekágyi infekciónak vagyis tulajdonképpeni gyermekágyi láznak azok a megbetegedéseket tartották, amelyeknél a kórokozók az élő szövetekbe hatolnak be.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/518old    A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre: 1. Közvetlen ( contact ) fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe. A fertőző csírok megbetegíthetik az épp nyálkahártyát, mint a gonococcus a gramm-pozitív coccusok és a coli-baktérium vagy a felület sérülésein keresztül juthatnak a szervezetbe, mint általában a többi kórokozók.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/526old
Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja, hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticus kezelést.Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a quantilativ vagy qualitativ vérképben. 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/527old
Az ideális antibioticum-kezelés ugyanis az volna, ha ezeket a vizsgálatokat minden esetben el tudnók végezni és azok eredményeitől függően tudnók megválasztani a megfelelő anitbioticum féleséget. Ezért a kezelés során mindig törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint ezeket a vizsgálatokat váladékból, punktátumból, vérből elvégezzük vagy elvégeztessük. A gyermekágyi láz kezelésének gyakorlatában, legalábbis a kezelés megkezdésekor, ez annál kevésbé vihetőbb keresztül, miután a kezelést azonnal meg kell kezdenünk. Ezért kezdjük a gyermekágyi fertőzés kezelését minden esetben penicilinnel.Ha az elmondottak értelmében járunk el, az esetek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és csak igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz súlyosabb alakjaival. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe az általános-antibioticumok, transzfúzió-kezelésen kívül, természetesen egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/175 old
Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/176old
A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, s napjainkban ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!Egyidejűleg feltárást, betapintást végzünk sérülés, lepényrész-visszamaradás biztos kizárására. A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/207old
Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.  

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/208old

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. Különösen sérülések hám horzsolások felületén vagy vérömlenyekben telepszenek meg a kórokozók. (staphilococcus,streptococcus) 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/209old
Endo/myometritiszA nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet. Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.
XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001
XIV/144old
A szepszis kialakulására hajalmosító tényezők a szülés befejező műtétek, sebészi beavatkozás.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/1/1old
Szülészeti asepsis és antisepsis
A terhesek, vajúdók és gyermekágyasok baktérium okozta megbetegedéseinek kóroktana.A gyermekágyi sebfertőzés okozóiLegfontosabb és leggyakoribb kórokozó a streptococcus. A streptococcust kell legelső sorban megemlítenünk mint a gyermekágyis sebfertőzés legkülönfélébb alakjának előidézőjét és egyszersmind a legsúlyosabb halálra vezető megbetegedések leggyakoribb okozóját.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/87old
Ilyen behurcolásnak leggyakoribb alkalmi oka a vajúdónak hüvelyen át végzett szülészeti vizsgálata, továbbá minden per vias naturales végzett szülészeti műtét.
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/91old
Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/92old
Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen                                                   (asepsis-antisepsis)
Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk. a. Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülés alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti. 


XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/243old
A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/482old

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat old be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  Therapia: A lepény és a burok igen gondos ellenőrzése közvetlen szülés után. Ha a lepény egy része hiányzik vagy a burkokon található nyitott érlumenek placenta succentúriata visszamaradására engednek következtetni, avagy ha kétséges hogy ezen két lehetőség egyike is jelen van úgy feltétlenül azonnal be kell tapintani a méhbe, az itt található lepényszövetet fel kell keresni és kézzel le kell választani. Visszamaradt lepényszövet és betapintás két olyan veszedelem , melyek közül az utóbbi jóval kisebb. Szükségtelenül végzett betapintás, ha negatív leletet ad, nem szokott káros következményekkel járni. Ellenben visszamaradt lepényszövet mellett elmulasztott betapintás a szült nőt előbb-utóbb a sír szélére sodorja és elég gyakori a halálok. A kórjóslat a fertőzés tovahurcolására való tekintettel már 12 óra múlva igen kétséges s az idő előrehaladtával hamarosan egészen kedvezőtlen.


XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/595old
Minden lepény-visszamaradással végül a méhizomzat retractiojának rendellenes állapota jár amely részben még fokozza a bajt.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/600old
A lepényért való benyúlás nagyon veszélyes beavatkozás. Ha újaink teljesen desinficiálva vannak is a külső nemi részek és a hüvely felől mégis könnyen vihetünk be csírokat a lepény helyére. Ezek itt a visszamaradó és nekrosisra szánt decidua törmelékekben a legkedvezőbb talajra találnak a kifejlődéshez. Ha egyszer inficiálva van a lepény helyének felülete akkor nyitva áll az az út melyen át a csírok a lepényi vivőeres öblök szabadon fekvő thrombusaiba hatolhatnak s melyeknek fertőzése a pyaemia kezdetét jelenti. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/631old
A gyermekágyba támadó putrid intoxitacióhoz nem éppen szükséges nagyobb mennyiségű bomlásra képes szerves anyag, u.m. pl. lepénydarab vagy abortív pete visszamaradása.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/633old
Az élénk anyagforgalom mellett, mely a peteűr és a méh között fennáll, nem sokáig várat magára a képződött mérges baktérium-termékek felszívódása és ez a testhőmérsék emelkedésében nyilvánul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/638old
Végül még az infectio létrejöttének időpontja is fontossággal bír, ha a csírok a szülés után csak napok múlva jutnak az endometriumig, ott már az elzáródott nyirok és vérpályákra, a fehér vérsejtek és a bactericid védőanyagok erős megszaporodására, a testben való behatolás szempontjából, tehát általába véve kevésbé kedvező körülményekre találnak, mint a szülés alatt vagy közvetlenül utána, midőn a szervezet mindeme védő berendezései még nincsenek kifejlődve. A streptococcusoknak a szülés alatt a magzatvízben való elszaporodása, midőn a csírok a lepény kiürülésével a frissen lemeztelenített endometriumot választják el, különösen rossz prognosist nyújt és gyakran vezet általános infectióra. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/642old
Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/660old
Lepedék a sebeken és a streptococcusok kimutatása a váladékban mindig komoly jelentőségű. Mindazon által az endometrium streptococcus-infectiója is az esetek mintegy 80%-ában meggyógyul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/662old
A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/664old
Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérsék hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/665old
Ilyen körülmények között a gyermekágyi láz általános gyógyítása lép előtérbe.
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/391old
Belső vizsgálatok. Rutinszerűen rectalis vizsgálat ajánlott, de az asepsis szabályainak betartásával, hüvelyi vizsgálat is végezhető. A hüvelyi vizsgálat burokrepedés után felszálló méhűri fertőzés veszélyét rejti magában. A hüvelyben és a vulván lévő baktériumok a vizsgálat során könnyen feljutnak a nyakcsatornába, a méhűrbe, és néhány óra alatt úgy elszaporodnak, hogy mind a magzat, mind az anya életét veszélyeztethetik. Ezért idő előtti burokrepedést követően csak alapos javallat esetén szabad hüvelyi vizsgálatot végezni. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/395old
A lepény és a burok vizsgálata
A gyermekágyban súlyos szövődmények keletkezhetnek abból, ha a lepény egy, akár nagyon kicsiny rész is visszamarad. Minden kotiledót gondosan végignézünk és ha csak gyanúnk van legkisebb hiányra, kézzel vagy műszerrel méhűri betapintást végzünk.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/496old
Köldökzsinórnál fogva kihúzzuk a lepényt oly módon, hogy belső kezünk még a méhűrben marad, ellenőrzi, hogy a méh üres és nincs sérülés. (az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell: egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására ) Leválasztás utána méhet hideg jódos vizzel átmossuk. Lepényéeválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/497old
A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.





XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/543old

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/545old

Semmelweis kórszakalkotó felfedezése, hogy megtalálta  a gyermekágyi lázat okozó vérmérgezés eredetét és megelőzési módját, az antibioticumok vi-546oldal lágában sem veszítette el aktualitását. Amennyiben az asepsis és antisepsis szabályait nem követjük, a sepsis buerperalis ma is igen súlyos kórkép.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/58old

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk. 


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/113old

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/117old

Gyermekágyi láz

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/221old
A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek. Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/596old
Gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre:1. Közvetlen (contact) Fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével, fehérnemű stb.


IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/597old
Méhnyálkahártya és a méhizomzat gyulladása
A méhnyálkahártyájának és izomzatának gyulladása egymástól független kórkép alakjában soha nem jelentkezik ill. ha az egyik szervrészlet gyulladása van is a kórkép előterében mindig megtalálhatók a másik lobos elváltozásai is. A fertőző csírok a méhbe ascensio útján vagy metastaticus (haematogen vagy lymphogen ) úton kerülnek. Az ismert tényezők egymásra való hatásától függ, hogy a csírok a méhben talált elhalt szövetrészekben tenyésznek-e, vagypedig beatolnak-e az élő szövetekbe is. Klinikai tünetei hőemelkedés, szapora pulsus.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például láz. Stb. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/153oldA láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ-bacteriális fertőzés vagy egyébb izgatás hatására.


XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994. XXII./157old

2.21.3.2.Endometritis : Tünetek: Elhúzódó véres folyás, a megelőző szülés, vetélés vagy méhűri beavatkozás. Láz, hőemelkedés, emelkedett fehérvérsejt szám kíséri. Kezelés: Antibiotikum, szükség esetén a méhűreg kiürítése. 2.21.3.3.A méhizomzat gyulladása ( myometritis ) : Tünetek: Láz . A diagnózis a kórelőzmény és a fizikális lelet, laboratóriumi leletek ( fehérvérsejtszám, süllyedés ) alapján lehetséges kezelés. Széles spektrumú antibioticum, méhösszehúzók adása, súlyosabb esetben a méh eltávolítása jön szóba. 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./28old
Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő, amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a szeptikus állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk, és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.XXV/144old
Szülés után manifectálódó bakteriális méhűri és méhkörüli fertőzés

A placenta helye mint nagy mértékben vaszkularizált, vérkóag ulumokkal fedett „sebfelület” kitűnő táptalaj a hüvely és a cervix normális vagy fakultatív patogén baktérium flórája számára. A szülés alatti veszélytényezők közé a gyakori hüvelyvizsgálat, az elhúzódó hüvelyi szülés, illetve a magzati monitorizálás tartozik. Ha az utóbbi szigorú aszeptikus technika mellett, megfelelően alkalmazzák akkor a lázas morbiditás előfordulása csekély. A szülés vezetés módja a genitális fertőzés gyakoriságának alakulásában fontos tényező. Hüvelyi szülés kapcsán a lepényleválasztás szülőutak kiterjedt sérülése a vacuumextrakció fokozzák az infekció veszélyét. /Folyt.145old./  A placenta-és a burokretenció másodlagos vérzést és késői infekciót okozhat ezért ezekre mindig figyelni kell. A szülés után manifesztálódó genetális fertőzés klinikai képéhez tartozik a láz… Az endrometritisz klinikai diagnózisa kezdetben csak valószínűsíthető. Megerősítésére szolgál a vérképvizsgálat, a váladék tenyésztés.

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962. XXVI/160old
A toxikózist kiváltó tényezők:
Kisebb orvosi beavatkozások, vizsgálat stb.


XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/143old

Septikus Shock

A septikus shock ritka a szülészeti gyakorlatban, 8000 szülésre esik egy eset. A sepsis definíciója szerint fertőzésre adott szisztémás válaszreakció, melyet a mikroorganismusok vagy azok toxikus termékei okoznak. A szülészetben leggyakrabban előforduló kórokozók a staphilococcus és streptococcus. 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/145old
Szülészeti nem vérzéses shockos állapotok
1. Életfontosságú szervfunkciók fenntartása 2. Septikus góc lokalizálása, ha lehet szanálása3. Antibioticum therápia4. A kezdeti antibioticum- kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie.


IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./15old
Mikor adjunk antibiotikumot? 
Antibiotikum adása indokolt:1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )2. Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).
Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok eredményét megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl. Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában. Profilaktikus antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát. 

Ismeretlen etiológiájú sepsis

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:
1. A góc tisztítása2. Anamnézis3. Fizikális és szakvizsgálatok
Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás
XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.XXX./ 94old
Cotyledoretentio
Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./92old
1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk. 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./109old
A staphilococcus auerus fertőzések megszaporodását az teszi jelentőssé, hogy ezek a penicillinresistens kórokozók. Átvitelükben „intézeti környezetben” az ápoló személyzet is részt vehet: Könnyen fertőzhetik az anyát és a magzatot is.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./111old
Beolvadó elgennyedő izzadmányok esetében septikus intermittáló lázmenet alakul ki. Nagy fokú érzékenység, flulctuatio jelentkezik a beolvadt területen és mind súlyosabb általános tünetek figyelmeztetnek arra, hogy a beavatkozásunkkal ne késlekedjünk, mert a spontán áttörés veszélyeket rejt magában.A septikus thrombombóliák kialakulásuk után már antibiotikumokkal sem befolyásolhatók minden esetben biztosan és a beteg ebben a stádiumban a folyamat teljes megnyúgvásáig veszélyben van.
XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották. Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés következtében létrejött halálozás.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936XXXIV./77old
Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is(szülési hyperthermia). A szülés folyamán fellépő láznál természetesen első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./204old
Méhgyulladás

A gennykeltők által okozott fertőzésre a leggyakoribb alkalom a szülés és a vetélés. De oka lehet a fertőzésnek mindennemű méhűri beavatkozás, így vizsgálás, méhkaparás minden nem asepticus módon véghezvitt szülészeti vagy nőorvosi vizsgálat és kezelés. Bár kisebb nőgyógyászati vizsgálat, illetve kezelés révén gyakran nem történik fertőzés, nem szabad feledni, hogy minden ilyen nem asepticusan végzett kezelés vagy beavatkozás fertőzést okozhat így esetleg a beteg életébe kerülhet.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./206old
Megelőzés és gyógyítás

A betegség megelőzésének útjait a fertőzésről mondottak írják le. Az egyik legfőbb feladat tehát az, hogy minden beavatkozást, méhűri vizsgálatot és kezelést a nőgyógyászati asepsisnek szigorú szem előtt tartásával végezzük. Nagyobb körültekintést igényel a megelőzésnek másik része, nevezetesen az, hogy megakadályozzuk a szervezetben meglévő fertőző csíroknak ténykedésünkkel való felvételét. Ezért minden nemű beavatkozás előtt válladék vizsgálatot végzünk.


XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./362old
A sebfertőző gyulladást előmozdító alkalom a gyermekágy ez élettani állapotok alatt sokkal gyakrabban fejlődik ki a fertőző gyulladás külső behatások sérülések útján. Sérülések között első helyen áll mindenütt tisztátlanul végzett beavatkozás, méhkaparás. Ugyanígy okai lehetnek ezeknek a gyulladásoknak a különböző, Ú.N. Kis nőgyógyászat körébe tartozó és rendesen ambulanter végzett más beavatkozások méhűr stb. ha nem megfelelő asepsissel és szakértelemmel végzik azokat. A gyulladások okai legtöbbször az ismert sebfertőző baktériumok. Így elsősorban a streptococcusok különböző fajtája és staphilococcucosok. Tudva levő, hogy a fertőzés létrejöttéhez nem elegendő sebfertőző csírok bevitele vagy jelenléte, hanem ahhoz az is szükséges, hogy az illető szervezet védekező képessége gyengébb legyen, mint a fertőzés foka, illetve, hogy a fertőzés a szervezet védekező képességét le tudja kűzdeni.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./370old

A gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek nem futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk. A visszamaradás kórismézése esetén méhűri betapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./596oldA gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.Ez a körülmény rámutat arra, hogy a gyermekágyi fertőzés megelőzése érdekében a szülés helyes vezetésével igen sokat tehetünk.
A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre


1. Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe3.   A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: 
a. Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.



XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./604old

Valahányszor egy-egy gennyes thrombus részecske kerül a keringésbe, hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely 24 órán belül sokszor ismét a normális hőmérséklet színvonalára süllyed. Ennek a folyamatnak ismétlődése következtében alakul ki a minden septikus kórképre jellemző intermittáló lázmenet.       /605/ A megelőzésre Semmelwis tanította a szülészeket és ezeknek a tanításoknak köszönhetjük a gyermekágyi láz halálozásában Semmelwis működése után beállott hatalmas javulást. A Megelőzés vagyis az a követelmény, hogy a fertőzés elkerülésére a terhességben, szülés alatt és a gyermekágyban minden lehetőséget meg kell teremteni, ma is legelsőbb rendű kötelessége a szülés vezetésével foglalkozó szakembernek. E helyen is hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetében attól függetlenül alkalmazunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok, chemotherapeutikumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. 


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./24old
A láz előnyösen befolyásolta a bakteriális infectiók kimenetelét.       /25old/
A láz a szervezet védekezésének egyik fontos láncszeme. Az enyhe és a közepesen súlyos infectióban ma már igazoltnak tekinthető a láz és az EP-ek pozitív szerepe. A láz az esetek döntő többségében segíti az állati és emberi szervezetet a kórokozók elleni kűzdelemben.


XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./39old
Lázas betegek anamnézise, a lázas állapot értékelése, laboratóriumi diagnózisa
Anamnézis további fontos kérdései: Volt-e a közelmúltban kórházban, átesett-e orvosi beavatkozáson, kórházi fertőzés, ill. bacteriaemia lehetősége.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./211old

Ascendáló fertőzés útján a felső genitális traktusba kerülve viszont súlyos kismedencei gyulladást eredményezhetnek, amelynek a láz az egyik vezető tünete.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./117old/
A gyermekágyi láz
A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./141old/
Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./142old/

A méhfüggelék gyulladásának tünetei:
1. Fájdalom2. Láz3. Folyás 4. Vérzési zavarok
2. A láz a szervezet védekezése a kórokozókkal szemben, ugyanakkor azonban kimeríti a beteget is. A heveny szagban 39-40fokot is eléri és rendszerint csak lassan csökkenve megy át a félheveny szakra jellemző hőemelkedésekbe. A heveny szakot a magas láz szapora érverés fájdalom jellemzi. A laboratóriumi vizsgálatkor a vörös vértestek süllyedési sebességének fokozódása, valamint a fehérvérsejtek számának emelkedése észlelhető.


XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.XLI./61old/

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.XLII./83old/
Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./83old/
Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói
a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. b., Méhűri beavatkozásokc., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./148old/

A női húgycső olyan területre nyílik, amely a kórokozók szempontjából a húgycsőre a fertőzés veszélyét jelenti. A kórokozók a húgycső külső nyílása körül, de a húgycső elülső harmadában is saprophytaként jelen lehetnek, ami azt e veszélyt rejti magában, hogy minden műszeres vizsgálat vagy beavatkozás, magasabb szakaszaiba juttatja a baktériumokat amelyek gyulladást okozhatnak. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./518old/
Toxicus shock syndroma kialakulhat szülés vagy műtétet követő időszakban. Klinikum és terápia a toxicus shock syndroma jellemzője a hirtelen kezdődő magas láz.


XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./961old/
a., Therapia
Az alapbetegség gyógyítása:  Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.


b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: 
A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. 
d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.
XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./964old/
A streptococcus okozta endocarditisek többsége hatásosan kezelhető napi 12-20 ME penicillin G-vel, de az egyéb típusú anaerob baktérium által kiváltott endocarditis optimális kezeléséhez a laboratóriumi adatokra kell támaszkodnunk. A bőr és lágy részek anaerob fertőzései rendszerint traumát, a vérellátás csökkenését vagy műtétet követően alakulnak ki. 


XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./1006old/
Streptococcus fertőzések diagnózis legfőbb pontjai. Hirtelen kezdődő láz, rossz közérzet. Klinikai tünetek: a streptococcus jellemzője a hirtelen kezdődő láz. 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.XLV./61old/
A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe./67old/
A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./62old/
A fertőzés leggyakrabban a gennykeltő baktériumok okozzák ( streptococcus, staphylococcus.) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvos működéséből ered. A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér-és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a pyaemia képe. 


XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960. XLVIII./84old/
A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése. /85old/Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./72old/

Fertőzéses megbetegedések.A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./73old/

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik a méhizomzatot. A szülés kapcsán a fertőző csírok könnyebben jutnak be a vékákba, vagy a vénák mentén terjednek fel.
/77old/
A méhgyulladásA méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./77old/
Fertőzéses megbetegedések.A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./78old/

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./84old/
A méhgyulladásA méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése/85old/
Ha lobkeltő tényező hatása a nyálkahártya határán túl terjed a méhizomzat gyulladásáról beszélünk (metritis ). Az izomzat ilyenkor erősen bővérű lesz, az izomköteg közt exsudatum halmozódik fel, amely el is gennyedhet (metritis dissecans). A méh ilyenkor jelentékenyen megnagyobbodik, puha tapintatú lesz, spontán s megmozgatásra is igen fájdalmas és rendetlen vérezgetés mutatkozik. Tünetek: Láz.Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők s melyeket a visszafejlődés okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. Ezek a fetális elemek belső szekréciós működésüknél fogva erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg, ha placentáris polypus kiürül. 


-----Dr. Vitéz István – Dr. Hűttl Tivadar Sebészeti hygiene Medicina könykiadó Budapest 1964./21.old/Contact infectio
Az érintéssel történő fertőzés leggyakrabban az orvos és a nővér kezének közvetítésével jön létre. 
------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/293.old/
A fenti, a műtétek jellegéből következő sebinfekciós rátált számos tényező rizikó faktor befolyásolja. Riziko faktorok: 1. Beteggel összefüggő rizikó tényezők2. Fokozott a sebinfectio riziója:3. Leromlott állapotban, írradiált terleten végzett műtéteknél 4. Csökkent immunitású állapotban 5. Hypoxaemiás szöveteket érintő műtéteknél 6. Intraoperatív rizifaktorok7. Műtéti bemosakodás minősége, a beteg műtét előtti tisztasága, a műtét előtti bőrfertőtlenítés, a műtő ventillátiós rendszere, a sterilizálás minősége, a sebész műtéti technikája.

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/295.old/

Felületes (bemetszési sebfertőzések) 3 kritérium, melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell: 1. Kritérium: Az infectio a műtét után 30 napon belül jelentkezik.2. Kritérium: A fertőzés csak a bemetszés által érintett bőrt vagy bőr alatti szöveteket érinti.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább 1 fenáll.- Gennyes szivárgás a felületes bemetszés területéről, laboratóriumi konfirmációval vagy anélkül. A felületes bemetszés válladékából vagy szövetéből származó aseptikus körülmények között nyert mintából kórokozóból tenyészthető ki.- A fertőzés tünetei közül jelen van legalább egy: Fájdalom vagy érzékenység, helyi duzzanat, bőrpír, égő érzés.
Méh(bemetszési) sebfertőzések.A 3 kritérium melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell. 1. Kritérium: Az infectio a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik, kivételt képez az inplantátum beültetés, amelynél a műtéttől számított egy éven belül jelentkező fertőzés is ide sorolandó.2. Kritérium: A fertőzés a bemetszés által érintett mélyebb szövetekben (fascia, izomszövet) lokalizálódik.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább egynek teljesülnie kell. - Gennyes szivárgás a seb mélyebb rétegeiből de nem érintettek azok a szervek vagy testüregek, amelyeket a műtét ugyan csak érintett.- A mély bemetszés spontán szétválása vagy ennek sebész által újra megnyitása abban az esetben, ha a betegnél az alábbi tünetek közül legalább egy fenáll.: 38celsius foknál magasabb láz, helyi fájdalom, érzékenység-mindez abban az esetben kórjelző ha a bemetszésből nyert minta tenyésztési vizsgálata pozitív.Szervi- testüregi fertőzésekA 3 kritérium, melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell: 1. Kritérium: A fertőzés a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik implantátum beültetés után 1 éven belül. 2. Kritérium: A fertőzés a test legkülönbözőbb, a műtétbe bevont részeit érinti, a bemetszésnél a bőr, fascia, izomréteg kivételével.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább 1 nek teljesülnie kell: -Gennyes szivárgás abból a drénból, amelyet a műtéttel érintett szervbe vagy testüregbe vezettek be.- Pozitív tenyésztési eredmény olyan válladékból vagy szövetmintából, amely a szervből vagy a testüregből származik.


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./23.old/
Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg lekűzdésére.

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./79.old/
A staphylococcusok tehát elsődlegesen mindig emberi forrásból származnak. 


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./88.old/
Sebfertőzés helye és időpontja
Azt tudni illik, hogy a seb-infectiók nagy többségükben a műtőből erednek. Viszonylagos biztonsággal meghatározhatjuk a fertőzés helyét, amikor a sebfertőzések sora egyértelmű technikai hiba eredménye. A műtét utáni harmadik napon belül jelentkező szokatlanul nagy láz a sebgennyedés rendszerint műtői fertőzésre utal: Ha később, ez az osztályon szerzett fertőzés bizonyítékának tekinthető, ami sokszor igaz lehet.


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./263old/                Gyermekágyi láz
A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus. 


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./265old/
Tovaterjedő megbetegedések
A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk. Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet. A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt volt.


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./147old/

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében). 


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./169old/

A gyermekágy szövődményei
A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét. Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki. Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése (intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett eréjes antibioticum-és sulfonamid-kúra.
-

-----Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./210old/
A női nem szervek gyulladásai
Általános tünetei a kórokozók mérgeinek vagy az elpusztult szövetfehérjék felszívódásának köveztében kialakult láz és az általános gyengeség. /211old/Legtöbbször alulról felszálló fertőzés okozza a kürtök gyulladását, amely azután magába foglalja a petefészkeket és a kis medencében körülöttük lévő hashártya területét is. Kórokozója leggyakrabban gennykeltő baktérium (staphylo-streptococcus)

]]>
Wed, 08 Feb 2017 18:21:44 +0100 174451_45299