TISZTELT KÚRIA!

vádlottak ellen halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban

 

a Be 21 § (1) e.) pontja alapján a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsa tekintetében

kizárási indítványomat

az alábbiak szerint terjesztem elő és

 

 

kérem, hogy az eljárás folytatására Komárom-Esztergom Megyei bíróságon kívüli bíróságot szíveskedjék kijelölni:

A Be 21. § (1) Bíróként nem járhat el,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

 

 

Előadom, hogy feleségemet Greiner Esztert 2007. június 29. napján veszítettem el;  az azt követő napon, amikor a Vaszary Kolos Kórház Szülészet, Nőgyógyászati Osztályán Ramóna nevű gyermekünknek életet adott.

 

Az ügyben a halált követően a feljelentésemre nyomozás indult, majd a nyomozó hatóság úgy döntött, hogy a kezelést végző személyzettel szemben nem kíván büntetőeljárást indítani, így 2009. évben magam indítottam eljárást az ügyben.

 

Az eljárás I. fokon 2009. és 2016. év között volt folyamatban, 7 év kellett a bíróságnak, hogy számos eljárási szabálytalanság közepette döntést hozzon.

 

Ezzel párhuzamosan polgári peres eljárás is indult a Kórház ellen a Tatabányai Törvényszéken, ahol a keresetemet az alapeljárásban elutasították, majd azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el az ügyben.

 

Az új eljárás során 2016. évben – azaz újabb 5 év elteltével – született határozat, mely jelenleg van II. fokú elbírálás alatt.

 

A II. fokú bíróság már 3 tárgyalást tartott az ügyben, mivel nem akarta ismételten hatályon kívül helyezni a megalapozatlan ítéletet így a hiányosságokat saját eljárásában pótolta.

 

A két párhuzamosan folyó eljárásban számos olyan szabálytalanság történt – melyet részben igazgatási jogkörben is megállapítottak – ami a két eljárás ilyen elhúzódását eredményezte és ami megingatja azt a hitemet, hogy ezen bíróságok képesek és akarnak a jogszabályok szerinti elfogulatlan eljárásban határozatot hozni.

 

Ráadásul az eljáró bírók nagy része személyesen vagy közeli hozzátartozóik útján orvos-beteg kapcsolatban is áll a kórházzal illetve annak nőgyógyászatával ( ezért pl az Esztergomi Városi bíróság nem is tárgyalta az ügyet, ám a II. fokú bíróság egy része is dolgozott Esztergomban nyilvánvalóan )  eddig is és ezt követően is ott veszik fel a kezeléseket, ami megint kétségessé teszi az elfogulatlan eljárásukat.

 

Röviden jelezni szeretném, hogy melyek azok az események, amelyek a tárgyilagos eljárás iránt komoly kételyeket ébresztettek bennem és ami miatt nem hiszem, hogy az ügyemet II. fokon olyan bíróság képes elbírálni, aki ezek körülmények alól ki tudja magát vonni és objektíven közelít az esethez.

 

 

1./ A büntetőeljárásban már a nyomozati szakban eltűntek a lényeges orvosi iratok eredeti példányai, bár az az eljárás kezdetén rendelkezése állt, a bírósági szakban már nem volt az iratoknál. Magyarázat nincs, a bíróság ilyen kis aprósággal az eljárása során nem foglalkozott, sem kért senkit számon, azaz úgy gondolta, hogy ez így van rendjén?

 

2. / Az eljárásban 3 bíró vett részt.

Az elsőként eljáró dr Bertold György mindent megtett az eljárás elhúzódása érdekében és annak érdekében, hogy a jogaimat korlátozza, kezdve onnan, hogy nem volt képes volt, hogy sokszor 6- 8  hónapon át egy tárgyalási jegyzőkönyvet leírni és ezzel a 6 havonként tartott tárgyalásra való felkészülésünket akadályozta.

 

Az ügyben jogi képviselőm eljárási kifogásokat terjesztett elő, kifejezetten a jogszabályok betartását kérve.

 

Az akkori elnöknő ( Hangyásiné ) – aki az idéző szerint jelenleg az ügyemet II. fokon készül elbírálni !!!! – még csak válaszra sem méltatta a benyújtott kifogást, nem tett semmit a nyilvánvaló hanyag bírói munka megakadályozására, védte mindenek felett a mundér becsületét.

 

Hogyan várható el ettől a személytől, hogy mindezektől eltekintsen és engem ne egy kötekedő embernek tekintsen, holott nem kértem mást, minthogy a bíróságok tartsák be a jogszabályokat. Olyan nagy kérés lenne ez?

 

Azt, hogy ebben a kérdésben nekem volt igazam igazolja, hogy a Tatabányai Törvényszék elnöke megfelelően az ismételt panaszainkat vizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a bíró valóban hibázott, valóban nem tartotta be  a határidőket, valóban akadályozta ezzel a felkészülést és tudomásunk szerint igazgatási jogkörben el is jártak vele szemben, ügyvédem ilyen értesítést kapott írásban.

 

Nos, erre a bíró- szerintem a bírói munkájához méltatlan módon – két tárgyaláson könyörgött ügyvédemnek hogy ugyan jelentsünk már be elfogultságot ellene, mire ügyvédem közölte, hogy ezzel nem kíván élni csak a jogszabály betartását kéri mindenkitől.

 

Így a bíró végül is hirtelen elfogult lett. 5 év tárgyalás után.

 

Ha elfogult volt, akkor hogyan tárgyalhatta 5 évig az ügyemet?

 

Ha nem volt korábban, akkor attól lesz elfogult egy bíró, mert az ügyfél követeli, hogy a jogait gyakorolhassa? Ha ilyet kér az ügyfél, akkor a bíróság már nem képes tárgyilagos megítélésre?

 

Nyilvánvaló ez azt eredményezte, hogy az ügyet újból kellett kezdeni.

 

Ekkor a bíróságok dobálták egy kicsit egymás között az ügyet, majd megkapta egy bírónő, aki újrakezdte, majd ott is hagyta az ügyet – jelenleg ő is a II fokon van, nyilvánvalóan az ő tanácsa sem intézheti majd ügyemet.

 

Jött a harmadik bíró, aki újból újrakezdte, többször kijelentve, hogy már egy olyan vágányon van, amiről nem nagyon lehet letérni és maga is elismerte a korábbi eljárás részleges szabálytalanságát, ennek köszönhető, hogy a feleslegesen felmerült tetemes bűnügyi költségeket nem is verte rám, mivel az a bíróság hibájából merült fel.

 

Ilyen sorozatos hányattatás után kerültünk a Tatabányai Törvényszékre, ahol a polgári eljárásban nem sokkal volt különb az ügyintézés.

 

3./ A polgári peres ügyben már 2011 évben új eljárás rendelt el a Győri Ítélőtábla, előírta kinek mit kell tenni ezen eljárásban- ez nem sikerült 5 év alatt sem, így most az Ítélőtábla folytatja le azt az eljárást, amit az I foknak kellett volna – szakértőt hallgat meg, mely nem nagyon jellemző II. fokú eljárásban, szakvéleményeket ütköztet – mert a II. fokú bíróság már sajnálja a feleket, hogy egy I. fokú bíróság 7 év alatt sem képes normális munkát végezni és nem akarja az eljárást újabb évekkel meghosszabbítani.

 

Az új eljárás is tele volt eljárási hibákkal.

 

Többek között 2 és fél évig (!!!!! ) azért nem volt egyetlen tárgyalás sem az ügyben, mert a bíróság szakértőt rendelt ki és a szakértő nem volt képes évekig szakvéleményt adni és az ügyvédem hiába kérte a bíróságot, hogy éljen a Pp.-ben szabályozott jogaival, bírság vagy a szakértő felmentése, mindössze annyi tellett, hogy fél évente kapott a szakértő egy bájos kérdést, hogy mikor szeretne szakvéleményt benyújtani.

 

Gondolom ezt a Tisztelt Kúria sem tekinti megfelelő eljárásnak, hogy egy folyamatban lévő ügyben – ami nem szünetel, nincs felfüggesztve – 2 és fél évig ne történjen semmi.

 

Látható, hogy a bíróság nem tartotta be azt a törvényi előírást, mely szerint törekednie kell az eljárás ésszerű határidőn történő befejezésére.

 

Miután az ügyvédem itt is kérte, hogy csináljon már a bíróság valamit a szakértővel, ahelyett, hogy ezt a bíró megtette volna elfogult lett – mi sem könnyebb úgy tűnik ebben a megyében, ha szabály betartást kérnek, akkor a bíró megsértődik is kivonul maga mögött hagyva a betárgyalt ügyet.

 

A Pp. szabályozza a kifogás intézményét, azaz jogszerű, ha egy ügyfél vagy ügyvéd ilyennel él.

 

A bíró azt írta az elfogultsági kifogásában, hogy azért elfogult, mert az ügyfél kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága ellen, ami egyben elfogultsági kifogásnak is tekintendő. Ez két különböző intézmény, a jogi képviselőm is tisztában van ezzel, ha elfogultságot akart volna bejelenteni azt tette volna, itt sem kért mást, minthogy a bíróság érvényesítse a jogszabályi előírásokat, de erre a bíró megsértődött.

 

Úgy tűnik, hogy mind az I. fokon, mint a II fokon ilyen túlérzékeny emberek kezében volt a döntés.

 

Megjegyzem, hogy ezt követően az új bíró teljes szakértői díjat állapított meg a trehány szakértőnek, amit a II. fokú bíróság a fellebbezésünkre csökkentett le a késedelemnek megfelelően és a PP. előírásainak megfelelően, amit az I. fokú bíróságnak talán illett volna ismernie.

 

Én mind állampolgár ezen után nem hiszek abban, hogy az a két bíróság, amely így dolgozott az elmúlt 7 évben, képes lesz az én ügyemben elfogulatlanul eljárni.

Nem hiszek abban, hogy el tudnak tekinteni attól, hogy folyamatosan kértem, követeltem a törvényben biztosított jogaim betartását és emiatt nem hiszek abban, hogy nem lesz velem szemben egy eleve negatív hozzáállás, ami nyilvánvalóan az ügyemre is kihat.

 

Úgy gondolom, hogy a bíróságoknak nem csak elfogulatlannak kell lenni, de annak is kell látszani, ez a két bíróság nem az, a tagjai folyamatosan visszaéltek az elfogultság intézményével, ami nem arra van kitalálva, hogy ha egy bírósnak nyűgös lesz egy ügy, akkor ezzel az intézménnyel szabaduljon meg tőle.

„a pártatlanság követelménye azt hivatott elősegíteni, hogy az ítélkező bíró az ügyben résztvevő felekkel szembeni elfogultságtól vagy előítéletektől mentesen bírálja el az ügyet és hozza meg döntését. A pártatlanság követelménye egyfelől a bíró magatartásával és hozzáállásával szembeni elvárásként jelentkezik. Másfelől azonban mércét állít a jogszabályi környezettel szemben is. E mérce szerint az eljárási szabályoknak törekedniük szükséges minden olyan helyzet elkerülésére, amely a bíró pártatlanságát illetően jogos kétségeket ébreszthet. Ebből fakad, hogy a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megőrzése is feladata. [Hasonló következtetést fogalmazott meg: 67/1995. (XII. 1.) AB határozat, ABH 1995, 346, 347.; 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001, 222.]- IV/00474/2013 Alkotmányjogi panasz elbírálásáról

Nem hiszek abban, hogy az tanács, akinek a tagja ( Hangyásiné ) képtelen volt egy hozzá intézett igazgatási beadványt megválaszolni és a kollégát a munkája elvégzésére szorítani, az az én ügyemben megfelelően alapos és tárgyilagos lesz.

Nem hiszek abban, hogy azok a bírónők, aki az alperesi intézménybe járnak kezelésre, ne lennének egy kicsit elnézőek az ismert orvosokkal, akik az eljárás alanyai.

 

A fenti előzmények alapján bátran kimondható, hogy az esztergomi, a tatabányai bűnügyi rendőrkapitányság emberei a bíróságok bírái, akik az ügyben bármi módon eljártak, szabotálták, és szabotálják az ügy megfelelő lefolytatását és ebből én már úgy gondolom, hogy a felelősség megfelelő tisztázását is

 

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

Mivel álláspontom szerint ez elmúlt 7 év nem a két bíróság tisztességes és ésszerű eljárását jellemezte, indokolható a kérelmem, hogy ne ezek a bíróságok döntsenek az ügyemben,

A fentiek alapján azzal a kérelemmel fordulok a Tisztelt Kúriához, hogy szíveskedjék az ügyem II. fokú elbírálásából a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsát kizárni és az ügyem elbírálására másik Törvényszéket kijelölni.

Esztergom, 2017. január 18

Tisztelettel:

Greiner Tamás