(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.


TISZTELT TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK !


Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom,. szám alatti lakos, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében

igazolási kérelmünket és tanácsülés megismétlési kérelmünket nyilvános tárgyalás tartása iránti kérelmünket
az alábbiak szerint terjesztjük elő:
A Tisztelt Törvényszék 2017. december 13. napján kézbesítette a pótmagánvádló képviselője részére a II. fokú határozatot, melyet a tanácsülés időpontjának értesítése nélkül hozott meg.
A Be 358. § (1) bekezdés szerint a másodfokú bíróság tanácsának elnökea) intézkedik – szükség esetén – a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy az első fokú bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,b) a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az első fokú bíróság eljárását vagy az ítéletet miért tartja sérelmesnek,…
A (2) bekezdés szerint a tanács elnöke az ügy érkezésétől számított hatvan napon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.A Be 360. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoza) a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,b) ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a lefoglalás megszüntetésére vagy a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése ellen irányul,c) ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, d) ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, feltéve, hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg, A (3) bekezdésben írtak szerint a tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről, és arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket tehetnek. 
A bíróság korábban értesített arról, hogy a fellebbezést tanácsülésen bírálja el. Az értesítés egyéb, a jogszabályban előírt felhívásokat nem tartalmazott, a határnapot nem közölte.
Nem kaptunk  így értesítést - a tanácsülés határnapjáról ( Be 358§ (2) bekezdés )- felhívást arra, hogy a határnapra is figyelemmel a fellebbezésünket 8 napon belül kiegészíthetjük ( Be. 360 § (3) bekezdés )- illetve nem érkezett a Be 358 § (1) bekezdés b.) pont szerinti kiegészítésre vonatkozó felhívás sem.
Ennek azért van jelentősége, mert ismerve a magyar bíróságok eljárási határidejét ( van a pótmagánvádlónak egy évvel korábbi olyan ítélete is, melynek a II. fokú elbírálására 2018 évben kerül majd sor, így ez az eljárási határidő nem volt egyedinek tekinthető) a pótmagánvádló a különösen bonyolult, szakmai kérdésekkel teletűzdelt ügyben teljes nyugalommal dolgozott jogi és orvosi szakértővel a fellebbezés részleten indokolásán, bízva abban, hogy 
a Be előírásai és más II. fokú bíróságok ennek megfelelő joggyakorlata alapján a bíróság - értesíteni fogja egy következő végzésben a kitűzött határnapról- és felhívja a 8 napos határidővel a fellebbezés kiegészítésének lehetőségére
hiszen ezen perbeli- a jogszabályban is előírt - cselekmények  bekövetkeztéig nyugodtan dolgozhat a fellebbezésen és bízhat abban, hogy azt olyan időpontban be tudja nyújtani, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a II. fokon eljáró bíróság azt tartalmilag is figyelembe tudja venni.
Erre sajnálatos módon a pótmagánvádlónak már nem maradt lehetősége, mert a jogszabályi előírás ellenére - sem a határnapról nem értesült- sem a felhívást a 8 napos határidővel nem kapta megellenben megkapta a II. fokú határozatot, mely nyilvánvalóan úgy került meghozatalra, hogy a részletes fellebbezésben írtak megismerésére a II. fokú bíróságnak nem volt módja.
A Be előírásinak pontosan meg nem felelő felhívás miatt a pótmagánvádlót a bíróság elzárta annak a lehetőségétől, hogy a fellebbezése részletes indokolását előterjessze, ez akkor is így van, ha erre volt elegendő idő, azonban a pótmagánvádló a Be szerinti felhívások kiadásában bízva úgy értékelte, hogy még több idő is rendelkezésére áll.
Erre a megtévesztő felhívásra is figyelemmel kérjük, hogy a fellebbezés részletes indokainak előterjesztésére a Tisztelt II. fokú bíróság igazolási kérelemként lehetőséget biztosítani szíveskedjenek.
A mulasztás vétlenségét alátámasztja, hogy a bírsági gyakorlat és a Be szó szerinti előírásainak betartásában bízva dolgozott a pótmagánvádló és jogi képviselője is a beadványukon, abban a biztos tudatban, hogy a beadvány cizellálására még elegendő idejük van a Be szerinti felhívás kiadásáig, mely elmaradt.
Az igazolás eredményeképpen kérjük a II. fokú eljárás megismétlését, elsődlegesen nyilvános ülés formájában, hogy a pótmagánvádló érezhessen, hogy a méltatlan I. fokú eljárás után egy méltányos, nyilvánosságot biztosító II. fokú eljárásban vehet részt, míg másodlagosan a tanácsülés megismétlését kérjük az alább csatolt részletes indokolás figyelembevételével.


Igazolási kérelmünkkel együtt a Tatabányai Járásbíróság 3.B. 840/2013/55 számú ítélet ellen az I.r. valamint a III. és IV. r. vádlottak tekintetében bejelentett 
fellebbezésünk részletes indokolását
az alábbiak szerint terjesztjük elő:

Az I. fokú bíróság az álláspontunk szerint a hiányosan lefolytatott bizonyítási eljárást követően részben tévesen, részben iratellenesen és megalapozatlanul állapította meg a tényállást, bizonyítékokat nem és nem megfelelően értékelt, tévesen hagyta figyelmen kívül az általa csatolt szakvéleményeket, tévesen utasította el a pótmagánvádló bizonyítási indítványait és a pótmagánvádló jogait korlátozta, ezzel a teljes körű bizonyítás lehetőségétől megfosztotta, tévesen értelmezte a szakértők bevonásával és szakvélemény értékelésével kapcsolatos jogi lehetőségeket, mely alapján megalapozatlan és felülbírálatra is alkalmatlan döntést hozott.
A bíróság tényállása az alábbi megállapítások tekintetében megalapozatlan: 1. Az I. r. vádlott által elvégzett Bumm kanalas beavatkozás során a fertőtlenítés elmaradása nem állapítható meg. A Bumm kanál révén fertőzés nem kerülhet a szervezetbe. A magánszakértői vélemények – e körben is – a bíróság által nem ismert adatokon és tényeken alapulnak.
A beavatkozás leírása nem tartalmaz semmilyen utalást a fertőtlenítés megtörténtére, semmilyen dokumentum, műtéti leírás nem igazolja ennek elvégzését. Erre egyetlen adat van: az ezen mulasztás miatt felelősségre vont I.r. vádlott szóbeli nyilatkozata.
Álláspontunk szerint a fertőtlenítés elmaradása a bizonyítás adataiból megállapítható.
A pathológiai szakvélemények alátámasztották azt, hogy a fertőzés élő szervezetben keletkezett, melyet az ítélet 14. oldala az egyik szakvélemény kapcsán elfogadott tényállási elemként idézett is, majd ennek ellentmondva több helyütt már az elfogadott bizonyítékokon alapuló tényállás körében azt rögzítette, hogy a „gyulladásos, sejtes reakció teljesen hiányzik”  ( ítélet 25. oldal alja és 27. oldal utolsó előtti bekezdése ). 
Ezen ellentmondás feloldására a bíróság semmit nem tett meg, a pótmagánvádló ezzel szemben bizonyította, hogy a bíróság által elfogadott szakértői vélemények megalapozatlanok e körben, ellentétben állnak a szakmai irányelvekkel, szakmai szabályokkal.
A beavatkozás szakmai- foglalkozási szabályrendszere a szakirodalomban és a tankönyvekben rögzítésre került, mely elsődleges bizonyíték, még a szakvéleményeket is megelőzően ugyanis míg ez előbbi egy objektív és az egyedi ügyektől független szabályrendszer együttes, addig a vádlottakkal igen jó munkakapcsolatban lévő szakértők „vádlottakat mentő” igyekezete igen jól tetten érhető volt a szakértők tárgyalási magatartásából, akik kollégaként viselkedtek a vádlottakkal és többször lenéző, kioktató stílust vettek fel a pótmagánvádló képviselőjének törvényben biztosított kérdésfeltevési jogának alkalmazása során, holott egy igazságügyi szakértővel szemben elvárás a független és objektív szakvélemény adás és független és objektív viselkedés az eljárás résztvevőivel szemben.
A foglalkozási szabályokat nem a munkaköri leírások, SZMSZ és folyamatszabályozások rögzítik, hanem jogszabály.
Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.
A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”( Ezt támasztja alá az Eütv. 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)
A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik. A szabályrendszereket a szakirodalom, tankönyvek sora tartalmazza, melyek évtizedek óta azonos szabályokat tartalmaznak.
A pótmagánvádló az egyes vitatott szakértői megállapítások kapcsán tételesen felsorakoztatta az egyes tényállási elemek körében a szabályrendszerek együttesét, szövegkiemelővel kiemelve azon szabályokat, amelyet a vádlottak az eljárások során megsértettek, amelyek igazolják, hogy a vitatott szakértői megállapítások ellentmondanak ezeknek a rögzített szabályoknak. Ehhez képest a bíróság ítéletében azt állapította meg több helyen, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta, hogy a vádlottak milyen szabályokat szegtek meg ( ítélet 31 és  34 oldal).
A pótmagánvádló előadta a tényállás körében, hogy ki milyen szabályokat szegett meg.  Igazságügyi szakértői véleményt csatolt, melyben a szakértő leírta, hogy ki milyen szabályt szegett meg. Szakirodalmat csatolt, melyben kiemelte, hogy az adott beavatkozásra milyen szabály van – és megjelölte, hogy ezt a szabályt a műveletet végző vádlott nem tartotta be.  Vajon ehhez képest milyen konkretizálást várt volna el a továbbiakban az I fokú bíróság?
A Bumm kanalas beavatkozással kapcsolatosan több magánszakértői vélemény született. Ellentétben a bíróság megállapításával nem a pótmagánvádló által előadott adatok alapján, ( ahogy erre alapozva ezen bizonyítékok értékelését és figyelembevételét a bíróság kizárta, azaz a bizonyítékokat jogsértően lesöpörte az asztalról - ítélet 20 oldalának levezetése ) – hanem a kirendelt orvosszakértők által is tanulmányozott metszetek alapján, azaz objektív minta megtekintése alapján – mivel a bíróság a minta megtekintését a magánszakértők részére is biztosította.
Erre figyelemmel a szakértők nem kritikát, általános véleményt, kritikai szintű szakmai álláspontot rögzítettek a pótmagánvádló ismeretlen tartalmú előadása alapján, hanem igazságügyi szakvélemény készítettek pontosan ugyanazon adatok és tények alapján, mint a bíróság által kirendelt szakértő.
Így megalapozatlan  és jogsértő a bíróság azon eljárása, hogy ezen szakvéleményeket nem értékelte, ezekről már eleve kimondta, hogy a „ pártatlanság, objektivítás tőlük nem várható el és nem érhető tetten” ( ítélet 20 oldal 2. bekezdés ). Ezzel a bíróság önkényesen kirekesztett több bizonyítékok az értékelendő bizonyítékok körében, ezen bizonyítékokat nem értékelte, nem ütköztette az egyéb bizonyítékokkal, az ellentmondások feloldására nem tett meg semmit. Sőt ehhez képest a szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapításokat kritika nélkül elfogadta.
Ezen az eljáráson is pontosan látszott az a vélemény, amit a II. r. vádlott képviselője a tárgyaláson a pótmagánvád intézményével kapcsolatosan levezetett, ami alapból megkérdőjelezi annak az eljárási jogait, aki – bár a jogszabály ezt lehetővé teszi – de a hatóság által megszüntetett büntetőeljárás után még merészel vádat emelni és képviselni.
Annak ellenére, hogy a Be. általánosságban is megfogalmazza, hogy a pórmagánvádlót az ügyész jogai megilletik a tárgyaláson, nemigen találkoztunk még olyan eljárással, ahol az ügyészt a bíróság ennyire korlátozva volna az igazság kiderítésében, ahol a  nyomozó hatóság vagy az ügyészség által beszerzett szakvéleményt ennyire figyelmen kívül hagyták volna, ahol ezen a szakvélemények még arra sem voltak méltóak, hogy a  benne foglaltakat a bíróság értékelje, ütköztesse, azaz az eljáráshoz méltóan komolyan vegye. 
A bevont magánszakértők igazságügyi szakértők. A szakvéleményük tekintetében pontosan ugyanolyan szakmai követelményeknek kell megfelelniük, mintha a bíróság rendelte volna ki őket, annak ellenére, hogy magán felkérésre, egy laikus személy eljárását segítik. Ez utóbbi körülményt a bíróság figyelembe veheti, ha a szakmai szempontokban kifogást talál, de az eljárást nem fordíthatja meg akként, hogy a megbízás jellege miatt a szakmai szempontokat már nem is értékeli.
A pathológus szakvélemények tekintetében ráadásul a szövettani minták adták az adatokat, azon minták, amit a bíróság tett hozzáférhetővé, ennek ellenére a szakvéleményeken a bíróság nemes egyszerűséggel átlépett.
A szakvélemények megállapításai:
Dr Kindler Miklós:
Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a bahériumfelhök tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak. Ezek keringés mellett keletkeztek.
Dr Kaiser László:A méhbe történő behatolás a szülést követően fertőző forrás, s hogy ezt jelen esetben követte-e helyi kezelés - nem tudom.
A szövettani leletek közül a méhkaparókban (1g42l07) levő nekrotikus sejtek, decidua illetve az abban látható tömeges neutrophil egy része a szövetek lebomlását, céIzó élettani jelenség" ugyanakkor azt megállapítani, hogy esetleges eszközös behatolás révén bejutott kórokozókra adott válasz sejtjei lehetnek-e, már közöttük kizárni nem lehet. Több meghallgatott is jelzi, hogy baktérium jelenléte természetes a női külső genitális traktusban. Ez véleményem szerint is helytálló, de a tömeges baktérium jelenléte, melyre a lelet utal nem normális jelenség
Értelmezésem szerint a kaparékban levő baktériumok egy korai szepszis forrást jelezhetnek,Baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros. A tömeges baktérium és gyulladásos sejtek jelenléte a méhszáj területén egy gyulladásos reakciót takar. Ez klinikai képében sepsis formájában manifesztálódhat.Saját gyakorlatom, hogy baktériumok jelenléte az endomeriumban még kis számban sem része egy normál szülést követő folyamatnak. Jelenlétük arra utal, hogy ezek közvetlenü1 a szülést követő időszakban kerülhettek mind a terhességi kaparékba mind az uterusba.
Véleményem szerint a sepsis a méhűri betapintás után induló folyamat lehetett. Ezt több napig célzottan kell kezelni, a folyamat elhúzódó lehet, de ez a gyors lefolyás esetén arra van gyanúm, hogy egyéb folyamat jelen esetben az uterusból eredő vérzés is szerepet játszhatott ebben a nagyon gyors lefolyásban ós a halál kialakulásában.
Dr. Szakál Gergő:
A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. A mintában rothadásra utaló jelek nincsenek  illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen ún. baktériumfelhőt képezve, mely élő, megtartott szövetrészletekkel függ részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumfelhők nagy valószínűséggel élőben keletkeztek, a szaporodás élő szervezetben történt. 
A szöveti reakció hiánya véleményem szerint nem összeegyeztethetetlen a sepsissel. ….. Sepsist ugyanis a baktériumoknak, azok sejtfalának vérbe történő kerülése önmagában is kiválthat, a baktériumok által termelt toxinok is okozhatnak reakciót, illetve a szervezet korai immunválasza sokkal összetettebb annál, semhogy a granulocytás reakcióból következtetni lehessen a válaszra, annak mértékére. Kezdődő sepsis esetén klinikai vizsgálatoknál is a szérumból kimutatott fehérjék (CRP, PCT, vérsüllyedés) irányadóak, nem pedig a keringő fehérvérsejtek száma, mivel ez jórészt az előbbi laboratóriumi értékekhez (s így a septicaemia első tüneteinek megjelenésekhez képest) késleltetetten kezd el emelkedni. 
A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. 
Azt, hogy pontosan milyen baktériumról van szó, és hogy mi volt a behatolási kapu, nem a szövettani vizsgálat hivatott eldönteni, de egyaránt okozhatta a jelzett méhűri revisio során a nem megfelelő sterilitási szabályok betartása, valamint a magzatvíz terhesség során beállott fertőződése. Mindhárom szakértői vélemény egyezően azt állapítja meg, hogy a metszetek alapján élőben keletkezett gyulladásos sejtes reakció megállapítható, az egyik szakértő ennek keletkezését is leírja, mely alapján a keletkezés időpontja a méhűri revízió lehet ( mivel mindenki kizárta a magzatvíz fertőzöttségét).
Ehhez képest a bíróság iratellenesen rögzíti, hogy a patológus szerint a gyulladásos sejtes reakció szinte teljesen hiányzik ( 25 és 27 oldal ) és ebből az iratellenes megállapításból következtet arra, hogy a beavatkozás során nem lehetett fertőzést okozni.
A foglalkozás  írott szabályai a méhűri beavatkozás során:
XIII. Lampé László Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat Részletes Szülészet 2.  Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó 1992.  XIII/208old. A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. 
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/628old.A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemi szervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77oldA műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
A méhűri beavatkozás végzésének foglalkozási szakmai szabályai azonosak a méhűri betapintás és a lepényleválasztás esetén. 
V. Lampé László  Szülészet Nőgyógyászat  Műtéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/197old.A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak. 
Minden esetben kötelező a jódvizes öblítés, melyet a I. r. vádlott elmulasztott megtenni, ezt a dokumentáció és a későbbi események is alátámasztják.
Javallat az öblítés mellett az antibiotikum adása is, melyet az I. r. vádlott szintén nem tett meg. 
XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.  XLVI./74old/  A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve 2. átdolgozott kiadás Semmelweis  kiadó Budapest 2002 XVII/496old Leválasztás utána méhet hideg jódos vízzel átmossuk. Lepényleválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni. 
I. Lampé László Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/196old  :A méh kiürítése után a méhűrt 1-2 liter jódos meleg (45-50 celsius fokos) vagy hideg (10-15celsius fokos ) vízzel átöblítjük ( 1 liter steril vízre 1 evőkanál tinct. Iodi. )Erre a célra kitűnően megfelel a Bozemann—Fritsch-féle kettős furatú katéter, amelynek belső csövén a méhbe jut a fertőtlenítő folyadék, külső járatán pedig visszafolyik(9.8.ábra)  Az infekció leküzdése—vagy megelőzése – érdekében indokolt a lepényleválasztás után 3-5 napig antibiotikumot és méhösszehúzó szereket( pl. 3.szor 20 csepp Ergam) adni.
A beavatkozás elvégzésének eszköze ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni.  
Ezzel kapcsolatban tett ítéleti megállapítás – mely szerint „lehetetlen, hogy a Bumm kanalas beavatkozástól kerüljön toxikus schock szindrómát okozó fertőzés az édesanya szervezetébe” – megalapozatlan és szakmai álláspontokba is ütközik. Az ezt megállapító szakvélemény ( Jaklovics ) megalapozottságához, objektivitásához kell, hogy ezt követően nyomatékos kétség férjen, de ezzel kapcsolatban a bíróságnak nem keletkezett olyan benyomása, hogy az „objektivítás nem érhető tetten” benne. Ez pedig egy jogsértően véghezvitt, okszerűtlen bizonyíték értékelés.
A szakirodalom pontosan lépésről lépésre leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012 II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!! a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet. 
I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/482old És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat olt be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI. kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664old.Mindennemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old. A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./596oldA gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.
XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.  XL./141old/  Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.
Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény. 
Ha a betapintás után láz jelentkezik, antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.
2. A szakirodalom itt már említi a tényállás szempontjából az okozatosságban következő elemet, a lázat, mely tekintetében is részben iratellenes, részben megalapozatlan és téves a bíróság tényállása és következtetése. Téves és iratellenes az a megállapítás, hogy a III. r. vádlott a beteglapokból nem rendelkezett olyan információkkal, melyből arra kellett volna következtetnie, hogy a sértett külön figyelmet és ellátást igényel illetve a sértettet súlyos fertőzés támadta meg.  Téves az a megállapítása, hogy az első magas láz után a beteg láza lement  és csak este tért vissza és az injekció után orvosilag elfogadott tartományba tért volna vissza. Téves az a megállapítás, hogy a magas láz észlelése kapcsán szakmai szabályszegés és mulasztás nem következett be. Téves, hogy további vizsgálatok ne lettek volna szükségesek. Téves az a megállapítás,, hogy a gyermekágyas fokozott észlelése az I. r. vádlott utasításának hiányában a III. és IV rendű vádlottnak ne lett volna kötelezettsége. Téves, hogy az utólagos beírásnak a láz tekintetében ne lenne büntetőjogi szempontból jelentősége.
A láz mértéke és a lázmenet tekintetében a bíróság tényállása iratellenes.
Tény, hogy 16 órakor történt egy nagyon magas 39,9 fokos érték mérés, mely a szakirodalom azaz a szakmai irányelvek szerint már nem tekinthető semmiképpen „kifáradásos láznak”, így azt ezt megállapító szakvélemények megalapozatlanok, szakmaiatlanok, az az orvos aki ezt feltételezi az a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja és könnyelműen bízik a mulasztása következményeinek elmaradásában.
A magas láz a szakemberek megítélése szerint is kiemelkedő és nem várt értékű volt.
Simon Judit " nem volt rosszul, visszafeküdt, majd nemsokára mentem a lázmérővel, ami mindig 16.00 órakor történik. Az Ő hőmérséklete 39 C fölött volt, pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy ez nagyon magas láz, ezért abban a percben kerestem az osztályos orvost, még lázmérővel a kezemben mentem és  értesítettem.. 
Bár a betegnek erős vérzése támadt és a kezelő személyzet által is észlelt és jelzett és a kezelő személyzet számára is szokatlan magas láz keletkezett, a bíróság szerint nem volt teendő ebben az ügyben Igaz a tanú ezen nyilatkozatát a bíróság nem is értékelte, sőt a vallomását úgy összegezte, hogy „a sértett nem emlékezett átlagostól eltérő dologra”Ez a megállapítás iratellenes.
A sértett emlékezett átlagostól eltérő dologra, azonnal – nyomban lázmérővel a kezében – értesítette az orvost, mert pontosan tudta, hogy nem egy kezelést nem igénylő kifáradásos lázzal, hanem egy súlyosabb helyzettel szembesült.
Ruzsáné Nagy Krisztina – tanú sem tartotta szokványnak az állapotot:Mielőtt kitoltam volna a gyermekágyas részlegre…. Vérnyomását és testhőmérsékletét ellenőriztem, a vérnyomása normális volt, a hője 37,I C fok, ami teljesen normális. Ezt azért jegyeztem meg annyira, mert délután mikor nagyon magas láza lett, meg is lepődtem, hogy lehet, hiszen normális testhőmérséklettel toltam ki.
A lázcsillapító beadása után a sértett lázát visszamérték. Az igaz, hogy a hője csökkent, az nem, hogy a láza lement, mert ekkor is 39,5 fokos volt és a későbbiekben – hajnalig – az orvosi dokumentációk igazolása szerint újabb lázmérés nem történt, azaz nem volt megállapítható, hogy a sértett láza lement volna. A 37,7 érték nem létező lázmérés „eredménye”.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csak azt lehet megállapítani, hogy a 39,9 C láz csillapítását követően a hőmérséklet 39,5 C ra csökkent ( ellentétben a bíróság által elfogadott tanú vallomásokkal ez még mindig magas lázérték volt és nem hőemelkedés – ítélet 15 oldal első bekezdés. a bíróság számos esetben a bizonyított tényekkel szemben a tanúk vallomását fogadta el, így pl  a lázmenet vonatkozásában ) és hajnali 3 órakor 38, 5C –ot mértek. Ennél több adat nem bizonyított.
A csatolt írásszakértői vélemény szerint a Napi ápolási lapon az éjszakai hőmérsékletre vonatkozó érték javításra került és a lap utólagos bejegyzést tartalmaz.
Ez az utólagos javítás hogy-hogy-nem éppen azt az adatot rögzíti, melyet a bíróság alkalmasnak talál a vádlottak felelősségének kimentésére.
Az utólagos javítás tényét maga a III. r. vádlott is beismerte, így tehát ez bizonyított.
Védekezésébe azt állította, hogy az utólagos beírás 19 órakor történt véletlenül 17 órás adatot feltüntetve, amely azonban téves volt, állítása szerint a valós időpont 19 óra volt. Ezt a bíróság elfogadta, holott ezen állítást maga az okirat szerkezete teszi elfogadhatatlanná.
Ha valaki rendesen megnézi a manipulált dokumentumot, akkor megállapíthatja, hogy a bejegyzés nem történhetett 19 órakor, hanem csak a hajnali 4 órás események után, azaz már a halálos eredmény ismeretében. Ez már önmagában elfogadhatatlanná teszi vádlott védekezését és megalapozatlanná azt a bírósági megállapítást, mely szerint a leplezés cselekménye a vádlott vonatkozásában ne lenne bizonyított ( ítélet 18 oldal ). Ha ugyanis valóban 19 órakor történt volna a bejegyzés, akkor semmi akadálya nem lett volna azt új sorban kezdeni – ahogy vezetni szokás egy dokumentációt – nem pedig benyomorítani a felelősséget mentő bejegyzést egy sor végére, ahogy az írásszakértő is megállapítja.( Az utólagosan bejegyzett rész „ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” ) 
A beírás akkor történt, amikor már a 3 órás bejegyzés ott volt és az megakadályozta, hogy új sorban, szépen kiírva az információt a vádlott felvezesse az adatot. Tehát a bejegyzés módja igazolja, hogy a következő bejegyzés megtörténte után került a dokumentációra, azaz nem volt 19 órás mérés, nem volt 19 órás adat, nem is mértek a sértettnél ekkor lázat.
A betétlap önmagában, mint okirat igazolja,  ( javított, a 9. sorban, a 11-17 sorban ) azt a  pótmagánvádlói állítást, hogy nem az elfoglaltság miatti későbbi és nem 19 órás dokumentálásról, hanem az irat utólagos „feljavításáról” van szó az események lefolyásának ismeretében,  a felelősség mentése érdekében.
Ha a javítás nélküli lapot a napi ápolási lap adataival is összevetette volna a bíróság akkor megállapítható a behúzott lázmérési darabszámok alapján, hogy a lázmérések száma a javítás nélküli okirattal van szinkronban, tehát a vádlottak védekezését maga az okirat cáfolja.
Az hogy igazoltan manipulált okiratot a bíróság ítélkezés alapjául elfogad jogsértő joggyakorlat, ezek szerint nem kell más tenni, mint a mulasztás eredményének ismeretében el nem végzett beavatkozásokat tudni kell jól dokumentálni, akár nyilvánvalóan utólagos bejegyzéssel és ebben az esetben a bíróság ez alapján fog állást foglalni abban a kérdésben, hogy az Eütv rendelkezései teljesültek –e, a vádlottak a szakmai szabályai szerint jártak-e el,  a megfelelő dokumentálás a foglalkozási szabályszegés alól is mentesíthet.
A javított érték figyelmen kívül hagyása azért lényegi kérdés, mert ha ilyen mérés nem volt, akkor a szakvélemények értékelése is gyökeresen más fordulatot kell, hogy vegyen, hiszen a szakértők által olyan sokat emlegetett második láz nem a hajnali 38,5 fokos láz volt, hanem a korábbi 39, 5 fokos, azaz a beavatkozás elmulasztása a foglalkozási szabályszegés elkövetése már du. 17 órától megvalósul.
A polgári bíróság által beszerzett független és jelen eljáráshoz is csatolt szakvélemény ezzel kapcsolatos hiányosságokat is rögzíti:

A Győri Ítélőtábla a polgári eljárás során maga is  hiányosnak értékelte a jelen ügyben aggálytalannak minősített szakvéleményeket és a II. fokú eljárás során bizonyítás kiegészítést rendelt el, a szakértők egy részét meghallgatta.
dr. Simon Gábor szakértő a monitorizálás körében a II. fokú eljárás során a tárgyaláson nyilatkozatot tett, hogy 39, 9 fokos láz esetén nyomon kell követni a beteget, azaz 1-2 óránként lázat kell mérni és ismételt láz tapasztalása esetén, vizsgálatokat kell végezni, akkor már antibiotikumos kezelést is kell alkalmazni.
Ez annál is inkább így van, mert az ebben az eljárásban is sokat emlegetett ún két lázas elmélet ( tehát, hogy csak a második láznál kell beavatkozni ) az előzmények nélküli szülésre irányadó, ha volt méhűri beavatkozás – Bumm kanalas is ide értendő – az esetben az előzményre figyelemmel már az első magas láz azonnali beavatkozást igényel. 
Ebből a szempontból érdektelen a második láz. ( csatolva Papp Zoltán tankönyvi idézete ) Ebben az előzményes esetben tehát nincs jelentősége a második láznak, hiszen már az első magas láz jelentkezésekor infectióra kell gondolni és beavatkozás szükséges- ez a legnagyobb gondosság szakmai alapkövetelménye, azaz a foglalkozási szabály.
Ha azonban még ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor sem megfelelő a szakértők levezetése az egy láz nem láz teóriával:
A többi kirendelt szakértő valamennyi megállapítása azon alapul, hogy volt 37,7 fokos mérés, ha nem volt, akkor a megállapításaik megalapozatlanná válnak. Mivel ilyen 37,7 fokos lázérték mérés nem volt, így a 17 órakor visszamért 39,5 érték az irányadó az intézkedések megtétele körében, ez második láz és minden olyan intézkedés megtételét igényelte volna, melyet egyébként valamennyi szakértő a második  láz észlelése esetére már előír.
A pótmagánvád álláspontját támasztja alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy „ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést …. hanem  csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”  A bizonyítékok alapján – ellentétben az I. fokú ítéletben írtakkal – az állapítható meg, hogy ugyan a III. r. vádlottban felmerült egy fertőzés lehetősége semmit nem tett.  A tőle elvárható körültekintést elmulasztotta és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a sértett halálát.
Annak ellenére, hogy   a III. r.,  és IV. r. vádlott tudtak arról, hogy a szülés során Bumm kanalas beavatkozás történt és a betegnek ezt követően pár órával szokatlanul magas láza lett, mely fertőzésre is utalhatott ( idáig a III. r. vádlott is eljutott a gondolatébresztésben )- a III. r. vádlott a láz lehetséges okainak kiderítésére kezelésére, elhárítására semmilyen intézkedést nem tett, - vizsgálatokat nem rendelt meg, - a beteg ellenőrzését nem igazították a szokásostól eltérő kezelést igénylő betegek észleléséhez, pl a IV. r. vádlott elmulasztotta a beteg 1-2 óránként szükséges monitorizálását  - nem vették az előzményi körben figyelembe, hogy a beteg szülését követően méhűri beavatkozáson esett át, ennek következményeként értékelhető a lázas állapot,  - nem tettek meg semmit annak érdekében, hogy a már kialakult a fertőzést megállítsák, - nem vizsgálták szepszis és véralvadási zavar lehetőségét.
A pótmagánvádló e körben is igazságügyi szakvéleményt csatolt a szakmai elvárás és a mulasztás igazolására, dr Vajda György szakvéleményét sem vette a bíróság figyelembe. Reá is irányadónak tekintette az ítélet 20. oldalán a magánszakértői véleményekkel kapcsolatos levezetést.
Alapvetően téves a bíróság azon alapvetése, hogy a magánszakértők a pótmagánvádló előadása alapján készítettek volna szakvéleményt. Egy magát valamire tartó szakértő ilyen munkát nem is vállalna. Jelen esetben a szakértők igazságügyi szakértői minőségükben készítettek véleményt, melyre szigorú szabályok vonatkoznak. A szakvéleményt ugyanazon orvosi dokumentáció alapján készítették, mint a kirendelt szakértők. Nem általánosságban véleményeztek, kritizáltak, hanem az orvosi dokumentációk alapján vizsgálták, hogy a szakemberek a foglalkozási szabályoknak eleget tettek-e.
Nem is értelmezhető a bíróság azon megállapítása, hogy „negatív véleményt és utólagos kritikákat” ( ítélet 20 oldal) fogalmaztak csak meg, ez a pejoratív megjegyzés már eleve utal arra, hogy hogy a közelített a bíróság ezekhez a bizonyítékokhoz, ami nem utal független és elfogulatlan bizonyíték értékelésre. megalapozatlan az a megállapítás is, hogy ezek nem szakvélemények, hanem vélemények, ugyanis a magánszakértői vélemények hangsúlyozottabban eleget tesznek annak a követelménynek, hogy álláspontjukat indokolják és szakmai hivatkozással alátámasszák, ezzel szemben pl Jaklovics Ferenc legnagyobb érve a kifáradásos lázzal kapcsolatban az volt, hogy ő már látott olyat. ( az nem zavarta, hogy a szakirodalom tömege ezzel ellentmond )
Iratellenes tehát az  a megállapítás is, mely szerint a bíróságnak arról sem volt tudomása, hogy milyen adatokon és tényeken alapulnak a megállapítások, mert egyrészt a patológus szakvélemények éppen a bíróság által rendelkezésre bocsátott metszeteket értékelte, dr. Vajda György pedig a bíróságra csatolt orvosi dokumentációkat illetve a beszerezett szakvéleményeket véleményezte, nem a pótmagánvádló előadását.
Az sem igaz, hogy a pótmagánvádló pernyertessége érdekében jártak volna el és az objektívitás tőlük nem várható, mert ez egy prekoncepció, hogy aki fizet, annak zenélnek, holott egy igazi szakértő ilyet nem engedhet meg magának. De akkor egy rendőrség vagy ügyész által felkért szakértő sem lehet megfelelő, hiszen a rendőrség és ügyészség fizeti a vád megalapozottsága érdekében és ezzel a hozzáállással a bíróság mintegy jogalkotó szerepben kizárja általában a magánszakértői vélemény beszerzésének és felhasználásának lehetőségét, holott a bírósági gyakorlat szerint ilyen vélemények az eljárásokban felhasználhatóak.
Bármely szakvéleményt megalapozott indokkal és nem prekoncepcióval lehet kizárni a bizonyítékok köréből, ellenkező esetben a bíróság a jogtalanság talaján áll.
A szakértői vélemények – szintén ellentétben a bíróság álláspontjával – indokolt, szakirodalommal alátámasztott választ adnak arra, hogy milyen konkrét szabályt szegtek meg a vádlottak,  állást foglalnak abban a kérdésben,  hogy mi olvasható ki a dokumentumokból, mit ír elő a foglalkozási szabály és mit tettek vagy nem tettek meg ebből a vádlottak.
A bíróság sommásan, érdemi értékelés nélkül azt állapítja meg, hogy a munkájuk „ nem szakvélemény” ( ítélet 20 oldal utolsó bekezdés), a pótmagánvádló a legnagyobb tisztelettel azt állapítja meg, hogy ez nem bizonyíték értékelés, hanem megalapozatlan, indokolás nélküli, önkényes bizonyíték kirekesztés.
Jogsértő volt, hogy ezeket a bíróság csak okirati bizonyítékként és nem szakvéleményként vette figyelembe és nem ütköztette őket az egyéb szakvéleményekkel.
Arra kényszerítette a pótmagánvádlót, hogy szakmai kérdésben laikusként gyakorolja perbeli jogait a kirendelt szakértőkkel szemben, nem kapott lehetőséget arra, hogy a vád alapjául szolgáló szakvéleményt, szakvéleményként sorakoztathassa a bizonyítékok körébe.
A szakvélemények az alábbi, a tényállás szempontjából jelentős elemeket állapították meg és az okozati összefüggés tárgyában is véleményt formáltak:
dr Vajda György szakértő megállapítása  az okozatosság és a láz minősítése, valamint a foglalkozási szabályok körében:
Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye ( Bumm –kanalas beavatkozás – észrv.) önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést. Az ezt követő körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása vezetett septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta. A beavatkozásnak műtéti leírása nincs. 
Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.  Ezek nem történtek meg. 
Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.  
A Protokoll szerű antibiotikum adás jó eséllyel elkerülhetővé tette volna a tragikus kimenetelt.
Jelen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező - minden állítással ellentétes – szokványos szülés utáni láznak nevezett  39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel. Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba „hogy ez egy szokványos  szülési kifáradás „
dr. VajdaEz …… megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.
Az I. r. vádlott által elvégzett beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét a III. és IV. r. vádlott nem együttesen értékelte az előzményekkel  és ezt nem is kellett megtenniük a bíróság szerint, mert erre az I. r. vádlottól nem kaptak utasítást vagy figyelemfelhívást
A III. r vádlott orvos. Nem kell, hogy egy orvos kollégája kioktassa a szakmájáról, azt tudnia és alkalmaznia illene. Orvosként az átvett beteg orvosi dokumentációját olvasni és érteni illene, külön lábjegyzetek és figyelemfelhívás nélkül.Tudnia kellene, hogy a Bumma kanala beavatkozás milyen veszélyeket rejthet magában és ha a betegnél magas láz jelentkezik, akkor a foglalkozás szabályainak alkalmazásával illene azt végiggondolnia,  hogy a beavatkozás és a láz között okozati összefüggés áll fenn, ahogy a fentebb idézett tankönyv is mondja „A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk.”Ehhez nem kellett az I. r. vádlott.
A IV. r vádlottnak tudnia és alkalmaznia kellett volna a monitorizálás szabályait, a 39,5 fokos láz után is 1-2 óránként lázat kellett volna nérnie és az adatait az ügyeletes orvossal közölnie kellett volna. Tény, hogy ez nem történt meg, ezt az ápolási lap és a lázlap igazolja
A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az eljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete egyértelmű tünete.
Ezzel kapcsolatban a polgári eljárás során kirendelt Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI szakértő sem értett egyet a korábbi szakvélemények megállapításaival, amikor az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.
Ad6. 
Dr. Vajda György megállapítása:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.
A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. ……Nem értünk egyet, hogy az ellátás megfelelt az elvárható gondosság elvének, hiszen semmiféle diagnosztikus, vagy lényegi terápiás tevékenység a szülést követően a praeeschokos  állapot kialakulásáig nem történt. Még laikus gondolkodással is nehezen képzelhető, szakértői szemmel pedig elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy megfelelő gondossággal és a szakmai szabályok szerint nyomon követett beteg, egyik pillanatról a másikra szakszemélyzet által felismerni rendelt tünetek nélkül kerül halálközeli, majd visszafordíthatatlanul halálos állapotba.
Nem elfogadható, hogy ennek a megfelelő obszerváció mellett semmilyen jelét nem tapasztalták. Nem tartották figyelmeztető jelnek a kialakult magas lázat, melyben a 39,9 C, illetve 39 C fok között, bár számszakilag ténylegesen, de korjelző értékében jelentéktelen különbség mutatkozik csupán, hiszen normál szülészt követően eseménytelen gyermekágyban mindenképp figyelemfelhívó kellett volna, hogy legyen.
A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
Egy méhűri beavatkozást követő néhány órás időponttal bekövetkező extrém magas anyai lázat elbagatellizált. A 39.9 C láz szülés utáni kifáradásos láznak nem tekinthető.
Iratellenesen állapította meg a bíróság e körben,  hogy „nem bizonyított a rendkívüli, fokozott odafigyelést igénylő sértetti állapot”. ( ítélet 16 oldal  6 bekezdés ) Ennek az összes idézett szakirodalmi adat ellentmond. A bíróság ezzel kimondta, hogy a 39,5 fokos láz ( ami már második mérés és nem hőemelkedés, hanem magas láz ) nem indukált semmilyen orvosi beavatkozási szükségességet, de még észlelés sem volt elvárható, a beteget szerinte nyugodtan lehetett ott hagyni ahogy volt. Megalapozatlan, iratellenes, szakmai irodalom és foglalkozási szabály ellenes az a megállapítás is, mely szerint ez normál szülés utáni állapot lenne. Nem is az volt, a beteg meg is halt.
A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanú vallomása egyértelműen alátámasztott.
A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni (amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján igazoltan nem történt meg), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.
A III és IV r vádlott ezzel kapcsolatos védekezését cáfolja Muresánné Slotz Nikoletta vallomása, aki az eljárás szempontjából elfogulatlannak tekinthető, ám mind a vádlottak, mint a bíróság próbálta „nem beszámíthatónak” minősíteni.
Sajnos a II. fokú bíróságnak nem áll rendelkezésre videofelvétel a tanú meghallgatásáról, pedig igen tanúságos lenne végignézni, hogy a teljesen adekvátan, összefüggően, logikusan beszélő tanút, hogyan próbálták kikezdeni a vádlottak, hogyan próbálták bebizonyítani,   hogy a szüléstől elment az esze és azt se tudja mit beszél és az ítéletből úgy tűnik, hogy a bíróság ezt az álláspontot a vádlottak védekezéséből magáévá tette. A pótmagánvádló képviselője és kétszer szült már és emlékezet szerint egyszer sem ment el az esze,  és el tudja mondani az általa észlelt dolgokat
Muresánné Klotz Nikoletta az alábbi lényeges nyilatkozatot tette:
Konkrétan nem tudom hány óra lehetett, ráadásul az eset már több, mint egy éve volt, de pár óra múlva kezdett panaszkodni, hogy nem jó a közérzete és ő úgy érezte, hogy nagyon vérzik. Még a nappalos nővér hozott be hőmérőt a szokásos lázmérés miatt, és Eszternek ekkor nagyon magas láza volt,39 C fok feletti. Mondta, hogy valószínű, hogy a fáradtság miatt. Ettől függetlenül a nővér szólt az akkor már osztályos Szentjóbi doktornak, aki be is jött Eszterhez, megnézte a kórlapot és rendelt neki gyógyszert, de nem tudom mit, mert nem figyeltem. Ezt a nővér hozta is rögtön és beinjekciózta. Ezután nem is beszélgettünk egy darabig, hagytam pihenni, hátha elalszik. Az ágyban viszont nem sokáig feküdt, mert mindig felkelt és sétált, arra panaszkodott, hogy erős a vérzése. Mondtam neki, hogy szóljon a nővérnek vagy orvosnak, de azt mondta, hogy szerinte ez gyengülni fog, mert harmadik gyereknél normális lehet, hiszen már szült. Nem is akartam tovább ezzel zaklatni, mert nem akartam bántani, hiszen gondoltam, hogy a harmadik gyerek után ő jóval tapasztaltabb, mint én. Aztán arra is panaszkodni kezdett, hogy a gyenge görcsei erősödnek, és úgy érzi, hogy egyre jobban vérzik. Ezek között a beszélgetések és mozzanatok között egy-egy óra eltelt, mert néha azért feküdt és pihent, illetve próbálta a babát szoptatni, illetve 14.00-17.00 óra között voltak látogatóim, akikhez kimentem. Időközben megérkezett a váltás és az éjszakás nővérnek már említette, hogy többnek érzi a vérzést, mint normális. A nővér meg is nézte a vattáját, először normálisnak találta. Később megint megnézte, ekkor már mondta, hogy bővebb, mint normális és szólt az orvosnak. Úgy emlékszem ekkor kötötték be az infuziót, amiben méhösszehúzót kapott, ha minden igaz oxitocint. Amikor ez el kezdett hatni olyan görcsei lettek, hogy mondhatni fetrengett az ágyon. Kb háromnegyed óra alatt folyhatott le az infúzió, utána már nagyon rosszul volt. A kisvillany égett, én próbáltam pihenni, de hallottam a nyögéseit és sóhajtozásait és kérdeztem, hogy jól van-e. Mondta, hogy nem, ezért kérdeztem, hogy hívjam-e a nővért, amire pedig azt válaszolta, hogy igen. Be is jött a nővér, megint megnézte a vattáját, megkérdezte, hogy kér-e inni, megpróbálta megitatni, majd mivel túl soknak találta a vérzést elindult, hogy szól az orvosnak. Ahogy a nővér kiment a szobából, Eszter felült az ágyon és hirtelen sugárban hányt. ….Egyikünk sem aludt. Eszter azért mert nagyon rosszul volt, én pedig attól nem tudtam aludni, hogy nyögdécselt, sóhajtozott.
A bíróság azzal zárta ki a tanú vallomást, hogy ellentmondó tények tekintetében inkább a szakismerettel rendelkező tanúk vallomását zárta ki, holott ezek a tanúk beosztottjai a vádlottaknak, függő viszonyban állnak, vallomásuk függvénye a munkahelyük polgári jogi felelősségének megállapítása, mely legalább annyira értékelendő körülmény lenne, mint a szakember-nem szakember reláció, annál is inkább, mert a tanú nem szakmai kérdésben kell, hogy megnyilvánuljon, hanem az általa tapasztalt tények tekintetében, mely körben nincs hierarchia a tanúk között. Ez a megkülönböztetés és jogsértő.
A magánszakértő – ellentétben a kirendelt szakértőkkel, akik csak a saját sok éves ellenőrizhetetlen tapasztalataikat hozták fel indokként – szakmai álláspontra is hivatkozott, a pótmagánvádló a szakirodalmat, a tankönyvi előírásokat tételesen e körben is kigyűjtötte pontosan megjelölte, így iratellenes a bíróság azon hivatkozása, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta volna a foglalkozási szabályokat és szabályszegéseket. A teljesség igénye nélkül megismétlünk ezekből néhányat:

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664.old Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40 celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete XVIII/61old  Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis kiadó Budapest 2002.  XVII/389old   A postplacentaris szakA gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:- Általános állapot- Hőmérséklet- Pulsus szám- Vérnyomás- Légzésszám- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)- A has puhasága betapinthatósága- A húgyhólyag teltsége- Vérzés a hüvelyből- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )
IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old 
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/157old A lázas betegeket naponta legalább 4-szerorvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./198old A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát. 
Ez a megállapítás is ellentétes a szakértők nyilatkozatával, mely szerint az antibiotikum csak rontott volna a helyzeten, a bíróság meg a hivatkozás ellenére ezt bemondásra megállapította. Ezt a kérdést a Győri Ítélőtábla is vizsgálta, a szakértőket e körben meghallgatta, dr Vajda György levezette a szakértői megállapítások lehetetlenségét ( csatoljuk a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét )
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./200old   TerápiaA súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotikum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./606old  Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést.….. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48 óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az esetek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.
XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest XLIV./961old/                          a., TherapiaMivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.
Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974. /23.old/ Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell, hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg leküzdésére.
Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975. /259old/   Szövődményes gyermekágyA gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2 celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa. 
A fenti szakmai szabályok egyikét sem tartotta be a III és IV. r vádlott, sorozatos, folyamatos szabályszegésben voltak
A beteget a III. és IV. r. vádlottak – a szokvány gyermekágyastól eltérő állapota ellenére – 16 óra és másnap hajnali 3. óra 35 perc között egyáltalán nem észlelték, állapotát nem ellenőrizték. Ezzel megszegték az észlelésre, kezelésre vonatkozó foglalkozási szabályok előírásait, a szabályszegésük következményeit azért nem látták előre, mert a tőlük elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztották és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a  sértett halálát.
Hajnali 5 órára a beteg állapota ezen mulasztások következtében oly mértékben súlyosbodott, hogy az ezt követő szakszerű orvosi beavatkozásokkal már nem lehetett a fellépő septikus shockot elhárítani, mely miatt sokszervi működési elégtelenség lépett fel és a beteg 13 óra 13 perckor elhalálozott.
Annak ellenére,  hogy a bíróság által elfogadott szakvélemények lényegi megállapítása számos helyen gyökeresen ellentétben állnak a foglalkozási szabályok írásban rögzített és igazolt tartalmával a bíróság az ellentmondás feloldására, az aggályos, homályos szakvélemények kizárására még csak kísérletet sem tett.
Az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványokat elutasította.
A pótmagánvádló több alkalommal kérte dr. Papp Zoltán szakértőkénti bevonását, aki a téma legnagyobb hazai szaktekintélye, korábbi szakértői felülvéleményező szervezet vezetője, minden szakértő az ő tankönyveire, szakmai álláspontjaira zsinórmértékként hivatkozott és az ellentmondásos részek tekintetében nyilvánvalóan segítette volna a tényállás tisztázást és az ellentmondások feloldását
Mind a szakértők, mind a vádlottak, mind a bíróság ellenezte eme szaktekintély részvételét. Mitől féltek ennyire?  Ez az eljárás már enélkül is elég hosszú és költséges volt.
Ha mindenki alaposan és szakmailag hitelesen végezte a dolgát, akkor nem kellett volna tőle annyira félni, mint a tűztől, de érdekes, ha a kirendelt szakértő  vagy az orvos fél annak az embernek a bevonásától akire hivatkozik az eljárás során.
A bíróság azzal indokolta a bizonyítási indítvány elutasítását, hogy nincs ellentmondás a szakvélemények között. DE VAN !  Így ez a megállapítás is iratellenes, mert még a bírósági szakvélemények között is van a láz minősítése, a monitorizálás, az antibiotikum adásának indokoltsága kérdésében ellentmondás és ennek feloldása SZAKKÉRDÉS .
Így az indítvány elutasítása azt eredményezte, hogy az ellentmondások fennmaradtak, a bíróság megalapozatlan a foglalkozási szabályoknak ellentmondó tényállást állapított meg, mely alapján tévesen következtetett a vádlottak felelősségének kérdésére is.
A Btk 165. § (1) bekezdése szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (2) bekezdés b./ pontja szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mind a súlyosan gondatlan magatartások, cselekvőségek fennállása megállapítható, mellyel okozati összefüggésben áll a halálos eredmény, mely mulasztások hiányában elkerülhető lett volna.
A fentiek alapján indítványozzuk, hogy a Tisztelt Törvényszék az I. fokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül a bíróságot utasítsa új eljárásra, a bizonyítás kiegészítésére és új határozat meghozatalára.
Amennyiben a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása körében a bíróság nem osztaná az álláspontunkat kérjük, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján változtassa meg az I. fokú bíróság ítéletét,  állapítsa meg a vádlottak bűnösségét a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
Indítványozzuk, hogy az I. vádlottal szemben szabjon ki a Btk. 50 § rendelkezései szerint pénzbüntetést, a vádlottat a Btk. 52 § (1) bekezdése a.) pontja alapján tiltsa el a foglalkozása gyakorlásától határozott időtartamra.
Indítványozzuk, hogy a III. és IV. r. vádlottakkal szemben a Btk. 33 § (1) bekezdés a.) pontja, a 34 §, és 35 § (1) bekezdés továbbá 37 § alapján szabjon ki szabadságvesztés büntetés, fogház fokozatban
Indítványozzuk, hogy tiltsa el a III és IV. r. vádlottakat a Btk 52 §  (1) bek. a./ pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától határozott időtartamra.
Kötelezze a vádlottakat egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére.

/ Greiner Tamás / pótmagánvádló