Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Ki milyen szabályokat rúgott fel, tankönyvek szerint, névvel ellátva.

0

Első sorozat, a lepényvizsgálat szabályaira terjed ki, ahol Iványi doktor végezte a műveletet.

Javallat nélküli méhűri beavatkozást végzett, jódos bethadinos őblítés nélkül. A papíron olvasható, hogy másnap 3 óra 35 perckor, cotyledo távozott. Milyen hatásfokú volt a vizsgálata?   A Bumm féle kanálall felhordta a fertőzést a hüvelyből, mivel előtte a nejem láztalan volt, és a magzatvizet is tisztának írták le, tehát a fertőzést csak a szabálytalan Bummkanalas betapintásával hordhatta fel.

Mára ez az első rész a szabályokból a történések folyamatában, időrendi sorrendben.

  1. szülés   szívhang rendellenesség
  2. lepény vizsgálat I.  szemrevételezéssel
  3. lepény visszamaradás ellenőrzése betapintással (Javallat nélkül)        a kaparék szövettanra nem leadva.
  4. méhűri öblítés kihagyása
  5. 4-5 óra múlva 39,9 fokos láz.  16órakor algopyrin demalgonyl
  6. antibiotikum kihagyása   Kifáradásos hőnek értékelték.
  7. Kontról hő, egy óra múlva 39,5celsius fok
  8. gyermekágy csak két órás megfigyelés  műtét után.  4órát írnak elő műtét esetén, után szoros megfigyelést
  9. láz kezelése 2007.06.28.16órától -2007.06.29. 03óra 35percig. ?????  Jónás gondos megfigyelés!!!
  10. méhkaparás, leadva szövettanra.  Cotyledo távozik szülés utáni  18 órával (lepényrész)
  11. hajnali szövetek tartósítás nélküli tárolása 3 napon keresztül
  12. utólagos bejegyzések  (dokumentációs kötelezettségek)

16órakor algopyrin demalgonyl

Akkor kezdjük a lepényvizsgálat szabályaival!!

lepény vizsgálata

 

 

 

.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

 

I/422old

A gyerekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy –akár nagyon kicsiny- része visszamarad, azért a placenta vizsgálata igen fontos.

 

Minden kotiledot gondosan végignézünk, és ha csak gyanúnk van  babnyi vagy nagyobb hiányra, műszerrel vagy kézzel be kell tapintani.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/474old

Ha csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell

Távolítani.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.

Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas láz

Therápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/140old.

Korai szülés utáni vérzés:

A lepény megszületését követő első 24 órában bekövetkező jelentős , több mint 500ml-es vérveszteséget tekintjük ennek. Ezen kórkép leggyakoribb okai a következők:

Visszamaradt lepény, vagy magzatburok.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!

12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.

Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).

Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

 

III/260old.

A gyermekágy alatt vérzéseketa méh hiányos visszafejlődése, lepény -, valamint burokrész visszamaradása okozza.

Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása.

A visszamaradt lepényrész miatt már közvetlenül  a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony.

Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozók csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak.  A fertőzött lepényrészből  a bactériumokat a vér –és a nyirokerekbe juttatjukés ezzel a fertőzés tovaterjedését segítjük elő.

 

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

 

IV/85old.

Tünetek a fájdalom és a láz.

Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz.

Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza.

A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris polypus kiürül.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/193old

A spontán kiürült vagy különböző műfogások hatására távozott lepényt nagyon gondosan meg kell vizsgálni. A gyermekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy része---akár csak igen kicsi része is--- visszamarad.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/197old

A lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.

A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.

A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak.

A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük.

A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/156old

A megszületett burkot és lepényt gondosan meg kell vizsgálni, nem maradt vissza burokrészlet, vagy lepényrész. (cotyledo)

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/158old

Ha a lepényrész visszamaradásra a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. A közvetlenül szülés után, steril körülmények között végzett méhűri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége mindenesetre elmarad a lepényrész visszamaradásának veszélyétől . A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis súlyos szövődményeket okozhat, mint a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/307old

Mivel a vérzés leggyakoribb oka a lepényrész vagy melléklepény visszamaradása, a lepényt ismét gondosan meg kell vizsgálni!! Ha a lepényt hiányosnak vagy hiányra gyanúsnak találjuk, méhűri betapintást kell végezni.

A méhűri betapintás kivitele hasonló a lepényleválasztáséhoz.

Majd méhűri öblítést végzünk.

 

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/316old

A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)

A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk

A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.

 

 

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

VII/342old

A lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton.

Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.

3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.

A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/323old

Gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell a lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte, ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk..

A visszamaradás kórismézése esetén méhűri letapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/480old

A visszamaradt lepényrész számos veszélyt rejt magában: Súlyos gyermekágyi fertőzés kapuját képezheti

Ezek miatt a visszamaradt lepényrész eltávolítása igen fontos.

Méhűri öblítést végzünk.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/513old

Vérzések gyermekágyban

Előidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.

 

Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.

 

 

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/514old

A lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk.

Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

 

 

 

 

 

 

IX. Dr Székely József  Klinikai alapismeretek  Szülészet- Nőgyógyászat köréből  ápolók

Részére   5.kiadás  Medicina kiadó 2014

VIII/185old

 

 

A lepény távozása után hosszabb idővel fellépő vérzések oka lehet lepényrészek visszamaradása a méhűrben. Ha a méhösszehúzok adása nem jár eredménnyel a visszamaradt lepényrészeket műszeresen kell eltávolítani. A vérzés következtében kialakult heveny vérszegénység transzfúzió adását indokolja.

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/174old

 

A magzat megszületésével egy időben kezdődő vérzés sérülésre utal.

A vérzés a magzat megszületése után percekkel, a placentaris szagban kezdődik, ha a lepényleválás nem fíziológiás:

a lepény távozása után-a postplacentaris szagban- kezdődő vérzéseknek 3 fontosabb oka lehet.

-lepényrész-visszamaradás

-valódi atonia uteri és

-véralvadási zavar

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/175 old

 

Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/176old

 

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, s napjainkban ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

Egyidejűleg feltárást, betapintást végzünk sérülés, lepényrész-visszamaradás biztos kizárására. A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

 

 

 

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/207old

 

Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old

 

Endo/myometritisz

A nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet.

Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/243old

 

A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/244old

 

Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be.

Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/595old

 

Minden lepény-visszamaradással végül a méhizomzat retractiojának rendellenes állapota jár amely részben még fokozza a bajt.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/602old

 

A lepényszövetből visszamaradt esetleges kisebb részleteket kihozzuk és meggyőződjünk afelől, hogy a méh belseje sima és minden el van távolítva. Most a méhür kiöblítése következik.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/608old

 

Ha csak gyanú is merül fel arra nézve, hogy a lepény nem ürül ki tökéletesen, akkor a méhürt ki kell tapintanunk arra nézve: hogy maradtak e vissza részletek és azok eltávolításának minden más terápiát meg kell előznie.

 

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/631old

 

A gyermekágyba támadó putrid intoxitacióhoz nem éppen szükséges nagyobb mennyiségű bomlásra képes szerves anyag, u.m. pl. lepénydarab vagy abortív pete visszamaradása.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/662old

 

A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/668old

 

A súlyos, de a méhűrre korlátozott rothadási folyamatoknál így pl. visszamaradt lepényrészletek rothadásánál, elevesedett myomáknál, stb. Ismételten végezték a méh kiírtását szerencsés kimenetellel.

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/391old

 

Belső vizsgálatok. Rutinszerűen rectalis vizsgálat ajánlott, de az asepsis szabályainak betartásával, hüvelyi vizsgálat is végezhető. A hüvelyi vizsgálat burokrepedés után felszálló méhűri fertőzés veszélyét rejti magában. A hüvelyben és a vulván lévő baktériumok a vizsgálat során könnyen feljutnak a nyakcsatornába, a méhűrbe, és néhány óra alatt úgy elszaporodnak, hogy mind a magzat, mind az anya életét veszélyeztethetik. Ezért idő előtti burokrepedést követően csak alapos javallat esetén szabad hüvelyi vizsgálatot végezni.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/395old

 

A lepény és a burok vizsgálata

 

A gyermekágyban súlyos szövődmények keletkezhetnek abból, ha a lepény egy, akár nagyon kicsiny rész is visszamarad. Minden kotiledót gondosan végignézünk és ha csak gyanúnk van legkisebb hiányra, kézzel vagy műszerrel méhűri betapintást végzünk.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/497old

 

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/543old

 

 

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/58old

 

 

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk.

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/113old

 

 

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

 

 

 

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/117old

 

 

Gyermekágyi láz

 

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek.

 

 

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/216old

 

A lepényi szak vezetésében a legszigorúbb tartózkodó magatartás kötelező. Általában 4-500 mililiter-nyi vérveszteséget tekintünk a fíziológiás vérzés felső határának, amég tehát a vérzés ennél nem több, okunk a beavatkozásra általában nincs. Ugyanígy nem jelent okot beavatkozásra a méh elernyedése a lepényi szagban, ha azt vérzés nem kíséri, hiszen ez az elernyedés élettani jelenség.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/221old

 

A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek.

Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

 

 

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.

XXIII/154old

 

 

 

Következtetések

 

Ha a lepénymaradvány nem távolítható el tökéletesen, a méh eltávolítását kell végezni.

 

 

 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXIV./28old

 

Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő, amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a szeptikus állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk, és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

 

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVII/43old

 

 

Placentaris és postplacentaris vérzések okai:

  1. Sérülések
  2. Atónia
  3. Lepény, ill. lepényrész visszamaradás

 

Nyilván felmerül a kérdés, hogy van e valamilyen lehetőség a szövődmények megelőzésére. Az alábbi bevált szempontok betartása bizonyos mértékben az oligaemia mértékét csökkenti vagy a fatális állapot kifejlődésének elejét veszi.

 

2. A vércsoport pontos tisztázása már terhességben.

6. Placentaris szak helyes vezetése

8. Szövetkímélő, helyes műtéti technika

 

A felsorolt szempontok közük kiemelkedőnek tartjuk a placentaris szak helyes vezetését.

 

 

 

 

 

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/71old

 

Intra-és postpartum vérzéseket okozó kórképek

 

Dic

Lepényrészek visszamaradása

Placenta beágyazódási rendellenességei

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/72old

 

A kézzel történő méhűri betapintás után a gyermekágyas eltérés nélküli esetekben is maradjon a szülőszobán legalább 4 órán keresztül. Fokozott felügyelet kötelező.

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/107old

 

 

A szülés után a terhesség alatti keringésváltozások, a lepény vagy részeinek visszamaradása, a beágyazódási rendellenességek, a méh izomzatának kóros változásai, illetve sérülései eredményezhetnek jelentős vérveszteséget.

 

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXX./ 94old

 

Cotyledoretentio

 

Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.

 

 

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936

XXXIV./343old

 

 

A burok visszamaradása ugyanis megközelítőleg sem jelent olyan szövődményt mint a lepényrészé, mivel a burok és a méhfal között keringési kapcsolat nincs: Az csupán mint isolált idegen holt bomló anyag és lochia-akadály szerepelhet ha ez utóbbi zavar előfordul úgy-még magas láz esetén is, ami csak ártatlan felszívódásos reactio és a lochia retentio követi „elegendő a gyermekágyban feltárás és a portio rögzítése mellett óvatos méhűri öblítése.

 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVI./370old

 

 

A gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek nem futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk. A visszamaradás kórismézése esetén méhűri betapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./310old

 

A lepény, a köldökzsinór és a magzatburok vizsgálata

 

 

A lepény anyai felszínének vizsgálata során minden cotiledót gondosan megvizsgálunk, és ha hiányt állapítunk meg, vagy erre gyanakszunk, akkor méhűri betapintás végzünk a visszamaradt lepényrész eltávolítására. A burok szélén végződő erek visszamaradt melléklepényre utalnak, és méhűri betapintást tesznek szükségessé.

 

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XXXIX./227old/

 

10.0 Anyai halálozás

10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./117old/

 

A gyermekágyi láz

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

 

 

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLI./61old/

 

 

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

 

 

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLII./83old/

 

Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIII./83old/

 

Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói


a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok.

b., Méhűri beavatkozások

c., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.

d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

 

 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLV./61old/

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe.

/67old/

 

A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./84old/

 

A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

/85old/

Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében.

 

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./84old/

 

A méhgyulladás

A méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése

/85old/

 

Ha lobkeltő tényező hatása a nyálkahártya határán túl terjed a méhizomzat gyulladásáról beszélünk (metritis ). Az izomzat ilyenkor erősen bővérű lesz, az izomköteg közt exsudatum halmozódik fel, amely el is gennyedhet (metritis dissecans). A méh ilyenkor jelentékenyen megnagyobbodik, puha tapintatú lesz, spontán s megmozgatásra is igen fájdalmas és rendetlen vérezgetés mutatkozik. Tünetek: Láz.

Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők s melyeket a visszafejlődés okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. Ezek a fetális elemek belső szekréciós működésüknél fogva erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg, ha placentáris polypus kiürül.

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/119old/

 

A lepényi szak vezetésében a legfontosabb, hogy a méhet nyomkodni, dörzsölgetni nem szabad, mert ezzel megzavarjuk a lepény rendes levállását, ami súlyos vérzést és lepényrész-(cotyledo-) Visszamaradást okozhat.

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/123old/

 

A megszületett lepényt gondosan meg kell vizsgálni, nem maradt-e vissza a méhbe lepényrész vagy nagyobb burokrészlet. Szétterpesztett ujjaival megemeli a buroknál fogva a lepényt. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy nem fut-e a burkon a lepénytől elvezető és oda-vissza nem térő, elszakadt ér.

 

/124old/

 

 

A lepény anyai felszínét különös gonddal kell megvizsgálni.

 

/125old/

 

Bármilyen okból indul meg a vérzés (a méh hiányos összehúzódása, lágyrészsérülés, lepényrész visszamaradás), az súlyos veszélyt jelent.

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/166old/

 

Lepényleválláskor könnyen visszamaradhat a méhüregében, /167old/ és erős vérzést okozhat. Ha nem távolítjuk el, fertőzés forrása is lehet. Ezért a lepényt megszületése után a burkokkal együtt mindig gondosan megvizsgáljuk. Ha a burok repedés helye felé erek tartanak, ez biztos jele a méhűrben visszamaradt melléklepénynek, amit belső kézfogással az orvos eltávolít.

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/259old/

A méh hiányos visszafejlődése

Rosszul fejlődik vissza a méh akkor is, ha a nemiszervek a szülés alatt fertőződtek, de akkor is, ha az asszony nem szoptat. Hasonló tüneteket okot a burok vagy lepényrész visszamaradása is.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

 

Vérzések a gyermekágyban

A gyermekágy alatt vérzéseket a méh hiányos visszafejődése, lepény-, valamint burokrész visszamaradása okozhatja. Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása. A méh igyekszik a szervült véralvadékokkal borított lepénydarabot magából kilökni. Ez néha erős vérzés kíséretében sikerül is, máskor ez nem következik be, és a vérzéssel egy időben hőemelkedés, hidegrázás, magas láz támad. Visszamaradt lepényrész miatt már közvetlen a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony, és ehhez most a gyermekágy alatt újabb, esetleg nagy mennyiségű vérveszteség társul. Íly módon a gyermekágyas vérszegény lesz. Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozó csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak. A gyermekágyas méhből távozó lepénydarabnak látszó szövetdarab természetét szabad szemmel biztosan felismerni nem tudjuk, ezért laboratóriumban szövettani vizsgálattal kell eldönteni, lepényrész vagy csak véralvadék a kiürült szövetdarab.

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/147old/

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében).

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/175old/

 

Betapintás, lepényleválasztás

 

Így közvetlenül a méhűrbe tud betapintani és nem viszi fel kezével a hüvelyben lévő fertőző csírokat. Utána a méhűrt egy liter hideg jódis vízzel kiöblíti.

 

 

Eddig tartott Iványi doktor sarlatánsága. Csak ennyi tankönyv szól ellene!!!

A tankönyvek listája, melyet a bíróság az asztalról lesöpört

0

Azon tankönyvek listája, melyekből az összes kell szabályt kigyűjtöttük, és ezeket a tankönyveket utasította el a bíróság, a kirendelt szakértők, és a vádlottak javaslatára. A tankönyvek 1910-2012-ig lefedik a szülészet nőgyógyászat tudományát, és tartalmilag egyezőket állít a kezelésekről. Ezekből kigyűjtött szabályokat fogom feltenni, minden nap, csoportosítva a kezelés hiányainak megfelelően, időrendi sorrendben.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981.

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

IX. Dr Székely József  Klinikai alapismeretek  Szülészet- Nőgyógyászat köréből  ápolók

Részére   5.kiadás  Medicina kiadó 2014

X. Dr Tallián Ferenc  Gyakorlati szülészet nőgyógyászat  Medicina kiadó 1986

XI. Sherwin B. Nuland  Fertőző gyógyítók   A gyermekágyi láz és Semmelweis különös

története

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994.

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962.

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXII. Dr. Kubányi Endre Szülészeti és Szülészeti műtéttani jegyzetek Budapest A Szent –István- Társulat Kiadása 1920.

XXXIII. Scipiades Elemér Dr. Szülészeti előadásai II. Gyakorlati rész Budapest 1922. Franklin társulat Magyar Irod. Intézet és Könynyomda kiadása

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLIX. Dr. Lajos László Szülészeti műtéttan szegedi orvostudományi egyetem Kézirat Budapest 1960.

-----Dr. Batizfalvy János Egyetemi tanár Medikus jegyzet kézirat Szeged 1958.

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

-----Dr. Vitéz István – Dr. Hűttl Tivadar Sebészeti hygiene Medicina könykiadó Budapest 1964.

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

------Dr. Ludwig Endre Diagnosztikus és terápiás ajánlások az infectológia területéről 2006 november

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

Az igazság kiderülésének akadályoztatása! Törvényellenesen!!

0

 

Minden nap felteszek egy  tankönyvek által forrásmegjelöléssel, szerzővel, oldalszámmal ellátott szabályt, amit sem a  kirendelt szakértők, sem  a bíróság nem szeretne tudomásul venni.

 

Az esetemben eljárt összes bírónak !

Őn mint bíró, aki a természettudományban épp úgy nem jártas, mint én pótmagánvádlóként, nincs joga a természettudományt oktató tankönyvekkel ellentmondó, az orvosok mellett, mint állszakértői tudomány hírdetése mellett kiállni, és főleg nem ezek ellen elmarasztaló ítéletet nem hozni. Amennyiben jogot formál rá, mi nem mint bíróra, hanem mint bűnpártolóra tudunk csak tekinteni.
Azon kijelentése, a tárgyaláson, hogy az ítéletével szemben jogorvoslattal élhetek a másodfokú bíróságon, nem tudom másnak betudni, mint beállt azon előző bírók sorába, akik a bűnösök ellen nem mernek ítéletet hozni, és ha még finomabb fokozatban is mint elődei, a bűn pártolásának útjára lépett. Jelen esetben, a gondatlan emberölést megfogalmazó törvénynek, a vádlottak közül kettőre ráillik, és bizonyítható az ok okozati összefüggés a tankönyvek alapján, melyeket bizonyítékként már beadtunk . Őnnek joga van a tudományos tankönyvek mellett, mint a tudomány igazsága mellett kiállni, és e mellett elfogadni azokat a szakértői véleményeket, melyek ezen tankönyvek mellett, azonos tartalommal szólnak. Mindemellett jogot formálok arra, hogy akik ezen tankönyvek ellen vallottak, az orvosi dekurzus lap alapján ellentétes szakvéleményeket fogalmaztak meg, vagy akár jelentős részleteket akár véletlen, akár készakarva elhallgattak, ezeket az embereket, a bíróság akadályoztatása, és a bíróság és a pótmagánvádló félrevezetésével illetik vádolni, és az ezekből származó plusz költségeket( közvetett, közvetlen ) megtéríteni kamatostul kötelezzék, ezen túl a törvény által megszabott büntetéssel illesse.
Az ügyben eddig eljárt bíróknak, ehhez joguk nem volt, csak lehetőségük, és ugye a kettő nem egy fogalom.

Greiner Tamás

Egy névtelenül kért szakértői vélemény, melyet az ítélőtábla szóba sem hozott. Az alkotó nevét kitakartam, a prof. dr cím valós.

0

Szakértő válaszol a feltett kérdéseinkre!

 

Aneszteziológus, és intenziv terápiás professzor!!

Azt sem kérdezték meg, miért hoztuk. Ellenben többek között a  vádlottak vallomására

alapozták az ítéletet.

1. Mi a fertőzés keletkezésének legvalószínűbb oka, egy egyébként egészséges 35 esztendős, 3x szült fiatal nő esetében, akinél eseménytelen hüvelyi szülést követően, Bumm- kanállal műszeres méhűri revízió történt. A revízió kapcsán a rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint, sem jódvizes öblítés, sem antibiotikum profilaxis nem történt.

A szülés után 4-5 órával, 39,9 C láz jelentkezett, egyéb infekcióra utaló jel az anamnézisből nem volt explorálható.

Válasz (Prof. Dr. aneszteziológus): Amennyiben a szülés előtt az anya nem mutatta az infekció jeleit, úgy a fertőzés legvalószínűbb oka természetesen a méhűri revízió.

 

2. Általában milyen gyors lefolyású a toxikus shock szindróma.

Válasz (prof aneszteziológus): A toxikus sokk szindróma alatt általában azt a végzetes lefolyású szeptikus sokkot értjük, amikor perceken, órákon belül kialakul az életfontosságú szervek elégtelen működése. Ennek kórélettani alapját a szervezett fokozott erősségű, diszregulált gyulladásos válasza okozza. Felborul a pro-, és anti-inflammatórikus erők közötti egyensúly, melynek révén a szervezet által termelt mediátorok, citokinek a szervezet saját ellenségeivé válnak (ezt úgy is szoktuk hívni, hogy citokin vihar). A toxikus sokk, vagy fulmináns szeptikus sokk lefolyása akár órákon belül végzetes lehet, még a legszakszerűbb kezelés mellett is. Ennek halálozása világszerte 50-80% körüli [László I et al, J Immunol Res 2015]

 

3. Mik azok a jellemzők, ami alapján a toxikus shock szindróma diagnózisának mindenképp fel kell merülnie.

Válasz: folyadékterápiával nem rendezhető keringés instabilitás (hypotenzió, tachycardia); metabolikus acidózis, magas szérum laktát szint; szöveti perfúziós zavar (cianózis, tudatzavar, oligúria); hypoxia, tachypnoe; magas gyulladásos markerek (láz, fehérvérsejtszám, C-reaktív protein, prokacitonin) [Singer M et al, JAMA 2016]

 

4. Előzetes méhűri beavatkozást követően egyebekben negatív anamnézis esetén ismeretlen eredetű kiugróan magas lázas állapot kapcsán fel kell-e merülnie a toxikus shock szindróma és/vagy infekció diagnózisának.

Válasz: igen.

 

5. Igaz-e az az állítás, hogy a toxikus shock szindróma kezelésében az antibiotikum adás kifejezetten káros, hiszen a baktériumok szétesésével a toxinok felszabadulását fokozza.

Válasz: ez nemcsak, hogy nem igaz, de éppen az ellenkezője a mai ajánlásnak, mely „mielőbbi, de minimum 1 órán belül megkezdett adekvát antibiotikus terápiát” ajánl magas evidenciával [Surviving Sepsis Campaign Guideline 2012, Crit Care Med 2013].

 

6. Amennyiben a fenti kérdésre adott válasz nemleges, azaz az antibiotikum kezelés – különös tekintettel az intravénás beviteli formára – javítja a túlélés esélyét, úgy van-e jelentősége a minél hamarabb adott antibiotikumnak.

Válasz: lásd fenn.

 

7. Milyen diagnosztikus eljárásokat javasol lázas állapot esetén az esetleges toxikus shock/ infekció lehetőségének megállapítására, vagy kizárására.

Válasz: az infekció diagnózisa nem egyszerű. A klinikai jeleken kívül, ami a gyulladás nem specifikus jelei (láz, tachycardia, tachypnoe) mellet a szervi elégtelenség objektív tüneteit is jelenti (hypotenzió, tachycardia, hipoxia, tudatzavar, metabolikus acidózis, maga szérum laktát szint, stb (utalok 3. Pont válaszára); gyulladásos markerek (lásd fenn) szintje segíthet a diagnózisban. A jelenlegi felfogásunkban, ha felmerül az infekció gyanúja, és az infekciós góc is sejthető, és a beteg hemodinamikailag instabil (hypotenzió, magas szérum laktát szint, metabolikus acidózis), és a keringés stabilizálásához a folyadékterápia mellett vazoaktív szerek intravénás adagolására is szükség van, akkor nem várunk az infekció igazolásra, hanem elindítjuk a gyanított góc szerint manapság javasolt antibiotikus kezelést. [Surviving Sepsis Campaign Guideline 2012, Crit Care Med 2013]

 

8. Infektológiai szempontból igényel-e teendőt egy eseménytelen szülés követő műszeres méhűri revízió (azaz műtétes méhűri beavatkozás) után 4-5 órával fellépő 39,9 °C-os láz, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvos tudott a méhűri beavatkozásról.

Válasz:

a)      Postpartum infekciónl rizikó faktor az elhúzódó szülés, különösen burokrepedést követően számított idő, illetve a szülés során "indokolatlanul" gyakori manuális vizsgálat, illetve annak a módja (steril kesztyű stb..) és a műszeres befejezés, illetve császármetszés.

b)     Ha magas láz jelentkezik szülést követően, különösen manuális és műszeres befejezés után, fel kell merülni az infekció lehetőségének és azonnali antibiotikum terápiát kell kezdeni ( postpartum esetekben, ha chorioamnionitis vagy endometritis merül fel:ampicillin és gentamicin, clindamycin és gentamicin).

c)      Rutinszerűen antibiotikum adásra (műszeres befejezést követően) nincs egyértelmű ajánlás, ha amúgy nincs infekcióra utaló jel az anyánál. 2015-ben jelent meg egy szisztematikus review, ami szerint nem volt különbség az antibiotikumot kapó és nem kapók között az endometritis kialakulása szempontjából placenta műszeres vagy manuális eltávolításakor [Chibueze et al.BMC Pregnancy and Childbirth, 2015]

 

 

9. Mik azok a terápiás lépések, amelyek segítségével leküzdhető, vagy a leküzdés esélye növelhető egy beavatkozást követően kialakuló gyors lefolyású fertőzés esetében, és ehhez kapcsolódóan mikor, és milyen módszerekkel kell, illetve lehet diagnózishoz jutni, hogy a javasolt adequat terápia hatásának valószínűséget növelhessük.

Válasz:

a)      korai reszuszcitáció: oxigén adás+folyadék+/-vazopresszor+az életfontosságú szervek monitorozása (első lépésben pulzoximetria, EKG, non-invazív vérnyomás)

b)     azonnali antibiotikus terápia

c)      a beteg magasabb szintű ellátó egységbe (intenzív osztály) szállítása

 

10. Tekinthető-e a fenti vázolt adatok tükrében, hogy a beavatkozás után 4-5 órával keletkező, a szülészeti ellátásban szokatlanul magasnak számító lázas állapotot követően a gyermekágyas szubjektív panaszai ellenére, sem diagnosztikus lépés, sem pedig terápiás beavatkozás nem történt, csak az első lázas állapotot követő ll,5 óra múlva, amikor is az első intravénás antibiotikum injekcióját megkapta.

Válasz: nagyon kevés adat áll ehhez a birtokomban, és nem tudom pontosan mit jelentenek a „szubjektív panaszok”.

 

11. Lehet-e infektológiai szempontból a baktériumok számának ismeretében a fertőzés sebességének kialakulására következtetni.

Válasz: egyértelműen nem.

 

12. Van-e arra adat, hogy a sokszervi elégtelenség a fertőzést követően. milyen gyorsan alakul ki.

Válasz: utalok a 2. pontban adott válaszomra.

 

13. Mennyiben tekinthető szakmai hibának, súlyos diagnosztikus tévedésnek, hogy a toxikus shock szindróma diagnózisa már csak a halál beálltát követően, a boncolási adatokból másodlagosan merült fel, mert a halál beálltáig a bonclapon szereplő kiíró diagnózis alapján is a kezelő orvosok elgondolása szerint, a vezető probléma magzatvíz embólia volt.

Válasz: a differenciáldiagnózis nem egyszerű, sőt, a két tünetcsoport rendkívül hasonló, bár a láz az utóbbira nem jellemző, de ezt önmagában nem tekinteném súlyos tévedésnek. A láz, mint vezető tünet, illetve a tüneteke lefolyása azonban inkább a magzatvíz embólia ellen szól. Igaz, magzatvíz embólia szülést követően 48 belül okozhat tüneteket, de elsősorban közvetlenül a szüléskor alakul ki.

 

 

Szeged, 2016.1209.

 

 

 

 

Prof. Dr. Aneszteziológus

Tanszékvezető egyetemi tanár

Bírók ítélnek, kirendelt szakértők hazudnak. Kézmosások nyakkendős módon.

1

 

http://kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/dp_borbas_beatrix_0527.pdf

A bírói hatalom kárfelelőssége az államhatalom kártérítési felelősségének speciális, egyszersmind rendkívül érzékeny területe. A témaválasztás nem előzmények nélküli, hiszen az utóbbi évtizedekben számos tanulmány született a közhatalom károkozásaiért való polgári jogi felelősség témakörében. Figyelemmel azonban arra, hogy garanciális jelentőségű intézményről van szó, a bíróságok kártérítési felelőssége a jogtudomány részéről folyamatos elemzésre érdemes, aktualitását sohasem veszíti el. A tudományos kutatás szükségességét támasztja alá az európai szintű alapjogvédelmi gyakorlat fejlődése, az „igazságszolgáltatási alapjogok” megjelenése, valamint Magyarország új Polgári Törvénykönyvének elfogadása is. A bírósági szervezet kárfelelőssége az igazságszolgáltatás jogállami működésének kiemelkedő biztosítéka. Az ítélkező bíró személyes (fegyelmi, büntetőjogi, kártérítési) felelősségre vonhatósága mellett a bíróság, mint szervezet polgári jogi felelőssége az okozott kárért a jogállamiság egyik „zárókövének” tekinthető: alkalmazására azokban a rendkívüli esetekben kerülhet sor, amikor a közhatalommal felruházott bíróság a jog érvényesítése helyett jogot sért, és jogsértő eljárásával – jogorvoslati eljárásban sem orvosolható – kárt okoz az állampolgárnak. Annak az állampolgárnak, aki – Alaptörvényünk XXVIII. Cikkében foglalt jogával élve – éppen azért fordult a bírósághoz, hogy jogait és kötelezettségeit, illetőleg az ellene emelt vádat ésszerű időn belül, tisztességes eljárásban, megalapozottan bírálják el. A bírósági jogkörben eljáró személyek károkozó magatartása – amennyiben következmények nélkül marad – az államhatalom oldaláról nézve súlyos működési zavart eredményez; rést üt a jogállamiság, a jog uralma alá vetett állam eszméjének pajzsán, teret engedve ezzel az önkénynek. Az állampolgárok oldaláról nézve a kártérítés elmaradása aláássa a bíróságokba vetett bizalmat. A közbizalom elvesztése pedig könnyen vezethet az egyéni, így szükségképpen önkényes igazságszolgáltatás térnyeréséhez az igazságszolgáltatás bírósági monopóliumával szemben. A bizalom fenntartása és folyamatos megerősítése ezért a közösség, a nemzet egészének érdeke. A kutatási téma érzékenységét a fenti, jogállami működést érintő következmények mellett az adja, hogy a bíróságokkal szemben kártérítési igény elbírálása – a polgári eljárásjog szabályai szerint – bírósági úton történik. Ha az alapügyben hozott döntést érintetlenül hagyva is, de mégiscsak bíráknak kell megítélniük, hogy pályatársaik eleget tettek-e az időszerűség követelményének, szakszerűen és pártatlanul jártak-e el. S itt kell kiemelnünk a A „mbírói függetlenség többirányúságát: ahogyan egy büntetőbíró sem járhat el részrehajlóan akkor, ha az előtte álló vádlott történetesen bíró, úgy a kártérítési perben eljáró, polgári ügyszakos bírónak is pártatlannak kell maradnia akkor is, ha a keresetlevélben megjelölt alperes a bíróság. A mundér becsületének védelme” a bírói függetlenséggel tartalmilag összeegyeztethetetlen, sőt: a bírói hivatás méltóságának megőrzéséhez elengedhetetlen az önkritika, amely jelentheti egyfelől a jogsértő, a hivatásetikai normákat megszegő bírák fegyelmi felelősségre vonását, másfelől az állampolgároknak okozott kár megtérítését. A bírói kar ilyen értelemben nem csupán közhatalommal felruházott személyek összessége, hanem hivatásrend is, amelynek – a különböző szakmai közösségekhez, kamarákhoz (pl. ügyvédi, orvosi) hasonlóan – fontos feladata a professzionális tevékenység, az ítélkezés magas színvonalának biztosítása, a közmegbecsülés megőrzése. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy az igazságszolgáltató hatalom által megkárosított állampolgáramennyiben igénye megalapozott – minél rövidebb időn belül kártérítést kapjon. Mindezekre figyelemmel üdvözlendő a szerző témaválasztása, hiszen a bírói felelősségi rendszernek azt a speciális területét elemzi tudományos alapossággal, amely nem a jogsértő bíróra, hanem elsősorban az állampolgárra koncentrál. Nem kevésbé fontos – és erkölcsi elégtételt jelenthet – a jogsértő bíró fegyelmi, esetleg büntetőjogi felelősségre vonása, a jogsértő ítélet hatályon kívül helyezése, az állampolgárok „gyakorlatias” szemléletében azonban sokkal inkább az a kérdés, hogy a keletkezett kár mennyiben és mikor térül meg. Ennek megfelelően a szerző megközelítése is gyakorlatias: a hazai és nemzetközi jogirodalom feldolgozása mellett a magyar bíróságok ellen indított kártérítési pereket is vizsgálta, különös figyelmet fordítva arra, hogy mi az oka a kárigények jogi megalapozottságát megállapító ítéletek alacsony számának. A szerző álláspontja szerint az a következetes bírói gyakorlat, amely kizárja az alapperben hozott jogerős döntés minősítését a kártérítési per bírósága által, nem szűkíti le az igényérvényesítés lehetőségét, hiszen – az Alkotmánybíróság határozatából következően – a kártérítési igényt elbíráló bíróság megállapíthatja az alapperben hozott határozat jogellenességét, mint a kártérítés egyik feltételét, nem jogosult azonban a határozat megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére. A szerző ugyanakkor nem mond le a tudományos igényességről sem: értekezésének kiindulási feltevéseként rögzíti a kettős – magánjogi és közjogi – látásmód szükségességét: „Azokban a kárfelelősségi jogviszonyokban, amelyekben a közhatalom közjogi státuszából cselekedve okoz a vele hierarchikus viszonyban lévő magánfélnek kárt, az egymással egyenrangú relációban álló felekre írt klasszikus magánjogi kárfelelősség szabályait indokolt közjogias szempontból vizsgálni.”1 A szerző részletesen bemutatja az állami kárfelelősség kialakulását, az állami immunitás felelősségének fokozatos oldódását, rámutatva arra, hogy a magánjogi kodifikációt megelőzően e speciális jogkérdésben is kiemelkedő szerepe volt a bírói gyakorlatnak: „…az állam kárfelelőssége tárgyában kényszerűen született elvi határozatok között legnagyobb jelentőséggel a Magyar Királyi Kúria 1933. évi 976. sz. elvi határozata bírt, amely szerint az állam a hatóságai vagy tisztviselői által a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban hozott határozatokkal egyeseknek okozott kárt csak abban az esetben tartozik megtéríteni, ha az eljárt hatósági személy – akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból – olyan módon sértette meg a határozat meghozatalánál az irányadó jogszabályokat, hogy az a saját felelősségének megállapítására is alapul szolgálhatna, feltéve, hogy a károsult a kárt jogorvoslattal el nem háríthatta.”2 Az értekezés középpontjában a kárfelelősség általános és különös premisszáinak elemzése áll, a jelenleg hatályos és az új Ptk. rendelkezései alapján. A dogmatikai alapvetést követően a szerző konkrét ügyekben hozott ítéletek bemutatásával világít rá, hogy a négy általános felelősségi kritérium (jogellenesség, felróhatóság, kár, okozati összefüggés) közül leginkább a felróhatóság és az okozati összefüggés értelmezése által nyílik lehetőség a jogérvényesítés lehetőségének szűkítésére. Így a téves jogértelmezés önmagában még nem eredményez felróhatóságot, mérlegelési jogkörben hozott döntések esetén pedig csak a mérlegelés kirívó okszerűtlensége alapozhatja meg a kártérítési felelősséget. Az okozati összefüggést illetően a bírói gyakorlat szerint nem áll fenn a kárfelelősség, ha a jogellenes tevékenység vagy mulasztás az ügy érdemére nem hatott ki – a szerző álláspontja szerint ebben a kérdésben az 1 Kézirat 4. o. 2 Kézirat 17.o. új Ptk. iránymutatással szolgál majd a jogalkalmazás számára az ún. előreláthatósági klauzula beépítésével. Markáns véleményt fogalmaz meg ugyanakkor a jogalkalmazási-jogértelmezési tévedések kirívóan súlyos jellegének megkövetelésével kapcsolatban, álláspontja szerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megítélésénél „a közhatalom saját lényegéből folyó veszély kiegészül egy további szemponttal: a jogalkalmazó szerv ugyanis ez esetben jogi szakvizsgával – mint a jogi szakértelem magas fokát garantálni hivatott képesítéssel – rendelkező személyi kör. Amennyiben pedig ez a személyi kör a jogszabály egyértelmű, több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését figyelmen kívül hagyja, úgy ennek a bíró gondossági kötelméből fakadóan, a hivatásos bírák általános elvárhatósági fokozata szerint értékelt felróhatóságnak szükségszerűen kell megalapoznia a felelősséget. E körben ugyanis (…) a professzionalitás mentén a gondossági mércének magasabbnak kell lennie.” 3 A kártérítési felelősség különös feltételeit is gyakorlatias szemlélettel mutatja be a szerző. Itt különös szerepe van a bírói gyakorlatnak, hiszen gondos mérlegelést igényel az „államigazgatási jogkörben”, azaz a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenység vagy mulasztás elhatárolása, de a rendes jogorvoslati lehetőségek kimerítésének követelménye is értelmezésre szorul. Ez utóbbi kritérium értelmezése számos kérdést vet fel, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a fellebbezési határidő megkezdése szempontjából releváns kézbesítés szabályszerűen történt-e, a fellebbező lerótta-e az eljárási illetéket – ám a szerző arra is rámutat, hogy „nem minden elképzelhető jogorvoslat kimerítése a feltétel, csupán azon jogorvoslatokkal való élés, amely alkalmas lehet a kár elhárítására. Az eljáró bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a károkozó intézkedés vagy mulasztás tekintetében a károsult a kár elhárításához szükséges jogorvoslatokat kimerítette-e.” 4 Külön figyelmet szentel a szerző a fél tisztességes eljáráshoz, valamint a perek ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén irányadó, a Polgári perrendtartás 2. §- ában szabályozott speciális, objektív kárfelelősségi alakzatnak. A szerző rámutat arra, hogy itt valójában anyagi jogi rendelkezésekről van szó, amelyeket az új Ptk. több korábbi szövegjavaslata is a kártérítési felelősség szabályai között helyezett volna el. Hozzáteszi azonban, hogy a Pp. rendelkezésének egyszerű áthelyezése számos értelmezési nehézséggel járt volna: „A peres félnek ugyanis a Pp. rendelkezései szerint egyrészt nem kell az őt ért kárra hivatkoznia, elegendő annak bizonyítása, hogy őt alapvető jogsérelem érte. Másrészt a jogaiban sértett fél nem a vagyoni kárát igényelheti, hanem méltányos elégtételre tarthat igényt, ami talán a vagyoni és a nem vagyoni kártérítés összességét jelenti, de ez a törvény betűjével nem tisztázott.”5 Részletesen foglalkozik a szerző a kártérítési per alperesének kérdésével, kiemelve, hogy a gyakorlatban sok esetben kerül sor a bírák személyes perlésére, a legtöbb esetben indokolatlanul. A személyes perelhetőség elleni érvek között utal egyrészt arra, hogy a bíró nem a saját, hanem a bíróság nevében jár el ítélkező tevékenysége során, másrészt arra, hogy e perek célja gyakran más eljárások akadályozása, a bíró elfogultsági alapon történő kizárásának megalapozása. A szerző álláspontja szerint e körben komoly előrelépést jelent az új Ptk. azon rendelkezése, amely egyértelművé teszi, hogy a kárigényt a bírósággal szemben kell érvényesíteni. 3 Kézirat 79. oldal 4 Kézirat 93. oldal 5 Kézirat 105. oldal Különösen izgalmas az értekezésnek a tisztességes eljárás és az ésszerű pertartamhoz fűződő jog sérelmével okozott károkért való felelősség megítélésének hazai és európai tendenciáit bemutató része. A szerző álláspontja szerint – figyelemmel az „igazságszolgáltatási alapjogok” kiemelt jelentőségére a jogállam működése szempontjából – különösen nagy a tétje a „tisztességesség” és az „ésszerűség” kitételek értelmezése. Az ésszerű időn belüli befejezés körében a magyar bíróságok marasztalására ritkán kerül sor, ami összefüggésben áll mind a bizonyítási eljárás esetleges nehézségeivel, mind a felek közti rossz viszonnyal. Az ésszerű határidő követelményét illetően a szerző ismerteti a strasbourgi joggyakorlatot is, amely első körben az eljárás kezdő és befejező időpontját rögzíti, s ezt követően foglalkozik az ésszerűség kritériumával. Nem marad el az Európai Bíróság joggyakorlatának ismertetése sem, amely világos érveléssel mutatott rá arra, hogy a magánszemélyek jogát sértő, közösségi joggal ellentétes határozatokért való kárfelelősség nem zárja ki a jogerő tiszteletben tartása és a bírói függetlenség alapelveinek érvényesülését. A szerző rámutat arra is, hogy „az utóbbi években egyértelmű a tendencia, miszerint a közösségi bíráskodás indult el az alapjogi bíráskodás irányába és nem fordítva – hiszen az Európai Bíróságnak az alapjogokat érintő döntéseiben figyelemmel kell lennie az európai alapjogvédelem már működő és kiterjedt joggyakorlatot felmutató jogvédelmi hálózatára”.6 A perek ésszerű időtartamával, mint kártérítési jogalappal kapcsolatban a szerző rendkívül gyakorlatias megközelítéssel világít rá arra a lényegi összefüggésre, amely szerint a gyors és hatékony eljárás követelménye más, alkotmányos jelentőségű alapelvekkel áll ellentmondásban: mindenekelőtt a megalapozott döntés alapelvével, de a bírói függetlenség alapelvével is, hiszen a bírónak külső kényszertől mentesnek kell lennie a bizonyítási eszközök megválasztásában, a bizonyítás idejének meghatározásában is. A jogorvoslati jog biztosítása ugyancsak alkotmányos követelmény, a bizonyítási indítványokkal kapcsolatos pertaktikát pedig számos esetben indokolja a fél érdeke, ami megnehezíti annak bizonyítását, hogy perelhúzó, rosszhiszemű magatartásról van szó. Az ésszerű időtartamhoz fűződő jog sérelme körében a szerző kiemelt figyelmet fordít a bírói munkateherre és a bíróságok infrastrukturális nehézségeire: a problémák azonosításának és a megoldási javaslatok felvázolásának érdekében a szerző részletes, 18 kérdésből álló kérdőívet juttatott el a bírói kar tagjainak Az értekezés összegző megállapításai közül kiemelkedik az az álláspont, amely szerint „az objektivizálódás felé történő elmozdulást azért tartjuk megfelelő iránynak, mert alapvetően a magunk részéről úgy véljük, hogy a hivatalos minőségben történő cselekvés alkotmányosan egy magasabb elvárhatóságot indukálna a felróhatósági kritériumot illetően (…) az elvárhatósági skálán egy magasabb fokozatba lépés az igazságszolgáltatás végzők részéről már jogállami kérdés”. 7 Ez az álláspont különösen annak fényében megszívlelendő, hogy Magyarország Alaptörvénye és az Alkotmánybíróságról szóló törvény az ún. valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével magát a bírói jogalkalmazó-jogértelmező tevékenységet is alapjogi kontroll alá helyezte. Az állampolgárok jogainak ezt a sajátos, közjogi alapokon álló védelmét hatékonyan egészítené ki a fokozott elvárhatóság elve a magánjogi kárfelelősség speciális alakzataként. 6 Kézirat 161. oldal 7 Kézirat 179-180. oldal A doktori értekezést azért ajánlom a tisztelt Olvasó figyelmébe, mert az a bírói kárfelelősség elméleti és gyakorlati szempontjait, hazai és nemzetközi tendenciáit teljes körűen bemutatva, eligazítást nyújt a jogalkalmazók számárak, de a jogalkotás számára is értékes jogpolitikai felvetéseket tartalmaz.

Hogy születnek gyakran független szakértői vélemények!!!

0

 

http://semmelweis.hu/igazsagugy/files/2012/06/09_mszlev.pdf

 

V. AZ ORVOSSZAKGRTŐI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI Minden igazságügyi orvosszakértői szakvéleménnyel szemben általános szakmai követelmény, hogy az - természettudományosan megalapozott legyen ; hivatkozott tapasztalati tételei a valóságnak megfeleljenek, illetőleg elfogadhatók legyenek; - a felhasznált vizsgálati módszer a feltett kérdés eldöntésére alkalmas legyen; a véleményben közölt megállapítás a leletből következzék; meggyőzően indokolt, dokumentált és kellően világos legyen ; kialakításánál tartsák be a szakértői hivatás szabályait. A szakvélemény nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak, ha az orvosszakértő a) önkényes gondolatmenet alapján, szakmai indok nélkül, az eljárás adatainak helytállóságát kétségbevonva túllépi tevékenységének határait; b) a jogkörét túllépve hatósági, illetőleg bírói mérlegelés körébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít; c) „szakértői tekintélyének" kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől; d) olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak szakismeretei közé, továbbá, ha állításait szakmai ténymegállapításokkal nem támasztja alá, hanem olyan feltételezésekbe bocsátkozik, amelyek nélkülözik a tárgyi alapot; e) a szükséges körültekintést elmulasztja, vagy meg nem engedhető módon általánosít (pl. a „post hoc ergo propter hoc" elv alapján a „véletlen" összefüggést is bizonyító erejűnek veszi; egy-egy betegségnek vagy állapotnak bármely beavatkozással, élet elleni támadással, balesettel való összefüggését állítja anélkül, hogy arról vizsgálattal, illetőleg katamnesztikus értékeléssel meggyőződött volna) ; f) a véleményben a leleti résszel ellentétes megállapítást tesz; g) egyoldalúan értékel, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes vallomásokra alapozva alakítja ki véleményét (.az orvosszakértőnek a szakmai tények megállapítása és ezek alapján az orvostudomány mindenkori állása szerinti lehetőségek felsorolása a feladata); h) a megítélendő szakkérdést elvi vitával azonosítja; i) a szakmai bizonyításban igénytelen (p1. a kórelőzményt felületesen veszi fel, nem törekszik a panaszok kellő megismerésére, az állapot teljes feltárására, csak fizikális leletekre épít, és ezekre messzemenő következtetéseket alapoz, kizárólag elavult vagy vitatható vizsgálati eljárást alkalmaz stb..); j) a szakmai fogalmakat pontatlanul használja (nem megfelelő fogalmakat közöl, és hasonlókat tévesen vagy összekeverve, olykor minden megalapozottság nélkül alkalmazza). Az orvosi felelősségnek az igazságügyi orvostan szakorvosának, az orvosszakértőnek a munkájában, magatartásában is tükröződnie kell. A téves vagy hibás orvosszakértői vélemény súlyos anyagi, erkölcsi kárt jelenthet, alapja lehet annak, hogy esetenként ártatlan embereket sújtsanak, illetőleg a társadalmi érdekek szenvedjenek sérelmet. Az orvosszakértői tévedés vagy hiba tehát társadalmilag akár súlyosabb következménnyel is járhat, mint a gyógyító orvos tévedése vagy hibája, mert egy-egy ember sérelmén, kárán túlmenően össztársadalmi érdeket sérthet, félrevezetheti a bűnüldözésit, vagy nehezíti a vizsgált ügy igazságnak megfelelő felderítését. A minden részletre kiterjedő szakvélemény tehát része a jogbiztonságnak is. Ezért az igazságügyi orvosszakértőnek - a tudomány mindenkori állásának megfelelően ismernie kell saját szakterületét, és a gyakorlatban is korszerű szinten szakértőjének kell lennie a tevékenységnek; - pontosan ismernie kell azokat a jogszabályokat, amelyek szakértői tevékenységével kapcsolatosak; - állandóan lépést kell tartania az orvostudomány, különösen az igazságügyi orvostan és az igazságügyi elmekórtan elméleti fejlődésével (ezért is írják elő jogszabályok az igazságügyi orvostan szakorvosai részére is a szervezett szakorvosi továbbképző tanfolyamokon való kötelező részvételt); - folyamatosan követnie kell a szakértői tevékenység módszertani fejlődését, alkalmazva az orvostudomány korszerű vizsgáló módszereit; - figyelemmel kell kísérnie, hogy mely új módszerek vagy technikai segédeszközök felhasználásával növelheti a szakvélemények értékét és hatékonyságát; - a konkrét ügyekben gondosan fel kell tárnia, elemeznie kell azokat a körülményeket, amelyek vizsgálatával és véleményezésével megbízták. Az ügyek sokrétűsége és komplexitása, illetőleg a szükségszerűen alkalmazott vizsgáló módszerek változatossága mellett az orvosszakértőnek a diagnosztikai tevékenység során figyelemmel kell lennie arra, hogy - nem alkalmazhat olyan vizsgáló eljárást, amelyet a jogszabály - elsősorban a Be. és a Pp. - tilt; - az az eljárás, amelyet használni kíván, mennyire veszélyes; - meddig tart a vizsgált személy tűrési kötelezettsége; - a vizsgáló eljárást hogyan, illetőleg miként hajtja végre. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 44. §-a, az orvosszakértői tevékenységre is irányadó. Az igazságügyi orvosszakértői tevékenység korszerű vizsgáló módszerei a bizonyítás lehetőségeit nagymértékben kiszélesítik, és tudományosan megalapozottá teszik. Az intuitív, szubjektív véleményezés helyett egzakt véleményt kell adni á hatóság számára. Minden olyan laboratóriumi eljárássál (vizsgálattál), amellyel a vélemény egzaktabbá tehető, á szákértő a bizonyítást erősíti. A gyakorlat bizonyítja pl., hogy mennyire labilissá válhat egyik-másik boncolási diagnózis, ha á kórisme laboratóriumi vizsgálatokkal nincs alátámasztva. Ennek pedig a törvényesség vallhatja kárát. Ezért minden megállapítást, ha annak lehetősége adott: - á korszerű szákmái ismereteknek megfelelő eszközökkel, eljárásokkal és módszerekkel kell alátámasztani; - biztosítani kell az eljárás (módszer) stb.. alkalmazásának kontrolljait; - ismerni kell az eljárás határait és alkalmazásának korlátait; - a korlátokat a hátóság tudomására kell hozni. VI. AZ IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGE A kifejtettekből következik: elengedhetetlen társadalmi érdek, hogy a szákvélemény mindenben helytálló, megbízható, objektív és tudományos értékű legyen, ha akár egyetlen ügyben is hibás, téves vágy helytelen szákvélemény születik, az - amellett, hogy általában is kétségeket támaszthat az egész szákértői intézménnyel szemben - téves hatósági döntés, téves bírói ítélet forrása lehet. Már csak ebből is következik, hogy á szákértőnek - a módszertani levélben kifejtett szákmái követelményeken és magátártási szabályokon túlmenően - minden tevékenységét felelőssége teljes tudatában kell ellátnia. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 238. §-a (2) bekezdésének á) pontja úgy rendelkezik, hogy á hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni árrá, aki mint szákértő hamis szákvéleményt vágy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad. Ezek szerint á hamis szákvélemény adása bűncselekmény tényállását valósítja meg. A Btk. 238. §-ánák (6) bekezdése á gondatlanságból elkövetett hamis tanúzást is büntetni rendeli. A büntetőjogi szabályok köréből megemlítendő, hogy az igazságügyi szákértő hivatalos eljárása körében hivatalos személy. A szákértő a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. 250-254. §) alanya is lehet. Az igazságügyi orvosszakértő az áltála előterjesztett szakvéleményért minden esetben személyes felelősséggel tartozik, ugyancsak ő felelős a közreműködő segédszemélyzet tevékenységéért. A munkaviszonyban álló igazságügyi orvosszakértői munkaviszonya keretében fegyelmi felelősség is terheli a Munka Törvénykönyve, és mint orvost, az orvosok fegyelmi felelősségéről szóló jogszabályok szerint

Elfogultság beadása A tatabányai bírák ellen! Bűnüknek csak egy része került felsorolásra!!

0

 

 

 

 

 

TISZTELT KÚRIA!

2.Bf.458/2016/3.szám

 

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló

a

DR IVÁNYI PÁL ( Esztergom, 1950.) 2500 Esztergom. szám alatti lakos I. r.

DR. BERBIK ISTVÁN ( Debrecen, 1946.) 2500 Esztergom, szám alatti lakos II. r.

DR. JÓNÁS LÁSZLÓ ( Esztergom, , ) 2500 Esztergom. szám alatti lakos III. r.

KARÁTSONYI ATTILÁNÉ ( Nyári Erzsébet, Esztergom,) 2028 Pilismarót, szám alatti lakos IV. r. vádlottak ellen halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban

 

a Be 21 § (1) e.) pontja alapján a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsa tekintetében

kizárási indítványomat

az alábbiak szerint terjesztem elő és

 

 

kérem, hogy az eljárás folytatására Komárom-Esztergom Megyei bíróságon kívüli bíróságot szíveskedjék kijelölni:

A Be 21. § (1) Bíróként nem járhat el,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

 

 

Előadom, hogy feleségemet Greiner Esztert 2007. június 29. napján veszítettem el;  az azt követő napon, amikor a Vaszary Kolos Kórház Szülészet, Nőgyógyászati Osztályán Ramóna nevű gyermekünknek életet adott.

 

Az ügyben a halált követően a feljelentésemre nyomozás indult, majd a nyomozó hatóság úgy döntött, hogy a kezelést végző személyzettel szemben nem kíván büntetőeljárást indítani, így 2009. évben magam indítottam eljárást az ügyben.

 

Az eljárás I. fokon 2009. és 2016. év között volt folyamatban, 7 év kellett a bíróságnak, hogy számos eljárási szabálytalanság közepette döntést hozzon.

 

Ezzel párhuzamosan polgári peres eljárás is indult a Kórház ellen a Tatabányai Törvényszéken, ahol a keresetemet az alapeljárásban elutasították, majd azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el az ügyben.

 

Az új eljárás során 2016. évben – azaz újabb 5 év elteltével – született határozat, mely jelenleg van II. fokú elbírálás alatt.

 

A II. fokú bíróság már 3 tárgyalást tartott az ügyben, mivel nem akarta ismételten hatályon kívül helyezni a megalapozatlan ítéletet így a hiányosságokat saját eljárásában pótolta.

 

A két párhuzamosan folyó eljárásban számos olyan szabálytalanság történt – melyet részben igazgatási jogkörben is megállapítottak – ami a két eljárás ilyen elhúzódását eredményezte és ami megingatja azt a hitemet, hogy ezen bíróságok képesek és akarnak a jogszabályok szerinti elfogulatlan eljárásban határozatot hozni.

 

Ráadásul az eljáró bírók nagy része személyesen vagy közeli hozzátartozóik útján orvos-beteg kapcsolatban is áll a kórházzal illetve annak nőgyógyászatával ( ezért pl az Esztergomi Városi bíróság nem is tárgyalta az ügyet, ám a II. fokú bíróság egy része is dolgozott Esztergomban nyilvánvalóan )  eddig is és ezt követően is ott veszik fel a kezeléseket, ami megint kétségessé teszi az elfogulatlan eljárásukat.

 

Röviden jelezni szeretném, hogy melyek azok az események, amelyek a tárgyilagos eljárás iránt komoly kételyeket ébresztettek bennem és ami miatt nem hiszem, hogy az ügyemet II. fokon olyan bíróság képes elbírálni, aki ezek körülmények alól ki tudja magát vonni és objektíven közelít az esethez.

 

 

1./ A büntetőeljárásban már a nyomozati szakban eltűntek a lényeges orvosi iratok eredeti példányai, bár az az eljárás kezdetén rendelkezése állt, a bírósági szakban már nem volt az iratoknál. Magyarázat nincs, a bíróság ilyen kis aprósággal az eljárása során nem foglalkozott, sem kért senkit számon, azaz úgy gondolta, hogy ez így van rendjén?

 

2. / Az eljárásban 3 bíró vett részt.

Az elsőként eljáró dr Bertold György mindent megtett az eljárás elhúzódása érdekében és annak érdekében, hogy a jogaimat korlátozza, kezdve onnan, hogy nem volt képes volt, hogy sokszor 6- 8  hónapon át egy tárgyalási jegyzőkönyvet leírni és ezzel a 6 havonként tartott tárgyalásra való felkészülésünket akadályozta.

 

Az ügyben jogi képviselőm eljárási kifogásokat terjesztett elő, kifejezetten a jogszabályok betartását kérve.

 

Az akkori elnöknő ( Hangyásiné ) – aki az idéző szerint jelenleg az ügyemet II. fokon készül elbírálni !!!! – még csak válaszra sem méltatta a benyújtott kifogást, nem tett semmit a nyilvánvaló hanyag bírói munka megakadályozására, védte mindenek felett a mundér becsületét.

 

Hogyan várható el ettől a személytől, hogy mindezektől eltekintsen és engem ne egy kötekedő embernek tekintsen, holott nem kértem mást, minthogy a bíróságok tartsák be a jogszabályokat. Olyan nagy kérés lenne ez?

 

Azt, hogy ebben a kérdésben nekem volt igazam igazolja, hogy a Tatabányai Törvényszék elnöke megfelelően az ismételt panaszainkat vizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a bíró valóban hibázott, valóban nem tartotta be  a határidőket, valóban akadályozta ezzel a felkészülést és tudomásunk szerint igazgatási jogkörben el is jártak vele szemben, ügyvédem ilyen értesítést kapott írásban.

 

Nos, erre a bíró- szerintem a bírói munkájához méltatlan módon – két tárgyaláson könyörgött ügyvédemnek hogy ugyan jelentsünk már be elfogultságot ellene, mire ügyvédem közölte, hogy ezzel nem kíván élni csak a jogszabály betartását kéri mindenkitől.

 

Így a bíró végül is hirtelen elfogult lett. 5 év tárgyalás után.

 

Ha elfogult volt, akkor hogyan tárgyalhatta 5 évig az ügyemet?

 

Ha nem volt korábban, akkor attól lesz elfogult egy bíró, mert az ügyfél követeli, hogy a jogait gyakorolhassa? Ha ilyet kér az ügyfél, akkor a bíróság már nem képes tárgyilagos megítélésre?

 

Nyilvánvaló ez azt eredményezte, hogy az ügyet újból kellett kezdeni.

 

Ekkor a bíróságok dobálták egy kicsit egymás között az ügyet, majd megkapta egy bírónő, aki újrakezdte, majd ott is hagyta az ügyet – jelenleg ő is a II fokon van, nyilvánvalóan az ő tanácsa sem intézheti majd ügyemet.

 

Jött a harmadik bíró, aki újból újrakezdte, többször kijelentve, hogy már egy olyan vágányon van, amiről nem nagyon lehet letérni és maga is elismerte a korábbi eljárás részleges szabálytalanságát, ennek köszönhető, hogy a feleslegesen felmerült tetemes bűnügyi költségeket nem is verte rám, mivel az a bíróság hibájából merült fel.

 

Ilyen sorozatos hányattatás után kerültünk a Tatabányai Törvényszékre, ahol a polgári eljárásban nem sokkal volt különb az ügyintézés.

 

3./ A polgári peres ügyben már 2011 évben új eljárás rendelt el a Győri Ítélőtábla, előírta kinek mit kell tenni ezen eljárásban- ez nem sikerült 5 év alatt sem, így most az Ítélőtábla folytatja le azt az eljárást, amit az I foknak kellett volna – szakértőt hallgat meg, mely nem nagyon jellemző II. fokú eljárásban, szakvéleményeket ütköztet – mert a II. fokú bíróság már sajnálja a feleket, hogy egy I. fokú bíróság 7 év alatt sem képes normális munkát végezni és nem akarja az eljárást újabb évekkel meghosszabbítani.

 

Az új eljárás is tele volt eljárási hibákkal.

 

Többek között 2 és fél évig (!!!!! ) azért nem volt egyetlen tárgyalás sem az ügyben, mert a bíróság szakértőt rendelt ki és a szakértő nem volt képes évekig szakvéleményt adni és az ügyvédem hiába kérte a bíróságot, hogy éljen a Pp.-ben szabályozott jogaival, bírság vagy a szakértő felmentése, mindössze annyi tellett, hogy fél évente kapott a szakértő egy bájos kérdést, hogy mikor szeretne szakvéleményt benyújtani.

 

Gondolom ezt a Tisztelt Kúria sem tekinti megfelelő eljárásnak, hogy egy folyamatban lévő ügyben – ami nem szünetel, nincs felfüggesztve – 2 és fél évig ne történjen semmi.

 

Látható, hogy a bíróság nem tartotta be azt a törvényi előírást, mely szerint törekednie kell az eljárás ésszerű határidőn történő befejezésére.

 

Miután az ügyvédem itt is kérte, hogy csináljon már a bíróság valamit a szakértővel, ahelyett, hogy ezt a bíró megtette volna elfogult lett – mi sem könnyebb úgy tűnik ebben a megyében, ha szabály betartást kérnek, akkor a bíró megsértődik is kivonul maga mögött hagyva a betárgyalt ügyet.

 

A Pp. szabályozza a kifogás intézményét, azaz jogszerű, ha egy ügyfél vagy ügyvéd ilyennel él.

 

A bíró azt írta az elfogultsági kifogásában, hogy azért elfogult, mert az ügyfél kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága ellen, ami egyben elfogultsági kifogásnak is tekintendő. Ez két különböző intézmény, a jogi képviselőm is tisztában van ezzel, ha elfogultságot akart volna bejelenteni azt tette volna, itt sem kért mást, minthogy a bíróság érvényesítse a jogszabályi előírásokat, de erre a bíró megsértődött.

 

Úgy tűnik, hogy mind az I. fokon, mint a II fokon ilyen túlérzékeny emberek kezében volt a döntés.

 

Megjegyzem, hogy ezt követően az új bíró teljes szakértői díjat állapított meg a trehány szakértőnek, amit a II. fokú bíróság a fellebbezésünkre csökkentett le a késedelemnek megfelelően és a PP. előírásainak megfelelően, amit az I. fokú bíróságnak talán illett volna ismernie.

 

Én mind állampolgár ezen után nem hiszek abban, hogy az a két bíróság, amely így dolgozott az elmúlt 7 évben, képes lesz az én ügyemben elfogulatlanul eljárni.

Nem hiszek abban, hogy el tudnak tekinteni attól, hogy folyamatosan kértem, követeltem a törvényben biztosított jogaim betartását és emiatt nem hiszek abban, hogy nem lesz velem szemben egy eleve negatív hozzáállás, ami nyilvánvalóan az ügyemre is kihat.

 

Úgy gondolom, hogy a bíróságoknak nem csak elfogulatlannak kell lenni, de annak is kell látszani, ez a két bíróság nem az, a tagjai folyamatosan visszaéltek az elfogultság intézményével, ami nem arra van kitalálva, hogy ha egy bírósnak nyűgös lesz egy ügy, akkor ezzel az intézménnyel szabaduljon meg tőle.

„a pártatlanság követelménye azt hivatott elősegíteni, hogy az ítélkező bíró az ügyben résztvevő felekkel szembeni elfogultságtól vagy előítéletektől mentesen bírálja el az ügyet és hozza meg döntését. A pártatlanság követelménye egyfelől a bíró magatartásával és hozzáállásával szembeni elvárásként jelentkezik. Másfelől azonban mércét állít a jogszabályi környezettel szemben is. E mérce szerint az eljárási szabályoknak törekedniük szükséges minden olyan helyzet elkerülésére, amely a bíró pártatlanságát illetően jogos kétségeket ébreszthet. Ebből fakad, hogy a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megőrzése is feladata. [Hasonló következtetést fogalmazott meg: 67/1995. (XII. 1.) AB határozat, ABH 1995, 346, 347.; 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001, 222.]- IV/00474/2013 Alkotmányjogi panasz elbírálásáról

Nem hiszek abban, hogy az tanács, akinek a tagja ( Hangyásiné ) képtelen volt egy hozzá intézett igazgatási beadványt megválaszolni és a kollégát a munkája elvégzésére szorítani, az az én ügyemben megfelelően alapos és tárgyilagos lesz.

Nem hiszek abban, hogy azok a bírónők, aki az alperesi intézménybe járnak kezelésre, ne lennének egy kicsit elnézőek az ismert orvosokkal, akik az eljárás alanyai.

 

A fenti előzmények alapján bátran kimondható, hogy az esztergomi, a tatabányai bűnügyi rendőrkapitányság emberei a bíróságok bírái, akik az ügyben bármi módon eljártak, szabotálták, és szabotálják az ügy megfelelő lefolytatását és ebből én már úgy gondolom, hogy a felelősség megfelelő tisztázását is

 

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

Mivel álláspontom szerint ez elmúlt 7 év nem a két bíróság tisztességes és ésszerű eljárását jellemezte, indokolható a kérelmem, hogy ne ezek a bíróságok döntsenek az ügyemben,

A fentiek alapján azzal a kérelemmel fordulok a Tisztelt Kúriához, hogy szíveskedjék az ügyem II. fokú elbírálásából a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsát kizárni és az ügyem elbírálására másik Törvényszéket kijelölni.

Esztergom, 2017. január 18

Tisztelettel:

Greiner Tamás

Bábszínházzá válnak a bíróságok!!!

0

 

 

Lassan feldolgozzuk a Tatabányai bíróság, Rázsó Ferenc bíró által meghozott ítéletet. Előzetesen csak annyit, hogy ítélete tudományosan megalapozatlan, és a vádlottak, és kórházi érintettek vallomására alapozva hozta meg a gátlástalan ítéletét. Rövidesen bővebben, az ítélettel együtt. Mindehhez, Berthold bíró biztosította azokat a lehetőségeket, hogy az általam hozott szakértők, hozzá ne szólhassanak, és az általam becsatolt tankönyveket úgy sodorták le az asztalról, mintha csak a vádlottak értenének az orvostudományhoz. Nos hogy őszinte legyek, a vádlottak, és volt vádlottak, mint Berbik, Iványi, Jónás, ezek a szarházisághoz értenek, de ahhoz nagyon. Lump tróger bagázs banda az egész. Úgy gondolom, ha ez így folytatódik minden szinten, akkor csak Strasbourg lesz a megfelelő fórum, ahol igazság születhet. Addig még egy kicsit szórakozhatnak velem, de aztán én jövök szarháziak!!! Az egész színházat, egy diktatórikus rendszer velejárójaként tudom értékelni. Semmi másra nem megy ki a dolog, hogy igazolják, hogy a pótmagánvád intézményét egyszerűen nem fogadják el, és mi az, hogy az állampolgár nincs megelégedve, a semmittevő hatóságok semmitérő munkájával. 
Nos ezek az intézkedések leginkább ezeket a tényeket szeretnék alátámasztani. Nem fogják!!! Itt az országban lehetnek nagy legények a bírák is. A becsületüket eljátszották, az összes eddigi résztvevő hatóságukkal együtt. Akik ezeket kiszolgálják, mélyen szégyelljék magukat. Az nevet, aki a végén nevet.

Osztható , lássa mindenki, hogy működtetik ezt a hazug korrupt rendszert.