ÍGY SZERETNÉK!    GUSZTUSTALANOK!

ÉS ÍGY VAN!!!!!

ÉS AZ ORVOSI, ÉS ÁPOLÁSI LAPOK, MELYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK!!!

VÁDLOTTAK VALLOMÁSAIRA , ÉS TUDOMÁNNYAL ELLENTÉTES KIRENDELT SZAKÉRTŐKVÉLEMÉNYÉRE HAGYATKOZVA ÍTÉLETET HÍRDETNI, NEM A LEGKORREKTEBB MEGOLDÁS. iZZADSÁGSZAGÚ MÁR NAGYON.

Fertőzés   


I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/463old Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.Ezeket a vizsgálatokat szigorú rendelkezésekkel szabályozzuk:Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981  I/473old   Az ismételt betapintás a fertőzés veszélye miatt kerülni kell:  egyébként is különös gonddal ügyelünk az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartására.
A leválasztás után a méhet jódos vízzel (1 literízre 1 evőkanál tinct. Jodi) átmossuk. 
Lepényleválasztás és méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/474oldHa csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell  Távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/514oldA fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés renszabályok be nem tartásával bejuttatott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal……..jutnak be a baktériumok. A kórokozók többsége staphylococcus, és streptococcus

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012
II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/260old.A gyermekágy alatt vérzéseketa méh hiányos visszafejlődése, lepény -, valamint burokrész visszamaradása okozza.Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása.A visszamaradt lepényrész miatt már közvetlenül  a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony.Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozók csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak.  A fertőzött lepényrészből  a bactériumokat a vér –és a nyirokerekbe juttatjukés ezzel a fertőzés tovaterjedését segítjük elő.

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/77oldA fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák( streptococcus, staphilococcus)Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mindmegannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb  műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget-e a fertőzés. Jó beválik erre  a  hüvelynek penicillin-plomb vagy ultraseptyl-urea alakalmazása.

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/78oldA gennykeltők  a felszínes sérüléseken át  a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér - és  nyirokerek útján terjednek tova.  Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védő hámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán  megtelepedve(endrometritis) bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirokutakon át fertőzik a méhizomzatot.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/54old.A fertőzések megelőzése. Számos rendszabály betartásával az infekció a minimális szintre csökkenthető. Ilyenek: Szigorú higiénés rendszabályok érvényesítése, tisztaság, amely vonatkozik a beteg a beteg előkészítésének folyamataira is.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt fertőzések húzódnak meg. A folyamat felismerése gondos fizikálisvizsgálattal, röntgenfelvételekkel, ultrahang diagnosztikával történhet.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/193oldA spontán kiürült vagy különböző műfogások hatására távozott lepényt nagyon gondosan meg kell vizsgálni. A gyermekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy része---akár csak igen kicsi része is--- visszamarad.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak. A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük. A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/158oldHa a lepényrész visszamaradásra a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. A közvetlenül szülés után, steril körülmények között végzett méhűri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége mindenesetre elmarad a lepényrész visszamaradásának veszélyétől . A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis súlyos szövődményeket okozhat, mint a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.


VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/169old.A gyermekágyas egészségi állapotára a hőmérséklet és az érverés  viselkedéséből tudunk következtetni. Ebből következik, hogy nagy figyelemmel kell kísérni a hőmérséklet változásait, mert a tartós hőemelkedés, vagy láz, gyermekágyi fertőzés tünete.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/316A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk  A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.


VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/77oldA szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülőcsatorna fertőződéséből eredő lázra kell  gondolnunk, így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A vizsgáló kéz(orvos, bába) vagy eszköz által kívülről bevitt baktériumok. (exogen infectio)
A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba, a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre.  A méh kiürülése kétségtelenül  igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére.
VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/78oldLázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,  a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.A méh kiürülése a fertőzés tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük, kétségtelenül fontos tényező.

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/342oldA lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton. Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/323Gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell a lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte, ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk..A visszamaradás kórismézése esetén méhűri letapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/480A visszamaradt lepényrész számos veszélyt rejt magában: Súlyos gyermekágyi fertőzés kapuját képezhetiEzek miatt a visszamaradt lepényrész eltávolítása igen fontos. Méhűri öblítést végzünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/513old                        Vérzések gyermekágybanElőidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.
Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/517old   A gyermekágyi láz elnevezés gyűjtőnév. Gyűjtőneve mindazoknak a lázas megbetegedéseknek, amelyek szülés vagy vetélés után a gyermekágyban jelentkeznek a nemi szervek fertőződése következtében. A gyermekágyi fertőzést leggyakrabban streptococcusok és staphylococcusok okozzák. Gyermekágyi infekciónak vagyis tulajdonképpeni gyermekágyi láznak azok a megbetegedéseket tartották, amelyeknél a kórokozók az élő szövetekbe hatolnak be.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/518old    A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre: 1. Közvetlen ( contact ) fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe. A fertőző csírok megbetegíthetik az épp nyálkahártyát, mint a gonococcus a gramm-pozitív coccusok és a coli-baktérium vagy a felület sérülésein keresztül juthatnak a szervezetbe, mint általában a többi kórokozók.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/526old
Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja, hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticus kezelést.Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a quantilativ vagy qualitativ vérképben. 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/527old
Az ideális antibioticum-kezelés ugyanis az volna, ha ezeket a vizsgálatokat minden esetben el tudnók végezni és azok eredményeitől függően tudnók megválasztani a megfelelő anitbioticum féleséget. Ezért a kezelés során mindig törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint ezeket a vizsgálatokat váladékból, punktátumból, vérből elvégezzük vagy elvégeztessük. A gyermekágyi láz kezelésének gyakorlatában, legalábbis a kezelés megkezdésekor, ez annál kevésbé vihetőbb keresztül, miután a kezelést azonnal meg kell kezdenünk. Ezért kezdjük a gyermekágyi fertőzés kezelését minden esetben penicilinnel.Ha az elmondottak értelmében járunk el, az esetek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és csak igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz súlyosabb alakjaival. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe az általános-antibioticumok, transzfúzió-kezelésen kívül, természetesen egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/175 old
Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/176old
A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, s napjainkban ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!Egyidejűleg feltárást, betapintást végzünk sérülés, lepényrész-visszamaradás biztos kizárására. A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/207old
Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.  

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/208old

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. Különösen sérülések hám horzsolások felületén vagy vérömlenyekben telepszenek meg a kórokozók. (staphilococcus,streptococcus) 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/209old
Endo/myometritiszA nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet. Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.
XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001
XIV/144old
A szepszis kialakulására hajalmosító tényezők a szülés befejező műtétek, sebészi beavatkozás.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/1/1old
Szülészeti asepsis és antisepsis
A terhesek, vajúdók és gyermekágyasok baktérium okozta megbetegedéseinek kóroktana.A gyermekágyi sebfertőzés okozóiLegfontosabb és leggyakoribb kórokozó a streptococcus. A streptococcust kell legelső sorban megemlítenünk mint a gyermekágyis sebfertőzés legkülönfélébb alakjának előidézőjét és egyszersmind a legsúlyosabb halálra vezető megbetegedések leggyakoribb okozóját.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/87old
Ilyen behurcolásnak leggyakoribb alkalmi oka a vajúdónak hüvelyen át végzett szülészeti vizsgálata, továbbá minden per vias naturales végzett szülészeti műtét.
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/91old
Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/92old
Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen                                                   (asepsis-antisepsis)
Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk. a. Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülés alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti. 


XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/243old
A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/482old

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat old be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  Therapia: A lepény és a burok igen gondos ellenőrzése közvetlen szülés után. Ha a lepény egy része hiányzik vagy a burkokon található nyitott érlumenek placenta succentúriata visszamaradására engednek következtetni, avagy ha kétséges hogy ezen két lehetőség egyike is jelen van úgy feltétlenül azonnal be kell tapintani a méhbe, az itt található lepényszövetet fel kell keresni és kézzel le kell választani. Visszamaradt lepényszövet és betapintás két olyan veszedelem , melyek közül az utóbbi jóval kisebb. Szükségtelenül végzett betapintás, ha negatív leletet ad, nem szokott káros következményekkel járni. Ellenben visszamaradt lepényszövet mellett elmulasztott betapintás a szült nőt előbb-utóbb a sír szélére sodorja és elég gyakori a halálok. A kórjóslat a fertőzés tovahurcolására való tekintettel már 12 óra múlva igen kétséges s az idő előrehaladtával hamarosan egészen kedvezőtlen.


XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/595old
Minden lepény-visszamaradással végül a méhizomzat retractiojának rendellenes állapota jár amely részben még fokozza a bajt.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/600old
A lepényért való benyúlás nagyon veszélyes beavatkozás. Ha újaink teljesen desinficiálva vannak is a külső nemi részek és a hüvely felől mégis könnyen vihetünk be csírokat a lepény helyére. Ezek itt a visszamaradó és nekrosisra szánt decidua törmelékekben a legkedvezőbb talajra találnak a kifejlődéshez. Ha egyszer inficiálva van a lepény helyének felülete akkor nyitva áll az az út melyen át a csírok a lepényi vivőeres öblök szabadon fekvő thrombusaiba hatolhatnak s melyeknek fertőzése a pyaemia kezdetét jelenti. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/631old
A gyermekágyba támadó putrid intoxitacióhoz nem éppen szükséges nagyobb mennyiségű bomlásra képes szerves anyag, u.m. pl. lepénydarab vagy abortív pete visszamaradása.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/633old
Az élénk anyagforgalom mellett, mely a peteűr és a méh között fennáll, nem sokáig várat magára a képződött mérges baktérium-termékek felszívódása és ez a testhőmérsék emelkedésében nyilvánul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/638old
Végül még az infectio létrejöttének időpontja is fontossággal bír, ha a csírok a szülés után csak napok múlva jutnak az endometriumig, ott már az elzáródott nyirok és vérpályákra, a fehér vérsejtek és a bactericid védőanyagok erős megszaporodására, a testben való behatolás szempontjából, tehát általába véve kevésbé kedvező körülményekre találnak, mint a szülés alatt vagy közvetlenül utána, midőn a szervezet mindeme védő berendezései még nincsenek kifejlődve. A streptococcusoknak a szülés alatt a magzatvízben való elszaporodása, midőn a csírok a lepény kiürülésével a frissen lemeztelenített endometriumot választják el, különösen rossz prognosist nyújt és gyakran vezet általános infectióra. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/642old
Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/660old
Lepedék a sebeken és a streptococcusok kimutatása a váladékban mindig komoly jelentőségű. Mindazon által az endometrium streptococcus-infectiója is az esetek mintegy 80%-ában meggyógyul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/662old
A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/664old
Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérsék hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/665old
Ilyen körülmények között a gyermekágyi láz általános gyógyítása lép előtérbe.
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/391old
Belső vizsgálatok. Rutinszerűen rectalis vizsgálat ajánlott, de az asepsis szabályainak betartásával, hüvelyi vizsgálat is végezhető. A hüvelyi vizsgálat burokrepedés után felszálló méhűri fertőzés veszélyét rejti magában. A hüvelyben és a vulván lévő baktériumok a vizsgálat során könnyen feljutnak a nyakcsatornába, a méhűrbe, és néhány óra alatt úgy elszaporodnak, hogy mind a magzat, mind az anya életét veszélyeztethetik. Ezért idő előtti burokrepedést követően csak alapos javallat esetén szabad hüvelyi vizsgálatot végezni. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/395old
A lepény és a burok vizsgálata
A gyermekágyban súlyos szövődmények keletkezhetnek abból, ha a lepény egy, akár nagyon kicsiny rész is visszamarad. Minden kotiledót gondosan végignézünk és ha csak gyanúnk van legkisebb hiányra, kézzel vagy műszerrel méhűri betapintást végzünk.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/496old
Köldökzsinórnál fogva kihúzzuk a lepényt oly módon, hogy belső kezünk még a méhűrben marad, ellenőrzi, hogy a méh üres és nincs sérülés. (az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell: egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására ) Leválasztás utána méhet hideg jódos vizzel átmossuk. Lepényéeválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/497old
A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.





XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/543old

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/545old

Semmelweis kórszakalkotó felfedezése, hogy megtalálta  a gyermekágyi lázat okozó vérmérgezés eredetét és megelőzési módját, az antibioticumok vi-546oldal lágában sem veszítette el aktualitását. Amennyiben az asepsis és antisepsis szabályait nem követjük, a sepsis buerperalis ma is igen súlyos kórkép.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/58old

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk. 


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/113old

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/117old

Gyermekágyi láz

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/221old
A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek. Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/596old
Gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre:1. Közvetlen (contact) Fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével, fehérnemű stb.


IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/597old
Méhnyálkahártya és a méhizomzat gyulladása
A méhnyálkahártyájának és izomzatának gyulladása egymástól független kórkép alakjában soha nem jelentkezik ill. ha az egyik szervrészlet gyulladása van is a kórkép előterében mindig megtalálhatók a másik lobos elváltozásai is. A fertőző csírok a méhbe ascensio útján vagy metastaticus (haematogen vagy lymphogen ) úton kerülnek. Az ismert tényezők egymásra való hatásától függ, hogy a csírok a méhben talált elhalt szövetrészekben tenyésznek-e, vagypedig beatolnak-e az élő szövetekbe is. Klinikai tünetei hőemelkedés, szapora pulsus.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például láz. Stb. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/153oldA láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ-bacteriális fertőzés vagy egyébb izgatás hatására.


XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994. XXII./157old

2.21.3.2.Endometritis : Tünetek: Elhúzódó véres folyás, a megelőző szülés, vetélés vagy méhűri beavatkozás. Láz, hőemelkedés, emelkedett fehérvérsejt szám kíséri. Kezelés: Antibiotikum, szükség esetén a méhűreg kiürítése. 2.21.3.3.A méhizomzat gyulladása ( myometritis ) : Tünetek: Láz . A diagnózis a kórelőzmény és a fizikális lelet, laboratóriumi leletek ( fehérvérsejtszám, süllyedés ) alapján lehetséges kezelés. Széles spektrumú antibioticum, méhösszehúzók adása, súlyosabb esetben a méh eltávolítása jön szóba. 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./28old
Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő, amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a szeptikus állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk, és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.XXV/144old
Szülés után manifectálódó bakteriális méhűri és méhkörüli fertőzés

A placenta helye mint nagy mértékben vaszkularizált, vérkóag ulumokkal fedett „sebfelület” kitűnő táptalaj a hüvely és a cervix normális vagy fakultatív patogén baktérium flórája számára. A szülés alatti veszélytényezők közé a gyakori hüvelyvizsgálat, az elhúzódó hüvelyi szülés, illetve a magzati monitorizálás tartozik. Ha az utóbbi szigorú aszeptikus technika mellett, megfelelően alkalmazzák akkor a lázas morbiditás előfordulása csekély. A szülés vezetés módja a genitális fertőzés gyakoriságának alakulásában fontos tényező. Hüvelyi szülés kapcsán a lepényleválasztás szülőutak kiterjedt sérülése a vacuumextrakció fokozzák az infekció veszélyét. /Folyt.145old./  A placenta-és a burokretenció másodlagos vérzést és késői infekciót okozhat ezért ezekre mindig figyelni kell. A szülés után manifesztálódó genetális fertőzés klinikai képéhez tartozik a láz… Az endrometritisz klinikai diagnózisa kezdetben csak valószínűsíthető. Megerősítésére szolgál a vérképvizsgálat, a váladék tenyésztés.

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962. XXVI/160old
A toxikózist kiváltó tényezők:
Kisebb orvosi beavatkozások, vizsgálat stb.


XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/143old

Septikus Shock

A septikus shock ritka a szülészeti gyakorlatban, 8000 szülésre esik egy eset. A sepsis definíciója szerint fertőzésre adott szisztémás válaszreakció, melyet a mikroorganismusok vagy azok toxikus termékei okoznak. A szülészetben leggyakrabban előforduló kórokozók a staphilococcus és streptococcus. 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/145old
Szülészeti nem vérzéses shockos állapotok
1. Életfontosságú szervfunkciók fenntartása 2. Septikus góc lokalizálása, ha lehet szanálása3. Antibioticum therápia4. A kezdeti antibioticum- kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie.


IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./15old
Mikor adjunk antibiotikumot? 
Antibiotikum adása indokolt:1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )2. Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).
Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok eredményét megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl. Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában. Profilaktikus antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát. 

Ismeretlen etiológiájú sepsis

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:
1. A góc tisztítása2. Anamnézis3. Fizikális és szakvizsgálatok
Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás
XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.XXX./ 94old
Cotyledoretentio
Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./92old
1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk. 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./109old
A staphilococcus auerus fertőzések megszaporodását az teszi jelentőssé, hogy ezek a penicillinresistens kórokozók. Átvitelükben „intézeti környezetben” az ápoló személyzet is részt vehet: Könnyen fertőzhetik az anyát és a magzatot is.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./111old
Beolvadó elgennyedő izzadmányok esetében septikus intermittáló lázmenet alakul ki. Nagy fokú érzékenység, flulctuatio jelentkezik a beolvadt területen és mind súlyosabb általános tünetek figyelmeztetnek arra, hogy a beavatkozásunkkal ne késlekedjünk, mert a spontán áttörés veszélyeket rejt magában.A septikus thrombombóliák kialakulásuk után már antibiotikumokkal sem befolyásolhatók minden esetben biztosan és a beteg ebben a stádiumban a folyamat teljes megnyúgvásáig veszélyben van.
XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották. Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés következtében létrejött halálozás.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936XXXIV./77old
Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is(szülési hyperthermia). A szülés folyamán fellépő láznál természetesen első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./204old
Méhgyulladás

A gennykeltők által okozott fertőzésre a leggyakoribb alkalom a szülés és a vetélés. De oka lehet a fertőzésnek mindennemű méhűri beavatkozás, így vizsgálás, méhkaparás minden nem asepticus módon véghezvitt szülészeti vagy nőorvosi vizsgálat és kezelés. Bár kisebb nőgyógyászati vizsgálat, illetve kezelés révén gyakran nem történik fertőzés, nem szabad feledni, hogy minden ilyen nem asepticusan végzett kezelés vagy beavatkozás fertőzést okozhat így esetleg a beteg életébe kerülhet.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./206old
Megelőzés és gyógyítás

A betegség megelőzésének útjait a fertőzésről mondottak írják le. Az egyik legfőbb feladat tehát az, hogy minden beavatkozást, méhűri vizsgálatot és kezelést a nőgyógyászati asepsisnek szigorú szem előtt tartásával végezzük. Nagyobb körültekintést igényel a megelőzésnek másik része, nevezetesen az, hogy megakadályozzuk a szervezetben meglévő fertőző csíroknak ténykedésünkkel való felvételét. Ezért minden nemű beavatkozás előtt válladék vizsgálatot végzünk.


XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./362old
A sebfertőző gyulladást előmozdító alkalom a gyermekágy ez élettani állapotok alatt sokkal gyakrabban fejlődik ki a fertőző gyulladás külső behatások sérülések útján. Sérülések között első helyen áll mindenütt tisztátlanul végzett beavatkozás, méhkaparás. Ugyanígy okai lehetnek ezeknek a gyulladásoknak a különböző, Ú.N. Kis nőgyógyászat körébe tartozó és rendesen ambulanter végzett más beavatkozások méhűr stb. ha nem megfelelő asepsissel és szakértelemmel végzik azokat. A gyulladások okai legtöbbször az ismert sebfertőző baktériumok. Így elsősorban a streptococcusok különböző fajtája és staphilococcucosok. Tudva levő, hogy a fertőzés létrejöttéhez nem elegendő sebfertőző csírok bevitele vagy jelenléte, hanem ahhoz az is szükséges, hogy az illető szervezet védekező képessége gyengébb legyen, mint a fertőzés foka, illetve, hogy a fertőzés a szervezet védekező képességét le tudja kűzdeni.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./370old

A gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek nem futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk. A visszamaradás kórismézése esetén méhűri betapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./596oldA gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.Ez a körülmény rámutat arra, hogy a gyermekágyi fertőzés megelőzése érdekében a szülés helyes vezetésével igen sokat tehetünk.
A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre


1. Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe3.   A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: 
a. Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.



XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./604old

Valahányszor egy-egy gennyes thrombus részecske kerül a keringésbe, hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely 24 órán belül sokszor ismét a normális hőmérséklet színvonalára süllyed. Ennek a folyamatnak ismétlődése következtében alakul ki a minden septikus kórképre jellemző intermittáló lázmenet.       /605/ A megelőzésre Semmelwis tanította a szülészeket és ezeknek a tanításoknak köszönhetjük a gyermekágyi láz halálozásában Semmelwis működése után beállott hatalmas javulást. A Megelőzés vagyis az a követelmény, hogy a fertőzés elkerülésére a terhességben, szülés alatt és a gyermekágyban minden lehetőséget meg kell teremteni, ma is legelsőbb rendű kötelessége a szülés vezetésével foglalkozó szakembernek. E helyen is hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetében attól függetlenül alkalmazunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok, chemotherapeutikumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. 


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./24old
A láz előnyösen befolyásolta a bakteriális infectiók kimenetelét.       /25old/
A láz a szervezet védekezésének egyik fontos láncszeme. Az enyhe és a közepesen súlyos infectióban ma már igazoltnak tekinthető a láz és az EP-ek pozitív szerepe. A láz az esetek döntő többségében segíti az állati és emberi szervezetet a kórokozók elleni kűzdelemben.


XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./39old
Lázas betegek anamnézise, a lázas állapot értékelése, laboratóriumi diagnózisa
Anamnézis további fontos kérdései: Volt-e a közelmúltban kórházban, átesett-e orvosi beavatkozáson, kórházi fertőzés, ill. bacteriaemia lehetősége.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./211old

Ascendáló fertőzés útján a felső genitális traktusba kerülve viszont súlyos kismedencei gyulladást eredményezhetnek, amelynek a láz az egyik vezető tünete.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./117old/
A gyermekágyi láz
A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./141old/
Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./142old/

A méhfüggelék gyulladásának tünetei:
1. Fájdalom2. Láz3. Folyás 4. Vérzési zavarok
2. A láz a szervezet védekezése a kórokozókkal szemben, ugyanakkor azonban kimeríti a beteget is. A heveny szagban 39-40fokot is eléri és rendszerint csak lassan csökkenve megy át a félheveny szakra jellemző hőemelkedésekbe. A heveny szakot a magas láz szapora érverés fájdalom jellemzi. A laboratóriumi vizsgálatkor a vörös vértestek süllyedési sebességének fokozódása, valamint a fehérvérsejtek számának emelkedése észlelhető.


XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.XLI./61old/

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.XLII./83old/
Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./83old/
Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói
a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. b., Méhűri beavatkozásokc., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./148old/

A női húgycső olyan területre nyílik, amely a kórokozók szempontjából a húgycsőre a fertőzés veszélyét jelenti. A kórokozók a húgycső külső nyílása körül, de a húgycső elülső harmadában is saprophytaként jelen lehetnek, ami azt e veszélyt rejti magában, hogy minden műszeres vizsgálat vagy beavatkozás, magasabb szakaszaiba juttatja a baktériumokat amelyek gyulladást okozhatnak. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./518old/
Toxicus shock syndroma kialakulhat szülés vagy műtétet követő időszakban. Klinikum és terápia a toxicus shock syndroma jellemzője a hirtelen kezdődő magas láz.


XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./961old/
a., Therapia
Az alapbetegség gyógyítása:  Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.


b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: 
A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. 
d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.
XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./964old/
A streptococcus okozta endocarditisek többsége hatásosan kezelhető napi 12-20 ME penicillin G-vel, de az egyéb típusú anaerob baktérium által kiváltott endocarditis optimális kezeléséhez a laboratóriumi adatokra kell támaszkodnunk. A bőr és lágy részek anaerob fertőzései rendszerint traumát, a vérellátás csökkenését vagy műtétet követően alakulnak ki. 


XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./1006old/
Streptococcus fertőzések diagnózis legfőbb pontjai. Hirtelen kezdődő láz, rossz közérzet. Klinikai tünetek: a streptococcus jellemzője a hirtelen kezdődő láz. 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.XLV./61old/
A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe./67old/
A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./62old/
A fertőzés leggyakrabban a gennykeltő baktériumok okozzák ( streptococcus, staphylococcus.) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvos működéséből ered. A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér-és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a pyaemia képe. 


XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960. XLVIII./84old/
A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése. /85old/Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./72old/

Fertőzéses megbetegedések.A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./73old/

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik a méhizomzatot. A szülés kapcsán a fertőző csírok könnyebben jutnak be a vékákba, vagy a vénák mentén terjednek fel.
/77old/
A méhgyulladásA méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./77old/
Fertőzéses megbetegedések.A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./78old/

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./84old/
A méhgyulladásA méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése/85old/
Ha lobkeltő tényező hatása a nyálkahártya határán túl terjed a méhizomzat gyulladásáról beszélünk (metritis ). Az izomzat ilyenkor erősen bővérű lesz, az izomköteg közt exsudatum halmozódik fel, amely el is gennyedhet (metritis dissecans). A méh ilyenkor jelentékenyen megnagyobbodik, puha tapintatú lesz, spontán s megmozgatásra is igen fájdalmas és rendetlen vérezgetés mutatkozik. Tünetek: Láz.Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők s melyeket a visszafejlődés okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. Ezek a fetális elemek belső szekréciós működésüknél fogva erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg, ha placentáris polypus kiürül. 


-----Dr. Vitéz István – Dr. Hűttl Tivadar Sebészeti hygiene Medicina könykiadó Budapest 1964./21.old/Contact infectio
Az érintéssel történő fertőzés leggyakrabban az orvos és a nővér kezének közvetítésével jön létre. 
------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/293.old/
A fenti, a műtétek jellegéből következő sebinfekciós rátált számos tényező rizikó faktor befolyásolja. Riziko faktorok: 1. Beteggel összefüggő rizikó tényezők2. Fokozott a sebinfectio riziója:3. Leromlott állapotban, írradiált terleten végzett műtéteknél 4. Csökkent immunitású állapotban 5. Hypoxaemiás szöveteket érintő műtéteknél 6. Intraoperatív rizifaktorok7. Műtéti bemosakodás minősége, a beteg műtét előtti tisztasága, a műtét előtti bőrfertőtlenítés, a műtő ventillátiós rendszere, a sterilizálás minősége, a sebész műtéti technikája.

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/295.old/

Felületes (bemetszési sebfertőzések) 3 kritérium, melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell: 1. Kritérium: Az infectio a műtét után 30 napon belül jelentkezik.2. Kritérium: A fertőzés csak a bemetszés által érintett bőrt vagy bőr alatti szöveteket érinti.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább 1 fenáll.- Gennyes szivárgás a felületes bemetszés területéről, laboratóriumi konfirmációval vagy anélkül. A felületes bemetszés válladékából vagy szövetéből származó aseptikus körülmények között nyert mintából kórokozóból tenyészthető ki.- A fertőzés tünetei közül jelen van legalább egy: Fájdalom vagy érzékenység, helyi duzzanat, bőrpír, égő érzés.
Méh(bemetszési) sebfertőzések.A 3 kritérium melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell. 1. Kritérium: Az infectio a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik, kivételt képez az inplantátum beültetés, amelynél a műtéttől számított egy éven belül jelentkező fertőzés is ide sorolandó.2. Kritérium: A fertőzés a bemetszés által érintett mélyebb szövetekben (fascia, izomszövet) lokalizálódik.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább egynek teljesülnie kell. - Gennyes szivárgás a seb mélyebb rétegeiből de nem érintettek azok a szervek vagy testüregek, amelyeket a műtét ugyan csak érintett.- A mély bemetszés spontán szétválása vagy ennek sebész által újra megnyitása abban az esetben, ha a betegnél az alábbi tünetek közül legalább egy fenáll.: 38celsius foknál magasabb láz, helyi fájdalom, érzékenység-mindez abban az esetben kórjelző ha a bemetszésből nyert minta tenyésztési vizsgálata pozitív.Szervi- testüregi fertőzésekA 3 kritérium, melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell: 1. Kritérium: A fertőzés a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik implantátum beültetés után 1 éven belül. 2. Kritérium: A fertőzés a test legkülönbözőbb, a műtétbe bevont részeit érinti, a bemetszésnél a bőr, fascia, izomréteg kivételével.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább 1 nek teljesülnie kell: -Gennyes szivárgás abból a drénból, amelyet a műtéttel érintett szervbe vagy testüregbe vezettek be.- Pozitív tenyésztési eredmény olyan válladékból vagy szövetmintából, amely a szervből vagy a testüregből származik.


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./23.old/
Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg lekűzdésére.

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./79.old/
A staphylococcusok tehát elsődlegesen mindig emberi forrásból származnak. 


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./88.old/
Sebfertőzés helye és időpontja
Azt tudni illik, hogy a seb-infectiók nagy többségükben a műtőből erednek. Viszonylagos biztonsággal meghatározhatjuk a fertőzés helyét, amikor a sebfertőzések sora egyértelmű technikai hiba eredménye. A műtét utáni harmadik napon belül jelentkező szokatlanul nagy láz a sebgennyedés rendszerint műtői fertőzésre utal: Ha később, ez az osztályon szerzett fertőzés bizonyítékának tekinthető, ami sokszor igaz lehet.


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./263old/                Gyermekágyi láz
A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus. 


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./265old/
Tovaterjedő megbetegedések
A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk. Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet. A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt volt.


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./147old/

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében). 


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./169old/

A gyermekágy szövődményei
A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét. Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki. Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése (intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett eréjes antibioticum-és sulfonamid-kúra.
-

-----Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./210old/
A női nem szervek gyulladásai
Általános tünetei a kórokozók mérgeinek vagy az elpusztult szövetfehérjék felszívódásának köveztében kialakult láz és az általános gyengeség. /211old/Legtöbbször alulról felszálló fertőzés okozza a kürtök gyulladását, amely azután magába foglalja a petefészkeket és a kis medencében körülöttük lévő hashártya területét is. Kórokozója leggyakrabban gennykeltő baktérium (staphylo-streptococcus)