Első sorozat, a lepényvizsgálat szabályaira terjed ki, ahol Iványi doktor végezte a műveletet.

Javallat nélküli méhűri beavatkozást végzett, jódos bethadinos őblítés nélkül. A papíron olvasható, hogy másnap 3 óra 35 perckor, cotyledo távozott. Milyen hatásfokú volt a vizsgálata?   A Bumm féle kanálall felhordta a fertőzést a hüvelyből, mivel előtte a nejem láztalan volt, és a magzatvizet is tisztának írták le, tehát a fertőzést csak a szabálytalan Bummkanalas betapintásával hordhatta fel.

Mára ez az első rész a szabályokból a történések folyamatában, időrendi sorrendben.

  1. szülés   szívhang rendellenesség
  2. lepény vizsgálat I.  szemrevételezéssel
  3. lepény visszamaradás ellenőrzése betapintással (Javallat nélkül)        a kaparék szövettanra nem leadva.
  4. méhűri öblítés kihagyása
  5. 4-5 óra múlva 39,9 fokos láz.  16órakor algopyrin demalgonyl
  6. antibiotikum kihagyása   Kifáradásos hőnek értékelték.
  7. Kontról hő, egy óra múlva 39,5celsius fok
  8. gyermekágy csak két órás megfigyelés  műtét után.  4órát írnak elő műtét esetén, után szoros megfigyelést
  9. láz kezelése 2007.06.28.16órától -2007.06.29. 03óra 35percig. ?????  Jónás gondos megfigyelés!!!
  10. méhkaparás, leadva szövettanra.  Cotyledo távozik szülés utáni  18 órával (lepényrész)
  11. hajnali szövetek tartósítás nélküli tárolása 3 napon keresztül
  12. utólagos bejegyzések  (dokumentációs kötelezettségek)

16órakor algopyrin demalgonyl

Akkor kezdjük a lepényvizsgálat szabályaival!!

lepény vizsgálata

 

 

 

.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

 

I/422old

A gyerekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy –akár nagyon kicsiny- része visszamarad, azért a placenta vizsgálata igen fontos.

 

Minden kotiledot gondosan végignézünk, és ha csak gyanúnk van  babnyi vagy nagyobb hiányra, műszerrel vagy kézzel be kell tapintani.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/474old

Ha csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell

Távolítani.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.

Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas láz

Therápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/140old.

Korai szülés utáni vérzés:

A lepény megszületését követő első 24 órában bekövetkező jelentős , több mint 500ml-es vérveszteséget tekintjük ennek. Ezen kórkép leggyakoribb okai a következők:

Visszamaradt lepény, vagy magzatburok.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!

12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.

Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).

Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

 

III/260old.

A gyermekágy alatt vérzéseketa méh hiányos visszafejlődése, lepény -, valamint burokrész visszamaradása okozza.

Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása.

A visszamaradt lepényrész miatt már közvetlenül  a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony.

Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozók csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak.  A fertőzött lepényrészből  a bactériumokat a vér –és a nyirokerekbe juttatjukés ezzel a fertőzés tovaterjedését segítjük elő.

 

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

 

IV/85old.

Tünetek a fájdalom és a láz.

Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz.

Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza.

A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris polypus kiürül.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/193old

A spontán kiürült vagy különböző műfogások hatására távozott lepényt nagyon gondosan meg kell vizsgálni. A gyermekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy része---akár csak igen kicsi része is--- visszamarad.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/197old

A lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.

A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.

A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak.

A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük.

A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/156old

A megszületett burkot és lepényt gondosan meg kell vizsgálni, nem maradt vissza burokrészlet, vagy lepényrész. (cotyledo)

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/158old

Ha a lepényrész visszamaradásra a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. A közvetlenül szülés után, steril körülmények között végzett méhűri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége mindenesetre elmarad a lepényrész visszamaradásának veszélyétől . A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis súlyos szövődményeket okozhat, mint a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/307old

Mivel a vérzés leggyakoribb oka a lepényrész vagy melléklepény visszamaradása, a lepényt ismét gondosan meg kell vizsgálni!! Ha a lepényt hiányosnak vagy hiányra gyanúsnak találjuk, méhűri betapintást kell végezni.

A méhűri betapintás kivitele hasonló a lepényleválasztáséhoz.

Majd méhűri öblítést végzünk.

 

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/316old

A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)

A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk

A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.

 

 

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

VII/342old

A lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton.

Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.

3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.

A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/323old

Gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell a lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte, ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk..

A visszamaradás kórismézése esetén méhűri letapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/480old

A visszamaradt lepényrész számos veszélyt rejt magában: Súlyos gyermekágyi fertőzés kapuját képezheti

Ezek miatt a visszamaradt lepényrész eltávolítása igen fontos.

Méhűri öblítést végzünk.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/513old

Vérzések gyermekágyban

Előidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.

 

Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.

 

 

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/514old

A lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk.

Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

 

 

 

 

 

 

IX. Dr Székely József  Klinikai alapismeretek  Szülészet- Nőgyógyászat köréből  ápolók

Részére   5.kiadás  Medicina kiadó 2014

VIII/185old

 

 

A lepény távozása után hosszabb idővel fellépő vérzések oka lehet lepényrészek visszamaradása a méhűrben. Ha a méhösszehúzok adása nem jár eredménnyel a visszamaradt lepényrészeket műszeresen kell eltávolítani. A vérzés következtében kialakult heveny vérszegénység transzfúzió adását indokolja.

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/174old

 

A magzat megszületésével egy időben kezdődő vérzés sérülésre utal.

A vérzés a magzat megszületése után percekkel, a placentaris szagban kezdődik, ha a lepényleválás nem fíziológiás:

a lepény távozása után-a postplacentaris szagban- kezdődő vérzéseknek 3 fontosabb oka lehet.

-lepényrész-visszamaradás

-valódi atonia uteri és

-véralvadási zavar

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/175 old

 

Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/176old

 

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, s napjainkban ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

Egyidejűleg feltárást, betapintást végzünk sérülés, lepényrész-visszamaradás biztos kizárására. A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

 

 

 

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/207old

 

Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old

 

Endo/myometritisz

A nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet.

Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/243old

 

A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/244old

 

Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be.

Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/595old

 

Minden lepény-visszamaradással végül a méhizomzat retractiojának rendellenes állapota jár amely részben még fokozza a bajt.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/602old

 

A lepényszövetből visszamaradt esetleges kisebb részleteket kihozzuk és meggyőződjünk afelől, hogy a méh belseje sima és minden el van távolítva. Most a méhür kiöblítése következik.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/608old

 

Ha csak gyanú is merül fel arra nézve, hogy a lepény nem ürül ki tökéletesen, akkor a méhürt ki kell tapintanunk arra nézve: hogy maradtak e vissza részletek és azok eltávolításának minden más terápiát meg kell előznie.

 

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/631old

 

A gyermekágyba támadó putrid intoxitacióhoz nem éppen szükséges nagyobb mennyiségű bomlásra képes szerves anyag, u.m. pl. lepénydarab vagy abortív pete visszamaradása.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/662old

 

A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/668old

 

A súlyos, de a méhűrre korlátozott rothadási folyamatoknál így pl. visszamaradt lepényrészletek rothadásánál, elevesedett myomáknál, stb. Ismételten végezték a méh kiírtását szerencsés kimenetellel.

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/391old

 

Belső vizsgálatok. Rutinszerűen rectalis vizsgálat ajánlott, de az asepsis szabályainak betartásával, hüvelyi vizsgálat is végezhető. A hüvelyi vizsgálat burokrepedés után felszálló méhűri fertőzés veszélyét rejti magában. A hüvelyben és a vulván lévő baktériumok a vizsgálat során könnyen feljutnak a nyakcsatornába, a méhűrbe, és néhány óra alatt úgy elszaporodnak, hogy mind a magzat, mind az anya életét veszélyeztethetik. Ezért idő előtti burokrepedést követően csak alapos javallat esetén szabad hüvelyi vizsgálatot végezni.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/395old

 

A lepény és a burok vizsgálata

 

A gyermekágyban súlyos szövődmények keletkezhetnek abból, ha a lepény egy, akár nagyon kicsiny rész is visszamarad. Minden kotiledót gondosan végignézünk és ha csak gyanúnk van legkisebb hiányra, kézzel vagy műszerrel méhűri betapintást végzünk.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/497old

 

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/543old

 

 

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/58old

 

 

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk.

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/113old

 

 

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

 

 

 

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/117old

 

 

Gyermekágyi láz

 

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek.

 

 

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/216old

 

A lepényi szak vezetésében a legszigorúbb tartózkodó magatartás kötelező. Általában 4-500 mililiter-nyi vérveszteséget tekintünk a fíziológiás vérzés felső határának, amég tehát a vérzés ennél nem több, okunk a beavatkozásra általában nincs. Ugyanígy nem jelent okot beavatkozásra a méh elernyedése a lepényi szagban, ha azt vérzés nem kíséri, hiszen ez az elernyedés élettani jelenség.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/221old

 

A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek.

Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

 

 

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.

XXIII/154old

 

 

 

Következtetések

 

Ha a lepénymaradvány nem távolítható el tökéletesen, a méh eltávolítását kell végezni.

 

 

 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXIV./28old

 

Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő, amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a szeptikus állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk, és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

 

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVII/43old

 

 

Placentaris és postplacentaris vérzések okai:

  1. Sérülések
  2. Atónia
  3. Lepény, ill. lepényrész visszamaradás

 

Nyilván felmerül a kérdés, hogy van e valamilyen lehetőség a szövődmények megelőzésére. Az alábbi bevált szempontok betartása bizonyos mértékben az oligaemia mértékét csökkenti vagy a fatális állapot kifejlődésének elejét veszi.

 

2. A vércsoport pontos tisztázása már terhességben.

6. Placentaris szak helyes vezetése

8. Szövetkímélő, helyes műtéti technika

 

A felsorolt szempontok közük kiemelkedőnek tartjuk a placentaris szak helyes vezetését.

 

 

 

 

 

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/71old

 

Intra-és postpartum vérzéseket okozó kórképek

 

Dic

Lepényrészek visszamaradása

Placenta beágyazódási rendellenességei

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/72old

 

A kézzel történő méhűri betapintás után a gyermekágyas eltérés nélküli esetekben is maradjon a szülőszobán legalább 4 órán keresztül. Fokozott felügyelet kötelező.

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/107old

 

 

A szülés után a terhesség alatti keringésváltozások, a lepény vagy részeinek visszamaradása, a beágyazódási rendellenességek, a méh izomzatának kóros változásai, illetve sérülései eredményezhetnek jelentős vérveszteséget.

 

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXX./ 94old

 

Cotyledoretentio

 

Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.

 

 

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936

XXXIV./343old

 

 

A burok visszamaradása ugyanis megközelítőleg sem jelent olyan szövődményt mint a lepényrészé, mivel a burok és a méhfal között keringési kapcsolat nincs: Az csupán mint isolált idegen holt bomló anyag és lochia-akadály szerepelhet ha ez utóbbi zavar előfordul úgy-még magas láz esetén is, ami csak ártatlan felszívódásos reactio és a lochia retentio követi „elegendő a gyermekágyban feltárás és a portio rögzítése mellett óvatos méhűri öblítése.

 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVI./370old

 

 

A gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek nem futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk. A visszamaradás kórismézése esetén méhűri betapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./310old

 

A lepény, a köldökzsinór és a magzatburok vizsgálata

 

 

A lepény anyai felszínének vizsgálata során minden cotiledót gondosan megvizsgálunk, és ha hiányt állapítunk meg, vagy erre gyanakszunk, akkor méhűri betapintás végzünk a visszamaradt lepényrész eltávolítására. A burok szélén végződő erek visszamaradt melléklepényre utalnak, és méhűri betapintást tesznek szükségessé.

 

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XXXIX./227old/

 

10.0 Anyai halálozás

10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./117old/

 

A gyermekágyi láz

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

 

 

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLI./61old/

 

 

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

 

 

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLII./83old/

 

Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIII./83old/

 

Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói


a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok.

b., Méhűri beavatkozások

c., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.

d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

 

 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLV./61old/

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe.

/67old/

 

A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./84old/

 

A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

/85old/

Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében.

 

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./84old/

 

A méhgyulladás

A méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése

/85old/

 

Ha lobkeltő tényező hatása a nyálkahártya határán túl terjed a méhizomzat gyulladásáról beszélünk (metritis ). Az izomzat ilyenkor erősen bővérű lesz, az izomköteg közt exsudatum halmozódik fel, amely el is gennyedhet (metritis dissecans). A méh ilyenkor jelentékenyen megnagyobbodik, puha tapintatú lesz, spontán s megmozgatásra is igen fájdalmas és rendetlen vérezgetés mutatkozik. Tünetek: Láz.

Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők s melyeket a visszafejlődés okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. Ezek a fetális elemek belső szekréciós működésüknél fogva erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg, ha placentáris polypus kiürül.

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/119old/

 

A lepényi szak vezetésében a legfontosabb, hogy a méhet nyomkodni, dörzsölgetni nem szabad, mert ezzel megzavarjuk a lepény rendes levállását, ami súlyos vérzést és lepényrész-(cotyledo-) Visszamaradást okozhat.

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/123old/

 

A megszületett lepényt gondosan meg kell vizsgálni, nem maradt-e vissza a méhbe lepényrész vagy nagyobb burokrészlet. Szétterpesztett ujjaival megemeli a buroknál fogva a lepényt. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy nem fut-e a burkon a lepénytől elvezető és oda-vissza nem térő, elszakadt ér.

 

/124old/

 

 

A lepény anyai felszínét különös gonddal kell megvizsgálni.

 

/125old/

 

Bármilyen okból indul meg a vérzés (a méh hiányos összehúzódása, lágyrészsérülés, lepényrész visszamaradás), az súlyos veszélyt jelent.

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/166old/

 

Lepényleválláskor könnyen visszamaradhat a méhüregében, /167old/ és erős vérzést okozhat. Ha nem távolítjuk el, fertőzés forrása is lehet. Ezért a lepényt megszületése után a burkokkal együtt mindig gondosan megvizsgáljuk. Ha a burok repedés helye felé erek tartanak, ez biztos jele a méhűrben visszamaradt melléklepénynek, amit belső kézfogással az orvos eltávolít.

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/259old/

A méh hiányos visszafejlődése

Rosszul fejlődik vissza a méh akkor is, ha a nemiszervek a szülés alatt fertőződtek, de akkor is, ha az asszony nem szoptat. Hasonló tüneteket okot a burok vagy lepényrész visszamaradása is.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

 

Vérzések a gyermekágyban

A gyermekágy alatt vérzéseket a méh hiányos visszafejődése, lepény-, valamint burokrész visszamaradása okozhatja. Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása. A méh igyekszik a szervült véralvadékokkal borított lepénydarabot magából kilökni. Ez néha erős vérzés kíséretében sikerül is, máskor ez nem következik be, és a vérzéssel egy időben hőemelkedés, hidegrázás, magas láz támad. Visszamaradt lepényrész miatt már közvetlen a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony, és ehhez most a gyermekágy alatt újabb, esetleg nagy mennyiségű vérveszteség társul. Íly módon a gyermekágyas vérszegény lesz. Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozó csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak. A gyermekágyas méhből távozó lepénydarabnak látszó szövetdarab természetét szabad szemmel biztosan felismerni nem tudjuk, ezért laboratóriumban szövettani vizsgálattal kell eldönteni, lepényrész vagy csak véralvadék a kiürült szövetdarab.

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/147old/

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében).

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/175old/

 

Betapintás, lepényleválasztás

 

Így közvetlenül a méhűrbe tud betapintani és nem viszi fel kezével a hüvelyben lévő fertőző csírokat. Utána a méhűrt egy liter hideg jódis vízzel kiöblíti.

 

 

Eddig tartott Iványi doktor sarlatánsága. Csak ennyi tankönyv szól ellene!!!