Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

LÁTSZATRA SEM ADÓ ELJÁRÁSOK NEVEKKEL!!

0

Látszatra sem adó eljárások nevekkel!
Az ilyen bírósági tárgyalásokon az orvosok arra törekednek, hogy velük, és szakértőikkel egyetemben, olyan megalázó többséget tudjanak alkotni, ahol a vádló megszólalásakor többen rárivalkodva, majd hazugságokat többször ismételgetve, melyek nyilván valóan a tényekkel, és a tudománnyal köszönő viszonyba nincsenek, oly mértékben szorítsák a károsultba a szót, hogy neki kedve már megszólalni ne legyen, így a bírónak már más feladatot nem adtak, mint elmondásaik szerint a sok zagyvaságuk alapján hozzon ítéletet. Meglepetéssel szolgálhattam, ennek a pár szélhámosnak, nevezetten Berbiknek, Jónásnak, és Iványinak, akik igen trükkösen elintézték  egy elfogultsági kérelemmel, hogy az általam felkért szakértő, a tárgyalást végig hallgathassa, abba bele ne szólhasson, véleményét el ne mondhassa. Ebben a ténykedésben jelentős szerepet Játszott Berbik, aki az élete folyamán munkahelyeit tekintve, Szegedtől –Esztergomig, nem sok szeretetnek örvendett, örömet csak akkor okozott, mikor munkahelyeiről eltávozott. Itt kell elmondanom, hogy Szakértőmnek oly módon adtak lehetőséget a segítségre, hogy az ügyvédemmel, és velem konzultálva, mi elmondhattuk a szakértő felénk elmondott véleményét. Ám ez nem lett annyira egyszerű, mert tudatában voltak az emberi elme határainak, és olyan jelentős témaköröket beszéltek ki a szakértőik, melyeket ott helyben lereagálni képtelenség volt. A bíró erről a kis trükkről úgy tett, ártatlan fejével, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne!! Ez volt Berthold Bíró!!!(Tatabánya büntetős). Végül abban maradtunk, hogy a szakértőnk jegyzeteljen, és utólagos beadványával cáfolja meg a ráolvasottakat, ahol még a saját szakértői véleményét sem hagyta Berthold bíró megvédeni, szóban, ütköztetve az ellentéteket, és végig kellett hallgatni, ahogy a sok mellébeszélést, iratellenes dolgokat, fontos időbeni tények kihagyásán átléptek, és tovább folytatódott a tárgyalás, hitelesítve azokkal a tényekkel, hogy nekünk nem volt hozzászólnivalónk, a hamis tanúk, pedig elmondták a frankót. Úgy állították fel a rendszert, láthatóan már gyakorlottan, hogy a négy ellenünk beszélő szakértő mellé, felsorakozott a három vádlott, és melléjük két ügyvéd, így mi a tárgyaláson az ügyvédemmel magunkra maradtunk.  Mikor észrevettem, hogy ez a pótmagánvád, semmi másról nem szól, mint a pótmagánvádló anyagi , és érzelmi megtöréséről, és olyan igazságtalan dolgokkal való tények elfogadtatásáról kényszerrel, a jog trükkökre való felhasználásával, hogy megtörésre kényszerítsék az áldozatot. Nem kímélve, sőt figyelembe se véve azt a hátrányos helyzetét, amelyet pontosan a vádlottak idéztek elő. Elmondanám, hogy nem csak nem kímélve, hanem gusztustalanul tudatosan felhasználva azokat a gyenge pontokat, melyek akár lelkileg, akár időben, és nem utolsó sorban anyagilag ők hoztak létre a tettükkel. Eddig bíróságon történő találkozások alkalmával, a szemükben a legsekélyebb együttérzés sem mutatkozik, leginkább, az jön le a viselkedésükről, hogy gondolom, hogy én naív ember, nekibátorkodom, menni, az általuk igen nagyra becsült tudománynak, melyet hitelesen csak ők képviselnek.  Mikor ezeket a tényeket már világosan átláttam, és azt is, hogy mesterségesen írásban válaszadásokra kényszerítenek, a szakértőmön, és az ügyvédemen keresztül, rájöttem, hogy ezen írások tartalma, nem igen érdekes, inkább az ezek által a zsebemből  kihúzott pénzmennyiségnek volt jelentősége számukra. Tudni kell ehhez azt, hogy mint pótmagánvádlóval fizettetik meg a saját szakértőm írását természetesen, de az ellenfél táborából, az ellenem irányuló hamis, tényeket kihagyó szakértői véleményeket is, melyek 100 ezres nagyságrendűek darabonként. Várják tudatosan azt a pillanatot, amikor már nem érkezik válasz, hisz az ellenfél az igazát  már soha nem fogja tudni bizonygatni. Így nyugodt lelkiismerettel továbbra is visszamehetnek a saját kórházaikba dolgozni, és úgy tesznek, mintha mindent a legnagyobb  rendben hagytak volna maguk után. Itt jött a gondolat, hogy tankönyveket kell vennem, és akarva nem akarva bele kell vessem magam a szülészet tudományának azon részébe, mely nálunk felvetette, a gondatlan orvosi magatartás alapos gyanúját. Érdekes módon az 56 db feldolgozott tankönyv anyagával, már nem óhajtottak vitatkozni az érintett orvosok, csak tanúvallomásaikkal szerették volna igazolgatni, az általuk el nem végzett vizsgálatok valódiságát, melyeket egyetlen általuk kiadott orvosi lappal, ápolási lappal, igazolni nem tudnak. Számukra teljesen bizonyossá vált, hogy nem csak sok helyen felületesség, szabályok megszegése, és tudatos félrevezetés folyik, akár az orvosok, de most már a hatóságok részéről is, mert irányvonalnak tekintik azt a tényt, melyben itt az Esztergom rendőrkapitányságon Keil István volt bünügyi osztály vezetője, megszüntette az eljárást, úgy, hogy az első kiadott hatósági felkérésre megírt szakvéleményre reagálni nem hagyott.  Ezzel olyan utat tört a többi hatóság előtt, hogy mindegyik lássa, hogy merre kell vinni az ügy kimenetelét, minden ténnyel ellentétben. Aztán innét jön a kálvária, melynek szülőatyja  az esztergomi bűnügyi osztály.   Majd folytatom tovább, egyenlőre ennyi!!Jelen büntető bíró, még ítéletet nem mondott, így nincs miért megnevesítenem. Az 56 db tankönyv amit beadtam sűrítményben, rendelkezésére áll. Az ő egyéni elbírálása, és egyedüli hatalma ezen szakaszban, hogy a tankönyvek , vagy a nem általunk képviselt szakértők mellett dönt. Úgy gondolom, 1910-től, 2012-ig a tankönyvek sokasága lefedik a szülészet tudományát, annak fejlődése évről évre követhető. Ehhez csak a kijelölt részeket el kell olvasni, hisz ezért adtuk be bizonyítási papírokként.
Üdvözlettel: Greiner Tamás

Nos mivel időközben az ítélet megszületett, és az elmarasztalásuk elmaradt a vádlottaknak, így elmondhatom, hogy Rázsó Ferenc bíró volt, aki folytatva elődje munkáját, minden szabályszegésével egyetemben, ugyanazon fonalon folytatva az eljárást, a szakértői vélemények aggályosságának ellenőrzése nélkül, mely egyébként nem önálló döntésén alapulna, hanem igen is a tudományos tényekre hagyatkozva kellett volna ítélkeznie!  Ezek teljes nélkülözésével, a kirendelt szakértők álláspontjaira hagyatkozva, melyek többszöri felszólításunkra, is aggályosak a tankönyvek szerint, hozta meg azt az ítéletet, mely ugyan nem végérvényesen, de első fokon 8 év alatt hozta meg azt a végeredményt, mely sem a tudománnyal, sem a hatályos törvényekkel, köszönőviszonyban sincs!


DR. Jónás László hazudik mint a vízfolyás, hogy mentse a bőrét!!!

0

Nagy igazság

Nem bírtam ki, azt ígértem, hogy megvárjuk a jegyzőkönyvet!!

Nem várjuk meg!!  Íme két oldal JÓNÁS mai beadványa. A pofátlanság

már nem

ismer határokat, ezért úgy gondoltam, felteszem, hogy mindenki lássa,

miről

beszél ez az eszement!!! A dekurzus lap egy részletét bemásoltam, melyből

feketén fehéren

kiderül, hogy

Jónásnak  egyetlen bejegyzése volt a papíron, kár, hogy azt is utólag tette.

16 óra, és a 29.-e 3 óra 35 között középen van egy bejegyzése, mert már

máshova nem tudta besúvasztani.(37,7c fok, 84 pulzus) Ehhez képest a

beadványában úgy beszél, mintha egész idő alatt csak a nejem lett volna a

programja, hogy kezelje. Az osztályos orvosra hivatkozik, aki jelen

esetben

nem  a per tárgya, egyébként Szentjóbi orvosról van szó benne, rá

hivatkozik!!  Szentjobbi  a 39,9 fokos lázra rendelt el algopiryn, és

demalgonil

injekciót. Ehhez tudni kell, hogy spontán szülés történt, vérzés, és

lepényvisszamaradás nélkül, IVÁNYI leírása szerint, majd javallat nélkül,

Iványi eszközölt egy méhűri betapintást, melyhez elfelejtett jódos

betadinos öblítést alkalmazni. 4 órával később jelentkezett a fent

nevezettv39,9c láz,

melyet Jónás a mostani beadványában is kiszáradásos hőnek nevez.

Ezzel pontosan 16 órától, másnap 03óra 35 percig úgy gondolta semmi

tennivalója nincs. Ehhez azt kell tudni, hogy az általam feldolgozott

tankönyvekből

negyven arról tanúskodik, hogy 38,3 fok feletti gyermekágyas esetében ,

főleg ezekkel az előzményekkel mindenképpen elsősorban a fertőzés

lehetőségét

kell számba venni, és ha azt laborokkal, és egyéb vizsgálatokkal kizárta,

akkor

lehet tovább lépni!! JÓNÁS az itteni beadványában arra hivatkozik, hogy

együtt

nézték meg a nejemet, és megnyugtatónak tartotta, a lázcsillapító hatására

leküldött lázat, és simán kiszáradásos hőnek nevezi, még most is. Jónás

tanúvallomása alapján, a pulzust akkor mérte, mikor a nejem sétált a

folyoson.

Nos két helyen sántít a története. 1. Nem sétált a folyosón, mert olyan

rosszul volt.2. A pulzus ülve, vagy fekve nyugalomban lévő állapotban

mérjük.

Tankönyvi anyag!!!  A laikusoknak és hülyéknek mindent be lehet adni!!!  Bemásoltam az

ápolási lapot is, hogy látszódjék a szeptikus lázmenet. Jónásnak mindezzel

csak

éjjel 3 óra 35 perctől lett dolga, mert addig úgy gondolta, hogy saját

magát is

ellátja a nejem.  Volt pofája ilyen gusztustalan dologgal előállni, mikor

jól

tudja, hogy tankönyvileg ki vagyok hegyezve erre a témára. Nos a

jegyzőkönyvet is bemásolom majd , hogy tisztán fekete  fehéren

olvashatóak

legyenek a kérdések, és a válaszok. Mikor a baktériumok, és a

toxinok, már visszafordíthatatlan folyamatokat hoztak létre, addigra

úgy fogalmaz JÓNÁS,

hogy minden lehetséges vizsgálatot megtettek, hogy megmentsék

a nejemet.

Egy féreg különb vallomást tesz, mert ez amit leírt, csak saját

magáról állít ki

bizonyítványt.  Egyenlőre ennyi, aztán jelentkezem!!!

 

 

 

A 39, 9 fokos láz kontroll mérésére az eredmény 39,5 fok volt,

ami tisztán világosan kiolvasható az ápolási lapról. Tehát Jónás

a vízfolyásnál is folyékonyabban hazudik. A lázcsillapító hatására

1 óra alatt, összességében 4 tized fokot csökkent a hőmérséklet,

mindezt egy szülés utáni méhűri betapintás után, mely nem a szakma

szabályai történt, és a lázcsillapító sem a helyes terápia ebben az esetben,

ami Jónásnak, aki már 39,5 fokos lázzal vette át a nejemet, elmondása

ellenére.  Úgy gondolta Jónás, hogy szülés után ilyen mértékű lázzal nincs

teendője. Olvashatott volna egy pár tankönyvet, ezzel kapcsolatban,

talált volna elfoglaltságot  bőven.

Jól kiolvasható az is, hogy a szemrevételezett lepényt vizsgálva, majd

betapintva szülés után, másnap 3óra 35 kór, nagyobb darab cotyledó ürült.

Tankönyv szerint az ilyen cselekedet az orvostól, a sír szélére taszítja a

betegágyast!!!  Meg is tette. És nem csak a szélére!!!

Üdvözlettel: Greiner Tamás

2016.06.23.

HOGY BESZÉLNEK MELLÉ SZAKÉRTŐK, VAGY HOGY HALLGATNAK EL KONKRÉTUMOKAT

0

A NAGY BETŰKKEL ÍRT RÉSZEK, A

SAJÁT HOZZÁSZÓLÁSAIM, A

TANKÖNYVEK

ALAPJÁN.

dr. Varga Erika

mb. megyei tiszti főorvos

 

 

Veszprém Megyei Kormányhivatal

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

  1. 3. Ép lepény és hiánytalan burkok megszületése után szükséges-e az un.
  2. Bumm-kanállal történő méhbetapintás elvégzése? Ha igen, milyen
  3. indokok alapján.

A magyarországon hatályos szakmai protokollban nem található javaslat ép lepény és burok

esetén a méhüreg műszeres, vagy manuális ellenőrzésére. Azt azonban figyelembe kell

venni, hogy gyakran az épnek ítélt lepény, illetve burok után is később kiderülhet

kisebb-nagyobb szövetvisszamaradás a méhűrben. A biztonság érdekében, profilaktikusan,

egy konkrét esetben helye lehet a Bumm (nagy tompa) kanállal történő revisionak.

Országunkban is vannak olyan intézmények, ahol minden spontán szülés után műszeres

méhűri ellenőrzést végeznek.

Összegezve: nem szükséges, de profilaktikus javallat alapján elvégezhető. 

  (ITT ELFELEJTETTE MEGEMLÍTENI, A JÓDOS BETHADINOS ÖBLÍTÉS HIÁNYÁT,

AMI PONTOSAN A FERTŐZÉST LETT VOLNA HIVATOTT  MEGAKADÁLYOZNI!! )

5. A szülést követően Greiner Eszter állapotkövetése a szakma szabályai

szerint történt-e, és ezt megfelelően dokumentálták-e? (vérzés mértéke,

testhőmérséklete, laborvizsgálatok stb.)

Az ún. postplacentáris szak a magzat megszületésétől két óráig tart, amikor a

gyemekágyast a várható, olykor súlyos szövődmények miatt a szülőszobán kell megfigyelni

és tíz-harminc percenként az ellenőrzést a szakmai protokollnak megfelelően kell elvégezni.

(P.Z. 389. o.). Amennyiben minden rendben van, két óra után a gyermekágyas osztályra

helyezhető. A dokumentáció szerint a gyermekágyas életfunkciói, szülészeti státusza

rendben volt, így jogosan a gyermekágyas osztályon helyezhették el. A három órával

később megállapított láz, az elrendelt terápia (lázcsillapítás) a dokumentumokban szerepel.

A szülés utáni első napon fellépő láz antibiotikus kezelést nem igényel. Nem kötelező, de

célszerű lett volna ekkor vérképet, CRP-t vizsgálni. Az osztályon jó állapotú gyermekágyas

obszervációját a szakdolgozók (szülésznő, vagy ápolónő) is végezhetik, és kóros észlelések

esetén jelentik az orvosnak. A dokumentumok szerint. ez így történt.  A 24 órán belüli láz

oka: nagy fokú izommunka, dehydratáció és általában egy napon belül elmúlik.

(P.Z. 365. o.)  A tankönyv szerint „ Az első két nap során jelentkező láz esetén

extragenitális, még ezt követően elsősorban genitális eredetre kell gondolni.

( ITT ELFELEJTI KÖZÖLNI, HOGY A 40 FOKOS LÁZ, PAPP ZOLTÁN TANKÖNYVE SZERINT

SEM FÉR BELE, A BETAPINTÁS UTÁN FŐLEG NEM, A KIFÁRADÁSOS HŐEMELKEDÉSBE,

DE MÉG AZ ELSŐ NAPOS LÁZBAN SEM, MERT A TANKÖNYV EGYÉRTELMŰEN LEÍRJA, NEM

EZ KONKRÉTAN, HANEM BÁRMELYIK!!!  ILYEN LÁZ ESETÉN ELSŐDLEGESEN A

FERTŐZÉSRE KELL GONDOLNI, ÉS A FENT NEVEZETT VIZSGÁLATOK NEM

ELVÉGEZHETŐEK, HANEM ELVÉGZENDŐEK, KÖTELEZŐ JELLEGGEL. EZEKBŐL A

VIZSGÁLATOKBÓL EGY SEM TÖRTÉNT MEG, MI TÖBB A LÁZCSILLAPÍTÓVAL CSAK AZ

ESÉLYÉT VETTEL EL, A PONTOSABB DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSÁNAK.  TOVÁBBLÉPVE OLYAN

LEÍRÁST SEM TALÁLTAM EGYETLEN TANKÖNYVBEN SEM, HOGY ILYEN ELŐZMÉNYEKKEL,

ÉS ILYEN MÉRTÉKŰ LÁZ MEGÁLLAPÍTÁSA UTÁN, VALAKIT ORVOSI FELÜGYELET  NÉLKÜL

KELL HAGYNI, MAJD 11,5 ÓRÁN KERESZTÜL!!!  EZT TETTE JÓNÁS DOKTORNAK NEVEZETT

SARLATÁN, KONTÁR, MINDENKI NEVEZZE SAJÁT SZÁJA ÍZLÉSE SZERINT. )

6. Szülés után kb. 5 órával milyen jelentősége van egy közel 40 fokos láznak,

mennyire szokványos ez szülés után, utalhat-e fertőzésre, a szakma szabályának

megfelelően vizsgálták, illetve értékelték-e ezen tüneteket, megfelelő volt-e a

terápia? Megfelelő-, hogy a lázas állapot észlelését követően csupán 16 órával

történjék meg az antibiotikum adás? Tekinthető-e ez késlekedésnek, ill. a

korábban megkezdett, széles spektrumú antibiotikum adásával megmenthető

lett volna néhai élete?

A szülést követő 24 órán belüli láz normális jelenség, kivizsgálást nem igényel, a terápia a láz

csillapításban kimerül. A továbbiak a hőmenettől függően szükségesek.

(P.Z.365.o). 24 órán túli láz esetén keresni kell a kiváltó okot.

A 39,9 C fokos láz utalhat fertőzésre is, de ez csak utólag dönthető el.

Az ismételt lázkiugrás (ami 11 óra 35 perccel később volt) idején a szakma szabályainak

megfelelően Augmentint adtak iv. Semmi nem indokolta az ún. széles spektrumú

antibiotikus terápiát, nem javította volna a prognózist. A második lázkiugrás idején készült vérkép, ami nem utalt súlyos állapotra (Hgb:100 g/l Htk:30%, CRP:169,7  mg/l), illetve vérátömlesztéshez készültek. Késlekedésről nem lehet beszélni.

 

A PAPP ZOLTÁN FÉLE TANKÖNYV IS ARRÓL ÁRULKODIK, BÁRMELY KIADÁSA,

HOGY A GYERMEKÁGYI LÁZAT NAGYON KOMOLYAN KELL VENNI, ÉS KIFÁRADÁSOS HŐRŐL,

38,3 FOKIG BESZÉLÜNK, ÉS NEM TOVÁBB, MINT AHOGY ITT A FENT EMLÍTETT

SZAKÉRTŐ MOSDATNI PRÓBÁLJA EZT A PÁR SZERENCSÉTLENT.   EZ EGY EGYÉRTELMŰ

BÍRÓI FÉLREVEZETÉS, MERT HA A BEADOTT 56DB TANKÖNYV ANYAGÁVAL ÖSSZEVETIK,

RÁJÖNNEK, HOGY EGY ÓRIÁSI MELLÉBESZÉLÉSRŐL SZÓL AZ EGÉSZ. PERSZE EHHEZ EL

KELLENE OLVASNI AZOKAT A RÉSZEKET, MELYEKET PIROS KIEMELŐVEL MEG IS

JELÖLTEM A BÍRÓK SZÁMÁRA.

7. Milyen magyarországi gyakorlat van a különös ok nélküli műszeres méhűri

revisiora? Az indokot, azaz az indikációt fel kell-e tüntetni? Megtörtént-e ez

jelen esetben?

A beavatkozást követően a tankönyvi leírásnak megfelelő antibiotikum adásának

elmulasztása hoyan minősíthető, és hogyan minősíthető abban az esetben, hogy a beavatkozás után néhány órával 39,9 fokos láz jelentkezik?

Magyarországon, mint már korábban utaltam rá, van néhány intézmény, ahol valamennyi

spontán szülés után méhűri revisiot végeznek. Nyilván ezen esetekben külön műtéti

indikáció, mivel betegség sincs, nem létezik, illetve maga a szülés lezajlása képezi az

indikációt. A beavatkozásnak természetesen van kockázata, lehet maradandó

következménye. Jelen esetben zavartalan volt a műszeres méhűri ellenőrzés.

A méhűri műszeres (Bumm-kanál) revisio, de még a kézi méhűri betapintás sem indokolja

az antibiotikus terápiát. A láz, ami jelen esetbe fiziológiás, a szülés után, nem a méhűri

revisiot követően jelentkezett.

AZ ELŐBB ÍRTA LE EZ A SZERENCSÉTLEN, HOGY MÉHŰRI REVÍZIÓ UTÁN KELETKEZŐ

LÁZZAL NINCS TENNIVALÓ, MOST MEG LEÍRJA, HOGY  A LÁZ NEM A REVISIO UTÁN

KELETKEZETT!!!  ERRE KELL CSOMÓT KÖTNI!!!

 

 

9. A méh eltávolítása után a szakma szablyainak megfelelően történt-e annak

tárolása, ill. szovettani vizsgálatra küldése? A szakmai protokoll kötelezően

előírja-e ilyen (problémás) esetben az eltávolított szerv szövettani vizsgálatát,

megfelelő tárolását?

A szervezetből eltávolított szervet, ha azonnal nem kerül feldolgozásra, formalinban kell

tárolni. A szövettani vizsgálatot a szakmai protokoll előírja, elengedhetetlen.

A szülészet-nőgyógyászati protokollban nem szerepelnek a szövettani vizsgálatra szánt

anyag tárolási feltételei, feltehetően ez a korbonctani protokollban található meg.

10. A méhüregben látott Gram pozitív Streptococcus felhők tömeges előfordulása

létrejöhetett-e a méh 3 napon keresztül fixálatlan állapotban történő tárolása

miatt, vagy ez a fertőzöttség már az anya életében fennállhatott, a szülést

követő állapot súlyosbította, okozva ezzel a szülés napján fellépő igen magas

lázat?

A kérdés szakszerű megválaszolására patológus, vagy mikrobiológus az illetékes.

11. Mivel magyarázható a gyulladásos sejtes reakció majdnem teljes hiánya a

megállapított bakteriális fertőzés és szövetelhalás ellenére?

A gyulladásos sejtreakció hiánya feltehetően a rapid kórlefolyása magyarázható, de

szakszerű választ szintén a patológus, vagy mikrobiológus adhat.

13. Miben látja a szakértő a szokványostól eltérő gyermekágyas időszak

lefolyását, a rendelkezésre álló iratokból, leletekből, a decursusból fellelhetők-e

ezen jelek? Véleménye szerint a megtett intézkedések a szakma szabályainak

megfelelőek voltak-e? Elfogadható-e, hogy a 16 órakor észlelt 39,9 fok, majd

17 órakor (?) leírt 37,7 fok után további lázmérés hajnali 3 óra 35 percig nem

történt, illetve ezt követően, a beteg haláláig nincs bejegyezve újabb lázmérésre

vonatkozó adat?

A zavartalan korai gyermekágyas szaktól a konkrét eset eltért. Nem minden esetben

jelentkezik láz, nem mindig konstatálnak feljegyzésre érdemleges vérzést, nem jellemző

a hányás. A dokumentumokban rögzítettek szerint ezeket a tüneteket időben észlelték,

megfelelően kezelték.

A feljegyzések szerint hőmérsékletet mértek 13.13-kor (37,1 C), 16,00-kor (39 C),

16,40-kor (38 C), 18-19 ó. között (37,7 C). Ezt követően, ha semmi esemény nem

történt hajnali 03.35-ig, nem volt szükséges a

hőmérséklet ellenőrzése és a feltehetően fáradt gyermekágya ébresztgetése.

Ismét utalok P.Z. 365. oldalára.  03.35 után mindenki a beteggel foglalkozott

(szülészek, szülésznők, aneszteziológusok), elsőrendű feladatuk a vitális funkciók

ellenőrzés és kezelése volt. Ebben az időszakban a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése

nem a legfontosabb feladatok közé tartozott.

AZ ITT LEÍRT 37,7 FOKOS HŐEMELKEDÉS PONTOSAN JÓNÁS  NEVŰ SARLATÁN UTÓLAGOS

BEJEGYZÉSE, MELYET  A RENDŐRSÉG ÁLTAL FELKÉRT IRÁSSZAKÉRTŐ ALÁ IS

TÁMASZTOTT. NEM ÉRTEM EGYÁLTALÁN, HOGY MERTÉK IDE A KÓRESEMÉNYEK

JEGYZETÉBE BEÍRNI, MIKOR EZ A LÁZMÉRÉS SOHA NEM TÖRTÉNT MEG. ÉS NEM 39 FOK,

HANEM 39,9. CSAK A PONTOSSÁG KEDVÉÉRT.

14. Megfelelően történt-e a hajnalban jelentkező

(és addig is folyamatosan tartó) vérzés, vérezgetés diagnosztikája és ellátása?

Ha az ismételt vérzéskor nem próbálkoznak ismételt abrázióval, hanem elvégzik

az azonnali méheltávolítást, növelte volna-e ez a néhai esélyét a túlélésre?

Milyen jelei voltak ekkor a DIC-nek? Történtek-e erre valamilyen vizsgálatok,

illetve ezek eredményét helyesen értékelté-e, megfelelő intézkedések

történtek-e?

A hajnalban jelentkező vérzés diagnosztikája a szakmai előírásoknak megfelelően történt,

kiegészítve ultrahang vizsgálattal, illetve az ilyenkor kötelező abrasioval. (P.Z. 366.o).

A méhüreg kiürítése cotyledo gyanúja esetén általában a vérzés megszűnéséhez vezet,

természetesen méhösszehúzó szerek (Oxytocin, Nalador) alkalmazása mellett.

Amennyiben ez eredménytelen, akkor és csakis akkor jön szóba a Hysterectomia.

Méhkaparás, erélyes uterotonicumok mellőzésével a méhet kivenni nem szabad,

nem indokolt. Utólag elképzelhető, hogy az azonnali Hysterectomia, ami két órás

időszakrövidülést jelent, valamelyest javít a prognózison, de biztosat erre a kérdésre nem

lehet adni. A DIC jelei között nagyon fontos a klinikailag észlelt nem alvadó vér, a

kóros trombocitaszám, az INR, a protronbin. A terápiás beavatkozások ennek megfelelően

történtek a szülészeti osztályon, majd ezt követően az intenzív osztályon.

NAGYON FONTOS, HOGY A SZÖVETTANI EREDMÉNYBŐL KIDERÜLT, HOGY NEM COTYLEDÓ

VISSZAMARADÁS GYANUJA, HANEM TÉNYE MERÜLT FEL, TEHÁT ITT IS MELLÉBESZÉL A

SZAKÉRTŐ. A TANKÖNYVEK SORRA LEÍRJÁK, HOGY COTYLEDO VISSZAMARADÁS

ELENGEDHETETLEN KÖVETKEZMÉNYE, A FERTŐZÉS, MELYET MÁR A SZÜLÉS ÉS

BETAPINTÁS UTÁN JELENTKEZŐ 39,9 FOKOS LÁZ MÁR JELZETT IS, CSAK JÓNÁSNAK NEM

VOLT IDEJE ILYEN PITI DOLGOKKAL FOGLALKOZNI. ARRA VOLT CSAK IDEJE , HOGY

UTÓLAGOS BEJEGYZÉSEKKEL JAVÍTGASSA A KÖZÉRZETÉT, MINDENKIT HÜLYÉNEK

NÉZVE.

 

15. Összességében Greiner Eszter terhes gondozása során, szülése, illetve

szülés utáni időszakban történt-e szakmai mulasztás, szabályszegés, illetve a

dokumentáció vezetése a szakma előírásoknak megfelelően történt-e? Akár a

szakmai ellátásban, akár a dokumentációban esetlegesen fellelhető mulasztás

összefüggésbe hozható-e a sértett halálával? Amennyiben a kórház részéről

mulasztás történt milyen intézkedést javasol?

Greiner Eszter terhes gondozása során, a dokumentumok áttekintése alapján szakmai

mulasztás nem történ. A szülés vezetése a szakmai protokollnak megfelelően zajlott, a

szülés után Bumm-kanalas méhűri revisio, bár a szakmai protokollban nem szerepel,

nem tekinthető kóros következményeket okozó beavatkozásnak. A szülés utáni

időszakban

észlelték a kóros tüneteket (láz, vérzés, cotyledo retentio gyanúja), a protokollnak

megfelelően alkalmazták a diagnosztikus és terápiás alkalmazásokat. A dokumentáció a

lényeget tartalmazza, bár részletesebb dekurzus előnyösebb lett volna, de ez a beteg

sorsát nem befolyásolta hátrányosan.

A továbbiakra az intézménynek mindenképpen precízebb dokumentációt javasolok.

Bár a szakmai protokollnak megfelelően jártak el, a jövőben a szülés utáni 24 órán belül

jelentkező magas láz esetén is célszerű a gyulladásos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.

Úgy gondolom, hogy a továbbiakban bármilyen méhűri beavatkozás után fellépő láz az

antibiotikus kezelés megkezdését indokolja.

A műtéti leírásnak is részletesebbnek kell lenni, amiben szerepelni kell minden

diagnózisnak, a műtéti beavatkozásnak, valamint a műtét kezdési és befejezési

időpontjának.

 

ITT SIKERÜLT LEÍRNIA VÉGRE, A PROTOKOLL SZERINT ELVÉGZENDŐ MŰVELETEKET,

KÁR, HOGY EZT NEM ILLESZTETTE ODA MINDEN KÉRDÉS UTÁN.

EGYÉRTELMŰEN LEÍRTA, HOGY EGY SAPKA SZAR AMIT ELVÉGEZTEK AZ ITTENI

ÉRINTETTEK, CSAK FINOMABB KÖRÍTÉSBEN FOGALAZOTT.

 

 

 

 

 

Dr. Hagymásy László Ph.D.

osztályvezető főorvos

megyei szakfelügyelő főorvos

 

 

Székesfehérvár, 2011. szeptember 8.

 

AZÉRT HAGYTAM ITT A NEVÉT A SZAKÉRTŐNEK, HOGY LÁSSÁK, KI AZ AZ EMBER,

AKINEK A SZAKVÉLEMÉNYE VEZETI FÉLRE A BÍRÓSÁGOT, SZEMBE SZÁLLVA MINDEN

TANKÖNYVI TUDOMÁNNYAL.

 

 

MINDENKI SORRA KERÜL, AKI MELLÉBESZÉL!!!

 

 

ÜDVÖZLETTEL: GREINER TAMÁS

 

 


Korlefolyás, és ténykedés feketén, fehéren! A natúr igazság!!

0

Indoklásra reflektálás

 

Mellékesen jegyezte meg a szülés utáni  méhűri betapintást, melyre semmiféle javallat nem volt, főleg úgy nem, hogy minden méhűri betapintásra  a  lepényleválasztás protokollja a mérvadó. Mivel IVÁNYI leírta a dekurzus lapra, hogy vérzés nincs, és a lepény megszületett hiánytalan burkaival, így a betapintásnak javallata nem lett. Főleg nem a  protokollként  előírt jódos bethadinos öblítés nélkül,  ami egyébként a fertőzés veszélyét  csökkentené, ha megtörtént volna. A lázzal kapcsolatos megjegyzése is téves, több szempontból, mivel az ápolási lapot figyelmen kívül hagyta, melyben még a kontroll hő 39,5-nek volt leírva. Itt szeretnék JÓNÁS vallomására hivatkozni, ahol közölte, hogy a 17 órai bejegyzést ő 19 órainak értelmezte, csak rosszul írta le, hiszen az elmondása , vallomása szerint sem mehetett le volna ilyen mértékben a láz ennyi idő alatt!!  Most akkor melyik az igaz ???  A bíró által leírt időpontban , amit ő 37,7 c – os láznak írt le, hogy honnét azt nem tudom, de az ápolási lapon ez idő tájára 39,5 fok van beírva. A bíró elfelejtette elolvasni a proszektúra jelentését, ahol egyértelműen leírták, hogy még az élet idejében jött létre a baktérium invázió, ez a második méhűri betapintás kaparékból derült ki, és az is, hogy IVÁNYI hiába nézte át a lepényt, hiába tapintott be, az összes vizsgálata szart sem ért, hisz a második betapintás kaparékban  cotyledot  találtak. _Ugyancsak nem szól a fáma arról, hogy a 2007.06.28.16 órási 39,9 fokos láz után JÓNÁS a nejemet csak tanúvallomásában vizsgálta, mert az egyetlen utólagos bejegyzésén kívül, más a vizsgálatainak megtörténtét nem igazolja, magyarul  10,5 órára simán magára hagyta, minden orvosi felügyelet nélkül. Ha a történések esetében vizsgáljuk a lázat:• szülés• lepény épség.• méhűri betapintás javallat nélkül• jódos bethadinos öblítés javallatának figyelmen kívül hagyása,• 16  óra  láz 39,9• 16 óra algopyrin demalgonil• 16  óra  Antibiotikum nem adva• másnap 03 óra 30 perc  újabb méhűri betapintás. (lepényvisszamaradás igazolva, baktériumok tömkelege igazolva)• Tehát  kérdezem  én, mit tettek meg ezek a senkiháziak ez időben azért, hogy a nejem életben maradhasson???Nem azt állítottuk, hogy minden esetre túl kellett volna élje a nejem ezt a fertőzést, hanem azt, hogy az esélyét sem adták meg a gyógyulásnak, mert mindent akkor kezdtek el a protokoll szerint tenni, mikor a baktériumok, és azok toxinjai, már eluralkodtak a nejem szervezetében, magyarul visszafordithatatlanná vált a fertőzés . A gyógyulás  legsekélyebb lehetőségétől is megfosztották.Az írásszakértő megállapítása szóba sem került. (mint okirat hamisítás). Bizonyítékok megsemmisítése. Tartósítás hiánya!A bírósági eljárás közepette, a lefoglalt eredeti ápolási lap eltűnt. Ellentétben a bíró indoklásával, nem tudom milyen szakértői ütköztetésre gondolt, mert az én szakértőim közül egyet sem hagytak megszólalni. A bíróság részéről felkért szakértői intézet a kiegészítésében (pécsi) megfogalmazta a diagnosztikus tévedés tényét.3. oldal teteje:  Ha a lepény megtekintését, és az első betapintást gondosan tette volna, akkor nem lett volna cotyledo darab a második betapintásnál. Nullnapos láznak nem felel meg a 39,9 fokos láz. Ilyen kezelést az édesanyjánál kellett volna elvégezni szülés előtt, hogy ilyen barom ne lásson napvilágot.  Utóbbi mondatért elnézést, nem tény!!!
Még vesézgetem, első nekifutásra talán ennyi.
Folyt:  A bíró  az egyik tárgyalás alkalmával még büszkén hivatkozott is arra, hogy ami nincs arra ne hivatkozzunk. Berthold.   Gondolom kell lennie felelősnek aki a hivatalos papír meglétéért mint bizonyítékért felelnie kell!!!  Vagy oda ilyen sem lényeges??? ( Az eredeti ápolási lap eltűnt)
Milyen  igazolható vizsgálatokat végeztek mellyel igazolni tudják, hogy az első napon jelentkező ilyen láznál első sorban a fertőzés lehetőségére kell gondolni, és annak a gócát kell felfedezni, majd ott a problémát megszüntetni!!!  Válaszolok !!!  Semmilyet.
Greiner Tamás

Berbik szerint nincsenek baktériumok, és lepényvisszamaradások!! A bélyegzője a leleten!! A bíróság félrevezetése, felső fokon!!

1

Az alperesekhez tartozó szakértők állításainak megcáfolása könnyedén!!!!!

0

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

6722 Szeged, .  Tel./fax.:

mobil:

e-mail:

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, . szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése alapján a korábban csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs. ügyvéd. a DR IVÁNYI PÁL és 3 társa ellen indult büntetőügyben, mely a Tisztelt Bíróság előtt 12. B. 840/2013 szám alatt van folyamatban

okiratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

 

Az eddig előterjesztett bizonyítási indítványainkat fenntartjuk, melynek indokoltságát alá kívánjuk támasztani a most csatolásra kerülő iratokkal.

 

A pótmagánvádló az általa beszerzett szakirodalomból összeállított a bíróság részére egy olyan kivonatot, melyek tételesen cáfolják a kirendelt szakértők álláspontját mind a Bumm kanalas beavatkozás, mind a láz és annak kapcsán javasolt eljárás tekintetében. Álláspontunk szerint a szakirodalomban megfogalmazott irányelvek, szakmai szabályok  összessége alkotja azt a szakmai követelményrendszert, melyet az vádlottaknak az eljárásuk során be kellett volna tartani, melynek megszegése olyan kötelezettségszegésnek minősül, mely mind a büntetőjogi mind a polgári jogi felelősség jogalapját bizonyítottá teszi.

 

A szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapítások legalábbis alapos kétséget kell, hogy keltsenek a bíróságban a szakvélemények megalapozottságát illetően, mely nem teszi mellőzhetővé az általunk már bejelentett bizonyítási indítványok teljesítését.

 

Megismételjük, hogy a jelen ügyben a kirendelt szakértők véleménye olyan szöges ellentétben áll a szakirodalomban foglaltakkal, hogy ezt nem tartjuk mellőzhetőnek.

 

A pótmagánvádló által készített útmutató tartalmazza a klinikai irányelveket, a szakmai szabályokat, „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”

( lsd Eütv 119 § (3) bekezdése.)

 

A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik.

 

Mivel a foglalkozás szabályai az útmutatóban tételesen és egyértelműen meghatározásra kerültek, a foglalkozás szabályainak megsértése is megállapítható a vádlottak vonatkozásában.

 

A csatolt útmutató az alábbi ellentmondások tisztázását kívánja meg jelen eljárás során: ( az összeállítás rendszerzésre került, mivel egy-egy szakmai szabállyal nyilvánvalóan több szakirodalom foglalkozik, szentel neki fejezetet, vagy  utal rá. Így az útmutatóban a pótmagánvádló színessel jelölte azokat az oldalszámokat, melyek az egyes foglalkozási szabálysértési tényállásokhoz kapcsolódnak és a szakértői megállapításokkal részben ellentétben állnak.)

 

  1. 1. Lampé László: Szülészet, nőgyógyászat

 

463. oldal: hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

 

473.-474.  oldal: Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály

 

514. oldal: fertőzése kialakulása, gyermekágyi láz tünetei (  magas láz, rossz közérzet  ) és kezelése ( célzott antibiotikumos kezelés-lsd Vajda szakvélemény )

 

  1. 2. Pál Attila: Szülészet, nőgyógyászat

94. oldal: hüvelyi vizsgálat végzésének szabályai

 

141. oldal: láz kezelés ( antibiotikum )

 

  1. 3. dr. Zoltán Imre: Szülészet

 

135. oldal: kifáradásos láz mértéke ( nem haladja meg a 38  C fokot !!)

 

263. oldal: gyermekágyi fertőzés létrejötte ( belső vizsgálattal kézzel vagy műszerrel akár )

 

265. oldal: fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

  1. 4. dr. Zoltán Imre ( szerk): Nőgyógyászat

77. oldal: fertőzés kisküszöbölésének kötelezettsége az orvosi kezelés során

 

78. oldal: a fertőzés továbbterjedésének útja ( felszínes sérülésektől a szövetekbe – lsd Szakál Gergő szakvéleménye )

 

94. oldal: a magas láz, mint a fertőzés jele

  1. 5. Lampé László: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan 1.

54. oldal: fertőzések műtéti területen és a láz összefüggése

 

196.- 198. oldal: jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )

 

302. oldal szeptikus shock , magas láz + azok amit ehhez még vizsgálni illene ( pulzus, vérnyomás, has, hüvely, laboratóriumi vizsgálat – ezek részben elmaradtak ) + amit adni kellene ( antibiotikum tapasztalat alapján )

 

  1. 6. Zoltán Imre: Szülészet

 

322.  oldal: septikus kórkép – magas láz és annak kezelése ( széles spectrumú antibiotikum)

 

  1. 7. Kovács Ferenc: Gyakorlati és műtétes szülészet

 

76. oldal:  a fellépő láznál elsősorban a szülőcsatorna fertőzéséből eredő lázra kell gondolni ( különösen ha volt előzmény, vizsgáló kéz vagy eszköz és nem Coli baktériumra) + a fertőzés terjedési útja ilyen esetben ( véráramba kerülés )

 

  1. 8. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve:

 

513. oldal: láz esetén antibiotikumos kezelés

 

517- 518 oldal: gyermekágyi infekció: a kórokozók az élő szövetbe hatolnak be ( lsd valamennyi pathológus szakvélemény ) + annak létrejötte ( 518)

 

524. oldal : fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed ( azaz önmagában ez nem jelent kimentést a vádlottak magatartása alól, hogy csökkent a láz, mert a fertőzésre a magas láz miatt már korábban gondolni kellett volna és cselekedni !!! – ez a szakmai szabály )

 

526. oldal: a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani ( ez a zsinórmérték ) – a kezelés azonnal meg kell kezdeni még a bakteriológiai eredmény kézhezvétele előtt ( az azonnal szó nyilvánvalóan nem 16 órás késedelmet takar )

 

  1. 9. Székely József: Klinikai ismeretek..

 

vérzés vizsgálatára vonatkozó előírás ápolónők részére

 

10. dr. Tallián Ferenc: Gyakorlai szülészet-nőgyógyászat

 

35. oldal: DIC

169. oldal: toxikus sokk szindróma ( láz, mint 1. vezető tünet )

vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben. Ehhez kell mérni a vádlottak tevékenységét, mit tettek meg és mit nem ( majdnem semmit )

 

  1. 11. Nuland: Fertőző gyógyítók

 

12. Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog

 

92.  oldal- : dokumentációs kötelezettség

 

13. Lampé László – Papp Zoltán. Szülészet-nőgyógyászat 2.

175.-176. oldal:  a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )

 

201. szülés utáni szokványos láz mérték ( akár 37,5 C fok, hol van ez a szakértők által a közel 40 C fokos lázról állított értékhez képest – lényeges ellentmondás, amit kénytelen vagyunk már-már unásig ismételni, hátha egyszer az eljárásban ennek valaki jelentőséget tulajdonít neki)

 

208.- 210 oldal: fertőzések létrejötte, tünete kezelése

 

14. Papp Zoltán: Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban

 

72 oldal: kézzel történő betapintás esetén fokozott felügyelet kötelező.

 

4/4 dr Csapó:

 

7.oldal: septicus góc szanálása: antibiotikum terápia

 

15. Stoeckel: Szülészet tankönyve

 

87. -92. oldal:  baktérium behurcolása, akár steril kézzel és eszközzel

 

479: oldal: méhűri öblítés

16. Bumm Ernő: A szülészet alapvonalai

 

600- 602, oldal: a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése

 

628.- 633 oldal: gyermekágyi láz

 

624. oldal: csírok behatolási kapuja= lepény tapadási helye ( lsd. Szakál Gergő szakvéleménye )

 

656 oldal: láz , a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték )

 

662 oldal - :  terápia

 

17. Papp Zoltán. A szülészet nőgyógyászat tankönyve

496., 525., oldal: méhűri beavatkozás, fertőtlenítés

 

543. oldal: gyermekágyi láz kialakulása ( pl. betapintás miatt, mely növeli az infekció kialakulásának esélyét ), láz kialakulásakor antibiotikum adagolása

18. Báder Andor.: Szülészet-nőgyógyászat

61. oldal. a szokvány láz mértéke, nem emelkedik 37,2-37, 5 max 38 fölé.

19. Horn Béla - Zoltán Imre: A szülészet tankönyve

 

239. oldal: a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele

 

591. – 606. oldal: láz esetén alkalmazandó antibiotikum

20. Schwarczmann: ápolástan

53. oldal: ápolónő dokumentációjának követelményei

21. Silhavi Tibor

 

139. oldal: a dokumentációkat pontosan, olvashatóan, javítások nélkül kell kitölteni

 

153. oldal: 39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 157 oldal )

22. Lintner Ferenc- Pajor Attila: Szülészet nőgyógyászat

157. oldal. fertőzések kezelése: antibiotikum

23. Schenider: Gyakorlati szülészeti ismeretek

153. oldal: kézi beavatkozás utáni eljárás ( fertőtlenítés)

24. dr. Sándor Tibor:  A szülészeti nőgyógyászati ügylete abc-je

47. oldal: a lázas gyermekágyas vizsgálata ( ennek nagy része nem történt meg )

 

25. Gáti-László: A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései

szülés alatti veszélytényezők

 

26. dr Fekete Sándor: A szülészet nőgyógyászat haladása

27. dr Sass Mihály: Szülészet nőgyógyászat sürgősségi esetek

28. dr. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás

29. dr Graber Hedvig: az antibiotikum kezelés gyakorlata

 

15 oldal: antibiotikum adásának indokoltsága ( v.ö.: 8 pontban foglalt idézet )

30. dr. Szabó István: Diagnosztikus és terápiás ajánlások

94 oldal. Méhűri beavatkozás  kezelése

 

31. Ruzicska Gyula: Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

kellő mennyiségben és megfelelő időben ( vö. eddig idézettek, melyek szerint láz esetén azonnal meg kell kezdeni, tehát a fertőzés gyanú esetén a kellő  idő= azonnal )

 

116- 117. oldal: helyes alkalmazás elvei

 

32. Kubányi Endre: Szülészeti jegyzetek

 

33. Scipiades Elemér: Szülészeti előadásai

Rendes gyerekágyban a 38 C fokot nem éri el soha a hőmérséklet ( vö. kirendelt szakértők véleménye)

34. Kovács Ferenc. Gyakorlati és műtétes szülészet

 

77 . oldal: láz esetén elsődlegesen fertőzésre kell gyanakodni

35. Frigyesi József: Nőgyógyászat

36. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve

604. oldal: a magas láz sokszor visszaeshet normális hőmérsékletre ( tehát ez nem alkalmas a kimentésre )

 

606. – 607. oldal: antibiotikum kezelés szabályai

37. Papp Zoltán ( szerk): Szülészeti nőgyógyászati protokoll

 

38. Graber- Magyar: Lázas állapotok

208. oldal: gyermekágyi láz

39. Lampé- Papp:  Szülészet nőgyógyászat általános rész

 

40. Báder Andor: Szülészet nőgyógyászat

41. Zoltán Imre ( szerk)  Nőgyógyászat

42. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

84    oldal: antibiotikum kezelés

43. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

44. Korszerű orvosi diagnosztika

518 oldal- : toxikus shock szindróma

 

1006. oldal  -: gram pozitív baktériumok

 

A fenti idézetek szakmai szabályok, irányelvek, protokollok.

 

Ezekkel szöges ellentétben állnak a beszerzett szakértők írásban benyújtott illetve a tárgyalásokon tett szakértői véleményt kiegészítő alábbi nyilatkozataival:

Egyesített szakértői vélemény ( 2011. 11. 14 )

11 oldal ( 9 . pont )

A szülést követően fellépett lázas állapot kezelése megfelelt az általános szakmai szabályoknak.

 

Ha valaki szülés követően belázasodik a lázcsillapításon kívül nem tesz szükségessé sem antibiotikumos kezelés sem laboratóriumi vizsgálatokat

 

Igazságügyi szakértői vélemény ( Pécs – 2011 11. 16 )

ad8. A Bumm kanalas beavatkozás nem hozható okozati összefüggésbe a szepszis kialakulásával.

 

ad.10. a szülést követő néhány óra múlva jelentkező láz a nagyfokú izommunka  illetve a folyadékveszteség következménye lehet.


A magas láz ( 39,9 ) lázcsillapító adásán túl egyéb kezelést és laborvizsgálatot nem tett szükségessé.

 

ad. 17. a DIC legkorábban csak az éjszaka induló vérzést követően lehetett diagnosztizálni.

 

ad. B/7 a 16-18 óra közötti láz nulladik napos láznak tekintendő

 

ad. B/8 a korábban elkezdett antibiotikum adása hatásos lett volna-e szakmailag nem értelmezhető

 

dr. Jaklovics Ferenc:

 

Az első lázas állapotnak, ami 39, 9 fok volt jelentősége nincsen ( 52 jk 30 oldal utolsó bekezdés)

 

A Bumm kanál nem alkalmas arra, hogy fertőzést feljebb juttasson ( 52 jk 47 oldal 6 bekezdés )

 

Nem előírás a jódos öblítés ( 52 jk, 47 oldal utolsó bekezdés )

 

Bumm kanalas beavatkozás esetén  kizárt a fertőzés felvitele ( 63 jk 5 oldal  3 és 4, bekezdés )

 

A méhűri öblítés nem a protokoll része ( 63 jk  7 oldal 3 bekezdés )

 

A 39.9 fokos láz nulla napon nagyon gyakori tünet ( 63 jk 27 oldal utolsó bekezdés )

 

Semmiféle olyan okot nem látok, amely értelmében a 39.9 fokos láz  akár diagnosztikus, akár terápiás kezelést igényelt volna ( 63 jk 35 oldal utolsó bekezdés )

 

Két egymást követő 38 fok feletti láz a gyermekágyi láz ( 63 jk 36 oldal 2 bekezdés )

 

Nem ritka a 39 fok feletti láz ( 63 jk 48 oldal közepe )

 

Ha egyéb tünet nincs, akkor szokványos ez a láz ( 63 jk 48 oldal utolsó bekezdés)

 

A láz magassága nem javall egyéb plusz kezelést vagy diagnosztikai eljárást ( 63 jk, 50 oldal 1 bekezdés )

 

Nem értem az összefüggést a láz és a vérnyomás mérés között ( ugyanitt  3. bekezdés )

 

Lázas állapot izommunka miatt volt és lázcsillapításon felül semmit nem kellett tenni hajnalig (  78 jk 29 oldal második bekezdés )

 

A 16 órában nem történt protokolláris tévedés, hogy nem végeztek vizsgálatokat, mert a gyermekágyasnál 0. napos láz lépett fel ( 78 jk 29 oldal közepe )

 

Ha nem 0 napos láz és antibiotikumot adtak volna, előfordulhat, hogy ezáltal a beteg állapota rosszabb lesz ( 78 jk 57 oldal utolsó bekezdés )

ennek ellentmond

dr Huszár András 58 oldalon tett nyilatkozata, hogy ha arra gondoltak volna, hogy nem 0. napos láz, akkor indokolt lett volna az antibiotikum.

 

Nem értek egyet azzal a magánszakértői megállapítással, hogy megelőző antibiotikumos kezelést elmulasztani hiba volt ( 110 jk 26 oldal 2-3 bekezdés (

 

Nem túl gyakori a 40 fokos láz, de attól még lehet szokványos ( 110 jk. 32 oldal  3 bekezdés ) ellentmond dr Hadnagy Jánosnak

 

dr Hadnagy János:

 

A méhűri beavatkozás nem lehet fertőzési forrás , a beavatkozással, ha az steril eszköz nem lehet fertőzést felvinni (  63 jk 6 oldal  6-9 bekezdés )

 

A szülőszobáról való áthelyezést követően nem igényelt a sértett különösebb odafigyelést ( 63 jk 16 oldal  6 bekezdés )

 

Ápolási teendő nincs csak naponta kétszer ( 63 jk  16 oldal utolsó bekezdés )

 

Egy láz nem láz ( 63 jk  26 oldal 8 bekezdés )

Egy láz után nem szoktunk antibiotikumos kezelést kezdeni ( 63 jk 49 oldal 2 bekezdés )

 

A 39.9 – 40 fokos láz a biológiai szórásba belefér  ( 49 oldal utolsó bekezdés ) majd később állítja, hogy Nem szokványos a 40 fokos láz ( 110 jk. 32 oldal 2 bekezdése ) és infekció esetén indokolt laborvizsgálatot végezni.

 

Egy dolgot le kell szögezni nem volt fertőzés ( 78 jk  49 oldal második bekezdés )

dr Tóth Zsuzsanna

 

Lázzal kapcsolatos kijelentései mely szerint, ha csökken a láz nincs teendő, a lázmérés gyakoriságára nincs protokoll ilyen mértékű láz esetén sem,  szorosabb megfigyelést nem igényelt ( 52 jk  12-14 oldal )

 

15 oldal. -  az első 24 órában jelentkező lázzal lázcsillapítások felül nem kell tenni semmit

 

Tekintettel arra, hogy ezen megállapítások tételesen cáfolhatóak a szakirodalomban megfogalmazott szakmai irányelvekkel és a szakértői megállapítások az ügy szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, így a szakértői vélemények aggálytalansága teljes egészében megdőlt, ítélet meghozatalának alapjául nem szolgálhatnak.

A fentiekre figyelemmel az aggályos szakértői megállapítások tekintetében nem mellőzhető új szakértői vélemény beszerzése, így indítványainkat fenntartjuk.

Csatoljuk az Útmutató kötött példányát.

 

A beadványt mellékleteivel a jogi képviselők részére megküldjük, illetve átadjuk.

 

Szeged, 2016. március 18 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli:

Berbik szembe megy a kórház kórbonctan orvosával.

1

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

6722 Szeged,.  Tel./fax.:

mobil:

e-mail

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom,. szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése alapján a korábban csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs. ügyvéd 6722 Szeged.. a DR IVÁNYI PÁL és 3 társa ellen indult büntetőügyben, mely a Tisztelt Bíróság előtt 12. B. 840/2013 szám alatt van folyamatban

okiratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

 

Az eddig előterjesztett bizonyítási indítványainkat kiegészítve a pótmagánvádló korábban szakirodalom gyűjteményt csatolt annak igazolására,  hogy a beszerzett igazságügyi szakértői vélemények megállapításai milyen okból hibásak, illetve milyen megállapítások tekintetében állnak ellentétben a klinikai irányelvekkel, a szakmai szabályokkal. ( „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”)

 

Az elmúlt tárgyaláson felmerült, hogy a pathológiai megállapításokat is vitássá teszik a vádlottak, holott e tekintetben  a kirendelt szakértő véleményével több ellentétes megállapítás is van ( Kindler, Kaiser, Szakál )

 

A fentiek mellett a szakirodalom kiegészítés mellett az az alábbi észrevételt kívánjuk tenni:

 

Néhai Greiner Eszter halálával kapcsolatban az ellátás folyamatában  kardinális kérdésként merül fel, a méhen belüli fertőzés kérdése.

 

Álláspontunk szerint, az események láncolatában meghatározó szerepet játszott a normál szülés után a lepényi szakot követő  Bumm- kanállal végzett műszeres  méhűri revízió, mely beavatkozás már bizonyítottan szakmai indok hiányában – indikáció nélkül – történt. A beavatkozás leírása nem lelhető fel és az eljárásnak szerves részét tartalmazó jódvizes öblítés ténye sem explorálható, így annak megtörténte pusztán az I. r. vádlott nyilatkozata alapján nem is állapítható meg.

A helyes eljárási rend bizonyítására több idevonatkozó tankönyv becsatolásra került, mely alapján egyértelműen megállapíthatóak a beavatkozás szakmai szabályai.

 

E szakmai szabályok egyértelműen a beavatkozás veszélyeként jelölik meg a méhűri beavatkozás kapcsán feljuttatott kórokozók által kialakult méhűri fertőzés – puerperális sepsis-  kialakulásának lehetőségét, melyet egyértelműen életveszélyes állapotnak tartanak.

 

Álláspontunk szerint, a fenti beavatkozás egyértelműen okozója lehetett a kialakult fertőzésnek, melyet az ellátó orvosok nem ismertek fel, és az ismeretlen eredetű láz tisztázására  nem történtek lépések.

 

A szakmai mulasztást abban látjuk, hogy az ellátó orvosok tudata nem fogta át a szülés után történt beavatkozás méhen belüli fertőzés kialakulását okozó kockázatát, és a szokatlanul magas (szintén több tankönyv evidenciáival alátámasztott) a beavatkozás után néhány órával jelentkező lázas állapotot, mely egyértelműen a bakteriális invázió első jele volt, azt könnyelműen figyelmen kívül hagyva diagnosztikus lépéseket nem téve, kifáradásos lázként értékelték, és ezáltal a kellő időben történő beavatkozás lehetőségétől, és annak esetleges eredményétől néhai Greiner Esztert megfosztották.

 

Az eljárás kapcsán a fertőzés megléte kérdésének ténye, és objektív bizonyítása elengedhetetlenül fontos, mely álláspontunk szerint a rendelkezésre álló tényszerű dokumentációból egyértelműen megállapítható, és a fent felsorolt történéseket tényszerűen megerősíti.

 

Elsőként említenénk a Vaszary Kolozs Kórház 02002705-ös naplószámon kiadott leletet, mely tartalmazza a méhtartalom (1942/07) és a méh, valamint a jobb oldali függelék szövettani vizsgálat eredményét (1938, illetve 1939/07).

 

A boncanyag szemmel történő (un. makroszkópos vizsgálata kapcsán leírásra került a méh hátsó falában elhelyezkedő simaizomgöb, valamint e göb mögött a méh fenekén bolyhos jellegű lepényszövet visszamaradás volt látható.

 

A részletes szövettani metszetben elhalt terhességi szövetmaradványok, vizenyős fellazulást mutató simaizom elemek, és nagy tömegű baktérium, felhők, melyet gramm pozitív coccusoknak bizonyultak. Ez a fenti mikroszkópos leírás a hajnali méheltávolítást megelőző méhűri beavatkozás – abrázió kapcsán eltávolított szövetből történt.

 

Az itt látható leírt, és a későbbiekben részletezett, az eltávolított méh mikroszkopikus szövettani vizsgálata kapcsán leírt, a fentiekkel teljesen azonos kép megerősíti, és alátámasztja azt a véleményt, hogy a gyulladásos elváltozás élőben keletkezett és jött létre, nem pedig a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített, a korbonctani preparátum fixálhatatlanságából, már a halál után másodlagosan létrejövő bakteriális invázió következményeként.

 

Ezt erősíti Dr. Kindler Miklós 9.B.606/2009/11 tanúvallomása, melyben elmondja, „ Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a baktérium felhők tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak, ezek keringés mellett keletkeztek”

 

A fenti leírás élőben keletkezett fertőzés tényét igazolja.

 

Kindler doktor az abrázió szövettani vizsgálatával kapcsolatban szintén megerősítette a baktériumok jelenlétét, valamint az ezekhez kapcsolódó vitális reakciót, azaz élőben keletkező tényét is. Továbbá megerősítésre került egyértelműen a lepényszövet visszamaradása is.

 

Ez a tény, a fentebb hivatkozott tankönyvi álláspontok szerint, a kialakuló fertőzés potenciális kiinduló forrása lehet.

 

Több helyütt történik hivatkozás a fixálatlan minta diagnosztikus értékének megkérdőjelezhető voltával kapcsolatban, ugyan akkor jelentős kérdésnek tartjuk, hogy az ugyanazon műtétből eltávolított petevezető és petefészek hasonló körülmények között miért nem mutat hasonló rothadásos képet, mint az eltávolított méh.?

 

Amennyiben a két minta azonos módon került kezelésre, és azonos körülmények között tárolódott, akkor ez egyféleképpen lehetséges, hogy a halál után keletkezett reakciónak aposztrofált elváltozások, már a műtétet megelőzően is jelen kellett,  hogy legyenek.

 

Amennyiben - és erre egyértelmű utalás  –  nem található, ha az adnexum fixálás megtörtént, akkor komoly kérdésként merül fel, hogy az egy időben, egy helyre szállított két minta egyike, hogyan maradhat ki a másik mintán szabályszerűen elvégzett fixálásból.

 

Amennyiben viszont egyik minta sem került fixálásra, úgy a mé­hen kimutatott jelentős mennyiségű baktérium másodlagos rothadásos volta, szemben a függelékek érintetlenségével erőteljesen megkérdőjelezhető.

 

A rendelkezésre álló, a jegyzőkönyvben rögzített korszövettani leletekkel kapcsolatban meglévő állásfoglalások bizonytalansága nem egyértelmű volta, és ellentmondásai okán felülvizsgálati vélemény készült Dr. Kaiser László patológus szakorvos által, aki a Szegedi Tudományegyetem Patológiai Intézetének munkatársa, és szűkebb területét képezik munkájának a nőgyógyászati korszövettani minták elemzése.

 

Az ügyben keletkezett boncjegyzőkönyveket, dokumentumokat áttekintette, és annak alapján saját több, mint két évtizedes tapasztalatait összegezve, megállapította, hogy a női genitális traktusban lévő tömeges baktérium jelenléte semmiképpen nem tekinthető normálisnak, korábbi tapasztalataira hagyatkozva a fent részletezett szövettani kaparékban jelzett baktérium tömeges jelenléte mindenképpen egy korai fertőzés, sepsis forrását jelzi.

 

Megjegyzi, hogy a baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros, továbbá a méhszáj területén leírt nagyszámú baktérium gyulladásos sejtek együttes jelenléte, egyértelműen gyulladásos reakciót takar.

Több évtizedes tapasztalatára hivatkozva kijelenti, hogy baktérium a méhnyálkahártyájában normál szülést követően még kis számban sem szoktak előfordulni, így a leletekben rögzített jelenlétük egyértelmű bizonyítékát adják annak, hogy közvetlenül a szülést követő időszakban kerülhettek, mind a terhességi kaparékba, mind pedig az anyaméhbe.

 

A fentiek ok-okozati összefüggésként kapcsolják egymásba az eseménysor láncszemeit, melyet a szülést követő méhűri beavatkozás, mind potenciális fertőzésforrás különösen a szakmaiatlan módon elvégzett, és az antisepsis szabályait be nem tartó kivitelezés kapcsán feljuttatott kórokozók, mind időben, mind térben megfelelhettek az egyébként mindenféle ok nélkül kialakult fertőzés kiindulási forrásaként.

 

A bíróság részéről a patológus részére feltett kérdésekben, a kérdések kapcsán összefoglalható, hogy a patológiai gyakorlat alapján szülést követően a méhűrben lévő bakteriális invázió különösen jelen esetben leírt nagyságban nem fordul elő, és az elvégzett beavatkozás egyértelműen okozhatja ilyen fertőzés kialakulását.

 

A konkrét kérdésre válaszolva megerősíti, hogy a leírt tömeges baktérium jelenléte mindenképpen kóros a méhkaparékban, és megerősíti, hogy a fent elvégzett méhűri beavatkozás egyértelműen lehet eredete a tárgyalt fertőzés kialakulásában.

 

A kirendelt szakértők közötti vélemény eltérés miatt ezt követően került sor a digitálisan rögzített szövettani metszetek kikérésére, és újra vizsgálatára.

 

Megállapítja, hogy az áttekintett metszetek alapján a gramm pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan a méh belfelületén a méhlepény leválását követően visszamaradt sebfelületen keresztül történt. Erre utal a metszetekben látható kifejezett gyulladásos reakció.

 

Véleményében szintén kitér a fixálatlan méh vizsgálatával egy időben eltávolított, és patológiai vizsgálatra küldött függelékek korszövettani képére, mely a bakteriális fertőzés jeleitől teljesen mentes volt.

 

Így a fentiek alapján bizonyított, hogy néhai Greiner Eszter esetében egy normál szülést követően került sor egy indokolatlan egyébként rutinszerű méhűri beavatkozásra, melynek többszörösen alátámasztott kockázata van, a méhűri fertőzések kialakulásában.

 

Az események kronológiai sorrendje, az eltelt idő jól mutatja, hogy egy a szülés közvetlen környékén fertőzés gyermekágyi lázas állapot (sepsis) kialakulásához vezetett, melynek első jele a kiugróan, és szokatlanul magas a beavatkozás után néhány órával jelentkező lázas állapot, mely a gyakorlattal rendelkező ápolónői gárdában nem a szokványos lázas állapotnak megfelelő érzetet keltette, hanem „ azonnal szaladt az orvosért” (lásd jegyzőkön), ám az ellátó orvosok részéről a szükséges  diagnosztikus lépések  és ehhez kapcsolódó beavatkozások elmaradtak.

 

Ezzel elzárták magukat, annak a lehetőségétől, hogy felismerjék a korai sepsis kialakulását, valamint függetlenül, annak tudatától, hogy a szülés kapcsán műszeres méhűri beavatkozás történt, mely egyértelműen potenciális fertőző forrásként merülhet fel. E két tény között a fertőzés lehetőségére nem gondoltak, így a megfelelő terápiás lépések megtétele sem történhetett meg. Ez néhai Greiner Eszter életbemaradása esélyének jelentős csökkenését eredményezte.

 

A fentiek alátámasztására csatoljuk  az ehhez kapcsolodó és a korábbi iratcsatolásunkat kiegészítő, a pótmagánvádló által összeállított Útmutató kiegészítést.

 

A beadványt mellékleteivel a jogi képviselők részére megküldtük

 

Szeged, 2016. május  28 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli: