Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Tárgyaló teremből I.

0

Eljáró bíró kérdése szakértőkhöz: A Bumm kanállal történő betapintás következtében fertőzés

felvihető-e a hüvelybe vagy sem?

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Amennyiben a szakmai előírások szerint történik akkor ennek igen igen kicsi a valószínűsége.

Biológiában egyébként nincs igen, vagy nem. Tehát ugye ha valaki a fertőzés körülményeit

megfelelő fertőtlenítő, és steril eszközzel végzi a beavatkozást, akkor gyakorlatilag kizárható.

Elméletileg nem zárható ki soha semmi, hiszen műtéteket is steril körülmények között végezzük, és mégis előfordulhat fertőzés.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Igen, egyet értek, nem részletezte a Hadnagy főorvos úr azt, hogy ha a hüvelyfal érintése nélkül betartjuk, ugye ennek az a lényege, hogy steril eszközökkel és kifogva a méhszájat, lehúzva a méhszájat gyakorlatilag a hüvelyfal érintése nélkül abban egyébként a kolonizáció formájában jelen vannak a különböző baktériumokat, azokat nem tudjuk felvinni, de természetesen általában nem lehet azt kijelenteni, hogy ez nem fordulhat elő, hiszen ahogy mondta a Hadnagy szakértő úr is, a steril műtéteknél is előfordulhatnak posztoperatív lázas állapotok.

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem azzal viszi fel, mert ezek steril eszközök, és ahogy elhangzott, először is fertőtleníteni kell az eszközöket, gyárilag vagy kórházilag fertőtlenítve van, csírátlanítva vannak, tehát ennek az esélye minimumnak a minimuma, hogy azzal a beavatkozással fertőzést vigyünk be.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: Ha nem kerül sor hüvely

fertőtlenítésre, akkor lehet-e fertőzés?

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Hát ha nem kerül sor vagy ha valaki pl. csupasz kézzel bemosakodás nélkül végez méhűri betapintást, természetesen lehet.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: Ha nem kerül sor hüvely

fertőtlenítésre, akkor lehet-e fertőzés?

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő

Mindenféle szakértői véleményekben is elég részletesen kitárgyaltuk korábbi alkalommal. A hüvely

nem egy steril szerv. Tehát a fertőzés forrása az esetek 90 %-ban magában az anyai szervezetben

rejlik.

Tatabányai Városi Bíróság 7

9.B.606/2009/63. szám

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

A hüvelyt és a környékét, illetve pontosabban a környékét valamilyen fertőtlenítő szerrel, jóddal, betadine-nal, bármivel körbe ki van kenve az anyai combok felé.

Baba feje kijött, tehát van bőségesen hely, majd pedig a méhszájat méhszáj fogóval megragadják és lehúzzák, ezáltal lehetővé

teszik, hogy mintegy a hüvelyfallal nem érintkezve a steril Bumm kanállal körbejárják a méh üregét, és utána pedig öblítőszerrel, valamilyen fertőtlenítő öblítőszerrel leggyakrabban betadine, de intézményenként változó módon, kiöblítik a hüvelyt, ami egyébként nem előírás, tehát ezeket a feltételeket ha betartják, akkor gyakorlatilag nagyon minimális az esély arra, hogy maga a műtét kapcsán fertőződjön a hüvely falból, a hüvely váladékból az édesanya. Természetesen én is azt tudom mondani erre, hogy gyakorlatilag erre úgy válaszolnék, lehetetlenség, ez ilyen nincsen. De mindent el kell követni az operatőrnek is, és az asszisztenciának is, hogy lehetőség szerint ezt a rizikót minél kisebb százalékra csökkentse

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem ismerek olyan intézményt, ahol a feltárás előtt az anya combjait és a hüvely környékét ne fertőtlenítsék le. Az ezt követő öblítés az ajánlott, de nem a protokoll része, tehát nem kötelező része a műtét befejezése után a méhüreg átöblítése.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A rendelkezésre álló iratokból

megállapítható-e, hogy történt-e ilyen jódos-betadin-os öblítés?

Dr. Jaklovics Ferenc szakértő:

Nem állapítható meg.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A műtét tartalmazza ezt a jódosbetadinos öblítést?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem kötelező jelleggel, de ajánlás.

Dr. Hadnagy János szakértő:

Ajánlás, mert főleg a régi tankönyvek úgy fogalmaznak, és új protokoll szabályok dodonai módon fogalmaznak meg mindenféle irodalmi hivatkozások azt veszem ki belőle, és azt

veszem kötelezőnek, amit én akarok, ami az én ügyemnek jó, attól függően, hogy a

tárgyalóasztalnak melyik oldalán ülök. Ez egy szakmai vita. Az ajánlásokban a számon kérhető, minimumot kéne megfogalmazni, ami számon kérhető büntető eljárás során, polgári eljárások során

is. De ezek sajnos ahogy a pótmagánvádló jogi képviselője is kérdezte, hogy „ha mindent elkövet”

Tatabányai Városi Bíróság 8

9.B.606/2009/63. szám fogalma, ez jogi kategória. Ez nem orvosi kategória. Mert így is lehet mindent elkövetni, megy úgy

is lehet mindent elkövetni, és egyik sem ütközik a szakmai szabályokba. Ezért nehéz sokszor a szakértőnek dolga is, különösen a bíró úr dolga a végén, amikor határozatot kell hoznia. Borzasztó nehéz megfogni az orvostudomány szakmai szabályait, mert még mindig úgy szól a történet, hogy a tankönyvek, a tudományos folyóiratok, szerkesztőségi közlemények, tudományos kongresszusban elmondható előadások stb. Nem egy olyan előadás van, ami elég nagy horderejű, súlyos problémákat vet föl, kiderül, hogy a hallgatóság 70 %-a szintén magasan kvalifikált professzor elutasítják ezt. De ez megjelenik valahol, és egy év múlva már peres eljárásokban szakmai szabályként jelenik meg, miközben szó sincs arról, hogy szakmai konszenzus fogadta volna el a szabályt. Elnézést az okfejtésért, csak azért, hogy értsék, hogy mi nem tudunk mi igennel és nemmel válaszolni.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Természetesen, általában azt szoktuk mondani, hogy kb. 30 hematorkit %-ig elfogadjuk a vérkép csökkenését, illetve 10, vagy egy más értékben ugye g/l-ben kifejezve 100-as hemoglobin értéket normálisnak tekintjük. Addig különösebb beavatkozást nem végzünk.

-A kérdésem itt arra irányul: Milyen vizsgálattal igazolja, hogy milyen volt Eszter vérképe 2007 június 28.-án éjfélig??

Eljáró bíró kérdése szakértőkhöz: Az elhunyt sértettnél szakértőileg mi állapítható meg a szülést követően a vérzés megindulásának időpontjának, a vérzés mennyiségét tekintve, illetve mikor volt szükség orvosi beavatkozásra?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Áttekintve a dokumentációt, tulajdonképpen a szülés egy normál lezajlott szülés volt, nem említ a  dokumentáció bővebb vérzést, a kismama a gyerekágyas időszakból, amikor már kikerült a gyerekágyra felkelt, spontán pisilt, gyakorlatilag semmi jelzés nem utalt arra, hogy bőségesebb lett volna a megszokotthoz a tapasztalatunk alapján megszokotthoz képest a vérzése, és az első komolyabb vérzés az éjszaka 3 óra 35 perckor dokumentálódott, amikor is ezt észrevették, hogy erősebb vérzés lépett fel a gyermekágyasnál.

-Kérdésem: Mivel igazolja, hogy előtte nem volt vérzés?  Tanúvallomásokkal?? Az ápolási lap másról beszél!!

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Jelen esetben a terhesség lefolyása, a szülés lefolyása gyors, szövődménymentes volt.

És az ezt követő normálisnak mondható gyermekágyas véres folyás semmi olyan okot nem idézett elő, ami predestinálta volna az orvosokat arra, hogy az erősebb vérzésnél azonnal véralvadási vizsgálatokat kezdeményeztek volna. Azt már elég részletesen kitárgyaltuk, hogy egy láz nem láz.

-Mi van?

-Betapintás után 39,9 nem láz!

A lázat itt kifelejtette, mint tényezőt, hogy labort kérjenek!

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Volt már egyszer egy méhűri letapintás. Abban az esetben, ha véres az uterus, atónia irányába kezdték el kezelni, teljesen szakmailag helyesen. Azonban ez nem volt elegendő, nem csillapodott a vérzés, ezért döntöttek úgy, hogy és az ultrahang lehet, hogy pont egy véralvadékot vett fel a méhüregében, véralvadékot véleményezett, esetlegesen retenciónak, de akkor találtunk megint egy okot. Tehát egy oknyomozással mint általában a betegség diagnózisa, az is egy oknyomozási tevékenység különböző algoritmusok alapján, és itt a szakmailag előírt algoritmus követése maradéktalanul megvalósult megítélésem szerint. Ezért meg kell ezt ismételni. Annak ellenére, hogy valaki ezt nem így állítja én magam is megismételtem volna a méhűri betapintást, miután felvetődik a retenció illetve az abrázió,

ez már méhkaparás, erőteljesen kell kiüríteni a méh üregét, hogy össze tudjon a méhizomzat

húzódni. A méhizomzatnak van egy sajátossága, amikor valami idegen test benn marad, egy picike lepénydarab, pl. terhesség megszakítás után egy kis ujjbegynyi szövet, benn maradt egy icike-picike kis lepényszövet, és nem tud a méh rendesen összehúzódni.

Észlel valamilyen idegen testet, és az összehúzódást gátolja. Ugyanígy van a gyermekágyas állapotban csak azzal a különbséggel, hogy egy óriási méhüregről van szó, tehát bent marad egy jelentősebb burokrész, vagy jelentősebb kisebb-nagyobb lepénydarabka, nem tud összehúzódni.

-Épnek írtak le mindent!!!  Be is tapintottak!!! Mi is maradhatott még bent??  Mire utalt az előző napi  39,9 es láz??

Varga sebész milyen jogon foglal állást bármiben is???  Varga dr. menjen a…

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Milyen tünet kísérte akkor, ha én most klinikusként ott lennék, és mit tennék. Két tünete volt, volt egy alvadásos vérzése, és volt egy lázas állapot, ami 38,5 fok. Elsődlegesen azonban mivel alvadékos a vérzés, DIC-re nem gondolok, nyilván, mert alvadt a vére. Elsődlegesen a fertőzésre gondolok, melynek a leggyakoribb

gyermekágyi oka a lepényrész visszamaradása. Ezért azonnal elkezdem az antibiotikumos kúrát…

Folyt. Köv.

Greiner Tamás

 

Fellebezés IV. Hogyan gyengítsük az elmarasztaló szakvéleményeket!!!

0

 

A héten írat ismertetésre került sor. Előkerült ismét egy "szakértő", aki szerint a közel 40 fokoz láz teljesen hétköznapi.

Na, ezekre a sarlatánokkal összejátszókkal a jövőben lesz gondunk! Azt kapják, amit érdemelnek!

...

6./ Az egészségügyi dokumentáció megfelelő, hiánytalan és utólagos befolyásolástól mentes

A Népegészségügyi Intézet hasonló megállapítást tett, amikor kimondta, hogy az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés.

Mely azt jelenti, hogy a dokumentáció alapján nem lehet megállapítani az Eü tv előírásainak megtartását.

Téves egyébiránt a Népegészségügyi Intézet a szakvéleménynek a minősítése, ugyanis ez a felperes bejelentésére, de nem a felkérésére indult, hanem egy közigazgatási eljárás volt, így nem azonos a jogi megítélése, mint egy magánszakértői véleményé.

A bíróság a megállapítással csak a szakvélemény próbálta a szakmai hierarchiába lejjebb helyezni, mely jogsértő.

7. / A szakvélemények ütköztetése megtörtént, a szakvélemények nem állnak ellentétben a lényegi kérdésekben egymással és a szakirodalommal.

A szakvélemények ütköztetése nem történt meg.

Az nem ütköztetés, hogy megkérdezem a kirendelt szakértőt, hogy egyetért –e a magánszakértővel és ha erre nyilatkozik a feladat el van látva, ki van pipálva.

Az ütköztetés az,  hogy a szakértőket együttesen a bíróság meghallgatja, egyenként felveti azokat a kérdéseket, amiben ellentmondás van ( ugye  a bíróság eleve azt mondta, ki hogy nem volt lényegi eltérés a vélemények között, de akkor vagy a bíróság vagy a felperesek nem tudnak megfelelően szöveget értelmezni ) és azok tekintetében a szakértők álláspontjaikat meg kell, hogy védjék vagy közös nevezőre kell jussanak.

Esély sem volt arra, hogy a felperes bármely magánszakértője az eljárásban részt vegyen, akár csak megszólaljon, mely álláspontunk szerint a felperesek eljárási jogait is sérti.

Az ütköztetés során a magánszakértő még a becsatolt és idézett szakirodalomnál bővebb irodalommal igazolta volna, hogy a kirendelt szakértők álláspontja megalapozatlan a lényegi kérdések tekintetében és erre a szakértőknek nyilatkozni kellett volna, de erre nem nyílt lehetőség.

A felperesek végső kétségbeesésükben vásárolták fel több tízezer forintért az antikváriumban fellelhető szakirodalmat, mert látták, hogy a bíróság semmit nem tesz meg annak érdekében, hogy a magánszakértői véleményben szereplő azonos megállapításokat komolyan vegye, így úgy gondolták, megváltozik a bíróság álláspontja, ha ezt nyomtatásban, szakmai irányelvként is látja ( amúgy erre nem késztethető egy peres fél, nem az ő dolga a szakirodalom kigyűjtése, arra valók a szakemberek, a szakértők)

 

A felperesek törekvését a bíróság elintézte annyival, hogy a szakirodalmi részletek kiragadott részek ( végül is csatolhattuk volna az egész könyvet, de nem a komplett nőgyógyászat, hanem a beavatkozások és a láz kérdése volt a releváns bizonyítandó kérdéskör ) és mélyen és összefüggéseiben nem kapcsolódnak az ügyhöz ( ennek a jelentését a fellebbezés elkészítéséig nem sikerült kideríteni )

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy az I. fokú bíróság ítélete megalapozatlan, hibás tényállást, iratellenes megállapításokat tartalmaz, a szakértői vélemények közötti ellentmondások egy részét fel sem fedezete, más részét nem szakmai alapon oldotta fel, a szakmai irányelvekbe ütköző megállapításokat tartalma, mindennek következtében jogsértően foglalt állást az alperes felelősségének kérdésében.

A fentiekre figyelemmel kérjük az I. fokú ítélet megváltoztatását, közbenső ítélettel az alperes felelősségének megállapítását és az összegszerűség tekintetében új eljárás lefolytatását.

Amennyiben erre nem áll elegendő adat rendelkezésre az ítélet hatályon kívül helyezését és az I. fokú bíróság új határozat meghozatalára kötelezését lehetőség szerint megyén kívüli bíróságok kijelölve.

Kérjük az ügyben tárgyalás tartását.

Folyt. köv.

Greiner Tamás

2016. Február 11.

Fellebezés III.

0

Egyre több gond merül fel az igazságszolgáltatással szemben. A vörösiszap per rávilágította a közvélemény és a politika figyelmét, hogy valami nagyon nem stimmel a magyar jogrendszerben. Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája azzal a súlyos váddal kritizálta az ítélkezést, hogy egyes bíróknak, már az ügyek tárgyalása előtt perkoncepciója van! Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter február 2-i fórumon arról beszélt, hogy az embereknek nem lehet megtiltani, hogy elmondják a véleményüket az ítélkezési visszáságakról.

Egyetértek! Névvel a perkoncepciós elfogultságúakat, hamarosan ideje megneveznem.

Fellebezés folytatása:

A bírósági gyakorlat szerint szakértői vélemény között mutatkozó lényeges eltérés feloldásának elmulasztása az ítélet megalapozatlanságát eredményezi ( BH 1998.378, 1983. 482). A gyakorlat szerint – felülvéleményező szervek egy részének megszűnése miatt – a bíróságnak kell elvégezni ezt a feloldást, de mint említettük ez szakmai munka és  szakmaiság folyamatában, az értékelésnek a bírósági ítéletben meg kell jelennie, annak okszerűnek kell lenni, nem lehet iratellenes, nem lehet szakmai irányelvekkel ellentétes és nem lehet önkényes.

4./ Más szepszisre utaló jel hiányában a gyógyszeres kezelés nem vált indokolttá

A lázon felül szepszisre utaló jel a vérzés, melynek észlelése megfelelően nem történt meg, az egyéb szepszisre utaló jel egyéb vizsgálatok hiányában nem volt megállapítható, azaz az alperes mulasztása okozta ennek az adatok a hiányát

dr. V. Gy.:

A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.

5./A Bumm kanállal fertőzést nem okoztak, a méh belső oldala fertőzést nem mutatott. Betapintás esetén jódos öblítés nem indokolt.

Ez a megállapítás iratellenes.

Fentebb már hivatkoztunk  rá, hogy ennek a megállapítására azért került sor, mert a bíróság abból a téves feltételezésből indult ki, hogy a steril eszközzel nem lehet fertőzést okozni, vagy elterjeszteni, mely téves és szakmaiatlan megállapítás.

Az eszköz ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni és bajt csinálni.

Ezt semmilyen módon nem értékelte az I. fokú bíróság, hanem megállapította, hogy az eszköz steril volta és steril felvetése miatt nem keletkezhetett fertőzés.

Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény.

Igen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium basalis rétegét minél kisebb mértékben károsítsák. A jódos méhűri  mosás  és a nyakcsatorna kijódozása betapintás  után ajánlatos.

Ha a betapintás után láz jelentkezik antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.

Jelen esetben azonban sem a láz megfelelő észlelése, sem az antibiotikum időben való elkezdése nem állapítható meg.

A szakirodalom leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.

A fenti különböző tankönyvek egybehangzó utasításaival a kérdés jelentőségét kívántuk nyomatékosítani, mely szerint a beavatkozás egyáltalán nem rutinszerűen indok nélkül végzendő veszélytelen beavatkozás, és a feltételek be nem tartása súlyos következményekhez vezet, mint jelen perbeli esetben is. ( V.)mi szakértőnk!!!

V:    szakértőnk

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a sepsis nem pathologiai kórisme, azt a klinikai kép alapján lehet diagnosztizálni. Ugyancsak nem lehet fentiek alapján arra következtetni a szöveti reakció elmaradásából, hogy a baktériumok a mintavételt követően szaporodtak volna el (ennek a rothadási, bomlási jeleket nem mutató szöveti kép is ellentmond).

A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. A szövettani vizsgálat a klinikai mikrobiológiai vizsgálatnál nagyságrendekkel kevésbé szenzitív, így a tény, hogy fénymikroszkóppal baktérium észlelhető a kaparékban, az számottevő baktériumszámra utal az egyébként fiziológiásan steril méhűrben.

Mindazonáltal a műtét előtt a hajnali órákban vérzés miatt történt abrasio kapcsán a szövettani kaparékban nagy mennyiségű baktérium volt felfedezhető, ennek a mintának a fixálatlansága nem merült fel és a látott kép egyértelműen fertőzés jelenlétére utal.

Ez-, az ezt követő hasi méheltávolitás szövettani minta kétségességével ellentétben minden bizonyossággal élőben keletkezett fertőzés meglétét erősíti.

Ez a korábbi szakértői véleményekben nem szerepelt.

Ez mindenféleképpen újólagos megállapítás, és megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.

a szülést követően a méh belfelszíne egy viszonylag nagy sebfelület minden esetben,ezen keresztül az odakerülő baktériumok gyorsan a véráramba kerülnek, valamint helyben szaporodnak, és folyamatosan kerülnek be a keringésbe, ez viszonylag gyorsan olyan (életveszélyes) állapotot idéz elő, mely látható szöveti eltérésekkel nem feltétlenül jár, hiszen ilyenkor a tüneteket a vérben lévő, főleg a máj által termelt fehérjék okozzák, beleértve a keringés kezelés nélkül, de sok esetben amellett is halálhoz vezető összeomlását, az abrasio (kaparás) során eltávolított szövetekben a baktériumok mennyisége, a detektálhatóság ténye egyértelműen kóros, a baktériumok eloszlása helyben, a méhűrben történő szaporodást feltételez,

dr Kaiser László Pathológia Szövettani véleményének lényegi megállapítása, hogy a Gram pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan az endometrium területén kialakult placenta leválást követően létrejött sebfelület. Ezt kifejezetten gyulladásos reakció kíséri, mely részben fiziológiás reparatív folyamat…. S szöveti kép is arra utal, hogy többszervi elégtelenség forrását a szövettani leletben leírt uterusban látott gyulladás, lényegében puerperális sepsis okozta.

A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. Az anyagban rothadásra utaló jelek nincsenek (az anyagban jelen lévő minimális mennyiségű hengerhám is megtartott), illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen, melyek élő, megtartott szövetrészletekkel függenek részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumok nagy valószínűséggel élőben keletkeztek.

Ez eleve az alperes mulasztása,  hogy a szövettani eredmények tárolása nem megfelelően történt és amennyiben ebből a megállapítások megtétele körében bármilyen bizonytalansága ered, az az alperes terhére értékelendő. Természetesen ez sem így történt az eljárás során.

A ténybeli megállapításai sem megfelelően kerültek értékelésre annak ellenére, hogy az ügyben a felperesek két szakvéleményt is csatoltak e körben és ezen szakvélemények az eredményeket értékelő dr. Kindler Miklós első vallomásával megegyeztek, tehát nem volt ellentmondás a szövettani szakemberek megállapításai között.

Ehhez képest a bíróság ítéletében megállapította, hogy a méh belső fala fertőzést nem mutatott ( ez igaz ) de  a szövettan egyéb, lényeges, többi megállapítását teljesen figyelmen kívül hagyta, így a bizonyítékot nem teljes körben értékelte csak azt a részét, mely az álláspontját alátámasztotta, amely cáfolta azt mellőzte( indokolás nélkül ).

A bíróság megállapította, hogy a jódos öblítés nem volt indokolt, holott a szakvélemények, a szakirodalom is szakmai követelményként írja ezt elő.

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv véleménye:

„Arra vonatkozón azonban kétségtelenül nincsen utalás a dokumentációban, hogy ez a beavatkozás a korábban, azaz a kóros vérzés észlelése előtt milyen indikációval történt és hogy ezeket a betapintásokat antibiotikum védelmében végezték volna, illetve hogy utánuk a méhüri öblítés megtörtént volna….”

Maga a kezelést végző személy úgy nyilatkozott, hogy ez előírás és elvégezte, csak nem tudja igazolni. Azaz nem dokumentálta.

Mely azt is jelenti, hogy őt terhelné a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a szakmai előírást betartotta, de a bíróság felmentette a bizonyítás terhe alól azzal a megállapítással, hogy ez nem is előírás ( joggal merül fel több alkalommal a kérdés, hogy miért került sor egyáltalán szakértő kirendelésére, mert a bíróság a szakvélemények megállapításait többször szakmai szempontból bírálta felül.

Folytatjuk...

Greiner Tamás

2016. Február 3.

 

 

Miniszterearról beszélt, hogy véleményezhetőek a bírósági ítéletek, hát az én ügyemben joggal, fogjuk is a perkoncepciósokat, a függ