Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

AZ ÍTÉLŐTÁBLA JEGYZŐKÖNYVÉBEN TETT VALLOMÁSOKRA INTÉZETT REAGÁLÁSUNK.

0

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

TISZTELT GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA !

 

 

 

Alulírottak KK. GREINER RAMÓNA és pertársai 2500 Esztergom,  szám alatti lakosok, továbbiakban, mint felperesek képviseletében dr. T. Cs. ügyvéd. az általunk a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ESZTERGOM alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perben, mely a Tisztelt Ítélőtábla előtt Pf. III. 20. 025/2016 szám alatt van folyamatban

 

nyilatkozatunkat és iratcsatolásunkat

 

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

A múlt tárgyaláson megtett szakértői megállapítások kapcsán az alábbi észrevételeket kívánjuk előterjeszteni:

 

Álláspontunk szerint dr. Simon Gábor orvos szakértő szóbeli kiegészítéséből alapján is megállapítható, hogy az alperes az ellátás során olyan mulasztásokat követett el, melyek önmagukban megalapozzák a kártérítési felelősség fennállását, függetlenül attól, hogy egyes kérdésekben a szakértők között az ellentmondások feloldására még teljes egészében nem kerülhetett sor.

 

dr. Simon Gábor is egyértelműen nyilatkozott arról, hogy a láz nem kifáradásos láz ( ebben egyetért a magánszakértővel és a számtalan szakirodalommal és egyben ellentmond Jaklovics Ferenc szakvéleményében írtakkal ) és a nyilatkozata alapján mindenképpen mulasztás az, hogy a láz monitorizálása nem  történt meg óránként/kétóránként, illetve a laborvizsgálat is elmaradt. Ha ez megtörténik, akkor az orvosok tapasztalhattak volna akár két 38 fok feletti állapotot is, melyet már Jaklovics szakértő Úr is olyannak ítél, ami beavatkozást tett volna szükségessé.

 

A monitorizálás elmaradása okozta azt a helyzetet, hogy az alperes nem észlelte az állapot súlyosságát és ezzel az elvárható gondosságot elmulasztotta, mely önmagában már kárfelelősséget megalapoz.

 

Jaklovics Ferenc azon kijelentésén kívül, hogy ő már találkozott 39 feletti kifáradásos lázzal, semmi nem támasztja alá, hogy kifáradásos tartományban ilyen előfordulna, Sem az összes többi szakértő, sem a szakirodalom, semmi, csak az ő szóbeli kijelentése több más szakvélemény ellenében.

Ez nem bizonyíték, de még csak nem is szakértői megállapítás, ugyanis nem az tesz egy megállapítást azzá, hogy szakértő a személy, aki mondja, hanem az, hogy szakmai szabályokon, nagyszámú gyakorlaton alapul. ( elnézést a hasonlatért, de ha egy szakértő UFO-t lát és ezt elmondja, attól még az UFO –k létezése nem lesz bizonyított csak mert szakértő mondta )

 

Az igazságügyi orvosszakértőnek természettudományos alapokon nyugvó, objektív szakvéleményt kell adnia. Szakvéleménye csak akkor felelhet meg ennek a követelménynek, ha annak kialakításában teljesen elfogulatlan, nem befolyásolja semmiféle egyéni vagy más érdeket képviselő megfontolás, a vizsgált, véleményezett személy iránti szimpátia vagy antipátia stb..

A szakvélemény nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak, ha az orvosszakértő

a) önkényes gondolatmenet alapján, szakmai indok nélkül, az eljárás adatainak helytállóságát kétségbevonva túllépi tevékenységének határait;

b) a jogkörét túllépve hatósági, illetőleg bírói mérlegelés körébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít;

c) „szakértői tekintélyének" kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől;

d) olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak szakismeretei közé, továbbá, ha állításait szakmai ténymegállapításokkal nem támasztja alá, hanem olyan feltételezésekbe bocsátkozik, amelyek nélkülözik a tárgyi alapot;

e) a szükséges körültekintést elmulasztja, vagy meg nem engedhető módon általánosít

f) a véleményben a leleti résszel ellentétes megállapítást tesz;

g) egyoldalúan értékel, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes vallomásokra alapozva alakítja ki véleményét (.az orvosszakértőnek a szakmai tények megállapítása és ezek alapján az orvostudomány mindenkori állása szerinti lehetőségek felsorolása a feladata);

h) a megítélendő szakkérdést elvi vitával azonosítja;

i) a szakmai bizonyításban igénytelen (pl. a kórelőzményt felületesen veszi fel, nem törekszik a panaszok kellő megismerésére, az állapot teljes feltárására, csak fizikális leletekre épít, és ezekre messzemenő következtetéseket alapoz, kizárólag elavult vagy vitatható vizsgálati eljárást alkalmaz stb..);

j) a szakmai fogalmakat pontatlanul használja (nem megfelelő fogalmakat közöl, és hasonlókat tévesen vagy összekeverve, olykor minden megalapozottság nélkül alkalmazza).

 

Ha Jaklovics  szakértő az egyedi megállapítását szakvélemény szintre akarja emelni, akkor mutasson a  fenti megállapításhoz szakirodalmat. ( Éppen a láz kérdésének a tisztázásához indítványoztuk Prof Dr. Papp Zoltán szülész nőgyógyász tankönyvíró kirendelését ).

 

Jaklovics szakértő utalt arra, hogy maga a felperes által csatolt anyag ( Zoltán és Horn ) is alátámasztja az ő álláspontját, ez akkor lenne igaz, ha a hőemelkedés és a láz szavak ugyanazt jelentenék, de ezt már a laikus emberek is tudják ennyi szakvélemény után, hogy a hőemelkedés az nem  láz, az idézet pedig a hőemelkedésről szól ( a mérés helyétől függően hőemelkedés tartománya lehet 38,5 fokig ). Így ezen hivatkozása a csúsztatás kategóriába esik.

A pontos idézet:

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38 celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulzust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.

Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés.

 

Utólag lehet azon vitatkozni, hogy melyik az a pont, amikor az ismert tüneteket olyanként lehetett értelmezni, ami beavatkozást igényel, azonban attól nem lehet eltekinteni, hogy a tünetek időben történő megismerésének a hiánya éppen az alperes mulasztása miatt következett be, mivel nem tettek meg semmit a beteg folyamatos észlelése érdekében és ezt utólag próbálják bagatellizálni azzal, hogy kifáradásos láznak minősítik a 39.9 fokos lázat. Ez a minősítés már önmagában Jaklovics Ferenc szakértő szakvéleményét aggályossá teszi, aggályos szakvéleményre ítélet nem alapítható.

 

Jaklovics szakértő  jegyzőkönyv 7.oldalán állítja, hogy a lázcsillapító 1 óra alatt fejti ki hatását. Simon Judit tanú vallomása szerint a kontroll hőmérőzést egy óra múlva végezte el, ahol az ápolási lapon kontroll hőnek 39,5 fokos láz van jegyezve. Ez nem úgy tűnik, mintha a szervezet reagált volna a lázcsillapítóra, hanem inkább egy önállóan működő septikus lázmenet sajátossága.

 

dr. Simon Gábor szóbeli kiegészítésében ugyan utalt arra, hogy az első magas láz önmagában nem indokolta az antibiotikum adását, de egyéb tünettel már esetleg, de az egyéb tünetre feljegyzés nem volt, ami nem azt jelenti, hogy nem volt egyéb tünet.

 

Ez jelentheti éppen azt is, hogy az észlelés hiányában nem volt egyéb tünet dokumentálva, azaz egy újabb mulasztás valósult meg a láz monitorizálásának elmaradásán felül.

 

Az utólagos bejegyzett 37,7 fokos hőmérsékletet a bizonyítékok értékelésekor kérjük kirekeszteni és a szakértői kijelentéseket ennek az értéknek a figyelmen kívül hagyásával értékelni.

 

A bejegyzés egyértelműen utólagos bejegyzés.

 

A bejegyzés a hajnali 3 órás kezelések dokumentálását követő utólagos bejegyzés

 

Álláspontunk szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy az a halálos eredmény ismeretében tett utólagos bejegyzés volt.

 

Az utólagosság tényét a kezelőorvos is elismerte, a bizonyítási teher így annak időpontja tekintetében az alperesre hárul. Az utólagosság miatt a dokumentáció e tekintetben hiteltelené válik, az csak az egyéb bizonyítékokkal együtt értelmezhető.

 

Az a körülmény, hogy az írásszakértői vélemény szerint is  - és egyértelműen láthatóan – utólag van a sor bepréselve a dokumentációban azt igazolja, hogy nem egy-két órával később történt a bejegyzés, mert sok volt a munka és az orvos nem ért rá ( amúgy nem volt sok munka, az ügyletes nem volt elfoglalt, erre semmilyen adat sincs, így a Jaklovics –féle „orvosmentesítési kísérlet” e tekintetben irreleváns).

A bejegyzés sor mögött van, tehát a bejegyzés időpontjában már nem volt üres a következő sor, hogy folyamatosan, folytatólagosan lehessen írni. A következő sor már a hajlani 3 órás bejegyzés, tehát már ott volt, amikor az ügyletes ezt a láz értéket beírta.

Álláspontunk szerint ez a láz érték nem mérésen alapult, hanem dokumentáció manipulálás volt.

 

A polgári perrendtartás szerint az alperest terheli ezzel szemben a bizonyítás, hogy a 39, 9, majd a 39 fokos láz mérését követően hány alkalommal és milyen értékeket mért – ez az eljárás során bizonyítani nem tudta, ez a terhére értékelendő.

 

Minden bíróság által beszerzett szakvélemény abból enged következtetést, hogy a 39,9 fok lement 37,7 fokra.

 

Csakhogy ha ez az utóbbi érték nem létezett sohasem, akkor a szakvélemények lábukat vesztik, a szakértői megállapítások alapján csak arra lehet következtetni, hogy az alperes mulasztott, a beteg észlelését, szoros megfigyelését elmulasztotta, a láz nyomon követését elmulasztotta és elvette azt a lehetőséget a betegtől, hogy a további lázas állapotát észlelve a kezelést időben megkezdje. Abban minden szakértő egyetért, hogy ha a láz továbbra is fennállt, akkor a kezelést meg kellett volna kezdeni. Jaklovics szakértő is elmondta, hogy kát 38 fok feletti hőmérséklet esetén antibiotikumot kellett volna adni és laborvizsgálatot kellett volna végezni. Álláspontunk szerint ebben valósult meg a súlyos késedelem

 

A láz fennállására utal mindenképpen a szobatárs vallomása, aki szerint a beteg rosszul volt, nyögdécselt, nem tudott aludni – ezek mind a lázas állapot tünetei.

 

Arra a szakértői kijelentésére reagálva, hogy az orvosi lap vezetésének, illetve a dokumentáció vezetésének nincsenek szabályai ellentmond az egészségügyi törvény136 §-a.

 

A dokumentációs kötelezettség általánosság szabály alá esik és külön nem vonja ki a tartalmi követelmények alól a dekurzus lapokat.

 

Megállapítható, hogy 2007.06.28. 16 órától, másnap 06.29. 03óra 35percig semmiféle bejegyzést nem találni, sem therápiára, sem diagnosztikus lépésre.

 

A bírói gyakorlat nagyjából egységesnek tűnik abban , hogy a hiányos dokumentációt nem lehet a felperes terhére értékelni, hiszen nem a felperes, hanem az alperes kezében van a dokumentáció, és ha hiányos akkor ez az ő mulasztásának értékelendő.  (Legfelsőbb Bíróság

Pf. III. 25.717/2000: Fővárosi Bíróság 56. Pf. 27.148/1999.)

 

Fontos, hogy a dokumentáció hiányossága még abban az esetben is az alperes terhére értékelendő, ha a bizonyítási teher szabályai szerint nem ő a bizonyításra kötelezett.

 

Súlyos hiányosságként értékeljük, hogy mind Simon Gábor, mind Jaklovics Ferenc az egyes történéseket önmagában elemzi, az összefüggéseket nem vizsgálja. Nem hozzák összefüggésbe, az öblítés nélküli betapintást, az utána következő lázzal illetve ennek a lehetőségét kellő mélységben nem vizsgálják, pedig az antibiotikum adásának kérdésében eltérő következtetést engedne, mintha csak a lázat önállóan – előzményi beavatkozás nélkül – értékelnék.

 

A szakértői lelkiismeretesség pedig az igazságügyi orvosszakértőt arra kötelezi, hogy minden vizsgált, véleményezett ügyben alaposan elmélyedjen, gondosan elemezze az ügy minden orvosi szempontból szóba jöhető kérdését és feltárja még azokat a mellékkörülményeket is, amelyek a hatósági határozat, ítélet szempontjából relevánsak lehetnek.

 

De nem csak a szakértők, hanem a kezelőorvosok sem folyamatában nézték az eseményeket, a lázat ők is különálló, előzményi lehetőségeket nem értékelő tünetként vették figyelembe ez a fő mulasztás.

 

A méhűri beavatkozás kapcsán megjegyezni kívánjuk, hogy annak a protokollja azonos a  lepényleválasztáséval, az pedig kimondja, hogy  a betapintások esetén kötelező a méhűri öblítés.

 

Jaklovics szakértő is egyetért a fertőzés felvitelének lehetőségével, betapintás alkalmával.

 

Mivel ezt a tankönyvek is leírják, így a láz alkalmával, érthetetlen, hogy hagyhatták ezt az előzményt figyelmen kívül.

 

Szakértők hivatkoztak a tankönyvek korára. Megjegyezzük, hogy a tankönyvek 1910-től, 2012-ig kerültek kigyűjtésre  és a vizsgált szakmai kérdésekben azonos megállapításokat tartalmaznak, így a kiadási év irreleváns a szakmai szabályok tekintetében. Egyetlen szakértői megállapítás sincs arra vonatkozóan, hogy a régi tankönyvben szereplő szabály azért nem vehető figyelembe, mert szakmailag meghaladott lenne, vagy új szabály lenne, mert akkor azt kellene megnevezni, nem a kiadás éve ( egy formai kifogás ) alapján mellőzni a szakmai irányelvet.

 

A tárgyaláson szakmai vita támadt Jaklovics  és Vajda szakértők között az antibiotikum adását illetően, mely tekintetében csatoljuk prof. Dr Molnár Zsolt  szakmai állásfoglalását, mely az antibiotikum mielőbbi adásának indokoltságát támasztja alá. ( a szakmai álláspont e-mailen érkezett így nincs aláírva, de a tárgyalásig annak aláírt példányát csatoljuk )

 

Összességében dr Jaklovics Ferenc szakvéleményét megalapozatlannak és aggályosnak tekintjük, álláspontunk szerint dr Simon Gábor és  dr. Vajda György szakértők megállapításai között a lényeges ellentmondások nagy része feloldásra került, az ellentmondás abban a tekintetben maradt csak meg, hogy dr. Simon Gábor a következtetései levonásakor a  19 órás lázmérés tényét és értékét elfogadja és ebből a csökkenő adatból von le következtetéseket, míga  magánszakértő az utólagos bejegyzés figyelmen kívül hagyásával tette meg véleményét, ez az eltérés pedig a bíróság bizonyíték értékelésével oldható fel ( attól függően, hogy az utólagos bejegyzés minként minősíti jogilag. ) Aggályosnak tekintjük pusztán eljárásjogilag dr. Jaklovics Ferenc szóbeli kiegészítését, figyelemmel arra, hogy már szakértőnek nem minősül, így meghallgatása során nem vonatkoznak rá a szakvélemény adására vonatkozó kötelezettségek és felelősségek sem.

 

Szeged, 2016. december 20

 

 

 

/ kk. Greiner Ramóna és pertársai /

felperesek

 

 

képviseletében:

Elkészült az első jogi gyűjtemény! Nincs kétségem sem a szakértők szakmaiságára, de már a bírókra is ugyanez igaz! Tetszik, nem tetszik!

0