TISZTELT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG !

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, . szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, képviseletében a csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs. ügyvéd . u.. a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi osztály 11000/52/2008/bü számú nyomozást megszüntető határozata ellen
Panaszunkat
Az alábbiak szerint terjesztjük elő:

A  Rendőr-főkapitányság a fent hivatkozott számú határozatával a halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást – hivatkozva arra, hogy a  cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette. 
A határozat indokolása szerint az ügyben lefolytatott tanúvallomások és a kirendelt szakértők és szak-konzultánsok véleménye alapján megállapíthatóvá vált, hogy Greiner Eszter halálának közvetlen oka toxikus sokk szindróma talaján létrejött sokszervi elégtelenség, következményes légzés- és keringés leállás volt. A toxikus sokk szindróma a vizsgált esetben nem klasszikus lefolyású fertőzés, hanem igen heveny, bakteriális toxinok által okozott forma volt.Terhesgondozása és kórházi gyógykezelése kapcsán a nevezett halálával kapcsolatba hozható szakmai szabályszegés, mulasztás nem történt, az ellátó személyzet diagnosztikus tévedése objektív okból következett be.A nevezett ellátását végző egészségügyi személyzet az előírt protokollnak, útmutatásoknak megfelelő tevékenységet végzett, kellő gondossággal jártak el, a halált okozó betegség korábbi felismerésére és ennek megfelelő adekvát terápia alkalmazására érdemi lehetőség az adott helyzetben nem volt, a halálos eredmény a kórkép természetéből adódott.
Álláspontunk szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetett állást foglalni abba a kérdésben, hogy a cselekmény bűncselekményt valósít-e meg, figyelemmel arra, hogy az elkészült szakvélemény számtalan hiányosságban szenved, szakmailag megalapozatlan és iratellenes megállapítást tesz, egyéb – a nyomozó hatóság és a szakértő rendelkezésére álló – szakvéleményekkel ellentétes megállapításokat rögzít, mely ellentét feloldására nem került sor az eljárás során, illetve elkészült szakvélemény megállapításai is teljesen figyelmen kívül maradtak. 
Az ellentmondások feloldására még kísérletet sem tett a nyomozó hatóság, de határozatában sem indokolta, hogy milyen okból nem tartotta ezt szükségesnek. 
Az eljárás során meghallgatása kerültek a Greiner Eszter kezelését végző orvosok és az egészségügyi személyzet tagjai is. A meghallgatásukat rögzíti jegyzőkönyvek, valamint az orvosi dokumentációk alapján került elkészítésre a szakvélemény.
A szakvélemény azonban egyáltalán nem vette figyelembe az orvosi dokumentáció hiányosságát és azt a tényt sem, hogy a dokumentáció – szintén szakvéleménnyel alátámasztottan – utólagosan módosításra került.
A hiányosságokat a szakértő a tanúvallomások alapján pótolgatta, holott a meghallgatott személyek e szempontból érdekeltnek tekinthetők, hiszen bármely hiányosság, mulasztás gyanúja esetén az eljárás gyanúsítottjává válhatnának. 
Másrészről az ilyen eljárások során a vizsgálat alapvető szempontja a korabeli orvosi dokumentáció.
Alapvető kiindulás, hogy amit az nem rögzít, annak megtörténte nem igazolható olyan személyek nyilatkozatával, akik felelőssége az ügyben felmerülhet.
A korabeli szónak is jelentése van. Ha a dokumentáció tekintetében bármilyen utólagos módosítás gyanúja felmerül, az már megvalósítja az alapos gyanú fennállását is, hiszen a szakmai szabályai szerinti alapos eljárás esetén semmi szükség nem lehet a dokumentáció kiegészítgetésének és módosításának, egyes adatok feltüntetésének és eltüntetésének. Ilyen események fennállása esetén az alapos gyanú fennállás feltételezhető.
Az a szakértői vélemény, amely ezen körülményeken nagyvonalúan átsiklik, nem lehet megalapozott, hiszen alapvető szempontokat eseményeket nem vesz figyelembe, nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a manipulált részek figyelmen kívül hagyásával a megállapításai milyen módon módosulnak azaz lehetőséget ad arra, hogy utólagosan kiegészített dokumentáció alapján nem az igazság kiderítése, hanem annak elfedése valósuljon meg.
A nyomozó hatósága szakvéleményt a módosított iratok alapján készíttette el, a szakvélemény maga rögzíti, hogy az a rendelkezésre bocsátott iratok alapján készült. Annak nyoma nem fellelhető, hogy a szakértő a grafológus szakvéleménye megállapításait ismerte-e, ha igen mi volt az oka annak, hogy erre ez egyes kérdések megválaszolásakor miért nem adott alternatív válaszokat (annak figyelembevételével, hogy az utólagos bejegyzés figyelmen kívül marad) 
A szakvélemény 10 oldalán ugyan utal arra, hogy figyelemmel volt a korábban elkészítet – ellentétes tartamú –szakvélemények megállapításaira, de ennek nyoma a szakvéleményben nem fedezhető fel. Csupán a 15 oldalon rögzíti, hogy mely szakvélemény végkövetkeztetését osztja, arra viszont nem tér ki, hogy az ellentétes tartamú megállapítások miért nem elfogadhatóak.
Megalapozott szakvélemény ilyen esetben csak a szakmai megállapítások ütköztetésével készülhet, azaz azokra a szakmai megállapításokra, mely a következtetések ellentétességéhez közvetlenül vezet ki kell térni, az eltérés okát meg kell magyarázni ellenkező esetben sem a nyomozó hatóság, sem az érintett más személyek a szakvélemény okszerűségéről és megalapozottságáról nem tudnak meggyőződni.
Kiindulásként rögzíteni szeretnénk, hogy a nyomozati eljárás során elkészített írásszakértői vélemény is nagymértékben hiányos.
E körben csatoljuk Horváth Julianna grafológus vizsgálati véleményét ( F/1) , melynek észrevételei  alapján megállapítható, hogy az írásszakértői véleménnyel ellentétben nem egy, hanem öt helyen állapítható meg a grafikai jelek utólagossága.
Az utólagosság kimutatása esetén nem mellőzhető olyan szakvélemény összeállítása, mely ezen utólagos bejegyzések illetve az érintett személyek tanúvallomásában rögzített adatok figyelmen kívül hagyásával vizsgál, vet fel felelősségi kérdéseket. Csupán ilyen vizsgálat lefolytatásakor és annak megállapításakor, hogy ezen tényezőknek nincs ügydöntő jelentősége van helye olyan megállapításnak, hogy alapos gyanú nem merül fel a bűncselekmény elkövetése tekintetében.  
Mint fentebb említettük a szakértő az által is ismert ellentétes tartalmú szakvélemények megállapításait terjesen figyelmen kívül hagyta, holott a Dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő és Prof. Dr. Kósa Ferenc egyetemi tanár, konzulens szakvéleménye több ponton egyértelmű szakmai mulasztást, a foglalkozási szabályok megszegését, gondatlan magatartás fennállását mutatja ki annak megállapításával, hogy ezek elmaradása, a kellő körültekintés megvalósulása esetén Greiner Eszter halála elkerülhetővé vált volna.
Véleményükből megállapítható az is, hogy a már említett dokumentáció módosításnak vélhetően ezen felelősség megállapítás elkerülése lehetett a célja.
Csatoljuk F/2 alatt dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő szakvéleményét a rendőrhatóság határozatában feltett kérdésekre, melyre adott válaszok összevethetők az elkészített és elfogadott szakvélemény megállapításaival.
Csatoljuk F/3 alatt az igazságügyi szak-konzultáns véleményére tett szakértői megállapításokat, mely részletesen – a kérdésekhez kapcsolódóan – szakirodalommal alátámasztva mutatja ki a szak-konzultáns véleményének megalapozatlanságát.A szakvélemény összefoglalásában utal arra, hogy a szakértő Greiner Eszter dokumentációjából kihagyta mindazokat a lényeges adatokat, amelyet a mulasztást, szakmai szabályszegést igazolják. Így a szakvélemény törvényes felhasználásra alkalmatlan. 
Csatoljuk F/4 alatt ezen alkalmatlannak minősített szak-konzultánsi véleményre alapított orvosszakértői vélemény megállapításaira vonatkozó, Dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő és Prof. Dr. Kósa Ferenc egyetemi tanár által készített szakvéleményt, melynek lényege az alábbiakat rögzíti:
A nyomozati eljárásban beszerzett szakvélemény hiányos, mert szándékosan mellőzi fontos adatok figyelembevételét, melyek hiányában valótlanságra építtet következtetések vontak le. Rögzíti, hogy a diagnosztikus tévedések felróhatóak, így mulasztás az ügyben megállapítható.
A szakmai hibákat az alábbi tényekben, körülményekben látja megvalósultnak:
1./ elmulasztották a hüvelyváladék trimeszterenkénti vizsgálatát,2./ nem tisztázták a magzati tachycardia okát,3./ nem vették figyelembe és nem kezelték a szokatlanul magas lázat ( „ gyermekágyi láz” kezelésének elmaradása)4./ nem tisztázták a beteg vérzésének eredetét,5./ a sepsisre utaló klinikai tüneteket figyelmen kívül hagyták,6./ a láz és a vérzés fennállása ellenére nem vizsgálták annak valamennyi lehetséges okozóját,7./ nem észlelték a beteget 10-11 órán keresztül, melyet a dokumentumok – figyelem kívül hagyva azok utólagos módosításait- is alátámasztanak.8./ laboratóriumi vizsgálat elkészítésével késedelembe estek,
A szakvélemény megállapítja, hogy a rendőrhatóság által elfogadott és megalapozottnak minősített szakértői vélemény a boncolás és a kórszövettani vizsgálat utólagos tényadataival is ellentétben áll, így megállapításai már ezen okból sem fogadhatóak el.
Összességében a szakvélemény rögzíti, hogy a helytelen diagnózis felállításához sorozatos szakmai hibák vezettek.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mint a gondatlan magatartás fennállása megállapítható, melyek következménye volt a halálos eredmény, mely ezen hiányában elkerülhető lett volna.
A teljesebb  képalkotás érdekében csatoljuk a Tisztelt Főügyészség részére F/5 alatt az alap orvosszakértői véleményt, melynek megállapításaira ugyan a szakvélemény utal azt azonban teljesen figyelmen kívül hagyta.
Csatoljuk F/6 alatt a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvekben foglalt nyilatkozatok kapcsán tett szakértői megállapításokat is, Ezen nyilatkozatokat a nyomozó hatóság által kirendelt szakértő elfogadta, azzal „toldozta” a dokumentáció hiányosságait, mely nyilatkozatok szakmai megalapozatlanságára és az abban tapasztalt ellentmondásokra – melyekre egyébként a nyomozó hatóságnak kellett volna fényt deríteni – a szakértő külön kitért.
Csatoljuk F/7 alatt az ezen tanúmeghallgatási jegyzőkönyveket tartalmilag kiegészítő bírósági meghallgatási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatokra tett szakértői észrevételeket is, melyek mind a kezelőorvosok, mind az egészségügyi személyzet nyilatkozatainak ellentmondásosságát feltárja.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság által a határozati megállapítás alapjául elfogadott tanúvallomások ellentmondásosak, megalapozatlanok, az írásszakértői vélemény hiányos, a szakértői vélemény hiányos, iratellenes, megalapozatlan és szakmai ellentmondásokat tartalmaz.Ilyen hiányosságok nem vezethetnek megalapozott álláspont kialakításához,
A nyomozó hatóság úgy rendelkezett a nyomozás megszüntetéséről, hogy az ellentmondásokat nem tárta fel, nem tisztázta, nem oldotta fel, nem vette figyelembe az egyéb szakvéleményben rögzített megállapításokat, nem vette figyelembe a saját maga által kirendelt – ám egyébként hiányos – írásszakértői vélemény megállapításait és annak következtetéseit.
A fentiek alapján határozata teljesen megalapozatlan.
A fentiekre figyelemmel kérjük a Tisztelt Főügyészséget, hogy panaszunknak helyt adni szíveskedjék és a nyomozó hatóságot utasítsa az eljárás folytatására és az ellentmondások tisztázására. 
Szeged, 2009. április 25. napján 

/ Greiner Tamás / feljelentő

Milyen nehéz volna most korrekten szemen köpni az elődeiket a jelen eljáró hatóságoknak, mikor elejétől kezdve  nem szerette volna senki a helyes végeredményt!! Gáncsolások, aljasságok az egész ügymenet folyamán.  Most akkor ki kitől függ??