Felmentették a tudomány által is alátámasztott gyilkosokat!!!

Ismét bebizonyították, hogy nincs az a tudomány, ami elég volna ahhoz, hogy bűnös trehány orvosokat elitéljenek. Íme a vádbeszédünk, melyben egyetlen füllentés, egyetlen csúsztatás nem kapott helyet. Ölhetnek gátlástalanúl, mert tudják felmentik őket. Hatalmat aadtak a gyilkosoknak. Szégyen, hogy még mindig azzal kell foglalkozni, hogy tudomásul vegyék a tényeket. Egyszerűen hányingerem van a Tatabányai Bíróságtól!!   Természetesen csak annyit értek el, hogy tovább hergeltek, mert undorító ez a tudománytalan ítélet, és ez a korlátlan szarháziak védelme.

§        DR. ügyvéd

biztosítási szakjogász

mobil:

e-mail:

 

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom,. szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése

 

DR IVÁNYI PÁL I.r. ( Esztergom, DR. BERBIK ISTVÁN II.r. DR. JÓNÁS LÁSZLÓ III. r.

KARÁTSONYI ATTILÁNÉ IV. r.

 

vádlottak ellen

 

a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt emelt vád alapján lefolytatott eljárásban a pótmagánvádló

vádbeszédét

 

 

az alábbiak szerint terjeszti elő:

 

 

A büntetőeljárás során megállapítható tényállás:

 

Greiner Esztert 2007. június 28. napján vették fel a Vaszary Kolos Kórház Szülészet-, Nőgyógyászati Osztályára várható szülése miatt. Ekkor terhessége 37. hetében járt. Megelőző terhes gondozását az I. r. vádlott végezte.

 

Greiner Esztert a felvétele napján a szokásos rutin felvételi és vizsgálati eljárás alá vetette az I. r. vádlott, majd  Greiner Eszter de. 11 órakor terhessége 37. hetében egészséges leánygyermeknek adott életet.

 

A szülést követően az I. r. vádlott – a II. r. vádlott, mint intézményvezető utasítása, iránymutatása és szakmai egyetértése és támogatása mellettindikáció nélkül, méhűri betapintást végzett Bumm-féle kanállal.

 

A beavatkozás során nem végezte el a beavatkozáshoz kötelezően előírt fertőtlenítést, mely lehetőséget biztosított arra, hogy az anya megfertőződjön.

 

A beavatkozás szakmai- foglalkozási szabályrendszere a szakirodalomban és a tankönyvekben rögzítésre került, mely elsődleges bizonyíték, még a szakvéleményeket is megelőzően ugyanis az objektív  és az egyedi ügyektől független szabályrendszer együttes.

 

Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.

 

A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”

( Ezt támasztja alá az Eütv 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)

 

A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik. A szabályrendszereket a szakirodalom, tankönyvek sora tartalmazza, melyek évtizedek óta azonos szabályokat tartalmaznak.

 

Elfogadhatatlan e tekintetben a vádlottal védekezése mely szerint ezek a szabályok ezért ne lennének figyelembe vehetőek, mert a tankönyvek „régiek”, ugyanis vannak olyan evidens alapszabályok, alapkövetelmények, melyek évszázadok óta, de legalábbis Semmelweis kora óta kötelezőek és változatlanok ( mint ahogy a jogban is vannak több százéves azonos szabályok és követelmények )

 

A szakma szabályai a méhűri beavatkozás során:

 

XIII. Lampé László Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat Részletes Szülészet 2.  Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó 1992.  XIII/208old.

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/628old.

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemi szervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old

A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

 

Ezért kell indikáció

 

A méhűri beavatkozás végzésének szakmai szabályai azonosak a méhűri betapintás és a lepényleválasztás esetén. A vádlottal azon kifogása, hogy az idézetek többsége a lepényleválasztás szabályait tartalmazza, ezen okból irreleváns.

 

V. Lampé László  Szülészet Nőgyógyászat  Műtéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/197old.

A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.

 

 

Minden esetben kötelező a jódvizes öblítés, melyet a I. r. vádlott elmulasztott megtenni, ezt a dokumentáció is alátámasztja, abban ugyanis ennek elvégzésére semmilyen utalás nincs.

 

Javallat az öblítés mellett az antibiotikum adása is, melyet az I. r. vádlott szintén nem tett meg. Az I. és II. r. vádlottak a beavatkozást indikáció nélkül végezték el.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.  XLVI./74old/

A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis  kiadó Budapest 2002 XVII/496old

Leválasztás utána méhet hideg jódos vízzel átmossuk. Lepényleválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.

A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/474old

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/196old

A méh kiürítése után a méhűrt 1-2 liter jódos meleg (45-50 celsius fokos) vagy hideg (10-15celsius fokos ) vízzel átöblítjük ( 1 liter steril vízre 1 evőkanál tinct. Iodi. )Erre a célra kitűnően megfelel a BozemannFritsch-féle kettős furatú katéter, amelynek belső csövén a méhbe jut a fertőtlenítő folyadék, külső járatán pedig visszafolyik(9.8.ábra) Az infekció leküzdése—vagy megelőzése érdekében indokolt a lepényleválasztás után 3-5 napig antibiotikumot és méhösszehúzó szereket( pl. 3.szor 20 csepp Ergam) adni.

 

A beavatkozás elvégzésének eszköze ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni.

 

Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény.

Ha a betapintás után láz jelentkezik antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.

A szakirodalom leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.

 

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/642old

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó 2012 II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!! a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/642old

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/482old

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat olt be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI. kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/664old.

Mindennemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old.

A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./596old

A gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.

Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe

A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.  XL./141old/

Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.

dr Vajda György szakértő megállapítása:

Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést.

Az ezt követő körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása  vezetett   septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta.

A beavatkozásnak műtéti leírása nincs.

Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.  Ezek nem történtek meg.

Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.

A Protokoll szerű antibiotikum adás jó eséllyel elkerülhetővé tette volna a tragikus kimenetelt.

Jelen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező - minden állítással ellentétes szokványos szülés utáni láznak nevezett 39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel. Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba hogy ez egy szokványos  szülési kifáradás

Egy méhűri beavatkozást követő néhány órás időponttal bekövetkező extrém magas anyai lázat elbagatellizált. A 39.9 C láz szülés utáni kifáradásos láznak nem tekinthető.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/662old

A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/664.old

Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40 celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

 

Dr Kindler Miklós:

 

Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a bahériumfelhök tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak. Ezek keringés mellett keletkeztek.

Dr Kaiser László:

A méhbe történő behatolás a szülést követően fertőző forrás, s hogy ezt jelen esetben követte-e helyi kezelés - nem tudom.

A szövettani leletek közül a méhkaparókban (1g42l07) levő nekrotikus sejtek, decidua illetve az abban látható tömeges neutrophil egy része a szövetek lebomlását, céIzó élettani jelenség" ugyanakkor azt megállapítani, hogy esetleges eszközös behatolás révén bejutott kórokozókra adott válasz sejtjei lehetnek-e , már közöttük kizárni nem lehet. Több meghallgatott is jelzi, hogy baktérium jelenléte természetes a női külső genitális traktusban. Ez véleményem szerint is helytálló de a tömeges baktérium jelenléte, melyre a lelet utal nem normális jelenség

Értelmezésem szerint a kaparékban levő baktériumok egy korai szepszis forrást jelezhetnek,

Baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros. A tömeges baktérium és gyulladásos sejtek jelenléte a méhszáj területén egy gyulladásos reakciót takar. Ez klinikai képében sepsis formájában manifesztálódhat.

Saját gyakorlatom, hogy baktériumok jelenléte az endomeriumban még kis számban sem része egy normál szülést követő folyamatnak. Jelenlétük arra utal, hogy ezek közvetlenü1 a szülést követő időszakban kerülhettek mind a terhességi kaparékba mind az uterusba.

Véleményem szerint a sepsis a méhűri betapintás után induló folyamat lehetett. Ezt több napig célzottan kell kezelni, a folyamat elhúzódó lehet, de ez a gyors lefolyás esetén arra van gyanúm, hogy egyéb folyamat jelen esetben az uterusból eredő vérzés is szerepet játszhatott ebben a nagyon gyors lefolyásban ós a halál kialakulásában.

Dr. Szakál Gergő:

A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. A mintában rothadásra utaló jelek nincsenek  illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen ún. baktériumfelhőt képezve, mely élő, megtartott szövetrészletekkel függ részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumfelhők nagy valószínűséggel élőben keletkeztek, a szaporodás élő szervezetben történt.

A szöveti reakció hiánya véleményem szerint nem összeegyeztethetetlen a sepsissel. ….. Sepsist ugyanis a baktériumoknak, azok sejtfalának vérbe történő kerülése önmagában is kiválthat, a baktériumok által termelt toxinok is okozhatnak reakciót, illetve a szervezet korai immunválasza sokkal összetettebb annál, semhogy a granulocytás reakcióból következtetni lehessen a válaszra, annak mértékére. Kezdődő sepsis esetén klinikai vizsgálatoknál is a szérumból kimutatott fehérjék (CRP, PCT, vérsüllyedés) irányadóak, nem pedig a keringő fehérvérsejtek száma, mivel ez jórészt az előbbi laboratóriumi értékekhez (s így a septicaemia első tüneteinek megjelenésekhez képest) késleltetetten kezd el emelkedni.

A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros.

Azt, hogy pontosan milyen baktériumról van szó, és hogy mi volt a behatolási kapu, nem a szövettani vizsgálat hivatott eldönteni, de egyaránt okozhatta a jelzett méhűri revisio során a nem megfelelő sterilitási szabályok betartása, valamint a magzatvíz terhesség során beállott fertőződése.

dr. Vajda

Ez …… megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot kifáradásos láznak minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.

A gyermekágyas nő észlelése ezt követően a szakma szabályait súlyosan sértő módon történt.

 

Az előírt 4 órás fokozott megfigyelés semmilyen szinten, de a hagyományos 2 órás megfigyelés is csorbát szenvedett.

 

A gyermekágyas nő első, kiugróan magas lázát 16 órakor mérték, majd némi gyógyszeres csökkenést követően a láz ismét visszatért, bő vérzéssel.

 

A septicus lázmenet ellenére a beteg semmiféle vizsgálata nem történt meg, semmilyen kezelést, antibiotikumot nem kapott.

Az, hogy a láz magas és figyelemfelkeltő, azaz nem szokványos volt a szakszemélyzet reakciójából egyértelműen megállapítható-

 

Ruzsáné Nagy Krisztina

Ez alatt a két óra alatt már megkapta a kisbabát, meg is szoptathatta, végig ott volt vele a baba *i a férje is. Mielőtt kitoltam volna a gyermekágyas részlegre, előtte e]lenöriztem a hasa megtapintásával a méhét. Az szépen össze volt húzódva, amennyire kell, vérzése normális volt,;. spontán pisilt. Vérnyomását és testhőmérsékletét ellenőriztem, a vérnyomása normális volt, a hője 37,I C fok, ami teljesen normális. Ezt azért jegyeztem meg annyira, mert délután mikor nagyon magas láza lett, meg is lepődtem, hogy lehet, hiszen normális testhőmérséklettel toltam ki.

Simon Judit

" nem volt rosszul, visszafeküdt, majd nemsokára mentem a lázmérővel, ami mindig 16.00 órakor történik. Az Ő hőmérséklete 39 C fölött volt, pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy ez nagyon magas láz, ezért abban a percben kerestem az osztályos orvost, még lázmérővel a kezemben mentem és  értesítettem..

Bár a betegnek erős vérzése támadt és a kezelő személyzet által is észlelt és jelzett  és a kezelő személyzet számára is indokolatlanul magas láznak, azaz nem egy szokványos, mindennap előforduló jelenségnek minősített adat ellenére   a III. r.,  és IV. r. vádlott

- a láz okainak kiderítésére kezelésére, elhárítására semmilyen intézkedést nem tett,

- vizsgálatokat nem rendelt meg,

- a beteg ellenőrzését nem igazították a szokásostól eltérő kezelést igénylő betegek észleléséhez,

- nem vették figyelembe, hogy a beteg szülését követően méhűri beavatkozáson esett át, ennek következménye lehet a lázas állapot,

- nem tettek meg semmit annak érdekében, hogy ezt a fertőzést megállítsák,

- nem vizsgálták szepszis és véralvadási zavar lehetőségét.

 

Bár a III. r. vádlottban felmerült valamilyen fertőzés a láz hátterében – nyilatkozata szerint Coli baktérium – azonban még ennek a gyanúnak a vizsgálata ügyében sem tett lépéseket, így szándékos mulasztást követetett el.

A beteget a III. és IV. r. vádlottak – a szokvány gyermekágyastól eltérő állapota ellenére – 16 óra és másnap hajnali 3. óra 35 perc között egyáltalán nem észlelték, állapotát nem ellenőrizték, annak ellenére, hogy a beteg már ekkor rosszul volt. Ezzel megszegték az észlelésre vonatkozó foglalkozási szabályok előírásait is-.

 

 

A III és IV r vádlott vallomásait cáfolja Muresánné Slotz Nikoletta vallomása, aki az eljárás szempontjából elfogulatlannak tekinthető.

 

Muresánné Klotz Nikoletta:

 

Konkrétan nem tudom hány óra lehetett, ráadásul az eset már több, mint egy éve volt, de pár óra múlva kezdett panaszkodni, hogy nem jó a közérzete és ő úgy érezte, hogy nagyon vérzi!. Még a nappalos nővér hozott be hőmérőt a szokásos lázmérés miatt, és Eszternek ekkor nagyon magas láza volt,39 C fok feletti. Mondta, hogy valószínű, hogy a fáradtság miatt. Ettől függetlenül a nővér szólt  az akkor már osztályos Szentjóbi doktornak, aki be is jött Eszterhez, megnézte a kórlapot és rendelt neki gyógyszert, de nem tudom mit, mert nem figyeltem. Ezt a nővér hozta is rögtön és beinjekcíózta, Ezután nem is beszélgettünk egy darabig, hagytam pihenni, hátha elalszik. Az ágyban viszont nem sokáig feküdt, mert mindig felkelt és sétált, arra panaszkodott, hogy erős a vérzése. Mondtam neki, hogy szóljon a nővérnek vagy orvosnak, de azt mondta, hogy szerinte ez gyengülni fog, mert harmadik gyereknél normális lehet, hiszen már szült. Nem is akartam tovább ezzel zaklatni, mert nem akartam bántani, hiszen gondoltam, hogy a harmadik gyerek után ő jóval tapasztaltabb, mint én. Aztán arra is panaszkodni kezdett, hogy a gyenge görcsei erősödnek, és úgy érzi, hogy egyre jobban vérzik. Ezek között a beszélgetések és mozzanatok között egy-egy óra eltelt, mert néha azért feküdt és pihent, illetve próbálta a babát szoptatni, illetve 14.00-17.00 óra között voltak látogatóim, akikhez kimentem. Időközben megérkezett a váltás és az éjszakás nővérnek már említette, hogy többnek érzi a vérzést, mint normális. A nővér meg is nézte a vattáját, először normálisnak találta. Később megint megnézte, ekkor már mondta, hogy bővebb, mint normális és szólt az orvosnak. Úgy emlékszem ekkor kötötték be az infuziót, amiben méhösszehúzót kapott, ha minden igaz oxitocint. Amikor ez el kezdett hatni olyan görcsei lettek, hogy mondhatni fetrengett az ágyon. Kb háromnegyed óra alatt folyhatott le az infúzió, utána már nagyon rosszul volt. A kisvillany égett, én próbáltam pihenni, de hallottam a nyögéseit és sóhajtozásait és kérdeztem, hogy jól van-e. Mondta, hogy nem, ezért kérdeztem, hogy hívjam-e a nővért, amire pedig azt válaszolta, hogy igen. Be is jött a nővér, megint megnézte a vattáját, megkérdezte, hogy kér-e inni, megpróbálta megitatni, majd mivel túl soknak találta a vérzést elindult, hogy szól az orvosnak. Ahogy a nővér kiment a szobából, Eszter felült az ágyon és hirtelen sugárban hányt.

….

Egyikünk sem aludt. Eszter azért mert nagyon rosszul volt, én pedig attól nem tudtam aludni, hogy nyögdécselt, sóhajtozott.

A tanú bírósági vallomása:

A Greiner Eszter többször cserélt vattát. Mondta, hogy vérzik, mivel én először szültem kérdeztem hogy normális-e, azt mondta, hogy valamennyi vérzés normális.

Biztos, hogy volt lázmérés, olyan délután 5 és 6 óra között. Én úgy emlékszem, hogy volt egy kis láza meg hőemelkedése, de nem tudom megmondani, hogy melyik órában. Már nem tudom megmondani, hogy mikor kapott gyógyszert vagy infúziót. Tudom, hogy már sötét volt.

A Greiner Eszternek az idő múlásával romlott az állapota. Fáradtabb volt, nem érezte magát jól, erős görcsei is voltak, de emlékezetem szerint jelezte. Arra emlékszem, hogy én mentem ki a nővérkének szólni, de milyen óra tájban azt nem tudom. Én akkor mentem ki, amikor nagyon nem volt jól.

Nem emlékszem arra, hogy volt-e a délutáni műszak, illetőleg az ügyeleti műszak között átadás-átvétel. A Greiner Eszter már folyamatosan rosszabbul volt, folyamatosan görcsölt. Emlékszem arra, hogy a sértett feküdt és mondta, hogy a vérzése is erősebb lett.

Akkor úgy éreztem, hogy az állapot ami nála volt akkor, az már a normálisnál több.

Elfogadhatatlan, ahogy a tanú nyilatkozatát és személyét a tárgyaláson a vádlottak támadták, megpróbálták szülés utáni beszámíthatatlannak minősíteni, holott vallomása mindvégig következetes, ellentmondás mentes és nyilvánvalóan elfogulatlan volt, míg a vádlottak ezzel ellentétes vallomása kizárólag a felelősség alóli mentesülést célozza, ami nem fogadható el az elfogulatlan, érdektelen tanúvallomással szemben.

 

Az észlelés elmaradása miatt nem került sor a fertőzés forrás kiiktatására, agresszív folyadékpótlásra, costicosteroid pótlásra, immunmodulátorok alkalmazására, nagy dózisú antibiotikum adására. A mulasztás több, mint hanyagság.

 

Irányadó foglalkozási szabályok:

 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old  A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.

Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak tapintsa meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a gát sebét. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959. XXXI./116old. gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old.

Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete XVIII/61old

Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg:

A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis kiadó Budapest 2002.  XVII/389old   A postplacentaris szak

A gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:

- Általános állapot

- Hőmérséklet

- Pulsus szám

- Vérnyomás

- Légzésszám

- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)

- A has puhasága betapinthatósága

- A húgyhólyag teltsége

- Vérzés a hüvelyből

- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/157old

A lázas betegeket naponta legalább 4-szerorvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.

Ha a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie.

Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a méhszájban mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetekben hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók adásával: a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXIV. Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./68old

Ha nem a vérzés a szövődmény, hanem toxamenia vagy extragenitalis betegségekkel szövődik a terhesség, mindig gondoskodni kell a szükséges konzíliumok elvégzéséről: Tehát a laboratóriumi és rtg.-vizsgálatokat el kell végeztetni. A műtét után a beteg állandó felügyeletéről kell gondoskodni. Ha nincs megfelelő szakszemélyzet, úgy az ügyeletes orvosnak magának kell a legszorosabb ellenőrzést ellátni, mert ő egy személyben felelős a beteg műtét utáni észleléséért.

A keringés ellenőrzése: a pulsus száma, minősége, a vérnyomás 20-30 percenkénti mérése és regisztrálása elengedhetetlen.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum terápiát.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./200old   Terápia

A súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotikum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959. XXXI./107old

Hangsúlyozni, hogy a kezelés kellő időben történő, rendszeres és lehetőleg célzott elindítása a prognosis szempontjából igen fontos. Ezért a gyermekágyban jelentkező lázas állapotot mindig igen komolyan értékeljük.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./241old                                              A gyermekágyas ápolása

A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés viselkedésének állandó ellenőrzése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést.

….. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest XLIV./961old/

a., Therapia

Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.

b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása:

A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk.

d., Antibioticomok.

Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953. L./5old/                                           Kórisme felállítása.

A tervszerű és eredményes gyógyítás egyik alapfeltétele a helyes kórisme felállítása. E nélkül csak tüneti kezelés lehetséges, mely csak ritkán célhoz vezető, s nem mindig veszélytelen.

Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974. /23.old/

Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell, hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg leküzdésére.

Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975. /259old/   Szövődményes gyermekágy

A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa.

A fenti szakmai szabályok egyikét sem tartotta be a III és IV. r vádlott, sorozatos, folyamatos szabályszegésben voltak

 

A III. és IV. r. vádlottak hanyag módon a lázat kifáradásos láznak minősítették, ( ez utólagos magyarázata annak, hogy gyakorlatilag nem volt kedvük foglalkozni a beteggel ),  mely a szakmai előírások szerint sem tekinthető annak, ahogy azt több szakértő is megállapította.

 

A bíróság által beszerzett szakértői vélemények fenti szakmai szabályokkal ellentétes megállapításai nem fogadhatóak el és nem szolgálhatnak az ítélkezés alapjául, ugyanis a jelen eljárásban született bírósági szakvélemények készítőinek megállapítása szinte mindenben ellentétesek a tételes szakmai szabályokkal, így egyértelmű, hogy a szakértők eljárásuk során a vádlottak felelősség alóli mentesülését kívánják elérni, elfogult szakvéleményt adtak annak érdekében, hogy orvos kollégájukat és a mundér becsületét védjék. Az egyes szakvélemények között is eltérés van – pl dokumentáció, láz  mértéke kérdésében illetve a diagnosztikus tévedés kérdésében- így azon szakvélemények elfogadásának van helye, melyek sem önmagukkal, sem a szakmai irányelvekkel nem ellentétesek, ez egyedül a magánszakértői véleményről mondható el.

 

A szakvélemények mind a méhűri beavatkozás, mind a láz minősítése szempontjából oly mértékben megalapozatlanok, hogy azokkal csak egy dolgot lehet tenni: kizárni a bizonyítékok köréből.

 

A beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét a vádlottal nem együttesen értékelték az előzményekkel és fel sem merült annak a lehetősége, hogy valamilyen fertőzés állhat a dolog hátterében ( vagy ha felmerült – mert a Coli felmerült – akkor ezt Jónás László vádlott el is hessegette.)

 

A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az eljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete.

 

Ezzel kapcsolatban a polgári eljárás során kirendelt Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI szakértő sem értett egyet a korábbi szakvélemények megállapításaival, amikor az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.

A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanú vallomása egyértelműen alátámaszt.
A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni ( amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján nem megállapítható ), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.

Dr, szakértőm megállapítása:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. ……Nem értünk egyet, hogy az ellátás megfelelt az elvárható gondosság elvének, hiszen semmiféle diagnosztikus, vagy lényegi terápiás tevékenység a szülést követően a praeeschokos  állapot kialakulásáig nem történt. Még laikus gondolkodással is nehezen képzelhető, szakértői szemmel pedig elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy megfelelő gondossággal és a szakmai szabályok szerint nyomon követett beteg, egyik pillanatról a másikra szakszemélyzet által felismerni rendelt tünetek nélkül kerül halálközeli, majd visszafordíthatatlanul halálos állapotba.
Nem elfogadható, hogy ennek a megfelelő obszerváció mellett semmilyen jelét nem tapasztalták. Nem tartották figyelmeztető jelnek a kialakult magas lázat, melyben a 39,9 C, illetve 39 C fok között, bár számszakilag ténylegesen, de korjelző értékében jelentéktelen különbség mutatkozik csupán, hiszen normál szülészt követően eseménytelen gyermekágyban mindenképp figyelemfelhívó kellett volna, hogy legyen.
A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
Hajnali 5 órára a beteg állapota ezen mulasztások következtében oly mértékben súlyosbodott, hogy az ezt követő szakszerű orvosi beavatkozásokkal már nem lehetett a fellépő septikus shockot elhárítani, mely miatt sokszervi működési elégtelenség lépett fel és a beteg 13 óra 13 perckor elhalálozott.
A halálos eredmény bekövetkezte után a II. r. vádlott a dokumentációt magához kérette és megállapította annak alapján a hiányos észlelést.
A pótmagánvád álláspontja szerint a III. r. vádlott a II. r. vádlott erre vonatkozó állásfoglalása alapján készítette el a dokumentációt érintő utólagos bejegyzéseket, mellyel a mulasztásait igyekezett elleplezni és a felelősség alól mentesülni.
Horváth Julianna grafológus szakvéleménye:
Betétlap 1 oldal  7 sor utolsó szava és 8 sor később készült2. oldal 6 sorban a törtvonal és az utána következő szó utólagos betoldás2 oldal 15. sor utolsó 3 szava és a következő sor  Méhűri szó előtti része utólagos betoldás2 oldal 24 sor  17 óra bejegyzés  később készült
Az utólagosan bejegyzett rész„ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” Nem fogadható el a III. r vádlott védekezése és a szakértő látatlan mentegetőzése arról, hogy a sokat dolgozó orvosoknak általában nincs ideje a dokumentációra, mely általában ugyan igaz lehet, de a III., r. vádlottra még véletlen semA III. r. vádlott délután nem volt elfoglalt, nem volt eseménye, volt ideje bőségesen minden bejegyzése időben, még a szükséges vizsgálatokkal sem foglalatoskodott, nem volt feltorlódott munkája, azaz ráért.
A dokumentációt időben vezethette volna, amit azért nem tett meg, mert ezeket az utólagos bejegyzéssel érintett folyamatokat nem is végezte el.
Ezeket utólag az II. r. váldott felhívására, a felelősség alóli mentesülés céljából vezette fel, ekkor már ideges volt, mivel ismerte a sajnálatos eredményt és a bejegyzésben ezen lelkiállapota tükröződik.
Horváth Julianna grafológus által készített vizsgálati vélemény alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság által beszerzett írásszakértői véleménnyel ellentétben nem egy, hanem öt helyen állapítható meg a grafikai jelek utólagossága.
Az utólagosság kimutatása okán a dokumentáció vizsgálata ezen utólagos bejegyzések figyelmen kívül hagyásával történhet, a felelősségi kérdés elbírálásakor az utólagos javítások figyelmen kívül hagyandók, mivel azok felelősség kizáró dokumentálásként készültek.

A dokumentáció vezetésének szakmai szabályai:
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/139old  A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:1. a kórlap2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)3. a lázlap4. az ápolási lapA kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni. 
XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972 XX/53old 
Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/140old  
A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:1. megfigyelt tüneteket2. a vizsgálatok eredményét3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük felA legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy a dokumentáció hiányos:
A dokumentáció a magzat világra jöttét ( 11:00 ) követő 5 óra elteltével ( 16:00 ) tartalmaz csak adatot, majd egy órával később ( 17:00 )  - / ez a pótmagánvádló szerint utólagos bejegyzés, tehát nem valós / ám a dekurzus lapban ezután újabb, több mint 10 órás intervallumban sem szerepel semmilyen adat.„ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést… hanem csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”
Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI:
A rendelkezésünkre álló dokumentáció - elsősorban az időpontok tekintetében - helyenként hiányos. illetve ellentmondásos:- A CTG görbéken rögzített időpont(ok) bizonyosan hibás(ak), ugyanis a gyermek 11:00-kor történő megszületése ellenére azokon későbbi - 11:20-is - bejegyzés is szerepel. - A beteg testhőmérséklete tekintetében csak a dekurzusban szereplő 39 C (16:00), 37,7 C (17:?5) és 38,5 C (03:35) pontos időpontja állapítható meg, a napi ápolási lapon szereplő 39,9 C és 39,5 C-os értékek mérési időpontja nem állapítható meg (így a pontos Iázmenet sem - az csak a tanúvallomások ismeretében sejthető). - Nem állapítható meg, hogy a lázcsillapító gyógyszer mikor került pontosan beadásra, illetve az sem, hogy a lázcsökkenés milyen gyorsan következett be (e tekintetben a tanúvallomások is ellentmondóak: 20 perc ill. 45 perc). - Az antibiotikum (Augmentin i.v.) adása kizárólagosan a lázlapon szerepel, a beadásának pontos időpontja nem állapítható meg (csak annyi, hogy már 06.29-én történt) A Műtéti leírásokon  időpont ( műtét pontos kezdete és vége) nem szerepel, a beavatkozások időpontja csak a dekurzus alapján állapítható meg (megközelítőleges pontossággal), illetve a három beavatkozás ellenére csak kettő  beavatkozásról ( egy betapintás/abrasio és a méheltávolítás) áll rendelkezésre műtéti leírás, a három beavatkozás ténye csak a beavatkozások listája, ( ahol felsorolásra kerültek a  az elvégzett beavatkozások)alapján igazolható Az szintén csak e lista alapján derül ki, hogy a méhűr szülés utáni ellenőrzése Bumm-kanállal történt (erről a dekurzusban sincsen utalás). -A szülőszobai észlelőlapon 11:10 és 13:10 között, illetve a dekurzus lapon 11:00 és 16:00 között, illetőleg 16:00 és 03:35 között nem szerepel bejegyzés, amelynek oka lehet dokumentációs hiányosság illetve az is, hogy a beteg a beteg állapota ezen időszakokban nem került ellenőrzésre.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a bizonyítékok gyengítésének és manipulálásának láncolata alapján igazolható, hogy a vádlottak egységesen eljárva, a mulasztásaikat nyomban felismerve, azok nyomait szisztematikusan igyekeztek eltüntetni, amelyben álláspontunk szerint az II. r. vádlott játszotta a legnagyobb szerepet, maga is elismerte, hogy azonnal magához kérte az iratokat, nyilván ekkor volt módja azokat a valós történtekkel összevetni és a mulasztás tényét realizálni :
Ennek része volt:- a dokumentáció „kipofozása” kiegészítése, meg nem történt ellenőrzések beírása- a szövettani anyag fixálásának elmulasztása, így egy fontos tényfeltáró bizonyíték részleges megszüntetése- az eredeti dokumentáció „eltüntetése”
A dokumentáció hiányossága, a bejegyzései utólagossága mellett ugyanis sok egybeható „véletlen” történt az ügyben.
Az eredeti ápolási lap „eltűnt” az nem áll rendelkezésre az iratoknál.  Az eredeti lapnak meg kellene lenni, az orvosi dokumentáció nem tűnhet el, az nem pótolható másolattal, mert a másolat éppen a manipulálás megtörténtének igazolására nem alkalmas.
Egy eredeti javított és utólagos bejegyzésekkel ellátott irat nem áll rendelkezése, vélhetően azért, hogy az irat írásszakértői vizsgálata lehetetlenné váljon az eljárásban és egy fontos felelősség megállapítására okot adó dokumentum kiessen a bizonyítékok köréből.
A szövettani vizsgálatra küldött anyagok tárolása, fixálása is szabálytalanul történt, mely annyira szokatlan eset, hogy itt is szándékosság feltételezhető, ugyanolyan szándék az I. r. vádlott részéről, mint ami a dokumentáció kiegészítésekor vezette. A halálos eredmény ismeretében az oda vezető okok feltárását igyekeztek a szövetek fixálatlanságával megakadályozni és így a felelősség alól mentesülni.
A pótmagánvádló a halál oka megállapítására és az azt előidéző folyamat rekonstruálása céljából igazságügyi szakértő véleményt és szakkonzulensi véleményeket szerzett be, melynek megállapításai egybehangzanak az idézett szakmai foglalkozási szabályokkal és egyértelműen alátámasztják, hogy Greiner Eszter kezelése és észlelése során a vádlottak a foglalkozás szabályait nem tartották be, azt sértő magatartást tanúsítottak, mulasztásaik vezettek a halálos eredmény bekövetkeztéhez
A vádlottak több szakmai szabályszegést követtek el, mellyel okozati összefüggésben Greiner Eszter életét vesztette. 
A mulasztás a nevezetteknek felróható, a jogszabály és a szakmai szabályok által előírt gondosságot tanúsítva a vádlottak a veszélyhelyzetet, mely a halálos eredményhez vezetett elháríthatták volna. 
A mulasztásokat ugyan a vádlottak részben külön-külön követték el, de ezek a szabályszegések egymásra épülve okozták azt a helyzetet, mely egy visszafordíthatatlan folyamatot eredményezett
A szakértői vélemények az alábbiakat rögzítik a kezelés során kimutatható foglalkozási szabályszegések körében:
1./  Az I. és II. r vádlott a szülő nőt indikáció nélkül felesleges beavatkozásnak vetették alá, melyet a szakma szabályainak megszegésével végeztek el, mely kiváltó oka volt a fertőzésnek
2./ A III. és IV. r.  vádlottak elmulasztották a beteg megfelelő észlelését és kezelését a szülés követően, majd az azt követő megfigyelési időszakban. 
3. / Az észlelt jelenségeknek  a III. és IV. r vádlottak ( kiugró láz, vérzés ) jelentőséget nem  tulajdonítottak, azt hanyag módon kifáradásos jelenségként értékelték, nem vették számba azokat a lehetséges okokat, amelyek ezen jelenségeket valójában okozhatják, ezek kizárására semmiféle vizsgálatot nem végeztek el, a beteg kezelését így időben nem tudták megkezdeni, csak olyan késedelemmel, mely a szervezetében eluralkodó fertőzést már kezelhetetlenné tette, s mely közvetlenül eredményezte a halálos eredmény bekövetkezte.
4./ nem tisztázták a beteg vérzésének eredetét,
5./ a sepsisre utaló klinikai tüneteket figyelmen kívül hagyták,
6./ a láz és a vérzés fennállása ellenére nem vizsgálták annak valamennyi lehetséges okozóját,
7./ nem észlelték a beteget 10-11 órán keresztül, melyet a dokumentumok – figyelem kívül hagyva azok utólagos módosításait - is alátámasztanak.
8./ laboratóriumi vizsgálat elkészítésével és antibiotikum adásával késedelembe estek.
9./ Az ellátás és kezelés időpontjában készített eredeti dokumentáció tartalmát a III. r. vádlott a II. r vádlott tudomásával és egyetértésével utólagosan módosította, olyan ellenőrzést rögzített, melynek elvégzését kizárólag ezen utólagos módosítás igazolja.
A vádlottak magatartása a korabeli – eredeti - dokumentáció alapján vizsgálandó, hiszen a szakmai szabályai szerinti eljárás esetén semmi szükség nem lehet a dokumentáció utólagos kiegészítésének és módosításának, egyes adatok fel- és eltüntetésének. 
Ehhez társul még az a mulasztás is, mely további felderítési nehézséget eredményezett, mely abban nyilvánult meg, hogy a hajnali szabályos orvosi beavatkozásokat követően nyert szövettani leleteket nem megfelelően fixálták, így azok a tényállás felderítését akadályozzák. 
Összességében a szakvélemények rögzítik, hogy a kései illetve helytelen diagnózis felállításához sorozatos szakmai hibák, mulasztások vezettek.
A Btk 165. § (1) bekezdése szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (2) bekezdés b./ pontja szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mind a súlyosan gondatlan magatartások, cselekvőségek fennállása megállapítható, mellyel okozati összefüggésben áll a halálos eredmény, mely mulasztás hiányában elkerülhető lett volna.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen indítványozzuk, hogy a Tisztelt Járásbíróság állapítsa meg a vádlottak bűnösségét a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
Indítványozzuk, hogy az I. és II. r vádlottakkal szemben szabjon ki a Btk. 50 § rendelkezései szerint pénzbüntetést, az I. r. vádlottat a Btk. 52 § (1) bekezdése a.) pontja alapján tiltsa el a foglalkozása gyakorlásától határozott időtartamra.
Indítványozzuk, hogy a III. és IV. r. vádlottakkal szemben a Btk. 33 § (1) bekezdés a.) pontja, a 34 §, és 35 § (1) bekezdés továbbá 37 § alapján szabjon ki szabadságvesztés büntetés, fogház fokozatban
Indítványozzuk, hogy tiltsa el a III és IV. r. vádlottakat a Btk 52 §  (1) bek. a./ pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától határozott időtartamra.
Kötelezze a vádlottakat egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére.

/ Greiner Tamás / pótmagánvádló

Egy kérdés mindenkihez, aki eddig eljutott?  Mit kell még megtenni ahhoz, hogy ilyen vádak alapján valakiket  elítéljenek , melyek mellesleg az orvosi lapok alapján a tankönyvek, és szakértők segítségével lett megírva?  Alapban sima gyilkosok!!!  Aki meri, akár itt, akár a face oldalon tegye meg hozzászólását.

 

ui:

– „Sokan úgy vélik, az ideológiai törésvonal ma már nem a jobb- és a baloldal között van. Az értelmiségnek is el kell döntenie, demokráciát vagy önkényuralmat támogat”.
Solymosi Frigyes



– Erről az idézetről jutott eszembe, Jónás ügyvédjének védőbeszéde, melyben egyértelműen feltaglalta, hogy ő teljes mértékben nem ért egyet a pótmagánvád lehetőségével. Az én olvasatomban ő egy az egyben azt mondta ki, ismerve az eddigi összes hatóság, mondom az összes , kritikát nem tűrő, igazságot ritkán pártoló, eljárásokkal ért egyet. Kizárva minden hatóság tévedését, netán korruptságát, vagy pártosságát, lehetőséget nem adva a világos és tiszta igazság fényre derülésére. Nos Úgy tűnik, az ügyvédnő ennek a jognak adna otthont, és ezt tartja helyesnek, mert mindezt olyan hangerővel, és hangsúllyal adta elő, hogy igen is gondoljam át a dolgaimat, mert én járok rossz úton. Erre csak egyetlen gondolat jut eszembe!! Kár, hogy ügyvéd létére ilyen gyorsan, és hatékonyan fertőződik, és dobja el magától azokat a tanultakat, melyeket annak idején gondolom nem kis erővel sulykoltak bele Jelen esetben elmondható, hogy az ítéletet hozó bírónak, ugyan sok feladata nem volt már az aljasság tekintetébe, hisz azokat az elődei, akár bírói, akár, hatósági szinten már elvégezték, neki ehhez már hozzátenni nem kellet, azt a látszatot keltve, hogy ő milyen korrekten jár el, csupán fenntartani azokat a fékeket, melyekkel tökéletesen kordában és mértékben tudta tartani azokat a követelményeket, melyeket a törvény szigorúan leír, és a bírói gyakorlatra hagyatkozva, a tudományból csak annyit merítve , korrektséget színlelve, mely a gyakorlathoz és a megfelelési kényszernek megfelelve éppenséggel nem elegendő a 171-es paragrafus alkalmazására! Az ügyvédjüktől a védőbeszédben szakmai szinten semmiféle tartalma nem volt, a fő lényeg, amit kiragadtam és megfogott az egészben, hogy menjek a polgári perbe érvényesülni, de a kórházat megszégyenítően gyalázatos munkát végzőket személyre szabottan hagyjam békén!!! 
– Sajnálattal közlöm vele, és az ítélkező bíróval is, hogy nekem ez nem megy, mert a tudomány számomra, másról mesél!!
üdvözlettel: Greiner Tamás

 

Az 1600000ft körüli perköltségből, a bíró 260000ft körüli összeget testált rám, melyet az eljárás felesleges kiadásaival indokolt. Egyet értve velem gondolom, a fenti mondataimban. Az én fejemben még egy lehetőség kirajzolódott ezzel kapcsoaltban, mégpedig az, hogy továbbmenetel esetén, ahol élhetek esetleg majd ügyészi jogaimmal szárnyszegések nélkül, netán igazolódik az általam tudományokkal is alátámasztottvádirat, Ne érje akkora trauma , azaz kiadás a vádlottakat. Egyben ez a bevállalása a bíróságnak, egy vallomásai is egyben, hogy inkorrekten járt el mindvégig, melyet az is igazol, hogy az előző bírót, Dr Berthold Györgyöt, aki 4  év után elfogultságot jelentet, el is kellett marasztalni az ügyben. Mint látják, túl sok a ha, és a megfosztott jog ebben a látszólag sem igazságos ítéletben.

Dr Berthold György bíró érezte annak idején kötelességének, Hogy az általam felkért szakértőt eltiltsa a tárgyalás alatt a hozzászólástól, aki elintézte, hogy ez ellenünk odarendelt 5 szakértő állításaira ne reagálhasson a tárgyaláson, észrevételt ne tehessen. A szakértői vélemények ütköztetését megakadályozta. Nem hogy részlegesen engedélyezte volna, addig a szintig, hogy ne érje el a bizonyítási eljárás minősége a btk gyakorolhatóságát, de semmilyen szinten azt nem tette lehetővé. Ezért írtam, hogy a most eljáró bírónak, már gennyes dolgot nem hagytak, így az általa, immáron harmadszor elölről kezdett tárgyalást, korrektnek látszó módon lefolytathatta úgy, hogy mindezen idő alatt, a jogaimat vissza nem kaptam, tehát a megfosztott jogaim ellenére mertek ítéletet hozni!

Csak azért írtam, ide, hogy sokak számára világossá váljék, milyen aljas módon, kiszakosodva ezekre a mocskosságokra, intézik a dolgukat, a törvény szolgái.  Úgy gondolják, hogy akik velük szemben ülnek, tiszta hülyék!!  Lehet többségében igazuk van, de jelen esteben mást nem látok, mint a hatalmukat igen helytelenül alkalmazó már törvényi szolgának nem nevezhető egyedeket.