IDEÁLIS NYUGODT HELY AZ ÉRINTETTEKNEK

Esztergom 2016.09.03

 

Greiner Tamás

 

A szabályok felrúgása, és az ok okozati összefüggések felállítása  a kórházi iratokból, logikai és időrendi sorrendben.

 

  1. A lepény vizsgálata címszó alatt tökéletesen leírja, hogy a lepény részeit hogyan kell megvizsgálni, és ha ebben nem bizonyosodtunk meg, mit kell tennünk. Az is egyértelműen le van írva, az általam beadottak között, hogy amennyiben lepénydarab marad vissza, az milyen veszélyeket rejt magában. (tankönyvi anyagok).
  2. Tökéletesen le van írva az is, hogy lepény-visszamaradáskor mit kell tenni.

A dekurzus lap alapján, és a tankönyveket egybevetve, nem kell nagy tudomány hozzá, hogy a leírtak alapján semmiféle indikációja, (oka) nem volt az orvosnak a betapintásra. A betapintás veszélyeire szintén felhívja a tankönyv (mindegyik) a figyelmet, sőt előírja a kell szavakkal, a méhűri öblítést is, melyet szintén nem találni az orvosi lapon. A tankönyvek tökéletesen leírják, hogy mire való a méhűri öblítés, mit, és hogyan akadályoz meg, HA elvégzik, magyarul mi lehet belőle, ha nem végzik

el. Mivel a betapintás műtétnek számít, ezért tankönyvi előírás a fokozott megfigyelés, annak kötelességeivel négy órán keresztül. 11 óra 10 perckor történt a betapintás, melyre szánjunk tíz percet, és 13 órakor helyezték gyermekágyra a feleségem. Ebből az is következik, hogy a kötelezően műtét nélkül előírt 2 órát sem tartották be, nem hogy a fokozott ellenőrzést 4 órán keresztül.

  1. A tankönyvek azt is leírják, ha már betapintottunk, a nyert szövetmintával mit kell          tennünk, és milyen dokumentációval kell kísérni. Nem magyarázat az a vallomás, hogy nem volt nyert kaparék, hiszen a lepény leválása után, az erekből vérzés keletkezik, így ha mást nem tud leadni a vért biztosan, és mint utóbb kiderült cotyledo darab távozott éjjel a méhből, így gondolom az sem a délutáni órákban került oda.  Ebből következik, hogy trehány volt a lepény vizsgálata, a méhűri betapintás is alkalmatlan volt az elégséges értékelésre.
  2. Mindezek   következtében, a betapintás után néhány órával jelentkezett a láz,(39,9) melyet kb száz helyen leír a tankönyv, hogy ha láz jelentkezik, mire kell gondolni, milyen vizsgálatokat kell elvégezni, és milyen terápiát kell alkalmazni. Ezek közül, a kell szavakkal leírt szabályokból egyetlen vizsgálat  nem született, Lázcsillapítóval próbálták elnyomni a lázat, és egy lépést nem tettek a láz okának tisztázására.
  3. Majd az orvosi papírból kiderül, hogy a lázcsillapító beadása után, annak tudatában, hogy az ápolónő kontroll hőként 39,5 celsius fokot regisztrált 11,5 órára magára hagyták a nejemet.Egy középre beszúrt bejegyzés található a dekurzus lapon 17 órai feljegyzéssel, ahol 37,7 celsius fokot ír láznak Dr Jónás némi pulsus méréssel, melyet tanúvallomása alapján akkor mért mikor a nejem délután a folyosón keresztül a mellékhelységbe igyekezett.(Ezt a beírást, a rendőrség által felkért szakértő is utólagos bejegyzésnek minősítette, tehát ez nem történt meg.) Előírás van, a hőmérőzésre, és a pulsus mérésre, milyen körülményeket kell biztosítani, vagy kell megfelelni, hogy a mérések hitelesek legyenek. Egyetlen tankönyv épp a lázcsillapításról nem tesz említést ilyen esetben, minden más egyébről többször is(antibiotikum,vértranszfúzió,méhűri öblítés).  Az idő múlásával a bent hagyott cotyledo, és a betapintáskor felhordott  staphillococcusok, és streptococcusok, tették a dolgukat akadálytalanul, mind addig , még annyira rosszul nem lett a nejem, hogy már elkerülhetetlen volt a ténykedés elmulasztása, csak ekkor már egy teljes szervezetet érintő fertőzés jött létre, melyből már jól kijönni szerencsével sem lehetett.
  4. Ekkor egy újbóli kaparással, a még meg nem sértett hámréteget is felpiszkálták, ha van olyan baktérium, ami még nem talált be, annak egyenes utat biztosítottak. Ez volt másnap éjjel 03óra 35 perckor. Innét a kaparék szabályosan leadva, igazolta is a cotyledo darabot, és a baktérium felhőket.
  5. Majd próbálták műtétre előkészíteni, de olyan rossz állapotban volt a nejem, már ekkor, hogy ez is eltartott még 2,5 órán keresztül, mire a könyvek által is előírt, már előző napra is bőven aktuálissá vált méheltávolításnak neki kezdtek. Az innét nyert szerveket, szövetdarabokat, jól átgondolva, a történteket, 3 napon keresztül tartósítás nélkül félre tették egy-két edénykébe, és három nap után adták le a szövettanra. Erre is megtalálható a szabály a beadványomban.(Az én olvasatomban ez a bizonyítékok szándékos megsemmisítése)  Kinek a kérésére nem került a szövettanra idejében? Melyik alkalmazott merné magától megtenni, hogy ne tegye meg amit mindig meg tesz!!  Vagy utasították, vagy kötelességet szegett.(szabályt)Melyik??
  6. Ebből tökéletesen következik, hogy a nejem életben maradásának a legsekélyebb esélyétől is megfosztották azzal a a passzív ténykedéssel, ami végig követhető az orvosi dekurzus lapon!
  7. Tökéletesen megfelelnek a Btk. 171.es nek, mivel nem egy szabály, hanem a szabályok sorozatos semmibevételével, az ezekből kialakult fejlemények (a tankönyvek leírása szerint is logikai sorban) következtek egymás után.

 

Ezek a valós történések fehéren feketén. Úgy gondolom, ha én mint középfokú végzettségű ember megértettem a folyamat lényegét, nem lehet akadály egy egyetemeket végzett szakember számára ugyanezt folyamataiban megérteni, értelmezni.