https://onedrive.live.com/?authkey=%21APz5RZcrfspRfVg&id=F370B5EDB7C815%2175085&cid=00F370B5EDB7C815

 

A fenti linket be kell másolni!

iratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

Korábban már csatoltuk a bíróság részére az általunk hivatkozott szakirodalmat és annak kiegészítéseit, melyet jelen beadványunk mellékleteiben mindenki számára áttekinthetővé tettük, akként, hogy témakörönként – azaz foglalkozási szabályonként – rendszereztük a szakmai szabályok, irányelvek, mely a tájékozódást könnyebbé teszi és a bíróság részére is rávilágít egyértelműen azokra az ellentmondásokra, melyeket a szakvélemény megállapításai közül már eddig is számtalan alkalommal kiemeltünk.

 

A beadványunk alapján egyértelművé kell válnia a bíróság számára is, hogy a beszerzett szakvélemények nem elfogadhatóak, a foglalkozási szabályok megszegésének megállapítása nem mellőzhető.

 

A témakörök alatt találhatóak az egyes szakirodalmi hivatkozások annak érdekében, hogy a bíróság is a korábban csatolt iratokból kikereshesse és az azonosságot megállapíthassa,  azonban a kiemeléssel a lényegi részek olvashatóak, a korábbi anyagban a szövegösszefüggés is követhető.

 

A témakörök illeszkednek azokhoz a foglalkozási szabályokhoz, amelyek megsértésére a pótmagánvádló is hivatkozik és amelyek egyértelműen cáfolják a beszerzett szakvéleményekben foglalt és eddig is vitássá tett megállapításokat és melyek megállapíthatóvá teszik a vádlottak felelősségét és elfogadhatatlanná a szakvéleményt.

 

  • Foglalkozási szabály

–        Egyik álláspont szerint minden, ami jogszabályban, szakmai külső protokollban (vizsgálati és terápiás eljárási és finanszírozási eljárás rendben), módszertani levélben szerepel, függetlenül attól, hogy milyen szintű előírás

–        Másik álláspont és ez az elfogadottabb, jogszabályból, szakmai protokollból (külső, belső), módszertani levélből, szakmai irányelvből, ajánlásból ( Szakmai Kollégium, Társaságok) a szakmai gyakorlatot tartalmazó szakirodalomból, tapasztalati orvoslás következtetéseiből azok a szabályok, amelyek a „kell” követelményén nyugszanak

–        büntetőjogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy amit meg kell tenni azt megtette-e az egészségügyi tevékenységet végző, a szakmai szabályok csak azt tartalmazzak, hogy mit kell tenni.

 

Az Eütv. 129. § (1)-(2) bekezdése szerint a gyógymódválasztás szabadsága csak addig terjedhet, amíg azzal az orvos nem sérti meg a foglalkozása szabályait.


Az orvosi tevékenység során bekövetkező nem kívánatos eredményeket három csoportba sorolhatjuk:

-         a beavatkozással együtt járó kockázatok csoportjához vagy

-         diagnosztikus tévedés csoportjához vagy pedig

-         a foglalkozási szabályszegések csoportjához.

 

Foglalkozási szabályszegés abban az esetben állapítható meg, ha az orvos a tevékenységét nem szabályszerűen (lege artis) végezte. Azaz, orvosi műhibáról van szó akkor, ha a betegség gyógykezelése, a sérülés ellátása vagy műtéti beavatkozás során az orvosi foglalkozással kapcsolatos orvostudományi szabályok szerinti eljárást megsértik.

 

Tekintettel arra, hogy a most összegzett beadványok kapcsán megállapítható, hogy a vádlottak sorozatos kötelezettségszegést követtek el, a több foglalkozási szabályt is megsértettek, melyek együttesen vezettek a halálos eredményhez, így a pótmagánvádló álláspontja szerint nincs helyes szabadságvesztés felfüggesztésének az esetükben.

 

A beadványt  és mellékleteit. a jogi képviselők részére megküldtük

 

Szeged, 2016. augusztus 31 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli: