Látszatra sem adó eljárások nevekkel!
Az ilyen bírósági tárgyalásokon az orvosok arra törekednek, hogy velük, és szakértőikkel egyetemben, olyan megalázó többséget tudjanak alkotni, ahol a vádló megszólalásakor többen rárivalkodva, majd hazugságokat többször ismételgetve, melyek nyilván valóan a tényekkel, és a tudománnyal köszönő viszonyba nincsenek, oly mértékben szorítsák a károsultba a szót, hogy neki kedve már megszólalni ne legyen, így a bírónak már más feladatot nem adtak, mint elmondásaik szerint a sok zagyvaságuk alapján hozzon ítéletet. Meglepetéssel szolgálhattam, ennek a pár szélhámosnak, nevezetten Berbiknek, Jónásnak, és Iványinak, akik igen trükkösen elintézték  egy elfogultsági kérelemmel, hogy az általam felkért szakértő, a tárgyalást végig hallgathassa, abba bele ne szólhasson, véleményét el ne mondhassa. Ebben a ténykedésben jelentős szerepet Játszott Berbik, aki az élete folyamán munkahelyeit tekintve, Szegedtől –Esztergomig, nem sok szeretetnek örvendett, örömet csak akkor okozott, mikor munkahelyeiről eltávozott. Itt kell elmondanom, hogy Szakértőmnek oly módon adtak lehetőséget a segítségre, hogy az ügyvédemmel, és velem konzultálva, mi elmondhattuk a szakértő felénk elmondott véleményét. Ám ez nem lett annyira egyszerű, mert tudatában voltak az emberi elme határainak, és olyan jelentős témaköröket beszéltek ki a szakértőik, melyeket ott helyben lereagálni képtelenség volt. A bíró erről a kis trükkről úgy tett, ártatlan fejével, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne!! Ez volt Berthold Bíró!!!(Tatabánya büntetős). Végül abban maradtunk, hogy a szakértőnk jegyzeteljen, és utólagos beadványával cáfolja meg a ráolvasottakat, ahol még a saját szakértői véleményét sem hagyta Berthold bíró megvédeni, szóban, ütköztetve az ellentéteket, és végig kellett hallgatni, ahogy a sok mellébeszélést, iratellenes dolgokat, fontos időbeni tények kihagyásán átléptek, és tovább folytatódott a tárgyalás, hitelesítve azokkal a tényekkel, hogy nekünk nem volt hozzászólnivalónk, a hamis tanúk, pedig elmondták a frankót. Úgy állították fel a rendszert, láthatóan már gyakorlottan, hogy a négy ellenünk beszélő szakértő mellé, felsorakozott a három vádlott, és melléjük két ügyvéd, így mi a tárgyaláson az ügyvédemmel magunkra maradtunk.  Mikor észrevettem, hogy ez a pótmagánvád, semmi másról nem szól, mint a pótmagánvádló anyagi , és érzelmi megtöréséről, és olyan igazságtalan dolgokkal való tények elfogadtatásáról kényszerrel, a jog trükkökre való felhasználásával, hogy megtörésre kényszerítsék az áldozatot. Nem kímélve, sőt figyelembe se véve azt a hátrányos helyzetét, amelyet pontosan a vádlottak idéztek elő. Elmondanám, hogy nem csak nem kímélve, hanem gusztustalanul tudatosan felhasználva azokat a gyenge pontokat, melyek akár lelkileg, akár időben, és nem utolsó sorban anyagilag ők hoztak létre a tettükkel. Eddig bíróságon történő találkozások alkalmával, a szemükben a legsekélyebb együttérzés sem mutatkozik, leginkább, az jön le a viselkedésükről, hogy gondolom, hogy én naív ember, nekibátorkodom, menni, az általuk igen nagyra becsült tudománynak, melyet hitelesen csak ők képviselnek.  Mikor ezeket a tényeket már világosan átláttam, és azt is, hogy mesterségesen írásban válaszadásokra kényszerítenek, a szakértőmön, és az ügyvédemen keresztül, rájöttem, hogy ezen írások tartalma, nem igen érdekes, inkább az ezek által a zsebemből  kihúzott pénzmennyiségnek volt jelentősége számukra. Tudni kell ehhez azt, hogy mint pótmagánvádlóval fizettetik meg a saját szakértőm írását természetesen, de az ellenfél táborából, az ellenem irányuló hamis, tényeket kihagyó szakértői véleményeket is, melyek 100 ezres nagyságrendűek darabonként. Várják tudatosan azt a pillanatot, amikor már nem érkezik válasz, hisz az ellenfél az igazát  már soha nem fogja tudni bizonygatni. Így nyugodt lelkiismerettel továbbra is visszamehetnek a saját kórházaikba dolgozni, és úgy tesznek, mintha mindent a legnagyobb  rendben hagytak volna maguk után. Itt jött a gondolat, hogy tankönyveket kell vennem, és akarva nem akarva bele kell vessem magam a szülészet tudományának azon részébe, mely nálunk felvetette, a gondatlan orvosi magatartás alapos gyanúját. Érdekes módon az 56 db feldolgozott tankönyv anyagával, már nem óhajtottak vitatkozni az érintett orvosok, csak tanúvallomásaikkal szerették volna igazolgatni, az általuk el nem végzett vizsgálatok valódiságát, melyeket egyetlen általuk kiadott orvosi lappal, ápolási lappal, igazolni nem tudnak. Számukra teljesen bizonyossá vált, hogy nem csak sok helyen felületesség, szabályok megszegése, és tudatos félrevezetés folyik, akár az orvosok, de most már a hatóságok részéről is, mert irányvonalnak tekintik azt a tényt, melyben itt az Esztergom rendőrkapitányságon Keil István volt bünügyi osztály vezetője, megszüntette az eljárást, úgy, hogy az első kiadott hatósági felkérésre megírt szakvéleményre reagálni nem hagyott.  Ezzel olyan utat tört a többi hatóság előtt, hogy mindegyik lássa, hogy merre kell vinni az ügy kimenetelét, minden ténnyel ellentétben. Aztán innét jön a kálvária, melynek szülőatyja  az esztergomi bűnügyi osztály.   Majd folytatom tovább, egyenlőre ennyi!!Jelen büntető bíró, még ítéletet nem mondott, így nincs miért megnevesítenem. Az 56 db tankönyv amit beadtam sűrítményben, rendelkezésére áll. Az ő egyéni elbírálása, és egyedüli hatalma ezen szakaszban, hogy a tankönyvek , vagy a nem általunk képviselt szakértők mellett dönt. Úgy gondolom, 1910-től, 2012-ig a tankönyvek sokasága lefedik a szülészet tudományát, annak fejlődése évről évre követhető. Ehhez csak a kijelölt részeket el kell olvasni, hisz ezért adtuk be bizonyítási papírokként.
Üdvözlettel: Greiner Tamás

Nos mivel időközben az ítélet megszületett, és az elmarasztalásuk elmaradt a vádlottaknak, így elmondhatom, hogy Rázsó Ferenc bíró volt, aki folytatva elődje munkáját, minden szabályszegésével egyetemben, ugyanazon fonalon folytatva az eljárást, a szakértői vélemények aggályosságának ellenőrzése nélkül, mely egyébként nem önálló döntésén alapulna, hanem igen is a tudományos tényekre hagyatkozva kellett volna ítélkeznie!  Ezek teljes nélkülözésével, a kirendelt szakértők álláspontjaira hagyatkozva, melyek többszöri felszólításunkra, is aggályosak a tankönyvek szerint, hozta meg azt az ítéletet, mely ugyan nem végérvényesen, de első fokon 8 év alatt hozta meg azt a végeredményt, mely sem a tudománnyal, sem a hatályos törvényekkel, köszönőviszonyban sincs!