JELMAGYARÁZAT:

LÁZ

LEPÉNYVISSZAMARADÁS

BETAPINTÁS

FERTŐZÉS OKOZÓI

DOKUMENTÁCIÓ

MŰTÉTI JAVALLAT  (aláhúzva)

V. (VÉRZÉS)

DF. (DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA)

V.V. (VÉR VESZTÉS)

 

 

 

 

 

 

 

§

TISZTELT GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA !

 

 

 

Alulírottak KK. GREINER  és pertársai 2500 Esztergom,  szám alatti lakosok, továbbiakban, mint felperesek képviseletében dr T.CS. z általunk a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ESZTERGOM Tatabányai Törvényszék előtt 13. P. 20.261/2011 szám

okiratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

 

A benyújtott fellebbezésünket fenntartjuk, melynek indokoltságát alá kívánjuk támasztani a most csatolásra kerülő iratokkal.

 

A felperesek az általuk beszerzett szakirodalomból összeállítottak a bíróság részére egy olyan kivonatot, melyek tételesen cáfolják a kirendelt szakértők álláspontját mind a Bumm kanalas beavatkozás, mind a láz és annak kapcsán javasolt eljárás tekintetében.

 

Ezek az iratok egyben igazolják az ítélet megalapozatlanságát is, hiszen a bíróság a helytelen szakértői megállapításokra alapította döntését, így azok megalapozatlanságának igazolása egyben alátámasztja, hogy a bíróság ítélete a korábban megjelölt okokból jogszabálysértő.

 

Álláspontunk szerint a szakirodalomban megfogalmazott irányelvek, szakmai szabályok  összessége alkotja azt a szakmai követelményrendszert, melyet az alperes alkalmazottainak az egészségügyi ellátás során be kellett volna tartani, melynek megszegése olyan kötelezettségszegésnek minősül, mely mind a büntetőjogi mind a polgári jogi felelősség jogalapját bizonyítottá teszi.

 

A szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapítások alapos kétséget kell, hogy keltsenek a bíróságban a szakvélemények megalapozottságát illetően.

 

 

 

 

Megismételjük, hogy az eljárás során kirendelt szakértők véleménye olyan szöges ellentétben áll a szakirodalomban foglaltakkal.

 

A felperesek által készített útmutató tartalmazza a klinikai irányelveket, a szakmai szabályokat, „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak” ( lsd Eütv 119 § (3) bekezdése.)

 

A foglalkozás szabályait és a megfelelő egészségügyi ellátás zsínórmértékét ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik.

 

Mivel a foglalkozás szabályai az útmutatóban tételesen és egyértelműen meghatározásra kerültek, megállapítható az az elvárt magatartás, amelynek megszegése megalapozza a felperesek kárigényének jogalapját.

 

A csatolt útmutató az alábbi ellentmondások fennállását igazolja ( az összeállítás rendszerzésre került, mivel egy-egy szakmai szabállyal nyilvánvalóan több szakirodalom foglalkozik, szentel neki fejezetet, vagy  utal rá. Így az útmutatóban a felperesek színessel jelölték azokat az oldalszámokat, melyek az egyes kártérítési tényállási elemhez kapcsolódnak és a szakértői megállapításokkal részben ellentétben állnak. Az ezekkel ellentétes szakértői megállapításokat a magyarázat után részletezzük, így az ellentmondások könnyen összevethetőek)

 

  1. 1. Lampé László: Szülészet, nőgyógyászat

 

463. oldal: hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

 

473.-474.  oldal: Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály

 

514. oldal: fertőzése kialakulása, gyermekágyi láz tünetei (  magas láz, rossz közérzet  ) és kezelése ( célzott antibiotikumos kezelés-lsd Vajda szakvélemény )

 

  1. 2. Pál Attila: Szülészet, nőgyógyászat

94. oldal: hüvelyi vizsgálat végzésének szabályai

 

141. oldal: láz kezelés ( antibiotikum )

 

  1. 3. dr. Zoltán Imre: Szülészet

 

135. oldal: kifáradásos láz mértéke ( nem haladja meg a 38  C fokot !!)

 

263. oldal: gyermekágyi fertőzés létrejötte ( belső vizsgálattal kézzel vagy műszerrel akár )

 

265. oldal: fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

  1. 4. dr. Zoltán Imre ( szerk): Nőgyógyászat

77. oldal: fertőzés kisküszöbölésének kötelezettsége az orvosi kezelés során

 

78. oldal: a fertőzés továbbterjedésének útja ( felszínes sérülésektől a szövetekbe – lsd Szakál Gergő szakvéleménye )

 

94. oldal: a magas láz, mint a fertőzés jele

  1. 5. Lampé László: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan 1.

54. oldal: fertőzések műtéti területen és a láz összefüggése

 

196.- 198. oldal: jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )

 

302. oldal szeptikus shock , magas láz + azok amit ehhez még vizsgálni illene ( pulzus, vérnyomás, has, hüvely, laboratóriumi vizsgálat – ezek részben elmaradtak ) + amit adni kellene ( antibiotikum tapasztalat alapján )

 

  1. 6. Zoltán Imre: Szülészet

 

322.  oldal: septikus kórkép – magas láz és annak kezelése ( széles spectrumú antibiotikum)

 

  1. 7. Kovács Ferenc: Gyakorlati és műtétes szülészet

 

76. oldal:  a fellépő láznál elsősorban a szülőcsatorna fertőzéséből eredő lázra kell gondolni ( különösen ha volt előzmény, vizsgáló kéz vagy eszköz és nem Coli baktériumra) + a fertőzés terjedési útja ilyen esetben ( véráramba kerülés )

 

  1. 8. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve:

 

513. oldal: láz esetén antibiotikumos kezelés

 

517- 518 oldal: gyermekágyi infekció: a kórokozók az élő szövetbe hatolnak be ( lsd valamennyi pathológus szakvélemény ) + annak létrejötte ( 518 )

 

524. oldal : fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed ( azaz önmagában ez nem jelent kimentést az alperesi alkalmazottak magatartása alól, hogy csökkent a láz, mert a fertőzésre a magas láz miatt már korábban gondolni kellett volna és cselekedni !!! – ez a szakmai szabály )

 

526. oldal: a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani ( ez a zsinórmérték ) – a kezelés azonnal meg kell kezdeni még a bakteriológiai eredmény kézhezvétele előtt ( az azonnal szó nyilvánvalóan nem 16 órás késedelmet takar )

 

  1. 9. Székely József: Klinikai ismeretek..

 

vérzés vizsgálatára vonatkozó előírás ápolónők részére

 

  1. 10. dr. Tallián Ferenc: Gyakorlai szülészet-nőgyógyászat

 

35. oldal: DIC

169. oldal: toxikus sokk szindróma ( láz, mint 1. vezető tünet )

vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben. Ehhez kell mérni az alperes tevékenységét, mit tettek meg és mit nem ( majdnem semmit )

 

  1. 11. Nuland: Fertőző gyógyítók

 

  1. 12. Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog

 

92.  oldal- : dokumentációs kötelezettség

 

  1. 13. Lampé László – Papp Zoltán. Szülészet-nőgyógyászat 2.

175.-176. oldal:  a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )

 

201. szülés utáni szokványos láz mérték ( akár 37,5 C fok, hol van ez a szakértők által a közel 40 C fokos lázról állított értékhez képest – lényeges ellentmondás, amit kénytelen vagyunk már-már unásig ismételni, hátha egyszer az eljárásban ennek valaki jelentőséget tulajdonít neki)

 

208.- 210 oldal: fertőzések létrejötte, tünete kezelése

 

  1. 14. Papp Zoltán: Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban

 

72 oldal: kézzel történő betapintás esetén fokozott felügyelet kötelező.

 

4/4 dr Csapó:

 

7.oldal: septicus góc szanálása: antibiotikum terápia

 

  1. 15. Stoeckel: Szülészet tankönyve

 

87. -92. oldal:  baktérium behurcolása, akár steril kézzel és eszközzel

 

479: oldal: méhűri öblítés

  1. 16. Bumm Ernő: A szülészet alapvonalai

 

600- 602, oldal: a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése

 

628.- 633 oldal: gyermekágyi láz

 

624. oldal: csírok behatolási kapuja= lepény tapadási helye ( lsd. Szakál Gergő szakvéleménye )

 

656 oldal: láz , a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték )

 

662 oldal - :  terápia

 

  1. 17. Papp Zoltán. A szülészet nőgyógyászat tankönyve

496., 525., oldal: méhűri beavatkozás, fertőtlenítés

 

543. oldal: gyermekágyi láz kialakulása ( pl. betapintás miatt, mely növeli az infekció kialakulásának esélyét ), láz kialakulásakor antibiotikum adagolása

  1. 18. Báder Andor.: Szülészet-nőgyógyászat

61. oldal. a szokvány láz mértéke, nem emelkedik 37,2-37, 5 max 38 fölé.

  1. 19. Horn Béla - Zoltán Imre: A szülészet tankönyve

 

239. oldal: a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele

 

591. – 606. oldal: láz esetén alkalmazandó antibiotikum

20. Schwarczmann: ápolástan

53. oldal: ápolónő dokumentációjának követelményei

  1. 21. Silhavi Tibor

 

139. oldal: a dokumentációkat pontosan, olvashatóan, javítások nélkül kell kitölteni

 

153. oldal: 39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 157 oldal )

22. Lintner Ferenc- Pajor Attila: Szülészet nőgyógyászat

157. oldal. fertőzések kezelése: antibiotikum

23. Schenider: Gyakorlati szülészeti ismeretek

153. oldal: kézi beavatkozás utáni eljárás ( fertőtlenítés)

24. dr. Sándor Tibor:  A szülészeti nőgyógyászati ügylete abc-je

47. oldal: a lázas gyermekágyas vizsgálata ( ennek nagy része nem történt meg )

 

25. Gáti-László: A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései

szülés alatti veszélytényezők

 

26. dr Fekete Sándor: A szülészet nőgyógyászat haladása

27. dr Sass Mihály: Szülészet nőgyógyászat sürgősségi esetek

28. dr. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás

29. dr Graber Hedvig: az antibiotikum kezelés gyakorlata

 

15 oldal: antibiotikum adásának indokoltsága ( v.ö.: 8 pontban foglalt idézet )

30. dr. Szabó István: Diagnosztikus és terápiás ajánlások

94 oldal. Méhűri beavatkozás  kezelése

 

  1. 31. Ruzicska Gyula: Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

kellő mennyiségben és megfelelő időben ( vö. eddig idézettek, melyek szerint láz esetén azonnal meg kell kezdeni, tehát a fertőzés gyanú esetén a kellő  idő= azonnal )

 

116- 117. oldal: helyes alkalmazás elvei

 

32. Kubányi Endre: Szülészeti jegyzetek

 

33. Scipiades Elemér: Szülészeti előadásai

Rendes gyerekágyban a 38 C fokot nem éri el soha a hőmérséklet ( vö. kirendelt szakértők véleménye)

34. Kovács Ferenc. Gyakorlati és műtétes szülészet

 

77 . oldal: láz esetén elsődlegesen fertőzésre kell gyanakodni

35. Frigyesi József: Nőgyógyászat

36. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve

604. oldal: a magas láz sokszor visszaeshet normális hőmérsékletre ( tehát ez nem alkalmas a kimentésre )

 

606. – 607. oldal: antibiotikum kezelés szabályai

37. Papp Zoltán ( szerk): Szülészeti nőgyógyászati protokoll

 

38. Graber- Magyar: Lázas állapotok

208. oldal: gyermekágyi láz

39. Lampé- Papp:  Szülészet nőgyógyászat általános rész

 

40. Báder Andor: Szülészet nőgyógyászat

  1. 41. Zoltán Imre ( szerk)  Nőgyógyászat

42. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

84    oldal: antibiotikum kezelés

43. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

44. Korszerű orvosi diagnosztika

518 oldal- : toxikus shock szindróma

 

1006. oldal  -: gram pozitív baktériumok

 

A fenti idézetek szakmai szabályok, irányelvek, protokollok.

 

Ezekkel szöges ellentétben állnak a beszerzett szakértők írásban benyújtott illetve a tárgyalásokon tett szakértői véleményt kiegészítő alábbi nyilatkozataival:

Igazságügyi szakértői vélemény PTE ÁOK ( 35 sorszám )

ad.3 a 39.9 C-os láz nulladik napos láznak tekintendő

 

Vö fentebb:

-          a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele 19. pont

-          szülés utáni szokványos láz mérték 13. pont

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 21 pont

 

Igazságügyi szakértői vélemény ISZKI BP ( 36 sorszám )

10 oldal A gyermekágyas megfigyelése kellően megtörtént

 

Vö. fentebb:

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 21 pont )

 

fertőzésgyanú esetén : toxikus sokk szindróma ( láz, mint 1. vezető tünet )

-          vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben.

 

10 oldal. Az alkalmazott antibiotikum adásában nem történt késedelem, korábban semmilyen indikációja nem volt.

 

Vö fentebb:

-          „a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele”

-          a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték)

-           fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

-          láz esetén antibiotikumos kezelés

-          fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

 

6 oldal: teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a beavatkozás ( Bumm kanál ) nem hozható összefüggésbe a toxikus shock syndrómával

7 oldal: a Bumma kanállal történt beavatkozás nem forrása a fertőzésnek

 

Vö fentebb:

-          a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )- 1 pont

-          gyermekágyi fertőzés létrejötte ( belső vizsgálattal kézzel vagy műszerrel akár )- 3 pont

-          csírok behatolási kapuja= lepény tapadási helye 4. pont

-          fertőzések műtéti területen és a láz összefüggése

-          a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )- 13 pont

 

8 oldal: a Bumm kanállal történt beavatkozás után nem szükséges fertőtlenítést végezni

 

 

Vö. fentebb:

-          hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

-          Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály- 1. pont

-          jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )- 5. pont

-          a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )- 13 pont

-          a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése- 16. pont

 

9 oldal. a szülés után a nagyfokú izommunkából, dehydrátióból eredő láz ugyanolyan  magasra emelkedhet, mint bármilyen más eredetnél. A láz nem betegség, hanem tünet, kezelni csak akkor kell , ha a beteg számára elviselhetetlen. Szülés után gyakran fordul elő ilyen eredetű lázas állapot ( ez ellentmond a későbbi szakvélemény megállapításaival is, ami a mértéket illeti )

 

Vö fentebb:

-          a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele 19. pont

-          szülés utáni szokványos láz mérték 13. pont

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 21 pont

 

Kiegészítő szakértői vélemény ISZKI BP ( 58 sorszám)

ad 4. az alperesi ténykedések sorrendje és milyensége megfelelt a szakmai protokollok előírásainak

 

ad.5. a szülés követő néhány óra során jelentkező lát a nagyfokú izommunka és a dehyratáció következménye, az első két nap után jelentkező láz esetén kell genitális eredetre gondolni.

 

Vö. fentebb:

-          „a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele”

-          a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték)

-           fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

-          láz esetén antibiotikumos kezelés

 

Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI ( 93 sorszám )

 

ad. 6 szülés utáni első életnapon jelentkező lázas állapot esetén elsősorban kifáradásos lázra kell gondolni.

A lázas állapot mértéke eshetőlegesen felhívhatta volna a figyelmet egy esetleges fertőzési folyamatra.

 

24 oldal: Nem értünk egyet a szakértőkkel abban, hogy az antibiotikum korábbi adására lett volna szükség, ugyani indikációja a láz ismételt jelentkezéséig nem állt fenn.

Vö: fentebb :

-          „a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele”

-          a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték)

-           fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

-          láz esetén antibiotikumos kezelés

-          fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

 

24 oldal: Hasznos lett volna laboratóriumi vizsgálat elvégzése és a beteg szorosabb observatioja ( ennek kapcsán megállapítja a kártérítési felelősség alapjául szolgáló tényt, mely szerint nem zárható ki, hogy ezáltal a fertőzés folyamata hamarabb felismerhető lett volna )

 

Vö. fentebb:

-          vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben. Ehhez kell mérni az alperesek tevékenységét, mit tettek meg és mit nem ( majdnem semmit )

-          lázas gyermekágyas vizsgálata 24. pont szerint

 

26. oldal: A beteg testhőmérséklete semmiképpen nem volt szeptikus lázmenetként értékelhető ugyanis, csak egy lázcsillapításra megszűnő lázas állapot állt fenn.

 

Vö. fentebb:

-          a magas láz sokszor visszaeshet normális hőmérsékletre

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám

-          fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

 

28. és 29. oldal: Bumm kanállal történt betapintás után a jódos méhűri öblítés nem indokolt

 

Vö. fentebb:

-          hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

-          Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály- 1. pont

-          jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )- 5. pont

-          a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )- 13 pont

-          a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése- 16. pont

 

 

Tekintettel arra, hogy ezen megállapítások tételesen cáfolhatóak a szakirodalomban megfogalmazott szakmai irányelvekkel és ezen szakértői megállapítások az ügy szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, így a szakértői vélemények aggálytalansága teljes egészében megdőlt, ítélet meghozatalának alapjául nem szolgálhatnak.

A fentiek alapján az ítélet megalapozatlan és annak hatályon kívül helyezését kérjük.

Csatoljuk az Útmutató kötött példányát.

 

A beadványt mellékleteivel a jogi képviselők részére megküldjük, illetve átadjuk.

 

Szeged, 2016. március 22 napján

 

 

 

/ Greiner Ramóna és pertársai /                                                                                                   felperesek

 

Képviseli: