Tatabányai Városi Bíróság 7

9.B.606/2009/63. szám

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

A hüvelyt és a környékét, illetve pontosabban a környékét valamilyen fertőtlenítő szerrel, jóddal, betadine-nal, bármivel körbe ki van kenve az anyai combok felé.

Baba feje kijött, tehát van bőségesen hely, majd pedig a méhszájat méhszáj fogóval megragadják és lehúzzák, ezáltal lehetővé teszik, hogy mintegy a hüvelyfallal nem érintkezve a steril Bumm kanállal körbejárják a méh üregét, és utána pedig öblítőszerrel, valamilyen fertőtlenítő öblítőszerrel leggyakrabban betadine, de

intézményenként változó módon, kiöblítik a hüvelyt, ami egyébként nem előírás, tehát ezeket a feltételeket ha betartják, akkor gyakorlatilag nagyon minimális az esély arra, hogy maga a műtét kapcsán fertőződjön a hüvely falból, a hüvely váladékból az édesanya. Természetesen én is azt tudom mondani erre, hogy gyakorlatilag erre úgy válaszolnék, lehetetlenség, ez ilyen nincsen. De mindent el kell követni az operatőrnek is, és az asszisztenciának is, hogy lehetőség szerint ezt a rizikót minél kisebb százalékra csökkentse.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem ismerek olyan intézményt, ahol a feltárás előtt az anya combjait és a hüvely környékét ne fertőtlenítsék le. Az ezt követő öblítés az ajánlott, de nem a protokoll része, tehát nem kötelező része a műtét befejezése után a méhüreg átöblítése.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A rendelkezésre álló iratokból megállapítható-e, hogy történt-e ilyen jódos-betadin-os öblítés?

Dr. Jaklovics Ferenc szakértő:

Nem állapítható meg.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A műtét tartalmazza ezt a jódosbetadinos öblítést?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem kötelező jelleggel, de ajánlás.

Dr. Hadnagy János szakértő:

Ajánlás, mert főleg a régi tankönyvek úgy fogalmaznak, és új protokoll szabályok dodonai módon fogalmaznak fogalmaznak meg mindenféle irodalmi hivatkozások azt veszem ki belőle, és azt veszem kötelezőnek, amit én akarok, ami az én ügyemnek jó, attól függően, hogy a tárgyalóasztalnak melyik oldalán ülök. Ez egy szakmai vita. Az ajánlásokban a számon kérhető, minimumot kéne megfogalmazni, ami számon kérhető büntető eljárás során, polgári eljárások során is. De ezek sajnos ahogy a pótmagánvádló jogi képviselője is kérdezte, hogy „ha mindent elkövet.”

Tatabányai Városi Bíróság 8

9.B.606/2009/63. szám

fogalma, ez jogi kategória. Ez nem orvosi kategória. Mert így is lehet mindent elkövetni, megy úgy is lehet mindent elkövetni, és egyik sem ütközik a szakmai szabályokba. Ezért nehéz sokszor a szakértőnek dolga is, különösen a bíró úr dolga a végén, amikor határozatot kell hoznia. Borzasztó nehéz megfogni az orvostudomány szakmai szabályait, mert még mindig úgy szól a történet, hogy a tankönyvek, a tudományos folyóiratok, szerkesztőségi közlemények, tudományos kongresszusban elmondható előadások stb. Nem egy olyan előadás van, ami elég nagy horderejű, súlyos problémákat vet föl, kiderül, hogy a hallgatóság 70 %-a szintén magasan kvalifikált professzor elutasítják ezt. De ez megjelenik valahol, és egy év múlva már peres eljárásokban szakmai szabályként jelenik meg, miközben szó sincs arról, hogy szakmai konszenzus fogadta volna el a szabályt. Elnézést az okfejtésért, csak azért, hogy értsék, hogy mi nem tudunk mi igennel és nemmel válaszolni.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Természetesen, általában azt szoktuk mondani, hogy kb. 30 hematorkit %-ig elfogadjuk a vérkép csökkenését, illetve 10, vagy egy más értékben ugye g/l-ben kifejezve 100-as hemoglobin értéket normálisnak tekintjük. Addig különösebb beavatkozást nem végzünk.

KÉRDÉSEM: Milyen vizsgálattal igazolja, hogy milyen volt a vérképe 2007 június 28.-án éjfélig??

Eljáró bíró kérdése szakértőkhöz: Az elhunyt sértettnél szakértőileg mi állapítható meg a szülést követően a vérzés megindulásának időpontjának, a vérzés mennyiségét tekintve, illetve mikor volt szükség orvosi beavatkozásra?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Áttekintve a dokumentációt, tulajdonképpen a szülés egy normál lezajlott szülés volt, nem említ a dokumentáció bővebb vérzést, a kismama a gyerekágyas időszakból, amikor már kikerült a gyerekágyra felkelt, spontán pisilt, gyakorlatilag semmi jelzés nem utalt arra, hogy bőségesebb lett volna a megszokotthoz a tapasztalatunk alapján megszokotthoz képest a vérzése, és az első komolyabb vérzés az éjszaka 3 óra 35 perckor dokumentálódott, amikor is ezt észrevették, hogy erősebb vérzés lépett fel a gyermekágyasnál.

KÉRDÉSEM: Mivel igazolja, hogy előtte nem volt vérzés??  Tanúvallomásokkal?? Az ápolási lap másról beszél!!...

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Jelen esetben a terhesség lefolyása, a szülés lefolyása gyors, szövődménymentes volt.

És az ezt követő normálisnak mondható gyermekágyas véres folyás semmi olyan okot nem idézett elő, ami predestinálta volna volna az orvosokat arra, hogy az erősebb vérzésnél azonnal véralvadási vizsgálatokat kezdeményeztek volna.

-Azt már elég részletesen kitárgyaltuk, hogy egy láz nem láz. Betapintás után 39,9 nem láz! A lázat itt kifelejtette, mint tényezőt, hogy labort kérjenek!

Folyt. köv.

Greiner Tamás