Egyre több gond merül fel az igazságszolgáltatással szemben. A vörösiszap per rávilágította a közvélemény és a politika figyelmét, hogy valami nagyon nem stimmel a magyar jogrendszerben. Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája azzal a súlyos váddal kritizálta az ítélkezést, hogy egyes bíróknak, már az ügyek tárgyalása előtt perkoncepciója van! Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter február 2-i fórumon arról beszélt, hogy az embereknek nem lehet megtiltani, hogy elmondják a véleményüket az ítélkezési visszáságakról.

Egyetértek! Névvel a perkoncepciós elfogultságúakat, hamarosan ideje megneveznem.

Fellebezés folytatása:

A bírósági gyakorlat szerint szakértői vélemény között mutatkozó lényeges eltérés feloldásának elmulasztása az ítélet megalapozatlanságát eredményezi ( BH 1998.378, 1983. 482). A gyakorlat szerint – felülvéleményező szervek egy részének megszűnése miatt – a bíróságnak kell elvégezni ezt a feloldást, de mint említettük ez szakmai munka és  szakmaiság folyamatában, az értékelésnek a bírósági ítéletben meg kell jelennie, annak okszerűnek kell lenni, nem lehet iratellenes, nem lehet szakmai irányelvekkel ellentétes és nem lehet önkényes.

4./ Más szepszisre utaló jel hiányában a gyógyszeres kezelés nem vált indokolttá

A lázon felül szepszisre utaló jel a vérzés, melynek észlelése megfelelően nem történt meg, az egyéb szepszisre utaló jel egyéb vizsgálatok hiányában nem volt megállapítható, azaz az alperes mulasztása okozta ennek az adatok a hiányát

dr. V. Gy.:

A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.

5./A Bumm kanállal fertőzést nem okoztak, a méh belső oldala fertőzést nem mutatott. Betapintás esetén jódos öblítés nem indokolt.

Ez a megállapítás iratellenes.

Fentebb már hivatkoztunk  rá, hogy ennek a megállapítására azért került sor, mert a bíróság abból a téves feltételezésből indult ki, hogy a steril eszközzel nem lehet fertőzést okozni, vagy elterjeszteni, mely téves és szakmaiatlan megállapítás.

Az eszköz ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni és bajt csinálni.

Ezt semmilyen módon nem értékelte az I. fokú bíróság, hanem megállapította, hogy az eszköz steril volta és steril felvetése miatt nem keletkezhetett fertőzés.

Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény.

Igen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium basalis rétegét minél kisebb mértékben károsítsák. A jódos méhűri  mosás  és a nyakcsatorna kijódozása betapintás  után ajánlatos.

Ha a betapintás után láz jelentkezik antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.

Jelen esetben azonban sem a láz megfelelő észlelése, sem az antibiotikum időben való elkezdése nem állapítható meg.

A szakirodalom leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.

A fenti különböző tankönyvek egybehangzó utasításaival a kérdés jelentőségét kívántuk nyomatékosítani, mely szerint a beavatkozás egyáltalán nem rutinszerűen indok nélkül végzendő veszélytelen beavatkozás, és a feltételek be nem tartása súlyos következményekhez vezet, mint jelen perbeli esetben is. ( V.)mi szakértőnk!!!

V:    szakértőnk

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a sepsis nem pathologiai kórisme, azt a klinikai kép alapján lehet diagnosztizálni. Ugyancsak nem lehet fentiek alapján arra következtetni a szöveti reakció elmaradásából, hogy a baktériumok a mintavételt követően szaporodtak volna el (ennek a rothadási, bomlási jeleket nem mutató szöveti kép is ellentmond).

A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. A szövettani vizsgálat a klinikai mikrobiológiai vizsgálatnál nagyságrendekkel kevésbé szenzitív, így a tény, hogy fénymikroszkóppal baktérium észlelhető a kaparékban, az számottevő baktériumszámra utal az egyébként fiziológiásan steril méhűrben.

Mindazonáltal a műtét előtt a hajnali órákban vérzés miatt történt abrasio kapcsán a szövettani kaparékban nagy mennyiségű baktérium volt felfedezhető, ennek a mintának a fixálatlansága nem merült fel és a látott kép egyértelműen fertőzés jelenlétére utal.

Ez-, az ezt követő hasi méheltávolitás szövettani minta kétségességével ellentétben minden bizonyossággal élőben keletkezett fertőzés meglétét erősíti.

Ez a korábbi szakértői véleményekben nem szerepelt.

Ez mindenféleképpen újólagos megállapítás, és megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.

a szülést követően a méh belfelszíne egy viszonylag nagy sebfelület minden esetben,ezen keresztül az odakerülő baktériumok gyorsan a véráramba kerülnek, valamint helyben szaporodnak, és folyamatosan kerülnek be a keringésbe, ez viszonylag gyorsan olyan (életveszélyes) állapotot idéz elő, mely látható szöveti eltérésekkel nem feltétlenül jár, hiszen ilyenkor a tüneteket a vérben lévő, főleg a máj által termelt fehérjék okozzák, beleértve a keringés kezelés nélkül, de sok esetben amellett is halálhoz vezető összeomlását, az abrasio (kaparás) során eltávolított szövetekben a baktériumok mennyisége, a detektálhatóság ténye egyértelműen kóros, a baktériumok eloszlása helyben, a méhűrben történő szaporodást feltételez,

dr Kaiser László Pathológia Szövettani véleményének lényegi megállapítása, hogy a Gram pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan az endometrium területén kialakult placenta leválást követően létrejött sebfelület. Ezt kifejezetten gyulladásos reakció kíséri, mely részben fiziológiás reparatív folyamat…. S szöveti kép is arra utal, hogy többszervi elégtelenség forrását a szövettani leletben leírt uterusban látott gyulladás, lényegében puerperális sepsis okozta.

A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. Az anyagban rothadásra utaló jelek nincsenek (az anyagban jelen lévő minimális mennyiségű hengerhám is megtartott), illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen, melyek élő, megtartott szövetrészletekkel függenek részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumok nagy valószínűséggel élőben keletkeztek.

Ez eleve az alperes mulasztása,  hogy a szövettani eredmények tárolása nem megfelelően történt és amennyiben ebből a megállapítások megtétele körében bármilyen bizonytalansága ered, az az alperes terhére értékelendő. Természetesen ez sem így történt az eljárás során.

A ténybeli megállapításai sem megfelelően kerültek értékelésre annak ellenére, hogy az ügyben a felperesek két szakvéleményt is csatoltak e körben és ezen szakvélemények az eredményeket értékelő dr. Kindler Miklós első vallomásával megegyeztek, tehát nem volt ellentmondás a szövettani szakemberek megállapításai között.

Ehhez képest a bíróság ítéletében megállapította, hogy a méh belső fala fertőzést nem mutatott ( ez igaz ) de  a szövettan egyéb, lényeges, többi megállapítását teljesen figyelmen kívül hagyta, így a bizonyítékot nem teljes körben értékelte csak azt a részét, mely az álláspontját alátámasztotta, amely cáfolta azt mellőzte( indokolás nélkül ).

A bíróság megállapította, hogy a jódos öblítés nem volt indokolt, holott a szakvélemények, a szakirodalom is szakmai követelményként írja ezt elő.

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv véleménye:

„Arra vonatkozón azonban kétségtelenül nincsen utalás a dokumentációban, hogy ez a beavatkozás a korábban, azaz a kóros vérzés észlelése előtt milyen indikációval történt és hogy ezeket a betapintásokat antibiotikum védelmében végezték volna, illetve hogy utánuk a méhüri öblítés megtörtént volna….”

Maga a kezelést végző személy úgy nyilatkozott, hogy ez előírás és elvégezte, csak nem tudja igazolni. Azaz nem dokumentálta.

Mely azt is jelenti, hogy őt terhelné a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a szakmai előírást betartotta, de a bíróság felmentette a bizonyítás terhe alól azzal a megállapítással, hogy ez nem is előírás ( joggal merül fel több alkalommal a kérdés, hogy miért került sor egyáltalán szakértő kirendelésére, mert a bíróság a szakvélemények megállapításait többször szakmai szempontból bírálta felül.

Folytatjuk...

Greiner Tamás

2016. Február 3.

 

 

Miniszterearról beszélt, hogy véleményezhetőek a bírósági ítéletek, hát az én ügyemben joggal, fogjuk is a perkoncepciósokat, a függ