Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

AZ ÍTÉLŐTÁBLA JEGYZŐKÖNYVÉBEN TETT VALLOMÁSOKRA INTÉZETT REAGÁLÁSUNK.

0

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

TISZTELT GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA !

 

 

 

Alulírottak KK. GREINER RAMÓNA és pertársai 2500 Esztergom,  szám alatti lakosok, továbbiakban, mint felperesek képviseletében dr. T. Cs. ügyvéd. az általunk a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ESZTERGOM alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perben, mely a Tisztelt Ítélőtábla előtt Pf. III. 20. 025/2016 szám alatt van folyamatban

 

nyilatkozatunkat és iratcsatolásunkat

 

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

A múlt tárgyaláson megtett szakértői megállapítások kapcsán az alábbi észrevételeket kívánjuk előterjeszteni:

 

Álláspontunk szerint dr. Simon Gábor orvos szakértő szóbeli kiegészítéséből alapján is megállapítható, hogy az alperes az ellátás során olyan mulasztásokat követett el, melyek önmagukban megalapozzák a kártérítési felelősség fennállását, függetlenül attól, hogy egyes kérdésekben a szakértők között az ellentmondások feloldására még teljes egészében nem kerülhetett sor.

 

dr. Simon Gábor is egyértelműen nyilatkozott arról, hogy a láz nem kifáradásos láz ( ebben egyetért a magánszakértővel és a számtalan szakirodalommal és egyben ellentmond Jaklovics Ferenc szakvéleményében írtakkal ) és a nyilatkozata alapján mindenképpen mulasztás az, hogy a láz monitorizálása nem  történt meg óránként/kétóránként, illetve a laborvizsgálat is elmaradt. Ha ez megtörténik, akkor az orvosok tapasztalhattak volna akár két 38 fok feletti állapotot is, melyet már Jaklovics szakértő Úr is olyannak ítél, ami beavatkozást tett volna szükségessé.

 

A monitorizálás elmaradása okozta azt a helyzetet, hogy az alperes nem észlelte az állapot súlyosságát és ezzel az elvárható gondosságot elmulasztotta, mely önmagában már kárfelelősséget megalapoz.

 

Jaklovics Ferenc azon kijelentésén kívül, hogy ő már találkozott 39 feletti kifáradásos lázzal, semmi nem támasztja alá, hogy kifáradásos tartományban ilyen előfordulna, Sem az összes többi szakértő, sem a szakirodalom, semmi, csak az ő szóbeli kijelentése több más szakvélemény ellenében.

Ez nem bizonyíték, de még csak nem is szakértői megállapítás, ugyanis nem az tesz egy megállapítást azzá, hogy szakértő a személy, aki mondja, hanem az, hogy szakmai szabályokon, nagyszámú gyakorlaton alapul. ( elnézést a hasonlatért, de ha egy szakértő UFO-t lát és ezt elmondja, attól még az UFO –k létezése nem lesz bizonyított csak mert szakértő mondta )

 

Az igazságügyi orvosszakértőnek természettudományos alapokon nyugvó, objektív szakvéleményt kell adnia. Szakvéleménye csak akkor felelhet meg ennek a követelménynek, ha annak kialakításában teljesen elfogulatlan, nem befolyásolja semmiféle egyéni vagy más érdeket képviselő megfontolás, a vizsgált, véleményezett személy iránti szimpátia vagy antipátia stb..

A szakvélemény nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak, ha az orvosszakértő

a) önkényes gondolatmenet alapján, szakmai indok nélkül, az eljárás adatainak helytállóságát kétségbevonva túllépi tevékenységének határait;

b) a jogkörét túllépve hatósági, illetőleg bírói mérlegelés körébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít;

c) „szakértői tekintélyének" kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől;

d) olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak szakismeretei közé, továbbá, ha állításait szakmai ténymegállapításokkal nem támasztja alá, hanem olyan feltételezésekbe bocsátkozik, amelyek nélkülözik a tárgyi alapot;

e) a szükséges körültekintést elmulasztja, vagy meg nem engedhető módon általánosít

f) a véleményben a leleti résszel ellentétes megállapítást tesz;

g) egyoldalúan értékel, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes vallomásokra alapozva alakítja ki véleményét (.az orvosszakértőnek a szakmai tények megállapítása és ezek alapján az orvostudomány mindenkori állása szerinti lehetőségek felsorolása a feladata);

h) a megítélendő szakkérdést elvi vitával azonosítja;

i) a szakmai bizonyításban igénytelen (pl. a kórelőzményt felületesen veszi fel, nem törekszik a panaszok kellő megismerésére, az állapot teljes feltárására, csak fizikális leletekre épít, és ezekre messzemenő következtetéseket alapoz, kizárólag elavult vagy vitatható vizsgálati eljárást alkalmaz stb..);

j) a szakmai fogalmakat pontatlanul használja (nem megfelelő fogalmakat közöl, és hasonlókat tévesen vagy összekeverve, olykor minden megalapozottság nélkül alkalmazza).

 

Ha Jaklovics  szakértő az egyedi megállapítását szakvélemény szintre akarja emelni, akkor mutasson a  fenti megállapításhoz szakirodalmat. ( Éppen a láz kérdésének a tisztázásához indítványoztuk Prof Dr. Papp Zoltán szülész nőgyógyász tankönyvíró kirendelését ).

 

Jaklovics szakértő utalt arra, hogy maga a felperes által csatolt anyag ( Zoltán és Horn ) is alátámasztja az ő álláspontját, ez akkor lenne igaz, ha a hőemelkedés és a láz szavak ugyanazt jelentenék, de ezt már a laikus emberek is tudják ennyi szakvélemény után, hogy a hőemelkedés az nem  láz, az idézet pedig a hőemelkedésről szól ( a mérés helyétől függően hőemelkedés tartománya lehet 38,5 fokig ). Így ezen hivatkozása a csúsztatás kategóriába esik.

A pontos idézet:

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38 celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulzust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.

Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés.

 

Utólag lehet azon vitatkozni, hogy melyik az a pont, amikor az ismert tüneteket olyanként lehetett értelmezni, ami beavatkozást igényel, azonban attól nem lehet eltekinteni, hogy a tünetek időben történő megismerésének a hiánya éppen az alperes mulasztása miatt következett be, mivel nem tettek meg semmit a beteg folyamatos észlelése érdekében és ezt utólag próbálják bagatellizálni azzal, hogy kifáradásos láznak minősítik a 39.9 fokos lázat. Ez a minősítés már önmagában Jaklovics Ferenc szakértő szakvéleményét aggályossá teszi, aggályos szakvéleményre ítélet nem alapítható.

 

Jaklovics szakértő  jegyzőkönyv 7.oldalán állítja, hogy a lázcsillapító 1 óra alatt fejti ki hatását. Simon Judit tanú vallomása szerint a kontroll hőmérőzést egy óra múlva végezte el, ahol az ápolási lapon kontroll hőnek 39,5 fokos láz van jegyezve. Ez nem úgy tűnik, mintha a szervezet reagált volna a lázcsillapítóra, hanem inkább egy önállóan működő septikus lázmenet sajátossága.

 

dr. Simon Gábor szóbeli kiegészítésében ugyan utalt arra, hogy az első magas láz önmagában nem indokolta az antibiotikum adását, de egyéb tünettel már esetleg, de az egyéb tünetre feljegyzés nem volt, ami nem azt jelenti, hogy nem volt egyéb tünet.

 

Ez jelentheti éppen azt is, hogy az észlelés hiányában nem volt egyéb tünet dokumentálva, azaz egy újabb mulasztás valósult meg a láz monitorizálásának elmaradásán felül.

 

Az utólagos bejegyzett 37,7 fokos hőmérsékletet a bizonyítékok értékelésekor kérjük kirekeszteni és a szakértői kijelentéseket ennek az értéknek a figyelmen kívül hagyásával értékelni.

 

A bejegyzés egyértelműen utólagos bejegyzés.

 

A bejegyzés a hajnali 3 órás kezelések dokumentálását követő utólagos bejegyzés

 

Álláspontunk szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy az a halálos eredmény ismeretében tett utólagos bejegyzés volt.

 

Az utólagosság tényét a kezelőorvos is elismerte, a bizonyítási teher így annak időpontja tekintetében az alperesre hárul. Az utólagosság miatt a dokumentáció e tekintetben hiteltelené válik, az csak az egyéb bizonyítékokkal együtt értelmezhető.

 

Az a körülmény, hogy az írásszakértői vélemény szerint is  - és egyértelműen láthatóan – utólag van a sor bepréselve a dokumentációban azt igazolja, hogy nem egy-két órával később történt a bejegyzés, mert sok volt a munka és az orvos nem ért rá ( amúgy nem volt sok munka, az ügyletes nem volt elfoglalt, erre semmilyen adat sincs, így a Jaklovics –féle „orvosmentesítési kísérlet” e tekintetben irreleváns).

A bejegyzés sor mögött van, tehát a bejegyzés időpontjában már nem volt üres a következő sor, hogy folyamatosan, folytatólagosan lehessen írni. A következő sor már a hajlani 3 órás bejegyzés, tehát már ott volt, amikor az ügyletes ezt a láz értéket beírta.

Álláspontunk szerint ez a láz érték nem mérésen alapult, hanem dokumentáció manipulálás volt.

 

A polgári perrendtartás szerint az alperest terheli ezzel szemben a bizonyítás, hogy a 39, 9, majd a 39 fokos láz mérését követően hány alkalommal és milyen értékeket mért – ez az eljárás során bizonyítani nem tudta, ez a terhére értékelendő.

 

Minden bíróság által beszerzett szakvélemény abból enged következtetést, hogy a 39,9 fok lement 37,7 fokra.

 

Csakhogy ha ez az utóbbi érték nem létezett sohasem, akkor a szakvélemények lábukat vesztik, a szakértői megállapítások alapján csak arra lehet következtetni, hogy az alperes mulasztott, a beteg észlelését, szoros megfigyelését elmulasztotta, a láz nyomon követését elmulasztotta és elvette azt a lehetőséget a betegtől, hogy a további lázas állapotát észlelve a kezelést időben megkezdje. Abban minden szakértő egyetért, hogy ha a láz továbbra is fennállt, akkor a kezelést meg kellett volna kezdeni. Jaklovics szakértő is elmondta, hogy kát 38 fok feletti hőmérséklet esetén antibiotikumot kellett volna adni és laborvizsgálatot kellett volna végezni. Álláspontunk szerint ebben valósult meg a súlyos késedelem

 

A láz fennállására utal mindenképpen a szobatárs vallomása, aki szerint a beteg rosszul volt, nyögdécselt, nem tudott aludni – ezek mind a lázas állapot tünetei.

 

Arra a szakértői kijelentésére reagálva, hogy az orvosi lap vezetésének, illetve a dokumentáció vezetésének nincsenek szabályai ellentmond az egészségügyi törvény136 §-a.

 

A dokumentációs kötelezettség általánosság szabály alá esik és külön nem vonja ki a tartalmi követelmények alól a dekurzus lapokat.

 

Megállapítható, hogy 2007.06.28. 16 órától, másnap 06.29. 03óra 35percig semmiféle bejegyzést nem találni, sem therápiára, sem diagnosztikus lépésre.

 

A bírói gyakorlat nagyjából egységesnek tűnik abban , hogy a hiányos dokumentációt nem lehet a felperes terhére értékelni, hiszen nem a felperes, hanem az alperes kezében van a dokumentáció, és ha hiányos akkor ez az ő mulasztásának értékelendő.  (Legfelsőbb Bíróság

Pf. III. 25.717/2000: Fővárosi Bíróság 56. Pf. 27.148/1999.)

 

Fontos, hogy a dokumentáció hiányossága még abban az esetben is az alperes terhére értékelendő, ha a bizonyítási teher szabályai szerint nem ő a bizonyításra kötelezett.

 

Súlyos hiányosságként értékeljük, hogy mind Simon Gábor, mind Jaklovics Ferenc az egyes történéseket önmagában elemzi, az összefüggéseket nem vizsgálja. Nem hozzák összefüggésbe, az öblítés nélküli betapintást, az utána következő lázzal illetve ennek a lehetőségét kellő mélységben nem vizsgálják, pedig az antibiotikum adásának kérdésében eltérő következtetést engedne, mintha csak a lázat önállóan – előzményi beavatkozás nélkül – értékelnék.

 

A szakértői lelkiismeretesség pedig az igazságügyi orvosszakértőt arra kötelezi, hogy minden vizsgált, véleményezett ügyben alaposan elmélyedjen, gondosan elemezze az ügy minden orvosi szempontból szóba jöhető kérdését és feltárja még azokat a mellékkörülményeket is, amelyek a hatósági határozat, ítélet szempontjából relevánsak lehetnek.

 

De nem csak a szakértők, hanem a kezelőorvosok sem folyamatában nézték az eseményeket, a lázat ők is különálló, előzményi lehetőségeket nem értékelő tünetként vették figyelembe ez a fő mulasztás.

 

A méhűri beavatkozás kapcsán megjegyezni kívánjuk, hogy annak a protokollja azonos a  lepényleválasztáséval, az pedig kimondja, hogy  a betapintások esetén kötelező a méhűri öblítés.

 

Jaklovics szakértő is egyetért a fertőzés felvitelének lehetőségével, betapintás alkalmával.

 

Mivel ezt a tankönyvek is leírják, így a láz alkalmával, érthetetlen, hogy hagyhatták ezt az előzményt figyelmen kívül.

 

Szakértők hivatkoztak a tankönyvek korára. Megjegyezzük, hogy a tankönyvek 1910-től, 2012-ig kerültek kigyűjtésre  és a vizsgált szakmai kérdésekben azonos megállapításokat tartalmaznak, így a kiadási év irreleváns a szakmai szabályok tekintetében. Egyetlen szakértői megállapítás sincs arra vonatkozóan, hogy a régi tankönyvben szereplő szabály azért nem vehető figyelembe, mert szakmailag meghaladott lenne, vagy új szabály lenne, mert akkor azt kellene megnevezni, nem a kiadás éve ( egy formai kifogás ) alapján mellőzni a szakmai irányelvet.

 

A tárgyaláson szakmai vita támadt Jaklovics  és Vajda szakértők között az antibiotikum adását illetően, mely tekintetében csatoljuk prof. Dr Molnár Zsolt  szakmai állásfoglalását, mely az antibiotikum mielőbbi adásának indokoltságát támasztja alá. ( a szakmai álláspont e-mailen érkezett így nincs aláírva, de a tárgyalásig annak aláírt példányát csatoljuk )

 

Összességében dr Jaklovics Ferenc szakvéleményét megalapozatlannak és aggályosnak tekintjük, álláspontunk szerint dr Simon Gábor és  dr. Vajda György szakértők megállapításai között a lényeges ellentmondások nagy része feloldásra került, az ellentmondás abban a tekintetben maradt csak meg, hogy dr. Simon Gábor a következtetései levonásakor a  19 órás lázmérés tényét és értékét elfogadja és ebből a csökkenő adatból von le következtetéseket, míga  magánszakértő az utólagos bejegyzés figyelmen kívül hagyásával tette meg véleményét, ez az eltérés pedig a bíróság bizonyíték értékelésével oldható fel ( attól függően, hogy az utólagos bejegyzés minként minősíti jogilag. ) Aggályosnak tekintjük pusztán eljárásjogilag dr. Jaklovics Ferenc szóbeli kiegészítését, figyelemmel arra, hogy már szakértőnek nem minősül, így meghallgatása során nem vonatkoznak rá a szakvélemény adására vonatkozó kötelezettségek és felelősségek sem.

 

Szeged, 2016. december 20

 

 

 

/ kk. Greiner Ramóna és pertársai /

felperesek

 

 

képviseletében:

Elkészült az első jogi gyűjtemény! Nincs kétségem sem a szakértők szakmaiságára, de már a bírókra is ugyanez igaz! Tetszik, nem tetszik!

0

Ilyen, mikor senki nem szeretné a dolgát tenni! Az egész ügymenetre ezek a hatósági hozzáállások jellemzőek. HOGYAN SÖPÖRJÜK A SZŐNYEG ALÁ.

0

TISZTELT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG !

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, . szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, képviseletében a csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs. ügyvéd . u.. a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi osztály 11000/52/2008/bü számú nyomozást megszüntető határozata ellen
Panaszunkat
Az alábbiak szerint terjesztjük elő:

A  Rendőr-főkapitányság a fent hivatkozott számú határozatával a halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást – hivatkozva arra, hogy a  cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette. 
A határozat indokolása szerint az ügyben lefolytatott tanúvallomások és a kirendelt szakértők és szak-konzultánsok véleménye alapján megállapíthatóvá vált, hogy Greiner Eszter halálának közvetlen oka toxikus sokk szindróma talaján létrejött sokszervi elégtelenség, következményes légzés- és keringés leállás volt. A toxikus sokk szindróma a vizsgált esetben nem klasszikus lefolyású fertőzés, hanem igen heveny, bakteriális toxinok által okozott forma volt.Terhesgondozása és kórházi gyógykezelése kapcsán a nevezett halálával kapcsolatba hozható szakmai szabályszegés, mulasztás nem történt, az ellátó személyzet diagnosztikus tévedése objektív okból következett be.A nevezett ellátását végző egészségügyi személyzet az előírt protokollnak, útmutatásoknak megfelelő tevékenységet végzett, kellő gondossággal jártak el, a halált okozó betegség korábbi felismerésére és ennek megfelelő adekvát terápia alkalmazására érdemi lehetőség az adott helyzetben nem volt, a halálos eredmény a kórkép természetéből adódott.
Álláspontunk szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetett állást foglalni abba a kérdésben, hogy a cselekmény bűncselekményt valósít-e meg, figyelemmel arra, hogy az elkészült szakvélemény számtalan hiányosságban szenved, szakmailag megalapozatlan és iratellenes megállapítást tesz, egyéb – a nyomozó hatóság és a szakértő rendelkezésére álló – szakvéleményekkel ellentétes megállapításokat rögzít, mely ellentét feloldására nem került sor az eljárás során, illetve elkészült szakvélemény megállapításai is teljesen figyelmen kívül maradtak. 
Az ellentmondások feloldására még kísérletet sem tett a nyomozó hatóság, de határozatában sem indokolta, hogy milyen okból nem tartotta ezt szükségesnek. 
Az eljárás során meghallgatása kerültek a Greiner Eszter kezelését végző orvosok és az egészségügyi személyzet tagjai is. A meghallgatásukat rögzíti jegyzőkönyvek, valamint az orvosi dokumentációk alapján került elkészítésre a szakvélemény.
A szakvélemény azonban egyáltalán nem vette figyelembe az orvosi dokumentáció hiányosságát és azt a tényt sem, hogy a dokumentáció – szintén szakvéleménnyel alátámasztottan – utólagosan módosításra került.
A hiányosságokat a szakértő a tanúvallomások alapján pótolgatta, holott a meghallgatott személyek e szempontból érdekeltnek tekinthetők, hiszen bármely hiányosság, mulasztás gyanúja esetén az eljárás gyanúsítottjává válhatnának. 
Másrészről az ilyen eljárások során a vizsgálat alapvető szempontja a korabeli orvosi dokumentáció.
Alapvető kiindulás, hogy amit az nem rögzít, annak megtörténte nem igazolható olyan személyek nyilatkozatával, akik felelőssége az ügyben felmerülhet.
A korabeli szónak is jelentése van. Ha a dokumentáció tekintetében bármilyen utólagos módosítás gyanúja felmerül, az már megvalósítja az alapos gyanú fennállását is, hiszen a szakmai szabályai szerinti alapos eljárás esetén semmi szükség nem lehet a dokumentáció kiegészítgetésének és módosításának, egyes adatok feltüntetésének és eltüntetésének. Ilyen események fennállása esetén az alapos gyanú fennállás feltételezhető.
Az a szakértői vélemény, amely ezen körülményeken nagyvonalúan átsiklik, nem lehet megalapozott, hiszen alapvető szempontokat eseményeket nem vesz figyelembe, nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a manipulált részek figyelmen kívül hagyásával a megállapításai milyen módon módosulnak azaz lehetőséget ad arra, hogy utólagosan kiegészített dokumentáció alapján nem az igazság kiderítése, hanem annak elfedése valósuljon meg.
A nyomozó hatósága szakvéleményt a módosított iratok alapján készíttette el, a szakvélemény maga rögzíti, hogy az a rendelkezésre bocsátott iratok alapján készült. Annak nyoma nem fellelhető, hogy a szakértő a grafológus szakvéleménye megállapításait ismerte-e, ha igen mi volt az oka annak, hogy erre ez egyes kérdések megválaszolásakor miért nem adott alternatív válaszokat (annak figyelembevételével, hogy az utólagos bejegyzés figyelmen kívül marad) 
A szakvélemény 10 oldalán ugyan utal arra, hogy figyelemmel volt a korábban elkészítet – ellentétes tartamú –szakvélemények megállapításaira, de ennek nyoma a szakvéleményben nem fedezhető fel. Csupán a 15 oldalon rögzíti, hogy mely szakvélemény végkövetkeztetését osztja, arra viszont nem tér ki, hogy az ellentétes tartamú megállapítások miért nem elfogadhatóak.
Megalapozott szakvélemény ilyen esetben csak a szakmai megállapítások ütköztetésével készülhet, azaz azokra a szakmai megállapításokra, mely a következtetések ellentétességéhez közvetlenül vezet ki kell térni, az eltérés okát meg kell magyarázni ellenkező esetben sem a nyomozó hatóság, sem az érintett más személyek a szakvélemény okszerűségéről és megalapozottságáról nem tudnak meggyőződni.
Kiindulásként rögzíteni szeretnénk, hogy a nyomozati eljárás során elkészített írásszakértői vélemény is nagymértékben hiányos.
E körben csatoljuk Horváth Julianna grafológus vizsgálati véleményét ( F/1) , melynek észrevételei  alapján megállapítható, hogy az írásszakértői véleménnyel ellentétben nem egy, hanem öt helyen állapítható meg a grafikai jelek utólagossága.
Az utólagosság kimutatása esetén nem mellőzhető olyan szakvélemény összeállítása, mely ezen utólagos bejegyzések illetve az érintett személyek tanúvallomásában rögzített adatok figyelmen kívül hagyásával vizsgál, vet fel felelősségi kérdéseket. Csupán ilyen vizsgálat lefolytatásakor és annak megállapításakor, hogy ezen tényezőknek nincs ügydöntő jelentősége van helye olyan megállapításnak, hogy alapos gyanú nem merül fel a bűncselekmény elkövetése tekintetében.  
Mint fentebb említettük a szakértő az által is ismert ellentétes tartalmú szakvélemények megállapításait terjesen figyelmen kívül hagyta, holott a Dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő és Prof. Dr. Kósa Ferenc egyetemi tanár, konzulens szakvéleménye több ponton egyértelmű szakmai mulasztást, a foglalkozási szabályok megszegését, gondatlan magatartás fennállását mutatja ki annak megállapításával, hogy ezek elmaradása, a kellő körültekintés megvalósulása esetén Greiner Eszter halála elkerülhetővé vált volna.
Véleményükből megállapítható az is, hogy a már említett dokumentáció módosításnak vélhetően ezen felelősség megállapítás elkerülése lehetett a célja.
Csatoljuk F/2 alatt dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő szakvéleményét a rendőrhatóság határozatában feltett kérdésekre, melyre adott válaszok összevethetők az elkészített és elfogadott szakvélemény megállapításaival.
Csatoljuk F/3 alatt az igazságügyi szak-konzultáns véleményére tett szakértői megállapításokat, mely részletesen – a kérdésekhez kapcsolódóan – szakirodalommal alátámasztva mutatja ki a szak-konzultáns véleményének megalapozatlanságát.A szakvélemény összefoglalásában utal arra, hogy a szakértő Greiner Eszter dokumentációjából kihagyta mindazokat a lényeges adatokat, amelyet a mulasztást, szakmai szabályszegést igazolják. Így a szakvélemény törvényes felhasználásra alkalmatlan. 
Csatoljuk F/4 alatt ezen alkalmatlannak minősített szak-konzultánsi véleményre alapított orvosszakértői vélemény megállapításaira vonatkozó, Dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő és Prof. Dr. Kósa Ferenc egyetemi tanár által készített szakvéleményt, melynek lényege az alábbiakat rögzíti:
A nyomozati eljárásban beszerzett szakvélemény hiányos, mert szándékosan mellőzi fontos adatok figyelembevételét, melyek hiányában valótlanságra építtet következtetések vontak le. Rögzíti, hogy a diagnosztikus tévedések felróhatóak, így mulasztás az ügyben megállapítható.
A szakmai hibákat az alábbi tényekben, körülményekben látja megvalósultnak:
1./ elmulasztották a hüvelyváladék trimeszterenkénti vizsgálatát,2./ nem tisztázták a magzati tachycardia okát,3./ nem vették figyelembe és nem kezelték a szokatlanul magas lázat ( „ gyermekágyi láz” kezelésének elmaradása)4./ nem tisztázták a beteg vérzésének eredetét,5./ a sepsisre utaló klinikai tüneteket figyelmen kívül hagyták,6./ a láz és a vérzés fennállása ellenére nem vizsgálták annak valamennyi lehetséges okozóját,7./ nem észlelték a beteget 10-11 órán keresztül, melyet a dokumentumok – figyelem kívül hagyva azok utólagos módosításait- is alátámasztanak.8./ laboratóriumi vizsgálat elkészítésével késedelembe estek,
A szakvélemény megállapítja, hogy a rendőrhatóság által elfogadott és megalapozottnak minősített szakértői vélemény a boncolás és a kórszövettani vizsgálat utólagos tényadataival is ellentétben áll, így megállapításai már ezen okból sem fogadhatóak el.
Összességében a szakvélemény rögzíti, hogy a helytelen diagnózis felállításához sorozatos szakmai hibák vezettek.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mint a gondatlan magatartás fennállása megállapítható, melyek következménye volt a halálos eredmény, mely ezen hiányában elkerülhető lett volna.
A teljesebb  képalkotás érdekében csatoljuk a Tisztelt Főügyészség részére F/5 alatt az alap orvosszakértői véleményt, melynek megállapításaira ugyan a szakvélemény utal azt azonban teljesen figyelmen kívül hagyta.
Csatoljuk F/6 alatt a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvekben foglalt nyilatkozatok kapcsán tett szakértői megállapításokat is, Ezen nyilatkozatokat a nyomozó hatóság által kirendelt szakértő elfogadta, azzal „toldozta” a dokumentáció hiányosságait, mely nyilatkozatok szakmai megalapozatlanságára és az abban tapasztalt ellentmondásokra – melyekre egyébként a nyomozó hatóságnak kellett volna fényt deríteni – a szakértő külön kitért.
Csatoljuk F/7 alatt az ezen tanúmeghallgatási jegyzőkönyveket tartalmilag kiegészítő bírósági meghallgatási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatokra tett szakértői észrevételeket is, melyek mind a kezelőorvosok, mind az egészségügyi személyzet nyilatkozatainak ellentmondásosságát feltárja.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság által a határozati megállapítás alapjául elfogadott tanúvallomások ellentmondásosak, megalapozatlanok, az írásszakértői vélemény hiányos, a szakértői vélemény hiányos, iratellenes, megalapozatlan és szakmai ellentmondásokat tartalmaz.Ilyen hiányosságok nem vezethetnek megalapozott álláspont kialakításához,
A nyomozó hatóság úgy rendelkezett a nyomozás megszüntetéséről, hogy az ellentmondásokat nem tárta fel, nem tisztázta, nem oldotta fel, nem vette figyelembe az egyéb szakvéleményben rögzített megállapításokat, nem vette figyelembe a saját maga által kirendelt – ám egyébként hiányos – írásszakértői vélemény megállapításait és annak következtetéseit.
A fentiek alapján határozata teljesen megalapozatlan.
A fentiekre figyelemmel kérjük a Tisztelt Főügyészséget, hogy panaszunknak helyt adni szíveskedjék és a nyomozó hatóságot utasítsa az eljárás folytatására és az ellentmondások tisztázására. 
Szeged, 2009. április 25. napján 

/ Greiner Tamás / feljelentő

Milyen nehéz volna most korrekten szemen köpni az elődeiket a jelen eljáró hatóságoknak, mikor elejétől kezdve  nem szerette volna senki a helyes végeredményt!! Gáncsolások, aljasságok az egész ügymenet folyamán.  Most akkor ki kitől függ??

Szakértői állítások tudománytalanul, szembe minden tankönyvvel!

0

A mai tárgyalásról pár szóban!

Jóhiszeműen azt kell kijelentenem, hogy a bíróságok nem szakértőik az

orvostudománynak, és a legnagyobb problémát, az  elfogult,

szakmaiatlan véleményeket büntetlenül kiadó szakértőkben látom.

Mindezen által, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy már akár

nem is rejtett szándékkal, sok estben olyan lehetőségeket teremtenek a

bíróságok, melyek nem csak megnehezítik, de ellehetetlenítik a

bizonyítás tudományos lehetőségét. Tehát sokszor nem csak a tudománnyal,

hanem a jogot rosszhiszeműen használó jogalkalmazókkal is fel kell

venni a harcot. Ilyen esetben másra nem tudok gondolni, mikor objektív

tudományos kiadásokkal megy szembe a jogalkalmazó, és minden tudását

arra fordítja, hogy tud játszani a paragrafusokkal, hogy ellehetetlenítse, a

tudomány helyes állításainak napvilágrajövetelét, a per kimenetele

érdekében. Remélem helyesen fogalmaztam, és érti mindenki, amit

leírtam. Ezt a megfogalmazást Nem a mostani tárgyalásra írtam , hanem

az ezt megelőző összesre. Nyilvánvalóan az így krehált ítéletek, csak a

statisztikát javítják, és semmi köze ahhoz a ténykedéshez, melyért

eredeti okozatban a bíróságok fent vannak tartva. Semmiképpen nem

az elkeseredettség szól belőlem, mind inkább az a megvetés, a szakmai

irányelvekkel szembemenő, magatartási forma, melyet ebben az ügyben

napi szinten megtapasztalok, akár a szakértőkkel, akár a

jogalkalmazókkal kapcsolatban.

A tárgyalásról!!!

A részletessége tetszett, és tetszik, ellenben az nagyon nem, hogy az

ellentáborhoz tartozó szakértők, semmiféle objektív forráshoz nem kötötték

az állításaikat, mondhatni, semmilyen tudományos ténnyel , tankönyvvel

nem támasztották alá állításaikat. Nyílván, semmiféle döntés még nem történt,

így sem kritizálni, sem helyeselni jelen esetben nem tudom a bíróság munkáját.

Jaklovics szakértő, aki már nem szakértő, mert vagy elvették, vagy visszaadta

a szakértői igazolványát, a következő állítást tette.: Számára, a betapintás

utáni gyermekágyas  39,9 fokos láza nem szokványos, de önmagában ez

a láz, semmiféle therápiát, és lázoki kutatást nem igényel.  Majd idézett,

az általunk beadott szabályokból, melyből ő azt olvasta ki, hogy az első

napi láz nem láz.

Idézet:

Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a gyermekágyban, ha a gyermekágyast

kirázza a hideg, vagy hidegrázás nélkül 38 c fok-on felüli hőemelkedése van

a szülés napját nem számítva 24 órán túl vagy több napon keresztül

subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál

szaporább pulzust, be kell vezetnünk az antibiotikum-kezelést.

Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti

formáira jellemzők.

Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali

bevezetését súlyosabb tünetek, mint pl. a láz a szülés vagy vetélés alatt,

peritonealis izgalom jelei, bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a quantitativ

vagy qualitativ vérképben.

Nos íme ez volt az egyik tankönyv anyaga, melyet a már nem szakértő

Jaklovics Ferenc úgy értelmezett, hogy elsőnapi lázzal nincs teendő.

Mi az állításainkat, melyek a szabályszegések sorozatát bizonyítja, konkrét

tankönyvi tételekkel támasztottuk alá. A szakértő által értelmezett mondat,

a megítélésem szerint nagyon olcsó, és primitív próbálkozása az első napi láz

jelentőségének leamortizálására.

Felkérjük az összes szakértőt, akik nem a tankönyvek tartalma  szerint ,

tették meg állításaikat, hogy hozzák magukkal azokat a tankönyveket,

melyből objektíven emelték ki az általuk vélt igazságot, és magabiztosan

merték állítani, hogy a méhűri betapintás után nem kell méhűri öblítést ,

és vagy antibiotikumos kezelést adni. Továbbá arra is szeretnék tankönyvi

anyagot látni, hogy a 39,9 fokos lázzal gyermekágyban semmi dolgunk mert

az szokványos láz, és a gyermekágyast simán magára hagyhatjuk 11,5 órán

keresztül , és semmiféle orvosi felügyelet nem szükséges. Nos Jaklovics volt

Szakértő vallomása szerint, ez a helyes eljárás. Azt hiszem ez már erősen a

vicc, és egyben a hamis tanúzás kategóriáját feszegeti. Mivel eddig csak

meghallgatások történtek, így többet erről leírni sajnos nem tudok. Ezek a

valós elhangzott dolgok. Továbbá Jaklovics vallomása szerint, a méhűri revizió

után a jódos betadinos öblítés nem kötelező, csak ajánlott. Kifejtette, hogy Ő

ugyan mindig elvégzi!  Kár, hogy IVÁNYI nem tette meg, hisz az orvosi

dokumentáció erről árulkodik. És ugye ami nincs leírva, az meg sem

történt, melyet saját érdekelt vallomásaikkal hiába szeretnének pótolgatni,

hisz nagyon nem érdektelenek az ügyben. Jaklovicsra visszatérve, és az ő

által kifejtett véleményre, elmondom, hogy az a rengeteg szabály, amit

tankönyvekből idéztem, félreérthetetlenül kötelezőnek írja elő az öblítést,

vagy antibiotikumot, méhűri revizió után.

Ide is feltettem a blogba.

Üdvözlettel: Greiner Tamás

osztható, lájkolható!

https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source=hp&biw=1366&bih=638&q=jaklovics+ferenc+mag%C3%A1nrendel%C3%A9s&oq=jaklovics&gs_l=img.1.1.0i30k1j0i24k1l2.1525.4106.0.6382.9.9.0.0.0.0.112.811.8j1.9.0....0...1ac.1.64.img..0.9.808...0j0i10k1j0i10i30k1j0i5i30k1j0i5i10i30k1j0i10i24k1.HC9U4R4U9Ck

Ilyen mikor eldönti a Bíróság, hogy nem lesz bűnös!! Ennyi bizonyíték tudomány nem elég!!

0

 

 

Felmentették a tudomány által is alátámasztott gyilkosokat!!!

Ismét bebizonyították, hogy nincs az a tudomány, ami elég volna ahhoz, hogy bűnös trehány orvosokat elitéljenek. Íme a vádbeszédünk, melyben egyetlen füllentés, egyetlen csúsztatás nem kapott helyet. Ölhetnek gátlástalanúl, mert tudják felmentik őket. Hatalmat aadtak a gyilkosoknak. Szégyen, hogy még mindig azzal kell foglalkozni, hogy tudomásul vegyék a tényeket. Egyszerűen hányingerem van a Tatabányai Bíróságtól!!   Természetesen csak annyit értek el, hogy tovább hergeltek, mert undorító ez a tudománytalan ítélet, és ez a korlátlan szarháziak védelme.

§        DR. ügyvéd

biztosítási szakjogász

mobil:

e-mail:

 

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom,. szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése

 

DR IVÁNYI PÁL I.r. ( Esztergom, DR. BERBIK ISTVÁN II.r. DR. JÓNÁS LÁSZLÓ III. r.

KARÁTSONYI ATTILÁNÉ IV. r.

 

vádlottak ellen

 

a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt emelt vád alapján lefolytatott eljárásban a pótmagánvádló

vádbeszédét

 

 

az alábbiak szerint terjeszti elő:

 

 

A büntetőeljárás során megállapítható tényállás:

 

Greiner Esztert 2007. június 28. napján vették fel a Vaszary Kolos Kórház Szülészet-, Nőgyógyászati Osztályára várható szülése miatt. Ekkor terhessége 37. hetében járt. Megelőző terhes gondozását az I. r. vádlott végezte.

 

Greiner Esztert a felvétele napján a szokásos rutin felvételi és vizsgálati eljárás alá vetette az I. r. vádlott, majd  Greiner Eszter de. 11 órakor terhessége 37. hetében egészséges leánygyermeknek adott életet.

 

A szülést követően az I. r. vádlott – a II. r. vádlott, mint intézményvezető utasítása, iránymutatása és szakmai egyetértése és támogatása mellettindikáció nélkül, méhűri betapintást végzett Bumm-féle kanállal.

 

A beavatkozás során nem végezte el a beavatkozáshoz kötelezően előírt fertőtlenítést, mely lehetőséget biztosított arra, hogy az anya megfertőződjön.

 

A beavatkozás szakmai- foglalkozási szabályrendszere a szakirodalomban és a tankönyvekben rögzítésre került, mely elsődleges bizonyíték, még a szakvéleményeket is megelőzően ugyanis az objektív  és az egyedi ügyektől független szabályrendszer együttes.

 

Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.

 

A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”

( Ezt támasztja alá az Eütv 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)

 

A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik. A szabályrendszereket a szakirodalom, tankönyvek sora tartalmazza, melyek évtizedek óta azonos szabályokat tartalmaznak.

 

Elfogadhatatlan e tekintetben a vádlottal védekezése mely szerint ezek a szabályok ezért ne lennének figyelembe vehetőek, mert a tankönyvek „régiek”, ugyanis vannak olyan evidens alapszabályok, alapkövetelmények, melyek évszázadok óta, de legalábbis Semmelweis kora óta kötelezőek és változatlanok ( mint ahogy a jogban is vannak több százéves azonos szabályok és követelmények )

 

A szakma szabályai a méhűri beavatkozás során:

 

XIII. Lampé László Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat Részletes Szülészet 2.  Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó 1992.  XIII/208old.

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/628old.

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemi szervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old

A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

 

Ezért kell indikáció

 

A méhűri beavatkozás végzésének szakmai szabályai azonosak a méhűri betapintás és a lepényleválasztás esetén. A vádlottal azon kifogása, hogy az idézetek többsége a lepényleválasztás szabályait tartalmazza, ezen okból irreleváns.

 

V. Lampé László  Szülészet Nőgyógyászat  Műtéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/197old.

A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.

 

 

Minden esetben kötelező a jódvizes öblítés, melyet a I. r. vádlott elmulasztott megtenni, ezt a dokumentáció is alátámasztja, abban ugyanis ennek elvégzésére semmilyen utalás nincs.

 

Javallat az öblítés mellett az antibiotikum adása is, melyet az I. r. vádlott szintén nem tett meg. Az I. és II. r. vádlottak a beavatkozást indikáció nélkül végezték el.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.  XLVI./74old/

A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis  kiadó Budapest 2002 XVII/496old

Leválasztás utána méhet hideg jódos vízzel átmossuk. Lepényleválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.

A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/474old

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/196old

A méh kiürítése után a méhűrt 1-2 liter jódos meleg (45-50 celsius fokos) vagy hideg (10-15celsius fokos ) vízzel átöblítjük ( 1 liter steril vízre 1 evőkanál tinct. Iodi. )Erre a célra kitűnően megfelel a BozemannFritsch-féle kettős furatú katéter, amelynek belső csövén a méhbe jut a fertőtlenítő folyadék, külső járatán pedig visszafolyik(9.8.ábra) Az infekció leküzdése—vagy megelőzése érdekében indokolt a lepényleválasztás után 3-5 napig antibiotikumot és méhösszehúzó szereket( pl. 3.szor 20 csepp Ergam) adni.

 

A beavatkozás elvégzésének eszköze ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni.

 

Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény.

Ha a betapintás után láz jelentkezik antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.

A szakirodalom leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.

 

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/642old

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó 2012 II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!! a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/642old

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/482old

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat olt be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI. kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/664old.

Mindennemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old.

A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./596old

A gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.

Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe

A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.  XL./141old/

Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.

dr Vajda György szakértő megállapítása:

Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést.

Az ezt követő körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása  vezetett   septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta.

A beavatkozásnak műtéti leírása nincs.

Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.  Ezek nem történtek meg.

Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.

A Protokoll szerű antibiotikum adás jó eséllyel elkerülhetővé tette volna a tragikus kimenetelt.

Jelen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező - minden állítással ellentétes szokványos szülés utáni láznak nevezett 39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel. Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba hogy ez egy szokványos  szülési kifáradás

Egy méhűri beavatkozást követő néhány órás időponttal bekövetkező extrém magas anyai lázat elbagatellizált. A 39.9 C láz szülés utáni kifáradásos láznak nem tekinthető.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/662old

A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/664.old

Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40 celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

 

Dr Kindler Miklós:

 

Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a bahériumfelhök tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak. Ezek keringés mellett keletkeztek.

Dr Kaiser László:

A méhbe történő behatolás a szülést követően fertőző forrás, s hogy ezt jelen esetben követte-e helyi kezelés - nem tudom.

A szövettani leletek közül a méhkaparókban (1g42l07) levő nekrotikus sejtek, decidua illetve az abban látható tömeges neutrophil egy része a szövetek lebomlását, céIzó élettani jelenség" ugyanakkor azt megállapítani, hogy esetleges eszközös behatolás révén bejutott kórokozókra adott válasz sejtjei lehetnek-e , már közöttük kizárni nem lehet. Több meghallgatott is jelzi, hogy baktérium jelenléte természetes a női külső genitális traktusban. Ez véleményem szerint is helytálló de a tömeges baktérium jelenléte, melyre a lelet utal nem normális jelenség

Értelmezésem szerint a kaparékban levő baktériumok egy korai szepszis forrást jelezhetnek,

Baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros. A tömeges baktérium és gyulladásos sejtek jelenléte a méhszáj területén egy gyulladásos reakciót takar. Ez klinikai képében sepsis formájában manifesztálódhat.

Saját gyakorlatom, hogy baktériumok jelenléte az endomeriumban még kis számban sem része egy normál szülést követő folyamatnak. Jelenlétük arra utal, hogy ezek közvetlenü1 a szülést követő időszakban kerülhettek mind a terhességi kaparékba mind az uterusba.

Véleményem szerint a sepsis a méhűri betapintás után induló folyamat lehetett. Ezt több napig célzottan kell kezelni, a folyamat elhúzódó lehet, de ez a gyors lefolyás esetén arra van gyanúm, hogy egyéb folyamat jelen esetben az uterusból eredő vérzés is szerepet játszhatott ebben a nagyon gyors lefolyásban ós a halál kialakulásában.

Dr. Szakál Gergő:

A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. A mintában rothadásra utaló jelek nincsenek  illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen ún. baktériumfelhőt képezve, mely élő, megtartott szövetrészletekkel függ részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumfelhők nagy valószínűséggel élőben keletkeztek, a szaporodás élő szervezetben történt.

A szöveti reakció hiánya véleményem szerint nem összeegyeztethetetlen a sepsissel. ….. Sepsist ugyanis a baktériumoknak, azok sejtfalának vérbe történő kerülése önmagában is kiválthat, a baktériumok által termelt toxinok is okozhatnak reakciót, illetve a szervezet korai immunválasza sokkal összetettebb annál, semhogy a granulocytás reakcióból következtetni lehessen a válaszra, annak mértékére. Kezdődő sepsis esetén klinikai vizsgálatoknál is a szérumból kimutatott fehérjék (CRP, PCT, vérsüllyedés) irányadóak, nem pedig a keringő fehérvérsejtek száma, mivel ez jórészt az előbbi laboratóriumi értékekhez (s így a septicaemia első tüneteinek megjelenésekhez képest) késleltetetten kezd el emelkedni.

A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros.

Azt, hogy pontosan milyen baktériumról van szó, és hogy mi volt a behatolási kapu, nem a szövettani vizsgálat hivatott eldönteni, de egyaránt okozhatta a jelzett méhűri revisio során a nem megfelelő sterilitási szabályok betartása, valamint a magzatvíz terhesség során beállott fertőződése.

dr. Vajda

Ez …… megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot kifáradásos láznak minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.

A gyermekágyas nő észlelése ezt követően a szakma szabályait súlyosan sértő módon történt.

 

Az előírt 4 órás fokozott megfigyelés semmilyen szinten, de a hagyományos 2 órás megfigyelés is csorbát szenvedett.

 

A gyermekágyas nő első, kiugróan magas lázát 16 órakor mérték, majd némi gyógyszeres csökkenést követően a láz ismét visszatért, bő vérzéssel.

 

A septicus lázmenet ellenére a beteg semmiféle vizsgálata nem történt meg, semmilyen kezelést, antibiotikumot nem kapott.

Az, hogy a láz magas és figyelemfelkeltő, azaz nem szokványos volt a szakszemélyzet reakciójából egyértelműen megállapítható-

 

Ruzsáné Nagy Krisztina

Ez alatt a két óra alatt már megkapta a kisbabát, meg is szoptathatta, végig ott volt vele a baba *i a férje is. Mielőtt kitoltam volna a gyermekágyas részlegre, előtte e]lenöriztem a hasa megtapintásával a méhét. Az szépen össze volt húzódva, amennyire kell, vérzése normális volt,;. spontán pisilt. Vérnyomását és testhőmérsékletét ellenőriztem, a vérnyomása normális volt, a hője 37,I C fok, ami teljesen normális. Ezt azért jegyeztem meg annyira, mert délután mikor nagyon magas láza lett, meg is lepődtem, hogy lehet, hiszen normális testhőmérséklettel toltam ki.

Simon Judit

" nem volt rosszul, visszafeküdt, majd nemsokára mentem a lázmérővel, ami mindig 16.00 órakor történik. Az Ő hőmérséklete 39 C fölött volt, pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy ez nagyon magas láz, ezért abban a percben kerestem az osztályos orvost, még lázmérővel a kezemben mentem és  értesítettem..

Bár a betegnek erős vérzése támadt és a kezelő személyzet által is észlelt és jelzett  és a kezelő személyzet számára is indokolatlanul magas láznak, azaz nem egy szokványos, mindennap előforduló jelenségnek minősített adat ellenére   a III. r.,  és IV. r. vádlott

- a láz okainak kiderítésére kezelésére, elhárítására semmilyen intézkedést nem tett,

- vizsgálatokat nem rendelt meg,

- a beteg ellenőrzését nem igazították a szokásostól eltérő kezelést igénylő betegek észleléséhez,

- nem vették figyelembe, hogy a beteg szülését követően méhűri beavatkozáson esett át, ennek következménye lehet a lázas állapot,

- nem tettek meg semmit annak érdekében, hogy ezt a fertőzést megállítsák,

- nem vizsgálták szepszis és véralvadási zavar lehetőségét.

 

Bár a III. r. vádlottban felmerült valamilyen fertőzés a láz hátterében – nyilatkozata szerint Coli baktérium – azonban még ennek a gyanúnak a vizsgálata ügyében sem tett lépéseket, így szándékos mulasztást követetett el.

A beteget a III. és IV. r. vádlottak – a szokvány gyermekágyastól eltérő állapota ellenére – 16 óra és másnap hajnali 3. óra 35 perc között egyáltalán nem észlelték, állapotát nem ellenőrizték, annak ellenére, hogy a beteg már ekkor rosszul volt. Ezzel megszegték az észlelésre vonatkozó foglalkozási szabályok előírásait is-.

 

 

A III és IV r vádlott vallomásait cáfolja Muresánné Slotz Nikoletta vallomása, aki az eljárás szempontjából elfogulatlannak tekinthető.

 

Muresánné Klotz Nikoletta:

 

Konkrétan nem tudom hány óra lehetett, ráadásul az eset már több, mint egy éve volt, de pár óra múlva kezdett panaszkodni, hogy nem jó a közérzete és ő úgy érezte, hogy nagyon vérzi!. Még a nappalos nővér hozott be hőmérőt a szokásos lázmérés miatt, és Eszternek ekkor nagyon magas láza volt,39 C fok feletti. Mondta, hogy valószínű, hogy a fáradtság miatt. Ettől függetlenül a nővér szólt  az akkor már osztályos Szentjóbi doktornak, aki be is jött Eszterhez, megnézte a kórlapot és rendelt neki gyógyszert, de nem tudom mit, mert nem figyeltem. Ezt a nővér hozta is rögtön és beinjekcíózta, Ezután nem is beszélgettünk egy darabig, hagytam pihenni, hátha elalszik. Az ágyban viszont nem sokáig feküdt, mert mindig felkelt és sétált, arra panaszkodott, hogy erős a vérzése. Mondtam neki, hogy szóljon a nővérnek vagy orvosnak, de azt mondta, hogy szerinte ez gyengülni fog, mert harmadik gyereknél normális lehet, hiszen már szült. Nem is akartam tovább ezzel zaklatni, mert nem akartam bántani, hiszen gondoltam, hogy a harmadik gyerek után ő jóval tapasztaltabb, mint én. Aztán arra is panaszkodni kezdett, hogy a gyenge görcsei erősödnek, és úgy érzi, hogy egyre jobban vérzik. Ezek között a beszélgetések és mozzanatok között egy-egy óra eltelt, mert néha azért feküdt és pihent, illetve próbálta a babát szoptatni, illetve 14.00-17.00 óra között voltak látogatóim, akikhez kimentem. Időközben megérkezett a váltás és az éjszakás nővérnek már említette, hogy többnek érzi a vérzést, mint normális. A nővér meg is nézte a vattáját, először normálisnak találta. Később megint megnézte, ekkor már mondta, hogy bővebb, mint normális és szólt az orvosnak. Úgy emlékszem ekkor kötötték be az infuziót, amiben méhösszehúzót kapott, ha minden igaz oxitocint. Amikor ez el kezdett hatni olyan görcsei lettek, hogy mondhatni fetrengett az ágyon. Kb háromnegyed óra alatt folyhatott le az infúzió, utána már nagyon rosszul volt. A kisvillany égett, én próbáltam pihenni, de hallottam a nyögéseit és sóhajtozásait és kérdeztem, hogy jól van-e. Mondta, hogy nem, ezért kérdeztem, hogy hívjam-e a nővért, amire pedig azt válaszolta, hogy igen. Be is jött a nővér, megint megnézte a vattáját, megkérdezte, hogy kér-e inni, megpróbálta megitatni, majd mivel túl soknak találta a vérzést elindult, hogy szól az orvosnak. Ahogy a nővér kiment a szobából, Eszter felült az ágyon és hirtelen sugárban hányt.

….

Egyikünk sem aludt. Eszter azért mert nagyon rosszul volt, én pedig attól nem tudtam aludni, hogy nyögdécselt, sóhajtozott.

A tanú bírósági vallomása:

A Greiner Eszter többször cserélt vattát. Mondta, hogy vérzik, mivel én először szültem kérdeztem hogy normális-e, azt mondta, hogy valamennyi vérzés normális.

Biztos, hogy volt lázmérés, olyan délután 5 és 6 óra között. Én úgy emlékszem, hogy volt egy kis láza meg hőemelkedése, de nem tudom megmondani, hogy melyik órában. Már nem tudom megmondani, hogy mikor kapott gyógyszert vagy infúziót. Tudom, hogy már sötét volt.

A Greiner Eszternek az idő múlásával romlott az állapota. Fáradtabb volt, nem érezte magát jól, erős görcsei is voltak, de emlékezetem szerint jelezte. Arra emlékszem, hogy én mentem ki a nővérkének szólni, de milyen óra tájban azt nem tudom. Én akkor mentem ki, amikor nagyon nem volt jól.

Nem emlékszem arra, hogy volt-e a délutáni műszak, illetőleg az ügyeleti műszak között átadás-átvétel. A Greiner Eszter már folyamatosan rosszabbul volt, folyamatosan görcsölt. Emlékszem arra, hogy a sértett feküdt és mondta, hogy a vérzése is erősebb lett.

Akkor úgy éreztem, hogy az állapot ami nála volt akkor, az már a normálisnál több.

Elfogadhatatlan, ahogy a tanú nyilatkozatát és személyét a tárgyaláson a vádlottak támadták, megpróbálták szülés utáni beszámíthatatlannak minősíteni, holott vallomása mindvégig következetes, ellentmondás mentes és nyilvánvalóan elfogulatlan volt, míg a vádlottak ezzel ellentétes vallomása kizárólag a felelősség alóli mentesülést célozza, ami nem fogadható el az elfogulatlan, érdektelen tanúvallomással szemben.

 

Az észlelés elmaradása miatt nem került sor a fertőzés forrás kiiktatására, agresszív folyadékpótlásra, costicosteroid pótlásra, immunmodulátorok alkalmazására, nagy dózisú antibiotikum adására. A mulasztás több, mint hanyagság.

 

Irányadó foglalkozási szabályok:

 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old  A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.

Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak tapintsa meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a gát sebét. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959. XXXI./116old. gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old.

Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete XVIII/61old

Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg:

A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis kiadó Budapest 2002.  XVII/389old   A postplacentaris szak

A gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:

- Általános állapot

- Hőmérséklet

- Pulsus szám

- Vérnyomás

- Légzésszám

- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)

- A has puhasága betapinthatósága

- A húgyhólyag teltsége

- Vérzés a hüvelyből

- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/157old

A lázas betegeket naponta legalább 4-szerorvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.

Ha a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie.

Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a méhszájban mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetekben hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók adásával: a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXIV. Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./68old

Ha nem a vérzés a szövődmény, hanem toxamenia vagy extragenitalis betegségekkel szövődik a terhesség, mindig gondoskodni kell a szükséges konzíliumok elvégzéséről: Tehát a laboratóriumi és rtg.-vizsgálatokat el kell végeztetni. A műtét után a beteg állandó felügyeletéről kell gondoskodni. Ha nincs megfelelő szakszemélyzet, úgy az ügyeletes orvosnak magának kell a legszorosabb ellenőrzést ellátni, mert ő egy személyben felelős a beteg műtét utáni észleléséért.

A keringés ellenőrzése: a pulsus száma, minősége, a vérnyomás 20-30 percenkénti mérése és regisztrálása elengedhetetlen.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum terápiát.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./200old   Terápia

A súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotikum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959. XXXI./107old

Hangsúlyozni, hogy a kezelés kellő időben történő, rendszeres és lehetőleg célzott elindítása a prognosis szempontjából igen fontos. Ezért a gyermekágyban jelentkező lázas állapotot mindig igen komolyan értékeljük.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./241old                                              A gyermekágyas ápolása

A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés viselkedésének állandó ellenőrzése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést.

….. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest XLIV./961old/

a., Therapia

Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.

b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása:

A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk.

d., Antibioticomok.

Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953. L./5old/                                           Kórisme felállítása.

A tervszerű és eredményes gyógyítás egyik alapfeltétele a helyes kórisme felállítása. E nélkül csak tüneti kezelés lehetséges, mely csak ritkán célhoz vezető, s nem mindig veszélytelen.

Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974. /23.old/

Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell, hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg leküzdésére.

Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975. /259old/   Szövődményes gyermekágy

A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa.

A fenti szakmai szabályok egyikét sem tartotta be a III és IV. r vádlott, sorozatos, folyamatos szabályszegésben voltak

 

A III. és IV. r. vádlottak hanyag módon a lázat kifáradásos láznak minősítették, ( ez utólagos magyarázata annak, hogy gyakorlatilag nem volt kedvük foglalkozni a beteggel ),  mely a szakmai előírások szerint sem tekinthető annak, ahogy azt több szakértő is megállapította.

 

A bíróság által beszerzett szakértői vélemények fenti szakmai szabályokkal ellentétes megállapításai nem fogadhatóak el és nem szolgálhatnak az ítélkezés alapjául, ugyanis a jelen eljárásban született bírósági szakvélemények készítőinek megállapítása szinte mindenben ellentétesek a tételes szakmai szabályokkal, így egyértelmű, hogy a szakértők eljárásuk során a vádlottak felelősség alóli mentesülését kívánják elérni, elfogult szakvéleményt adtak annak érdekében, hogy orvos kollégájukat és a mundér becsületét védjék. Az egyes szakvélemények között is eltérés van – pl dokumentáció, láz  mértéke kérdésében illetve a diagnosztikus tévedés kérdésében- így azon szakvélemények elfogadásának van helye, melyek sem önmagukkal, sem a szakmai irányelvekkel nem ellentétesek, ez egyedül a magánszakértői véleményről mondható el.

 

A szakvélemények mind a méhűri beavatkozás, mind a láz minősítése szempontjából oly mértékben megalapozatlanok, hogy azokkal csak egy dolgot lehet tenni: kizárni a bizonyítékok köréből.

 

A beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét a vádlottal nem együttesen értékelték az előzményekkel és fel sem merült annak a lehetősége, hogy valamilyen fertőzés állhat a dolog hátterében ( vagy ha felmerült – mert a Coli felmerült – akkor ezt Jónás László vádlott el is hessegette.)

 

A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az eljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete.

 

Ezzel kapcsolatban a polgári eljárás során kirendelt Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI szakértő sem értett egyet a korábbi szakvélemények megállapításaival, amikor az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.

A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanú vallomása egyértelműen alátámaszt.
A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni ( amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján nem megállapítható ), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.

Dr, szakértőm megállapítása:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. ……Nem értünk egyet, hogy az ellátás megfelelt az elvárható gondosság elvének, hiszen semmiféle diagnosztikus, vagy lényegi terápiás tevékenység a szülést követően a praeeschokos  állapot kialakulásáig nem történt. Még laikus gondolkodással is nehezen képzelhető, szakértői szemmel pedig elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy megfelelő gondossággal és a szakmai szabályok szerint nyomon követett beteg, egyik pillanatról a másikra szakszemélyzet által felismerni rendelt tünetek nélkül kerül halálközeli, majd visszafordíthatatlanul halálos állapotba.
Nem elfogadható, hogy ennek a megfelelő obszerváció mellett semmilyen jelét nem tapasztalták. Nem tartották figyelmeztető jelnek a kialakult magas lázat, melyben a 39,9 C, illetve 39 C fok között, bár számszakilag ténylegesen, de korjelző értékében jelentéktelen különbség mutatkozik csupán, hiszen normál szülészt követően eseménytelen gyermekágyban mindenképp figyelemfelhívó kellett volna, hogy legyen.
A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
Hajnali 5 órára a beteg állapota ezen mulasztások következtében oly mértékben súlyosbodott, hogy az ezt követő szakszerű orvosi beavatkozásokkal már nem lehetett a fellépő septikus shockot elhárítani, mely miatt sokszervi működési elégtelenség lépett fel és a beteg 13 óra 13 perckor elhalálozott.
A halálos eredmény bekövetkezte után a II. r. vádlott a dokumentációt magához kérette és megállapította annak alapján a hiányos észlelést.
A pótmagánvád álláspontja szerint a III. r. vádlott a II. r. vádlott erre vonatkozó állásfoglalása alapján készítette el a dokumentációt érintő utólagos bejegyzéseket, mellyel a mulasztásait igyekezett elleplezni és a felelősség alól mentesülni.
Horváth Julianna grafológus szakvéleménye:
Betétlap 1 oldal  7 sor utolsó szava és 8 sor később készült2. oldal 6 sorban a törtvonal és az utána következő szó utólagos betoldás2 oldal 15. sor utolsó 3 szava és a következő sor  Méhűri szó előtti része utólagos betoldás2 oldal 24 sor  17 óra bejegyzés  később készült
Az utólagosan bejegyzett rész„ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” Nem fogadható el a III. r vádlott védekezése és a szakértő látatlan mentegetőzése arról, hogy a sokat dolgozó orvosoknak általában nincs ideje a dokumentációra, mely általában ugyan igaz lehet, de a III., r. vádlottra még véletlen semA III. r. vádlott délután nem volt elfoglalt, nem volt eseménye, volt ideje bőségesen minden bejegyzése időben, még a szükséges vizsgálatokkal sem foglalatoskodott, nem volt feltorlódott munkája, azaz ráért.
A dokumentációt időben vezethette volna, amit azért nem tett meg, mert ezeket az utólagos bejegyzéssel érintett folyamatokat nem is végezte el.
Ezeket utólag az II. r. váldott felhívására, a felelősség alóli mentesülés céljából vezette fel, ekkor már ideges volt, mivel ismerte a sajnálatos eredményt és a bejegyzésben ezen lelkiállapota tükröződik.
Horváth Julianna grafológus által készített vizsgálati vélemény alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság által beszerzett írásszakértői véleménnyel ellentétben nem egy, hanem öt helyen állapítható meg a grafikai jelek utólagossága.
Az utólagosság kimutatása okán a dokumentáció vizsgálata ezen utólagos bejegyzések figyelmen kívül hagyásával történhet, a felelősségi kérdés elbírálásakor az utólagos javítások figyelmen kívül hagyandók, mivel azok felelősség kizáró dokumentálásként készültek.

A dokumentáció vezetésének szakmai szabályai:
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/139old  A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:1. a kórlap2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)3. a lázlap4. az ápolási lapA kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni. 
XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972 XX/53old 
Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/140old  
A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:1. megfigyelt tüneteket2. a vizsgálatok eredményét3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük felA legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy a dokumentáció hiányos:
A dokumentáció a magzat világra jöttét ( 11:00 ) követő 5 óra elteltével ( 16:00 ) tartalmaz csak adatot, majd egy órával később ( 17:00 )  - / ez a pótmagánvádló szerint utólagos bejegyzés, tehát nem valós / ám a dekurzus lapban ezután újabb, több mint 10 órás intervallumban sem szerepel semmilyen adat.„ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést… hanem csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”
Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI:
A rendelkezésünkre álló dokumentáció - elsősorban az időpontok tekintetében - helyenként hiányos. illetve ellentmondásos:- A CTG görbéken rögzített időpont(ok) bizonyosan hibás(ak), ugyanis a gyermek 11:00-kor történő megszületése ellenére azokon későbbi - 11:20-is - bejegyzés is szerepel. - A beteg testhőmérséklete tekintetében csak a dekurzusban szereplő 39 C (16:00), 37,7 C (17:?5) és 38,5 C (03:35) pontos időpontja állapítható meg, a napi ápolási lapon szereplő 39,9 C és 39,5 C-os értékek mérési időpontja nem állapítható meg (így a pontos Iázmenet sem - az csak a tanúvallomások ismeretében sejthető). - Nem állapítható meg, hogy a lázcsillapító gyógyszer mikor került pontosan beadásra, illetve az sem, hogy a lázcsökkenés milyen gyorsan következett be (e tekintetben a tanúvallomások is ellentmondóak: 20 perc ill. 45 perc). - Az antibiotikum (Augmentin i.v.) adása kizárólagosan a lázlapon szerepel, a beadásának pontos időpontja nem állapítható meg (csak annyi, hogy már 06.29-én történt) A Műtéti leírásokon  időpont ( műtét pontos kezdete és vége) nem szerepel, a beavatkozások időpontja csak a dekurzus alapján állapítható meg (megközelítőleges pontossággal), illetve a három beavatkozás ellenére csak kettő  beavatkozásról ( egy betapintás/abrasio és a méheltávolítás) áll rendelkezésre műtéti leírás, a három beavatkozás ténye csak a beavatkozások listája, ( ahol felsorolásra kerültek a  az elvégzett beavatkozások)alapján igazolható Az szintén csak e lista alapján derül ki, hogy a méhűr szülés utáni ellenőrzése Bumm-kanállal történt (erről a dekurzusban sincsen utalás). -A szülőszobai észlelőlapon 11:10 és 13:10 között, illetve a dekurzus lapon 11:00 és 16:00 között, illetőleg 16:00 és 03:35 között nem szerepel bejegyzés, amelynek oka lehet dokumentációs hiányosság illetve az is, hogy a beteg a beteg állapota ezen időszakokban nem került ellenőrzésre.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a bizonyítékok gyengítésének és manipulálásának láncolata alapján igazolható, hogy a vádlottak egységesen eljárva, a mulasztásaikat nyomban felismerve, azok nyomait szisztematikusan igyekeztek eltüntetni, amelyben álláspontunk szerint az II. r. vádlott játszotta a legnagyobb szerepet, maga is elismerte, hogy azonnal magához kérte az iratokat, nyilván ekkor volt módja azokat a valós történtekkel összevetni és a mulasztás tényét realizálni :
Ennek része volt:- a dokumentáció „kipofozása” kiegészítése, meg nem történt ellenőrzések beírása- a szövettani anyag fixálásának elmulasztása, így egy fontos tényfeltáró bizonyíték részleges megszüntetése- az eredeti dokumentáció „eltüntetése”
A dokumentáció hiányossága, a bejegyzései utólagossága mellett ugyanis sok egybeható „véletlen” történt az ügyben.
Az eredeti ápolási lap „eltűnt” az nem áll rendelkezésre az iratoknál.  Az eredeti lapnak meg kellene lenni, az orvosi dokumentáció nem tűnhet el, az nem pótolható másolattal, mert a másolat éppen a manipulálás megtörténtének igazolására nem alkalmas.
Egy eredeti javított és utólagos bejegyzésekkel ellátott irat nem áll rendelkezése, vélhetően azért, hogy az irat írásszakértői vizsgálata lehetetlenné váljon az eljárásban és egy fontos felelősség megállapítására okot adó dokumentum kiessen a bizonyítékok köréből.
A szövettani vizsgálatra küldött anyagok tárolása, fixálása is szabálytalanul történt, mely annyira szokatlan eset, hogy itt is szándékosság feltételezhető, ugyanolyan szándék az I. r. vádlott részéről, mint ami a dokumentáció kiegészítésekor vezette. A halálos eredmény ismeretében az oda vezető okok feltárását igyekeztek a szövetek fixálatlanságával megakadályozni és így a felelősség alól mentesülni.
A pótmagánvádló a halál oka megállapítására és az azt előidéző folyamat rekonstruálása céljából igazságügyi szakértő véleményt és szakkonzulensi véleményeket szerzett be, melynek megállapításai egybehangzanak az idézett szakmai foglalkozási szabályokkal és egyértelműen alátámasztják, hogy Greiner Eszter kezelése és észlelése során a vádlottak a foglalkozás szabályait nem tartották be, azt sértő magatartást tanúsítottak, mulasztásaik vezettek a halálos eredmény bekövetkeztéhez
A vádlottak több szakmai szabályszegést követtek el, mellyel okozati összefüggésben Greiner Eszter életét vesztette. 
A mulasztás a nevezetteknek felróható, a jogszabály és a szakmai szabályok által előírt gondosságot tanúsítva a vádlottak a veszélyhelyzetet, mely a halálos eredményhez vezetett elháríthatták volna. 
A mulasztásokat ugyan a vádlottak részben külön-külön követték el, de ezek a szabályszegések egymásra épülve okozták azt a helyzetet, mely egy visszafordíthatatlan folyamatot eredményezett
A szakértői vélemények az alábbiakat rögzítik a kezelés során kimutatható foglalkozási szabályszegések körében:
1./  Az I. és II. r vádlott a szülő nőt indikáció nélkül felesleges beavatkozásnak vetették alá, melyet a szakma szabályainak megszegésével végeztek el, mely kiváltó oka volt a fertőzésnek
2./ A III. és IV. r.  vádlottak elmulasztották a beteg megfelelő észlelését és kezelését a szülés követően, majd az azt követő megfigyelési időszakban. 
3. / Az észlelt jelenségeknek  a III. és IV. r vádlottak ( kiugró láz, vérzés ) jelentőséget nem  tulajdonítottak, azt hanyag módon kifáradásos jelenségként értékelték, nem vették számba azokat a lehetséges okokat, amelyek ezen jelenségeket valójában okozhatják, ezek kizárására semmiféle vizsgálatot nem végeztek el, a beteg kezelését így időben nem tudták megkezdeni, csak olyan késedelemmel, mely a szervezetében eluralkodó fertőzést már kezelhetetlenné tette, s mely közvetlenül eredményezte a halálos eredmény bekövetkezte.
4./ nem tisztázták a beteg vérzésének eredetét,
5./ a sepsisre utaló klinikai tüneteket figyelmen kívül hagyták,
6./ a láz és a vérzés fennállása ellenére nem vizsgálták annak valamennyi lehetséges okozóját,
7./ nem észlelték a beteget 10-11 órán keresztül, melyet a dokumentumok – figyelem kívül hagyva azok utólagos módosításait - is alátámasztanak.
8./ laboratóriumi vizsgálat elkészítésével és antibiotikum adásával késedelembe estek.
9./ Az ellátás és kezelés időpontjában készített eredeti dokumentáció tartalmát a III. r. vádlott a II. r vádlott tudomásával és egyetértésével utólagosan módosította, olyan ellenőrzést rögzített, melynek elvégzését kizárólag ezen utólagos módosítás igazolja.
A vádlottak magatartása a korabeli – eredeti - dokumentáció alapján vizsgálandó, hiszen a szakmai szabályai szerinti eljárás esetén semmi szükség nem lehet a dokumentáció utólagos kiegészítésének és módosításának, egyes adatok fel- és eltüntetésének. 
Ehhez társul még az a mulasztás is, mely további felderítési nehézséget eredményezett, mely abban nyilvánult meg, hogy a hajnali szabályos orvosi beavatkozásokat követően nyert szövettani leleteket nem megfelelően fixálták, így azok a tényállás felderítését akadályozzák. 
Összességében a szakvélemények rögzítik, hogy a kései illetve helytelen diagnózis felállításához sorozatos szakmai hibák, mulasztások vezettek.
A Btk 165. § (1) bekezdése szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (2) bekezdés b./ pontja szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mind a súlyosan gondatlan magatartások, cselekvőségek fennállása megállapítható, mellyel okozati összefüggésben áll a halálos eredmény, mely mulasztás hiányában elkerülhető lett volna.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen indítványozzuk, hogy a Tisztelt Járásbíróság állapítsa meg a vádlottak bűnösségét a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
Indítványozzuk, hogy az I. és II. r vádlottakkal szemben szabjon ki a Btk. 50 § rendelkezései szerint pénzbüntetést, az I. r. vádlottat a Btk. 52 § (1) bekezdése a.) pontja alapján tiltsa el a foglalkozása gyakorlásától határozott időtartamra.
Indítványozzuk, hogy a III. és IV. r. vádlottakkal szemben a Btk. 33 § (1) bekezdés a.) pontja, a 34 §, és 35 § (1) bekezdés továbbá 37 § alapján szabjon ki szabadságvesztés büntetés, fogház fokozatban
Indítványozzuk, hogy tiltsa el a III és IV. r. vádlottakat a Btk 52 §  (1) bek. a./ pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától határozott időtartamra.
Kötelezze a vádlottakat egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére.

/ Greiner Tamás / pótmagánvádló

Egy kérdés mindenkihez, aki eddig eljutott?  Mit kell még megtenni ahhoz, hogy ilyen vádak alapján valakiket  elítéljenek , melyek mellesleg az orvosi lapok alapján a tankönyvek, és szakértők segítségével lett megírva?  Alapban sima gyilkosok!!!  Aki meri, akár itt, akár a face oldalon tegye meg hozzászólását.

 

ui:

– „Sokan úgy vélik, az ideológiai törésvonal ma már nem a jobb- és a baloldal között van. Az értelmiségnek is el kell döntenie, demokráciát vagy önkényuralmat támogat”.
Solymosi Frigyes



– Erről az idézetről jutott eszembe, Jónás ügyvédjének védőbeszéde, melyben egyértelműen feltaglalta, hogy ő teljes mértékben nem ért egyet a pótmagánvád lehetőségével. Az én olvasatomban ő egy az egyben azt mondta ki, ismerve az eddigi összes hatóság, mondom az összes , kritikát nem tűrő, igazságot ritkán pártoló, eljárásokkal ért egyet. Kizárva minden hatóság tévedését, netán korruptságát, vagy pártosságát, lehetőséget nem adva a világos és tiszta igazság fényre derülésére. Nos Úgy tűnik, az ügyvédnő ennek a jognak adna otthont, és ezt tartja helyesnek, mert mindezt olyan hangerővel, és hangsúllyal adta elő, hogy igen is gondoljam át a dolgaimat, mert én járok rossz úton. Erre csak egyetlen gondolat jut eszembe!! Kár, hogy ügyvéd létére ilyen gyorsan, és hatékonyan fertőződik, és dobja el magától azokat a tanultakat, melyeket annak idején gondolom nem kis erővel sulykoltak bele Jelen esetben elmondható, hogy az ítéletet hozó bírónak, ugyan sok feladata nem volt már az aljasság tekintetébe, hisz azokat az elődei, akár bírói, akár, hatósági szinten már elvégezték, neki ehhez már hozzátenni nem kellet, azt a látszatot keltve, hogy ő milyen korrekten jár el, csupán fenntartani azokat a fékeket, melyekkel tökéletesen kordában és mértékben tudta tartani azokat a követelményeket, melyeket a törvény szigorúan leír, és a bírói gyakorlatra hagyatkozva, a tudományból csak annyit merítve , korrektséget színlelve, mely a gyakorlathoz és a megfelelési kényszernek megfelelve éppenséggel nem elegendő a 171-es paragrafus alkalmazására! Az ügyvédjüktől a védőbeszédben szakmai szinten semmiféle tartalma nem volt, a fő lényeg, amit kiragadtam és megfogott az egészben, hogy menjek a polgári perbe érvényesülni, de a kórházat megszégyenítően gyalázatos munkát végzőket személyre szabottan hagyjam békén!!! 
– Sajnálattal közlöm vele, és az ítélkező bíróval is, hogy nekem ez nem megy, mert a tudomány számomra, másról mesél!!
üdvözlettel: Greiner Tamás

 

Az 1600000ft körüli perköltségből, a bíró 260000ft körüli összeget testált rám, melyet az eljárás felesleges kiadásaival indokolt. Egyet értve velem gondolom, a fenti mondataimban. Az én fejemben még egy lehetőség kirajzolódott ezzel kapcsoaltban, mégpedig az, hogy továbbmenetel esetén, ahol élhetek esetleg majd ügyészi jogaimmal szárnyszegések nélkül, netán igazolódik az általam tudományokkal is alátámasztottvádirat, Ne érje akkora trauma , azaz kiadás a vádlottakat. Egyben ez a bevállalása a bíróságnak, egy vallomásai is egyben, hogy inkorrekten járt el mindvégig, melyet az is igazol, hogy az előző bírót, Dr Berthold Györgyöt, aki 4  év után elfogultságot jelentet, el is kellett marasztalni az ügyben. Mint látják, túl sok a ha, és a megfosztott jog ebben a látszólag sem igazságos ítéletben.

Dr Berthold György bíró érezte annak idején kötelességének, Hogy az általam felkért szakértőt eltiltsa a tárgyalás alatt a hozzászólástól, aki elintézte, hogy ez ellenünk odarendelt 5 szakértő állításaira ne reagálhasson a tárgyaláson, észrevételt ne tehessen. A szakértői vélemények ütköztetését megakadályozta. Nem hogy részlegesen engedélyezte volna, addig a szintig, hogy ne érje el a bizonyítási eljárás minősége a btk gyakorolhatóságát, de semmilyen szinten azt nem tette lehetővé. Ezért írtam, hogy a most eljáró bírónak, már gennyes dolgot nem hagytak, így az általa, immáron harmadszor elölről kezdett tárgyalást, korrektnek látszó módon lefolytathatta úgy, hogy mindezen idő alatt, a jogaimat vissza nem kaptam, tehát a megfosztott jogaim ellenére mertek ítéletet hozni!

Csak azért írtam, ide, hogy sokak számára világossá váljék, milyen aljas módon, kiszakosodva ezekre a mocskosságokra, intézik a dolgukat, a törvény szolgái.  Úgy gondolják, hogy akik velük szemben ülnek, tiszta hülyék!!  Lehet többségében igazuk van, de jelen esteben mást nem látok, mint a hatalmukat igen helytelenül alkalmazó már törvényi szolgának nem nevezhető egyedeket.


 

 

 

Egy utolsó útmutató az ellentábor szakértőinek! Amelyik nem tudja értelmezni, annak majd segítek!

0

Az igazságügyi orvos szakértők magatartásáról és felelősségéről

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 9. számú

módszertani levele

Az igazságügyi orvosszakértő a következő jogokat gyakorolja, illetőleg őt a következő kötelezettségek terhelik

- közreműködés az eljárásban,

- kizáró okok bejelentése,

- annak bejelentése, hogy a szakkérdés nem tartozik szakismereteinek körébe,

- idézésre való megjelenés

- az igazságnak megfelelő szakvélemény előterjesztése

Általános szabályként azt kell kiemelni, hogy a szakértőnek jogaival nem szabad visszaélnie, kötelezettségeit pedig maradéktalanul teljesíteni köteles.

 

Az igazságügyi orvosszakértőnek természettudományos alapokon nyugvó, objektív szakvéleményt kell adnia. Szakvéleménye csak akkor felelhet meg ennek a követelménynek, ha annak kialakításában teljesen elfogulatlan, nem befolyásolja semmiféle egyéni vagy más érdeket képviselő megfontolás, a vizsgált, véleményezett személy iránti szimpátia vagy antipátia stb..

 

Az eljárásban a szakértő nem a vád vagy a védelem, illetőleg a peres felek képviselője. Az elfogulatlanságnak a szakértői eljárás minden szakaszában és minden megnyilvánulásában érvényesülnie kell.

 

A szakértői lelkiismeretesség pedig az igazságügyi orvosszakértőt arra kőtelezi, hogy minden vizsgált, véleményezett ügyben alaposan elmélyedjen, gondosan elemezze az ügy minden orvosi szempontból szóba jöhető kérdését és feltárja még azokat a mellékkörülményeket is, amelyek a hatósági határozat, ítélet szempontjából relevánsak lehetnek

 

Az igazságügyi orvos szakértő az orvosi szakkifejezések használatát lehetőleg kerülje, és érthető, egyértelmű, világos fogalmazásban készítse el, illetőleg terjessze elő szakvéleményét. Kívánatos az is, hogy az igazságügyi orvosszakértő a szakvéleményben megadott kórismét ne csak magyar nyelven, hanem (esetlegesen zárójelben) latinul vagy a szakirodalomban leginkább elfogadott szakkifejezéssel is megjelölje.

A szakértői tárgyilagosságnak és elfogulatlanságnak a tárgyalás folyamán nemcsak érvényesülnie kell, hanem meg is kell látszania.

 

A tárgyaláson az igazságügyi orvosszakértő kérdezési, észrevételezési, bizonyításfeltétet-indítványozási jogát csak úgy gyakorolhatja, hogy ezzel ne sértse sem valamely fél, sem más szakértő, sem a hatóság jogait vagy tekintélyét. Magatartását jellemezze a résztvevők jogainak tiszteletben tartása, a türelmes, humánus orvosi bánásmód és beszédmód mind a terhelttel, mind más személyekkel.

 

A tárgyaláson - szakértői szempontból - kiemelkedő jelentősége van a szakvélemény szóbeli előterjesztésének. Ez a tevékenység a szoros értelemben vett szakmai követelményeken túlmenően etikai követelmények teljesítését is megkívánja: a szakértő - fejtegetéseinek igazolására - nem állíthat ősze bizonyítékokból vett jogi tényeket, nem mérlegelhet tanúvallomásokat, nem mondhat véleményt egyes személyek (terhelt, sértett, tanú, felperes, alperes) szavahihetőségéről stb..

Alapvető követelmény, hogy a kialakult vélemény vagy a módosítás indokai az előadottakból kitűnjenek. A szakvélemény előterjesztése utáni kérdésekre, észrevételekre - érkezzenek ezek a bíróságtól, az ügyészségtől vagy másoktól - tárgyilagosan, elfogultságtól és indulatoktól mentesen kell válaszolni.

A büntetőeljárás során a bíróság a nem hatósági kirendelésre adott írásbeli szakértői véleményt is értékelési körébe vonhatja, mint egyik bizonyítékot.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 2/1978. számú tanácselnöki értekezleti állásfoglalása szerint: „Az okiratra vonatkozó szabályok szerint kell felhasználni azt az írásbeli »szakvé-leményt«; amelyet nem hatósági kirendelés alapján terjesztettek elő. A hatóság az ilyen vélemény kiállítóját eseti szakértőként kirendelheti".

Ha az igazságügyi orvosszakértő a kirendelés teljesítése során más orvosszakértő olyan véleményével találkozik, amely egészében vagy részleteiben nem felel meg az általános szakmai szabályoknak, illetőleg a módszertani levelek ajánlásainak, akkor erről a kirendelő hatóságot akár szakvéleményében, akár jelzés formájában értesítse.

 

V. AZ ORVOSSZAKGRTŐI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

- természettudományosan megalapozott legyen ; hivatkozott tapasztalati tételei a valóságnak megfeleljenek, illetőleg elfogadhatók legyenek;

- a felhasznált vizsgálati módszer a feltett kérdés eldöntésére alkalmas legyen; a véleményben közölt megállapítás a leletből következzék; meggyőzően indokolt, dokumentált és kellően világos legyen ; kialakításánál tartsák be a szakértői hivatás szabályait.

 

A szakvélemény nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak, ha az orvosszakértő

a) önkényes gondolatmenet alapján, szakmai indok nélkül, az eljárás adatainak helytállóságát kétségbevonva túllépi tevékenységének határait;

b) a jogkörét túllépve hatósági, illetőleg bírói mérlegelés körébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít;

 

c) „szakértői tekintélyének" kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől;

 

d) olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak szakismeretei közé, továbbá, ha állításait szakmai ténymegállapításokkal nem támasztja alá, hanem olyan feltételezésekbe bocsátkozik, amelyek nélkülözik a tárgyi alapot;

 

e) a szükséges körültekintést elmulasztja, vagy meg nem engedhető módon általánosít (pl. a „post hoc ergo propter hoc" elv alapján a „véletlen" összefüggést is bizonyító erejűnek veszi; egy-egy betegségnek vagy állapotnak bármely beavatkozással, élet elleni támadással, balesettel való összefüggését állítja anélkül, hogy arról vizsgálattal, illetőleg katamnesztikus értékeléssel meggyőződött volna) ;

 

f) a véleményben a leleti résszel ellentétes megállapítást tesz;

 

g) egyoldalúan értékel, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes vallomásokra alapozva alakítja ki véleményét (.az orvosszakértőnek a szakmai tények megállapítása és ezek alapján az orvostudomány mindenkori állása szerinti lehetőségek felsorolása a feladata);

 

h) a megítélendő szakkérdést elvi vitával azonosítja;

 

i) a szakmai bizonyításban igénytelen (pl. a kórelőzményt felületesen veszi fel, nem törekszik a panaszok kellő megismerésére, az állapot teljes feltárására, csak fizikális leletekre épít, és ezekre messzemenő következtetéseket alapoz, kizárólag elavult vagy vitatható vizsgálati eljárást alkalmaz stb..);

 

j) a szakmai fogalmakat pontatlanul használja (nem megfelelő fogalmakat közöl, és hasonlókat tévesen vagy összekeverve, olykor minden megalapozottság nélkül alkalmazza).

 

Az orvosi felelősségnek az igazságügyi orvostan szakorvosának, az orvosszakértőnek a munkájában, magatartásában is tükröződnie kell. A téves vagy hibás orvosszakértői vélemény súlyos anyagi, erkölcsi kárt jelenthet, alapja lehet annak, hogy esetenként ártatlan embereket sújtsanak, illetőleg a társadalmi érdekek szenvedjenek sérelmet. Az orvosszakértői tévedés vagy hiba tehát társadalmilag akár súlyosabb következménnyel is járhat, mint a gyógyító orvos tévedése vagy hibája, mert egy-egy ember sérelmén, kárán túlmenően össztársadalmi érdeket sérthet, félrevezetheti a bűnüldözésit, vagy nehezíti a vizsgált ügy igazságnak megfelelő felderítését. A minden részletre kiterjedő szakvélemény tehát része a jogbiztonságnak is. Ezért az igazságügyi orvosszakértőnek

 

- a tudomány mindenkori állásának megfelelően ismernie kell saját szakterületét, és a gyakorlatban is korszerű szinten szakértőjének kell lennie a tevékenységnek;

- pontosan ismernie kell azokat a jogszabályokat, amelyek szakértői tevékenységével kapcsolatosak;

- állandóan lépést kell tartania az orvostudomány, különösen az igazságügyi orvostan és az igazságügyi elmekórtan elméleti fejlődésével (ezért is írják elő jogszabályok az igazságügyi orvostan szakorvosai részére is a szervezett szakorvosi továbbképző tanfolyamokon való kötelező részvételt);

- folyamatosan követnie kell a szakértői tevékenység módszertani fejlődését, alkalmazva az orvostudomány korszerű vizsgáló módszereit;

- figyelemmel kell kísérnie, hogy mely új módszerek vagy technikai segédeszközök felhasználásával növelheti a szakvélemények értékét és hatékonyságát;

- a konkrét ügyekben gondosan fel kell tárnia, elemeznie kell azokat a körülményeket, amelyek vizsgálatával és véleményezésével megbízták.

 

Az ügyek sokrétűsége és komplexitása, illetőleg a szükségszerűen alkalmazott vizsgáló módszerek változatossága mellett az orvosszakértőnek a diagnosztikai tevékenység során figyelemmel kell lennie arra, hogy

 

- nem alkalmazhat olyan vizsgáló eljárást, amelyet a jogszabály - elsősorban a Be. és a Pp. - tilt;

- az az eljárás, amelyet használni kíván, mennyire veszélyes; - meddig tart a vizsgált személy tűrési kötelezettsége; - a vizsgáló eljárást hogyan, illetőleg miként hajtja végre.

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 44. §-a, az orvosszakértői tevékenységre is irányadó.

Az igazságügyi orvosszakértői tevékenység korszerű vizsgáló módszerei a bizonyítás lehetőségeit nagymértékben kiszélesítik, és tudományosan megalapozottá teszik. Az intuitív, szubjektív véleményezés helyett egzakt véleményt kell adni a hatóság számára. Minden olyan laboratóriumi eljárássál (vizsgálattál), amellyel a vélemény egzaktabbá tehető, a szákértő a bizonyítást erősíti. A gyakorlat bizonyítja pl., hogy mennyire labilissá válhat egyik-másik boncolási diagnózis, ha a kórisme laboratóriumi vizsgálatokkal nincs alátámasztva. Ennek pedig a törvényesség vallhatja kárát. Ezért minden megállapítást, ha annak lehetősége adott:

- a korszerű szákmai ismereteknek megfelelő eszközökkel, eljárásokkal és módszerekkel kell alátámasztani;

- biztosítani kell az eljárás (módszer) stb.. alkalmazásának kontrolljait;

- ismerni kell az eljárás határait és alkalmazásának korlátait; - a korlátokat a hátóság tudomására kell hozni.

 

VI. AZ IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGE

 

A kifejtettekből következik: elengedhetetlen társadalmi érdek, hogy a szákvélemény mindenben helytálló, megbízható, objektív és tudományos értékű legyen, ha akár egyetlen ügyben is hibás, téves vágy helytelen szákvélemény születik, az - amellett, hogy általában is kétségeket támaszthat az egész szákértői intézménnyel szemben - téves hatósági döntés, téves bírói ítélet forrása lehet. Már csak ebből is következik, hogy a szákértőnek - a módszertani levélben kifejtett szakmai követelményeken és magátártási szabályokon túlmenően - minden tevékenységét felelőssége teljes tudatában kell ellátnia.

 

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 238. §-a (2) bekezdésének á) pontja úgy rendelkezik, hogy a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki mint szakértő hamis szákvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad. Ezek szerint a hamis szakvélemény adása bűncselekmény tényállását valósítja meg. A Btk. 238. §-ánák (6) bekezdése a gondatlanságból elkövetett hamis tanúzást is büntetni rendeli.

A büntetőjogi szabályok köréből megemlítendő, hogy az igazságügyi szákértő hivatalos eljárása körében hivatalos személy. A szakértő a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. 250-254. §) alanya is lehet.

 

Az igazságügyi orvosszakértő az áltála előterjesztett szakvéleményért minden esetben személyes felelősséggel tartozik, ugyancsak ő felelős a közreműködő segédszemélyzet tevékenységéért.

A munkaviszonyban álló igazságügyi orvosszakértői munkaviszonya keretében fegyelmi felelősség is terheli a Munka Törvénykönyve, és mint orvost, az orvosok fegyelmi felelősségéről szóló jogszabályok szerint.

 

Az ellentábor szakértőinek üzenve, ha esetleg nem tudják mi a dolguk!

üdvözlettel: Greiner Tamás

Saját reagálásom, tájékoztatásként, a kórházi beadványra!!

0

 

Ahogy ígértem! Lereagáltam Berbik munkáját. Ez a saját meglátásom, a szakértői

beadvány folyamatban.

A linket másold be !

https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fonedrive.live.com%2Fview.aspx%3Fcid%3D00f370b5edb7c815

%26page%3Dview%26resid%3DF370B5EDB7C815!75773%26parId%3DF370B5EDB7

C815!75772%26authkey%3D!AJ7URtaBo5pBqkk%26app%3DWord&h=1AQEK-pkd

https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fonedrive.live.com%2Fview.aspx%3Fcid%3D00f370b5edb7c

815%26page%3Dview%26resid%3DF370B5EDB7C815!75773%26parId%3DF37

0B5EDB7C815!75772%26authkey%3D!AJ7URtaBo5pBqkk%26app%3DWord&h=

1AQEK-pkd


A gépelt szöveg, az én hozzászólásom, a képként berakott, a kórház által beadott.Jelen írás, nem beadványként, hanem csak tájékoztatásként írtam össze, hogy képben legyenek mindazok, akik követik az üggyel kapcsolatos fejleményeket.


A perben rendelkezésre álló bizonyítékok azon alapszanak, hogy az annak idején az EBF által felkért Szegedi tudományegyetem véleményét, mely minket igazolt, simán félre rakták, és helyette A Veszprémi egyik Önök által felkért szakértői véleményt fogadták el, mely lényeges időpontokat hagyott ki a véleményből, az Önök védelmének érdekében. Bizonyítékokat csak Önök adhattak be, nekem szakértőm a tárgyaláson meg nem szólalhatott, véleményt nem nyilváníthatott. Úgy olvasták  rá a véleményüket, hogy Ő csak nyelhetett, vagy jegyzetelhetett, és később beadványként reagálhatott, amit nagy általánosságban semmibe vettek, hisz Berbik minden szakértőm ellen elfogultságot jelentett be, amit a bíró, Berthold György, mint egy automata fogadott el. 


Berbiknek problémát okoz felfogni, hogy egy javallat nélküli méhűri betapintás után, egy nem elvégzett méhűri öblítés után 4-5 órával jelentkező lázat  úgy feltűntetni, hogy az események előtt kellett volna reagálni. Az előzetes felrakásaimból kiderül, mi a kötelező ilyenkor , akár a vizsgálatokkal, akár a terápiával kapcsolatban. A tankönyvek százszor leírják, hogy szülés után , föleg ezekkel az előzményekkel láz jelentkezik fertőzésre kell gondolni, és mint ilyen kórképnek, meg van a kell szavakkal előírt kötelezően elvégzendő műveletek, melyből a kezelő orvosok semmit, mondom semmi nem tettek meg. Berbik úgy adja elő a semmittevést, mintha az a leglázasabb ténykedésükkel volna azonos. 

Nos valóban egybe mossuk a betapintás, vagy lepényleválasztás akár eszközös, akár manuális elvégzésének módját, mert valóban egy szabály vonatkozik minden betapintásra . 39,9 fokos nullnapos láz nem létezik, csak Berbik fejében, főleg ilyen előzményekkel.  Egy tanköny nem írja le, hogy első napon mért 39,9 fokos láznál, várjon 11,5 órát, és ha sikerült a sír szélére taszítani a gyermekágyast, tegyen úgy, mintha cselekedni kéne. 


Nos Berbik Úr elfelejti, hogy még fénykép is készült, hogy minden tankönyv bent volt a tárgyaláson, és akkor érdekes módon, egyikre sem volt kíváncsi. Olcsó próbálkozás Berbik Úr.   Minden beadványunkban pontos címmel, kiadóval , szerzővel, és a kiadás évével, és a pontos oldalszám megjelölésével adtuk be az anyagainkat.  A bíróság félrevezetése Berbik Úr részéről helyes megfogalmazás, csak nem ebben a ragozási formában!

Berbik Úr helyesen látja a Bíróság gondos munkáját, hisz gondoskodott róla, hogy általunk előterjeszthető bizonyíték ne lehessen a Bíróság előtt, így tulajdonképpen csak az általuk leszervezett, hiányos, és iratellenes szakértői véleményekből lehetett ítéletet mondani. Kár, hogy ezt Berbik úr elfelejti kihangsúlyozni.. 

Berbik Úr elfelejti itt említeni, hogy a kiegészítés tartalmazza a diagnosztikus tévedés megfogalmazását is.  Ez valahogy elkerülte a bíróság, és az ő figyelmét is!  

Berbik még itt is elfelejti említeni, hogy részünkről még egy szakértő nem szólalhatott meg, az ő felsorolása csak a saját szakértőikről szól. Tehát saját maguk között vitatták meg!  Kérdezem én!!  Ha ennyire mindent rendben szabályosan csináltak, miért van szükség ennyi szarháziságra, miért nem képes a krehált papírjaival kiállni a saját szakértőim elé, és a tankönyvek elé, és védi meg gerinces ember módjára a mundér becsületét!!  Megmondom én!!Mert Berbiknek itt sincs becsülete!! 
Berbik itt arról beszél, mikor a szakértőmre a( bíró Berthold György bíró által letiltott ) ráolvasták az saját igazukat, melyekből kihagytak millió részletet, elbagatellizálták a lázat, és az került jegyzőkönyvbe. Mi laikusok megszólalhattunk, a szakértőnk egy mukkot nem szólhatott a tárgyaláson. Na ez a Berbik féle tárgyalási alap. 

Hogy röviden leírjam!!  Szülés után ép lepény volt leírva, vérzés nélkül, erre történt egy betapintás, melyet nem követett a méhűri öblítés. Rá 4-5 órára 39,9 fokos láz jelentkezett, majd ezt a lázat próbálták lenyomni lázcsillapítóval, ami nem sikerült, mert a kontroll hő is 39,5 fok volt . majd 11,5 órára orvosi felügyelet nélkül hagyták. Az előzőleg már felrakottakban megtalálják a méhűri betapintás szabályait, a műtét kockázatait, a lepényvisszamaradás  veszélyeit, a bumm kanalas betapintás veszélyforrásait. Nos Berbiknek ez a helyes terápia. 
Ezt nagyon jól látja Berbik, mert valóban a részükről, még egyetlen olyan szakvéleményt nem olvastam, ami párhuzamba állt volna a tankönyvek anyagával, vagy ne próbálták volna kifáradásos hőnek titulálni, az ismételten 39,9 fokos lázat. Egy tankönyv, még csak hasonlót sem ír le. Majd Berbik tudja a frankót, mert Ő maga a tankönyv, mikor milyen magyarázatra van szükség, olyannal szolgál. 

Többek között Berbik Úr!! Mivel a szakértőnk, nem hogy nem vethették őssze álláspontjukat, de mint említettem, az Ön jóvoltából meg sem szólalhatott, így sajnos valóban nem teljesülhetett a másodfokú bíróság utasítása, melyben előírták a szakértői vélemények ütköztetését. Tudja Berbik úr!!  A ráolvasás nem ütköztetés az én olvasatomban, csak az Önében!

Berbik Úr Dr Fehér István itt valóban jól fogalmaz, csak egy picurnyi részletet hagy ki.A terápia valóban azonos, és az jelen esetben nem más, mint a kötelezően előírt labor vizsgálatok, és az antibiotikum, valamint a vértranszfúziók.   Kár, hogy ezekből semmi nem teljesült, még vagy első láz után 11,5 órával sem. 

Hangsúlyoznám, nincs az a tankönyv, amelyik ilyen előzmények után a 39,9 fokos lázat terápia nélküli elsőnapos láznak hívná! Mivel Önök Berbik Úr!  Semmiféle vizsgálatot nem végeztek a láz okának kiderítésére, pedig erre is van kötelezően előírt előírás kell szavakkal, így nem csodálkozom azon, hogy számukra semmiféle diagnózis nem tudott felállítódni. Őnök nem hogy nem diagnosztizálták, de nem is látták a nejemet a láz után 11,5 órán keresztül, így nem hogy jó diagnózist, de még rosszat is elég nehezen állíthattak volna fel. Olvassa ki a saját dekurzus lapjukból Berbik Úr, hogy miket ténykedtek 2007.06.28.16órától, másnap 03óra 35-ig. Meg kell, hogy állapítsam Berbik Úr, hogy Ön reggel magához kérette a keletkezett egészségügyi papírokat, az Ön megismerése után, számomra ez semmiféle garanciát nem jelent, sőt mondhatnám, hogy a perbeni viselkedése alapján, inkább csak hátrányt jelent az olvasatomban!

Ide sajnos semmi mást nem tudok írni, mint Berbik úr saját maga, és akkori emberei olvassák át, a szülés utáni lázzal kapcsolatos tananyagokat, és annak is illene utána nézniük, hogy a tankönyvek hány fokig nevezik kifáradásos hőnek a keletkezett hőemelkedést, és mit ír az e fölött keletkező lázakról. Akár terápia, akár vizsgálatok témakörében.

Elég szomorú Berbik Úr, ha az önök által leírt események után, még most is azt állítja, hogy az antibiotikummal nem késlekedtek, hisz minden tankönyv arról regél, láz esetén, az antibiotikum terápiát el kell kezdeni.  Ezek szerint Ön az az ember, aki minden tankönyvi tudomány felülírója. Én inkább úgy látom, hogy a nagy arca, nem akarja viselni a vereséget, mindazok után, hogy Ön is tisztában van vele, hogy egy trehány semmit érő munkát végeztek az emberei  Konkrétan Iványi , és Jónás doktorok. 

Itt szeretném megkérdezni Dr Hagymásy dr szakfelügyelő urat, hogy hol olvasta a 16óra 40-kor a 38 fokos lázat??  Ilyet az Önök papírjai nem tartalmaznak. Mi szerint tette 18, és 19 óra közé a 37,7 fokos hőemelkedést, mert ilyen időpontot, sőt semmiféle időpontot az ápolási lap, sem a dekurzus lap nem tartalmaz.  Itt szeretném hozzá tenni Berbik Úr, hogy szülés utáni műtét után mit ír elő a protokoll a fokozott megfigyeléssel kapcsolatban, mire terjed ki, és hány órán keresztül tart???   Az itt említett Papp Zoltán könyvük, valóban beazonosíthatatlan, mert nem derül ki, hogy mi a címe a könyvnek, mikor készült, hányadik kiadás, és melyik kiadó adta ki!!!  Tehát jó lenne, ha úgy hivatkoznának, hogy az ellenőrizhető legyen. Szívesen elolvasnám azt a részt, ahol Papp Zoltán professzor úr azt írja, hogy ilyen előzményekkel 39,9 fokos lázzal nincs teendőjük, csak várakozni kell!!  Tudja Berbik Úr, a kell szó az egyik Önökre kötelezően előírt szabály!!!  Melyet az én olvasatomban , még mindent fel sem sorolva, de már sok helyen megszegtek.

Ezzel az állítással egyetlen kis hiba van, mégpedig annyi, hogy a Szegedi Igazságügyi Orvostani Intézet, fehéren feketén leírta, hogy hol és milyen szabályokat szegtek meg, és ez nem volt alkalmas arra, hogy Önöket felmentsék, ezért kellett találni egy másikat, akik iratellenességgel, események kihagyásával, segítettek abban önöknek, hogy sikerüljön szőnyeg alá söpörni az aljasságukat, és trehányságukat. 

Nagyon sajnálom, kedves Berbik Úr, hogy a tankönyvek másról mesélnek, amit Ön lazán elavultnak titulál . mondjuk 1910-2012-ig, minden szerző marhaságot ír le, mert az igazi frankót jelen esetben Ön tudja, és azok a szakértők, akik erőltetve a 39,9 fokos lázat kifáradásos hőnek szólongatják, vagy akik olyan lázat is képesek felfedezni a kórlapokon, melyek sosem voltak oda írva.  Kérdezném Önt!!  Nincs az a pillanat, amikor képes volna végre saját magától is megundorodni???  Nem sértésnek, csak kérdésnek szántam. Ugyanezt a kérdést tenném fel, két kollegájának, vagy szólíthatnám akkori alkalmazottjának, Jónásnak, és Iványinak.  A láz terápiájára előírás van amiből önök semmit nem teljesítettek abban az időben mikor azt a tankönyvek aktuálisan előírják.

Egy olyan orvos, aki egy lázas beteget minden vizsgálat nélkül, minden tankönyvek által előírt terápiát mellőzve szeretne diagnózis felállítani, elég nehéz munkába kezd!!!  A semmittevés is egy munka!!!

Tankönyvi anyag szintén kedves Berbik úr, hogy a hüvely tele van mindenféle baktériummal, közöttük felelhető a staphilococcus, és streptococcus. Ehhez nem kell fertőzöttnek lennie az eszköznek, elég , ha a hüvelyből felhordja ezeket, a lepényleválás helyére, ahol az erek szabadon vannak, és bizonyíthatóan még cotyledo visszamaradás is igazolható, mely a tankönyvek szerint is igen jó táptalajul szolgál a felvitt baktériumoknak. Az már csak hab a tortán, hogy a kötelezően előírt méhűri öblítést, és vagy antibiotikumos terápiát nem végezték el, mert ezt egyetlen papírjuk nem igazolja.Tankönyvi anyag!! A műtét kockázata, betapintás veszélyei, szepszis okozói?  Fertőzés okozói. Ezeket a dolgokat már mind feltettem a blogba, végig kisérhető.

Szakmai szabályszegésnek ugyan a betapintás nem mondható, de a vele ill. hozzá tartozó méhűri őblítés kihagyása, a cotyledó visszahagyása két vizsgálat után, végzetes hiba. Mert az Ön által ilyen karakánul leírt vizsgálat után, 15 órával cotyledo visszamaradást igazolt a szövettan, sőt az Önök dekurzus lapja is. Senki nem állította, hogy a bumm féle kanállal deciduát, azaz védő réteget távolítottak el, de annak tökéletes lehetőségét biztosították, a javallat nélküli betapintással, hogy a fentebb leírt baktériumokat felhordják, a méh belső felületébe, ahol  nyílt erek várták a bacikat a továbbszállításra. 

A szakértőnek csak javasolni tudom, hogy frissítse a tudását, és olvassa el a szakkönyveket, főleg a lepény visszamaradás,  a méhűri betapintás, és a lepényleválasztás fogalmánál. Minden ide vonatkozó szabály betartásával sem veszélytelen beavatkozás, főleg nem ok, azaz javallat nélkül, a biztonsági aszepszis szabályok nélkülözésével.

A méhűri betapintás, a baktériumok felhordásával hozható erős összefüggésbe, és a fertőzés tovaterjedése, pedig a méhűri öblítés hanyagolásával hozható összefüggésbe. Minden tankönyvi anyag tartalmazza ezeket a tényeket.

Tehát, ha a szülés 11 órakor volt, 11óra 10 perckor történt a méhűri betapintás, a láz ami 39,9 fokos volt 16 órakor mérték,  így nem értem a fenti megállapítást. Hát mi után???  A sorrendet itt írom. Akár hogyan is nézem, nem a lázzal kezdődött, hanem a betapintással, és azt követően 4-5 óra múlva jelentkezett a láz!!  Berbik  Úr!!!

Ezzel kapcsolatban Berbik Úrnak, csak annyit tudok leírni, hogy minden tankönyv, félrebeszélés nélkül leírja, hogy a gyermekágyban jelentkező lázat elsőként mindig a fertőzés tünetének kell tekinteni!!!  Így a fenti pár sor is egy baromság, egy mellébeszélés. Szeretném, Ha mindezt a rengeteg baromságot, amit ide leírt, Tankönyvi tételekkel megpróbálná bebizonyítani, a kell szavakkal, mert azok a szabályok, a bíróság részére. Nem szeretnék gúnyolódásba esni, de valahogy így kellenének szólni a szabályoknak, az Ön értelmezésében. Gyermekágyban méhűri betapintás után, nem kell méhűri öblítést elvégezni. Amennyiben láz lép fel, azzal 40 celsius fokig, nem kell foglalkozni, sem vizsgálatot, sem terápiát nem igényel.  A visszamaradt cotyledo kell a méhbe, és nem hogy veszélyt rejt magába, hanem hasznosan hat a baktériumok ellen!!  Nos ennyi baromságot már ne kelljen lenyelnem .

A dokumentumok vezetésének szabályairól külön tettem fel anyagot, és sehol nem olvastam benne, hogy utólagos bejegyzést kell alkalmazni, vagy ahogy Berbik úr fogalmazott a tárgyaláson, az így életszerű. Örülök, hogy ezek a szakértők, jól olvasnak a sorok között, mert a valós sorokban sajnos nem igen találni sok olyan állapítást, akár a lázzal, akár az időkkel, akár a műtéti leírásokkal, akár a méhűri öblítéssel kapcsolatban, de a kötelezően előírt terápiákkal, vagy vizsgálatokkal kapcsolatban sem. Ha nem is bővebben, de legalább valamit olvashattunk volna!! A leírás pontosan annyi volt mint a ténykedés. Ezért is vezetett tragédiához .

TALÁLTAM HELYET, ENNEK A PÁR SARLATÁNNAK, KONTÁRNAK, ORVOSOK SZÉGYENEINEK!! IVÁNYI, JÓNÁS, BERBIK.! INDOKOK AZ ÍRÁSBAN!!

0

IDEÁLIS NYUGODT HELY AZ ÉRINTETTEKNEK

Esztergom 2016.09.03

 

Greiner Tamás

 

A szabályok felrúgása, és az ok okozati összefüggések felállítása  a kórházi iratokból, logikai és időrendi sorrendben.

 

  1. A lepény vizsgálata címszó alatt tökéletesen leírja, hogy a lepény részeit hogyan kell megvizsgálni, és ha ebben nem bizonyosodtunk meg, mit kell tennünk. Az is egyértelműen le van írva, az általam beadottak között, hogy amennyiben lepénydarab marad vissza, az milyen veszélyeket rejt magában. (tankönyvi anyagok).
  2. Tökéletesen le van írva az is, hogy lepény-visszamaradáskor mit kell tenni.

A dekurzus lap alapján, és a tankönyveket egybevetve, nem kell nagy tudomány hozzá, hogy a leírtak alapján semmiféle indikációja, (oka) nem volt az orvosnak a betapintásra. A betapintás veszélyeire szintén felhívja a tankönyv (mindegyik) a figyelmet, sőt előírja a kell szavakkal, a méhűri öblítést is, melyet szintén nem találni az orvosi lapon. A tankönyvek tökéletesen leírják, hogy mire való a méhűri öblítés, mit, és hogyan akadályoz meg, HA elvégzik, magyarul mi lehet belőle, ha nem végzik

el. Mivel a betapintás műtétnek számít, ezért tankönyvi előírás a fokozott megfigyelés, annak kötelességeivel négy órán keresztül. 11 óra 10 perckor történt a betapintás, melyre szánjunk tíz percet, és 13 órakor helyezték gyermekágyra a feleségem. Ebből az is következik, hogy a kötelezően műtét nélkül előírt 2 órát sem tartották be, nem hogy a fokozott ellenőrzést 4 órán keresztül.

  1. A tankönyvek azt is leírják, ha már betapintottunk, a nyert szövetmintával mit kell          tennünk, és milyen dokumentációval kell kísérni. Nem magyarázat az a vallomás, hogy nem volt nyert kaparék, hiszen a lepény leválása után, az erekből vérzés keletkezik, így ha mást nem tud leadni a vért biztosan, és mint utóbb kiderült cotyledo darab távozott éjjel a méhből, így gondolom az sem a délutáni órákban került oda.  Ebből következik, hogy trehány volt a lepény vizsgálata, a méhűri betapintás is alkalmatlan volt az elégséges értékelésre.
  2. Mindezek   következtében, a betapintás után néhány órával jelentkezett a láz,(39,9) melyet kb száz helyen leír a tankönyv, hogy ha láz jelentkezik, mire kell gondolni, milyen vizsgálatokat kell elvégezni, és milyen terápiát kell alkalmazni. Ezek közül, a kell szavakkal leírt szabályokból egyetlen vizsgálat  nem született, Lázcsillapítóval próbálták elnyomni a lázat, és egy lépést nem tettek a láz okának tisztázására.
  3. Majd az orvosi papírból kiderül, hogy a lázcsillapító beadása után, annak tudatában, hogy az ápolónő kontroll hőként 39,5 celsius fokot regisztrált 11,5 órára magára hagyták a nejemet.Egy középre beszúrt bejegyzés található a dekurzus lapon 17 órai feljegyzéssel, ahol 37,7 celsius fokot ír láznak Dr Jónás némi pulsus méréssel, melyet tanúvallomása alapján akkor mért mikor a nejem délután a folyosón keresztül a mellékhelységbe igyekezett.(Ezt a beírást, a rendőrség által felkért szakértő is utólagos bejegyzésnek minősítette, tehát ez nem történt meg.) Előírás van, a hőmérőzésre, és a pulsus mérésre, milyen körülményeket kell biztosítani, vagy kell megfelelni, hogy a mérések hitelesek legyenek. Egyetlen tankönyv épp a lázcsillapításról nem tesz említést ilyen esetben, minden más egyébről többször is(antibiotikum,vértranszfúzió,méhűri öblítés).  Az idő múlásával a bent hagyott cotyledo, és a betapintáskor felhordott  staphillococcusok, és streptococcusok, tették a dolgukat akadálytalanul, mind addig , még annyira rosszul nem lett a nejem, hogy már elkerülhetetlen volt a ténykedés elmulasztása, csak ekkor már egy teljes szervezetet érintő fertőzés jött létre, melyből már jól kijönni szerencsével sem lehetett.
  4. Ekkor egy újbóli kaparással, a még meg nem sértett hámréteget is felpiszkálták, ha van olyan baktérium, ami még nem talált be, annak egyenes utat biztosítottak. Ez volt másnap éjjel 03óra 35 perckor. Innét a kaparék szabályosan leadva, igazolta is a cotyledo darabot, és a baktérium felhőket.
  5. Majd próbálták műtétre előkészíteni, de olyan rossz állapotban volt a nejem, már ekkor, hogy ez is eltartott még 2,5 órán keresztül, mire a könyvek által is előírt, már előző napra is bőven aktuálissá vált méheltávolításnak neki kezdtek. Az innét nyert szerveket, szövetdarabokat, jól átgondolva, a történteket, 3 napon keresztül tartósítás nélkül félre tették egy-két edénykébe, és három nap után adták le a szövettanra. Erre is megtalálható a szabály a beadványomban.(Az én olvasatomban ez a bizonyítékok szándékos megsemmisítése)  Kinek a kérésére nem került a szövettanra idejében? Melyik alkalmazott merné magától megtenni, hogy ne tegye meg amit mindig meg tesz!!  Vagy utasították, vagy kötelességet szegett.(szabályt)Melyik??
  6. Ebből tökéletesen következik, hogy a nejem életben maradásának a legsekélyebb esélyétől is megfosztották azzal a a passzív ténykedéssel, ami végig követhető az orvosi dekurzus lapon!
  7. Tökéletesen megfelelnek a Btk. 171.es nek, mivel nem egy szabály, hanem a szabályok sorozatos semmibevételével, az ezekből kialakult fejlemények (a tankönyvek leírása szerint is logikai sorban) következtek egymás után.

 

Ezek a valós történések fehéren feketén. Úgy gondolom, ha én mint középfokú végzettségű ember megértettem a folyamat lényegét, nem lehet akadály egy egyetemeket végzett szakember számára ugyanezt folyamataiban megérteni, értelmezni.

AZ ÖSSZES SZABÁLY, AMIT A SARLATÁNOK SEMMIBE VETTEK! IVÁNYI, JÓNÁS, BERBIK

0

https://onedrive.live.com/?authkey=%21APz5RZcrfspRfVg&id=F370B5EDB7C815%2175085&cid=00F370B5EDB7C815

 

A fenti linket be kell másolni!

iratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

Korábban már csatoltuk a bíróság részére az általunk hivatkozott szakirodalmat és annak kiegészítéseit, melyet jelen beadványunk mellékleteiben mindenki számára áttekinthetővé tettük, akként, hogy témakörönként – azaz foglalkozási szabályonként – rendszereztük a szakmai szabályok, irányelvek, mely a tájékozódást könnyebbé teszi és a bíróság részére is rávilágít egyértelműen azokra az ellentmondásokra, melyeket a szakvélemény megállapításai közül már eddig is számtalan alkalommal kiemeltünk.

 

A beadványunk alapján egyértelművé kell válnia a bíróság számára is, hogy a beszerzett szakvélemények nem elfogadhatóak, a foglalkozási szabályok megszegésének megállapítása nem mellőzhető.

 

A témakörök alatt találhatóak az egyes szakirodalmi hivatkozások annak érdekében, hogy a bíróság is a korábban csatolt iratokból kikereshesse és az azonosságot megállapíthassa,  azonban a kiemeléssel a lényegi részek olvashatóak, a korábbi anyagban a szövegösszefüggés is követhető.

 

A témakörök illeszkednek azokhoz a foglalkozási szabályokhoz, amelyek megsértésére a pótmagánvádló is hivatkozik és amelyek egyértelműen cáfolják a beszerzett szakvéleményekben foglalt és eddig is vitássá tett megállapításokat és melyek megállapíthatóvá teszik a vádlottak felelősségét és elfogadhatatlanná a szakvéleményt.

 

  • Foglalkozási szabály

–        Egyik álláspont szerint minden, ami jogszabályban, szakmai külső protokollban (vizsgálati és terápiás eljárási és finanszírozási eljárás rendben), módszertani levélben szerepel, függetlenül attól, hogy milyen szintű előírás

–        Másik álláspont és ez az elfogadottabb, jogszabályból, szakmai protokollból (külső, belső), módszertani levélből, szakmai irányelvből, ajánlásból ( Szakmai Kollégium, Társaságok) a szakmai gyakorlatot tartalmazó szakirodalomból, tapasztalati orvoslás következtetéseiből azok a szabályok, amelyek a „kell” követelményén nyugszanak

–        büntetőjogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy amit meg kell tenni azt megtette-e az egészségügyi tevékenységet végző, a szakmai szabályok csak azt tartalmazzak, hogy mit kell tenni.

 

Az Eütv. 129. § (1)-(2) bekezdése szerint a gyógymódválasztás szabadsága csak addig terjedhet, amíg azzal az orvos nem sérti meg a foglalkozása szabályait.


Az orvosi tevékenység során bekövetkező nem kívánatos eredményeket három csoportba sorolhatjuk:

-         a beavatkozással együtt járó kockázatok csoportjához vagy

-         diagnosztikus tévedés csoportjához vagy pedig

-         a foglalkozási szabályszegések csoportjához.

 

Foglalkozási szabályszegés abban az esetben állapítható meg, ha az orvos a tevékenységét nem szabályszerűen (lege artis) végezte. Azaz, orvosi műhibáról van szó akkor, ha a betegség gyógykezelése, a sérülés ellátása vagy műtéti beavatkozás során az orvosi foglalkozással kapcsolatos orvostudományi szabályok szerinti eljárást megsértik.

 

Tekintettel arra, hogy a most összegzett beadványok kapcsán megállapítható, hogy a vádlottak sorozatos kötelezettségszegést követtek el, a több foglalkozási szabályt is megsértettek, melyek együttesen vezettek a halálos eredményhez, így a pótmagánvádló álláspontja szerint nincs helyes szabadságvesztés felfüggesztésének az esetükben.

 

A beadványt  és mellékleteit. a jogi képviselők részére megküldtük

 

Szeged, 2016. augusztus 31 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli:

Néhány lázzal kapcsolatos szabály!!! Forrásmegjelöléssel!!

0

A fenti kritériumoknak megfelelve, gyűjtögettem ki, a kell,

és a javallt Szavakkal jelölt ténykedési irányelveket!!!

Kíváncs leszek, mi kell még???  Ez csak nyolcada a munkának,

de mindent nyílvánvalóan nem teszek fel, mert az érintettek is

olvassák, de gondolom ezekre ellenszabályt nem igen fognak találni,

mert az már nekem is meg lett volna!!!

A láz!!! 
I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók.

Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet

kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban

igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást

okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.

Laparotomia


II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve

Medicina kiadó  2012


II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők:

manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény

vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi

vizsgálatnál mindig gondolni kell a

disseminált intravasalis coagulatióra.

(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles

spektrumú antibiotikumkombinációk

részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon

gyorsan tovaterjedhet, hiszen

a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a

baktériumok számára.

Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a

septikus lázmenet.


III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976


III/135oldKözvetlen szülés után a hőmérséklet valamelyest emelkedni

szokott, de nem haladja meg a 38celsius fokot.Az egészséges

gyermekágyas

a továbbiakban láztalan marad, hőmérséklete: 36,5és 37,2 celsius fok

között ingadozik. 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976


III/263old.Közvetlen érintkezés útján  kerülnek a bactériumok  a nem

szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel

fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban

streptococcusok, és staphylococcusok.Súlyos esetben a gyorsan

szaporodó bactériumok bejuthatnak a vérkeringésbe, amit a hőmérséklet

emelkedése hidegrázás jelez. Gyorsan szaporodva elpusztítják a szervezet

életfontos szöveteit, és szerveit, s ennek sújyos működési zavar a

következménye.


III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976


III/265old.A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti

meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik.A beteg nyugtalan,

fejfájásról, rossz közérzetről, szomjúságról panaszkodik. Hidegrázás

után, a  hőmérséklet a 40celsius fokot is elérheti, sőt efölő is emelkedhet.

A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicilinnel, streptomycinnel,

illetve széles skálájú antibiotikumokkal kezeljük.Ma már a gyermekágyi

lázat a legtöbbször antibioticumokkal eredményesen  gyógyíthatjuk.

A legfontosabb feladatunk azonban ma is  a Semmelweis-i tanok

maradéktalan

és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.


IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960


IV/85old.Tünetek a fájdalom és a láz. Meg kell itt emlékeznünk azokról

a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és

amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy

bolyhok maradnak vissza.A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris

polypus kiürül.


IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960


IV/94old.A láz a hőszabályzó központ működészavara következtében jön

létre, amelyet a lobtermékből felszívódó anyagok okoznakA hőemelkedés

elérheti a 39-40celsius fokot, rendesen continua típusú, a nagy ingadozások

vagy hidegrázás RITKÁN jelentkezik, ez rosszabbodás jele. A gyulladás

enyhülésekor a láz még jó ideig megmaradhat, de alacsonyabb 38celsisus

fok körül mozog és csak  lassan megy át subferbrilitásba. A folyamatot akkor

tartjuk megnyugodottnak, ha a hőmérséklet több napon át 37celsius fok

alatt marad. De gyógyulásról csak akkor beszélhetünk, ha vizsgálat,

megmozgatás, havi vérzés ellenére sem emelkedik a hőmérséklet

37celsius fok fölé. A hőmérséklet általában megbízható jele a folyamat

intenzításának, és emiatt pontosan kell azt megfigyelni. Gennyképződést

áttörést rendesen erősebb hőemelkedés előz meg.


V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina

kiadó 1987


V/54old.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt

fertőzések húzódnak meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.

Medicina kiadó 1987


V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális

vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a

placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik

szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig

csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a

fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist

is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a

gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja

meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői

következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat,

amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat

felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak.

A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával

felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell

tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük.

A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval,

esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak

ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a

lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a

gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris

miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása

elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus

szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával

betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt

megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai

tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.


V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.

Medicina kiadó 1987


V/198oldIgen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium

bazális rétegét lehetőleg minél kisebb mértékben károsítsuk.Jódos-vizes

méhűri mosás és a nyakcsatorna kijódozása a betapintás végeztével

ajánlatos.Ha betapintás után láz jelentkezik vagy az addigi lázas állapot

24órán belül nem szűnik meg, antibiotikumot váltunk!!Mérlegeljük a

méh eltávolítását, ha a beteg állapota nem javult vagy ha szepszisre

utaló jeleket észlelünk.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.

Medicina kiadó 1987


V/302oldVizsgálati leletek. A fizikális vizsgálat legalább annyi segítséget

nyújt, mint a laborleletek együttvéve.A magas láz hozzátartozik a

szeptikus sokk klasszikus képéhez!A laboratóriumi vizsgálatnak igen

nagy hasznát vesszük nem csak a diagnosztikában, hanem a terápia

megválasztásában is. A mennyiségi és minőségi vérképet többször is

ellenőrizzük. A vvt-szám, HT és  a Hb rendszerint alacsony a

vérveszteség és a toxikus ártalom miatt.

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978


VI/169old.A gyermekágyas egészségi állapotára a hőmérséklet és

az érverés  viselkedéséből tudunk következtetni. Ebből következik,

hogy nagy figyelemmel kell kísérni a hőmérséklet változásait, mert

a tartós hőemelkedés, vagy láz, gyermekágyi fertőzés tünete.


VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978


VI/316A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a

fertőzés(endometritis myometritis)A szövődmény egyedüli helyes

kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel.

Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében

tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk

A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell

szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak

így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el

ne kerülje a figyelmünket.


VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978


VI/322oldA septikus kórképre jellemző a hirtelen magas láz,

hidegrázás kíséretében, amely 24órán belül többször a normális

hőmérséklet értékére süllyed.A diagnózist ilyenkor megerősíti a

vörösvértestek nagymértékben fokozott süllyedési sebessége, az

erősen balra tolt qualitativ vékép, a vér bacterológiai vizsgálata, s

a haemolysis következtében csökkenő vörösvértestszám, és

haemoglobin-mennyiség


VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar

orvosi Könyvkiadó társulat                1936

VII/77oldA szülés folyamán fellépő láznál természetesen

elsősorban a szülőcsatorna fertőződéséből eredő lázra kell  gondolnunk,

így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A vizsgáló kéz(orvos, bába)

vagy eszköz által kívülről bevitt baktériumok. (exogen infectio)
A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba, a lepény tapadási

helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet

létre.

A méh kiürülése kétségtelenül  igen kedvezően hat a fertőzés további

kimenetelére.

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi

Könyvkiadó társulat                1936

VII/78oldLázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront

a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz

nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a

szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,

a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.A méh kiürülése a fertőzés

tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük,

kétségtelenül fontos tényező

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi

Könyvkiadó társulat                1936


VII/342oldA lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen

az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot.

Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással.

Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés

következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg

idejében eltávolítsuk hüvelyi úton. Ha azonban a gyermekágyban

visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal

veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése.

Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.3.

Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény

burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben,

vagy egészben  vissza a méhűrbe.A holt szövet a baktériumoknak

jó táptalaj.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/513old                        Vérzések gyermekágybanElőidézésükben

főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi

visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása

a méhüregben.
Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés

következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak

hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat

és antibioticumokat is.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a

fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul

szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került

csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei

többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a

fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást

azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a

méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri

beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem

olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor

tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak

a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás

helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat

……….. is igénybe veszünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően  szoros

összefüggésben van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások

eredményességével. Mind az ideig amíg nem rendelkeztünk a

legújabb  kor hatalmas

gyógyszertechnikai vívmányaival,

nevezetesen chemotherpeuticumokkal és

antibioticumokkal, a gyermegágyi láz

prognózisa igen súlyos volt. Intézeteinkben fertőzés következtében

beállott halállal ma már igen ritkán találkozunk, akkor is inkább

vetélés, mint szülés után és pedig bűnös vetélés után, ahol a

fertőzés rendszerint igen masszív és annak előidézésében

többnyire sokféle baktérium szerepel.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958

VIII/524old
Valahányszor egy-egy gennyes thrombusrészecske kerül a

keringésbe hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel,

amely 24 órán belül sokszor ismét a normális színvonalára süllyed.

Ennek a folyamatnak ismétlődése a minden septicus kórképre

jellemző, intermittáló lázmenet kialakulásához vezet.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően szoros összefüggésbe

van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások eredményességével.

Mind ez ideig amíg nem rendelkeztünk a legújabb kor hatalmas

gyógyszertechnikai vívmányaival, nevezetesen a

chemothrapeuticumokkal

és antibioticumokkal, a gyermekágyi láz prognózisa igen súlyos volt.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/526old
Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés

esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg

vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a

vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja,

hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is.

Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának

köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma

már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai

megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár,

a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget

kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt

megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen

megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az

antibioticus kezelést.Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a

quantilativ vagy qualitativ vérképben. 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat

Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv

Semmelweis kiadó  1992.


XIII/201old
A gyermekágyasnak az első napokban orvosi felügyeletre,

szakszerű gondozásra van szüksége. A hőmérséklet az első 12 órában

többnyire magasabb, akár a 37,5celsius fokot is elérheti, amely

általában nem infectio. 
XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat

Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis

kiadó  1992.

XIII/202old
A hőmérséklet és a pulzus kontrollja. A pulzust naponta kétszer a

hőmérsékletet négyszer ellenrőrizzük.


XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes

Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old
Endo/myometritiszA nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az

izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra

jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a

kórképet. Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és

méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk

és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval

kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium

károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés

robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok,

transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg

laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora

könnyen elnyomható pulzus.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar

orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/92old
Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen

(asepsis-antisepsis)
Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve

megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai

jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok

kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk. a.

Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe

kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb

veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek

az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival

való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülé

s alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a

szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi

sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti. 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet

Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/213old
Az olyan láz, amely kétségtelenül már az orvos megérkezése előtt is

fenn állott, felmenti az orvost a később kifejlődő gyermekágyi láz

felelőssége alól.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar

orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/243old
A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát

hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények

és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az

a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e

lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a

lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken

szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem

következik be spontán.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar

orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott

javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a

visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie,

különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség

következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy

különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok

részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh

falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi

vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói

lehetnek.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest

Franklin –társulat 1910

XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein

sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.

A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/630old

Abban a mértékben, melyben a rothadási csírok szaporodnak s növekedik

a képződött rothadási anyagok tömege, emelkedik a láz. Ilyenkor a

visszatartott és eredetileg rothadásnak indult lepényrészlet és

hasonlók eltávolítása nem segít azonnal. A gyógyulás és a láz

teljes megszűnése csak akkor keletkezik be, ha az endometrium

megtisztul. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat

1910

XVI/633old
Az élénk anyagforgalom mellett, mely a peteűr és a méh között

fennáll, nem sokáig várat magára a képződött mérges

baktérium-termékek felszívódása és ez a testhőmérsék

emelkedésében nyilvánul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –

társulat 1910

XVI/656old

A tapasztalat arra tanít, hogy az ilyen diagnózisokkal nem lehetünk

elég óvatosak és sokkal inkább eltaláljuk az igazat, ha a lázat kétes

esetekben a gyermekágyi sebekkel hozzuk összefüggésbe. Hogy

seblázzal

van dolgunk, csak a gyermekágyi sebek pontos vizsgálata derítheti fel.
XVI.

Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/662old


A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra

kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a

baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel

elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus

állapotát

lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani,

azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor

ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges

közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy

legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a

seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló

törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával

később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a

vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest

Franklin –társulat 1910

XVI/663oldMindazonáltal, tekintettel a gyermekágyas méh falának

rendkívüli puhaságára, a legnagyobb óvatosság ajánlatos és túlságos

sok kaparás már azért sem tanácsos, mert megnyithatnók a lepényi

vivőeres öblöt és inficiálhatnók. Ezután a méhűr alapos öblítése

végzendő.Rothadási láz eseteinek legnagyobb részében elégséges a

méhűr egyszeri alapos kitakarítása és kimosása, hogy megindítsuk a

gyógyulást. Septiku azaz streptococcusokkal fertőzött s crouposus

lepedékkel bevont sebek másféle kezelést kívánnak. Kerülendő

mindenféle mechanikai izgatás curette-tel való kaparás. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve

2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/543old

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket

értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza.

A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a

szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat,

a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek

mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában

staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét,

valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal

-pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának

esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a

kórokozóknak.

Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek.

Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés

védelmében laparatómi végzendő.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959

Egészségügyi szakiskolák jegyzete

XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat

figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik

37,2-37,5fok

fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka

következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége

nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós

hőemelkedés

fertőzés jele. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959

Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/117old

Gyermekágyi láz

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű

lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször

gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban

lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

IXX/606old
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó

része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb

jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem

dönthetjük

el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül

milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az

antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen

fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

IXX/597old
Méhnyálkahártya és a méhizomzat gyulladása
A méhnyálkahártyájának és izomzatának gyulladása egymástól

független kórkép alakjában soha nem jelentkezik ill. ha az egyik

szervrészlet gyulladása van is a kórkép előterében mindig megtalálhatók

a másik lobos elváltozásai is. A fertőző csírok a méhbe ascensio útján

vagy metastaticus (haematogen vagy lymphogen ) úton kerülnek.

Az ismert tényezők egymásra való hatásától függ, hogy a csírok a

méhben talált elhalt szövetrészekben tenyésznek-e, vagypedig

beatolnak-e

az élő szövetekbe is. Klinikai tünetei hőemelkedés, szapora pulsus.


IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan

kiadás

Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része

enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is

nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az

észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen

megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az

antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése, mint például láz. Stb. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/153old


A láz formái
1. A 37-38celsius fok közötti hőmérséklet a hőemelkedés 2.

Ha a hőemelkedés tartós, ez a hőemelkedéses állapot 38-39 celsius

fok közötti hőmérséklet a láz.3. 39-40 celsius fok között magas láz4.

40 celsius fok felett nagyon magas láz.
A láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ-bacteriális

fertőzés vagy egyébb izgatás hatására.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/157old

A pulsus és a lázgörbe kereszteződése mindig életveszélyes állapot

változásra figyelmeztet, és ezért ezt az ápolónő azonnal köteles

jelenteni.

A hőmérőzés ideje. Reggel 7 és 8, délután 16 és 17 óra között

hőmérőzünk.

A lázas betegeket naponta legalább 4-szer-158old orvosi rendeletre

különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg

óránként is hőmérőzünk.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/162old

Pulsus-számolás.

Első feltétele, hogy a beteg nyugalomban, fekvő vagy ülő helyzetben

legyen.Lásd Jónás vallomása 2008 szeptember 19. tanúvallomás. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/186old

Milyen tüneteket jelentsen azonnal az ápolónő?
16. A hőmérséklet hirtelen emelkedése20. Hányás
XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994.

XXII./157old

2.21.3.2.Endometritis : Tünetek: Elhúzódó véres folyás, a megelőző

szülés, vetélés vagy méhűri beavatkozás. Láz, hőemelkedés, emelkedett

fehérvérsejt szám kíséri. Kezelés: Antibiotikum, szükség esetén a

méhűreg kiürítése. 2.21.3.3.A méhizomzat gyulladása ( myometritis )

: Tünetek:

Láz . A diagnózis a kórelőzmény és a fizikális lelet, laboratóriumi leletek

( fehérvérsejtszám, süllyedés ) alapján lehetséges kezelés.

Széles spektrumú

antibioticum, méhösszehúzók adása, súlyosabb esetben a méh

eltávolítása jön szóba. 


XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je

Medicina 1976.

XXIV./28old
Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány

esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a

lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása

cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő,

amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a

szeptikus

állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk,

és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976

.XXIV./47old
A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.
Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak

tapintsa

meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a

gát sebét.

Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő

vizsgálatot kell végeznie. Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet

a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a

méhszájban

mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetek-folyt.48old-ben

hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók

adásával:

a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha

súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is

transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati

sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a

szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály

egyetemi tanárXXVII/46old

Nyilvánvalóan e tanfolyam egyéb helyein is foglalkoznak ezzel az

életveszélyes állapottal, így a shock diagnosztikáját az alábbiakban

foglaljuk össze. Paraméterek: Tensio, Pulsus, Légzés, Bőrszíne,

Hőmérséklete, Vénák teltségi állapota.. 



IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második

javított

kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./15old
Mikor adjunk antibiotikumot? 
Antibiotikum adása indokolt:1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján

feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )2.

Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).
Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak

vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot

nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok

eredményét

megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl.

Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában. Profilaktikus

antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert

kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti

alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a

chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az

antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét

a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották.

Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a

kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás

arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés

következtében létrejött halálozás.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti

alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./116old
Az antibioticumok helyes alkalmazásának elveit Zoltán a

következőképpen foglalja össze: Miután a gyermekágyi láz klinikai

megjelenési alakjai túlnyomó részben enyhe tünetekkel kezdődnek,

a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget

kell tulajdonítani. Az a kérdés ugyanis, hogy a klinikailag enyhe

megbetegedés marad-e ebben az enyhe alakjában, vagy az csak

bevezetője, kiinduló pontja lesz a gyermekágyi láz valamely

súlyosabb megjelenési alakjának: a legtöbb esetben nem dönthető

el megnyugtató biztonsággal. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy

az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen

megbetegedés fejlődnék ki, akkor indokolt ideje korán megkezdeni

az antibioticum-kezelést. /117old/
Nyilvánvalóan még indokoltabbá tesz az antibiticum-kezelés azonnali

bevezetését a súlyosabb tünetek jelentkezése: pl.1. Láz2. Fertőzésre

utaló elváltozás a minőségi vérképben

XXXIII. Scipiades Elemér Dr. Szülészeti előadásai II. Gyakorlati rész

Budapest 1922 Franklin társulat Magyar Irod. Intézet és Könynyomda

kiadása

XXXIII./284old
A rendes gyermekágy láztalan lefolyású ami alatt azt értjük, hogy a

hőmérsék a 38celsius fokot soha nem éri el.


XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar

Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936

XXXIV./77old
Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés

oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is

(szülési hyperthermia). A szülés folyamán fellépő láznál természetesen

első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk.

Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak

a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így

általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül

igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti

beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának

áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési

kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni

ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk

mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.


XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan

Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938

.XXXV./205old
Tünetek
Méhnyálkahártya gyulladás tünetek és kórjelzés: Nem túl magas

hőemelkedés, általános rosszullét alhasi fájdalmak néha görcsös

fájdalmak kíséretében lép fel. 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan

Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./208old

Lázas esetekben minden méhűri beavatkozástól, ezek közül is

leginkább a méhkaparástól tartózkodunk. A lázas állapotban

végzett minden méhűri beavatkozás a fertőzés tovaterjedését,

súlyosabb fertőzés esetén pedig hashártya gyulladást, sőt sepsist

is okozhat.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó

Budapest 1971

XXXVI./241old
A gyermekágyas ápolása
A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés

viselkedésének állandó ellenőrzése.


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó

Budapest 1971

XXXVI./598old

A függelékek gyulladását megfelelő oldalon érzett fájdalom,

tapintásra fokozódó érzékenység, magas láz ennek megfelelő

szapora érverés, fehérvérsejt szám-szaporulat és a vörösvérsejtek

süllyedésének fokozódása kíséri.


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó

Budapest 1971

XXXVI./604old

Valahányszor egy-egy gennyes thrombus részecske kerül a

keringésbe, hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely

24 órán belül sokszor ismét a normális hőmérséklet színvonalára

süllyed.

Ennek a folyamatnak ismétlődése következtében alakul ki a minden

septikus kórképre jellemző intermittáló lázmenet.       /605/ A

megelőzésre Semmelwis tanította a szülészeket és ezeknek a

tanításoknak köszönhetjük a gyermekágyi láz halálozásában

Semmelwis működése után beállott hatalmas javulást. A

Megelőzés vagyis az a követelmény, hogy a fertőzés elkerülésére

a terhességben, szülés alatt és a gyermekágyban minden

lehetőséget

meg kell teremteni, ma is legelsőbb rendű kötelessége a szülés

vezetésével foglalkozó szakembernek. E helyen is hangsúlyozni

szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetében attól

függetlenül alkalmazunk vérátömlesztést, hogy a beteg

vérszegény-e

vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés

nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja hanem egyik

leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is.

Az antibioticumok, chemotherapeutikumok és a vérátömlesztés

kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos

klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás

az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest

1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből

megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki,

idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag

ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a

hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van

a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon

keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk

nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum

kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira,

kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ

vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig

nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem

teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem

mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében

járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a

gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés

határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan

súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az

általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult

klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok,

vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat

is kell alkalmaznunk.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./24old
A láz előnyösen befolyásolta a bakteriális infectiók kimenetelét.

/25old/
A láz a szervezet védekezésének egyik fontos láncszeme. Az enyhe és a

közepesen súlyos infectióban ma már igazoltnak tekinthető a láz és az

EP-ek pozitív szerepe. A láz az esetek döntő többségében segíti

az állati és emberi szervezetet a kórokozók elleni kűzdelemben.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./32old

A láz maga rendszerint ártalmatlan, a legtöbb beteg enyhe

kellemetlenségként éli meg: még magas láz (39-41celsius fok) is csak

hosszabb fennállás esetén jelenthet veszélyt. Ezzel szemben a láz

csillapítása bizonyos emberi fertőzésekben kifejezetten hátrányosnak

mutatkozott. A lázas állapotnak bizonyos emberi és állati

immunreakciók fokozását mutatják. A láz emelheti mind az

antibiotikumok aktivitását (ld.ürítés), mind a szérium baktericit

hatását. Láz mellett az alacsony szérum-vasszint jobban gátolja a

baktériumot, mint normál testhőmérséklet. Több adat szól amellett,

hogy a láz hasznos. A láz csökkentése megfoszt bennünket a betegség

fontos jellemzőjétől, indikátorától: Emiatt tévesen ítélhetjük meg a

beteg állapotát: Nem tudjuk, hogy csak a tünet szűnt meg vagy

valóban javulás lépett fel. /33old/  Ha tehát a láz csillapítása indokolt,

akkor ajánlatos az oki terápia mellett antipyreticumot folyamatosan

adni 24-48órán át és utána kihagyni.


XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./34old
Mint minden más orvosi beavatkozás, a láz kezelése is alapos

megfontolás eredménye legyen, soha ne automatikus, rutineljárás. 

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./39old
Lázas betegek anamnézise, a lázas állapot értékelése, laboratóriumi

diagnózisa
Anamnézis további fontos kérdései: Volt-e a közelmúltban

kórházban, átesett-e orvosi beavatkozáson, kórházi fertőzés, ill.

bacteriaemia lehetősége.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./53old
Alapvizsgálatok lázas betegekben

Első napok szűrő jellegű vizsgálatai kórházban: 1. Anamnézis,

fizikális vizsgálat, teljes vérkép, sűllyedés, vérkémiai vizsgálatok,

vizelet vizsgálat, vérkimutatás székletben, mellkas rtg. , hemokultúra,

vizelet tenyésztés, urulógiai vizsgálat, nőgyógyászati vizsgálat,

antinukleáris faktor, rheuma faktor, fiatalnál-EBV-CMV-szerológia.
Kiegészítő vizsgálatok kórházban CRP,tumormarkerek,tuberculin

bőrteszt,

hasi ultrahang, ha pozitív a ct. Intravaginális- rectalis uh. Gépészeti

vizsgálat, melléküreg, szemészeti vizsgálat, köpet-TBC.-tenyésztés,

citológia-, nyirokcsomó, pajcsmirigy kardiológiai ultrahang,

írrigó-colonoscópia, sternum punció- tenyésztés, Ziehl-Nielsen-Festés,

citológia-:Bármely felületen lévő elváltozásból.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./205old                                Szülészeti lázas állapotok
Az infectio lehet oka a vetélésnek az ascendáló fertőzés

következtében

kialakuló chorioamnionitis által kiváltott méhkontractiók útján.

Előfordulhat, hogy a műtéti beavatkozás során virulens patogének

kerülnek az alsó genitális traktus felől a méhűrbe, emellett

visszamaradó nekrotikus lepényszövet továbbá sérülések

képezhetik a

fertőzés forrását./206old/Fakultatív és anaerob baktériumok

revalenciája panaszmentes nők hüvelyváladékában. Staphylococcus

aureus 5-15% Staphylococcus epidermidis 30-50%Streptococcus

A,B 20-30%A folyamat kezdetben csak a méhűrre lokalizálódik, a

kezelés késlekedése miatt azonban ráterjedhet a myometriumra és a

függelékekre is, sőt peritonitis, sepsis és septikus shock is kialakulhat.

Enyhe esetekben jellemző tünetek a láz, az alhasi görcsös fájdalom

és a hüvelyi eredetű vérzés. Kiegészítő diagnosztikus eljárások:

ultrahang-, ill. röntgen vizsgálat a méhűri residuum, ill. a szabad

hasűri levegő kimutatására, aerob-és anaerob- tenyésztés a

méhűri válladékból és vizeletből, továbbá komplett vérkép és elektrolit

vizsgálatok.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./208old
Szülészeti lázas állapotok

A gyermekágyi láz leggyakoribb oka a szülést követően kialakuló

endometritis, endomyometritis. A prediszponáló tényezők közül az

idő előtti burokrepedés, az elhúzódó szülés, és gyakori vaginális

vizsgálat, a műtétes szülés befejezések a legfontosabbak. A

kórkép első jele a láz. /209old/
A diagnosztikában segítségünkre lehet laboratóriumi vizsgálatok

(leukocytosis, gyorsult vérsüllyedés), valamint a baktieriológia

vizsgálatok (méhűri váladék, ill. hemokultúra). Tekintettel az

infectio polimikrobiális, kevert jellegére, az empirikuson elindított

antibiotikus terápiát úgy kell megválasztani, hogy az lefedje a

szóba jöhető anaerob és aerob baktériumokat.



XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./211old

Ascendáló fertőzés útján a felső genitális traktusba kerülve viszont

súlyos kismedencei gyulladást eredményezhetnek, amelynek a láz az

egyik vezető tünete.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák

jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./117old/
A gyermekágyi láz
A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű

lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést

baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös

magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban,

lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek.

Méhnyálkahártya

gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak

gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi

szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./118old/
A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél

korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek

jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek

túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi

szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./141old/
Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy

parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet.

Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel.

Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal

kezdődik.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák

jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./142old/

A méhfüggelék gyulladásának tünetei:
1. Fájdalom2. Láz3. Folyás 4. Vérzési zavarok
2. A láz a szervezet védekezése a kórokozókkal szemben, ugyanakkor

azonban kimeríti a beteget is. A heveny szagban 39-40fokot is eléri

és rendszerint csak lassan csökkenve megy át a félheveny szakra

jellemző hőemelkedésekbe. A heveny szakot a magas láz szapora

érverés fájdalom jellemzi. A laboratóriumi vizsgálatkor a vörös

vértestek süllyedési sebességének fokozódása, valamint a

fehérvérsejtek számának emelkedése észlelhető.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.

XLII./84old/

Lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörös vérsejtek

fokozott süllyedési sebessége az antibiotikus kezelést is indokolhatja.

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az

antibiotikus kezelést megelőzésképpen is alkalmazzuk.
XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.XLII./117old/
A hevenyszak legfőbb tünete a láz és a fájdalom.
XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.XLII./142old/
A hevenyszak tünetei között a heves fájdalom van kórkép előterében.

A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a vörösvérsejtek

süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó

Budapest 1978.XLIII./84old/

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás felismerése a kórelőzmény

(pl. vetélés, műszeres beavatkozás) adatai és az előbbiekben leírt

klinikai tünetek alapján viszonylag egyszerű.A lázas állapot, fokozott

fehérvérsejt szám, ill. a vörösvérsejtek fokozott süllyedési sebessége az

antibiotikomus kezelést is indokolhatja. A heveny

méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus

kezelést megelőzés képpen is alkalmazzuk. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó

Budapest 1978.

XLIII./142old/
A heveny szak tünetei között a heves fájdalom és a magas láz van a

kórkép előterében. A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a

vörösvérsejtek süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLIV./518old/
Toxicus shock syndroma kialakulhat szülés vagy műtétet követő

időszakban. Klinikum és terápia a toxicus shock syndroma jellemzője a

hirtelen kezdődő magas láz.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLIV./1006old/
Streptococcus fertőzések diagnózis legfőbb pontjai. Hirtelen kezdődő láz,

rossz közérzet. Klinikai tünetek: a streptococcus jellemzője a hirtelen

kezdődő láz. 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó

Budapest 1967.

XLV./61old/
A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek,

s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik

alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti

védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a

fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe./67old/
A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a

fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés,

gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi

berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át

felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás

ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre.

Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh

nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan

tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy

vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt

vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik

meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.


XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó

Budapest 1967.

XLV./72old/
Általában a lobos folyamatnak megbízható jele a láz. Ez kezdődhet

subfebrilitással s később emelkedik 38-39 celsius fok fölé.

Máskor a magas

láz az első tünet. /73old/A gyulladást kísérő jelek közül nagy

jelentősége

van a fehérvérsejtek gyarapodásának.


XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5.

átdolgozott

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./7old/
A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény

(anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a

későbbi lefolyás

pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy

az adatokat

azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével.

A nőgyógyászati

megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz. 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre

Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./84old/
A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű,

amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló

módon terjed fel.

Elősegíti

szülés vagy gyermekágy a

nyakcsatorna védelmi berendezésének

csökkenése. /85old/Tünetek fájdalom láz

és folyás. Meg kell itt

emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek

vetélés szülés után

gyakran

észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés

zavara okoz. Ilyenkor

placenta

szövet vagy bolyhok maradnak vissza a

méh űrében. 


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített

és átdolgozott

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

/88.old/
Sebfertőzés helye és időpontja
Azt tudni illik, hogy a seb-infectiók nagy többségükben a műtőből

erednek. Viszonylagos biztonsággal meghatározhatjuk a fertőzés

helyét, amikor a sebfertőzések sora egyértelmű technikai hiba

eredménye. A műtét utáni harmadik napon belül jelentkező szokatlanul

nagy láz a sebgennyedés rendszerint műtői fertőzésre utal: Ha később,

ez az osztályon szerzett fertőzés bizonyítékának tekinthető, ami sokszor

igaz lehet.



------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó

Budapest 1975./259old/

Szövődményes gyermekágy
A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a

hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés

percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek

figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése

kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések

legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők.

Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények

támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét

helyreállítsa.




------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.

/260old/
A bűzös gyermekágyi folyás mindig fertőzés következménye. A méh

üregébe bejutott bactériumok hatására válik bűzössé a folyás. Az

állapotot rendszerint lázas hőmérséklet kíséri. Bűzös folyás esetén

méhösszehúzószerek nyújtásán kívül antibiotikus kezelést végzünk.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

Vérzések a gyermekágyban
A gyermekágy alatt vérzéseket a méh hiányos visszafejődése,

lepény-, valamint burokrész visszamaradása okozhatja. Az erős

gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása. A méh

igyekszik a szervült véralvadékokkal borított lepénydarabot magából

kilökni. Ez néha erős vérzés kíséretében sikerül is, máskor ez nem

következik be, és a vérzéssel egy időben hőemelkedés, hidegrázás,

magas láz támad. Visszamaradt lepényrész miatt már közvetlen a szülés

után is rendszerint sok vért veszít az asszony, és ehhez most a

gyermekágy alatt újabb, esetleg nagy mennyiségű vérveszteség

társul. Íly módon a gyermekágyas vérszegény lesz. Másik veszedelme

a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt

lepényrészben a kórokozó csírok megtelepedésük és szaporodásuk

szempontjából kitűnő talajra találnak.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/263old/                Gyermekágyi láz
A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a

szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése

révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös

magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben

nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek

a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző

kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz

kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus. 


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/265old/
Tovaterjedő megbetegedések
A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem

csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják

el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk.

Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg

életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás

után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet.

A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel,

illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi

lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A

legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok

maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének

előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus

megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány

szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt

volt.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák

tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/165old/
A gyermekágy 
A szülés után előfordulhat 38celsius fok körüli hőemelkedés. A felszívódási

folyamatok miatt a gyermekágyban is jelentkezhetnek kisebb

hőemelkedések, de ezeket mindig nagy figyelemmel kell kísérni,

mert fertőzés tünete is lehet. /166old/A gyermekágyi ápolás egyik

legfontosabb teendője, hogy az érverést és a hőmérsékletet naponta

kétszer, esetleg 3x mérjük, és pontos láz-pulsus-görbét vezessünk a

lázlapon. 


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák

tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./169old/

A gyermekágy szövődményei
A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni

fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A

megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió

útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét.

Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és

nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános

vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása

enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a

méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal

jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a

fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a

vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki.

Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése

(intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája

szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett eréjes

antibioticum-és sulfonamid-kúra.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi

szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/210old/
A női nem szervek gyulladásai
Általános tünetei a kórokozók mérgeinek vagy az elpusztult

szövetfehérjék felszívódásának köveztében kialakult láz és az

általános gyengeség. /211old/Legtöbbször alulról felszálló fertőzés

okozza a kürtök gyulladását, amely azután magába foglalja a

petefészkeket és a kis medencében körülöttük lévő hashártya

területét is. Kórokozója leggyakrabban gennykeltő baktérium

(staphylo-streptococcus).

FELKÉSZÜLTEM EGY PÁR TANKÖNYVBŐL!!

0

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981.

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

IX. Dr Székely József  Klinikai alapismeretek  Szülészet- Nőgyógyászat köréből  ápolók

Részére   5.kiadás  Medicina kiadó 2014

X. Dr Tallián Ferenc  Gyakorlati szülészet nőgyógyászat  Medicina kiadó 1986

XI. Sherwin B. Nuland  Fertőző gyógyítók   A gyermekágyi láz és Semmelweis különös

története

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994.

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962.

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXII. Dr. Kubányi Endre Szülészeti és Szülészeti műtéttani jegyzetek Budapest A Szent –István- Társulat Kiadása 1920.

XXXIII. Scipiades Elemér Dr. Szülészeti előadásai II. Gyakorlati rész Budapest 1922. Franklin társulat Magyar Irod. Intézet és Könynyomda kiadása

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLIX. Dr. Lajos László Szülészeti műtéttan szegedi orvostudományi egyetem Kézirat Budapest 1960.

-----Dr. Batizfalvy János Egyetemi tanár Medikus jegyzet kézirat Szeged 1958.

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

-----Dr. Vitéz István – Dr. Hűttl Tivadar Sebészeti hygiene Medicina könykiadó Budapest 1964.

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

------Dr. Ludwig Endre Diagnosztikus és terápiás ajánlások az infectológia területéről 2006 november

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

 

A poént még nem lövöm le a beadványhoz, de ezekből a tankönyvekből jól készüljenek az érintettek, mert kicsontozom őket.

Egy pár kérdésben összefoglaltam a lényeget, melyek egyben a vádakat is jelentik!!

1. Nem kell méhűri öblítés, méhűri betapintás után?
2. A nyert kaparékot nem kell szövettani vizsgálatra vinni.?
3. Minden indikáció nélkül méhűri betapintást
kell végezni. ?
4. A legkisebb műtéti beavatkozás után a gyermekágyast nem kell 4 órán keresztül fokozott orvosi figyelemmel kísérni.?
5. 39,9fokos láznál algopyrint ,és demalgonilt kell adni a gyermekágyasnak?. ?
6. Utólagos bejegyzés a dekurzus lapon!
7. gyermekágyas láza esetén, (39,9celsius fok) 11,5 órán keresztül nem kell foglalkozni a beteggel?
8. A gyermekágyast láz (39,9fok) esetén, nem kell antibiutikumos kezelésben részesíteni?
9. Ha a gyermekágyas belázasodik, elsősorban nem a fertőzésre kell gondolni?
10. A dokumentációba utólagosan kell belejavítani, mert az úgy életszerű?
11. Lázas betegnél méhűri kaparást kell csinálni. (kurettage)?
12. A kivett szöveteket 3 napon keresztül tartósítás nélkül kell tárolni, és csak utána kell szövettani vizsgálatra átadni?
13. Az eltűntetett terhes gondozási könyv helyett, négy másik különbözőt kell kiadni, más más tartalommal?
14. Olyan szakértőket kell választani, akik képesek az összes tankönyvi anyaggal szembeszállni?

Greiner Tamás

JOGTALAN JOGOK, MAGYARÁZATRA SZORULÓ KÉRDÉSEK, TANKÖNYVI ANYAGOK!

0

 

Nos IVÁNYI NORMÁL SZÜLÉS UTÁN ÉP LEPÉNNYEL, ÉS HIÁNYTALAN BURKAIVAL VÉRZÉS NÉLKÜL, MÉHŰRI BETAPINTÁST VÉGZETT.   A BETAPINTÁS UTÁN A JÓDOS BETADINOS ŐBLÍTÉST ELFELEJTETTE. DÉLUTÁN 16 ÓRAKOR 39,9 FOKOS LÁZA LETT A NEJEMNEK, AMIRE ŐSSZE VISSZA EGY ALGOPYRIN ÉS DEMALGONIL INJEKCIÓT KAPOTT, MAJD JÓNÁS, AKI AZ ÜGYELETET VETTE ÁT, UGY GONDOLTA, HOGY A LÁZZAL SEMMIFÉLE DOLGA NINCS, EGÉSZEN 11,5 ÓRÁN KERSZTÜL, MERT ADDIG A NEJEM KÖRNYÉKÉRE SEM NÉZETT. NÉHÁNY PROTOKOLLT, AZAZ SZABÁLYT TESZEK IDE FEL, HOGY AKI EDDIG NEM ÉRTETTE, MEG, HOGY MIÉRT SZARHÁZIAK A FENT NEVEZETTEK, AZ MOSTANRA MEGÉRTSE. UTOLSÓ GYILKOS SZAROK!!!    IVÁNYI TANÚVALLOMÁSA SZERINT VIZSGÁLTA A LEPÉNYT, SŐT BETAPINTÁST IS VÉGZETT HOGY MEGGYŐZŐDJÖN AZ ÉPSÉGÉRŐL.  ÉJJEL 3ÓRA35PERCKOR MÉGIS COTYLEDÓ (LEPÉNYVISSZAMARADÁS) TÁVOZOZZ A SZERVEZETBŐL. kÉRDEZEM ÉN?  MIT VIZSGÁLT KÉTSZER???  A KÖZÉPEN ALIG LÁTSZÓDÓ 38,5 FOKOS LÁZ ALIG LÁTSZIK, MERT VALAKI NAGYON IGYEKEZETT ELTÚNTETNI KAPARÁSSAL. EZ AZ OKIRAT AZ ELJÁRÁS FOLYAMÁN EL IS VESZETT, EGYSZERŰEN LÁBA KÉLT, ÉS ÉRDEKES MÓDON, EGY HIVATALOS SZERV SEM KERESI. ÚGY SEJTEM, AZ OKIRATI BIZONYÍTÉKOKAT LE SZOKTÁK FOGLALNI, AZ ELTŰNÉS KOCKÁZATA MIATT. A KÉRDÉS CSAK AZ, HOGY HOL VOLT NAGYOBB VESZÉLYBEN EZ AZ IRAT?????  A BŰNÖZŐKNÉL, VAGY A HATÓSÁGOKNÁL. JÓ VOLNA VÁLASZT KAPNI!!! HA AZ UTÓBBINÁL, AKKOR ESETLEG SZÓLÍTHATOM ŐKET IS BŰNÖZŐKNEK???  EZ EGY JÓ KÉRDÉS, ERRE SEM VOLNA ROSSZ VÁLASZT KAPNI!!

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia
II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012
II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet. 
III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/135oldKözvetlen szülés után a hőmérséklet valamelyest emelkedni szokott, de nem haladja meg a 38celsius fokot.Az egészséges gyermekágyas a továbbiakban láztalan marad, hőmérséklete: 36,5és 37,2 celsius fok között ingadozik. 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/263old.Közvetlen érintkezés útján  kerülnek a bactériumok  a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban streptococcusok, és staphylococcusok.Súlyos esetben a gyorsan szaporodó bactériumok bejuthatnak a vérkeringésbe, amit a hőmérséklet emelkedése hidegrázás jelez. Gyorsan szaporodva elpusztítják a szervezet életfontos szöveteit, és szerveit, s ennek sújyos működési zavar a következménye.
III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/265old.A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik.A beteg nyugtalan, fejfájásról, rossz közérzetről, szomjúságról panaszkodik. Hidegrázás után, a  hőmérséklet a 40celsius fokot is elérheti, sőt e fölé is emelkedhet.A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicilinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibiotikumokkal kezeljük.Ma már a gyermekágyi lázat a legtöbbször antibioticumokkal eredményesen  gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is  a Semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/85old.Tünetek a fájdalom és a láz. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza.A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris polypus kiürül.
IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/94old.A láz a hőszabályzó központ működészavara következtében jön létre, amelyet a lobtermékből felszívódó anyagok okoznakA hőemelkedés elérheti a 39-40celsius fokot, rendesen continua típusú, a nagy ingadozások vagy hidegrázás RITKÁN jelentkezik, ez rosszabbodás jele. A gyulladás enyhülésekor a láz még jó ideig megmaradhat, de alacsonyabb 38celsisus fok körül mozog és csak  lassan megy át subferbrilitásba. A folyamatot akkor tartjuk megnyugodottnak, ha a hőmérséklet több napon át 37celsius fok alatt marad. De gyógyulásról csak akkor beszélhetünk, ha vizsgálat, megmozgatás, havi vérzés ellenére sem emelkedik a hőmérséklet 37celsius fok fölé. A hőmérséklet általában megbízható jele a folyamat intenzításának, és emiatt pontosan kell azt megfigyelni. Gennyképződést áttörést rendesen erősebb hőemelkedés előz meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/54old.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt fertőzések húzódnak meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak. A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük. A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/198oldIgen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium bazális rétegét lehetőleg minél kisebb mértékben károsítsuk.Jódos-vizes méhűri mosás és a nyakcsatorna kijódozása a betapintás végeztével ajánlatos.Ha betapintás után láz jelentkezik vagy az addigi lázas állapot 24órán belül nem szűnik meg, antibiotikumot váltunk!!Mérlegeljük a méh eltávolítását, ha a beteg állapota nem javult vagy ha szepszisre utaló jeleket észlelünk.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/302oldVizsgálati leletek. A fizikális vizsgálat legalább annyi segítséget nyújt, mint a laborleletek együttvéve.A magas láz hozzátartozik a szeptikus sokk klasszikus képéhez!A laboratóriumi vizsgálatnak igen nagy hasznát vesszük nem csak a diagnosztikában, hanem a terápia megválasztásában is. A mennyiségi és minőségi vérképet többször is ellenőrizzük. A vvt-szám, HT és  a Hb rendszerint alacsony a vérveszteség és a toxikus ártalom miatt.

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/169old.A gyermekágyas egészségi állapotára a hőmérséklet és az érverés  viselkedéséből tudunk következtetni. Ebből következik, hogy nagy figyelemmel kell kísérni a hőmérséklet változásait, mert a tartós hőemelkedés, vagy láz, gyermekágyi fertőzés tünete.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/316A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk  A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/322oldA septikus kórképre jellemző a hirtelen magas láz, hidegrázás kíséretében, amely 24órán belül többször a normális hőmérséklet értékére süllyed.A diagnózist ilyenkor megerősíti a vörösvértestek nagymértékben fokozott süllyedési sebessége, az erősen balra tolt qualitativ vékép, a vér bacterológiai vizsgálata, s a haemolysis következtében csökkenő vörösvértestszám, és  haemoglobin-mennyiség
VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936VII/77oldA szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülőcsatorna fertőződéséből eredő lázra kell  gondolnunk, így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A vizsgáló kéz(orvos, bába) vagy eszköz által kívülről bevitt baktériumok. (exogen infectio)
A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba, a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre.  A méh kiürülése kétségtelenül  igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére.

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936VII/78oldLázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,  a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.A méh kiürülése a fertőzés tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük, kétségtelenül fontos tényező

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/342oldA lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton. Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/513old                        Vérzések gyermekágybanElőidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.
Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően  szoros összefüggésben van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások eredményességével. Mind az ideig amíg nem rendelkeztünk a legújabb  kor hatalmas gyógyszertechnikai vívmányaival, nevezetesen chemotherpeuticumokkal és antibioticumokkal, a gyermegágyi láz prognózisa igen súlyos volt. Intézeteinkben fertőzés következtében beállott halállal ma már igen ritkán találkozunk, akkor is inkább vetélés, mint szülés után és pedig bűnös vetélés után, ahol a fertőzés rendszerint igen masszív és annak előidézésében többnyire sokféle baktérium szerepel. 
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/524old
Valahányszor egy-egy gennyes thrombusrészecske kerül a keringésbe hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely 24 órán belül sokszor ismét a normális színvonalára süllyed. Ennek a folyamatnak ismétlődése a minden septicus kórképre jellemző, intermittáló lázmenet kialakulásához vezet. 
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően szoros összefüggésbe van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások eredményességével. Mind ez ideig amíg nem rendelkeztünk a legújabb kor hatalmas gyógyszertechnikai vívmányaival, nevezetesen a chemothrapeuticumokkal és antibioticumokkal, a gyermekágyi láz prognózisa igen súlyos volt.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/526old
Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja, hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticus kezelést.Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a quantilativ vagy qualitativ vérképben. 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. 
XIII/201old
A gyermekágyasnak az első napokban orvosi felügyeletre, szakszerű gondozásra van szüksége. A hőmérséklet az első 12 órában többnyire magasabb, akár a 37,5celsius fokot is elérheti, amely általában nem infectio. 
XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/202old
A hőmérséklet és a pulzus kontrollja. A pulzust naponta kétszer a hőmérsékletet négyszer ellenrőrizzük.
XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/209old
Endo/myometritiszA nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet. Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/92old
Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen                                                   (asepsis-antisepsis)
Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk. a. Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülés alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti. 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/213old
Az olyan láz, amely kétségtelenül már az orvos megérkezése előtt is fenn állott, felmenti az orvost a később kifejlődő gyermekágyi láz felelőssége alól.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/243old
A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/630old

Abban a mértékben, melyben a rothadási csírok szaporodnak s növekedik a képződött rothadási anyagok tömege, emelkedik a láz. Ilyenkor a visszatartott és eredetileg rothadásnak indult lepényrészlet és hasonlók eltávolítása nem segít azonnal. A gyógyulás és a láz teljes megszűnése csak akkor keletkezik be, ha az endometrium megtisztul. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/633old
Az élénk anyagforgalom mellett, mely a peteűr és a méh között fennáll, nem sokáig várat magára a képződött mérges baktérium-termékek felszívódása és ez a testhőmérsék emelkedésében nyilvánul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/656old

A tapasztalat arra tanít, hogy az ilyen diagnózisokkal nem lehetünk elég óvatosak és sokkal inkább eltaláljuk az igazat, ha a lázat kétes esetekben a gyermekágyi sebekkel hozzuk összefüggésbe. Hogy seblázzal van dolgunk, csak a gyermekágyi sebek pontos vizsgálata derítheti fel.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/662old
A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/663oldMindazonáltal, tekintettel a gyermekágyas méh falának rendkívüli puhaságára, a legnagyobb óvatosság ajánlatos és túlságos sok kaparás már azért sem tanácsos, mert megnyithatnók a lepényi vivőeres öblöt és inficiálhatnók. Ezután a méhűr alapos öblítése végzendő.Rothadási láz eseteinek legnagyobb részében elégséges a méhűr egyszeri alapos kitakarítása és kimosása, hogy megindítsuk a gyógyulást. Septiku azaz streptococcusokkal fertőzött s crouposus lepedékkel bevont sebek másféle kezelést kívánnak. Kerülendő mindenféle mechanikai izgatás curette-tel való kaparás. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/543old

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/117old

Gyermekágyi láz

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 


Gondolatok az orvosi hibák, trehányságok sorozatos szabályszegések büntetési moráljához!!

0

http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/

2_2012/az_orvosi

_tevekenyseg_buntetojogi_szabalyozasanak_

vazlata/

III. Az orvosi felelősség büntetőjogi szabályozásának

indokai

Az orvosi tevékenység tárgya az emberi élet, testi épség, egészség.

Érezhetően kiemelten fontos védendő értékekről van szó. Ráadásul,

az orvosi tevékenység egy igen veszélyes terület. Nem maga a célja

veszélyes, hisz a beteg emberek meggyógyítása társadalmilag hasznos

tevékenység. A veszélyt tehát nem a cél hordozza, hanem az ennek

elérése érdekében tett lépések során bekövetkező káros következmény,

ami könnyen lehet akár halálos kimenetelű is. Előfordul, hogy ezek a káros

következmények a gyógyítással együtt járó kockázatok körében értékelhetők,

hisz nincs két egyforma ember és az emberi szervezetreakciói sokszor

kiszámíthatatlanok. Ezen káros következmények viszont előállhatnak akár

szándékos szakmai szabályszegés vagy nem kellő odafigyelés, gondatlan

magatartás következtében is. Ilyen esetben már szükség van az ellátást

végző személy cselekményének jogi értékelésére is. A fokozottan veszélyes

tevékenységet ugyanis fokozott felelősség kell, hogy kísérje, az államnak olyan szabályrendszert kell kiépítenie, mely biztosítja, hogy az élet, testi épség,

egészség megfelelő szintű védelmet nyerjen.[9] E jogi értékelés megvalósulhat

például közigazgatási szabályok, polgári jogi szabályok alapján, végső fokon,

ultima ratio jelleggel pedig az orvosi tevékenység büntetőjogi értékelésével is.

A büntetőjogi szint azonban kétségkívül szükséges, hisz kikényszeríti a

maximális odafigyelést az ellátást végző orvostól. Ez fontos, hisz az orvos a

betege életét, testi épségét, egészségét teszi kockára, ha nemtörődöm,

hanyag magatartást tanúsít. Bár az eddig elmondottakon kívül érdemes a

másik oldalt is kiemelni. Méghozzá azt, hogy az egészségügyi ellátórendszer

számos problémával küzd. Említhetjük itt az orvoshiányt, mely miatt egy

személyre fokozottabb terhelés jut vagy éppen a szűkösen rendelkezésre

álló forrásokat is.[10]

Az orvos büntetőjogi felelősségre vonására jóval szűkebb körben, elvétve

kerül sor a polgári peres eljárásokhoz képest, ilyen módon érvényesül e

szabályok végső esetre történő alkalmazásának elve.[11]

IV. Az orvosi tevékenységgel kapcsolatos büntetőjogi

szabályok rendszere

Az orvosi tevékenység büntetőjogi szabályozásával kapcsolatos tényállásokat

alapvetően két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba olyan tradicionális

bűncselekmények tartoznak, melyek alkalmazhatók az orvosi tevékenységre is[12]:

Btk. XII. fejezet, személy elleni bűncselekmények körében:

  • öngyilkosságban közreműködés (168.§)
  • magzatelhajtás (169. §)
  • foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (171.§)

 

 

Egyéni hozzászólásom

 

Az orvosok fogyásával nem magyarázható, hogy gyilkosokat, felelőtlen

gondatlan embereket tovább hagyjunk garázdálkodni.   Jobb kevesebb

orvos, de minőségi, mint több, és szart sem érőek.   Elgondolkodtató, mert

a végtelenségig nem lehet takargatni a felelőtlenséget, és a hivatalokat,

azaz a rendőrséget, az ügyészséget, és a bíróságokat sem lehet a végletekig

felhasználni ezen egyértelmű gondatlanságok, trehányságok elsimítására,

mert akkorát csorbít a tekintélyükön, főleg a legkézenfekvőbb esetekben,

hogy ezt a vezető kaszt nem vállalhatja be, ha csak nem az a cél, hogy t

eljesen lejárassák saját magukat, és hivatásukat.

 

 

AZ ÉSSZERŰSÉGNEK HÍVE VAGYOK ÉN IS, A BAROMSÁGOKAT MÉLYEN

MEGVETEM!!!

 

Greiner Tamás

Mikor már nem nekem kellemetlen egy tárgyalás témája!!! Feketén, fehéren!

0

ITT MÁR VALÓBAN A VÁDLOTTAK A KLINIKAI ESETEK!!! C § DR. T. CS. ügyvéd biztosítási szakjogász TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG ! Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom. szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint

0

 

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom. szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése alapján a korábban csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs.ügyvéd.. a DR IVÁNYI PÁL, DR. JÓNÁS LÁSZLÓ ÉS DR BRBIK ISTVÁN ellen indult büntetőügyben, mely a Tisztelt Bíróság előtt 12. B. 840/2013 szám alatt van folyamatban

megismételt bizonyítási indítványunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

Több alkalommal jeleztük a Tisztelt Járásbíróság részére, hogy a beszerzett szakvélemények között önmagában – ideértve az elmúlt tárgyaláson ismertetett, a polgári peres eljárásban beszerzett szakvéleményeket és a jelen eljárásban beszerzett szakvéleményeket is – és a szakvélemények és a csatolt szakmai irányelvek között olyan lényeges, az ügy eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében jelentős ellentmondások állnak fenn, mely nem teszi elkerülhetővé a vitás kérdésekben új szakvélemény beszerzését.

 

Mivel a bíróság tájékoztatás szerint erre a pótmagánvádló által beszerzett szakvélemény alkalmatlan és a szakértője az eljárásban nem vehet részt – bár szerintünk kirendelésének akadálya nincsen - , így továbbra is kérjük a már megjelölt kérdésekben új szakértő kirendezését, melynek személyére javaslatot is tettük, a valamennyi szakértő által a szakvéleményben munkaanyagként idézett dr. Papp Zoltán személyében.

 

A Be 76. § (1) szerint a  bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.

A (2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság - jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva - a büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett.

Az eljáráshoz a felek csatolták a polgári peres eljárás és a folyamatban volt közigazgatási eljárás szakvéleményét is, melyek a jelen ügyben beszerzett szakvéleménnyel részben ellentmondásban állnak ( dokumentációs hiányosságok, mulasztások, diagnosztikai tévedés fennállása és ezzel összefüggő késedelem megállapítása )

Erre figyelemmel jogszerű ítélet meghozatala jelen ellentmondások tisztázásáig nem lehetséges, a bíróság ennek feloldásához szükséges szakértelemmel nem rendelkezik.

A  Be 111. § (1)  bekezdése szerint ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, vagy egyéb okból szükséges, más szakértőt kell kirendelni.

A (2) A terhelt és a védő a nyomozás során indítványozhatja más szakértő kirendelését. A kirendelésről az ügyész határoz.

Az ügyész jogai jelen eljárásban a pótmagánvádlót illetik meg.

A (5)  bekezdése szerint ha ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással, a szakvélemény kiegészítésével vagy a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával (125. §) nem tisztázható, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra újabb szakvélemény beszerzését rendelheti el.

A fenti jogszabályban írtak a pathológiai minta tekintetében is megállapíthatóak, ezekben is lényeges eltérés van ( lsd Sz. G. szakvéleménye ) így ezen eljárásban sem mellőzhető a nevezett személy szakértőként való kirendelésre és a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatása.

 

A klinikai irányelve és a szakmai szabályokkal feketén- fehéren megállapítják a kezelő orvosok és a szakszemélyzet kötelezettségeit, akár a Bumm- kanalas beavatkozás, akár a magas láz jelentkezése során alkalmazandó eljárás tekintetében.  ( „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”)

 

Ezen megállapítások ellenében állapítja meg a kirendelt szakértői csoport, hogy nem történt mulasztás, ezzel azt mondják ki, hogy a szakmai szabályok és irányelvek nem alkalmazandóak, nem valósak, azonban ennek okát nem adják.

 

A szakmai szabályok alkalmazását jogszabály írja elő, azt szakértők nem bírálhatják felül, hogy a vádlottak  felelősségét csökkentsék. Ezen ellentmondások tisztázásának elmaradása esetén az eljárás szabályai sérülnek és nem kerülhet sor megalapozott döntés meghozatalára, így kérjük az indítvány teljesítését.

 

A beadványt a jogi képviselők részére megküldtük

 

Szeged, 2016. július 08 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Ebből részünkre semmi nem teljesült. A bíróság szart a jogainkra!!!

 

Tárgyaló teremből III.

0

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Volt már egyszer egy méhűri letapintás. Abban az esetben,ha véres az uterus, atónia irányába kezdték el kezelni, teljesen szakmailag helyesen. Azonban ez nem volt elegendő, nem csillapodott a vérzés, ezért döntöttek úgy, hogy és az ultrahang lehet, hogy pont egy véralvadékot vett fel a méhüregében, véralvadékot véleményezett, esetlegesen retenciónak, de akkor találtunk megint egy okot. Tehát egy oknyomozással mint általában a betegség diagnózisa, az is egy oknyomozási tevékenység különböző algoritmusok alapján, és itt a szakmailag előírt algoritmus követése maradéktalanul megvalósult megítélésem szerint. Ezért meg kell ezt ismételni. Annak ellenére, hogy valaki ezt nem így állítja én magam is megismételtem volna a méhűri betapintást, miután felvetődik a retenció illetve az abrázió, ez már méhkaparás, erőteljesen kell kiüríteni a méh üregét, hogy össze tudjon a méhizomzat húzódni. A méhizomzatnak van egy sajátossága, amikor valami idegen test benn marad, egy picike lepénydarab, pl. terhesség megszakítás után egy kis ujjbegynyi szövet, benn maradt egy icike-picike kis lepényszövet, és nem tud a méh rendesen összehúzódni.

Észlel valamilyen idegen testet, és az összehúzódást gátolja. Ugyanígy van a gyermekágyas állapotban csak azzal a különbséggel, hogy egy óriási méhüregről van szó, tehát bent marad egy jelentősebb burokrész, vagy jelentősebb kisebb-nagyobb lepénydarabka, nem tud összehúzódni.

Kérdésem:

Épnek írtak le mindent!  Be is tapintottak! Mi is maradhatott még bent??  Mire utalt az előző napi  39,9 es láz??

Varga sebész milyen jogon foglal állást bármiben is?  Varga dr. menjen hadi sebésznek, a fronton lehetett így gondolkodni az I. világháborúban, de nem a XXI. században!

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Milyen tünet kísérte akkor, ha én most klinikusként ott lennék, és mit tennék. Két tünete volt, volt egy alvadásos vérzése, és volt egy lázas állapot, ami 38,5 fok. Elsődlegesen azonban mivel alvadékos a vérzés, DIC-re nem gondolok, nyilván, mert alvadt a vére. Elsődlegesen a fertőzésre gondolok, melynek a leggyakoribb gyermekágyi oka a lepényrész visszamaradása. Ezért azonnal elkezdem az antibiotikumos kúrát.

Megjegyzésem:

Tudja az anyagot, csak rosszul, félrevezetve alkalmazza!

A másik, a lepényrészt el kell távolítanom, ezért elsőként nézek egy ultrahangot, hogy valóban lepény

része maradt van-e, maradt-e vissza, és mivel az ultrahang leírt egy 18 mm-es lepényszerű szövetet,

azonnal elvégzem a patológiás indokok alapján a méhűri ismételt beavatkozást.

Megjegyzésem:

Ezt láthatta volna már az elsőnél is!! Mitől volt ép a lepény?? Nálam a 18mm az majd 2 cm..

Ezért azonnal elkezdem az antibiotikumos kúrát, ugye kapott 1,2 g Augmentint, amely közismert, hogy fél-egy órán belül hat, terápiás szintre emelkedik a vérben, hiszen a vérfehérjékhez kötődő százaléka mindössze 18 %-a. Azonnal szabadon kering a vérben, és fél órán, egy órán belül terápiás szinten van a gyógyszer hatása.

Megjegyzés:

Jól mondja, csak sorrendet cserélt, illetve időpontot felejtett!

Bumm kanállal szoktuk elvégezni, annyi a különbség ilyenkor, itt már antibiotikumos profilaxis történik, ez megtörtént, illetve szövettani vizsgálatot kell végezni. Ez is megtörtént. A profilaktikus javallat alapján végzett szülés utáni betapintás sem antibiotikumos profilaxist nem igényel, sem pedig szövettani vizsgálatot.

Párhuzamosan mentek a laborvizsgálatok, a vérkép, a CRP, az alvadásvizsgálat ez mind időigényes.

Megjegyzés:

Mikortól?   Mi és mennyire időigényes?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Ennek banálisabb okai lehetnek, hogy lepényrész visszamaradása, hiszen ha azt eltávolítom, akkor meggyógyul antibiotikum kíséretével.

Megjegyzés:

Jól mondja, így kellett volna…

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Különösebb jelen esetben nem volt a szülés körül olyan körülmény, amely indokolta volna a szokásosan kötelező két órán túl menően is egy fokozottabb megfigyelését a sértettnek.

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Beavatkozást követően is nem volt vérzés. Teljes jólét állapotában volt a sértett.

Tehát nem indokolt különösebb odafigyelés.

Megjegyzés: Indikáció nélküli, méhűri betapintás jódos betadinos öblítés nélkül!   Majd 16 órakor 39,9c  láz.

Folyt. Köv.

Greiner Tamás

LÁTSZATRA SEM ADÓ ELJÁRÁSOK NEVEKKEL!!

0

Látszatra sem adó eljárások nevekkel!
Az ilyen bírósági tárgyalásokon az orvosok arra törekednek, hogy velük, és szakértőikkel egyetemben, olyan megalázó többséget tudjanak alkotni, ahol a vádló megszólalásakor többen rárivalkodva, majd hazugságokat többször ismételgetve, melyek nyilván valóan a tényekkel, és a tudománnyal köszönő viszonyba nincsenek, oly mértékben szorítsák a károsultba a szót, hogy neki kedve már megszólalni ne legyen, így a bírónak már más feladatot nem adtak, mint elmondásaik szerint a sok zagyvaságuk alapján hozzon ítéletet. Meglepetéssel szolgálhattam, ennek a pár szélhámosnak, nevezetten Berbiknek, Jónásnak, és Iványinak, akik igen trükkösen elintézték  egy elfogultsági kérelemmel, hogy az általam felkért szakértő, a tárgyalást végig hallgathassa, abba bele ne szólhasson, véleményét el ne mondhassa. Ebben a ténykedésben jelentős szerepet Játszott Berbik, aki az élete folyamán munkahelyeit tekintve, Szegedtől –Esztergomig, nem sok szeretetnek örvendett, örömet csak akkor okozott, mikor munkahelyeiről eltávozott. Itt kell elmondanom, hogy Szakértőmnek oly módon adtak lehetőséget a segítségre, hogy az ügyvédemmel, és velem konzultálva, mi elmondhattuk a szakértő felénk elmondott véleményét. Ám ez nem lett annyira egyszerű, mert tudatában voltak az emberi elme határainak, és olyan jelentős témaköröket beszéltek ki a szakértőik, melyeket ott helyben lereagálni képtelenség volt. A bíró erről a kis trükkről úgy tett, ártatlan fejével, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne!! Ez volt Berthold Bíró!!!(Tatabánya büntetős). Végül abban maradtunk, hogy a szakértőnk jegyzeteljen, és utólagos beadványával cáfolja meg a ráolvasottakat, ahol még a saját szakértői véleményét sem hagyta Berthold bíró megvédeni, szóban, ütköztetve az ellentéteket, és végig kellett hallgatni, ahogy a sok mellébeszélést, iratellenes dolgokat, fontos időbeni tények kihagyásán átléptek, és tovább folytatódott a tárgyalás, hitelesítve azokkal a tényekkel, hogy nekünk nem volt hozzászólnivalónk, a hamis tanúk, pedig elmondták a frankót. Úgy állították fel a rendszert, láthatóan már gyakorlottan, hogy a négy ellenünk beszélő szakértő mellé, felsorakozott a három vádlott, és melléjük két ügyvéd, így mi a tárgyaláson az ügyvédemmel magunkra maradtunk.  Mikor észrevettem, hogy ez a pótmagánvád, semmi másról nem szól, mint a pótmagánvádló anyagi , és érzelmi megtöréséről, és olyan igazságtalan dolgokkal való tények elfogadtatásáról kényszerrel, a jog trükkökre való felhasználásával, hogy megtörésre kényszerítsék az áldozatot. Nem kímélve, sőt figyelembe se véve azt a hátrányos helyzetét, amelyet pontosan a vádlottak idéztek elő. Elmondanám, hogy nem csak nem kímélve, hanem gusztustalanul tudatosan felhasználva azokat a gyenge pontokat, melyek akár lelkileg, akár időben, és nem utolsó sorban anyagilag ők hoztak létre a tettükkel. Eddig bíróságon történő találkozások alkalmával, a szemükben a legsekélyebb együttérzés sem mutatkozik, leginkább, az jön le a viselkedésükről, hogy gondolom, hogy én naív ember, nekibátorkodom, menni, az általuk igen nagyra becsült tudománynak, melyet hitelesen csak ők képviselnek.  Mikor ezeket a tényeket már világosan átláttam, és azt is, hogy mesterségesen írásban válaszadásokra kényszerítenek, a szakértőmön, és az ügyvédemen keresztül, rájöttem, hogy ezen írások tartalma, nem igen érdekes, inkább az ezek által a zsebemből  kihúzott pénzmennyiségnek volt jelentősége számukra. Tudni kell ehhez azt, hogy mint pótmagánvádlóval fizettetik meg a saját szakértőm írását természetesen, de az ellenfél táborából, az ellenem irányuló hamis, tényeket kihagyó szakértői véleményeket is, melyek 100 ezres nagyságrendűek darabonként. Várják tudatosan azt a pillanatot, amikor már nem érkezik válasz, hisz az ellenfél az igazát  már soha nem fogja tudni bizonygatni. Így nyugodt lelkiismerettel továbbra is visszamehetnek a saját kórházaikba dolgozni, és úgy tesznek, mintha mindent a legnagyobb  rendben hagytak volna maguk után. Itt jött a gondolat, hogy tankönyveket kell vennem, és akarva nem akarva bele kell vessem magam a szülészet tudományának azon részébe, mely nálunk felvetette, a gondatlan orvosi magatartás alapos gyanúját. Érdekes módon az 56 db feldolgozott tankönyv anyagával, már nem óhajtottak vitatkozni az érintett orvosok, csak tanúvallomásaikkal szerették volna igazolgatni, az általuk el nem végzett vizsgálatok valódiságát, melyeket egyetlen általuk kiadott orvosi lappal, ápolási lappal, igazolni nem tudnak. Számukra teljesen bizonyossá vált, hogy nem csak sok helyen felületesség, szabályok megszegése, és tudatos félrevezetés folyik, akár az orvosok, de most már a hatóságok részéről is, mert irányvonalnak tekintik azt a tényt, melyben itt az Esztergom rendőrkapitányságon Keil István volt bünügyi osztály vezetője, megszüntette az eljárást, úgy, hogy az első kiadott hatósági felkérésre megírt szakvéleményre reagálni nem hagyott.  Ezzel olyan utat tört a többi hatóság előtt, hogy mindegyik lássa, hogy merre kell vinni az ügy kimenetelét, minden ténnyel ellentétben. Aztán innét jön a kálvária, melynek szülőatyja  az esztergomi bűnügyi osztály.   Majd folytatom tovább, egyenlőre ennyi!!Jelen büntető bíró, még ítéletet nem mondott, így nincs miért megnevesítenem. Az 56 db tankönyv amit beadtam sűrítményben, rendelkezésére áll. Az ő egyéni elbírálása, és egyedüli hatalma ezen szakaszban, hogy a tankönyvek , vagy a nem általunk képviselt szakértők mellett dönt. Úgy gondolom, 1910-től, 2012-ig a tankönyvek sokasága lefedik a szülészet tudományát, annak fejlődése évről évre követhető. Ehhez csak a kijelölt részeket el kell olvasni, hisz ezért adtuk be bizonyítási papírokként.
Üdvözlettel: Greiner Tamás

Nos mivel időközben az ítélet megszületett, és az elmarasztalásuk elmaradt a vádlottaknak, így elmondhatom, hogy Rázsó Ferenc bíró volt, aki folytatva elődje munkáját, minden szabályszegésével egyetemben, ugyanazon fonalon folytatva az eljárást, a szakértői vélemények aggályosságának ellenőrzése nélkül, mely egyébként nem önálló döntésén alapulna, hanem igen is a tudományos tényekre hagyatkozva kellett volna ítélkeznie!  Ezek teljes nélkülözésével, a kirendelt szakértők álláspontjaira hagyatkozva, melyek többszöri felszólításunkra, is aggályosak a tankönyvek szerint, hozta meg azt az ítéletet, mely ugyan nem végérvényesen, de első fokon 8 év alatt hozta meg azt a végeredményt, mely sem a tudománnyal, sem a hatályos törvényekkel, köszönőviszonyban sincs!


DR. Jónás László hazudik mint a vízfolyás, hogy mentse a bőrét!!!

0

Nagy igazság

Nem bírtam ki, azt ígértem, hogy megvárjuk a jegyzőkönyvet!!

Nem várjuk meg!!  Íme két oldal JÓNÁS mai beadványa. A pofátlanság

már nem

ismer határokat, ezért úgy gondoltam, felteszem, hogy mindenki lássa,

miről

beszél ez az eszement!!! A dekurzus lap egy részletét bemásoltam, melyből

feketén fehéren

kiderül, hogy

Jónásnak  egyetlen bejegyzése volt a papíron, kár, hogy azt is utólag tette.

16 óra, és a 29.-e 3 óra 35 között középen van egy bejegyzése, mert már

máshova nem tudta besúvasztani.(37,7c fok, 84 pulzus) Ehhez képest a

beadványában úgy beszél, mintha egész idő alatt csak a nejem lett volna a

programja, hogy kezelje. Az osztályos orvosra hivatkozik, aki jelen

esetben

nem  a per tárgya, egyébként Szentjóbi orvosról van szó benne, rá

hivatkozik!!  Szentjobbi  a 39,9 fokos lázra rendelt el algopiryn, és

demalgonil

injekciót. Ehhez tudni kell, hogy spontán szülés történt, vérzés, és

lepényvisszamaradás nélkül, IVÁNYI leírása szerint, majd javallat nélkül,

Iványi eszközölt egy méhűri betapintást, melyhez elfelejtett jódos

betadinos öblítést alkalmazni. 4 órával később jelentkezett a fent

nevezettv39,9c láz,

melyet Jónás a mostani beadványában is kiszáradásos hőnek nevez.

Ezzel pontosan 16 órától, másnap 03óra 35 percig úgy gondolta semmi

tennivalója nincs. Ehhez azt kell tudni, hogy az általam feldolgozott

tankönyvekből

negyven arról tanúskodik, hogy 38,3 fok feletti gyermekágyas esetében ,

főleg ezekkel az előzményekkel mindenképpen elsősorban a fertőzés

lehetőségét

kell számba venni, és ha azt laborokkal, és egyéb vizsgálatokkal kizárta,

akkor

lehet tovább lépni!! JÓNÁS az itteni beadványában arra hivatkozik, hogy

együtt

nézték meg a nejemet, és megnyugtatónak tartotta, a lázcsillapító hatására

leküldött lázat, és simán kiszáradásos hőnek nevezi, még most is. Jónás

tanúvallomása alapján, a pulzust akkor mérte, mikor a nejem sétált a

folyoson.

Nos két helyen sántít a története. 1. Nem sétált a folyosón, mert olyan

rosszul volt.2. A pulzus ülve, vagy fekve nyugalomban lévő állapotban

mérjük.

Tankönyvi anyag!!!  A laikusoknak és hülyéknek mindent be lehet adni!!!  Bemásoltam az

ápolási lapot is, hogy látszódjék a szeptikus lázmenet. Jónásnak mindezzel

csak

éjjel 3 óra 35 perctől lett dolga, mert addig úgy gondolta, hogy saját

magát is

ellátja a nejem.  Volt pofája ilyen gusztustalan dologgal előállni, mikor

jól

tudja, hogy tankönyvileg ki vagyok hegyezve erre a témára. Nos a

jegyzőkönyvet is bemásolom majd , hogy tisztán fekete  fehéren

olvashatóak

legyenek a kérdések, és a válaszok. Mikor a baktériumok, és a

toxinok, már visszafordíthatatlan folyamatokat hoztak létre, addigra

úgy fogalmaz JÓNÁS,

hogy minden lehetséges vizsgálatot megtettek, hogy megmentsék

a nejemet.

Egy féreg különb vallomást tesz, mert ez amit leírt, csak saját

magáról állít ki

bizonyítványt.  Egyenlőre ennyi, aztán jelentkezem!!!

 

 

 

A 39, 9 fokos láz kontroll mérésére az eredmény 39,5 fok volt,

ami tisztán világosan kiolvasható az ápolási lapról. Tehát Jónás

a vízfolyásnál is folyékonyabban hazudik. A lázcsillapító hatására

1 óra alatt, összességében 4 tized fokot csökkent a hőmérséklet,

mindezt egy szülés utáni méhűri betapintás után, mely nem a szakma

szabályai történt, és a lázcsillapító sem a helyes terápia ebben az esetben,

ami Jónásnak, aki már 39,5 fokos lázzal vette át a nejemet, elmondása

ellenére.  Úgy gondolta Jónás, hogy szülés után ilyen mértékű lázzal nincs

teendője. Olvashatott volna egy pár tankönyvet, ezzel kapcsolatban,

talált volna elfoglaltságot  bőven.

Jól kiolvasható az is, hogy a szemrevételezett lepényt vizsgálva, majd

betapintva szülés után, másnap 3óra 35 kór, nagyobb darab cotyledó ürült.

Tankönyv szerint az ilyen cselekedet az orvostól, a sír szélére taszítja a

betegágyast!!!  Meg is tette. És nem csak a szélére!!!

Üdvözlettel: Greiner Tamás

2016.06.23.

HOGY BESZÉLNEK MELLÉ SZAKÉRTŐK, VAGY HOGY HALLGATNAK EL KONKRÉTUMOKAT

0

A NAGY BETŰKKEL ÍRT RÉSZEK, A

SAJÁT HOZZÁSZÓLÁSAIM, A

TANKÖNYVEK

ALAPJÁN.

dr. Varga Erika

mb. megyei tiszti főorvos

 

 

Veszprém Megyei Kormányhivatal

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

  1. 3. Ép lepény és hiánytalan burkok megszületése után szükséges-e az un.
  2. Bumm-kanállal történő méhbetapintás elvégzése? Ha igen, milyen
  3. indokok alapján.

A magyarországon hatályos szakmai protokollban nem található javaslat ép lepény és burok

esetén a méhüreg műszeres, vagy manuális ellenőrzésére. Azt azonban figyelembe kell

venni, hogy gyakran az épnek ítélt lepény, illetve burok után is később kiderülhet

kisebb-nagyobb szövetvisszamaradás a méhűrben. A biztonság érdekében, profilaktikusan,

egy konkrét esetben helye lehet a Bumm (nagy tompa) kanállal történő revisionak.

Országunkban is vannak olyan intézmények, ahol minden spontán szülés után műszeres

méhűri ellenőrzést végeznek.

Összegezve: nem szükséges, de profilaktikus javallat alapján elvégezhető. 

  (ITT ELFELEJTETTE MEGEMLÍTENI, A JÓDOS BETHADINOS ÖBLÍTÉS HIÁNYÁT,

AMI PONTOSAN A FERTŐZÉST LETT VOLNA HIVATOTT  MEGAKADÁLYOZNI!! )

5. A szülést követően Greiner Eszter állapotkövetése a szakma szabályai

szerint történt-e, és ezt megfelelően dokumentálták-e? (vérzés mértéke,

testhőmérséklete, laborvizsgálatok stb.)

Az ún. postplacentáris szak a magzat megszületésétől két óráig tart, amikor a

gyemekágyast a várható, olykor súlyos szövődmények miatt a szülőszobán kell megfigyelni

és tíz-harminc percenként az ellenőrzést a szakmai protokollnak megfelelően kell elvégezni.

(P.Z. 389. o.). Amennyiben minden rendben van, két óra után a gyermekágyas osztályra

helyezhető. A dokumentáció szerint a gyermekágyas életfunkciói, szülészeti státusza

rendben volt, így jogosan a gyermekágyas osztályon helyezhették el. A három órával

később megállapított láz, az elrendelt terápia (lázcsillapítás) a dokumentumokban szerepel.

A szülés utáni első napon fellépő láz antibiotikus kezelést nem igényel. Nem kötelező, de

célszerű lett volna ekkor vérképet, CRP-t vizsgálni. Az osztályon jó állapotú gyermekágyas

obszervációját a szakdolgozók (szülésznő, vagy ápolónő) is végezhetik, és kóros észlelések

esetén jelentik az orvosnak. A dokumentumok szerint. ez így történt.  A 24 órán belüli láz

oka: nagy fokú izommunka, dehydratáció és általában egy napon belül elmúlik.

(P.Z. 365. o.)  A tankönyv szerint „ Az első két nap során jelentkező láz esetén

extragenitális, még ezt követően elsősorban genitális eredetre kell gondolni.

( ITT ELFELEJTI KÖZÖLNI, HOGY A 40 FOKOS LÁZ, PAPP ZOLTÁN TANKÖNYVE SZERINT

SEM FÉR BELE, A BETAPINTÁS UTÁN FŐLEG NEM, A KIFÁRADÁSOS HŐEMELKEDÉSBE,

DE MÉG AZ ELSŐ NAPOS LÁZBAN SEM, MERT A TANKÖNYV EGYÉRTELMŰEN LEÍRJA, NEM

EZ KONKRÉTAN, HANEM BÁRMELYIK!!!  ILYEN LÁZ ESETÉN ELSŐDLEGESEN A

FERTŐZÉSRE KELL GONDOLNI, ÉS A FENT NEVEZETT VIZSGÁLATOK NEM

ELVÉGEZHETŐEK, HANEM ELVÉGZENDŐEK, KÖTELEZŐ JELLEGGEL. EZEKBŐL A

VIZSGÁLATOKBÓL EGY SEM TÖRTÉNT MEG, MI TÖBB A LÁZCSILLAPÍTÓVAL CSAK AZ

ESÉLYÉT VETTEL EL, A PONTOSABB DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSÁNAK.  TOVÁBBLÉPVE OLYAN

LEÍRÁST SEM TALÁLTAM EGYETLEN TANKÖNYVBEN SEM, HOGY ILYEN ELŐZMÉNYEKKEL,

ÉS ILYEN MÉRTÉKŰ LÁZ MEGÁLLAPÍTÁSA UTÁN, VALAKIT ORVOSI FELÜGYELET  NÉLKÜL

KELL HAGYNI, MAJD 11,5 ÓRÁN KERESZTÜL!!!  EZT TETTE JÓNÁS DOKTORNAK NEVEZETT

SARLATÁN, KONTÁR, MINDENKI NEVEZZE SAJÁT SZÁJA ÍZLÉSE SZERINT. )

6. Szülés után kb. 5 órával milyen jelentősége van egy közel 40 fokos láznak,

mennyire szokványos ez szülés után, utalhat-e fertőzésre, a szakma szabályának

megfelelően vizsgálták, illetve értékelték-e ezen tüneteket, megfelelő volt-e a

terápia? Megfelelő-, hogy a lázas állapot észlelését követően csupán 16 órával

történjék meg az antibiotikum adás? Tekinthető-e ez késlekedésnek, ill. a

korábban megkezdett, széles spektrumú antibiotikum adásával megmenthető

lett volna néhai élete?

A szülést követő 24 órán belüli láz normális jelenség, kivizsgálást nem igényel, a terápia a láz

csillapításban kimerül. A továbbiak a hőmenettől függően szükségesek.

(P.Z.365.o). 24 órán túli láz esetén keresni kell a kiváltó okot.

A 39,9 C fokos láz utalhat fertőzésre is, de ez csak utólag dönthető el.

Az ismételt lázkiugrás (ami 11 óra 35 perccel később volt) idején a szakma szabályainak

megfelelően Augmentint adtak iv. Semmi nem indokolta az ún. széles spektrumú

antibiotikus terápiát, nem javította volna a prognózist. A második lázkiugrás idején készült vérkép, ami nem utalt súlyos állapotra (Hgb:100 g/l Htk:30%, CRP:169,7  mg/l), illetve vérátömlesztéshez készültek. Késlekedésről nem lehet beszélni.

 

A PAPP ZOLTÁN FÉLE TANKÖNYV IS ARRÓL ÁRULKODIK, BÁRMELY KIADÁSA,

HOGY A GYERMEKÁGYI LÁZAT NAGYON KOMOLYAN KELL VENNI, ÉS KIFÁRADÁSOS HŐRŐL,

38,3 FOKIG BESZÉLÜNK, ÉS NEM TOVÁBB, MINT AHOGY ITT A FENT EMLÍTETT

SZAKÉRTŐ MOSDATNI PRÓBÁLJA EZT A PÁR SZERENCSÉTLENT.   EZ EGY EGYÉRTELMŰ

BÍRÓI FÉLREVEZETÉS, MERT HA A BEADOTT 56DB TANKÖNYV ANYAGÁVAL ÖSSZEVETIK,

RÁJÖNNEK, HOGY EGY ÓRIÁSI MELLÉBESZÉLÉSRŐL SZÓL AZ EGÉSZ. PERSZE EHHEZ EL

KELLENE OLVASNI AZOKAT A RÉSZEKET, MELYEKET PIROS KIEMELŐVEL MEG IS

JELÖLTEM A BÍRÓK SZÁMÁRA.

7. Milyen magyarországi gyakorlat van a különös ok nélküli műszeres méhűri

revisiora? Az indokot, azaz az indikációt fel kell-e tüntetni? Megtörtént-e ez

jelen esetben?

A beavatkozást követően a tankönyvi leírásnak megfelelő antibiotikum adásának

elmulasztása hoyan minősíthető, és hogyan minősíthető abban az esetben, hogy a beavatkozás után néhány órával 39,9 fokos láz jelentkezik?

Magyarországon, mint már korábban utaltam rá, van néhány intézmény, ahol valamennyi

spontán szülés után méhűri revisiot végeznek. Nyilván ezen esetekben külön műtéti

indikáció, mivel betegség sincs, nem létezik, illetve maga a szülés lezajlása képezi az

indikációt. A beavatkozásnak természetesen van kockázata, lehet maradandó

következménye. Jelen esetben zavartalan volt a műszeres méhűri ellenőrzés.

A méhűri műszeres (Bumm-kanál) revisio, de még a kézi méhűri betapintás sem indokolja

az antibiotikus terápiát. A láz, ami jelen esetbe fiziológiás, a szülés után, nem a méhűri

revisiot követően jelentkezett.

AZ ELŐBB ÍRTA LE EZ A SZERENCSÉTLEN, HOGY MÉHŰRI REVÍZIÓ UTÁN KELETKEZŐ

LÁZZAL NINCS TENNIVALÓ, MOST MEG LEÍRJA, HOGY  A LÁZ NEM A REVISIO UTÁN

KELETKEZETT!!!  ERRE KELL CSOMÓT KÖTNI!!!

 

 

9. A méh eltávolítása után a szakma szablyainak megfelelően történt-e annak

tárolása, ill. szovettani vizsgálatra küldése? A szakmai protokoll kötelezően

előírja-e ilyen (problémás) esetben az eltávolított szerv szövettani vizsgálatát,

megfelelő tárolását?

A szervezetből eltávolított szervet, ha azonnal nem kerül feldolgozásra, formalinban kell

tárolni. A szövettani vizsgálatot a szakmai protokoll előírja, elengedhetetlen.

A szülészet-nőgyógyászati protokollban nem szerepelnek a szövettani vizsgálatra szánt

anyag tárolási feltételei, feltehetően ez a korbonctani protokollban található meg.

10. A méhüregben látott Gram pozitív Streptococcus felhők tömeges előfordulása

létrejöhetett-e a méh 3 napon keresztül fixálatlan állapotban történő tárolása

miatt, vagy ez a fertőzöttség már az anya életében fennállhatott, a szülést

követő állapot súlyosbította, okozva ezzel a szülés napján fellépő igen magas

lázat?

A kérdés szakszerű megválaszolására patológus, vagy mikrobiológus az illetékes.

11. Mivel magyarázható a gyulladásos sejtes reakció majdnem teljes hiánya a

megállapított bakteriális fertőzés és szövetelhalás ellenére?

A gyulladásos sejtreakció hiánya feltehetően a rapid kórlefolyása magyarázható, de

szakszerű választ szintén a patológus, vagy mikrobiológus adhat.

13. Miben látja a szakértő a szokványostól eltérő gyermekágyas időszak

lefolyását, a rendelkezésre álló iratokból, leletekből, a decursusból fellelhetők-e

ezen jelek? Véleménye szerint a megtett intézkedések a szakma szabályainak

megfelelőek voltak-e? Elfogadható-e, hogy a 16 órakor észlelt 39,9 fok, majd

17 órakor (?) leírt 37,7 fok után további lázmérés hajnali 3 óra 35 percig nem

történt, illetve ezt követően, a beteg haláláig nincs bejegyezve újabb lázmérésre

vonatkozó adat?

A zavartalan korai gyermekágyas szaktól a konkrét eset eltért. Nem minden esetben

jelentkezik láz, nem mindig konstatálnak feljegyzésre érdemleges vérzést, nem jellemző

a hányás. A dokumentumokban rögzítettek szerint ezeket a tüneteket időben észlelték,

megfelelően kezelték.

A feljegyzések szerint hőmérsékletet mértek 13.13-kor (37,1 C), 16,00-kor (39 C),

16,40-kor (38 C), 18-19 ó. között (37,7 C). Ezt követően, ha semmi esemény nem

történt hajnali 03.35-ig, nem volt szükséges a

hőmérséklet ellenőrzése és a feltehetően fáradt gyermekágya ébresztgetése.

Ismét utalok P.Z. 365. oldalára.  03.35 után mindenki a beteggel foglalkozott

(szülészek, szülésznők, aneszteziológusok), elsőrendű feladatuk a vitális funkciók

ellenőrzés és kezelése volt. Ebben az időszakban a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése

nem a legfontosabb feladatok közé tartozott.

AZ ITT LEÍRT 37,7 FOKOS HŐEMELKEDÉS PONTOSAN JÓNÁS  NEVŰ SARLATÁN UTÓLAGOS

BEJEGYZÉSE, MELYET  A RENDŐRSÉG ÁLTAL FELKÉRT IRÁSSZAKÉRTŐ ALÁ IS

TÁMASZTOTT. NEM ÉRTEM EGYÁLTALÁN, HOGY MERTÉK IDE A KÓRESEMÉNYEK

JEGYZETÉBE BEÍRNI, MIKOR EZ A LÁZMÉRÉS SOHA NEM TÖRTÉNT MEG. ÉS NEM 39 FOK,

HANEM 39,9. CSAK A PONTOSSÁG KEDVÉÉRT.

14. Megfelelően történt-e a hajnalban jelentkező

(és addig is folyamatosan tartó) vérzés, vérezgetés diagnosztikája és ellátása?

Ha az ismételt vérzéskor nem próbálkoznak ismételt abrázióval, hanem elvégzik

az azonnali méheltávolítást, növelte volna-e ez a néhai esélyét a túlélésre?

Milyen jelei voltak ekkor a DIC-nek? Történtek-e erre valamilyen vizsgálatok,

illetve ezek eredményét helyesen értékelté-e, megfelelő intézkedések

történtek-e?

A hajnalban jelentkező vérzés diagnosztikája a szakmai előírásoknak megfelelően történt,

kiegészítve ultrahang vizsgálattal, illetve az ilyenkor kötelező abrasioval. (P.Z. 366.o).

A méhüreg kiürítése cotyledo gyanúja esetén általában a vérzés megszűnéséhez vezet,

természetesen méhösszehúzó szerek (Oxytocin, Nalador) alkalmazása mellett.

Amennyiben ez eredménytelen, akkor és csakis akkor jön szóba a Hysterectomia.

Méhkaparás, erélyes uterotonicumok mellőzésével a méhet kivenni nem szabad,

nem indokolt. Utólag elképzelhető, hogy az azonnali Hysterectomia, ami két órás

időszakrövidülést jelent, valamelyest javít a prognózison, de biztosat erre a kérdésre nem

lehet adni. A DIC jelei között nagyon fontos a klinikailag észlelt nem alvadó vér, a

kóros trombocitaszám, az INR, a protronbin. A terápiás beavatkozások ennek megfelelően

történtek a szülészeti osztályon, majd ezt követően az intenzív osztályon.

NAGYON FONTOS, HOGY A SZÖVETTANI EREDMÉNYBŐL KIDERÜLT, HOGY NEM COTYLEDÓ

VISSZAMARADÁS GYANUJA, HANEM TÉNYE MERÜLT FEL, TEHÁT ITT IS MELLÉBESZÉL A

SZAKÉRTŐ. A TANKÖNYVEK SORRA LEÍRJÁK, HOGY COTYLEDO VISSZAMARADÁS

ELENGEDHETETLEN KÖVETKEZMÉNYE, A FERTŐZÉS, MELYET MÁR A SZÜLÉS ÉS

BETAPINTÁS UTÁN JELENTKEZŐ 39,9 FOKOS LÁZ MÁR JELZETT IS, CSAK JÓNÁSNAK NEM

VOLT IDEJE ILYEN PITI DOLGOKKAL FOGLALKOZNI. ARRA VOLT CSAK IDEJE , HOGY

UTÓLAGOS BEJEGYZÉSEKKEL JAVÍTGASSA A KÖZÉRZETÉT, MINDENKIT HÜLYÉNEK

NÉZVE.

 

15. Összességében Greiner Eszter terhes gondozása során, szülése, illetve

szülés utáni időszakban történt-e szakmai mulasztás, szabályszegés, illetve a

dokumentáció vezetése a szakma előírásoknak megfelelően történt-e? Akár a

szakmai ellátásban, akár a dokumentációban esetlegesen fellelhető mulasztás

összefüggésbe hozható-e a sértett halálával? Amennyiben a kórház részéről

mulasztás történt milyen intézkedést javasol?

Greiner Eszter terhes gondozása során, a dokumentumok áttekintése alapján szakmai

mulasztás nem történ. A szülés vezetése a szakmai protokollnak megfelelően zajlott, a

szülés után Bumm-kanalas méhűri revisio, bár a szakmai protokollban nem szerepel,

nem tekinthető kóros következményeket okozó beavatkozásnak. A szülés utáni

időszakban

észlelték a kóros tüneteket (láz, vérzés, cotyledo retentio gyanúja), a protokollnak

megfelelően alkalmazták a diagnosztikus és terápiás alkalmazásokat. A dokumentáció a

lényeget tartalmazza, bár részletesebb dekurzus előnyösebb lett volna, de ez a beteg

sorsát nem befolyásolta hátrányosan.

A továbbiakra az intézménynek mindenképpen precízebb dokumentációt javasolok.

Bár a szakmai protokollnak megfelelően jártak el, a jövőben a szülés utáni 24 órán belül

jelentkező magas láz esetén is célszerű a gyulladásos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.

Úgy gondolom, hogy a továbbiakban bármilyen méhűri beavatkozás után fellépő láz az

antibiotikus kezelés megkezdését indokolja.

A műtéti leírásnak is részletesebbnek kell lenni, amiben szerepelni kell minden

diagnózisnak, a műtéti beavatkozásnak, valamint a műtét kezdési és befejezési

időpontjának.

 

ITT SIKERÜLT LEÍRNIA VÉGRE, A PROTOKOLL SZERINT ELVÉGZENDŐ MŰVELETEKET,

KÁR, HOGY EZT NEM ILLESZTETTE ODA MINDEN KÉRDÉS UTÁN.

EGYÉRTELMŰEN LEÍRTA, HOGY EGY SAPKA SZAR AMIT ELVÉGEZTEK AZ ITTENI

ÉRINTETTEK, CSAK FINOMABB KÖRÍTÉSBEN FOGALAZOTT.

 

 

 

 

 

Dr. Hagymásy László Ph.D.

osztályvezető főorvos

megyei szakfelügyelő főorvos

 

 

Székesfehérvár, 2011. szeptember 8.

 

AZÉRT HAGYTAM ITT A NEVÉT A SZAKÉRTŐNEK, HOGY LÁSSÁK, KI AZ AZ EMBER,

AKINEK A SZAKVÉLEMÉNYE VEZETI FÉLRE A BÍRÓSÁGOT, SZEMBE SZÁLLVA MINDEN

TANKÖNYVI TUDOMÁNNYAL.

 

 

MINDENKI SORRA KERÜL, AKI MELLÉBESZÉL!!!

 

 

ÜDVÖZLETTEL: GREINER TAMÁS

 

 


Korlefolyás, és ténykedés feketén, fehéren! A natúr igazság!!

0

Indoklásra reflektálás

 

Mellékesen jegyezte meg a szülés utáni  méhűri betapintást, melyre semmiféle javallat nem volt, főleg úgy nem, hogy minden méhűri betapintásra  a  lepényleválasztás protokollja a mérvadó. Mivel IVÁNYI leírta a dekurzus lapra, hogy vérzés nincs, és a lepény megszületett hiánytalan burkaival, így a betapintásnak javallata nem lett. Főleg nem a  protokollként  előírt jódos bethadinos öblítés nélkül,  ami egyébként a fertőzés veszélyét  csökkentené, ha megtörtént volna. A lázzal kapcsolatos megjegyzése is téves, több szempontból, mivel az ápolási lapot figyelmen kívül hagyta, melyben még a kontroll hő 39,5-nek volt leírva. Itt szeretnék JÓNÁS vallomására hivatkozni, ahol közölte, hogy a 17 órai bejegyzést ő 19 órainak értelmezte, csak rosszul írta le, hiszen az elmondása , vallomása szerint sem mehetett le volna ilyen mértékben a láz ennyi idő alatt!!  Most akkor melyik az igaz ???  A bíró által leírt időpontban , amit ő 37,7 c – os láznak írt le, hogy honnét azt nem tudom, de az ápolási lapon ez idő tájára 39,5 fok van beírva. A bíró elfelejtette elolvasni a proszektúra jelentését, ahol egyértelműen leírták, hogy még az élet idejében jött létre a baktérium invázió, ez a második méhűri betapintás kaparékból derült ki, és az is, hogy IVÁNYI hiába nézte át a lepényt, hiába tapintott be, az összes vizsgálata szart sem ért, hisz a második betapintás kaparékban  cotyledot  találtak. _Ugyancsak nem szól a fáma arról, hogy a 2007.06.28.16 órási 39,9 fokos láz után JÓNÁS a nejemet csak tanúvallomásában vizsgálta, mert az egyetlen utólagos bejegyzésén kívül, más a vizsgálatainak megtörténtét nem igazolja, magyarul  10,5 órára simán magára hagyta, minden orvosi felügyelet nélkül. Ha a történések esetében vizsgáljuk a lázat:• szülés• lepény épség.• méhűri betapintás javallat nélkül• jódos bethadinos öblítés javallatának figyelmen kívül hagyása,• 16  óra  láz 39,9• 16 óra algopyrin demalgonil• 16  óra  Antibiotikum nem adva• másnap 03 óra 30 perc  újabb méhűri betapintás. (lepényvisszamaradás igazolva, baktériumok tömkelege igazolva)• Tehát  kérdezem  én, mit tettek meg ezek a senkiháziak ez időben azért, hogy a nejem életben maradhasson???Nem azt állítottuk, hogy minden esetre túl kellett volna élje a nejem ezt a fertőzést, hanem azt, hogy az esélyét sem adták meg a gyógyulásnak, mert mindent akkor kezdtek el a protokoll szerint tenni, mikor a baktériumok, és azok toxinjai, már eluralkodtak a nejem szervezetében, magyarul visszafordithatatlanná vált a fertőzés . A gyógyulás  legsekélyebb lehetőségétől is megfosztották.Az írásszakértő megállapítása szóba sem került. (mint okirat hamisítás). Bizonyítékok megsemmisítése. Tartósítás hiánya!A bírósági eljárás közepette, a lefoglalt eredeti ápolási lap eltűnt. Ellentétben a bíró indoklásával, nem tudom milyen szakértői ütköztetésre gondolt, mert az én szakértőim közül egyet sem hagytak megszólalni. A bíróság részéről felkért szakértői intézet a kiegészítésében (pécsi) megfogalmazta a diagnosztikus tévedés tényét.3. oldal teteje:  Ha a lepény megtekintését, és az első betapintást gondosan tette volna, akkor nem lett volna cotyledo darab a második betapintásnál. Nullnapos láznak nem felel meg a 39,9 fokos láz. Ilyen kezelést az édesanyjánál kellett volna elvégezni szülés előtt, hogy ilyen barom ne lásson napvilágot.  Utóbbi mondatért elnézést, nem tény!!!
Még vesézgetem, első nekifutásra talán ennyi.
Folyt:  A bíró  az egyik tárgyalás alkalmával még büszkén hivatkozott is arra, hogy ami nincs arra ne hivatkozzunk. Berthold.   Gondolom kell lennie felelősnek aki a hivatalos papír meglétéért mint bizonyítékért felelnie kell!!!  Vagy oda ilyen sem lényeges??? ( Az eredeti ápolási lap eltűnt)
Milyen  igazolható vizsgálatokat végeztek mellyel igazolni tudják, hogy az első napon jelentkező ilyen láznál első sorban a fertőzés lehetőségére kell gondolni, és annak a gócát kell felfedezni, majd ott a problémát megszüntetni!!!  Válaszolok !!!  Semmilyet.
Greiner Tamás

Berbik szerint nincsenek baktériumok, és lepényvisszamaradások!! A bélyegzője a leleten!! A bíróság félrevezetése, felső fokon!!

1

Az alperesekhez tartozó szakértők állításainak megcáfolása könnyedén!!!!!

0

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

6722 Szeged, .  Tel./fax.:

mobil:

e-mail:

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, . szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése alapján a korábban csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs. ügyvéd. a DR IVÁNYI PÁL és 3 társa ellen indult büntetőügyben, mely a Tisztelt Bíróság előtt 12. B. 840/2013 szám alatt van folyamatban

okiratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

 

Az eddig előterjesztett bizonyítási indítványainkat fenntartjuk, melynek indokoltságát alá kívánjuk támasztani a most csatolásra kerülő iratokkal.

 

A pótmagánvádló az általa beszerzett szakirodalomból összeállított a bíróság részére egy olyan kivonatot, melyek tételesen cáfolják a kirendelt szakértők álláspontját mind a Bumm kanalas beavatkozás, mind a láz és annak kapcsán javasolt eljárás tekintetében. Álláspontunk szerint a szakirodalomban megfogalmazott irányelvek, szakmai szabályok  összessége alkotja azt a szakmai követelményrendszert, melyet az vádlottaknak az eljárásuk során be kellett volna tartani, melynek megszegése olyan kötelezettségszegésnek minősül, mely mind a büntetőjogi mind a polgári jogi felelősség jogalapját bizonyítottá teszi.

 

A szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapítások legalábbis alapos kétséget kell, hogy keltsenek a bíróságban a szakvélemények megalapozottságát illetően, mely nem teszi mellőzhetővé az általunk már bejelentett bizonyítási indítványok teljesítését.

 

Megismételjük, hogy a jelen ügyben a kirendelt szakértők véleménye olyan szöges ellentétben áll a szakirodalomban foglaltakkal, hogy ezt nem tartjuk mellőzhetőnek.

 

A pótmagánvádló által készített útmutató tartalmazza a klinikai irányelveket, a szakmai szabályokat, „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”

( lsd Eütv 119 § (3) bekezdése.)

 

A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik.

 

Mivel a foglalkozás szabályai az útmutatóban tételesen és egyértelműen meghatározásra kerültek, a foglalkozás szabályainak megsértése is megállapítható a vádlottak vonatkozásában.

 

A csatolt útmutató az alábbi ellentmondások tisztázását kívánja meg jelen eljárás során: ( az összeállítás rendszerzésre került, mivel egy-egy szakmai szabállyal nyilvánvalóan több szakirodalom foglalkozik, szentel neki fejezetet, vagy  utal rá. Így az útmutatóban a pótmagánvádló színessel jelölte azokat az oldalszámokat, melyek az egyes foglalkozási szabálysértési tényállásokhoz kapcsolódnak és a szakértői megállapításokkal részben ellentétben állnak.)

 

  1. 1. Lampé László: Szülészet, nőgyógyászat

 

463. oldal: hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

 

473.-474.  oldal: Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály

 

514. oldal: fertőzése kialakulása, gyermekágyi láz tünetei (  magas láz, rossz közérzet  ) és kezelése ( célzott antibiotikumos kezelés-lsd Vajda szakvélemény )

 

  1. 2. Pál Attila: Szülészet, nőgyógyászat

94. oldal: hüvelyi vizsgálat végzésének szabályai

 

141. oldal: láz kezelés ( antibiotikum )

 

  1. 3. dr. Zoltán Imre: Szülészet

 

135. oldal: kifáradásos láz mértéke ( nem haladja meg a 38  C fokot !!)

 

263. oldal: gyermekágyi fertőzés létrejötte ( belső vizsgálattal kézzel vagy műszerrel akár )

 

265. oldal: fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

  1. 4. dr. Zoltán Imre ( szerk): Nőgyógyászat

77. oldal: fertőzés kisküszöbölésének kötelezettsége az orvosi kezelés során

 

78. oldal: a fertőzés továbbterjedésének útja ( felszínes sérülésektől a szövetekbe – lsd Szakál Gergő szakvéleménye )

 

94. oldal: a magas láz, mint a fertőzés jele

  1. 5. Lampé László: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan 1.

54. oldal: fertőzések műtéti területen és a láz összefüggése

 

196.- 198. oldal: jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )

 

302. oldal szeptikus shock , magas láz + azok amit ehhez még vizsgálni illene ( pulzus, vérnyomás, has, hüvely, laboratóriumi vizsgálat – ezek részben elmaradtak ) + amit adni kellene ( antibiotikum tapasztalat alapján )

 

  1. 6. Zoltán Imre: Szülészet

 

322.  oldal: septikus kórkép – magas láz és annak kezelése ( széles spectrumú antibiotikum)

 

  1. 7. Kovács Ferenc: Gyakorlati és műtétes szülészet

 

76. oldal:  a fellépő láznál elsősorban a szülőcsatorna fertőzéséből eredő lázra kell gondolni ( különösen ha volt előzmény, vizsgáló kéz vagy eszköz és nem Coli baktériumra) + a fertőzés terjedési útja ilyen esetben ( véráramba kerülés )

 

  1. 8. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve:

 

513. oldal: láz esetén antibiotikumos kezelés

 

517- 518 oldal: gyermekágyi infekció: a kórokozók az élő szövetbe hatolnak be ( lsd valamennyi pathológus szakvélemény ) + annak létrejötte ( 518)

 

524. oldal : fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed ( azaz önmagában ez nem jelent kimentést a vádlottak magatartása alól, hogy csökkent a láz, mert a fertőzésre a magas láz miatt már korábban gondolni kellett volna és cselekedni !!! – ez a szakmai szabály )

 

526. oldal: a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani ( ez a zsinórmérték ) – a kezelés azonnal meg kell kezdeni még a bakteriológiai eredmény kézhezvétele előtt ( az azonnal szó nyilvánvalóan nem 16 órás késedelmet takar )

 

  1. 9. Székely József: Klinikai ismeretek..

 

vérzés vizsgálatára vonatkozó előírás ápolónők részére

 

10. dr. Tallián Ferenc: Gyakorlai szülészet-nőgyógyászat

 

35. oldal: DIC

169. oldal: toxikus sokk szindróma ( láz, mint 1. vezető tünet )

vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben. Ehhez kell mérni a vádlottak tevékenységét, mit tettek meg és mit nem ( majdnem semmit )

 

  1. 11. Nuland: Fertőző gyógyítók

 

12. Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog

 

92.  oldal- : dokumentációs kötelezettség

 

13. Lampé László – Papp Zoltán. Szülészet-nőgyógyászat 2.

175.-176. oldal:  a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )

 

201. szülés utáni szokványos láz mérték ( akár 37,5 C fok, hol van ez a szakértők által a közel 40 C fokos lázról állított értékhez képest – lényeges ellentmondás, amit kénytelen vagyunk már-már unásig ismételni, hátha egyszer az eljárásban ennek valaki jelentőséget tulajdonít neki)

 

208.- 210 oldal: fertőzések létrejötte, tünete kezelése

 

14. Papp Zoltán: Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban

 

72 oldal: kézzel történő betapintás esetén fokozott felügyelet kötelező.

 

4/4 dr Csapó:

 

7.oldal: septicus góc szanálása: antibiotikum terápia

 

15. Stoeckel: Szülészet tankönyve

 

87. -92. oldal:  baktérium behurcolása, akár steril kézzel és eszközzel

 

479: oldal: méhűri öblítés

16. Bumm Ernő: A szülészet alapvonalai

 

600- 602, oldal: a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése

 

628.- 633 oldal: gyermekágyi láz

 

624. oldal: csírok behatolási kapuja= lepény tapadási helye ( lsd. Szakál Gergő szakvéleménye )

 

656 oldal: láz , a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték )

 

662 oldal - :  terápia

 

17. Papp Zoltán. A szülészet nőgyógyászat tankönyve

496., 525., oldal: méhűri beavatkozás, fertőtlenítés

 

543. oldal: gyermekágyi láz kialakulása ( pl. betapintás miatt, mely növeli az infekció kialakulásának esélyét ), láz kialakulásakor antibiotikum adagolása

18. Báder Andor.: Szülészet-nőgyógyászat

61. oldal. a szokvány láz mértéke, nem emelkedik 37,2-37, 5 max 38 fölé.

19. Horn Béla - Zoltán Imre: A szülészet tankönyve

 

239. oldal: a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele

 

591. – 606. oldal: láz esetén alkalmazandó antibiotikum

20. Schwarczmann: ápolástan

53. oldal: ápolónő dokumentációjának követelményei

21. Silhavi Tibor

 

139. oldal: a dokumentációkat pontosan, olvashatóan, javítások nélkül kell kitölteni

 

153. oldal: 39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 157 oldal )

22. Lintner Ferenc- Pajor Attila: Szülészet nőgyógyászat

157. oldal. fertőzések kezelése: antibiotikum

23. Schenider: Gyakorlati szülészeti ismeretek

153. oldal: kézi beavatkozás utáni eljárás ( fertőtlenítés)

24. dr. Sándor Tibor:  A szülészeti nőgyógyászati ügylete abc-je

47. oldal: a lázas gyermekágyas vizsgálata ( ennek nagy része nem történt meg )

 

25. Gáti-László: A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései

szülés alatti veszélytényezők

 

26. dr Fekete Sándor: A szülészet nőgyógyászat haladása

27. dr Sass Mihály: Szülészet nőgyógyászat sürgősségi esetek

28. dr. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás

29. dr Graber Hedvig: az antibiotikum kezelés gyakorlata

 

15 oldal: antibiotikum adásának indokoltsága ( v.ö.: 8 pontban foglalt idézet )

30. dr. Szabó István: Diagnosztikus és terápiás ajánlások

94 oldal. Méhűri beavatkozás  kezelése

 

31. Ruzicska Gyula: Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

kellő mennyiségben és megfelelő időben ( vö. eddig idézettek, melyek szerint láz esetén azonnal meg kell kezdeni, tehát a fertőzés gyanú esetén a kellő  idő= azonnal )

 

116- 117. oldal: helyes alkalmazás elvei

 

32. Kubányi Endre: Szülészeti jegyzetek

 

33. Scipiades Elemér: Szülészeti előadásai

Rendes gyerekágyban a 38 C fokot nem éri el soha a hőmérséklet ( vö. kirendelt szakértők véleménye)

34. Kovács Ferenc. Gyakorlati és műtétes szülészet

 

77 . oldal: láz esetén elsődlegesen fertőzésre kell gyanakodni

35. Frigyesi József: Nőgyógyászat

36. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve

604. oldal: a magas láz sokszor visszaeshet normális hőmérsékletre ( tehát ez nem alkalmas a kimentésre )

 

606. – 607. oldal: antibiotikum kezelés szabályai

37. Papp Zoltán ( szerk): Szülészeti nőgyógyászati protokoll

 

38. Graber- Magyar: Lázas állapotok

208. oldal: gyermekágyi láz

39. Lampé- Papp:  Szülészet nőgyógyászat általános rész

 

40. Báder Andor: Szülészet nőgyógyászat

41. Zoltán Imre ( szerk)  Nőgyógyászat

42. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

84    oldal: antibiotikum kezelés

43. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

44. Korszerű orvosi diagnosztika

518 oldal- : toxikus shock szindróma

 

1006. oldal  -: gram pozitív baktériumok

 

A fenti idézetek szakmai szabályok, irányelvek, protokollok.

 

Ezekkel szöges ellentétben állnak a beszerzett szakértők írásban benyújtott illetve a tárgyalásokon tett szakértői véleményt kiegészítő alábbi nyilatkozataival:

Egyesített szakértői vélemény ( 2011. 11. 14 )

11 oldal ( 9 . pont )

A szülést követően fellépett lázas állapot kezelése megfelelt az általános szakmai szabályoknak.

 

Ha valaki szülés követően belázasodik a lázcsillapításon kívül nem tesz szükségessé sem antibiotikumos kezelés sem laboratóriumi vizsgálatokat

 

Igazságügyi szakértői vélemény ( Pécs – 2011 11. 16 )

ad8. A Bumm kanalas beavatkozás nem hozható okozati összefüggésbe a szepszis kialakulásával.

 

ad.10. a szülést követő néhány óra múlva jelentkező láz a nagyfokú izommunka  illetve a folyadékveszteség következménye lehet.


A magas láz ( 39,9 ) lázcsillapító adásán túl egyéb kezelést és laborvizsgálatot nem tett szükségessé.

 

ad. 17. a DIC legkorábban csak az éjszaka induló vérzést követően lehetett diagnosztizálni.

 

ad. B/7 a 16-18 óra közötti láz nulladik napos láznak tekintendő

 

ad. B/8 a korábban elkezdett antibiotikum adása hatásos lett volna-e szakmailag nem értelmezhető

 

dr. Jaklovics Ferenc:

 

Az első lázas állapotnak, ami 39, 9 fok volt jelentősége nincsen ( 52 jk 30 oldal utolsó bekezdés)

 

A Bumm kanál nem alkalmas arra, hogy fertőzést feljebb juttasson ( 52 jk 47 oldal 6 bekezdés )

 

Nem előírás a jódos öblítés ( 52 jk, 47 oldal utolsó bekezdés )

 

Bumm kanalas beavatkozás esetén  kizárt a fertőzés felvitele ( 63 jk 5 oldal  3 és 4, bekezdés )

 

A méhűri öblítés nem a protokoll része ( 63 jk  7 oldal 3 bekezdés )

 

A 39.9 fokos láz nulla napon nagyon gyakori tünet ( 63 jk 27 oldal utolsó bekezdés )

 

Semmiféle olyan okot nem látok, amely értelmében a 39.9 fokos láz  akár diagnosztikus, akár terápiás kezelést igényelt volna ( 63 jk 35 oldal utolsó bekezdés )

 

Két egymást követő 38 fok feletti láz a gyermekágyi láz ( 63 jk 36 oldal 2 bekezdés )

 

Nem ritka a 39 fok feletti láz ( 63 jk 48 oldal közepe )

 

Ha egyéb tünet nincs, akkor szokványos ez a láz ( 63 jk 48 oldal utolsó bekezdés)

 

A láz magassága nem javall egyéb plusz kezelést vagy diagnosztikai eljárást ( 63 jk, 50 oldal 1 bekezdés )

 

Nem értem az összefüggést a láz és a vérnyomás mérés között ( ugyanitt  3. bekezdés )

 

Lázas állapot izommunka miatt volt és lázcsillapításon felül semmit nem kellett tenni hajnalig (  78 jk 29 oldal második bekezdés )

 

A 16 órában nem történt protokolláris tévedés, hogy nem végeztek vizsgálatokat, mert a gyermekágyasnál 0. napos láz lépett fel ( 78 jk 29 oldal közepe )

 

Ha nem 0 napos láz és antibiotikumot adtak volna, előfordulhat, hogy ezáltal a beteg állapota rosszabb lesz ( 78 jk 57 oldal utolsó bekezdés )

ennek ellentmond

dr Huszár András 58 oldalon tett nyilatkozata, hogy ha arra gondoltak volna, hogy nem 0. napos láz, akkor indokolt lett volna az antibiotikum.

 

Nem értek egyet azzal a magánszakértői megállapítással, hogy megelőző antibiotikumos kezelést elmulasztani hiba volt ( 110 jk 26 oldal 2-3 bekezdés (

 

Nem túl gyakori a 40 fokos láz, de attól még lehet szokványos ( 110 jk. 32 oldal  3 bekezdés ) ellentmond dr Hadnagy Jánosnak

 

dr Hadnagy János:

 

A méhűri beavatkozás nem lehet fertőzési forrás , a beavatkozással, ha az steril eszköz nem lehet fertőzést felvinni (  63 jk 6 oldal  6-9 bekezdés )

 

A szülőszobáról való áthelyezést követően nem igényelt a sértett különösebb odafigyelést ( 63 jk 16 oldal  6 bekezdés )

 

Ápolási teendő nincs csak naponta kétszer ( 63 jk  16 oldal utolsó bekezdés )

 

Egy láz nem láz ( 63 jk  26 oldal 8 bekezdés )

Egy láz után nem szoktunk antibiotikumos kezelést kezdeni ( 63 jk 49 oldal 2 bekezdés )

 

A 39.9 – 40 fokos láz a biológiai szórásba belefér  ( 49 oldal utolsó bekezdés ) majd később állítja, hogy Nem szokványos a 40 fokos láz ( 110 jk. 32 oldal 2 bekezdése ) és infekció esetén indokolt laborvizsgálatot végezni.

 

Egy dolgot le kell szögezni nem volt fertőzés ( 78 jk  49 oldal második bekezdés )

dr Tóth Zsuzsanna

 

Lázzal kapcsolatos kijelentései mely szerint, ha csökken a láz nincs teendő, a lázmérés gyakoriságára nincs protokoll ilyen mértékű láz esetén sem,  szorosabb megfigyelést nem igényelt ( 52 jk  12-14 oldal )

 

15 oldal. -  az első 24 órában jelentkező lázzal lázcsillapítások felül nem kell tenni semmit

 

Tekintettel arra, hogy ezen megállapítások tételesen cáfolhatóak a szakirodalomban megfogalmazott szakmai irányelvekkel és a szakértői megállapítások az ügy szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, így a szakértői vélemények aggálytalansága teljes egészében megdőlt, ítélet meghozatalának alapjául nem szolgálhatnak.

A fentiekre figyelemmel az aggályos szakértői megállapítások tekintetében nem mellőzhető új szakértői vélemény beszerzése, így indítványainkat fenntartjuk.

Csatoljuk az Útmutató kötött példányát.

 

A beadványt mellékleteivel a jogi képviselők részére megküldjük, illetve átadjuk.

 

Szeged, 2016. március 18 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli:

Berbik szembe megy a kórház kórbonctan orvosával.

1

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

6722 Szeged,.  Tel./fax.:

mobil:

e-mail

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom,. szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése alapján a korábban csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs. ügyvéd 6722 Szeged.. a DR IVÁNYI PÁL és 3 társa ellen indult büntetőügyben, mely a Tisztelt Bíróság előtt 12. B. 840/2013 szám alatt van folyamatban

okiratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

 

Az eddig előterjesztett bizonyítási indítványainkat kiegészítve a pótmagánvádló korábban szakirodalom gyűjteményt csatolt annak igazolására,  hogy a beszerzett igazságügyi szakértői vélemények megállapításai milyen okból hibásak, illetve milyen megállapítások tekintetében állnak ellentétben a klinikai irányelvekkel, a szakmai szabályokkal. ( „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”)

 

Az elmúlt tárgyaláson felmerült, hogy a pathológiai megállapításokat is vitássá teszik a vádlottak, holott e tekintetben  a kirendelt szakértő véleményével több ellentétes megállapítás is van ( Kindler, Kaiser, Szakál )

 

A fentiek mellett a szakirodalom kiegészítés mellett az az alábbi észrevételt kívánjuk tenni:

 

Néhai Greiner Eszter halálával kapcsolatban az ellátás folyamatában  kardinális kérdésként merül fel, a méhen belüli fertőzés kérdése.

 

Álláspontunk szerint, az események láncolatában meghatározó szerepet játszott a normál szülés után a lepényi szakot követő  Bumm- kanállal végzett műszeres  méhűri revízió, mely beavatkozás már bizonyítottan szakmai indok hiányában – indikáció nélkül – történt. A beavatkozás leírása nem lelhető fel és az eljárásnak szerves részét tartalmazó jódvizes öblítés ténye sem explorálható, így annak megtörténte pusztán az I. r. vádlott nyilatkozata alapján nem is állapítható meg.

A helyes eljárási rend bizonyítására több idevonatkozó tankönyv becsatolásra került, mely alapján egyértelműen megállapíthatóak a beavatkozás szakmai szabályai.

 

E szakmai szabályok egyértelműen a beavatkozás veszélyeként jelölik meg a méhűri beavatkozás kapcsán feljuttatott kórokozók által kialakult méhűri fertőzés – puerperális sepsis-  kialakulásának lehetőségét, melyet egyértelműen életveszélyes állapotnak tartanak.

 

Álláspontunk szerint, a fenti beavatkozás egyértelműen okozója lehetett a kialakult fertőzésnek, melyet az ellátó orvosok nem ismertek fel, és az ismeretlen eredetű láz tisztázására  nem történtek lépések.

 

A szakmai mulasztást abban látjuk, hogy az ellátó orvosok tudata nem fogta át a szülés után történt beavatkozás méhen belüli fertőzés kialakulását okozó kockázatát, és a szokatlanul magas (szintén több tankönyv evidenciáival alátámasztott) a beavatkozás után néhány órával jelentkező lázas állapotot, mely egyértelműen a bakteriális invázió első jele volt, azt könnyelműen figyelmen kívül hagyva diagnosztikus lépéseket nem téve, kifáradásos lázként értékelték, és ezáltal a kellő időben történő beavatkozás lehetőségétől, és annak esetleges eredményétől néhai Greiner Esztert megfosztották.

 

Az eljárás kapcsán a fertőzés megléte kérdésének ténye, és objektív bizonyítása elengedhetetlenül fontos, mely álláspontunk szerint a rendelkezésre álló tényszerű dokumentációból egyértelműen megállapítható, és a fent felsorolt történéseket tényszerűen megerősíti.

 

Elsőként említenénk a Vaszary Kolozs Kórház 02002705-ös naplószámon kiadott leletet, mely tartalmazza a méhtartalom (1942/07) és a méh, valamint a jobb oldali függelék szövettani vizsgálat eredményét (1938, illetve 1939/07).

 

A boncanyag szemmel történő (un. makroszkópos vizsgálata kapcsán leírásra került a méh hátsó falában elhelyezkedő simaizomgöb, valamint e göb mögött a méh fenekén bolyhos jellegű lepényszövet visszamaradás volt látható.

 

A részletes szövettani metszetben elhalt terhességi szövetmaradványok, vizenyős fellazulást mutató simaizom elemek, és nagy tömegű baktérium, felhők, melyet gramm pozitív coccusoknak bizonyultak. Ez a fenti mikroszkópos leírás a hajnali méheltávolítást megelőző méhűri beavatkozás – abrázió kapcsán eltávolított szövetből történt.

 

Az itt látható leírt, és a későbbiekben részletezett, az eltávolított méh mikroszkopikus szövettani vizsgálata kapcsán leírt, a fentiekkel teljesen azonos kép megerősíti, és alátámasztja azt a véleményt, hogy a gyulladásos elváltozás élőben keletkezett és jött létre, nem pedig a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített, a korbonctani preparátum fixálhatatlanságából, már a halál után másodlagosan létrejövő bakteriális invázió következményeként.

 

Ezt erősíti Dr. Kindler Miklós 9.B.606/2009/11 tanúvallomása, melyben elmondja, „ Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a baktérium felhők tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak, ezek keringés mellett keletkeztek”

 

A fenti leírás élőben keletkezett fertőzés tényét igazolja.

 

Kindler doktor az abrázió szövettani vizsgálatával kapcsolatban szintén megerősítette a baktériumok jelenlétét, valamint az ezekhez kapcsolódó vitális reakciót, azaz élőben keletkező tényét is. Továbbá megerősítésre került egyértelműen a lepényszövet visszamaradása is.

 

Ez a tény, a fentebb hivatkozott tankönyvi álláspontok szerint, a kialakuló fertőzés potenciális kiinduló forrása lehet.

 

Több helyütt történik hivatkozás a fixálatlan minta diagnosztikus értékének megkérdőjelezhető voltával kapcsolatban, ugyan akkor jelentős kérdésnek tartjuk, hogy az ugyanazon műtétből eltávolított petevezető és petefészek hasonló körülmények között miért nem mutat hasonló rothadásos képet, mint az eltávolított méh.?

 

Amennyiben a két minta azonos módon került kezelésre, és azonos körülmények között tárolódott, akkor ez egyféleképpen lehetséges, hogy a halál után keletkezett reakciónak aposztrofált elváltozások, már a műtétet megelőzően is jelen kellett,  hogy legyenek.

 

Amennyiben - és erre egyértelmű utalás  –  nem található, ha az adnexum fixálás megtörtént, akkor komoly kérdésként merül fel, hogy az egy időben, egy helyre szállított két minta egyike, hogyan maradhat ki a másik mintán szabályszerűen elvégzett fixálásból.

 

Amennyiben viszont egyik minta sem került fixálásra, úgy a mé­hen kimutatott jelentős mennyiségű baktérium másodlagos rothadásos volta, szemben a függelékek érintetlenségével erőteljesen megkérdőjelezhető.

 

A rendelkezésre álló, a jegyzőkönyvben rögzített korszövettani leletekkel kapcsolatban meglévő állásfoglalások bizonytalansága nem egyértelmű volta, és ellentmondásai okán felülvizsgálati vélemény készült Dr. Kaiser László patológus szakorvos által, aki a Szegedi Tudományegyetem Patológiai Intézetének munkatársa, és szűkebb területét képezik munkájának a nőgyógyászati korszövettani minták elemzése.

 

Az ügyben keletkezett boncjegyzőkönyveket, dokumentumokat áttekintette, és annak alapján saját több, mint két évtizedes tapasztalatait összegezve, megállapította, hogy a női genitális traktusban lévő tömeges baktérium jelenléte semmiképpen nem tekinthető normálisnak, korábbi tapasztalataira hagyatkozva a fent részletezett szövettani kaparékban jelzett baktérium tömeges jelenléte mindenképpen egy korai fertőzés, sepsis forrását jelzi.

 

Megjegyzi, hogy a baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros, továbbá a méhszáj területén leírt nagyszámú baktérium gyulladásos sejtek együttes jelenléte, egyértelműen gyulladásos reakciót takar.

Több évtizedes tapasztalatára hivatkozva kijelenti, hogy baktérium a méhnyálkahártyájában normál szülést követően még kis számban sem szoktak előfordulni, így a leletekben rögzített jelenlétük egyértelmű bizonyítékát adják annak, hogy közvetlenül a szülést követő időszakban kerülhettek, mind a terhességi kaparékba, mind pedig az anyaméhbe.

 

A fentiek ok-okozati összefüggésként kapcsolják egymásba az eseménysor láncszemeit, melyet a szülést követő méhűri beavatkozás, mind potenciális fertőzésforrás különösen a szakmaiatlan módon elvégzett, és az antisepsis szabályait be nem tartó kivitelezés kapcsán feljuttatott kórokozók, mind időben, mind térben megfelelhettek az egyébként mindenféle ok nélkül kialakult fertőzés kiindulási forrásaként.

 

A bíróság részéről a patológus részére feltett kérdésekben, a kérdések kapcsán összefoglalható, hogy a patológiai gyakorlat alapján szülést követően a méhűrben lévő bakteriális invázió különösen jelen esetben leírt nagyságban nem fordul elő, és az elvégzett beavatkozás egyértelműen okozhatja ilyen fertőzés kialakulását.

 

A konkrét kérdésre válaszolva megerősíti, hogy a leírt tömeges baktérium jelenléte mindenképpen kóros a méhkaparékban, és megerősíti, hogy a fent elvégzett méhűri beavatkozás egyértelműen lehet eredete a tárgyalt fertőzés kialakulásában.

 

A kirendelt szakértők közötti vélemény eltérés miatt ezt követően került sor a digitálisan rögzített szövettani metszetek kikérésére, és újra vizsgálatára.

 

Megállapítja, hogy az áttekintett metszetek alapján a gramm pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan a méh belfelületén a méhlepény leválását követően visszamaradt sebfelületen keresztül történt. Erre utal a metszetekben látható kifejezett gyulladásos reakció.

 

Véleményében szintén kitér a fixálatlan méh vizsgálatával egy időben eltávolított, és patológiai vizsgálatra küldött függelékek korszövettani képére, mely a bakteriális fertőzés jeleitől teljesen mentes volt.

 

Így a fentiek alapján bizonyított, hogy néhai Greiner Eszter esetében egy normál szülést követően került sor egy indokolatlan egyébként rutinszerű méhűri beavatkozásra, melynek többszörösen alátámasztott kockázata van, a méhűri fertőzések kialakulásában.

 

Az események kronológiai sorrendje, az eltelt idő jól mutatja, hogy egy a szülés közvetlen környékén fertőzés gyermekágyi lázas állapot (sepsis) kialakulásához vezetett, melynek első jele a kiugróan, és szokatlanul magas a beavatkozás után néhány órával jelentkező lázas állapot, mely a gyakorlattal rendelkező ápolónői gárdában nem a szokványos lázas állapotnak megfelelő érzetet keltette, hanem „ azonnal szaladt az orvosért” (lásd jegyzőkön), ám az ellátó orvosok részéről a szükséges  diagnosztikus lépések  és ehhez kapcsolódó beavatkozások elmaradtak.

 

Ezzel elzárták magukat, annak a lehetőségétől, hogy felismerjék a korai sepsis kialakulását, valamint függetlenül, annak tudatától, hogy a szülés kapcsán műszeres méhűri beavatkozás történt, mely egyértelműen potenciális fertőző forrásként merülhet fel. E két tény között a fertőzés lehetőségére nem gondoltak, így a megfelelő terápiás lépések megtétele sem történhetett meg. Ez néhai Greiner Eszter életbemaradása esélyének jelentős csökkenését eredményezte.

 

A fentiek alátámasztására csatoljuk  az ehhez kapcsolodó és a korábbi iratcsatolásunkat kiegészítő, a pótmagánvádló által összeállított Útmutató kiegészítést.

 

A beadványt mellékleteivel a jogi képviselők részére megküldtük

 

Szeged, 2016. május  28 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli:

Így húzzák az időt hivatalosan a bíróság segédletével! Ez egy bűnszövetség!!

0

§        DR.  T. CS.ügyvéd

biztosítási szakjogász

6722 Szeged

TISZTELT TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK!

 

 

Alulírottak KK. GREINER RAMÓNA és pertársai 2500 Esztergom, XX szám alatti lakosok,  továbbiakban, mint  felperesek képviseletében dr. T. Cs. ügyvéd 6722 Szeged, az általunk a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ESZTERGOM alperes ellen kártérítés megfizetése  iránt indított perben, mely a Tisztelt Megyei  Bíróság előtt 9.P. 20.261/2011 szám alatt van folyamatban

 

kérelmünket

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

A Tisztelt Törvényszék 25. sorszám alatti végzésével az eljárás során 2012. március 09. napján szakértői bizonyítást rendelt el az ügyben és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet rendelte ki szakértőként.

 

A bíróság 2012. szeptember 26. napján szakértő bejelentette, hogy a kitűzött határidőre a szakvélemény elkészíteni nem tudja, kérte a határidő meghosszabbítását 2012. november 15. napjára.

A bíróság a szakvélemény előterjesztésére 2012. november 30. napjáig biztosított határidőt a szakértő részére 32 sorszám alatti végzésével.

 

A szakértő – ismereteink szerint – ezt követően újabb határidő módosítást nem kért és nem kapott, a határidőben szakvéleményét nem terjesztette elő.

 

A bíróság 2013. január 29. napján – pénzbírság terhével – felhívta a szakértőt, hogy szakvéleményét haladéktalanul terjessze elő.

 

A szakértő a szakvéleményét továbbra sem terjesztette elő.

 

A bíróság 2013. szeptember 05. napján – pénzbírság terhével – ismételten felhívta a szakértőt, hogy szakvéleményét haladéktalanul terjessze elő.

 

A szakvélemény a mai napig nem érkezett meg a felekhez.

 

A szakértő kirendelése óta másfél év, de a szakértő által vállalt módosított határidő óta is már 10 hónap eltelt, anélkül, hogy a szakértő feladatát teljesítette volna, illetve anélkül, hogy a Tisztelt Bíróság olyan hathatós intézkedést tett volna, mely az ügyben az érdemi továbblépést elősegítené illetve a szakértő kötelezettsége teljesítésére szorítaná.

 

A felperes úgy ítéli, hogy ezek a határidők lényegesen meghaladják a méltányolható késedelmet, oly mértékűek, hogy sértik a felek eljárási törvényben biztosított jogait az eljárás ésszerű határidőn belül történő befejezése körében.

 

Ez különösen igaz egy olyan ügyben, melyben a keresetlevél benyújtására 2008. júniusában – azaz több, mint 5 évvel ezelőtt került sor.

 

A fentiek alapján kérjük a Tisztelt Törvényszéket, hogy az eljárási törvényben biztosított valamennyi lehetőségét szíveskedjék felhasználni – pénzbírság, szakértő felmentése stb – annak érdekében, hogy a szakvélemény a bíróság és a felek rendelkezésére állhasson, nyilvánvaló ugyanis, hogy a szakértői pénzbírság kilátásba helyezése és a szakértő felszólítása az elmúlt 9 hónapban sem vezetett eredményre, újabb ilyen intézkedéstől sem várható érdemi változás.

 

Bejelentjük továbbá, hogy a felperesi jogi képviselő irodacíme megváltozott, az új cím: 6722 Szeged,. XXXX. Kérjük, hogy a kézbesítés során a továbbiakban ezt szíveskedjenek figyelembe venni. Sajnálatos módon a Posta az utánküldést nem minden esetben teljesítette illetve a korábbi irodacímre való kézbesítési utasítást sem, így amennyiben az elmúlt 2 hónap során a 35. számú végzésében kívül a bíróság iratok kézbesített esetleg eredménytelenül, azt kérjük az új címre megküldeni szíveskedjenek.

 

Szeged, 2012. október 02. napján

 

/ kk. Greiner Ramóna és társai  /                                                                                                              felperesek

Véres kezű sarlatánok!!!

0

Véres a kezetek sarlatánok! „Ha egy arc rácáfol a szavakra, az arcot kérdezzük. Elég egy hamis tekintet, egy elpirulás, egy arcizom elnyomhatatlan megrándulása, és már tudjuk. Rájövünk a képmutatásra vagy az álságos beszédre, és előttünk a meztelen igazság.

” (Julian Barnes)

Ideje feljelentést tenni, hiszen egyik orvos sem őszinte. Beszédes az arcuk, dr. Iványi Pál mismásol, bár ő arcán látszik valami megbánásféle. Dr. Jónás László, az ügyeletes orvos 2007. június 28-29.- én, ő hárít, semmit nem tud, mivel nem is tett semmit a lázas Eszterem érdekében. Hírlik, aki nem az ő betege, az jobb, ha nem szorul ellátásra. Eszter sem volt beteg, csak megszülte harmadik gyerekünket!  Dr. Berbik István viszont védi a mundért, keményen, hiszen ők nem lehetnek hibásak. Ez jelentős presztízsveszteség lenne, ő, ezt nem engedheti meg magának, hiszen ő: BERBIK! Igen, az a nagy, ismert, feleségéről elhíresült Berbik.Hányingerem van, mikor felkeresem az esztergomi rendőrséget, büntető feljelentést tenni! Busz vagy villamosvezető tesz hasonlót és meghal valaki a rábízott utasokból, hivatalból indítják el a büntetőeljárást, viszont az esztergomi orvosok, mintha Istenek lennének! Nem azok, hiszen „Isten adhat és elvehet életet, de Ti nem!” - Halljátok gyilkosok? Ti, nem…Ismerem Esztergomot, olvasmányaimból, hallottakból, hogy orvosi műhibás perben, mindig megpróbálják lebeszélni a feljelentőt.Rendőrök gondbanEsztergom kisváros, mindenki ismer mindenkit. Kiváltságos, ismert emberek sokkal többet tehetnek meg, mind az egyszerűen halandók. Ha meg ilyen a rendszer, a kivételezettek, akár a gyilkosok, megúszhatnak bármit.Magyarországon sok orvosi műhiba történik, de az ebből folyó büntetőeljárás, per, elenyésző. A rendőrök (!), ügyvédek beszélik le az áldozatokat és a hozzátartozókat az eljárások megindításról, kiváltságosok egyesek, főleg egy kisvárosban, mintha Istenek lennének! Pedig nem azok.Tudom, hogy az államigazgatási eljárásba beletartozik az öngyilkosság, a munkabalesetek és az orvosi gyógykezelés során bekövetkezett halálesetek, valamint a halál nélkül is az esetleges orvosi műhiba. Most sajnos nem erről van szó, hiszen Eszter nincsen, orvosi műhiba sorozat meg, sok-sok, egyértelmű bizonyítékkal felhatalmaz, hogy világgá kiáltsam: Véres a kezetek sarlatánok!…

Szerecsenek mosdatása 1000-el. Iványi, Jónás, és Berbik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

0

 

Észrevétel  Dr. Iványi Pál, Jónás László, és Berbik István ellen indított büntetőperben, az alábbi észrevételt kívánjuk tenni:

 

Álláspontunk szerint, néhai Greiner Eszter halálával kapcsolatban az ellátás folyamatában  kardinális kérdésként merül fel, a méhen belüli fertőzés kérdése.

Álláspontunk szerint, az események láncolatában meghatározó szerepet játszott a normál szülés után a lepényi szakot követő  Bumm- kanállal végzett műszeres  méhűri revízió, mely beavatkozás szakmai indok hiányában – indikáció nélkül – történt. A beavatkozás leírása nem lelhető fel és az eljárásnak szerves részét tartalmazó jódvizes öblítés ténye sem explorálható.

A fentiek bizonyítására több idevonatkozó tankönyv becsatolásra került.

A fenti szakmai hivatkozások egyértelműen a beavatkozás veszélyeként jelölik meg a méhűri beavatkozás kapcsán feljuttatott kórokozók által kialakult méhűri fertőzés – puerperális sepsis-  kialakulásának lehetőségét, melyet egyértelműen életveszélyes állapotnak tartanak.

Álláspontunk szerint, a fenti beavatkozás egyértelműen okozója lehetett a kialakult fertőzésnek, melyet az ellátó orvosok nem ismertek fel, és az ismeretlen eredetű láz tisztázására  nem történtek lépések.

A szakmai mulasztást abban látjuk, hogy az ellátó orvosok tudata nem fogta át a szülés után történt beavatkozás méhen belüli fertőzés kialakulását okozó kockázatát, és a szokatlanul magas (szintén több tankönyv evidenciáival alátámasztott) a beavatkozás után néhány órával jelentkező lázas állapotot, mely egyértelműen a bakteriális invázió első jele volt, azt könnyelműen figyelmen kívül hagyva diagnosztikus lépéseket nem téve, kifáradásos lázként értékelték, és ezáltal a kellő időben történő beavatkozás lehetőségétől, és annak esetleges eredményétől néhai Greiner Esztert megfosztották.

A peres eljárás kapcsán a fertőzés meglétének kérdésének ténye, és objektív bizonyítása elengedhetetlenül fontos, mely álláspontunk szerint a rendelkezésre álló tényszerű dokumentációból egyértelműen megállapítható, és a fent felsorolt történéseket tényszerűen megerősíti.

Elsőként említenénk a Vaszary Kolozs Kórház 02002705-ös naplószámon kiadott leletet, mely tartalmazza a méhtartalom (1942/07) és a méh, valamint a jobb oldali függelék szövettani vizsgálat eredményét (1938, illetve 1939/07).

A boncanyag szemmel történő (un. makroszkópos vizsgálata kapcsán leírásra került a méh hátsó falában elhelyezkedő simaizomgöb, valamint e göb mögött a méh fenekén bolyhos jellegű lepényszövet visszamaradás volt látható.

A részletes szövettani metszetben elhalt terhességi szövetmaradványok, vizenyős fellazulást mutató simaizom elemek, és nagy tömegű baktérium, felhők, melyet gramm pozitív coccusoknak bizonyultak. Ez a fenti mikroszkópos leírás a hajnali méheltávolítást megelőző méhűri beavatkozás – abrázió kapcsán eltávolított szövetből történt.

Az itt látható leírt, és a későbbiekben részletezett, az eltávolított méh mikroszkopikus szövettani vizsgálata kapcsán leírt, a fentiekkel teljesen azonos kép megerősíti, és alátámasztja azt a véleményt, hogy a gyulladásos elváltozás élőben keletkezett és jött létre, nem pedig a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített, a korbonctani preparátum fixálhatatlanságából, már a halál után másodlagosan létrejövő bakteriális invázió következményeként.

Ezt erősíti Dr. Kindler Miklós 9.B.606/2009/11 tanúvallomása, melyben elmondja, „ Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a baktérium felhők tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak, ezek keringés mellett keletkeztek „

A fenti leírás élőben keletkezett fertőzés tényét erősíti meg.

Kindler doktor az abrázió szövettani vizsgálatával kapcsolatban szintén megerősítette a baktériumok jelenlétét, valamint az ezekhez kapcsolódó vitális reakciót, azaz élőben keletkező tényét is. Továbbá megerősítésre került egyértelműen a lepényszövet visszamaradása is.

Ez a tény, a fentebb hivatkozott tankönyvi álláspontok szerint, a kialakuló fertőzés potenciális kiinduló forrása lehet.

Több helyütt történik hivatkozás a fixálatlan minta  diagnosztikus értékének megkérdőjelezhető voltával kapcsolatban, ugyan akkor jelentős kérdésnek tartjuk, hogy az ugyanazon műtétből eltávolított petevezető és petefészek hasonló körülmények között miért nem mutat hasonló rothadásos képet, mint az eltávolított méh.?

Amennyiben a két minta azonos módon került kezelésre, és azonos körülmények között tárolódott, akkor ez egyféleképpen lehetséges, hogy a halál után keletkezett reakciónak aposztrofált elváltozások, már a műtétet megelőzően is jelen kellett,  hogy legyenek.

Amennyiben - és erre egyértelmű utalás  –  nem található, ha az adnexum fixálás megtörtént, akkor komoly kérdésként merül fel, hogy az egy időben, egy helyre szállított két minta egyike, hogyan maradhat ki a másik mintán szabályszerűen elvégzett fixálásból.

Amennyiben viszont egyik minta sem került fixálásra, úgy a mé­hen kimutatott jelentős mennyiségű baktérium másodlagos rothadásos volta, szemben a függelékek érintetlenségével erőteljesen megkérdőjelezhető.

A rendelkezésre álló, a jegyzőkönyvben rögzített korszövettani leletekkel kapcsolatban meglévő állásfoglalások bizonytalansága nem egyértelmű volta, és ellentmondásai okán felülvizsgálati vélemény készült Dr. Kaiser László patológus szakorvos által, aki a Szegedi Tudományegyetem Patológiai Intézetének munkatársa, és szűkebb területét képezik munkájának a nőgyógyászati korszövettani minták elemzése.

Az ügyben keletkezett boncjegyzőkönyveket, dokumentumokat áttekintette, és annak alapján saját több, mint két évtizedes tapasztalatait összegezve, megállapította, hogy a női genitális traktusban lévő tömeges baktérium jelenléte semmiképpen nem tekinthető normálisnak, korábbi tapasztalataira hagyatkozva a fent részletezett szövettani kaparékban jelzett baktérium tömeges jelenléte mindenképpen egy korai fertőzés, sepsis forrását jelzi.

Megjegyzi, hogy a baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros, továbbá a méhszáj területén leírt nagyszámú baktérium gyulladásos sejtek együttes jelenléte, egyértelműen gyulladásos reakciót takar.

Több évtizedes tapasztalatára hivatkozva kijelenti, hogy baktérium a méhnyálkahártyájában normál szülést követően még kis számban sem szoktak előfordulni, így a leletekben rögzített jelenlétük egyértelmű bizonyítékát adják annak, hogy közvetlenül a szülést követő időszakban kerülhettek, mind a terhességi kaparékba, mind pedig az anyaméhbe.

A fentiek ok-okozati összefüggésként kapcsolják egymásba az eseménysor láncszemeit, melyet a szülést követő méhűri beavatkozás, mind potenciális fertőzésforrás különösen a szakmaiatlan módon elvégzett, és az antisepsis szabályait be nem tartó kivitelezés kapcsán feljuttatott kórokozók, mind időben, mind térben megfelelhettek az egyébként mindenféle ok nélkül kialakult fertőzés kiindulási forrásaként.

A bíróság részéről a patológus részére feltett kérdésekben, a kérdések kapcsán összefoglalható, hogy a patológiai gyakorlat alapján szülést követően a méhűrben lévő bakteriális invázió különösen jelen esetben leírt nagyságban nem fordul elő, és az elvégzett beavatkozás egyértelműen okozhatja ilyen fertőzés kialakulását.

A konkrét kérdésre válaszolva megerősíti, hogy a leírt tömeges baktérium jelenléte mindenképpen kóros a méhkaparékban, és megerősíti, hogy a fent elvégzett méhűri beavatkozás egyértelműen lehet eredete a tárgyalt fertőzés kialakulásában.

A perben jelenlévő szakérték nézetkülönbsége miatt ezt követően került sor a digitálisan rögzített szövettani metszetek kikérésére, és újra vizsgálatára.

Megállapítja, hogy az áttekintett metszetek alapján a gramm pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan a méh belfelületén a méhlepény leválását követően visszamaradt sebfelületen keresztül történt. Erre utal a metszetekben látható kifejezett gyulladásos reakció.

Véleményében szintén kitér a fixálatlan méh vizsgálatával egy időben eltávolított, és patológiai vizsgálatra küldött függelékek korszövettani képére, mely a bakteriális fertőzés jeleitől teljesen mentes volt.

Így a fentiek alapján bizonyítottnak látjuk, hogy néhai Greiner Eszter esetében egy normál szülést követően került sor egy szabályszerűen elvégzett, indokolatlan egyébként rutin szerű méhűri beavatkozásra, melynek többszörösen alátámasztott kockázata van, a méhűri fertőzések kialakulásában.

Az események kronológiai sorrendje, az eltelt idő jól mutatja, hogy egy a szülés közvetlen környékén fertőzés gyermekágyi lázas állapot (sepsis) kialakulásához vezetett, melynek első jele a kiugróan, és szokatlanul magas a beavatkozás után néhány órával jelentkező lázas állapot, mely a gyakorlattal rendelkező ápolónői gárdában nem a szokványos lázas állapotnak megfelelő érzetet keltette, hanem „ azonnal szaladt az orvosért” (lásd jegyzőkön), ám az ellátó orvosok részéről a szükséges  diagnosztikus lépések elmaradtak. Ezzel elzárták magukat, annak a lehetőségétől, hogy felismerjék a korai sepsis kialakulását, valamint függetlenül, annak tudatától, hogy a szülés kapcsán műszeres méhűri beavatkozás történt, mely egyértelműen potenciális fertőző forrásként merülhet fel. E két tény között a fertőzés lehetőségére nem gondoltak, így a megfelelő terápiás lépések megtétele sem történhetett meg. Ez néhai Greiner Eszter életbemaradása esélyének jelentős csökkenését eredményezte.

 

Aki fertőzött:  Dr Iványi Pál       Aki leszarta a jelentkező tüneteket: Dr Jónás László

Aki az egészet megpróbálta minden erejével eltusolni, a legaljasabb, legmocskosabb eszközökkel, az Dr Berbik István

Hazugságokat hazugságra halmoznak, már a sok ellentmondás sem zavarja Őket!! És még van aki hallgatja ezt a sok baromságot!!!

1

 

JELMAGYARÁZAT:

LÁZ

LEPÉNYVISSZAMARADÁS

BETAPINTÁS

FERTŐZÉS OKOZÓI

DOKUMENTÁCIÓ

MŰTÉTI JAVALLAT  (aláhúzva)

V. (VÉRZÉS)

DF. (DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA)

V.V. (VÉR VESZTÉS)

 

 

 

 

 

 

 

§

TISZTELT GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA !

 

 

 

Alulírottak KK. GREINER  és pertársai 2500 Esztergom,  szám alatti lakosok, továbbiakban, mint felperesek képviseletében dr T.CS. z általunk a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ESZTERGOM Tatabányai Törvényszék előtt 13. P. 20.261/2011 szám

okiratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

 

A benyújtott fellebbezésünket fenntartjuk, melynek indokoltságát alá kívánjuk támasztani a most csatolásra kerülő iratokkal.

 

A felperesek az általuk beszerzett szakirodalomból összeállítottak a bíróság részére egy olyan kivonatot, melyek tételesen cáfolják a kirendelt szakértők álláspontját mind a Bumm kanalas beavatkozás, mind a láz és annak kapcsán javasolt eljárás tekintetében.

 

Ezek az iratok egyben igazolják az ítélet megalapozatlanságát is, hiszen a bíróság a helytelen szakértői megállapításokra alapította döntését, így azok megalapozatlanságának igazolása egyben alátámasztja, hogy a bíróság ítélete a korábban megjelölt okokból jogszabálysértő.

 

Álláspontunk szerint a szakirodalomban megfogalmazott irányelvek, szakmai szabályok  összessége alkotja azt a szakmai követelményrendszert, melyet az alperes alkalmazottainak az egészségügyi ellátás során be kellett volna tartani, melynek megszegése olyan kötelezettségszegésnek minősül, mely mind a büntetőjogi mind a polgári jogi felelősség jogalapját bizonyítottá teszi.

 

A szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapítások alapos kétséget kell, hogy keltsenek a bíróságban a szakvélemények megalapozottságát illetően.

 

 

 

 

Megismételjük, hogy az eljárás során kirendelt szakértők véleménye olyan szöges ellentétben áll a szakirodalomban foglaltakkal.

 

A felperesek által készített útmutató tartalmazza a klinikai irányelveket, a szakmai szabályokat, „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak” ( lsd Eütv 119 § (3) bekezdése.)

 

A foglalkozás szabályait és a megfelelő egészségügyi ellátás zsínórmértékét ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik.

 

Mivel a foglalkozás szabályai az útmutatóban tételesen és egyértelműen meghatározásra kerültek, megállapítható az az elvárt magatartás, amelynek megszegése megalapozza a felperesek kárigényének jogalapját.

 

A csatolt útmutató az alábbi ellentmondások fennállását igazolja ( az összeállítás rendszerzésre került, mivel egy-egy szakmai szabállyal nyilvánvalóan több szakirodalom foglalkozik, szentel neki fejezetet, vagy  utal rá. Így az útmutatóban a felperesek színessel jelölték azokat az oldalszámokat, melyek az egyes kártérítési tényállási elemhez kapcsolódnak és a szakértői megállapításokkal részben ellentétben állnak. Az ezekkel ellentétes szakértői megállapításokat a magyarázat után részletezzük, így az ellentmondások könnyen összevethetőek)

 

  1. 1. Lampé László: Szülészet, nőgyógyászat

 

463. oldal: hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

 

473.-474.  oldal: Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály

 

514. oldal: fertőzése kialakulása, gyermekágyi láz tünetei (  magas láz, rossz közérzet  ) és kezelése ( célzott antibiotikumos kezelés-lsd Vajda szakvélemény )

 

  1. 2. Pál Attila: Szülészet, nőgyógyászat

94. oldal: hüvelyi vizsgálat végzésének szabályai

 

141. oldal: láz kezelés ( antibiotikum )

 

  1. 3. dr. Zoltán Imre: Szülészet

 

135. oldal: kifáradásos láz mértéke ( nem haladja meg a 38  C fokot !!)

 

263. oldal: gyermekágyi fertőzés létrejötte ( belső vizsgálattal kézzel vagy műszerrel akár )

 

265. oldal: fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

  1. 4. dr. Zoltán Imre ( szerk): Nőgyógyászat

77. oldal: fertőzés kisküszöbölésének kötelezettsége az orvosi kezelés során

 

78. oldal: a fertőzés továbbterjedésének útja ( felszínes sérülésektől a szövetekbe – lsd Szakál Gergő szakvéleménye )

 

94. oldal: a magas láz, mint a fertőzés jele

  1. 5. Lampé László: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan 1.

54. oldal: fertőzések műtéti területen és a láz összefüggése

 

196.- 198. oldal: jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )

 

302. oldal szeptikus shock , magas láz + azok amit ehhez még vizsgálni illene ( pulzus, vérnyomás, has, hüvely, laboratóriumi vizsgálat – ezek részben elmaradtak ) + amit adni kellene ( antibiotikum tapasztalat alapján )

 

  1. 6. Zoltán Imre: Szülészet

 

322.  oldal: septikus kórkép – magas láz és annak kezelése ( széles spectrumú antibiotikum)

 

  1. 7. Kovács Ferenc: Gyakorlati és műtétes szülészet

 

76. oldal:  a fellépő láznál elsősorban a szülőcsatorna fertőzéséből eredő lázra kell gondolni ( különösen ha volt előzmény, vizsgáló kéz vagy eszköz és nem Coli baktériumra) + a fertőzés terjedési útja ilyen esetben ( véráramba kerülés )

 

  1. 8. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve:

 

513. oldal: láz esetén antibiotikumos kezelés

 

517- 518 oldal: gyermekágyi infekció: a kórokozók az élő szövetbe hatolnak be ( lsd valamennyi pathológus szakvélemény ) + annak létrejötte ( 518 )

 

524. oldal : fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed ( azaz önmagában ez nem jelent kimentést az alperesi alkalmazottak magatartása alól, hogy csökkent a láz, mert a fertőzésre a magas láz miatt már korábban gondolni kellett volna és cselekedni !!! – ez a szakmai szabály )

 

526. oldal: a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani ( ez a zsinórmérték ) – a kezelés azonnal meg kell kezdeni még a bakteriológiai eredmény kézhezvétele előtt ( az azonnal szó nyilvánvalóan nem 16 órás késedelmet takar )

 

  1. 9. Székely József: Klinikai ismeretek..

 

vérzés vizsgálatára vonatkozó előírás ápolónők részére

 

  1. 10. dr. Tallián Ferenc: Gyakorlai szülészet-nőgyógyászat

 

35. oldal: DIC

169. oldal: toxikus sokk szindróma ( láz, mint 1. vezető tünet )

vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben. Ehhez kell mérni az alperes tevékenységét, mit tettek meg és mit nem ( majdnem semmit )

 

  1. 11. Nuland: Fertőző gyógyítók

 

  1. 12. Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog

 

92.  oldal- : dokumentációs kötelezettség

 

  1. 13. Lampé László – Papp Zoltán. Szülészet-nőgyógyászat 2.

175.-176. oldal:  a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )

 

201. szülés utáni szokványos láz mérték ( akár 37,5 C fok, hol van ez a szakértők által a közel 40 C fokos lázról állított értékhez képest – lényeges ellentmondás, amit kénytelen vagyunk már-már unásig ismételni, hátha egyszer az eljárásban ennek valaki jelentőséget tulajdonít neki)

 

208.- 210 oldal: fertőzések létrejötte, tünete kezelése

 

  1. 14. Papp Zoltán: Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban

 

72 oldal: kézzel történő betapintás esetén fokozott felügyelet kötelező.

 

4/4 dr Csapó:

 

7.oldal: septicus góc szanálása: antibiotikum terápia

 

  1. 15. Stoeckel: Szülészet tankönyve

 

87. -92. oldal:  baktérium behurcolása, akár steril kézzel és eszközzel

 

479: oldal: méhűri öblítés

  1. 16. Bumm Ernő: A szülészet alapvonalai

 

600- 602, oldal: a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése

 

628.- 633 oldal: gyermekágyi láz

 

624. oldal: csírok behatolási kapuja= lepény tapadási helye ( lsd. Szakál Gergő szakvéleménye )

 

656 oldal: láz , a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték )

 

662 oldal - :  terápia

 

  1. 17. Papp Zoltán. A szülészet nőgyógyászat tankönyve

496., 525., oldal: méhűri beavatkozás, fertőtlenítés

 

543. oldal: gyermekágyi láz kialakulása ( pl. betapintás miatt, mely növeli az infekció kialakulásának esélyét ), láz kialakulásakor antibiotikum adagolása

  1. 18. Báder Andor.: Szülészet-nőgyógyászat

61. oldal. a szokvány láz mértéke, nem emelkedik 37,2-37, 5 max 38 fölé.

  1. 19. Horn Béla - Zoltán Imre: A szülészet tankönyve

 

239. oldal: a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele

 

591. – 606. oldal: láz esetén alkalmazandó antibiotikum

20. Schwarczmann: ápolástan

53. oldal: ápolónő dokumentációjának követelményei

  1. 21. Silhavi Tibor

 

139. oldal: a dokumentációkat pontosan, olvashatóan, javítások nélkül kell kitölteni

 

153. oldal: 39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 157 oldal )

22. Lintner Ferenc- Pajor Attila: Szülészet nőgyógyászat

157. oldal. fertőzések kezelése: antibiotikum

23. Schenider: Gyakorlati szülészeti ismeretek

153. oldal: kézi beavatkozás utáni eljárás ( fertőtlenítés)

24. dr. Sándor Tibor:  A szülészeti nőgyógyászati ügylete abc-je

47. oldal: a lázas gyermekágyas vizsgálata ( ennek nagy része nem történt meg )

 

25. Gáti-László: A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései

szülés alatti veszélytényezők

 

26. dr Fekete Sándor: A szülészet nőgyógyászat haladása

27. dr Sass Mihály: Szülészet nőgyógyászat sürgősségi esetek

28. dr. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás

29. dr Graber Hedvig: az antibiotikum kezelés gyakorlata

 

15 oldal: antibiotikum adásának indokoltsága ( v.ö.: 8 pontban foglalt idézet )

30. dr. Szabó István: Diagnosztikus és terápiás ajánlások

94 oldal. Méhűri beavatkozás  kezelése

 

  1. 31. Ruzicska Gyula: Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

kellő mennyiségben és megfelelő időben ( vö. eddig idézettek, melyek szerint láz esetén azonnal meg kell kezdeni, tehát a fertőzés gyanú esetén a kellő  idő= azonnal )

 

116- 117. oldal: helyes alkalmazás elvei

 

32. Kubányi Endre: Szülészeti jegyzetek

 

33. Scipiades Elemér: Szülészeti előadásai

Rendes gyerekágyban a 38 C fokot nem éri el soha a hőmérséklet ( vö. kirendelt szakértők véleménye)

34. Kovács Ferenc. Gyakorlati és műtétes szülészet

 

77 . oldal: láz esetén elsődlegesen fertőzésre kell gyanakodni

35. Frigyesi József: Nőgyógyászat

36. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve

604. oldal: a magas láz sokszor visszaeshet normális hőmérsékletre ( tehát ez nem alkalmas a kimentésre )

 

606. – 607. oldal: antibiotikum kezelés szabályai

37. Papp Zoltán ( szerk): Szülészeti nőgyógyászati protokoll

 

38. Graber- Magyar: Lázas állapotok

208. oldal: gyermekágyi láz

39. Lampé- Papp:  Szülészet nőgyógyászat általános rész

 

40. Báder Andor: Szülészet nőgyógyászat

  1. 41. Zoltán Imre ( szerk)  Nőgyógyászat

42. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

84    oldal: antibiotikum kezelés

43. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

44. Korszerű orvosi diagnosztika

518 oldal- : toxikus shock szindróma

 

1006. oldal  -: gram pozitív baktériumok

 

A fenti idézetek szakmai szabályok, irányelvek, protokollok.

 

Ezekkel szöges ellentétben állnak a beszerzett szakértők írásban benyújtott illetve a tárgyalásokon tett szakértői véleményt kiegészítő alábbi nyilatkozataival:

Igazságügyi szakértői vélemény PTE ÁOK ( 35 sorszám )

ad.3 a 39.9 C-os láz nulladik napos láznak tekintendő

 

Vö fentebb:

-          a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele 19. pont

-          szülés utáni szokványos láz mérték 13. pont

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 21 pont

 

Igazságügyi szakértői vélemény ISZKI BP ( 36 sorszám )

10 oldal A gyermekágyas megfigyelése kellően megtörtént

 

Vö. fentebb:

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 21 pont )

 

fertőzésgyanú esetén : toxikus sokk szindróma ( láz, mint 1. vezető tünet )

-          vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben.

 

10 oldal. Az alkalmazott antibiotikum adásában nem történt késedelem, korábban semmilyen indikációja nem volt.

 

Vö fentebb:

-          „a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele”

-          a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték)

-           fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

-          láz esetén antibiotikumos kezelés

-          fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

 

6 oldal: teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a beavatkozás ( Bumm kanál ) nem hozható összefüggésbe a toxikus shock syndrómával

7 oldal: a Bumma kanállal történt beavatkozás nem forrása a fertőzésnek

 

Vö fentebb:

-          a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )- 1 pont

-          gyermekágyi fertőzés létrejötte ( belső vizsgálattal kézzel vagy műszerrel akár )- 3 pont

-          csírok behatolási kapuja= lepény tapadási helye 4. pont

-          fertőzések műtéti területen és a láz összefüggése

-          a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )- 13 pont

 

8 oldal: a Bumm kanállal történt beavatkozás után nem szükséges fertőtlenítést végezni

 

 

Vö. fentebb:

-          hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

-          Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály- 1. pont

-          jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )- 5. pont

-          a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )- 13 pont

-          a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése- 16. pont

 

9 oldal. a szülés után a nagyfokú izommunkából, dehydrátióból eredő láz ugyanolyan  magasra emelkedhet, mint bármilyen más eredetnél. A láz nem betegség, hanem tünet, kezelni csak akkor kell , ha a beteg számára elviselhetetlen. Szülés után gyakran fordul elő ilyen eredetű lázas állapot ( ez ellentmond a későbbi szakvélemény megállapításaival is, ami a mértéket illeti )

 

Vö fentebb:

-          a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele 19. pont

-          szülés utáni szokványos láz mérték 13. pont

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 21 pont

 

Kiegészítő szakértői vélemény ISZKI BP ( 58 sorszám)

ad 4. az alperesi ténykedések sorrendje és milyensége megfelelt a szakmai protokollok előírásainak

 

ad.5. a szülés követő néhány óra során jelentkező lát a nagyfokú izommunka és a dehyratáció következménye, az első két nap után jelentkező láz esetén kell genitális eredetre gondolni.

 

Vö. fentebb:

-          „a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele”

-          a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték)

-           fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

-          láz esetén antibiotikumos kezelés

 

Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI ( 93 sorszám )

 

ad. 6 szülés utáni első életnapon jelentkező lázas állapot esetén elsősorban kifáradásos lázra kell gondolni.

A lázas állapot mértéke eshetőlegesen felhívhatta volna a figyelmet egy esetleges fertőzési folyamatra.

 

24 oldal: Nem értünk egyet a szakértőkkel abban, hogy az antibiotikum korábbi adására lett volna szükség, ugyani indikációja a láz ismételt jelentkezéséig nem állt fenn.

Vö: fentebb :

-          „a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele”

-          a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték)

-           fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

-          láz esetén antibiotikumos kezelés

-          fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

 

24 oldal: Hasznos lett volna laboratóriumi vizsgálat elvégzése és a beteg szorosabb observatioja ( ennek kapcsán megállapítja a kártérítési felelősség alapjául szolgáló tényt, mely szerint nem zárható ki, hogy ezáltal a fertőzés folyamata hamarabb felismerhető lett volna )

 

Vö. fentebb:

-          vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben. Ehhez kell mérni az alperesek tevékenységét, mit tettek meg és mit nem ( majdnem semmit )

-          lázas gyermekágyas vizsgálata 24. pont szerint

 

26. oldal: A beteg testhőmérséklete semmiképpen nem volt szeptikus lázmenetként értékelhető ugyanis, csak egy lázcsillapításra megszűnő lázas állapot állt fenn.

 

Vö. fentebb:

-          a magas láz sokszor visszaeshet normális hőmérsékletre

-          39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám

-          fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed

 

28. és 29. oldal: Bumm kanállal történt betapintás után a jódos méhűri öblítés nem indokolt

 

Vö. fentebb:

-          hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

-          Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály- 1. pont

-          jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )- 5. pont

-          a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )- 13 pont

-          a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése- 16. pont

 

 

Tekintettel arra, hogy ezen megállapítások tételesen cáfolhatóak a szakirodalomban megfogalmazott szakmai irányelvekkel és ezen szakértői megállapítások az ügy szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, így a szakértői vélemények aggálytalansága teljes egészében megdőlt, ítélet meghozatalának alapjául nem szolgálhatnak.

A fentiek alapján az ítélet megalapozatlan és annak hatályon kívül helyezését kérjük.

Csatoljuk az Útmutató kötött példányát.

 

A beadványt mellékleteivel a jogi képviselők részére megküldjük, illetve átadjuk.

 

Szeged, 2016. március 22 napján

 

 

 

/ Greiner Ramóna és pertársai /                                                                                                   felperesek

 

Képviseli:

Beadvány 46 tankönyvi anyagból, bizonyíték gyanánt!

0

 

okiratcsatolásunkat

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

Az eddig előterjesztett bizonyítási indítványainkat fenntartjuk, melynek indokoltságát alá kívánjuk támasztani a most csatolásra kerülő iratokkal.

A pótmagánvádló az általa beszerzett szakirodalomból összeállított a bíróság részére egy olyan kivonatot, melyek tételesen cáfolják a kirendelt szakértők álláspontját mind a Bumm kanalas beavatkozás, mind a láz és annak kapcsán javasolt eljárás tekintetében. Álláspontunk szerint a szakirodalomban megfogalmazott irányelvek, szakmai szabályok  összessége alkotja azt a szakmai követelményrendszert, melyet az vádlottaknak az eljárásuk során be kellett volna tartani, melynek megszegése olyan kötelezettségszegésnek minősül, mely mind a büntetőjogi mind a polgári jogi felelősség jogalapját bizonyítottá teszi.

A szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapítások legalábbis alapos kétséget kell, hogy keltsenek a bíróságban a szakvélemények megalapozottságát illetően, mely nem teszi mellőzhetővé az általunk már bejelentett bizonyítási indítványok teljesítését.

Megismételjük, hogy a jelen ügyben a kirendelt szakértők véleménye olyan szöges ellentétben áll a szakirodalomban foglaltakkal, hogy ezt nem tartjuk mellőzhetőnek.

A pótmagánvádló által készített útmutató tartalmazza a klinikai irányelveket, a szakmai szabályokat, „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak"

( lsd Eütv 119 § (3) bekezdése.)

A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik.

Mivel a foglalkozás szabályai az útmutatóban tételesen és egyértelműen meghatározásra kerültek, a foglalkozás szabályainak megsértése is megállapítható a vádlottak vonatkozásában.

A csatolt útmutató az alábbi ellentmondások tisztázását kívánja meg jelen eljárás során: ( az összeállítás rendszerzésre került, mivel egy-egy szakmai szabállyal nyilvánvalóan több szakirodalom foglalkozik, szentel neki fejezetet, vagy  utal rá. Így az útmutatóban a pótmagánvádló színessel jelölte azokat az oldalszámokat, melyek az egyes foglalkozási szabálysértési tényállásokhoz kapcsolódnak és a szakértői megállapításokkal részben ellentétben állnak.)

1. Lampé László: Szülészet, nőgyógyászat

463. oldal: hüvelyi fertőtlenítésre vonatkozó szakmai szabály, a méhűri fertőzés tünetei ( láz, hőemelkedés ) és következménye ( szepszis )

473.-474.  oldal: Jódos öblítésre vonatkozós szakmai szabály

514. oldal: fertőzése kialakulása, gyermekágyi láz tünetei (  magas láz, rossz közérzet  ) és kezelése ( célzott antibiotikumos kezelés-lsd Vajda szakvélemény )

2. Pál Attila: Szülészet, nőgyógyászat

94. oldal: hüvelyi vizsgálat végzésének szabályai

141. oldal: láz kezelés ( antibiotikum )

3. dr. Zoltán Imre: Szülészet

135. oldal: kifáradásos láz mértéke ( nem haladja meg a 38  C fokot !!)

263. oldal: gyermekágyi fertőzés létrejötte ( belső vizsgálattal kézzel vagy műszerrel akár )

265. oldal: fertőzés kezelése ( magas láz esetén széles skálájú antibiotikum )

4. dr. Zoltán Imre ( szerk): Nőgyógyászat

77. oldal: fertőzés kisküszöbölésének kötelezettsége az orvosi kezelés során

78. oldal: a fertőzés továbbterjedésének útja ( felszínes sérülésektől a szövetekbe – lsd Szakál Gergő szakvéleménye )

94. oldal: a magas láz, mint a fertőzés jele

5. Lampé László: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan 1.

54. oldal: fertőzések műtéti területen és a láz összefüggése

196.- 198. oldal: jódos öblítés, mint szakmai előírás, infekció megelőzésére való előírás ( antibiotikum )

302. oldal szeptikus shock , magas láz + azok amit ehhez még vizsgálni illene ( pulzus, vérnyomás, has, hüvely, laboratóriumi vizsgálat – ezek részben elmaradtak ) + amit adni kellene ( antibiotikum tapasztalat alapján )

6. Zoltán Imre: Szülészet

322.  oldal: septikus kórkép – magas láz és annak kezelése ( széles spectrumú antibiotikum)

7. Kovács Ferenc: Gyakorlati és műtétes szülészet

76. oldal:  a fellépő láznál elsősorban a szülőcsatorna fertőzéséből eredő lázra kell gondolni ( különösen ha volt előzmény, vizsgáló kéz vagy eszköz és nem Coli baktériumra) + a fertőzés terjedési útja ilyen esetben ( véráramba kerülés )

8. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve:

513. oldal: láz esetén antibiotikumos kezelés

517- 518 oldal: gyermekágyi infekció: a kórokozók az élő szövetbe hatolnak be ( lsd valamennyi pathológus szakvélemény ) + annak létrejötte ( 518)

524. oldal : fertőzési jel a magas láz, mely 24 órán belül ismét normál tartományba süllyed ( azaz önmagában ez nem jelent kimentést a vádlottak magatartása alól, hogy csökkent a láz, mert a fertőzésre a magas láz miatt már korábban gondolni kellett volna és cselekedni !!! – ez a szakmai szabály )

526. oldal: a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani ( ez a zsinórmérték ) – a kezelés azonnal meg kell kezdeni még a bakteriológiai eredmény kézhezvétele előtt ( az azonnal szó nyilvánvalóan nem 16 órás késedelmet takar )

9. Székely József: Klinikai ismeretek..

vérzés vizsgálatára vonatkozó előírás ápolónők részére

10. dr. Tallián Ferenc: Gyakorlai szülészet-nőgyógyászat

35. oldal: DIC

169. oldal: toxikus sokk szindróma ( láz, mint 1. vezető tünet )

vizsgálatok : folyamatos óránkénti hőmérséklet mérés(  azaz szoros megfigyelés, mely jelen ügyben bizonyítottan elmaradt), óránkénti egyéb vizsgálatok ( pulzus, vérnyomás ), vérkép, intenzív észlelés, kombinált antibiotikum, DIC megelőzés tevékenységei = szakmai szabályok tételes meghatározása ilyen esetben. Ehhez kell mérni a vádlottak tevékenységét, mit tettek meg és mit nem ( majdnem semmit )

11. Nuland: Fertőző gyógyítók

12. Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog

92.  oldal- : dokumentációs kötelezettség

13. Lampé László – Papp Zoltán. Szülészet-nőgyógyászat 2.

175.-176. oldal:  a beavatkozás, mint fertőzésveszély és annak megelőzése ( jódos víz és antibiotikum )

201. szülés utáni szokványos láz mérték ( akár 37,5 C fok, hol van ez a szakértők által a közel 40 C fokos lázról állított értékhez képest – lényeges ellentmondás, amit kénytelen vagyunk már-már unásig ismételni, hátha egyszer az eljárásban ennek valaki jelentőséget tulajdonít neki)

208.- 210 oldal: fertőzések létrejötte, tünete kezelése

14. Papp Zoltán: Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban

72 oldal: kézzel történő betapintás esetén fokozott felügyelet kötelező.

4/4 dr Csapó:

7.oldal: septicus góc szanálása: antibiotikum terápia

15. Stoeckel: Szülészet tankönyve

87. -92. oldal:  baktérium behurcolása, akár steril kézzel és eszközzel

479: oldal: méhűri öblítés

16. Bumm Ernő: A szülészet alapvonalai

600- 602, oldal: a vizsgálatok során a baktérium behatolása, eljárási javaslat: méhűr kiöblítése

628.- 633 oldal: gyermekágyi láz

624. oldal: csírok behatolási kapuja= lepény tapadási helye ( lsd. Szakál Gergő szakvéleménye )

656 oldal: láz , a diagnózissal nem lehetünk elég óvatosak, a lázat kétes esetben is a gyermekágyi sebekkel kell összefüggésbe hozni ( zsinórmérték )

662 oldal - :  terápia

17. Papp Zoltán. A szülészet nőgyógyászat tankönyve

496., 525., oldal: méhűri beavatkozás, fertőtlenítés

543. oldal: gyermekágyi láz kialakulása ( pl. betapintás miatt, mely növeli az infekció kialakulásának esélyét ), láz kialakulásakor antibiotikum adagolása

18. Báder Andor.: Szülészet-nőgyógyászat

61. oldal. a szokvány láz mértéke, nem emelkedik 37,2-37, 5 max 38 fölé.

19. Horn Béla - Zoltán Imre: A szülészet tankönyve

239. oldal: a szokvány láz mértéke, ritkán éri el a 38 C fokot, a gyermekágyban a legcsekélyebb hőemelkedés is lehet a fertőzés következményes vagy jele

591. – 606. oldal: láz esetén alkalmazandó antibiotikum

20. Schwarczmann: ápolástan

53. oldal: ápolónő dokumentációjának követelményei

21. Silhavi Tibor

139. oldal: a dokumentációkat pontosan, olvashatóan, javítások nélkül kell kitölteni

153. oldal: 39-40 között magas láz, a láz esésének külön vizsgálata ( légzésgörbe  és pulzusszám – 157 oldal )

22. Lintner Ferenc- Pajor Attila: Szülészet nőgyógyászat

157. oldal. fertőzések kezelése: antibiotikum

23. Schenider: Gyakorlati szülészeti ismeretek

153. oldal: kézi beavatkozás utáni eljárás ( fertőtlenítés)

24. dr. Sándor Tibor:  A szülészeti nőgyógyászati ügylete abc-je

47. oldal: a lázas gyermekágyas vizsgálata ( ennek nagy része nem történt meg )

25. Gáti-László: A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései

szülés alatti veszélytényezők

26. dr Fekete Sándor: A szülészet nőgyógyászat haladása

27. dr Sass Mihály: Szülészet nőgyógyászat sürgősségi esetek

28. dr. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás

29. dr Graber Hedvig: az antibiotikum kezelés gyakorlata

15 oldal: antibiotikum adásának indokoltsága ( v.ö.: 8 pontban foglalt idézet )

30. dr. Szabó István: Diagnosztikus és terápiás ajánlások

94 oldal. Méhűri beavatkozás  kezelése

31. Ruzicska Gyula: Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

kellő mennyiségben és megfelelő időben ( vö. eddig idézettek, melyek szerint láz esetén azonnal meg kell kezdeni, tehát a fertőzés gyanú esetén a kellő  idő= azonnal )

116- 117. oldal: helyes alkalmazás elvei

32. Kubányi Endre: Szülészeti jegyzetek

33. Scipiades Elemér: Szülészeti előadásai

Rendes gyerekágyban a 38 C fokot nem éri el soha a hőmérséklet ( vö. kirendelt szakértők véleménye)

34. Kovács Ferenc. Gyakorlati és műtétes szülészet

77 . oldal: láz esetén elsődlegesen fertőzésre kell gyanakodni

35. Frigyesi József: Nőgyógyászat

36. Horn- Zoltán: A szülészet tankönyve

604. oldal: a magas láz sokszor visszaeshet normális hőmérsékletre ( tehát ez nem alkalmas a kimentésre )

606. – 607. oldal: antibiotikum kezelés szabályai

37. Papp Zoltán ( szerk): Szülészeti nőgyógyászati protokoll

38. Graber- Magyar: Lázas állapotok

208. oldal: gyermekágyi láz

39. Lampé- Papp:  Szülészet nőgyógyászat általános rész

40. Báder Andor: Szülészet nőgyógyászat

41. Zoltán Imre ( szerk)  Nőgyógyászat

42. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

84    oldal: antibiotikum kezelés

43. Zoltán Imre: Nőgyógyászat ( egyetemi tankönyv )

44. Korszerű orvosi diagnosztika

518 oldal- : toxikus shock szindróma

1006. oldal  -: gram pozitív baktériumok

A fenti idézetek szakmai szabályok, irányelvek, protokollok.

Ezekkel szöges ellentétben állnak a beszerzett szakértők írásban benyújtott illetve a tárgyalásokon tett szakértői véleményt kiegészítő alábbi nyilatkozataival:

Egyesített szakértői vélemény ( 2011. 11. 14 )

11 oldal ( 9 . pont )

A szülést követően fellépett lázas állapot kezelése megfelelt az általános szakmai szabályoknak.

Ha valaki szülés követően belázasodik a lázcsillapításon kívül nem tesz szükségessé sem antibiotikumos kezelés sem laboratóriumi vizsgálatokat

Igazságügyi szakértői vélemény ( Pécs – 2011 11. 16 )

ad8. A Bumm kanalas beavatkozás nem hozható okozati összefüggésbe a szepszis kialakulásával.

ad.10. a szülést követő néhány óra múlva jelentkező láz a nagyfokú izommunka  illetve a folyadékveszteség következménye lehet.

A magas láz ( 39,9 ) lázcsillapító adásán túl egyéb kezelést és laborvizsgálatot nem tett szükségessé.

ad. 17. a DIC legkorábban csak az éjszaka induló vérzést követően lehetett diagnosztizálni.

ad. B/7 a 16-18 óra közötti láz nulladik napos láznak tekintendő

ad. B/8 a korábban elkezdett antibiotikum adása hatásos lett volna-e szakmailag nem értelmezhető

dr. Jaklovics Ferenc:

Az első lázas állapotnak, ami 39, 9 fok volt jelentősége nincsen ( 52 jk 30 oldal utolsó bekezdés)

A Bumm kanál nem alkalmas arra, hogy fertőzést feljebb juttasson ( 52 jk 47 oldal 6 bekezdés )

Nem előírás a jódos öblítés ( 52 jk, 47 oldal utolsó bekezdés )

Bumm kanalas beavatkozás esetén  kizárt a fertőzés felvitele ( 63 jk 5 oldal  3 és 4, bekezdés )

A méhűri öblítés nem a protokoll része ( 63 jk  7 oldal 3 bekezdés )

A 39.9 fokos láz nulla napon nagyon gyakori tünet ( 63 jk 27 oldal utolsó bekezdés )

Semmiféle olyan okot nem látok, amely értelmében a 39.9 fokos láz  akár diagnosztikus, akár terápiás kezelést igényelt volna ( 63 jk 35 oldal utolsó bekezdés )

Két egymást követő 38 fok feletti láz a gyermekágyi láz ( 63 jk 36 oldal 2 bekezdés )

Nem ritka a 39 fok feletti láz ( 63 jk 48 oldal közepe )

Ha egyéb tünet nincs, akkor szokványos ez a láz ( 63 jk 48 oldal utolsó bekezdés)

A láz magassága nem javall egyéb plusz kezelést vagy diagnosztikai eljárást ( 63 jk, 50 oldal 1 bekezdés )

Nem értem az összefüggést a láz és a vérnyomás mérés között ( ugyanitt  3. bekezdés )

Lázas állapot izommunka miatt volt és lázcsillapításon felül semmit nem kellett tenni hajnalig (  78 jk 29 oldal második bekezdés )

A 16 órában nem történt protokolláris tévedés, hogy nem végeztek vizsgálatokat, mert a gyermekágyasnál 0. napos láz lépett fel ( 78 jk 29 oldal közepe )

Ha nem 0 napos láz és antibiotikumot adtak volna, előfordulhat, hogy ezáltal a beteg állapota rosszabb lesz ( 78 jk 57 oldal utolsó bekezdés )

ennek ellentmond

dr Huszár András 58 oldalon tett nyilatkozata, hogy ha arra gondoltak volna, hogy nem 0. napos láz, akkor indokolt lett volna az antibiotikum.

Nem értek egyet azzal a magánszakértői megállapítással, hogy megelőző antibiotikumos kezelést elmulasztani hiba volt ( 110 jk 26 oldal 2-3 bekezdés (

Nem túl gyakori a 40 fokos láz, de attól még lehet szokványos ( 110 jk. 32 oldal  3 bekezdés ) ellentmond dr Hadnagy Jánosnak

dr Hadnagy János:

A méhűri beavatkozás nem lehet fertőzési forrás , a beavatkozással, ha az steril eszköz nem lehet fertőzést felvinni (  63 jk 6 oldal  6-9 bekezdés )

A szülőszobáról való áthelyezést követően nem igényelt a sértett különösebb odafigyelést ( 63 jk 16 oldal  6 bekezdés )

Ápolási teendő nincs csak naponta kétszer ( 63 jk  16 oldal utolsó bekezdés )

Egy láz nem láz ( 63 jk  26 oldal 8 bekezdés )

Egy láz után nem szoktunk antibiotikumos kezelést kezdeni ( 63 jk 49 oldal 2 bekezdés )

A 39.9 – 40 fokos láz a biológiai szórásba belefér  ( 49 oldal utolsó bekezdés ) majd később állítja, hogy Nem szokványos a 40 fokos láz ( 110 jk. 32 oldal 2 bekezdése ) és infekció esetén indokolt laborvizsgálatot végezni.

Egy dolgot le kell szögezni nem volt fertőzés ( 78 jk  49 oldal második bekezdés )

dr Tóth Zsuzsanna

Lázzal kapcsolatos kijelentései mely szerint, ha csökken a láz nincs teendő, a lázmérés gyakoriságára nincs protokoll ilyen mértékű láz esetén sem,  szorosabb megfigyelést nem igényelt ( 52 jk  12-14 oldal )

15 oldal. -  az első 24 órában jelentkező lázzal lázcsillapítások felül nem kell tenni semmit

Tekintettel arra, hogy ezen megállapítások tételesen cáfolhatóak a szakirodalomban megfogalmazott szakmai irányelvekkel és a szakértői megállapítások az ügy szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, így a szakértői vélemények aggálytalansága teljes egészében megdőlt, ítélet meghozatalának alapjául nem szolgálhatnak.

A fentiekre figyelemmel az aggályos szakértői megállapítások tekintetében nem mellőzhető új szakértői vélemény beszerzése, így indítványainkat fenntartjuk.

Csatoljuk az Útmutató kötött példányát.

A beadványt mellékleteivel a jogi képviselők részére megküldjük, illetve átadjuk.

Szeged, 2016. március 18 napján

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli:

Tárgyaló teremből III.

1

 

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Volt már egyszer egy méhűri letapintás. Abban az esetben, ha véres az uterus, atónia irányába kezdték el kezelni, teljesen szakmailag helyesen. Azonban ez nem volt elegendő, nem csillapodott a vérzés, ezért döntöttek úgy, hogy és az ultrahang lehet, hogy pont egy véralvadékot vett fel a méhüregében, véralvadékot véleményezett, esetlegesen retenciónak, de akkor találtunk megint egy okot. Tehát egy oknyomozással mint általában a betegség diagnózisa, az is egy oknyomozási tevékenység különböző algoritmusok alapján, és itt a szakmailag előírt algoritmus követése maradéktalanul megvalósult megítélésem szerint. Ezért meg kell ezt ismételni. Annak ellenére, hogy valaki ezt nem így állítja én magam is megismételtem volna a méhűri betapintást, miután felvetődik a retenció illetve az abrázió, ez már méhkaparás, erőteljesen kell kiüríteni a méh üregét, hogy össze tudjon a méhizomzat húzódni. A méhizomzatnak van egy sajátossága, amikor valami idegen test benn marad, egy picike lepénydarab, pl. terhesség megszakítás után egy kis ujjbegynyi szövet, benn maradt egy icike-picike kis lepényszövet, és nem tud a méh rendesen összehúzódni.

Észlel valamilyen idegen testet, és az összehúzódást gátolja. Ugyanígy van a gyermekágyas állapotban csak azzal a különbséggel, hogy egy óriási méhüregről van szó, tehát bent marad egy jelentősebb burokrész, vagy jelentősebb kisebb-nagyobb lepénydarabka, nem tud összehúzódni.

Kérdésem:

Épnek írtak le mindent!  Be is tapintottak! Mi is maradhatott még bent??  Mire utalt az előző napi  39,9 es láz??

Varga sebész milyen jogon foglal állást bármiben is?  Varga dr. menjen hadi sebésznek, a fronton lehetett így gondolkodni az I. világháborúban, de nem a XXI. században!

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Milyen tünet kísérte akkor, ha én most klinikusként ott lennék, és mit tennék. Két tünete volt, volt egy alvadásos vérzése, és volt egy lázas állapot, ami 38,5 fok. Elsődlegesen azonban mivel alvadékos a vérzés, DIC-re nem gondolok, nyilván, mert alvadt a vére. Elsődlegesen a fertőzésre gondolok, melynek a leggyakoribb gyermekágyi oka a lepényrész visszamaradása. Ezért azonnal elkezdem az antibiotikumos kúrát.

Megjegyzésem:

Tudja az anyagot, csak rosszul, félrevezetve alkalmazza!

A másik, a lepényrészt el kell távolítanom, ezért elsőként nézek egy ultrahangot, hogy valóban lepény

része maradt van-e, maradt-e vissza, és mivel az ultrahang leírt egy 18 mm-es lepényszerű szövetet,

azonnal elvégzem a patológiás indokok alapján a méhűri ismételt beavatkozást.

Megjegyzésem:

Ezt láthatta volna már az elsőnél is!! Mitől volt ép a lepény?? Nálam a 18mm az majd 2 cm..

Ezért azonnal elkezdem az antibiotikumos kúrát, ugye kapott 1,2 g Augmentint, amely közismert, hogy fél-egy órán belül hat, terápiás szintre emelkedik a vérben, hiszen a vérfehérjékhez kötődő százaléka mindössze 18 %-a. Azonnal szabadon kering a vérben, és fél órán, egy órán belül terápiás szinten van a gyógyszer hatása.

Megjegyzés:

Jól mondja, csak sorrendet cserélt, illetve időpontot felejtett!

Bumm kanállal szoktuk elvégezni, annyi a különbség ilyenkor, itt már antibiotikumos profilaxis történik, ez megtörtént, illetve szövettani vizsgálatot kell végezni. Ez is megtörtént. A profilaktikus javallat alapján végzett szülés utáni betapintás sem antibiotikumos profilaxist nem igényel, sem pedig szövettani vizsgálatot.

Párhuzamosan mentek a laborvizsgálatok, a vérkép, a CRP, az alvadásvizsgálat ez mind időigényes.

Megjegyzés:

Mikortól?   Mi és mennyire időigényes?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Ennek banálisabb okai lehetnek, hogy lepényrész visszamaradása, hiszen ha azt eltávolítom, akkor meggyógyul antibiotikum kíséretével.

Megjegyzés:

Jól mondja, így kellett volna…

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Különösebb jelen esetben nem volt a szülés körül olyan körülmény, amely indokolta volna a szokásosan kötelező két órán túl menően is egy fokozottabb megfigyelését a sértettnek.

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Beavatkozást követően is nem volt vérzés. Teljes jólét állapotában volt a sértett.

Tehát nem indokolt különösebb odafigyelés.

Megjegyzés: Indikáció nélküli, méhűri betapintás jódos betadinos öblítés nélkül!   Majd 16 órakor 39,9c  láz.

Folyt. Köv.

Greiner Tamás

Tárgyaló teremből II.

0

Tatabányai Városi Bíróság 7

9.B.606/2009/63. szám

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

A hüvelyt és a környékét, illetve pontosabban a környékét valamilyen fertőtlenítő szerrel, jóddal, betadine-nal, bármivel körbe ki van kenve az anyai combok felé.

Baba feje kijött, tehát van bőségesen hely, majd pedig a méhszájat méhszáj fogóval megragadják és lehúzzák, ezáltal lehetővé teszik, hogy mintegy a hüvelyfallal nem érintkezve a steril Bumm kanállal körbejárják a méh üregét, és utána pedig öblítőszerrel, valamilyen fertőtlenítő öblítőszerrel leggyakrabban betadine, de

intézményenként változó módon, kiöblítik a hüvelyt, ami egyébként nem előírás, tehát ezeket a feltételeket ha betartják, akkor gyakorlatilag nagyon minimális az esély arra, hogy maga a műtét kapcsán fertőződjön a hüvely falból, a hüvely váladékból az édesanya. Természetesen én is azt tudom mondani erre, hogy gyakorlatilag erre úgy válaszolnék, lehetetlenség, ez ilyen nincsen. De mindent el kell követni az operatőrnek is, és az asszisztenciának is, hogy lehetőség szerint ezt a rizikót minél kisebb százalékra csökkentse.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem ismerek olyan intézményt, ahol a feltárás előtt az anya combjait és a hüvely környékét ne fertőtlenítsék le. Az ezt követő öblítés az ajánlott, de nem a protokoll része, tehát nem kötelező része a műtét befejezése után a méhüreg átöblítése.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A rendelkezésre álló iratokból megállapítható-e, hogy történt-e ilyen jódos-betadin-os öblítés?

Dr. Jaklovics Ferenc szakértő:

Nem állapítható meg.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A műtét tartalmazza ezt a jódosbetadinos öblítést?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem kötelező jelleggel, de ajánlás.

Dr. Hadnagy János szakértő:

Ajánlás, mert főleg a régi tankönyvek úgy fogalmaznak, és új protokoll szabályok dodonai módon fogalmaznak fogalmaznak meg mindenféle irodalmi hivatkozások azt veszem ki belőle, és azt veszem kötelezőnek, amit én akarok, ami az én ügyemnek jó, attól függően, hogy a tárgyalóasztalnak melyik oldalán ülök. Ez egy szakmai vita. Az ajánlásokban a számon kérhető, minimumot kéne megfogalmazni, ami számon kérhető büntető eljárás során, polgári eljárások során is. De ezek sajnos ahogy a pótmagánvádló jogi képviselője is kérdezte, hogy „ha mindent elkövet.”

Tatabányai Városi Bíróság 8

9.B.606/2009/63. szám

fogalma, ez jogi kategória. Ez nem orvosi kategória. Mert így is lehet mindent elkövetni, megy úgy is lehet mindent elkövetni, és egyik sem ütközik a szakmai szabályokba. Ezért nehéz sokszor a szakértőnek dolga is, különösen a bíró úr dolga a végén, amikor határozatot kell hoznia. Borzasztó nehéz megfogni az orvostudomány szakmai szabályait, mert még mindig úgy szól a történet, hogy a tankönyvek, a tudományos folyóiratok, szerkesztőségi közlemények, tudományos kongresszusban elmondható előadások stb. Nem egy olyan előadás van, ami elég nagy horderejű, súlyos problémákat vet föl, kiderül, hogy a hallgatóság 70 %-a szintén magasan kvalifikált professzor elutasítják ezt. De ez megjelenik valahol, és egy év múlva már peres eljárásokban szakmai szabályként jelenik meg, miközben szó sincs arról, hogy szakmai konszenzus fogadta volna el a szabályt. Elnézést az okfejtésért, csak azért, hogy értsék, hogy mi nem tudunk mi igennel és nemmel válaszolni.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Természetesen, általában azt szoktuk mondani, hogy kb. 30 hematorkit %-ig elfogadjuk a vérkép csökkenését, illetve 10, vagy egy más értékben ugye g/l-ben kifejezve 100-as hemoglobin értéket normálisnak tekintjük. Addig különösebb beavatkozást nem végzünk.

KÉRDÉSEM: Milyen vizsgálattal igazolja, hogy milyen volt a vérképe 2007 június 28.-án éjfélig??

Eljáró bíró kérdése szakértőkhöz: Az elhunyt sértettnél szakértőileg mi állapítható meg a szülést követően a vérzés megindulásának időpontjának, a vérzés mennyiségét tekintve, illetve mikor volt szükség orvosi beavatkozásra?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Áttekintve a dokumentációt, tulajdonképpen a szülés egy normál lezajlott szülés volt, nem említ a dokumentáció bővebb vérzést, a kismama a gyerekágyas időszakból, amikor már kikerült a gyerekágyra felkelt, spontán pisilt, gyakorlatilag semmi jelzés nem utalt arra, hogy bőségesebb lett volna a megszokotthoz a tapasztalatunk alapján megszokotthoz képest a vérzése, és az első komolyabb vérzés az éjszaka 3 óra 35 perckor dokumentálódott, amikor is ezt észrevették, hogy erősebb vérzés lépett fel a gyermekágyasnál.

KÉRDÉSEM: Mivel igazolja, hogy előtte nem volt vérzés??  Tanúvallomásokkal?? Az ápolási lap másról beszél!!...

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Jelen esetben a terhesség lefolyása, a szülés lefolyása gyors, szövődménymentes volt.

És az ezt követő normálisnak mondható gyermekágyas véres folyás semmi olyan okot nem idézett elő, ami predestinálta volna volna az orvosokat arra, hogy az erősebb vérzésnél azonnal véralvadási vizsgálatokat kezdeményeztek volna.

-Azt már elég részletesen kitárgyaltuk, hogy egy láz nem láz. Betapintás után 39,9 nem láz! A lázat itt kifelejtette, mint tényezőt, hogy labort kérjenek!

Folyt. köv.

Greiner Tamás

Tárgyaló teremből I.

0

Eljáró bíró kérdése szakértőkhöz: A Bumm kanállal történő betapintás következtében fertőzés

felvihető-e a hüvelybe vagy sem?

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Amennyiben a szakmai előírások szerint történik akkor ennek igen igen kicsi a valószínűsége.

Biológiában egyébként nincs igen, vagy nem. Tehát ugye ha valaki a fertőzés körülményeit

megfelelő fertőtlenítő, és steril eszközzel végzi a beavatkozást, akkor gyakorlatilag kizárható.

Elméletileg nem zárható ki soha semmi, hiszen műtéteket is steril körülmények között végezzük, és mégis előfordulhat fertőzés.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Igen, egyet értek, nem részletezte a Hadnagy főorvos úr azt, hogy ha a hüvelyfal érintése nélkül betartjuk, ugye ennek az a lényege, hogy steril eszközökkel és kifogva a méhszájat, lehúzva a méhszájat gyakorlatilag a hüvelyfal érintése nélkül abban egyébként a kolonizáció formájában jelen vannak a különböző baktériumokat, azokat nem tudjuk felvinni, de természetesen általában nem lehet azt kijelenteni, hogy ez nem fordulhat elő, hiszen ahogy mondta a Hadnagy szakértő úr is, a steril műtéteknél is előfordulhatnak posztoperatív lázas állapotok.

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem azzal viszi fel, mert ezek steril eszközök, és ahogy elhangzott, először is fertőtleníteni kell az eszközöket, gyárilag vagy kórházilag fertőtlenítve van, csírátlanítva vannak, tehát ennek az esélye minimumnak a minimuma, hogy azzal a beavatkozással fertőzést vigyünk be.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: Ha nem kerül sor hüvely

fertőtlenítésre, akkor lehet-e fertőzés?

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Hát ha nem kerül sor vagy ha valaki pl. csupasz kézzel bemosakodás nélkül végez méhűri betapintást, természetesen lehet.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: Ha nem kerül sor hüvely

fertőtlenítésre, akkor lehet-e fertőzés?

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő

Mindenféle szakértői véleményekben is elég részletesen kitárgyaltuk korábbi alkalommal. A hüvely

nem egy steril szerv. Tehát a fertőzés forrása az esetek 90 %-ban magában az anyai szervezetben

rejlik.

Tatabányai Városi Bíróság 7

9.B.606/2009/63. szám

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

A hüvelyt és a környékét, illetve pontosabban a környékét valamilyen fertőtlenítő szerrel, jóddal, betadine-nal, bármivel körbe ki van kenve az anyai combok felé.

Baba feje kijött, tehát van bőségesen hely, majd pedig a méhszájat méhszáj fogóval megragadják és lehúzzák, ezáltal lehetővé

teszik, hogy mintegy a hüvelyfallal nem érintkezve a steril Bumm kanállal körbejárják a méh üregét, és utána pedig öblítőszerrel, valamilyen fertőtlenítő öblítőszerrel leggyakrabban betadine, de intézményenként változó módon, kiöblítik a hüvelyt, ami egyébként nem előírás, tehát ezeket a feltételeket ha betartják, akkor gyakorlatilag nagyon minimális az esély arra, hogy maga a műtét kapcsán fertőződjön a hüvely falból, a hüvely váladékból az édesanya. Természetesen én is azt tudom mondani erre, hogy gyakorlatilag erre úgy válaszolnék, lehetetlenség, ez ilyen nincsen. De mindent el kell követni az operatőrnek is, és az asszisztenciának is, hogy lehetőség szerint ezt a rizikót minél kisebb százalékra csökkentse

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem ismerek olyan intézményt, ahol a feltárás előtt az anya combjait és a hüvely környékét ne fertőtlenítsék le. Az ezt követő öblítés az ajánlott, de nem a protokoll része, tehát nem kötelező része a műtét befejezése után a méhüreg átöblítése.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A rendelkezésre álló iratokból

megállapítható-e, hogy történt-e ilyen jódos-betadin-os öblítés?

Dr. Jaklovics Ferenc szakértő:

Nem állapítható meg.

Pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdése szakértőkhöz: A műtét tartalmazza ezt a jódosbetadinos öblítést?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Nem kötelező jelleggel, de ajánlás.

Dr. Hadnagy János szakértő:

Ajánlás, mert főleg a régi tankönyvek úgy fogalmaznak, és új protokoll szabályok dodonai módon fogalmaznak meg mindenféle irodalmi hivatkozások azt veszem ki belőle, és azt

veszem kötelezőnek, amit én akarok, ami az én ügyemnek jó, attól függően, hogy a

tárgyalóasztalnak melyik oldalán ülök. Ez egy szakmai vita. Az ajánlásokban a számon kérhető, minimumot kéne megfogalmazni, ami számon kérhető büntető eljárás során, polgári eljárások során

is. De ezek sajnos ahogy a pótmagánvádló jogi képviselője is kérdezte, hogy „ha mindent elkövet”

Tatabányai Városi Bíróság 8

9.B.606/2009/63. szám fogalma, ez jogi kategória. Ez nem orvosi kategória. Mert így is lehet mindent elkövetni, megy úgy

is lehet mindent elkövetni, és egyik sem ütközik a szakmai szabályokba. Ezért nehéz sokszor a szakértőnek dolga is, különösen a bíró úr dolga a végén, amikor határozatot kell hoznia. Borzasztó nehéz megfogni az orvostudomány szakmai szabályait, mert még mindig úgy szól a történet, hogy a tankönyvek, a tudományos folyóiratok, szerkesztőségi közlemények, tudományos kongresszusban elmondható előadások stb. Nem egy olyan előadás van, ami elég nagy horderejű, súlyos problémákat vet föl, kiderül, hogy a hallgatóság 70 %-a szintén magasan kvalifikált professzor elutasítják ezt. De ez megjelenik valahol, és egy év múlva már peres eljárásokban szakmai szabályként jelenik meg, miközben szó sincs arról, hogy szakmai konszenzus fogadta volna el a szabályt. Elnézést az okfejtésért, csak azért, hogy értsék, hogy mi nem tudunk mi igennel és nemmel válaszolni.

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Természetesen, általában azt szoktuk mondani, hogy kb. 30 hematorkit %-ig elfogadjuk a vérkép csökkenését, illetve 10, vagy egy más értékben ugye g/l-ben kifejezve 100-as hemoglobin értéket normálisnak tekintjük. Addig különösebb beavatkozást nem végzünk.

-A kérdésem itt arra irányul: Milyen vizsgálattal igazolja, hogy milyen volt Eszter vérképe 2007 június 28.-án éjfélig??

Eljáró bíró kérdése szakértőkhöz: Az elhunyt sértettnél szakértőileg mi állapítható meg a szülést követően a vérzés megindulásának időpontjának, a vérzés mennyiségét tekintve, illetve mikor volt szükség orvosi beavatkozásra?

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Áttekintve a dokumentációt, tulajdonképpen a szülés egy normál lezajlott szülés volt, nem említ a  dokumentáció bővebb vérzést, a kismama a gyerekágyas időszakból, amikor már kikerült a gyerekágyra felkelt, spontán pisilt, gyakorlatilag semmi jelzés nem utalt arra, hogy bőségesebb lett volna a megszokotthoz a tapasztalatunk alapján megszokotthoz képest a vérzése, és az első komolyabb vérzés az éjszaka 3 óra 35 perckor dokumentálódott, amikor is ezt észrevették, hogy erősebb vérzés lépett fel a gyermekágyasnál.

-Kérdésem: Mivel igazolja, hogy előtte nem volt vérzés?  Tanúvallomásokkal?? Az ápolási lap másról beszél!!

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Jelen esetben a terhesség lefolyása, a szülés lefolyása gyors, szövődménymentes volt.

És az ezt követő normálisnak mondható gyermekágyas véres folyás semmi olyan okot nem idézett elő, ami predestinálta volna az orvosokat arra, hogy az erősebb vérzésnél azonnal véralvadási vizsgálatokat kezdeményeztek volna. Azt már elég részletesen kitárgyaltuk, hogy egy láz nem láz.

-Mi van?

-Betapintás után 39,9 nem láz!

A lázat itt kifelejtette, mint tényezőt, hogy labort kérjenek!

Dr. Hadnagy János igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Volt már egyszer egy méhűri letapintás. Abban az esetben, ha véres az uterus, atónia irányába kezdték el kezelni, teljesen szakmailag helyesen. Azonban ez nem volt elegendő, nem csillapodott a vérzés, ezért döntöttek úgy, hogy és az ultrahang lehet, hogy pont egy véralvadékot vett fel a méhüregében, véralvadékot véleményezett, esetlegesen retenciónak, de akkor találtunk megint egy okot. Tehát egy oknyomozással mint általában a betegség diagnózisa, az is egy oknyomozási tevékenység különböző algoritmusok alapján, és itt a szakmailag előírt algoritmus követése maradéktalanul megvalósult megítélésem szerint. Ezért meg kell ezt ismételni. Annak ellenére, hogy valaki ezt nem így állítja én magam is megismételtem volna a méhűri betapintást, miután felvetődik a retenció illetve az abrázió,

ez már méhkaparás, erőteljesen kell kiüríteni a méh üregét, hogy össze tudjon a méhizomzat

húzódni. A méhizomzatnak van egy sajátossága, amikor valami idegen test benn marad, egy picike lepénydarab, pl. terhesség megszakítás után egy kis ujjbegynyi szövet, benn maradt egy icike-picike kis lepényszövet, és nem tud a méh rendesen összehúzódni.

Észlel valamilyen idegen testet, és az összehúzódást gátolja. Ugyanígy van a gyermekágyas állapotban csak azzal a különbséggel, hogy egy óriási méhüregről van szó, tehát bent marad egy jelentősebb burokrész, vagy jelentősebb kisebb-nagyobb lepénydarabka, nem tud összehúzódni.

-Épnek írtak le mindent!!!  Be is tapintottak!!! Mi is maradhatott még bent??  Mire utalt az előző napi  39,9 es láz??

Varga sebész milyen jogon foglal állást bármiben is???  Varga dr. menjen a…

Dr. Jaklovics Ferenc igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő:

Milyen tünet kísérte akkor, ha én most klinikusként ott lennék, és mit tennék. Két tünete volt, volt egy alvadásos vérzése, és volt egy lázas állapot, ami 38,5 fok. Elsődlegesen azonban mivel alvadékos a vérzés, DIC-re nem gondolok, nyilván, mert alvadt a vére. Elsődlegesen a fertőzésre gondolok, melynek a leggyakoribb

gyermekágyi oka a lepényrész visszamaradása. Ezért azonnal elkezdem az antibiotikumos kúrát…

Folyt. Köv.

Greiner Tamás

 

Fellebezés IV. Hogyan gyengítsük az elmarasztaló szakvéleményeket!!!

0

 

A héten írat ismertetésre került sor. Előkerült ismét egy "szakértő", aki szerint a közel 40 fokoz láz teljesen hétköznapi.

Na, ezekre a sarlatánokkal összejátszókkal a jövőben lesz gondunk! Azt kapják, amit érdemelnek!

...

6./ Az egészségügyi dokumentáció megfelelő, hiánytalan és utólagos befolyásolástól mentes

A Népegészségügyi Intézet hasonló megállapítást tett, amikor kimondta, hogy az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés.

Mely azt jelenti, hogy a dokumentáció alapján nem lehet megállapítani az Eü tv előírásainak megtartását.

Téves egyébiránt a Népegészségügyi Intézet a szakvéleménynek a minősítése, ugyanis ez a felperes bejelentésére, de nem a felkérésére indult, hanem egy közigazgatási eljárás volt, így nem azonos a jogi megítélése, mint egy magánszakértői véleményé.

A bíróság a megállapítással csak a szakvélemény próbálta a szakmai hierarchiába lejjebb helyezni, mely jogsértő.

7. / A szakvélemények ütköztetése megtörtént, a szakvélemények nem állnak ellentétben a lényegi kérdésekben egymással és a szakirodalommal.

A szakvélemények ütköztetése nem történt meg.

Az nem ütköztetés, hogy megkérdezem a kirendelt szakértőt, hogy egyetért –e a magánszakértővel és ha erre nyilatkozik a feladat el van látva, ki van pipálva.

Az ütköztetés az,  hogy a szakértőket együttesen a bíróság meghallgatja, egyenként felveti azokat a kérdéseket, amiben ellentmondás van ( ugye  a bíróság eleve azt mondta, ki hogy nem volt lényegi eltérés a vélemények között, de akkor vagy a bíróság vagy a felperesek nem tudnak megfelelően szöveget értelmezni ) és azok tekintetében a szakértők álláspontjaikat meg kell, hogy védjék vagy közös nevezőre kell jussanak.

Esély sem volt arra, hogy a felperes bármely magánszakértője az eljárásban részt vegyen, akár csak megszólaljon, mely álláspontunk szerint a felperesek eljárási jogait is sérti.

Az ütköztetés során a magánszakértő még a becsatolt és idézett szakirodalomnál bővebb irodalommal igazolta volna, hogy a kirendelt szakértők álláspontja megalapozatlan a lényegi kérdések tekintetében és erre a szakértőknek nyilatkozni kellett volna, de erre nem nyílt lehetőség.

A felperesek végső kétségbeesésükben vásárolták fel több tízezer forintért az antikváriumban fellelhető szakirodalmat, mert látták, hogy a bíróság semmit nem tesz meg annak érdekében, hogy a magánszakértői véleményben szereplő azonos megállapításokat komolyan vegye, így úgy gondolták, megváltozik a bíróság álláspontja, ha ezt nyomtatásban, szakmai irányelvként is látja ( amúgy erre nem késztethető egy peres fél, nem az ő dolga a szakirodalom kigyűjtése, arra valók a szakemberek, a szakértők)

 

A felperesek törekvését a bíróság elintézte annyival, hogy a szakirodalmi részletek kiragadott részek ( végül is csatolhattuk volna az egész könyvet, de nem a komplett nőgyógyászat, hanem a beavatkozások és a láz kérdése volt a releváns bizonyítandó kérdéskör ) és mélyen és összefüggéseiben nem kapcsolódnak az ügyhöz ( ennek a jelentését a fellebbezés elkészítéséig nem sikerült kideríteni )

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy az I. fokú bíróság ítélete megalapozatlan, hibás tényállást, iratellenes megállapításokat tartalmaz, a szakértői vélemények közötti ellentmondások egy részét fel sem fedezete, más részét nem szakmai alapon oldotta fel, a szakmai irányelvekbe ütköző megállapításokat tartalma, mindennek következtében jogsértően foglalt állást az alperes felelősségének kérdésében.

A fentiekre figyelemmel kérjük az I. fokú ítélet megváltoztatását, közbenső ítélettel az alperes felelősségének megállapítását és az összegszerűség tekintetében új eljárás lefolytatását.

Amennyiben erre nem áll elegendő adat rendelkezésre az ítélet hatályon kívül helyezését és az I. fokú bíróság új határozat meghozatalára kötelezését lehetőség szerint megyén kívüli bíróságok kijelölve.

Kérjük az ügyben tárgyalás tartását.

Folyt. köv.

Greiner Tamás

2016. Február 11.

Fellebezés III.

0

Egyre több gond merül fel az igazságszolgáltatással szemben. A vörösiszap per rávilágította a közvélemény és a politika figyelmét, hogy valami nagyon nem stimmel a magyar jogrendszerben. Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája azzal a súlyos váddal kritizálta az ítélkezést, hogy egyes bíróknak, már az ügyek tárgyalása előtt perkoncepciója van! Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter február 2-i fórumon arról beszélt, hogy az embereknek nem lehet megtiltani, hogy elmondják a véleményüket az ítélkezési visszáságakról.

Egyetértek! Névvel a perkoncepciós elfogultságúakat, hamarosan ideje megneveznem.

Fellebezés folytatása:

A bírósági gyakorlat szerint szakértői vélemény között mutatkozó lényeges eltérés feloldásának elmulasztása az ítélet megalapozatlanságát eredményezi ( BH 1998.378, 1983. 482). A gyakorlat szerint – felülvéleményező szervek egy részének megszűnése miatt – a bíróságnak kell elvégezni ezt a feloldást, de mint említettük ez szakmai munka és  szakmaiság folyamatában, az értékelésnek a bírósági ítéletben meg kell jelennie, annak okszerűnek kell lenni, nem lehet iratellenes, nem lehet szakmai irányelvekkel ellentétes és nem lehet önkényes.

4./ Más szepszisre utaló jel hiányában a gyógyszeres kezelés nem vált indokolttá

A lázon felül szepszisre utaló jel a vérzés, melynek észlelése megfelelően nem történt meg, az egyéb szepszisre utaló jel egyéb vizsgálatok hiányában nem volt megállapítható, azaz az alperes mulasztása okozta ennek az adatok a hiányát

dr. V. Gy.:

A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.

5./A Bumm kanállal fertőzést nem okoztak, a méh belső oldala fertőzést nem mutatott. Betapintás esetén jódos öblítés nem indokolt.

Ez a megállapítás iratellenes.

Fentebb már hivatkoztunk  rá, hogy ennek a megállapítására azért került sor, mert a bíróság abból a téves feltételezésből indult ki, hogy a steril eszközzel nem lehet fertőzést okozni, vagy elterjeszteni, mely téves és szakmaiatlan megállapítás.

Az eszköz ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni és bajt csinálni.

Ezt semmilyen módon nem értékelte az I. fokú bíróság, hanem megállapította, hogy az eszköz steril volta és steril felvetése miatt nem keletkezhetett fertőzés.

Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény.

Igen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium basalis rétegét minél kisebb mértékben károsítsák. A jódos méhűri  mosás  és a nyakcsatorna kijódozása betapintás  után ajánlatos.

Ha a betapintás után láz jelentkezik antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.

Jelen esetben azonban sem a láz megfelelő észlelése, sem az antibiotikum időben való elkezdése nem állapítható meg.

A szakirodalom leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.

A fenti különböző tankönyvek egybehangzó utasításaival a kérdés jelentőségét kívántuk nyomatékosítani, mely szerint a beavatkozás egyáltalán nem rutinszerűen indok nélkül végzendő veszélytelen beavatkozás, és a feltételek be nem tartása súlyos következményekhez vezet, mint jelen perbeli esetben is. ( V.)mi szakértőnk!!!

V:    szakértőnk

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a sepsis nem pathologiai kórisme, azt a klinikai kép alapján lehet diagnosztizálni. Ugyancsak nem lehet fentiek alapján arra következtetni a szöveti reakció elmaradásából, hogy a baktériumok a mintavételt követően szaporodtak volna el (ennek a rothadási, bomlási jeleket nem mutató szöveti kép is ellentmond).

A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. A szövettani vizsgálat a klinikai mikrobiológiai vizsgálatnál nagyságrendekkel kevésbé szenzitív, így a tény, hogy fénymikroszkóppal baktérium észlelhető a kaparékban, az számottevő baktériumszámra utal az egyébként fiziológiásan steril méhűrben.

Mindazonáltal a műtét előtt a hajnali órákban vérzés miatt történt abrasio kapcsán a szövettani kaparékban nagy mennyiségű baktérium volt felfedezhető, ennek a mintának a fixálatlansága nem merült fel és a látott kép egyértelműen fertőzés jelenlétére utal.

Ez-, az ezt követő hasi méheltávolitás szövettani minta kétségességével ellentétben minden bizonyossággal élőben keletkezett fertőzés meglétét erősíti.

Ez a korábbi szakértői véleményekben nem szerepelt.

Ez mindenféleképpen újólagos megállapítás, és megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.

a szülést követően a méh belfelszíne egy viszonylag nagy sebfelület minden esetben,ezen keresztül az odakerülő baktériumok gyorsan a véráramba kerülnek, valamint helyben szaporodnak, és folyamatosan kerülnek be a keringésbe, ez viszonylag gyorsan olyan (életveszélyes) állapotot idéz elő, mely látható szöveti eltérésekkel nem feltétlenül jár, hiszen ilyenkor a tüneteket a vérben lévő, főleg a máj által termelt fehérjék okozzák, beleértve a keringés kezelés nélkül, de sok esetben amellett is halálhoz vezető összeomlását, az abrasio (kaparás) során eltávolított szövetekben a baktériumok mennyisége, a detektálhatóság ténye egyértelműen kóros, a baktériumok eloszlása helyben, a méhűrben történő szaporodást feltételez,

dr Kaiser László Pathológia Szövettani véleményének lényegi megállapítása, hogy a Gram pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan az endometrium területén kialakult placenta leválást követően létrejött sebfelület. Ezt kifejezetten gyulladásos reakció kíséri, mely részben fiziológiás reparatív folyamat…. S szöveti kép is arra utal, hogy többszervi elégtelenség forrását a szövettani leletben leírt uterusban látott gyulladás, lényegében puerperális sepsis okozta.

A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. Az anyagban rothadásra utaló jelek nincsenek (az anyagban jelen lévő minimális mennyiségű hengerhám is megtartott), illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen, melyek élő, megtartott szövetrészletekkel függenek részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumok nagy valószínűséggel élőben keletkeztek.

Ez eleve az alperes mulasztása,  hogy a szövettani eredmények tárolása nem megfelelően történt és amennyiben ebből a megállapítások megtétele körében bármilyen bizonytalansága ered, az az alperes terhére értékelendő. Természetesen ez sem így történt az eljárás során.

A ténybeli megállapításai sem megfelelően kerültek értékelésre annak ellenére, hogy az ügyben a felperesek két szakvéleményt is csatoltak e körben és ezen szakvélemények az eredményeket értékelő dr. Kindler Miklós első vallomásával megegyeztek, tehát nem volt ellentmondás a szövettani szakemberek megállapításai között.

Ehhez képest a bíróság ítéletében megállapította, hogy a méh belső fala fertőzést nem mutatott ( ez igaz ) de  a szövettan egyéb, lényeges, többi megállapítását teljesen figyelmen kívül hagyta, így a bizonyítékot nem teljes körben értékelte csak azt a részét, mely az álláspontját alátámasztotta, amely cáfolta azt mellőzte( indokolás nélkül ).

A bíróság megállapította, hogy a jódos öblítés nem volt indokolt, holott a szakvélemények, a szakirodalom is szakmai követelményként írja ezt elő.

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv véleménye:

„Arra vonatkozón azonban kétségtelenül nincsen utalás a dokumentációban, hogy ez a beavatkozás a korábban, azaz a kóros vérzés észlelése előtt milyen indikációval történt és hogy ezeket a betapintásokat antibiotikum védelmében végezték volna, illetve hogy utánuk a méhüri öblítés megtörtént volna….”

Maga a kezelést végző személy úgy nyilatkozott, hogy ez előírás és elvégezte, csak nem tudja igazolni. Azaz nem dokumentálta.

Mely azt is jelenti, hogy őt terhelné a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a szakmai előírást betartotta, de a bíróság felmentette a bizonyítás terhe alól azzal a megállapítással, hogy ez nem is előírás ( joggal merül fel több alkalommal a kérdés, hogy miért került sor egyáltalán szakértő kirendelésére, mert a bíróság a szakvélemények megállapításait többször szakmai szempontból bírálta felül.

Folytatjuk...

Greiner Tamás

2016. Február 3.

 

 

Miniszterearról beszélt, hogy véleményezhetőek a bírósági ítéletek, hát az én ügyemben joggal, fogjuk is a perkoncepciósokat, a függ

Fellebezés II.

0

A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanuvallomása egyértelműen alátámaszt. Ezen bizonyítékot is tényleges értékelés nélkül a bíróság figyelmen kívül hagyta azzal, hogy a vérzés mértékét saját tapasztalataihoz viszonyítva értékelte. A bíróság álláspontja szerint az, hogy a beteg osztályon volt nem intenzíven, alátámasztja, hogy nem volt súlyos állapotban. ( akkor hogyan keletkezett olyan baja az osztályon, amibe később belehalt? )

A szobatárs egyértelműen nyilatkozta, hogy a beteg egyre rosszabbul volt, hangosan nyögött, erősen vérzett.

Valóban saját maga értékelte a vérzését erősebbnek a megszokottnál és valóban nem tudta felmérni annak súlyosságát, de ez nem is a beteg, hanem a szakszemélyzet dolga. A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni ( amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján nem megállapítható ), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.

Sajnos mára az egészségügy különböző okok miatt oda jutott, hogy a beteg nem tudja magát jól megfigyelni, kezelni és akár meg is gyógyítani, könnyen meghalhat, ez ebben az időszakban még nem volt ennyire igaz, de a jogszabályi rendelkezések szerint nem a beteg dolga az elvárható gondosság tanúsítása, mely 10 órán át tartó semmittevésre nem mondható.

Fentebb már hivatkoztunk – 1-pontban – a lázzal kapcsolatos szakirodalomra, mely alapján megállapítható, hogy iratellenes annak megállapítása, hogy ez egy nulladik napos láz volt.

Iratellenes az a megállapítás is, hogy a felperes szakértőjének meghallgatása e körben nem volt szükséges, a szakvélemények ütköztetése ilyen módon indokolatlan volt, mivel „ ellentét a vélemények közt a per elbírálása szempontjából jelentős körülmények körében nem áll fenn”

Ez a megállapítás arra utal, hogy a bíróság a magánszakértői vélemény tartalmát nem ismeri.

Dr. V. Gy. megállapítása:  mi szakértőnk!!!

A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól.

A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.


Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.

A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni.

Tehát az egyik véleménycsoport szerint nulladik napos a láz ( fehér ), a másik  kettő  ( Vajda és az új eljárás során beszerzett vélemény ) szerint nem az, hanem fertőzésre utaló tünet ( fekete ) a bíróság szerint pedig nincs ellentmondás, amit tisztázni kellene.

Tulajdonképpen ezzel a hihetetlen hozzáállással akadályozta meg a bíróság a szakvélemények tényleges és érdemi ütköztetését, melyet az Ítélőtábla kötelező jelleggel előírt a részére.

(Folyt. köv.)

2016. Január 27.

 

Fellebezés I.

0

TISZTELT GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA !

Alulírott szám alatti lakosok,  továbbiakban, mint  felperesek képviseletében dr. T ügyvéd  az általunk a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ESZTERGOM alperes ellen kártérítés megfizetése  iránt indított perben, mely a Tatabányai Törvényszék előtt 13.P. 20.261/2011 szám alatt van folyamatban a bíróság 128 sorszám alatti ítélete ellen

 

fellebbezésünket

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

Az I. fokú bíróság a fenti sorszám alatti ítéletével a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket a perköltség megfizetésére.

A határozat indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás, a beszerzett és általa aggálytalan minősített szakvélemények megállapításai szerint az alperes az I-III. r felperesek édesanyja és a IV.r. felperes házastársa kezelése, ellátása észlelése során nem követtek el szakai szabályszegést, a részükről diagnosztikai tévedés nem történt, az egészségügyi törvényben előírt elvárható gondosságot tanúsították,a  szakmai és etikai szabályokat betartották, így nem állapítható meg, hogy a felpereseket ért kár és az alperesi magatartás között olyan okozati összefüggés álla fenn, mely a felperesek kártérítési igényét megalapozná, így a felperesek keresetét megalapozatlannak minősítette.

Az bíróság ítélete álláspontunk szerint jogszabály sért, figyelemmel arra, hogy

-         a tényállást tévesen és részben iratellenesen állapította meg,

-         lényeges bizonyítékokat hagyott figyelmen kívül

-         a bizonyítékok egy részét iratellenesen értékelte

-         nem teljesítette a korábbi hatályon kívül helyező végzésben a II. fokú bíróság által előírtakat

mindezek következtében határozata megalapozatlan, iratellenes és jogszabálysértő.

 

A bírósági tényállás téves és iratellenes és a szakértők megállapításaival ellentétben álló elemei:

1./ A beteg a szülést követően jól érezte magát, majd 16 körül észlelték, hogy magas 39 C feletti láza van. A szükséges lázcsillapítást elvégezték.

 

2./ A beteg kezelése során az orvosi hivatás szabályi szerint jártak el, sem a beteg állapotára kiható, sem azzal okozati összefüggésben álló diagnosztikus hibát, terápiás hibát nem vétettek. A szakemberek a szakmai eljárásrendet mindenben követték.

 

3./ a 39 C meghaladó lázat helyesen nulladik napos lázak tekinteték, mely a kiszáradás és a  fokozott izommunka következménye.

 

4./ Más szepszisre utaló jel hiányában a gyógyszeres kezelés nem vált indokolttá

 

5./A Bumm kanállal fertőzést ne okoztak, a méh belső oldala fertőzést nem mutatott. Betapintás esetén jódos öblítés nem indokolt.

 

6./ Az egészségügyi dokumentáció megfelelő, hiánytalan és utólagos befolyásolástól mentes.

 

7. / A szakvélemények ütköztetése megtörtént, a szakvélemények nem állnak ellentétben a lényegi kérdésekben egymással és a szakirodalommal.

 

 

Az egyes téves tényállási elemeket érintően az alábbi részletes előadást tesszük:

 

 

1./ A beteg a szülést követően jól érezte magát, majd 16 körül észlelték, hogy magas 39 C feletti láza van. A szükséges lázcsillapítást elvégezték.

A beteg a szülést követően csak egy ideig érezte jól magát a lázas állapot jelentkezésével általános állapota is rosszabbodott, vérzett, melyet a hiányos észlelés miatt nem vett észre a kezelésében részt vevő személyzet. Muresán Kornélia szobatárs részletes nyilatkozatot tett a beteg állapotáról, az elfogultsággal nem vádolható személy helyett a bíróság azoknak a személyeknek a nyilatkozatát fogadta el, akiknek érdekében áll, hogy jelen eljárás milyen módon dőljön el ( elfogultság ) mivel párhuzamos eljárásba a büntetőjogi felelősségüket a bíróság jelenleg is – egy 7 éve tartó I. fokú eljárás keretében – vizsgálja.

 

A jelen per elsődleges kérdése a láz minősítése volt, azt kellett eldönteni a szakértőknek, majd a bíróságnak, hogy a beteg esetében 16 órakor észlelt igen magas láz valóban ú.n. kifáradásos láz volt-e, vagy olyan jelenség, mely további vizsgálatokat, szorosabb megfigyelést és intézkedést igényelt-e.

 

A bíróság által kirendelt szakértők és a bíróság is ezt a láz mértéket folyamatosan igyekeztek elbagatellizálni, melynek ékes bizonyítéka maga az ítélet is, mely 39 foknál magasabb lázat ír, holott a pontos mérték az iratban rendelkezésre áll, mely 39.9 fok, azaz közel 40 fok. Ennek különös jelentősége van, mely ez olyan mértékű láz, mely már nyilvánvalóan túl van azon az állományon, mely a kifáradásos láz kategóriába sorolható, ezt a felperes  - ellentétben a bíróság megállapításával – igazolta, erre vonatkozó további bizonyítási indítványát, pedig a bíróság lényegi indokolás nélkül elutasította.

 

Nem értékelte a bíróság azt sem, hogy a lázat rögzítő Betét- és dekurzus lapon javítás történt ( lsd írásszakértői vélemény ) az eredeti dekurzus lap a büntetőeljárás során a büntető anyagból „ eltűnt”, ami egy normális eljárási rendben nem történhet meg.

 

A szakvélemény szerint a Napi ápolási lapon az éjszakai hőmérsékletre vonatkozó érték javításra került és a lap utólagos bejegyzést tartalmaz.

 

A betétlap több helyütt javított, a 9. sorban, a 11-17 sorban, mely igazolja azt a  felperesi állítást, hogy nem az elfoglaltság miatti későbbi dokumentálásról, hanem az irat utólagos „feljavításáról” van szó a felelősség mentése érdekében.

 

Ezt a bizonyítékot a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, az alperes részére az eredeti dokumentáció hiányát és annak javítottságát nem értékelte.

 

Értékelés esetén a javított részek figyelmen kívül hagyásával kellett volna a tényállást megállapítani.

 

Amennyiben tehát téves a bíróság azon álláspontja, hogy ez további kezelést nem igénylő nulladik napos láz, úgy az ebből levont minden további következtetése is helytelen, hiszen ha a láz fertőzésre utal, abban az esetben azt kellett volna vizsgálnia a bíróságnak, hogy

-         ezen jelenség alapján az alperesnek mit kellett volna tennie,

-         milyen további vizsgálatokat kellett volna elvégeznie,

-         milyen gyógyszereket, kezelést kellett volna nyújtania a betegnek, hogyan kellett volna nyomon követnie az állapotát és

-         mindezt az alperes megtette-e megfelelt-e a szakmai előírásoknak.

 

A téves minősítés folytán a bíróság mindezt nem tette meg, így határozata megalapozatlan, hiányos és jogsértő.

 

A láz tekintetében a szakvélemény közötti ellentmondás feloldása nemhogy nem történt meg, arra a bíróság még csak kísérletet sem tett, a bizonyítási indítványt e körben nem teljesítette annak elutasítási indoka is megalapozatlan.

 

Az nem feloldás, hogy a bíróság megmondja, hogy melyik szakvélemény „tetszik neki jobban”, a feloldás egy szakmai munka, melynek során az egymásnak ellentmondó megállapítások között

-         vagy meg kell szünteti az ellentétet – a szakértők együttes meghallgatása útján

-          vagy ha ez nem vezet eredményre a bíróság szakmai alapon, szakmai indokát adva elfogadhatja az egyik szakértői álláspontot

-         vagy ha erre sincs lehetőség akkor felülvéleményt szerez be.

 

A bíróság által kirendelt szakértő véleményében meg sem indokolta, alá sem támasztotta azt, hogy miért nem tekintendő ez nulladik napos láznak már nem minősíthető láz fel nem ismerése szakmai szabályszegésnek.  A felperesek szakirodalmi utalást, szakmai irányelvet sorakoztattak fel arra nézve, hogy a szakirodalom szerint ez fertőzésre utal ( ezt a szakértő is megállapította ) ha viszont arra utal, akkor meg kellett volna mondani, hogy mit kellett volna tenni ebben az esetben és ehhez képest kell állást foglalni a szakmai szabályszegés tekintetében.


Az utolsó szakértői vélemény a korábban beszerzett szakvéleményekkel szemben a lázat nem minősítette már egyértelműen nulladik napos láznak, a fertőzés gyanút megállapította, a diagnosztikai tévedést megállapította, a bíróság azonban úgy tűnik ezt a szakvéleményt sem fogadta el, az ítélet indokolásában több alkalommal utal arra, hogy véleménye szerint ennek kirendelése indokolatlan volt és tulajdonképpen ennek alapján mellőzi a megállapításai érvényesítését.

 

A felperesek magánszakértője már az elejétől fogva azt írta le, amihez az utolsó szakvélemény már közelített, de ennél is többet tett, ugyanis nemcsak leírta a megállapítás ellentétjét, álláspontját szakirodalom tömegével támasztotta alá. Mindez a bíróságban még arra sem volt alkalmas, hogy kétséget támasszon a korábbi szakvélemények megállapításával kapcsolatban.

 

Tehát egyfelől van egy

- semmilyen szakmai alátámasztással nem rendelkező  megállapítás

másrészről

- bizonyíték arra, hogy a gyógyító személyzet maga sem tekintette a lázat szokvány, kifáradásos láznak, ezt már csak a bírósági eljárásban minősítették ilyennek

- számos bizonyíték arra, hogy a szakmai irányelvek szerint ezt nem nulladik napos, és kifáradásos láz, hanem fertőzésre utaló jel.

 

A bizonyíték értékelés = a bíróság az elsőt fogadja el, mert……csak.

 

A láz annyira központi kérdés, hogy ennek szakmai tisztázása nem volt mellőzhető, ezt a bíróságnak vagy felülvélemény vagy szakkonzulens bevonásával meg kellett volna tennie a bíróság ugyanis nem rendelkezett azzal a szakértelemmel, mely lehetővé tette volna a számára, hogy ebben a kérdésben döntsön.

 

A felperes erre folyamatosan az új eljárás során bizonyítási indítvány előterjesztett.

 

Kérte dr. Papp Zoltán szakértőként való bevonását ebben a kérdésben, aki az ETT vezető szakértője, a szakirodalmat nagy részének szerzője és szerkesztője, igazságügyi szakértő, akire a szakvélemények hivatkoznak, akinek megállapításai azonban a szakirodalomban ellentétesek a szakvélemény megállapításaival.

 

A szakvéleménye beszerzése semmilyen eljárási késedelmet nem okozott volna, az amúgy eljárási késedelmekkel, indokolatlan elfogultsági bejelentéssel teletűzdelt eljárásban ( nem a felperesek hibája, hogy a megismételt eljárás évekig volt folyamatban, a bíróság pedig a felperes Pp.- ben biztosított jogának gyakorlását - kifogás előterjesztése az eljárás szabálytalansága miatt – elfogultsági oknak minősítette, azaz e szerint a bíró eljárás akkor is támadhatatlan, ha szabálytalan? ) és erre való hivatkozással egy lényegi bizonyítási eljárást elutasítani nem jogszerű.

 

dr. Papp Zoltán illetve az ETT bevonására vonatkozó indítvány elutasításának indoka az ítélet szerint az, hogy a felperes magánszakértői sem fejtették ki, hogy mit kellett volna az alperesnek csinálnia. Álláspontja szerint a láznak gondolatébresztő (???) volt, mely nem utal mulasztásra és véleménye szerint az, hogy semmit nem tettek a láz oka kiderítése érdekében helyes és nem kifogásolható eljárás.

 

A láz, mint jelenség nem gondolaébresztő, hanem egy tünet, melyet a szakma szabályai szerint értékelni kell és szükség esetén – ez jelen esetben fennállt- cselekedni kell.  A kezelő orvos Jónás doktor valóban nem tett mást, mint elgondolkodott, hogy milyen fertőzésekre  utalhat – maga állította, hogy Coli baktérium fertőzés is felmerült – de annak ellenére, hogy saját állítása szerint is fertőzést gyanított nem kifáradásos lázat, semmit nem tett. A gondolatébresztgetés hajnali 3-ig tartott, melynek eredményeképpen a beteg meghalt.

 

A láz dokumentálása sem történt meg megfelelően. A bíróság megállapításai az iratok, dokumentációk kapcsán iratellenes.

 

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy a dokumentáció hiányos, mely önmagában megalapozhatja az alperes felelősségének megállapítását.

„ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést …. hanem  csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.

A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….

a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság

A dokumentációs mulasztás értékelése és az utólagosság minősítése tehát nem történt meg megfelelően.

Az utólagosság tekintetében a bíróság megfordította a bizonyítási terhet, mely sérti a Pp rendelkezéseit.

 

Megállapítható ugyanis – erre a felperesek írásszakértői vélemény csatoltak  és maga az utólagos bejegyzést jegyző orvos is elismerte az utólagosság tényét -  hogy a fontos adat, a lázmenet tekintetében az orvosi dokumentációkat utólag módosították.

 

Ez azt is jelenti, hogy az utólagosan módosított dokumentum, nem hiteles dokumentum a bíróság megállapításával ellentétben.

 

Ehhez képest a bíróság hiánytalan, értékelhető és illetéktelen változtatástól mentes adattartalmú dokumentációt említ.

 

E szerint a bíróság álláspontja az, hogy ha illetékes személy módosít a dokumentáción utólag, ez bármikor is történik, az törvényes?  Ha ezt a vétkes orvos teszi, hogy elfedje a mulasztását akkor törvényes, mert a bejegyzés értékelhető és illetékes személy végzi? Ha ez így van, akkor nagyon nagy baj van a joggyakorlatban.

 

Az utólagosság azt is jelenti, hogy az alperest terheli a bizonyítás a körben, hogy ennek az utólagosságnak mi volt az oka, ez mikor, milyen okból történt.

 

A felperes álláspontja szerint az utólagos bejegyzés akkor történt, amikor a sajnálatos esemény bekövetkezett és dr. Berbik István bekérte az adatokat, dokumentumokat, azokat ellenőrizte és hiányosnak találta, Ekkor történt a bejegyzés, melyet igazolt az írásszakértői vélemény, mely szerint

 

Az utólagosan bejegyzett rész

„ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.”

 

Ez pedig megfordítja azt a bizonyítási terhet is, mely a láz és a beteg észlelése tekintetében fennáll.

 

A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a dokumentációt az utólagos bejegyzés figyelmen kívül hagyásával minősíti és ehhez képest az alperesre terheli annak a bizonyítását, hogy az eredeti hiteles dokumentációval szemben igazolja, hogy az észlelés megtörtént, a láz akkor és annyi volt, amennyit bejegyeztek – ez egyébként ellentmondásban van a lázlap adataival is – és ennek sikertelensége az alperes terhére esik.

 

Az utólagos bejegyzés figyelmen kívül hagyásával megállapítható, hogy a beteg észlelése10 órán keresztül nem történt meg annak ellenére, hogy a szakmai iránymutatás éppen a szoros nyomon követést írja elő, azzal, hogy a fertőzés legkisebb jelének is jelentőséget kell tulajdonítani és a fertőzést a csírájában el kell fojtani ( antibiotikum adással )

2./ A beteg kezelése során az orvosi hivatás szabályi szerint jártak el, sem a beteg állapotára kiható, sem azzal okozati összefüggésben álló diagnosztikus hibát, terápiás hibát nem vétettek. A szakemberek a szakmai eljárásrendet mindenben követték.

A bíróság által az új eljárás során kirendelt szakértő szakvéleményében megállapította a diagnosztikus tévedést az alperes esetében, ezzel szemben a bíróság ezen vélemény alapján megállapította, hogy diagnosztikus tévedés nem történt. Így az ítélet e vonatkozásban is iratellenes.

Ad2.

 

Hasonló megállapítást tett a magánszakértő:

Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést. Az ezt követő  körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása  vezetett   septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta.

A beavatkozásnak műtéti leírása nincs.

Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.

Ezek nem történtek meg.

Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére  és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.

Jen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező  - minden állítással ellentétes – szokványos   szülés utáni láznak nevezett 39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel . Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba „ hogy ez egyszokványos  szülési kifáradás „

Így a fentiek alapján megállapítható, hogy ennek a ténynek döntő kihatása volt az azt követő eseményekre.

 

Mint fentebb hivatkoztunk rá, az alperest orvosai a kezelés során több alkalommal megsértették az orvosi hivatás és szakmai szabályait, ezt nemcsak a felperes szakértői, hanem a szakirodalom alapján is egyértelműen meg lehet állapítani.

 

Legelső az ú.n. Bumm kanalas beavatkozás volt, mely tekintetében a bíróság szintén a szakértői véleményekkel szemben foglalt állást ( tulajdonképpen mire jó a szakvélemény, ha még az állítólag elfogadott szakvélemény megállapításait sem veszik figyelembe?)

Arra a kérdésre semmilyen választ nem ad az ítélet, hogy indikáció nélkül miért nem lehet beavatkozást végezni, pedig ez az első számú szakmai szabályszegés.

 

A csatolt szakértői vélemények egy részét a bíróság egyáltalán nem vette figyelembe, így meg sem értette, hogy a beavatkozás mitől hordoz magában veszélyt.

 

( Ezt külön a Bumm kanállal kapcsolatos megállapítással foglalkozó pontban kifejtjük )

 

A beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét nem együttesen értékelték az előzményekkel és fel sem merült annak a lehetősége, hogy valamilyen fertőzés állhat a dolog hátterében vagy ha felmerült – mert a Coli felmerült – akkor ezt az orvos el is hessegette.

 

Jónás László ugyan gondolt – gondolatébresztő jelleggel – fertőzésre, de nem tett meg semmit sem ennek kiderítése, sem annak elhárítása érdekében, még a szoros nyomon követést sem alkalmazta.

 

Ez lehet, hogy egy valós nulladik napos láz esetén veszélytelen eljárás lett volna, de ebben az esetben sajnos a beteg esélyét is elvették attól, hogy az életét megmentsék.   Már akkor vették komolyan – 10 óra múlva – amikor a folyamat már visszafordíthatatlan lett.

 

Ez mindenképpen szakmai szabályszegés.

Téves a szakértői megállapítás, hogy ez nem szakmai szabályszegés és sérti az Eü.tv rendelkezéseit is.

Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint ugyanis minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények:

Álláspontunk szerint azzal, hogy a kezelő személyzet a magas láz okának vizsgálata, fertőzés gyanúja ellenére nem tett semmit nem tett eleget az elvárható gondosság kritériumának, az idézett – szakirodalomban közzétett – szakmai szabályok betartásának hiányában az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapfeltétele nem teljesült.

 

3./ a 39 C meghaladó lázat helyesen nulladik napos lázak tekintették, mely a kiszáradás és a  fokozott izommunka következménye.

 

Tényként állapítható meg – ezt valamennyi kezelőorvos is ekként nyilatkozta – hogy a betegnek könnyű, gyors lefolyású szülése volt, tehát nem volt az átlagos meghaladó nagy izommunka, nem lehetett kiszáradása, hiszen a megfigyelés időszakában alkalmazott kezelés és szoros észlelés éppen ezt volt hivatott megakadályozni.

 

A láz mértéke az alperes szakértő személyzete által is minősítetten igen magas, és szokatlan mértékű láz volt ( lásd Simon Judit nővér tanú vallomása, melyet a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyott, annak ellenére, hogy rendelkezésére állt, a felperes bizonyítékként hivatkozott rá, az ítéletben a bizonyítékra még csak utalás sem történt, annak értékelése elfogadása vagy elvetése tárgyában nem történt meg ), mely eleve ellentmond a szokvány láz kategorizálásnak.

 

A láz mértékére vonatkozóan a felperesek számtalan nőgyógyászati tankönyvet, szakirodalmat hoztak bizonyítékként. Ezek a szakirodalmak határozzák meg a beteg kezelése során alkalmazandó orvosi hivatás szabályrendszerét, annak tartalmát adják. A bíróság álláspontja szerint a szabályok figyelembevétele kötelező, az az ítélkezés alapja ennek ellenére a felperes által rendelkezése bocsátott ezen bizonyítékokat egyszerűen lesöpörte a bizonyítékok asztaláról arra való hivatkozással, hogy „azok a  tankönyvek kiragadott részletei és mélyen és összefüggéseiben nem kapcsolódnak az ügyhöz”

Amellett, hogy ez a minősítés nem értelmezhető nem is megalapozott, nyilvánvalóan a tankönyveknek a lázra vonatkozó rendelkezéseit és fejezeteit idézte a felperes és szakértője nem a teljes tankönyvet, de akár azt is rendelkezésre tudjuk bocsátani.

 

A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”

( Ezt támasztja alá az Eütv 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)

 

Ezt elfogadva a felperesek által csatolt szakirodalom szakmai szabályként vehető figyelembe alapvető  ellentmondás látszik a bíróság szakértő és a szakirodalom megállapításai között ezen szakmai szabályok tekintetében.

 

A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az alapeljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete.

Folyt. köv.

2016. Január18.