Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Nem szállok le a torkukról!

0

Nos nem csalódtam a bíróságot illetően!
A győri ítélőtábla által kapott utasításokat annyira figyelembe se vették, mintha nem is olvasták volna a végzésüket. A vádlottak: Iványi, Jónás, Berbik, úgy félnek Dr Papp Zoltán szülész nőgyógyász professzortól, mint a tűztől. Szerettük volna szakértőként kirendeltetni a bírósággal, de a fent említett orvosok halál sápadtak lettek, és foggal körömmel ellenezték. A Bíró természetesen jóváhagyta a szánalmas és már undorítónak nevezhető könyörgésüket. Egyet már biztosan látok! Nem a Tatabányai Bíróság az a hely, ahol az igazság a helyére fog kerülni. Szánalmasnak és nevetségesnek tartom mindazt amit ma láttam és hallottam. Ez az oldal nem létezik, csak az orvosoké! Süket fülek vannak, oszt kész! Még szerencse, hogy az élet nem itt fejeztetik be. Egy biztos, ezt a pár szarházit, a végén akkora dobra verem, hogy menekülnek majd a szélrózsa minden irányába. 
Mára kb. ennyit tömören. Köszönöm a biztatásokat, eszem ágában sincs leszállni a torkukról mindaddig, még a helyére nem nyomom a fejüket. Köszönöm mindenkinek akik osztják, lájkolják, vagy csak csendben szurkolnak az igazság érdekében. Már látom, hogy miért nem lettek eddig ezek az emberek gyilkosnak, bűnösnek titulálva. LESZNEK! A polgári perben az ellentmondások nem lesznek feloldva, mert minek azt? Szakértői vélemények ütköztetése elmarad, de ítélet az lesz a következő alkalommal. Hát így is lehet, én csak mosolygok már ezeken a dolgokon.

Greiner  Tamás

Iványi válaszára várva!

2

Antibiotikum, és fertőtlenítés nélkül

Leegyszerűsítem a dolgokat, összeollózom, hogy mindenki értse. Még Iványi is, akinek elsősorban véres a keze. A boncolást végző igazságügyi orvos szakértők véleménye szerint nevezett halálának közvetlen oka a keringés és a légzés elégtelensége volt. Ezen állapothoz a kialakult szeptikus (vérmérgezéses) sokk vezetett, melynek oka a létrejött bacteriaemia (a baktériumok vérben való megjelenése) és a következményes DIC betegség (egész szervezetet érintő véralvadás zavar) volt.

Iványi megnyitotta Eszter belső szervei fele a baktériumok terjedésének útját a Bumm-kanalas vizsgálattal és a betadinos öblítést is feledte.

(Ennek enged utat Iványi.)

Szakértők szerint a Bumm-kanállal történő revízió nem szakmai szabályszegés, ám javallat, indikáció hiányában indokolatlan, felesleges beavatkozás!

-Akkor minek sarlatán?

Ráadásul a megjegyzés: A jelen perbeli esetben az orvosi adatok alapján számomra nem egyértelmű, hogy a méhlepény megszületése után kézzel, vagy műszerrel történt a betapintás, a műtétes beavatkozás leírása hiányzik, nem zárható ki véleményem szerint a kézzel való betapintás lehetősége. A beavatkozás körülményei nem tisztázottak (érzéstelenítés, sterilitás kérdése, a méhűr jódos-vizes öblítése), a szükséges, fent felsorolt lépések elvégzése igazságügyi orvosszakértői eszközökkel így nem igazolható. Az adatok szerint a beavatkozás után antibiotikumot sem kezdtek el adni a betegnek.

Mi van?

Még azt sem? Egyébként meg minek is adnátok gyilkosok, ha nem érdekel benneteket a betegek, főleg, ha nem a ti privát pácienseitek! De erről a jövő héten.

Greiner Tamás

Iványi, Jónás nevezetű sarlatánok részletes bűnei. I.

0

Büntető feljelentést tettem a rendőrségen, pedig tudtam, hogy a rendőrségnél 
majd’ kivétel
 nélkül mindig nyomozást megszüntető határozat születik. Egy sikertelen 
büntetőeljárás
 döntően befolyásolja Magyarországon a polgári eljárást, így többször meg kell 
gondolni,
 hogy erre az útra lép-e az áldozat vagy hozzátartozója. Hiszen a sikertelen
 büntetőeljárás
után a nyomozást megszüntető határozatot a kórházi biztosítós jogászok,
 lobogtatják,
 hogy semmi hiba nem történt itt, miről beszélünk?
Utaltam rá többször, hogy Magyarországon, hogy működik ez a hibás rendszer, 
minden
 párt hallgat, parlamenti interpelláció nincs, pedig súlyos hiányossága
 országunknak,
 hiszen a független igazságügyi orvosszakértők döntő többsége elképesztően 
elfogult az 
orvoskollégák javára. Olyan véd- és dacszövetségben tevékenykednek, amely
 elképesztő. 
 Az igazságügyi orvosszakértők orvosok, így az orvos társadalom hierarchiájába
 tartoznak.
 Az ő kandidatúrájukat orvosok bírálják el, a professzori kinevezésüket 
professzorok
 szavazzák, vagy nem szavazzák meg, publikációjukat orvosok küldik, vagy
 nem küldik
 nyomdába, ráadásul nagyrészük az Orvosi Kamara tagja.
Ezután még egy falat át kell törni, mert Magyarország a következménynélküli
 ország
 a XXI. században.

A Komárom-Esztergom megyei Rendőr-Főkapitányság határozatában feltett kérdéseire

olyan választ kapott, amellyel nem tudott mit kezdeni. Pedig rég kellett volna!

Iványi és Jónás a két sarlatán, feleségem gyilkosai. Részletekben mutatom be,

mi a többszörös indok!

Az orvosszakértő kifejtette: „császármetszésnek magzati javallatta volt, hiszen ismert

volt, hogy a köldökzsinór a magzat nyakára hurkolódott és a szülés alatt

bármikor bekövetkezhetett volna a magzat méhenbelüli elhalása. A 2 óra 10 perces hüvelyi szüléssel

kockáztatták a magzat életét.”

Hozzáteszem: Ramóna életét veszélyeztették, Esztert meg is ölték! Ha ezt az egyetlen

életet nem veszélyeztető egyetlen dolgot betartják, nincs szepszis, nincs felesleges Bumm-kanalas vizsgálat, nem marad el a betadinos öblités. Így

nincs láz, a nemtörődömség-az ügyeletes orvos- Jónás részéről nem vezet visszafordíthatatlan folyamathoz.

 

Ezt így mindenki érti és ez még csak a kezdet!

 

Greiner Tamás

Hol tart a büntetőeljárás?

0

Mint említettük a pótmagánvád előterjesztésére a Tatabányai Városi Bíróság előtt 2009. augusztus 14. napján került sor.

Az eljárás során a pótmagánvádló képviselője folyamatosan kérelmeket, panaszokat és kifogásokat terjesztett elő egyrészt az eljárási jogainak gyakorlása körében, másrészt lényeges és kirívó eljárási késedelmek miatt. Panaszt idézett a Tatabányai Városi Bíróság Elnök Asszonyához (P. dr. S. R. )  2012. szeptember 25. napján, majd ennek eredménytelensége miatt – mivel erre választ sem kaptunk – a Tatabányai Törvényszék Elnök-helyetteséhez ( Dr. Cs. Zs. Ö. ) 2012. november 08. napján.A Törvényszék elnök-helyettese a panaszok egy részét hivatkozva a bírák függetlenségére és arra, hogy ezek a jogorvoslati eljárásban sérelmezhetőek elutasította, megállapította azonban, hogy az eljárás során tapasztalt és sérelmezett késedelmek a bíróságok rendkívüli leterheltsége mellett sem indokoltak és felhívta az eljáró bíró figyelmét a határidők fokozott megtartására. ( közben vélhetően ennek hatására az eljáró bíró is helyt adott az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásnak saját hatáskörben ) Az ügyben ezt követően tartott két tárgyaláson az eljáró bíró több alkalommal feltette a kérdést ( ami már önmagában szokatlan ) a pótmagánvádló képviselőjének, hogy nem kíván-e elfogultságot előterjeszteni a bíróság esetleg a bíró ellen, de nem kívántunk. Az eljárás folytatását és mihamarabbi befejezését kívántuk volna, hiszen ez az eljárás I. fokon több, mint 4 éve tart, több százezer forintos – sokszor felesleges - költséggel, így nem az eljárás elhúzása a cél, hanem annak lezárása. Úgy tűnik e törekvésükben a kérelmezők és képviselőjük egyedül maradtak. A bíróság 2013. június 27. napján tartott az ügyben tárgyalást, melyet elnapolt és rendelkezett két, korábban már meghallgatott tanú ismételt idézéséről, ennek oka megjelölése nélkül. Az új tárgyalást 2013. november 05. napjára tűzte. A bíróság 2013. szeptember 05. napján értesítette a feleket, hogy a tárgyalást elhalasztja, majd a felek kézhez vehették a Tatabányai Járásbíróság Elnöke 1.B. 606/2009/119 számú végzését, melyben a folyamatban lévő ügyben megállapította illetékessége hiányát és a – a már befejezés előtt álló ügyet - áttenni rendelte az Esztergomi Járásbírósághoz. Ennek okaként jelölte, hogy 2013. szeptember 17. napján az ügyet az Elnök Asszony – előttünk ismeretlen okból – átszignálta magára, majd ez az eljárás cselekmény megteremtette a 2010. évi CLXXXIII tv 179 § (2) bekezdésében foglalt feltételt – mely szerint az eljárást meg kell ismételni – így alkalmazhatóvá vált a 2011. március 01. napjától hatályos Be 17 §, mely már nem sorolta e bíróság kizárólagos illetékességébe az eljárást. Az átszignálás okát nem ismerjük, általában szervezeti oka van és nem is tartozik a felekre, de ebben az ügyben – az előzményeket tekintve – csak akkor elfogadható, ha a korábban eljárt bíró távozott a szervezetből és ez az oka a cselekménynek, minden egyéb ok esetén arra a következtetésre kell jutnunk, hogy annak oka a kellemetlen ügytől és ügyféltől való szabadulás szándéka lehetett. Mivel felhívás ellenére (?) nem jelentettünk be elfogultságot sem a bíróság, sem a folyamatos késedelmes szenvedő bíró ellen és ez nem lehetett oka az ügy áthelyezésének, így erre az átszignálás intézménye teremtette meg a jogi lehetőséget. Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony szíveskedjék vizsgálat alá vonni, hogy ennek az eljárás újabb elhúzódását és többletköltségeket okozó cselekménynek volt-e valós szervezeti oka, vagy a kérelmezők által felvetett okból történt kizárólag az átszignálás. Kérjük annak megállapítását, hogy az ezzel okozott többletköltséget kinek a terhére esnek.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy mi az oka annak, hogy másfél év alatt a polgári eljárásban nem készül el egy szakvélemény és ennek okát a bíróság nem tisztázza, nem alkalmazza az eljárás gyorsításához rendelkezésére álló Pp intézményeket.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy a Tatabányai Járásbíróság Elnökéhez címzett panaszbeadványra ( 2012. szeptember 25. ) milyen okból nem érkezett válasz, álláspontunk szerint a hivatalvezető kötelezettsége írásos választ adni, ahogy azt a Törvényszék is megtette.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy mutat-e összefüggést a polgári eljárásban a kirendelt igazságügyi szakértő késedelme a büntetőeljárás során elhúzódó szakvélemény előterjesztéssel, azaz előfordulhat-e egy független a bíróság által kirendelt szakértői testületnél, hogy egy eredményt vár és attól teszi függővé az előterjesztendő szakvéleménye megállapításait. Erre azért kell gondolnunk, mert a  szakértő egy évvel ezelőtt maga 2012. november 15. napjára vállalta a szakvélemény előterjesztését, azaz a késedelemnek nem lehet munkatorlódás, leterheltség az oka, hiszen ezen körülményeket a határidő módosítása kapcsán a szakértő fel tudta mérni, így más okot nem tudunk a késedelemre elképzelni. Megnyugtató választ szeretnénk kapni abban a kérdésben is, hogy a magyar bíróságok által alkalmazott igazságügyi szakértők elfogulatlanul, más eljárások eredményétől nem befolyásolva kizárólag szakmai alapon végzik munkájukat és ezt a bíróságok megfelelően felügyelik is.

Egyelőre a bírósághoz tartozó neveket kihagytam, de jelzem, csak egyenlőre. Nem rajtam múlik, hogy kiírjam, vagy ne. Ezalatt mindenki ért amit akar!!

Greiner Tamás