Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Jónásnak csípi a szemét a nyilvánosság!

0

Több helyen Jónás dr. kifejtette, hogy nem kellene Greiner Eszter halálával nyilvánosan foglalkozni. Jónásnak nem lehet tiszta a lelkiismerete, ha ennyire zavarja a nyilvánosság.

Miért nem tesz feljelentést személyem és családom ellen, ha úgy gondolja, hogy nem bűnös?

Saját szakértő

Nem tehetek mást, a sok sarlatáni hazugság ellen, alkalmazni kell olyat, aki tényleg független.

A szakértő véleményében az alábbi kérdésekre nem adott egyértelmű választ:

A fent említett vélemény 2-es pontjában feltett kérdések kapcsán „ A szülés levezetése során a szakma szabályait betartották-e ? „az alperes orvosai kérdésre a szülés körülményeinek értékelésekor a vajúdás kapcsán jelentkező magzati tachycardiának lényeges jelentőséget nem tulajdonítottak, annak esetleges korai infekciós jeleként történő értékelését elmulasztották. Az ehhez fűződő vizsgálatokat / Fvs, CRP, Pro- kalcitonin / nem végezték el, így csupán megítéléskor a nem bűzös magzatvíz, valamint a felvételkor láztalan vajúdó állapotára hagyatkoztak. (IVÁNYI)

A leletek között rendelkezésre álló CTG regisztrátum kórosnak minősíthető, ennek alátámasztására mellékeljük „A magzat monitorizálás gyakorlata” Donald Gibb könyvében a 70. oldalon kifejezetten kóros CTG görbeként kerül bemutatásra, melyet mellékelek, mellyel összehasonlításban a rögzített regisztrátum csaknem teljes hasonlóságot mutat.

Az obszerváció során -szülés alatt- végzett áramlásvizsgálat, mely semmiként nem tekinthető a vajúdás alatti rutin gyakorlatnak – értéke megkérdőjelezhető - mivel a keringés egy adott pillanatban történő képét mutatja szemben a CTG folyamatos monitorizálásának lehetőségével, így a pillanatnyilag nyert jó áramlási érték diagnosztikus szerepe kétséges. Objektív vizsgáló módszer jelen esetben a szülés kapcsán elvégezhető fejbőr pH mérés lehetett volna mely az adott pillanat valós sav-bázis viszonyaira enged következtetni. Ez nem történt meg. A fentiek alapján a császármetszés végzésének mind anyai, mind magzati relatív javallatai fennálltak, szemben a szakkonzulens véleményével, aki szerint nem állt fent, és ennek igazolására a szülés gyors lefolyását és a jó Apgar értékeket említi. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ez utólagos következtetés mely a döntéshozatal pillanatában még nem állt rendelkezésre

A szülést követő Apgar 9-10 érték melyre hivatkoznak - számos közlemény alapján – nem alkalmas módszere a magzati hypoxiás károsodás megítélésére.

Nem erősíthető meg az a vélemény sem, hogy az esetleges elvégzett császármetszés a septicus folyamat fellobbanásához vezetett volna, hiszen a műtét kapcsán már sokkal hamarabb kaphatott volna antibioticumot az elhalt, és a felesleges méhüri revisio is elkerülhető lett volna.

Másrészről súlyos intrauterin infectio esetében ha a fertőzés kiterjedésétől kellene félni tilos lenne a szülés mihamarabbi befejezésére császármetszést végezni, holott jelenleg ez a egyetlen gyors szülésbefejező módszer – természetesen megfelelő antibioticus védelemben.

„ A Cotyledo visszamaradás másik, szinte elkerülhetetlen következménye a méhűri fertőzés ...”

A normál szülést követően, a lepényi szak vezetése kapcsán, ép lepény és burkok esetén csupán intézeten kívüli szülés esetében mérlegelendő a műszeres méhűri revízió szükségessége.

A leírásban szereplő ép lepény és magzatburkok esetén a méh ürességét megállapító vizsgálatként felesleges beavatkozás a méh űrének műszeres revíziója. / Dr. Papp Z. Szülészet- Nőgyógyászat Tankönyve 329. o /

A Bumm – kanállal történő revízió, mely lepényi szövet visszamaradása esetén, annak eltávolítására szolgáló műtéti eljárás, mint ilyen javallattal kell hogy rendelkezzen. Mivel az eljárás a méh űrének vizsgálatára szolgál, ezért annak elvégzése nem szakmai szabályszegés, ám javallat hiányában indokolatlan, felesleges, és veszélyes beavatkozás. (IVÁNYI)

Idézet Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Műtéti tankönyv / 197 o/

„ A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész , valamint a polypus placentalis eltávolításakor akadály nélkül a keringésbe jutnak. Ezek elkerülésére antibiotikum adása feltétlenül indokolt.

A fentiek tükrében egészen más értelmet kap egy szakmai szabályszegésnek nem minősülő, de felesleges beavatkozás, - mely javallatának hiányát más szakértői vélemények is leírták - elvégzése úgy, hogy antibiotikum adás nem történt. Félreérthető továbbá a szakértői véleményben –egyébként helyesen- említett a beavatkozás kockázatát csökkentő méhűri jódos/Betadine-os öblítés mely egyébként az infectio kockázatát hivatott csökkenteni. de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ ( IVÁNYI)

Különösen fontos ez a kórlefolyás folyamatának elemzésekor, ahol a méhen belüli fertőzés lehetőségére figyelmet felhívó jelként jelentkező magzati tachycardiát nem vették a fertőzés figyelmeztető lehetséges jeleként. További vizsgálatokat az esetleges fertőzés meglétére/kizárására nem végeztek, majd ezt követően a lepényi szakban - indokolatlanul - antibiotikum védelem hiányában műszeres méhűri revízió történt. (IVÁNYI)

Az eset kórlefolyásában logikailag folyamaként illeszthető a gyermekágyas szakban mintegy 6 órával, tehát a korai bakteriális invázió első tüneteként fellépő, gyermekágyban teljesen szokatlan mértéket mutató , hyperpyrexiás állapot. A láz jelentkezésekor, a nővéri észlelőlapon 39,9 C hőmérséklet került rögzítésre, addig a dekurzus lapon csupán 39 C fok van beírva. EKKOR KEZDETT JÓNÁS!!!  HOGY HOL AZT CSAK Ő TUDJA, MERT AZ ELSŐ BEJEGYZÉSE, NEM A LÁZ NAPJÁN, MIKOR A HIVATALOS ÜGYELETET ÁLLÍTÓLAG ÁTVETTE, HANEM  MÁSNAP HAJNAL 3 ÓRA 35PERCKOR VOLT.

A nővérlap tanulsága szerint 20 perc múlva lázcsillapítás ellenére még mindig 39C - os láza volt az elhunytnak.

Jónás utólagos bejegyzése szerint csak 37,7C . Kár hogy csak utólag írta oda. Bár tanúvallomása szerint, ő nem 17 órát akart utólag beírni, hanem 19 órát!!!  Milyen aranyos.

A kórlefolyás kapcsán az infekció lehetőségére ismét utaló, a fertőzéssel nagyon szoros összefüggést mutató lázas állapot, mely hőmérsékleti tartományában messze magasabb a szokványos hypovolaemiás - kifáradásos hőmérséklet emelkedéstől. Sem további diagnosztikus, sem adequált terápiás konzekvenciát nem keletkeztetett (JÓNÁS). Az infekció lehetőségének jeleinek és kockázatainak külön- külön egymástól függetlenül történő értékelés nem adott egy egységes megfelelő irányban mutató diagnózist, melynek idejekorán történő felismerése még a szeptikus állapot gátját képezhette volna.

A Pécsi Szakértő Intézet megállapítja tényként a septicus lázmenetet a lázlap adatai alapján: „Lázlapon bejegyzések vannak 28-29-én, szeptikus lázmenet ábrázolva.” (Pécsi szakvélemény esetösszefoglaló rész), ám erre terápiás consequentia nem történt. ( JÓNÁS)

A dekurzus adatai hiányosak, nem követik a lázas beteg dekurzusának szabályait, a laikus vizsgáló számára is a dekurzuslap javított. Ennek tényét az igazságügyi írásszakértő véleménye megerősíti. JÓNÁS és IVÁNYI

Az okiratban keletkezett javítás, annak hitelességét teljes mértékben megkérdőjelezi. A nővéri és az orvosi adatok nem állnak egymással párhuzamban. JÓNÁS, IVÁNYI

A szakkonzulens véleménye, mely a lázas állapot ellátásának szakmai kérdéseit taglalja, mely a 3-as kérdés

„ A szülést követő lázas állapot során az alperes orvosai a szakma szabályainak betartásával jártak e el ?”

kapcsán adott válaszában kifejti, hogy a bekövetkezett „első láz” a szülést követő szokványos hőmérséklet emelkedése – mely ellentmond a szülészet gyakorlatának. csaknem 40 fokos láz nem szokott kifáradás alapján létrejönni. Semmelweis óta tudjuk, hogy a gyermekágyas időszak talán legsúlyosabb szövődménye a napjainkban talán már kevésbé előforduló, de semmivel sem kevésbé veszélyes gyermekágyi láz előfordulása, mely szepszishez és szerencsétlen esetben az anya halálához vezethet.

Könnyelműen bízni abban, hogy a gyermekágyban előforduló igen magas lázas állapot, mely a szepszis kardinális tünete, de diagnosztikájára és kivédésére további lépéseket nem tenni a luxuria és negligencia büntetőjogi kategóriáit feszegeti. JÓNÁS

A szakértő azon megfogalmazása „ Nem valószínű, hogy más szülészeti intézmény erre a lázra invazív módon reagált volna „ kijelentése sajnálatos és teljesen tényszerűtlen, és feltételezésen alapul. A gyermekágyban jelentkező lázas állapot a tankönyv alapján is fontos figyelmeztető jel. Amennyiben ez a széleskörű szülészeti gyakorlat lenne lényegesen magasabb számú septicus szövödmény alakulna ki országszerte.

A súlyos lázas állapot figyelmen kívül hagyása jelen esetben a megfelelő terápia elmulasztását eredményezte. A dokumentáció adatai szerint 16 órakor jelentkező lázas állapotot követően - az éjszakai ismételt lázas állapot és sugárhányás kapcsán - hivatkozik a fertőzés lehetőségére, és csupán ekkor rendel antibiotikumot, és ezzel az antibiotikum adásával több mint 16 órát késlekedtek az első jelekhez képest. JÓNÁS

16 óra és 3 óra 15 perc között, mely a fenti állapotot rögzíti a beteg teljes orvosi nyomon követése hiányzik. JÓNÁS

Különösen figyelemre méltó ez a hiány, mely jelen esetben többszörös indikációja állt fent a fokozott obszerváció megvalósításának. A teljesség igénye nélkül felsorolva:

* A felvételi szülési lapban rögzített fokozott kockázatú terhesség / melynek a rendelkezésre álló adatok alapján lényeges szakmai indokát nem találtuk, a 35 éves harmadszor szülő nem kockázati tényező, a terhesgondozásból lényeges kóros adat nem volt megállapítható/ . IVÁNYI

* A vajúdás kapcsán jelentkező tachycardia , mint az infekció figyelmeztető jele. IVÁNYI

* A műszeres méhűri revízió, mely után az antibiotikus profilaxis elmaradt  IVÁNYI

* A gyermekágyban szokatlanul magas lázas állapot,. Mely lázcsillapításra nem reagál megfelelően  JÓNÁS

* A bővebb gyermekágyas vérzés, mely a nővéri dekurzusban szerepel

Ezen fokozott gondozást indokló körülmények ellenére a lázas állapot és annak diagnosztikus terápiás konzekvenciái a gyermekágyas ellátás, állapotának alakulása, nyomon követése a kórlap adataiból nem állapíthatók meg. IVÁNYI, JÓNÁS

A dokumentáció vezetése hiányos szűkszavú és ahogy fent jeleztük utólagos beírásokat tartalmaz. Ez annak hitelességét megkérdőjelezi. IVÁNYI és JÓNÁS

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a vajúdás, valamint a szülés leírása szintén szegényes, a műszeres méhűri revíziójának indikációja, valamint a műtét leírása hiányzik. IVÁNYI

Számunkra meglepő módon a dokumentációval kapcsolatos tények eddig szakértői szinten megállapítást nem nyertek.

Szintén jelen 3-as pont alatt fejti ki a szakértő a a szeptikus shock következtében kialakuló TSS, valamint a haemorrhagiás shock következtében kialakul DIC tünetegyüttesét, melyben elméleti lehetőségként megemlíti az esetleges haemokultura elkészítését, melyet feleslegesnek tart. Igaz ez, ha tudjuk, hogy nem lesz időnk megvárni a vizsgálat eredményét, esetleges faetalis következmény miatt, ám a betegség kezelésének szempontjából döntő fontosságú egy adequált antibiotikus terápia és adott esetben antibiotikum váltás lehetősége,. melyet a haemokultúra megteremt.

Jelen esetben a kérdés természetesen teoritikus és az esettel szoros összefüggést nem mutat, mivel itt nem a kórokozó izolálása, hanem elsősorban a gyulladás kézenfekvő tüneteinek felismerése lett volna a cél, melynek kizárására, vagy megerősítésére egyetlen vizsgálat sem történt.

Az antibiotikum adásának közel 12 órás késlekedése megint csupán elméleti fejtegetéssé módosítja a TSS lefolyásának elemzését, mely természetesen a XXI század kórszerű antibiotikumai mellett is gyakran halálos szövődmény, ám éppen ezért rendkívül fontos az időben történő megelőzés lehetőségének megteremtése, mellyel jelen esetben nem éltek. JÓNÁS

Szakértő véleményében a 4-es pont alatt az orvosok a méhűri vérzés kapcsán tett lépéseit vizsgálja, mely során megállapítja, hogy szakmai szabályszegés nem történt. Ennek tényével egyetértünk. A tevékenység amikor már tevőlegesen történt valami az a szabályoknak megfelelően történt, ám a szülést követő bővebb vérzés, melyet korábban nem kísért kellő időben, annak jelentőséget nem tulajdonítottak, már olyan stádiumban került, hogy az önmagukban egyébként helyes beavatkozások nem vezethettek kellő eredményre.

Így az 5- ös pontban feltett kérdésre, melyben a szakértő a néhai Greiner Eszter halála okozati „összefüggésbe hozható e az alperes által biztosított, megvalósított betegellátás során szakmai szabályszegéssel, adott válasza, melyben a halál okát a rendkívül gyors lefolyású szeptikus állapot, illetve DIC, valamint ennek következtében kialakult ARDS, illetve sokszervi elégtelenség következményeként jelöli meg - egyetértünk.

A feltételezés , melyben kifejti, hogy az asszony élete teljes bizonyossággal nem volt megmenthető, nem cáfolható, mert az adatok mindenképpen fudroyans lefolyás mellett szólnak, ám néhai Greiner Eszter a gyors kórlefolyását elkerülésének esélyért sem kapta meg azzal;hogy a fent felsorolt körülményeket ellátása kapcsán figyelmen kívül hagyták, a felmerülő szepszis lehetőségére több mint 12 órás késlekedés után gondolták, m mikor már a folyamat inreverzissé vált. IVÁNYI és JÓNÁS munkáját „dicséri”

Jelen eset kapcsán véleményünket a korábbi szakértői véleménytől elszakadva az ellátással kapcsolatos észrevételeinket az alábbiakban foglalnám össze:

1. A szülészet- nőgyógyászat szakmai protokollja előírja a trimeszterenként szükséges hüvelyváladék vizsgálatát mikroszkóppal l-l alkalommal. Ez nem fakultatív, obligált vizsgálat. / Szülészet- Nőgyógyászati Protokoll 219 p. /. Amennyiben mikroszkópos vizsgálat nem megoldható, úgy mikrobiológiai vizsgálatot kell végezni. A Ph mérés ezzel nem ekrivalens. A ph mérés is csak Iványi tanúvallomásában szerepel, leírva sehol!!!!!!!!!!!

2. A szülés előtt rendelkezésre álló NST vizsgálatok a magzat tankönyvileg is normális 140 / min. szívfrekvenciáját igazolták, mely a szülés alatt észlelt 170/ min. magzati tachycardia esetén annak kóros voltára mindenképpen utalni Kellett volna. A kóros esetben terápiás konzekvenciának kell következni. Jelen esetben ez elmaradt. Nem tekinthető a tachycardia a keringés beszűkülésének jeleként mindaddig, míg az infekció lehetőségét ki nem zárjuk. IVÁNYI

3. A normán hüvelyi szülés esetében javallat nélkül műszeres méhűri revíziót / annak teljes leírása nélkül / végezni értelmetlen, felesleges, veszélyes. Ezt követően a tankönyvben javasolt profilaktikus antibiotikum adását elmulasztani hiba. A műszeres méhűri revízió fokozott gondozási ok, mely a gyermekágyas időszakban a normál gyermekágyas obszervációjától eltérő kell hogy legyen. Ez mind az ápolási feladatokra, mind azok dokumentálására kiható kell hogy legyen. IVÁNYI

Felmerül annak a kérdése, ha az operáló orvos a szülés kapcsán meggyőződött a lepélny épségéről, majd műszeres méhüri revizió is történt, tehát kétszeresen meggyőződött a méh ürességéről, ismételt vérzés kapcsán mit vár egy újabb méhűri reviziótól. Ennek elvégzése nem csak indokolatlan, hanem az egyébként is rossz állapotban lévő beteg további állapotának további romlását eredményezte, mindamellett, hogy a vérzést nem szüntette meg. Ugyanakkor a 3óra 35 perckor a leírásban szereplő bővebb darabos vérzést, mely cotyledot is tartalmazott, erősen megkérdőjelezi a szülést követő műszeres méhűri revízió, valamint a placenta állapotának megítélését célzó vizsgálatok hatásfokát.  IVÁNYI MUNKÁJA

4. A gyermekágyas normál ellátás kapcsán, melyet a postplacentálisszak leteltével, bő folyadék bevitellel stb. kell hogy jellemezzen. 5 órával jelentkező „ kiszáradásos hő „ mely lázcsillapításra sem változik, nem fér bele a klinikai képbe. Mindenképp a láz okának tisztázását lázcsillapítást és antibiotikum adását igényli szoros monitorizálás mellett. Ezek egyike sem valósult meg. A beteg az ismételt rosszullét idejéig több mint 11 óra időtartamban dekurzálatlan volt, tehát nem állt orvosi felügyelet alatt. JÓNÁS MUNKÁJA. A papír szerint egy bejegyzése nem volt. KÉRDÉS!!!!!!  HOL ÜGYELT, és KIRE???

5. A dekurzus hiányosságai mellett abba több helyen utólagosan belejavítottak, mely nem szülész nőgyógyász szakértői kompetencia,de kimeríti az okirat hamisítás tényét / Igazságügyi írásszakértői vélemény /. JÓNÁS , beazonosítható!!!

6. További dokumentációs hiba a hajnali 2 óra környékén jelentkező lázkiugrás és hányás, mely csak a nővéri észlelőlapon szerepel az orvosi dekurzusban nem. Ennek milyen terápiás következményei voltak, ki látta a beteget, mit rendelt és mikor?

A fenti kérdéseket összefoglalva az ellátás kapcsán olyan kérdések maradtak tisztázatlanok, melyek megválaszolása a korábbi szakértői véleményekben nem találhatók meg, illetve a kérdések nem kerültek megválaszolásra. A szeptikus tünetek fel nem ismerése a diagnosztikus és terápiás eljárások késedelme mindenképpen közrehatottak az állapot súlyosbodásában, így a felelősség kérdése újraértékelendő.

Ennyit az orvosszakértőkről, milyen jó lenne, ha ezt az állam képviselné, talán akkor nevezhetnénk országunkat jogállamnak.

Ezek után mit érdemelnének a sarlatánok?

Greiner Tamás

Mitől fél Dr. Berbik István?

0

Két eljárás van jelen pillanatban folyamatban a fenti ügyben, egyik a kezelést végző intézmény ellen a kártérítés felelősség megállapítása és kártérítés összegének megfizetése ügyében, míg egy másik büntetőeljárás a személyi felelősség megállapítása végett, amelynek érintettjei, feleségem Greiner Eszter terhes gondozását végző illetve szülését levezető, majd azt követően őt kezelő orvosok, ápolók. Név szerint: Dr. Berbik István, Dr. Iványi Pál, Dr. Jónás László és ápolónőként: Karátsony Attiláné.

Mindkét eljárás alapvető sajátossága az, hogy az elhunyt édesanya rokonait, vagyis engem és kiskorú gyermekeimet terhel a bizonyítási kötelezettség. Mindkét ügyben nekünk kell bizonyítékot szolgálnunk, hogy történt szakmai szabályszegés illetve olyan mulasztás, melynek következtében vesztettük el Esztert.

Egyik oldalon állunk, mi laikusok, jogi képviselőt és igazságügyi szakértő alkalmazunk, de nincs birtokunkban az a szakmai tudás, ami a magukat felelősség alól mentő alpereseknek/ vádlottaknak rendelkezésére áll, sőt sok esetben a tények teljes körű sincsenek, ugyanis a relaváns tényeket az alperesek/ vádlottak igyekeznek eltitkolni vagy megmásítani.

Erre számtalan bizonyíték is keletkezett már az ügyben, hiszen az eljárás menetében derült ki, hogy a terhes kiskönyvet VALAKI újra írta (természetes részben más tartalommal), a láz-és kórlapon a láz értékét VALAKI kikaparta, hogy az alacsonyabbnak tűnjék, a kórlapon az egyik orvos utólagos bejegyzéseket eszközölt ( ezt írásszakértő megállapította, így tény), melynek egy oka lehet: OLYAN MULASZTÁS ÁLL FENN, MELYET TITOKBAN KELL TARTANI!

Ha ugyanis az lenne az igaz, amit a kezelést végzők állítanak, hogy mindent a legnagyobb gondossággal csináltak, belátható, hogy ilyen machinációkra nem lenne szükség, tiszta lelkiismerettel és egyenesen lehetne a bíróságok elé állni. De nem ez történik, itt valaki valamitől nagyon fél és ez a félelem vezérli a perbéli lépeseket, a hozzátartozók gáncsolását minden eszközzel. Mint említettem elvileg a rendelkezésünkre áll az a lehetőség, hogy saját költségünkön rendelkezésre álló igazságügyi orvosszakértő segítségére támaszkodjunk.

Egy rendesen működő jogállamban erre sem lenne szükség, hiszen bízhatnánk a bíróság által kirendelt független igazságügyi orvosszakértő valóban pártatlan és amennyiben vizsgálva egy kezelés sorozatot, mulasztást állapít meg, azt keményen le is írja.  Ne legyünk azonban naivak.

Aki már került ilyen helyzetbe, az pontosan tudja, hogy az igazságügyi orvosszakértőkkel egy magánfél-tisztelet  az elenyésző kivételnek-minden esetben csak vesztes lehet. A szakértő is annak a szakmának a része, amely összezár, ha támadás éri. Ő maga is orvos, aki hibázhat, kerülhet azonos helyzetbe. Ő maga is annak a közösségnek a tagja, melynek tagjai a vizsgálata alá tartozó orvosok. Kirívó szabályszegés esetét kivéve, tehát nem fog saját fészkébe piszkítani. Elvileg pártatlan, gyakorlatilag pártos. És sajnos nem a beteg, vagy az elhunyt vagy árván maradt gyerek(ek) oldalán, hanem a szakma védelmében. Így a laikus fél arra kényszerül, hogy ezzel a pártossággal is megküzdjön. Ehhez nem elég egy jogi képviselő, így szakirányú segítséget kér és kap. Ezt nevezik magánszakértőnek. A magánszakértő ugyanazzal a végzettséggel rendelkezik, mint a bíróság által kirendelt társa, így elméletileg van két ember, aki összemérheti tudását és meggyőző erejét, aki egy eseményt két oldalról is meg tud világítani, akire támaszkodva egy laikus fél megfelelő segítséget kap.  A peres eljárások gy részében illetve a büntetőeljárásokban is sor kerülhet tehát arra,, hogy a fél mellett ott álljon a szakértő,

Aki nem fél az igazságtól, az nem fél ettől az összeméréstől sem. Nem úgy Dr. Berbik István. Ő vélhetően fél valamitől, hiszen minden eszközzel meg kívánja akadályozni azt, hogy család ilyen segítségben részesüljön. Nem vállalja annak kockázatát sem, hogy a család szakmai segítségét majd a bíróság ítélje olyannak, mely nem alkalmas a meggyőzésre, nem vizsgálja tehát azt, hogy sor kerülhessen egy ilyen szakmai vitára. Ő ennek eredményétől tart, fél. Így csírájában próbálja meg elfojtani a család ilyen lépéseit.

Ennek ékes példája, az hogy a büntető ügy tárgyalásán-amikor kértük a magánszakértőként bevont ugyancsak igazságügyi szakértő meghallgatását együttesen a kirendelt szakértővel- Dr. Berbik István látványosan ideges lett. Azonnal egy nevetséges elfogultsági kifogást terjestett elő a szakértői véleménnyel kapcsolatosan ( nevetséges, mert arra hivatkozott, hogy maikor szakmai tisztséget pályázott a nevezett szakértő nem támogatta a tisztségre jelölését-ugye ez demokráciában megengedhető és nem olyan súlyú cselekmény, melynek egy szakmai álláspont kifejtésében bármilyen jelentősége is lehetne) és kérte a kizárását az eljárásból. A bíróság ennek-anélkül, hogy vizsgálta volna ennek a kifogásnak a ténybeli igazságtartalmát-azon nyomban helyt is adott.

Gyakorlatilag ezzel megfosztottak engem és családomat attól, hogy amikor három szakértő meghallgatására sor kerül- akik az orvos vádlottak a tárgyaláson megfogalmazott kérdésekre félig érthetetlen szakkifejezéseket használva adnak értékelést az orvosi kezlési folyamatot-ne legyen mellettük olyan személy, aki ismeri a protokollt és részletszabályokat, stb.

Belátható, hogy egy személyes meghallgatás során nem lehet a felet és képviselőt ilyen szakmai mélységben mindenre előre felkészíteni, ennek elhárítására szolgálna a magánszakértő jelenléte, aki hallaná és rögtön tudna reagálni az állításokra.

De ilyen vita lefolytatásának biztosítása nem áll Dr. Berbik Istvánnak érdekében.

Kérdésként merül fel: MIÉRT? Ha minden úgy van, ahogy Ő állítja, neki nem kell tartani egy ilyen összeméréstől. Félnie csak akkor kell, ha nála az igazságból hiányzik az i betű!

Greiner Tamás

Térjünk vissza az igazságügyi orvosszakértőkre

0

Utaltam rá, hogy igazságügyi orvosszakértők működése botrányos, külön téma. Több évtizedes barátságokat, sógor-koma viszonyokat mindenki ismeri, még sem beszél erről nyíltan senki. Amikor valamit el akarnak tusolni, megteszik. Bemutatom, hogy I. fokon mekkorát hibázott Dr. B.E. a Komárom-Esztergom megyei bíróság bírója.

Bumm kanál

Dr. B.E. Tatabányán az ítéletének indoklását Dr. habil H. A. pécsi igazságügyi orvosszakértő véleményére alapozta. Úgy gondolta, ami le van írva az meg is történt:

Bumm kanállal történt méhűri betapintásnak nem voltak ugyan javallatai, de számos intézményben külön ösen veszélyeztetett terhességben ( pl. idős mutipara) vérzés megelőzése és sérülés kizárás érdekében elvégzik ezen „ biztonsági” vizsgálatot, mely ilyen esetben nem tiltott beavatkozás. Az ezt követő fertőtlenítőszeres ( pl. jódos, Betadinos, Hypermanganos) méhűri öblítés az infekció veszélyét csökkenti.

Ezzel a felületesen ítélkező Dr. B.E. bírónő a zalaegerszegi lelkiismeretesen dolgozó Dr. H. A. orvosszakértőt is kényelmetlen helyzetbe hozta, mert nem vette észre, amit a valódi független szakértő igen:

„ A Cotyledo visszamaradás másitő igk, szinte elkerülhetetlen következménye a méhűri fertőzés…”

A normál szülést követően, a lepényi szak vezetése kapcsán, ép lepény és burkok esetén csupán intézeten kívüli szülés esetében mérlegelendő a műszeres méhűri revízió szükségessége.

A leírásban szereplő ép lepény és magzatburkok esetén a méh ürességét megállapítható vizsgálatként felesleges beavatkozás a méh űrének műszeres revíziója. / Dr. Pap Z. Szülészet-Nőgyógyászat Tankönyve 329. o./

(Megjegyezném, ezt Dr. H.L. nem idézte, pedig megtehette volna…)

A Bumm-kanállal történő revízió, mely lepényi szövet visszamaradása esetén, annak eltávolítására szolgáló műtéti eljárás, mint ilyen javallattal kell hogy rendelkezzen. Mivel az eljárás a méh űrének vizsgálatára szolgál, ezért annak elvégzése nem szakmai szabályszegés, ám javallat hiányában indokolatlan, felesleges beavatkozás. ( Idézet: Lampé-Szülészet-Nőgyógyászati Műtéti tankönyv 197. o/

„ A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint lepényrész, valamint a polypus placentalis eltávolításakor akadály nélkül a keringésbe futnak. Ezek elkerülésére antibiotikum adása feltétlenül indokolt.

A fentiek tükrében egészen más értelmet kap egy szakmai szabályszegésnek nem minősülő, de felesleges beavatkozás,- mely javallatának hiányát más szakértői vélemények is leírtak-elvégzése úgy, hogy antibiotikum adás nem történt. Félreérthető továbbá a szakértői véleményben –egyébként helyesen-említett a beavatkozás kockázatát csőkkentő méhűri jódos/ Betadine-os öblités mely egyébként az infectio kockázatát hivatott csökkenteni, de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ.

Különösen fontos ez a kórlefolyás folyamatának elemzésekor, ahol a méhen belüli fertőzés lehetőségére figyelmet felhívó jelként jelentkező magzati tachycardiát nem vették a fertőzés figyelmeztető lehetséges jeleként. További vizsgálatokat az esetleges fertőzés meglétére/ kizárására nem végeztek, majd azt követően lepényi szakban-indokalatlanul-antibiotikum védelem hiányában műszeres méhűri revízió történt.

A lényeget a még hozzá nem értők is láthatják! Még egyszer leírom, mindenki értse: félreérthető a szakértői véleményben-egyébként helyesen-említett beavatkozás kockázatát csökkentő méhűri jódos/ Betadine-os öblítés, mely egyébként az infectio kockázatát hívatott csökkenteni, de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ!

Az ítéletet hirdető bírónő Tatabányán-hogy véletlenül vagy nemtörődömségből -ezt nem vette észre. Hogy történt, nem tudjuk?

Ha meg mélyebben gondolok bele, csak csúnyákat gondolhatok az érthetetlen vakságra!

Greiner Tamás

 

 

Az írásmintákkal kapcsolatos egyéb észrevételek: Dr Jónás László próbálkozása!

0

1. Betétlap 1 sz kórlaphoz 1. oldalán a 7. sor utolsó szava és a 8. sor később készült.

2. Betétlap 1 sz. kórlaphoz a 2. oldalán a 6. sorban a sorvégén a törtvonal és az utána következő szó utólagos betoldás.

3. Betétlap 1. sz. kórlaphoz 2. oldalán a 15. sor utolsó 3 szava ( a mondat végi pont után) és a következő sor szó előtti része utólagos betoldás.

4. Betétlap 1. sz. kórlaphoz 2. oldalán a 24. sorban a „ 17. 00 37,7 P 84/min” rész később készült.

5. A Napi ápolási lap 1. oldalán az „ Ápolási észrevételek” oszlopában, az „ Éjszaka” jelzetű részben javítás/ kaparás látható. Az itt található első három és fél sor szokásos bejegyzésnek látszik, az utolsó négy sor írásakor a doktor igyekezett, hogy a sok információnak helyet tudjon szorítani. Az ötödik sor elején láthatóan valamilyen bejegyzést igyekeztek eltávolítani, ha az ott lokálisan látható folt nem hibás fénymásolás eredménye. Mivel csak fénymásolat áll rendelkezésemre, erről a jelenségről többet sajnos nem tudok megállapítani.

Esztergom, 2009. március 27.

H.J.

Grafológus

- Ezek után mit mondana Dr. H.L. az okirati leírások részletességéről?

Nem annak kellene lenni az elsőnek, hogy csak olyan orvosi okiratokat kapjon, amelyek nem manipuláltak?

Ez azt gondolom rendőrségi feladat lenne!

Greiner Tamás

A dokumentációról és benne szereplő adatokról

0

Az orvosszakértő kap anyagot és abból megállapítja, hogy a megszokott protokollnak megfelelően jártak-e el.

Jelen esetben arról ír az „ elfogulatlan” H, L. hogy nem elég precíz a dokumentáció. Ha még tudná, hogy milyen bűncselekményeket követtek el az Greiner Eszter halálában közrejátszók, nem tudni, mit írt volna le?

Birtokomban vannak azok az igazságügyi írásszakértő és grafológus vélemények, melyek bizonyítják, hogy Dr. Iványi Pál és Dr. JÓNÁS LÁSZLÓ okiratok tartalmát utólag manipulálták, amire egyenlőre egyetlen hatóság sem reagált! A megváltoztatott orvosi papírokat csak azoknak érdeke manipulálni, akik valamilyen botrányos mulasztást el akarnak fedni. Ebben a bűnben, mint Dr. Berbik István, mint felelős osztályvezető főorvos szerepel, aki szintén asszisztált Greiner Eszter szülésénél.

A dekurzuslapot és az ápolási lapot meghamisították:

Vélemény:

A lefolytatott vizsgálatok alapján a feltett kérdésekre a következő véleményt adom.

1. Az 1. sz. betétlap tartalmi részén lévő kézírások két személy kezétől származnak.

2. A 2. sz. betétlap tartalmi részén lévő kézírások három személy kezétől származnak.

3. Az 1. sz. betétlap alsó részétől számított hatodik sorban elhelyezkedő ( 17-37,7 P 84…) grafikai jelek vizsgálatánál utólagosságot állapítottam meg, a kérdéses kézírások utólag kerültek a papíranyagra.

A szakma szabályainak megfelelően felvett írásminták birtokában a kézírójának személye azonosítható.

Tatabánya 2008. október 3.

Bodonkovich Endre

Iü. Írásszakértő

-Hamarosan új anyagok, új tények. Úgy látszik az igazság, ha lassan is, de a helyére kerül! A sarlatánok reszkethetnek, az új anyagok nem csak a Bíróságon, itt is elérhetőek lesznek!

Greiner Tamás

Dr. H. L. megdöbbentő, sarlatánokat védő válaszai:

0

Az 1. 2. 3. kérdésre a válaszában mindent normálisnak tapasztalt, többször hivatkozik Papp Z. szerk.: Szülészet-nőgyógyászat tankönyvre (Semmelweis kiadó, Budapest, 312. oldal, 451. oldal.

A 4. kérdésben kénytelen elismerni, hogy nem szokványos a Bumm-kanállal történő méhbetapintás, de nem tartja károsnak. Az indoklásában arról ír, hogy gyakran az épnek ítélt lepény illetve burok után is később kiderülhet kisebb-nagyobb szövetmaradvány a méhűrben. (Kezdődik a szerecsenmosdatás, a sumákolás.)

Nem volt szükséges Dr. H. szerint a Bumm-kanalas beavatkozásnak, de profilaktikus javallat alapján elvégezhető.

Hát rajtad kéne Bumm-kanalazni vagy a hozzád tartozódon, te kollaboráns! Hány embert tettetek el úgy láb alól, hogy kimagyaráztátok utólag a mundér becsületéből a balfaszságotokat?

A következő kérdésekre adott válaszokban még jobban kilóg a lóláb.

Az 5. kérdésre, amelyben Greiner Eszter állapotkövetése a szakma szabályai szerint történt-e, és ezt megfelelően dokumentálták-e, vérzés mértéke, testhőmérséklete, laborvizsgálatok stb.-re kérdeztek rá, H. doktor a következőket válaszolta.

A szülés utáni első napon fellépő láz antibiotikus kezelést nem igényel. Nem kötelező, de célszerű lett volna ekkor vérképet, CRP-t vizsgálni. A 24 órán belül jelentkező láz oka: nagyfokú izommunka, dehydratáció és általában egy napon elmúlik.

Megjegyzés: A főorvos úr”véletlenül” elfeledte, a közel 40 fokos láz és annak ide-oda ingadozása, szeptikus lázmenetre utal, amit illett volna észrevenni. A dokumentáció meghamisításról és elkövetőjéről hamarosan külön értekezek!

Dr. H., jegyezzük meg jól a nevét, ennek az esztergomi sarlatánokat védő „szakértőnek”. A 6. kérdés arra utalt, hogy utalhat-e a 40 fokos láz, fertőzésre és megfelelő eljárás, hogy a lázas állapot észlelése után 16 órával történjék meg az antibiotikum adása. ( Arról nem beszélve, hogy amit nem vettek észre fertőzést, már Eszter szervezetében volt, hiszen a Bumm-kanállal megnyitották az egyre gyengülő szervezetét.

H. tovább folytatja ámokfutását, természetes szerinte a 40 fokos láz nem láz. Azt írta le, hogy a fertőzés csak utólag állapítható meg.

(Mi után te nagyokos? Mikor már meghalt? Vagy mikor visszük Eszter koporsóját? Ennél cinikusabb, aljasabb mellébeszélést még nem hallottam!)

H. főorvos úr szerint, semmi nem indokolta a széles spektrumú antibiotikus terápiát. Ehhez már nincs is mit mondanom, ez maga a kollaborálás!

A 7. kérdésre adott válaszban nem lát különlegességet a Bumm-kanál használatában, nem észlel összefüggéseket a tények között. A 40 fokos láz ismét természetes, csak a mellébeszélés és a megmagyarázás. Valószínűleg, mert nem akarja látni azt, amit még azok is észrevesznek és tudnak, akik soha az életben nem foglalkoztak szülészettel.

A 8. kérdésben ismét megmagyarázza a –szövetmaradvány= bakterális góc -megmagyarázhatatlant, a „szakértő” szerinte a gyermekágyi folyás válthatta ki a bolyhos jellegű szövetmaradványt.

A 9. kérdésben megtudjuk, szabálytalan volt a méh tárolása, de a felelősséget a barátokról áttolja a korbonctani protokollra, ismét nem szülészet-nőgyógyászat a fellelős.

A 10. kérdésben szerinte a patalógus vagy a mikrobiológus a válaszadó, ahogy a 11.-re. Kitérő válaszok sorozata.

A 12. kérdésben H. főorvos ismét elemében van és bebizonyítja állításával, hogy az újszülött szepszise nincsen összefüggésben az anya betegségével. Sőt még a gyanú sem merülhet fel.

A 13. kérdést és a rá adott választ, egy az egyben berakom, még egyszer, mindjárt érthető okokból:

13. Miben látja a szakértő a szokványostól eltérő gyermekágyas időszak lefolyását. A rendelkezésre álló iratokból, leletekből, a decursusból fellelhetőek-e ezen jelek? Véleménye szerint a megtett intézkedések a szakma szabályainak megfelelőek voltak-e? Elfogadható-e, hogy a 16 órakor észlelt 39,9 fok, majd a 17 órakor (?) leírt 37,7 fok után további lázmérés hajnali 3 óra 35 percig nem történt, illetve ezt követően, a beteg haláláig nincs bejegyezve újabb lázmérési adat?

Dr. H. L. székesfehérvári osztályvezető szószerinti válasza:

A zavartalan korai gyermekágyas szaktól a konkrét eset eltért. Nem minden esetben jelentkezik láz, nem mindig konstatálnak feljegyzésre érdemleges vérzést, nem jellemző a hányás. A dokumentációban rögzítettek szerint ezeket a tüneteket időben észlelték, megfelelően kezelték. A feljegyzések szerint, hőmérsékletet mértek 13.13-kor (37, 1 C), 16. 00-kor ( 39 C), 16. 40-kor ( 38 C), 18-19 óra között ( 37,7C). ezt követően, ha semmi esemény nem történt hajnali 03.35-ig, nem volt szükséges a hőmérséklet ellenőrzése és a feltehetően fáradt gyermekágyas ébresztgetése. 03. 35 után mindenki a beteggel foglalkozott…

Egy szó nem esik a szeptikus lázmenetről, ráadásul Dr. H. nem tudja azt, amit mindjárt olvashat mindenki! Ha tudta volna, talán más véleményen lenne, bár elfogult, egyoldalú véleményét olvasva még azt is megmagyarázná. Az meg a pofátlanság csúcsa, hogy azt írja 03. 35 után mindenki a beteggel foglalkozott…

Igen, te nagyon agyament. Haldoklott a feleségem!

A 14. kérdésre adott válaszban ismét mismásol a „szakértő”, az azonnali hajnal méheltávolításról kitérő választ ad. Utólag elképzelhető írja, hogy az azonnali Hysterectomia, ami két órás időszak rövidülést jelent, valamelyest javít a prognózison, de biztosat erre a kérdésre nem lehet adni…

Összegző kérdés és az „elfogulatlan” szakértői válasz:

15. Összességében Greiner Eszter terhes gondozása során, szülése, illetve a szülés utáni időszakban történt-e szakmai mulasztás, szabályszegés, illetve a dokumentáció vezetése a szakmai előírásoknak megfelelően történt-e? Akár szakmai ellátásban, akár a dokumentációban esetleges fellelhető mulasztás összefüggésbe hozható –e a sértett halálával? Amennyiben a kórház részéről mulasztás történt milyen intézkedést javasol?

Greiner Eszter terhes gondozása során, a dokumentumok áttekintése alapján szakmai mulasztás nem történt. A szülés vezetése a szakmai protokollnak megfelelően zajlott, a szülés után Bumm-kanalas méhűri revisio, bár a szakmai protokollban nem szerepel, nem tekinthető kóros következményeket okozó beavatkozásnak. A szülés utáni időszakban észlelték a kóros tüneteket ( láz, vérzés, cotyledo retentio gyanúja), a protokollnak megfelelően alkalmazták a diagnosztikus és terápiás alkalmazásokat. A dokumentáció a lényeget tartalmazza, bár részletesebb dekurzus előnyösebb lett volna, de ez a beteg sorsát nem befolyásolta hátrányosan.

A továbbiakra az intézménynek mindenképpen precízebb dokumentációt javasolok. Bár a szakmai protokollnak megfelelően jártak el, a jövőben a szülés utáni 24 órán belül jelentkező magas láz esetén is célszerű a gyulladásos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése. Úgy gondolom, hogy a továbbiakban bármilyen méhűri beavatkozás után fellépő láz az antibiotikus kezelés megkezdését indokolja. A műtéti leírásnak is részletesebbnek kell lenni, amiben kell szerepelni minden diagnózisnak, a műtéti beavatkozásnak, valamint a műtéti kezdési és befejezési időpontnak.

Dr. H. L. Ph. D. osztályvezető főorvos, megyei szakfelügyelő főorvos

Székesfehérvár, 2011. szeptember 8.

Greiner Tamás