Mint említettük a pótmagánvád előterjesztésére a Tatabányai Városi Bíróság előtt 2009. augusztus 14. napján került sor.

Az eljárás során a pótmagánvádló képviselője folyamatosan kérelmeket, panaszokat és kifogásokat terjesztett elő egyrészt az eljárási jogainak gyakorlása körében, másrészt lényeges és kirívó eljárási késedelmek miatt. Panaszt idézett a Tatabányai Városi Bíróság Elnök Asszonyához (P. dr. S. R. )  2012. szeptember 25. napján, majd ennek eredménytelensége miatt – mivel erre választ sem kaptunk – a Tatabányai Törvényszék Elnök-helyetteséhez ( Dr. Cs. Zs. Ö. ) 2012. november 08. napján.A Törvényszék elnök-helyettese a panaszok egy részét hivatkozva a bírák függetlenségére és arra, hogy ezek a jogorvoslati eljárásban sérelmezhetőek elutasította, megállapította azonban, hogy az eljárás során tapasztalt és sérelmezett késedelmek a bíróságok rendkívüli leterheltsége mellett sem indokoltak és felhívta az eljáró bíró figyelmét a határidők fokozott megtartására. ( közben vélhetően ennek hatására az eljáró bíró is helyt adott az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásnak saját hatáskörben ) Az ügyben ezt követően tartott két tárgyaláson az eljáró bíró több alkalommal feltette a kérdést ( ami már önmagában szokatlan ) a pótmagánvádló képviselőjének, hogy nem kíván-e elfogultságot előterjeszteni a bíróság esetleg a bíró ellen, de nem kívántunk. Az eljárás folytatását és mihamarabbi befejezését kívántuk volna, hiszen ez az eljárás I. fokon több, mint 4 éve tart, több százezer forintos – sokszor felesleges - költséggel, így nem az eljárás elhúzása a cél, hanem annak lezárása. Úgy tűnik e törekvésükben a kérelmezők és képviselőjük egyedül maradtak. A bíróság 2013. június 27. napján tartott az ügyben tárgyalást, melyet elnapolt és rendelkezett két, korábban már meghallgatott tanú ismételt idézéséről, ennek oka megjelölése nélkül. Az új tárgyalást 2013. november 05. napjára tűzte. A bíróság 2013. szeptember 05. napján értesítette a feleket, hogy a tárgyalást elhalasztja, majd a felek kézhez vehették a Tatabányai Járásbíróság Elnöke 1.B. 606/2009/119 számú végzését, melyben a folyamatban lévő ügyben megállapította illetékessége hiányát és a – a már befejezés előtt álló ügyet - áttenni rendelte az Esztergomi Járásbírósághoz. Ennek okaként jelölte, hogy 2013. szeptember 17. napján az ügyet az Elnök Asszony – előttünk ismeretlen okból – átszignálta magára, majd ez az eljárás cselekmény megteremtette a 2010. évi CLXXXIII tv 179 § (2) bekezdésében foglalt feltételt – mely szerint az eljárást meg kell ismételni – így alkalmazhatóvá vált a 2011. március 01. napjától hatályos Be 17 §, mely már nem sorolta e bíróság kizárólagos illetékességébe az eljárást. Az átszignálás okát nem ismerjük, általában szervezeti oka van és nem is tartozik a felekre, de ebben az ügyben – az előzményeket tekintve – csak akkor elfogadható, ha a korábban eljárt bíró távozott a szervezetből és ez az oka a cselekménynek, minden egyéb ok esetén arra a következtetésre kell jutnunk, hogy annak oka a kellemetlen ügytől és ügyféltől való szabadulás szándéka lehetett. Mivel felhívás ellenére (?) nem jelentettünk be elfogultságot sem a bíróság, sem a folyamatos késedelmes szenvedő bíró ellen és ez nem lehetett oka az ügy áthelyezésének, így erre az átszignálás intézménye teremtette meg a jogi lehetőséget. Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony szíveskedjék vizsgálat alá vonni, hogy ennek az eljárás újabb elhúzódását és többletköltségeket okozó cselekménynek volt-e valós szervezeti oka, vagy a kérelmezők által felvetett okból történt kizárólag az átszignálás. Kérjük annak megállapítását, hogy az ezzel okozott többletköltséget kinek a terhére esnek.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy mi az oka annak, hogy másfél év alatt a polgári eljárásban nem készül el egy szakvélemény és ennek okát a bíróság nem tisztázza, nem alkalmazza az eljárás gyorsításához rendelkezésére álló Pp intézményeket.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy a Tatabányai Járásbíróság Elnökéhez címzett panaszbeadványra ( 2012. szeptember 25. ) milyen okból nem érkezett válasz, álláspontunk szerint a hivatalvezető kötelezettsége írásos választ adni, ahogy azt a Törvényszék is megtette.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy mutat-e összefüggést a polgári eljárásban a kirendelt igazságügyi szakértő késedelme a büntetőeljárás során elhúzódó szakvélemény előterjesztéssel, azaz előfordulhat-e egy független a bíróság által kirendelt szakértői testületnél, hogy egy eredményt vár és attól teszi függővé az előterjesztendő szakvéleménye megállapításait. Erre azért kell gondolnunk, mert a  szakértő egy évvel ezelőtt maga 2012. november 15. napjára vállalta a szakvélemény előterjesztését, azaz a késedelemnek nem lehet munkatorlódás, leterheltség az oka, hiszen ezen körülményeket a határidő módosítása kapcsán a szakértő fel tudta mérni, így más okot nem tudunk a késedelemre elképzelni. Megnyugtató választ szeretnénk kapni abban a kérdésben is, hogy a magyar bíróságok által alkalmazott igazságügyi szakértők elfogulatlanul, más eljárások eredményétől nem befolyásolva kizárólag szakmai alapon végzik munkájukat és ezt a bíróságok megfelelően felügyelik is.

Egyelőre a bírósághoz tartozó neveket kihagytam, de jelzem, csak egyenlőre. Nem rajtam múlik, hogy kiírjam, vagy ne. Ezalatt mindenki ért amit akar!!

Greiner Tamás