Több helyen Jónás dr. kifejtette, hogy nem kellene Greiner Eszter halálával nyilvánosan foglalkozni. Jónásnak nem lehet tiszta a lelkiismerete, ha ennyire zavarja a nyilvánosság.

Miért nem tesz feljelentést személyem és családom ellen, ha úgy gondolja, hogy nem bűnös?

Saját szakértő

Nem tehetek mást, a sok sarlatáni hazugság ellen, alkalmazni kell olyat, aki tényleg független.

A szakértő véleményében az alábbi kérdésekre nem adott egyértelmű választ:

A fent említett vélemény 2-es pontjában feltett kérdések kapcsán „ A szülés levezetése során a szakma szabályait betartották-e ? „az alperes orvosai kérdésre a szülés körülményeinek értékelésekor a vajúdás kapcsán jelentkező magzati tachycardiának lényeges jelentőséget nem tulajdonítottak, annak esetleges korai infekciós jeleként történő értékelését elmulasztották. Az ehhez fűződő vizsgálatokat / Fvs, CRP, Pro- kalcitonin / nem végezték el, így csupán megítéléskor a nem bűzös magzatvíz, valamint a felvételkor láztalan vajúdó állapotára hagyatkoztak. (IVÁNYI)

A leletek között rendelkezésre álló CTG regisztrátum kórosnak minősíthető, ennek alátámasztására mellékeljük „A magzat monitorizálás gyakorlata” Donald Gibb könyvében a 70. oldalon kifejezetten kóros CTG görbeként kerül bemutatásra, melyet mellékelek, mellyel összehasonlításban a rögzített regisztrátum csaknem teljes hasonlóságot mutat.

Az obszerváció során -szülés alatt- végzett áramlásvizsgálat, mely semmiként nem tekinthető a vajúdás alatti rutin gyakorlatnak – értéke megkérdőjelezhető - mivel a keringés egy adott pillanatban történő képét mutatja szemben a CTG folyamatos monitorizálásának lehetőségével, így a pillanatnyilag nyert jó áramlási érték diagnosztikus szerepe kétséges. Objektív vizsgáló módszer jelen esetben a szülés kapcsán elvégezhető fejbőr pH mérés lehetett volna mely az adott pillanat valós sav-bázis viszonyaira enged következtetni. Ez nem történt meg. A fentiek alapján a császármetszés végzésének mind anyai, mind magzati relatív javallatai fennálltak, szemben a szakkonzulens véleményével, aki szerint nem állt fent, és ennek igazolására a szülés gyors lefolyását és a jó Apgar értékeket említi. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ez utólagos következtetés mely a döntéshozatal pillanatában még nem állt rendelkezésre

A szülést követő Apgar 9-10 érték melyre hivatkoznak - számos közlemény alapján – nem alkalmas módszere a magzati hypoxiás károsodás megítélésére.

Nem erősíthető meg az a vélemény sem, hogy az esetleges elvégzett császármetszés a septicus folyamat fellobbanásához vezetett volna, hiszen a műtét kapcsán már sokkal hamarabb kaphatott volna antibioticumot az elhalt, és a felesleges méhüri revisio is elkerülhető lett volna.

Másrészről súlyos intrauterin infectio esetében ha a fertőzés kiterjedésétől kellene félni tilos lenne a szülés mihamarabbi befejezésére császármetszést végezni, holott jelenleg ez a egyetlen gyors szülésbefejező módszer – természetesen megfelelő antibioticus védelemben.

„ A Cotyledo visszamaradás másik, szinte elkerülhetetlen következménye a méhűri fertőzés ...”

A normál szülést követően, a lepényi szak vezetése kapcsán, ép lepény és burkok esetén csupán intézeten kívüli szülés esetében mérlegelendő a műszeres méhűri revízió szükségessége.

A leírásban szereplő ép lepény és magzatburkok esetén a méh ürességét megállapító vizsgálatként felesleges beavatkozás a méh űrének műszeres revíziója. / Dr. Papp Z. Szülészet- Nőgyógyászat Tankönyve 329. o /

A Bumm – kanállal történő revízió, mely lepényi szövet visszamaradása esetén, annak eltávolítására szolgáló műtéti eljárás, mint ilyen javallattal kell hogy rendelkezzen. Mivel az eljárás a méh űrének vizsgálatára szolgál, ezért annak elvégzése nem szakmai szabályszegés, ám javallat hiányában indokolatlan, felesleges, és veszélyes beavatkozás. (IVÁNYI)

Idézet Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Műtéti tankönyv / 197 o/

„ A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész , valamint a polypus placentalis eltávolításakor akadály nélkül a keringésbe jutnak. Ezek elkerülésére antibiotikum adása feltétlenül indokolt.

A fentiek tükrében egészen más értelmet kap egy szakmai szabályszegésnek nem minősülő, de felesleges beavatkozás, - mely javallatának hiányát más szakértői vélemények is leírták - elvégzése úgy, hogy antibiotikum adás nem történt. Félreérthető továbbá a szakértői véleményben –egyébként helyesen- említett a beavatkozás kockázatát csökkentő méhűri jódos/Betadine-os öblítés mely egyébként az infectio kockázatát hivatott csökkenteni. de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ ( IVÁNYI)

Különösen fontos ez a kórlefolyás folyamatának elemzésekor, ahol a méhen belüli fertőzés lehetőségére figyelmet felhívó jelként jelentkező magzati tachycardiát nem vették a fertőzés figyelmeztető lehetséges jeleként. További vizsgálatokat az esetleges fertőzés meglétére/kizárására nem végeztek, majd ezt követően a lepényi szakban - indokolatlanul - antibiotikum védelem hiányában műszeres méhűri revízió történt. (IVÁNYI)

Az eset kórlefolyásában logikailag folyamaként illeszthető a gyermekágyas szakban mintegy 6 órával, tehát a korai bakteriális invázió első tüneteként fellépő, gyermekágyban teljesen szokatlan mértéket mutató , hyperpyrexiás állapot. A láz jelentkezésekor, a nővéri észlelőlapon 39,9 C hőmérséklet került rögzítésre, addig a dekurzus lapon csupán 39 C fok van beírva. EKKOR KEZDETT JÓNÁS!!!  HOGY HOL AZT CSAK Ő TUDJA, MERT AZ ELSŐ BEJEGYZÉSE, NEM A LÁZ NAPJÁN, MIKOR A HIVATALOS ÜGYELETET ÁLLÍTÓLAG ÁTVETTE, HANEM  MÁSNAP HAJNAL 3 ÓRA 35PERCKOR VOLT.

A nővérlap tanulsága szerint 20 perc múlva lázcsillapítás ellenére még mindig 39C - os láza volt az elhunytnak.

Jónás utólagos bejegyzése szerint csak 37,7C . Kár hogy csak utólag írta oda. Bár tanúvallomása szerint, ő nem 17 órát akart utólag beírni, hanem 19 órát!!!  Milyen aranyos.

A kórlefolyás kapcsán az infekció lehetőségére ismét utaló, a fertőzéssel nagyon szoros összefüggést mutató lázas állapot, mely hőmérsékleti tartományában messze magasabb a szokványos hypovolaemiás - kifáradásos hőmérséklet emelkedéstől. Sem további diagnosztikus, sem adequált terápiás konzekvenciát nem keletkeztetett (JÓNÁS). Az infekció lehetőségének jeleinek és kockázatainak külön- külön egymástól függetlenül történő értékelés nem adott egy egységes megfelelő irányban mutató diagnózist, melynek idejekorán történő felismerése még a szeptikus állapot gátját képezhette volna.

A Pécsi Szakértő Intézet megállapítja tényként a septicus lázmenetet a lázlap adatai alapján: „Lázlapon bejegyzések vannak 28-29-én, szeptikus lázmenet ábrázolva.” (Pécsi szakvélemény esetösszefoglaló rész), ám erre terápiás consequentia nem történt. ( JÓNÁS)

A dekurzus adatai hiányosak, nem követik a lázas beteg dekurzusának szabályait, a laikus vizsgáló számára is a dekurzuslap javított. Ennek tényét az igazságügyi írásszakértő véleménye megerősíti. JÓNÁS és IVÁNYI

Az okiratban keletkezett javítás, annak hitelességét teljes mértékben megkérdőjelezi. A nővéri és az orvosi adatok nem állnak egymással párhuzamban. JÓNÁS, IVÁNYI

A szakkonzulens véleménye, mely a lázas állapot ellátásának szakmai kérdéseit taglalja, mely a 3-as kérdés

„ A szülést követő lázas állapot során az alperes orvosai a szakma szabályainak betartásával jártak e el ?”

kapcsán adott válaszában kifejti, hogy a bekövetkezett „első láz” a szülést követő szokványos hőmérséklet emelkedése – mely ellentmond a szülészet gyakorlatának. csaknem 40 fokos láz nem szokott kifáradás alapján létrejönni. Semmelweis óta tudjuk, hogy a gyermekágyas időszak talán legsúlyosabb szövődménye a napjainkban talán már kevésbé előforduló, de semmivel sem kevésbé veszélyes gyermekágyi láz előfordulása, mely szepszishez és szerencsétlen esetben az anya halálához vezethet.

Könnyelműen bízni abban, hogy a gyermekágyban előforduló igen magas lázas állapot, mely a szepszis kardinális tünete, de diagnosztikájára és kivédésére további lépéseket nem tenni a luxuria és negligencia büntetőjogi kategóriáit feszegeti. JÓNÁS

A szakértő azon megfogalmazása „ Nem valószínű, hogy más szülészeti intézmény erre a lázra invazív módon reagált volna „ kijelentése sajnálatos és teljesen tényszerűtlen, és feltételezésen alapul. A gyermekágyban jelentkező lázas állapot a tankönyv alapján is fontos figyelmeztető jel. Amennyiben ez a széleskörű szülészeti gyakorlat lenne lényegesen magasabb számú septicus szövödmény alakulna ki országszerte.

A súlyos lázas állapot figyelmen kívül hagyása jelen esetben a megfelelő terápia elmulasztását eredményezte. A dokumentáció adatai szerint 16 órakor jelentkező lázas állapotot követően - az éjszakai ismételt lázas állapot és sugárhányás kapcsán - hivatkozik a fertőzés lehetőségére, és csupán ekkor rendel antibiotikumot, és ezzel az antibiotikum adásával több mint 16 órát késlekedtek az első jelekhez képest. JÓNÁS

16 óra és 3 óra 15 perc között, mely a fenti állapotot rögzíti a beteg teljes orvosi nyomon követése hiányzik. JÓNÁS

Különösen figyelemre méltó ez a hiány, mely jelen esetben többszörös indikációja állt fent a fokozott obszerváció megvalósításának. A teljesség igénye nélkül felsorolva:

* A felvételi szülési lapban rögzített fokozott kockázatú terhesség / melynek a rendelkezésre álló adatok alapján lényeges szakmai indokát nem találtuk, a 35 éves harmadszor szülő nem kockázati tényező, a terhesgondozásból lényeges kóros adat nem volt megállapítható/ . IVÁNYI

* A vajúdás kapcsán jelentkező tachycardia , mint az infekció figyelmeztető jele. IVÁNYI

* A műszeres méhűri revízió, mely után az antibiotikus profilaxis elmaradt  IVÁNYI

* A gyermekágyban szokatlanul magas lázas állapot,. Mely lázcsillapításra nem reagál megfelelően  JÓNÁS

* A bővebb gyermekágyas vérzés, mely a nővéri dekurzusban szerepel

Ezen fokozott gondozást indokló körülmények ellenére a lázas állapot és annak diagnosztikus terápiás konzekvenciái a gyermekágyas ellátás, állapotának alakulása, nyomon követése a kórlap adataiból nem állapíthatók meg. IVÁNYI, JÓNÁS

A dokumentáció vezetése hiányos szűkszavú és ahogy fent jeleztük utólagos beírásokat tartalmaz. Ez annak hitelességét megkérdőjelezi. IVÁNYI és JÓNÁS

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a vajúdás, valamint a szülés leírása szintén szegényes, a műszeres méhűri revíziójának indikációja, valamint a műtét leírása hiányzik. IVÁNYI

Számunkra meglepő módon a dokumentációval kapcsolatos tények eddig szakértői szinten megállapítást nem nyertek.

Szintén jelen 3-as pont alatt fejti ki a szakértő a a szeptikus shock következtében kialakuló TSS, valamint a haemorrhagiás shock következtében kialakul DIC tünetegyüttesét, melyben elméleti lehetőségként megemlíti az esetleges haemokultura elkészítését, melyet feleslegesnek tart. Igaz ez, ha tudjuk, hogy nem lesz időnk megvárni a vizsgálat eredményét, esetleges faetalis következmény miatt, ám a betegség kezelésének szempontjából döntő fontosságú egy adequált antibiotikus terápia és adott esetben antibiotikum váltás lehetősége,. melyet a haemokultúra megteremt.

Jelen esetben a kérdés természetesen teoritikus és az esettel szoros összefüggést nem mutat, mivel itt nem a kórokozó izolálása, hanem elsősorban a gyulladás kézenfekvő tüneteinek felismerése lett volna a cél, melynek kizárására, vagy megerősítésére egyetlen vizsgálat sem történt.

Az antibiotikum adásának közel 12 órás késlekedése megint csupán elméleti fejtegetéssé módosítja a TSS lefolyásának elemzését, mely természetesen a XXI század kórszerű antibiotikumai mellett is gyakran halálos szövődmény, ám éppen ezért rendkívül fontos az időben történő megelőzés lehetőségének megteremtése, mellyel jelen esetben nem éltek. JÓNÁS

Szakértő véleményében a 4-es pont alatt az orvosok a méhűri vérzés kapcsán tett lépéseit vizsgálja, mely során megállapítja, hogy szakmai szabályszegés nem történt. Ennek tényével egyetértünk. A tevékenység amikor már tevőlegesen történt valami az a szabályoknak megfelelően történt, ám a szülést követő bővebb vérzés, melyet korábban nem kísért kellő időben, annak jelentőséget nem tulajdonítottak, már olyan stádiumban került, hogy az önmagukban egyébként helyes beavatkozások nem vezethettek kellő eredményre.

Így az 5- ös pontban feltett kérdésre, melyben a szakértő a néhai Greiner Eszter halála okozati „összefüggésbe hozható e az alperes által biztosított, megvalósított betegellátás során szakmai szabályszegéssel, adott válasza, melyben a halál okát a rendkívül gyors lefolyású szeptikus állapot, illetve DIC, valamint ennek következtében kialakult ARDS, illetve sokszervi elégtelenség következményeként jelöli meg - egyetértünk.

A feltételezés , melyben kifejti, hogy az asszony élete teljes bizonyossággal nem volt megmenthető, nem cáfolható, mert az adatok mindenképpen fudroyans lefolyás mellett szólnak, ám néhai Greiner Eszter a gyors kórlefolyását elkerülésének esélyért sem kapta meg azzal;hogy a fent felsorolt körülményeket ellátása kapcsán figyelmen kívül hagyták, a felmerülő szepszis lehetőségére több mint 12 órás késlekedés után gondolták, m mikor már a folyamat inreverzissé vált. IVÁNYI és JÓNÁS munkáját „dicséri”

Jelen eset kapcsán véleményünket a korábbi szakértői véleménytől elszakadva az ellátással kapcsolatos észrevételeinket az alábbiakban foglalnám össze:

1. A szülészet- nőgyógyászat szakmai protokollja előírja a trimeszterenként szükséges hüvelyváladék vizsgálatát mikroszkóppal l-l alkalommal. Ez nem fakultatív, obligált vizsgálat. / Szülészet- Nőgyógyászati Protokoll 219 p. /. Amennyiben mikroszkópos vizsgálat nem megoldható, úgy mikrobiológiai vizsgálatot kell végezni. A Ph mérés ezzel nem ekrivalens. A ph mérés is csak Iványi tanúvallomásában szerepel, leírva sehol!!!!!!!!!!!

2. A szülés előtt rendelkezésre álló NST vizsgálatok a magzat tankönyvileg is normális 140 / min. szívfrekvenciáját igazolták, mely a szülés alatt észlelt 170/ min. magzati tachycardia esetén annak kóros voltára mindenképpen utalni Kellett volna. A kóros esetben terápiás konzekvenciának kell következni. Jelen esetben ez elmaradt. Nem tekinthető a tachycardia a keringés beszűkülésének jeleként mindaddig, míg az infekció lehetőségét ki nem zárjuk. IVÁNYI

3. A normán hüvelyi szülés esetében javallat nélkül műszeres méhűri revíziót / annak teljes leírása nélkül / végezni értelmetlen, felesleges, veszélyes. Ezt követően a tankönyvben javasolt profilaktikus antibiotikum adását elmulasztani hiba. A műszeres méhűri revízió fokozott gondozási ok, mely a gyermekágyas időszakban a normál gyermekágyas obszervációjától eltérő kell hogy legyen. Ez mind az ápolási feladatokra, mind azok dokumentálására kiható kell hogy legyen. IVÁNYI

Felmerül annak a kérdése, ha az operáló orvos a szülés kapcsán meggyőződött a lepélny épségéről, majd műszeres méhüri revizió is történt, tehát kétszeresen meggyőződött a méh ürességéről, ismételt vérzés kapcsán mit vár egy újabb méhűri reviziótól. Ennek elvégzése nem csak indokolatlan, hanem az egyébként is rossz állapotban lévő beteg további állapotának további romlását eredményezte, mindamellett, hogy a vérzést nem szüntette meg. Ugyanakkor a 3óra 35 perckor a leírásban szereplő bővebb darabos vérzést, mely cotyledot is tartalmazott, erősen megkérdőjelezi a szülést követő műszeres méhűri revízió, valamint a placenta állapotának megítélését célzó vizsgálatok hatásfokát.  IVÁNYI MUNKÁJA

4. A gyermekágyas normál ellátás kapcsán, melyet a postplacentálisszak leteltével, bő folyadék bevitellel stb. kell hogy jellemezzen. 5 órával jelentkező „ kiszáradásos hő „ mely lázcsillapításra sem változik, nem fér bele a klinikai képbe. Mindenképp a láz okának tisztázását lázcsillapítást és antibiotikum adását igényli szoros monitorizálás mellett. Ezek egyike sem valósult meg. A beteg az ismételt rosszullét idejéig több mint 11 óra időtartamban dekurzálatlan volt, tehát nem állt orvosi felügyelet alatt. JÓNÁS MUNKÁJA. A papír szerint egy bejegyzése nem volt. KÉRDÉS!!!!!!  HOL ÜGYELT, és KIRE???

5. A dekurzus hiányosságai mellett abba több helyen utólagosan belejavítottak, mely nem szülész nőgyógyász szakértői kompetencia,de kimeríti az okirat hamisítás tényét / Igazságügyi írásszakértői vélemény /. JÓNÁS , beazonosítható!!!

6. További dokumentációs hiba a hajnali 2 óra környékén jelentkező lázkiugrás és hányás, mely csak a nővéri észlelőlapon szerepel az orvosi dekurzusban nem. Ennek milyen terápiás következményei voltak, ki látta a beteget, mit rendelt és mikor?

A fenti kérdéseket összefoglalva az ellátás kapcsán olyan kérdések maradtak tisztázatlanok, melyek megválaszolása a korábbi szakértői véleményekben nem találhatók meg, illetve a kérdések nem kerültek megválaszolásra. A szeptikus tünetek fel nem ismerése a diagnosztikus és terápiás eljárások késedelme mindenképpen közrehatottak az állapot súlyosbodásában, így a felelősség kérdése újraértékelendő.

Ennyit az orvosszakértőkről, milyen jó lenne, ha ezt az állam képviselné, talán akkor nevezhetnénk országunkat jogállamnak.

Ezek után mit érdemelnének a sarlatánok?

Greiner Tamás