Utaltam rá, hogy igazságügyi orvosszakértők működése botrányos, külön téma. Több évtizedes barátságokat, sógor-koma viszonyokat mindenki ismeri, még sem beszél erről nyíltan senki. Amikor valamit el akarnak tusolni, megteszik. Bemutatom, hogy I. fokon mekkorát hibázott Dr. B.E. a Komárom-Esztergom megyei bíróság bírója.

Bumm kanál

Dr. B.E. Tatabányán az ítéletének indoklását Dr. habil H. A. pécsi igazságügyi orvosszakértő véleményére alapozta. Úgy gondolta, ami le van írva az meg is történt:

Bumm kanállal történt méhűri betapintásnak nem voltak ugyan javallatai, de számos intézményben külön ösen veszélyeztetett terhességben ( pl. idős mutipara) vérzés megelőzése és sérülés kizárás érdekében elvégzik ezen „ biztonsági” vizsgálatot, mely ilyen esetben nem tiltott beavatkozás. Az ezt követő fertőtlenítőszeres ( pl. jódos, Betadinos, Hypermanganos) méhűri öblítés az infekció veszélyét csökkenti.

Ezzel a felületesen ítélkező Dr. B.E. bírónő a zalaegerszegi lelkiismeretesen dolgozó Dr. H. A. orvosszakértőt is kényelmetlen helyzetbe hozta, mert nem vette észre, amit a valódi független szakértő igen:

„ A Cotyledo visszamaradás másitő igk, szinte elkerülhetetlen következménye a méhűri fertőzés…”

A normál szülést követően, a lepényi szak vezetése kapcsán, ép lepény és burkok esetén csupán intézeten kívüli szülés esetében mérlegelendő a műszeres méhűri revízió szükségessége.

A leírásban szereplő ép lepény és magzatburkok esetén a méh ürességét megállapítható vizsgálatként felesleges beavatkozás a méh űrének műszeres revíziója. / Dr. Pap Z. Szülészet-Nőgyógyászat Tankönyve 329. o./

(Megjegyezném, ezt Dr. H.L. nem idézte, pedig megtehette volna…)

A Bumm-kanállal történő revízió, mely lepényi szövet visszamaradása esetén, annak eltávolítására szolgáló műtéti eljárás, mint ilyen javallattal kell hogy rendelkezzen. Mivel az eljárás a méh űrének vizsgálatára szolgál, ezért annak elvégzése nem szakmai szabályszegés, ám javallat hiányában indokolatlan, felesleges beavatkozás. ( Idézet: Lampé-Szülészet-Nőgyógyászati Műtéti tankönyv 197. o/

„ A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint lepényrész, valamint a polypus placentalis eltávolításakor akadály nélkül a keringésbe futnak. Ezek elkerülésére antibiotikum adása feltétlenül indokolt.

A fentiek tükrében egészen más értelmet kap egy szakmai szabályszegésnek nem minősülő, de felesleges beavatkozás,- mely javallatának hiányát más szakértői vélemények is leírtak-elvégzése úgy, hogy antibiotikum adás nem történt. Félreérthető továbbá a szakértői véleményben –egyébként helyesen-említett a beavatkozás kockázatát csőkkentő méhűri jódos/ Betadine-os öblités mely egyébként az infectio kockázatát hivatott csökkenteni, de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ.

Különösen fontos ez a kórlefolyás folyamatának elemzésekor, ahol a méhen belüli fertőzés lehetőségére figyelmet felhívó jelként jelentkező magzati tachycardiát nem vették a fertőzés figyelmeztető lehetséges jeleként. További vizsgálatokat az esetleges fertőzés meglétére/ kizárására nem végeztek, majd azt követően lepényi szakban-indokalatlanul-antibiotikum védelem hiányában műszeres méhűri revízió történt.

A lényeget a még hozzá nem értők is láthatják! Még egyszer leírom, mindenki értse: félreérthető a szakértői véleményben-egyébként helyesen-említett beavatkozás kockázatát csökkentő méhűri jódos/ Betadine-os öblítés, mely egyébként az infectio kockázatát hívatott csökkenteni, de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ!

Az ítéletet hirdető bírónő Tatabányán-hogy véletlenül vagy nemtörődömségből -ezt nem vette észre. Hogy történt, nem tudjuk?

Ha meg mélyebben gondolok bele, csak csúnyákat gondolhatok az érthetetlen vakságra!

Greiner Tamás