Az 1. 2. 3. kérdésre a válaszában mindent normálisnak tapasztalt, többször hivatkozik Papp Z. szerk.: Szülészet-nőgyógyászat tankönyvre (Semmelweis kiadó, Budapest, 312. oldal, 451. oldal.

A 4. kérdésben kénytelen elismerni, hogy nem szokványos a Bumm-kanállal történő méhbetapintás, de nem tartja károsnak. Az indoklásában arról ír, hogy gyakran az épnek ítélt lepény illetve burok után is később kiderülhet kisebb-nagyobb szövetmaradvány a méhűrben. (Kezdődik a szerecsenmosdatás, a sumákolás.)

Nem volt szükséges Dr. H. szerint a Bumm-kanalas beavatkozásnak, de profilaktikus javallat alapján elvégezhető.

Hát rajtad kéne Bumm-kanalazni vagy a hozzád tartozódon, te kollaboráns! Hány embert tettetek el úgy láb alól, hogy kimagyaráztátok utólag a mundér becsületéből a balfaszságotokat?

A következő kérdésekre adott válaszokban még jobban kilóg a lóláb.

Az 5. kérdésre, amelyben Greiner Eszter állapotkövetése a szakma szabályai szerint történt-e, és ezt megfelelően dokumentálták-e, vérzés mértéke, testhőmérséklete, laborvizsgálatok stb.-re kérdeztek rá, H. doktor a következőket válaszolta.

A szülés utáni első napon fellépő láz antibiotikus kezelést nem igényel. Nem kötelező, de célszerű lett volna ekkor vérképet, CRP-t vizsgálni. A 24 órán belül jelentkező láz oka: nagyfokú izommunka, dehydratáció és általában egy napon elmúlik.

Megjegyzés: A főorvos úr”véletlenül” elfeledte, a közel 40 fokos láz és annak ide-oda ingadozása, szeptikus lázmenetre utal, amit illett volna észrevenni. A dokumentáció meghamisításról és elkövetőjéről hamarosan külön értekezek!

Dr. H., jegyezzük meg jól a nevét, ennek az esztergomi sarlatánokat védő „szakértőnek”. A 6. kérdés arra utalt, hogy utalhat-e a 40 fokos láz, fertőzésre és megfelelő eljárás, hogy a lázas állapot észlelése után 16 órával történjék meg az antibiotikum adása. ( Arról nem beszélve, hogy amit nem vettek észre fertőzést, már Eszter szervezetében volt, hiszen a Bumm-kanállal megnyitották az egyre gyengülő szervezetét.

H. tovább folytatja ámokfutását, természetes szerinte a 40 fokos láz nem láz. Azt írta le, hogy a fertőzés csak utólag állapítható meg.

(Mi után te nagyokos? Mikor már meghalt? Vagy mikor visszük Eszter koporsóját? Ennél cinikusabb, aljasabb mellébeszélést még nem hallottam!)

H. főorvos úr szerint, semmi nem indokolta a széles spektrumú antibiotikus terápiát. Ehhez már nincs is mit mondanom, ez maga a kollaborálás!

A 7. kérdésre adott válaszban nem lát különlegességet a Bumm-kanál használatában, nem észlel összefüggéseket a tények között. A 40 fokos láz ismét természetes, csak a mellébeszélés és a megmagyarázás. Valószínűleg, mert nem akarja látni azt, amit még azok is észrevesznek és tudnak, akik soha az életben nem foglalkoztak szülészettel.

A 8. kérdésben ismét megmagyarázza a –szövetmaradvány= bakterális góc -megmagyarázhatatlant, a „szakértő” szerinte a gyermekágyi folyás válthatta ki a bolyhos jellegű szövetmaradványt.

A 9. kérdésben megtudjuk, szabálytalan volt a méh tárolása, de a felelősséget a barátokról áttolja a korbonctani protokollra, ismét nem szülészet-nőgyógyászat a fellelős.

A 10. kérdésben szerinte a patalógus vagy a mikrobiológus a válaszadó, ahogy a 11.-re. Kitérő válaszok sorozata.

A 12. kérdésben H. főorvos ismét elemében van és bebizonyítja állításával, hogy az újszülött szepszise nincsen összefüggésben az anya betegségével. Sőt még a gyanú sem merülhet fel.

A 13. kérdést és a rá adott választ, egy az egyben berakom, még egyszer, mindjárt érthető okokból:

13. Miben látja a szakértő a szokványostól eltérő gyermekágyas időszak lefolyását. A rendelkezésre álló iratokból, leletekből, a decursusból fellelhetőek-e ezen jelek? Véleménye szerint a megtett intézkedések a szakma szabályainak megfelelőek voltak-e? Elfogadható-e, hogy a 16 órakor észlelt 39,9 fok, majd a 17 órakor (?) leírt 37,7 fok után további lázmérés hajnali 3 óra 35 percig nem történt, illetve ezt követően, a beteg haláláig nincs bejegyezve újabb lázmérési adat?

Dr. H. L. székesfehérvári osztályvezető szószerinti válasza:

A zavartalan korai gyermekágyas szaktól a konkrét eset eltért. Nem minden esetben jelentkezik láz, nem mindig konstatálnak feljegyzésre érdemleges vérzést, nem jellemző a hányás. A dokumentációban rögzítettek szerint ezeket a tüneteket időben észlelték, megfelelően kezelték. A feljegyzések szerint, hőmérsékletet mértek 13.13-kor (37, 1 C), 16. 00-kor ( 39 C), 16. 40-kor ( 38 C), 18-19 óra között ( 37,7C). ezt követően, ha semmi esemény nem történt hajnali 03.35-ig, nem volt szükséges a hőmérséklet ellenőrzése és a feltehetően fáradt gyermekágyas ébresztgetése. 03. 35 után mindenki a beteggel foglalkozott…

Egy szó nem esik a szeptikus lázmenetről, ráadásul Dr. H. nem tudja azt, amit mindjárt olvashat mindenki! Ha tudta volna, talán más véleményen lenne, bár elfogult, egyoldalú véleményét olvasva még azt is megmagyarázná. Az meg a pofátlanság csúcsa, hogy azt írja 03. 35 után mindenki a beteggel foglalkozott…

Igen, te nagyon agyament. Haldoklott a feleségem!

A 14. kérdésre adott válaszban ismét mismásol a „szakértő”, az azonnali hajnal méheltávolításról kitérő választ ad. Utólag elképzelhető írja, hogy az azonnali Hysterectomia, ami két órás időszak rövidülést jelent, valamelyest javít a prognózison, de biztosat erre a kérdésre nem lehet adni…

Összegző kérdés és az „elfogulatlan” szakértői válasz:

15. Összességében Greiner Eszter terhes gondozása során, szülése, illetve a szülés utáni időszakban történt-e szakmai mulasztás, szabályszegés, illetve a dokumentáció vezetése a szakmai előírásoknak megfelelően történt-e? Akár szakmai ellátásban, akár a dokumentációban esetleges fellelhető mulasztás összefüggésbe hozható –e a sértett halálával? Amennyiben a kórház részéről mulasztás történt milyen intézkedést javasol?

Greiner Eszter terhes gondozása során, a dokumentumok áttekintése alapján szakmai mulasztás nem történt. A szülés vezetése a szakmai protokollnak megfelelően zajlott, a szülés után Bumm-kanalas méhűri revisio, bár a szakmai protokollban nem szerepel, nem tekinthető kóros következményeket okozó beavatkozásnak. A szülés utáni időszakban észlelték a kóros tüneteket ( láz, vérzés, cotyledo retentio gyanúja), a protokollnak megfelelően alkalmazták a diagnosztikus és terápiás alkalmazásokat. A dokumentáció a lényeget tartalmazza, bár részletesebb dekurzus előnyösebb lett volna, de ez a beteg sorsát nem befolyásolta hátrányosan.

A továbbiakra az intézménynek mindenképpen precízebb dokumentációt javasolok. Bár a szakmai protokollnak megfelelően jártak el, a jövőben a szülés utáni 24 órán belül jelentkező magas láz esetén is célszerű a gyulladásos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése. Úgy gondolom, hogy a továbbiakban bármilyen méhűri beavatkozás után fellépő láz az antibiotikus kezelés megkezdését indokolja. A műtéti leírásnak is részletesebbnek kell lenni, amiben kell szerepelni minden diagnózisnak, a műtéti beavatkozásnak, valamint a műtéti kezdési és befejezési időpontnak.

Dr. H. L. Ph. D. osztályvezető főorvos, megyei szakfelügyelő főorvos

Székesfehérvár, 2011. szeptember 8.

Greiner Tamás