„Míg jövőjét építettük

Sorsa el volt döntve rég.
Megkívánta, elszerette
Tőlünk a hatalmas ég.

Nem törődve semmit azzal,
Hogy szívünknek fájni fog:
Jöttek érte s mosolyogva
Vitték el az angyalok „

(Ábrányi Emil)

Hogy miért véres a kezetek?

A kezetek, hogy véres, nem lenne gond, hiszen a munkátokból adódik, de itt másról van szó. Gyilkoltatok! Még akkor is, ha arra hivatkoztok, hogy nem akartatok. Én, ezt el is hinném, de a tények makacs dolgok!

Megtettétek.

Lehet, nem a legjobb cím és finomabban kellene fogalmaznom, de nem tehetem. Ezzel tartozom az anya nélkül felnövő Ramóna lányomnak, fiaimnak, Tominak és Krisztiánnak! Eszter emlékéről, nem is beszélve!

Elvégre most is a legnagyobb problémátok, nehogy az igazság kiderüljön, napvilágot lásson. Mivel nem férfiasan viselkedtek, keményen kell fogalmaznom, az igazság tollért, papírért kiállt: HANGOSAN:

Véres a kezetek, mocskos a lelketek!

Tudja meg mindenki…

Greiner Tamás