Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

A félrebeszélés nagy mesterei! BERBIK ÉS ELFOGULTSÁGAI MINDENKI ELLEN, AKI KI MERI MONDANI AZ IGAZAT!!

0

KÉNYTELEN VAGYOK ÉN MONDANI, MERT MINDENKI MÁS AZT TESZI, AMIT AZ ALSÓ KÉP MUTAT. eZ EGY NAGYON HELYTELEN IRÁNY!!!

 

Észrevétel a Tatabányai Törvényszékhez  2015. 04. 10- én eljuttatott alperesi nyilatkozathoz, melyet  Vaszary Kolos Kórház alperes képviseletében Szabó ügyvédi iroda nyújtott be.

 

 

A nyilatkozat sorrendjében az alábbi észrevételeket tesszük:

 

 

A Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Intézetének áttekintő véleménye alapján a diagnosztikus tévedés ténye megállapításra került.

 

A gyermekágyas megfigyelésével tett észrevételre az EÜ. Törvény pontosan megfogalmazza az orvosi dokumentációval szemben támasztott kötelezettségeket, melyben nem szerepel a hivatkozott orvosi gyakorlat, és a szóbeli ellenőrzés fogalma.

 

A hivatkozott baba-barát cím, mely rendkívül fontos az édesanya és  újszülött gyermeke kapcsolatának, korai kötődésének kialakításában. Azonban jelen perbeli esetben teljesen irreleváns és érdektelen a operatív,  illetve gyermekágyas nyomon követés precizitásának alátámasztására. Másrészről visszautasítjuk a „vádaskodás” kifejezést, mely egy per vonatkozásában a felperes részéről a tényállás feltárása érdekében tett lépések vonatkozásában nem értelmezhető, bántó, és személyeskedő.

 

 

Egyetértünk azzal, hogy a felperesi oldal igazolni kívánja néhai Greiner Eszter halálához vezető körülményeket, melyben a szakvélemények szerint is  a halálhoz vezető ok a fertőzés talaján kialakult gyors lefolyású szepszis volt, ez ténykérdés. Nem szakemberként sem nehéz belátni, hogy az egyébként teljesen egészséges, fiatal nőnél a szülést követően kialakuló, és rapidan lezajló halálhoz vezető folyamat, mindenképp a szülés körül kezdődött, azzal kapcsolatos és a rendelkezésre álló tankönyvi adatok alapján is legvalószínűbb okként az indokolatlanul végzett műszeres méhűri revízió szerepelt kóroki tényezőkéntA rendelkezésre álló szövettani metszetek, valamint kórboncnoki vélemények, ezt teljes mértékben alátámasztják, hogy a szepszis és a bakteriális invázió kapuja az anyaméhen volt.

A beavatkozás szükségességével kapcsolatos álláspontunkat kifejtettük, azt fenntartjuk, ehhez hozzáfűzni valónk nincs.

 

A patológusi véleménnyel kapcsolatban, mellékeljük a nyilatkozatra adott patológusi állásfoglalást.

Szeretnénk felhívni az alperesek figyelmét, arra a körülményre, hogy az egy tárgyban szintén folyó büntetőeljárás kapcsán a metszetek hivatalos kikérése és a patológus szakértők elemzéséhez történő rendelkezésre bocsájtás megtörtént.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a hivatkozott patológus szakértők nemzetközileg ismert és elfogadott szakemberek.

 

Nem értünk egyet azzal az állásponttal, mely szerint, hogy a kórszövettani lelet kizárja a műszeres beavatkozás következtében létrejövő fertőzés lehetőségét, ebben a fent hivatkozott patológusi szakvélemények megfelelő levezetést, és magyarázatot adnak, továbbá a metszeteken látott elváltozások a logikai gondolatsort alátámasztották.

 

Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a jelzett vajúdáskor tapasztalt magzati tachycardia a felperesi véleményben nem minden kétséget kizáró jelként értékelődött a lehetséges méhen belüli fertőzés vonatkozásában, csupán, de hangsúlyozottan a kellő gondosság elmulasztását hangsúlyoztuk egy lehetséges fertőzéses jel felismerésének igazolásának, és/vagy elvetésének vonatkozásában.

Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az alperesi vélemény nem látott még saját gyakorlatában olyan méhen belüli infekciót, melyet nem kísért azonnal anyai lázas állapot. A magzati connatális fertőzés vonatkozásában utalunk a CRP eredményekre, mely emelkedési üteme és időpontjának alakulása alátámasztja a születés körüli fertőzés idejét.

 

Az alperesek által többször kifejtett a felperesi vélemény szakmaiatlanságára, a klinikai ismeretek hiányára, valamint egyéb dehonesztáló megjegyzésekre, nem kívánunk reagálni.

 

A hivatkozott Dr. Papp Zoltán  szakértő perbeli meghallgatásához fűzött ellenkezést irrelevánsnak tartjuk (bár Berbik dr. a perbe bevont több személy vonatkozásában jelzett  már elfogultságot személyi ellentét miatt), tekintettel arra, hogy felperesek Dr. Papp Zoltán meghallgatását nem Berbik dr. személyével kapcsolatban, hanem az Ő általa  szerkesztett és nevével fémjelzett tankönyv állításainak - melyet az alperesek többször célzatosan csupán kiemelt részleteiben idéztek -a Bíróság számára is  objektíven teljesen egyértelmű módon,  a perben résztvevő  személyektől függetlenül, kizárólagosan ténykérdések vonatkozásában, de félreérthetetlenül és félre-magyarázatlanul hangozzék el az objektív álláspont, mely konkrét kérdés, konkrét válasz formájában teszi lehetővé a vitatott kérdések megválaszolását.

 

Kérjük a fentiek tudomásul vételét, és kérjük álláspontunk elfogadását.

 

 

 

 

 

Tanulatlan sarlatánok

0

A perben magukat orvosnak tartó gazemberek védekezése arcátlanul aljas. Viszont, ha nem hazudnának, akkor ki kell mondanom: tanulatlan sarlatánok, ebből következően gyilkosok, akiket el kell tiltani tevékenységüktől, hiszen nincsenek a nőgyógyászat alapvető írott (!) és íratlan szabályaival tisztában. Azért véres a kezük, mert gyilkoltak! Ezért viszont bűnhődniük kell! Írott, kőbe vésett dolgokat nem tartottak be, ezért halt meg Eszter! Így ölték meg feleségem a büntetés előtt álló tanulatlan, kókler sarlatánok!

Ellentmondásba keveredett Iványi, Jónás, Berbik nevű sarlatán az egész nőgyógyászati és szülészeti alapokkal.

Így nem ismerik: pl. Dr. Bumm Ernő, Dr. Kovács Ferenc, Dr. Tömösváry Zoltán, Dr. Paál Attila, Zoltán Imre, Tallián Ferenc, Sas Mihály, Farkas Máron, Lampé László, Kovácsy Zsombor, Lajos László, Horn Zoltán munkáit. Kezükben nem volt: Szülésznők tankönyve, Sürgősségi ellátás a szülészeten, Szepszis kórisme, Ápolástan 1972, Szülészet-nőgyógyászat és számtalan olyan könyv, amely alap ahhoz, hogy valaki vállalja azt a munkát, amit a felsorolt „urak” vállalnak! Számomra érthetetlen az is, hogy a gyilkosok, hogy lettek orvosok?

Iványi, Jónás, Berbik!

( A képen 1910-től azok a szülészeti alapművek, amelyeket nem ismertek a gyilkosok! Ezeknek az életben tartó dolgoknak mondtok ellent, mert nem tanultátok meg! A kép a Bírósági folyosón készült a mai tárgyaláson.)

Ebből következik, hogy tanulatlan sarlatánok vagytok, az alapvető tudás nincs a birtokotokban, amelyet ha ismernétek, nem gyilkolnátok! Hiszek nektek, ti a következő útra léptetek: Nem hazugok vagytok. Egyszerűen buta, tudatlan sarlatánok!

(Szakértői folytatás a hétvégén!)

Greiner Tamás

2015. június 10.

Nem szállok le a torkukról!

0

Nos nem csalódtam a bíróságot illetően!
A győri ítélőtábla által kapott utasításokat annyira figyelembe se vették, mintha nem is olvasták volna a végzésüket. A vádlottak: Iványi, Jónás, Berbik, úgy félnek Dr Papp Zoltán szülész nőgyógyász professzortól, mint a tűztől. Szerettük volna szakértőként kirendeltetni a bírósággal, de a fent említett orvosok halál sápadtak lettek, és foggal körömmel ellenezték. A Bíró természetesen jóváhagyta a szánalmas és már undorítónak nevezhető könyörgésüket. Egyet már biztosan látok! Nem a Tatabányai Bíróság az a hely, ahol az igazság a helyére fog kerülni. Szánalmasnak és nevetségesnek tartom mindazt amit ma láttam és hallottam. Ez az oldal nem létezik, csak az orvosoké! Süket fülek vannak, oszt kész! Még szerencse, hogy az élet nem itt fejeztetik be. Egy biztos, ezt a pár szarházit, a végén akkora dobra verem, hogy menekülnek majd a szélrózsa minden irányába. 
Mára kb. ennyit tömören. Köszönöm a biztatásokat, eszem ágában sincs leszállni a torkukról mindaddig, még a helyére nem nyomom a fejüket. Köszönöm mindenkinek akik osztják, lájkolják, vagy csak csendben szurkolnak az igazság érdekében. Már látom, hogy miért nem lettek eddig ezek az emberek gyilkosnak, bűnösnek titulálva. LESZNEK! A polgári perben az ellentmondások nem lesznek feloldva, mert minek azt? Szakértői vélemények ütköztetése elmarad, de ítélet az lesz a következő alkalommal. Hát így is lehet, én csak mosolygok már ezeken a dolgokon.

Greiner  Tamás

Iványi válaszára várva!

2

Antibiotikum, és fertőtlenítés nélkül

Leegyszerűsítem a dolgokat, összeollózom, hogy mindenki értse. Még Iványi is, akinek elsősorban véres a keze. A boncolást végző igazságügyi orvos szakértők véleménye szerint nevezett halálának közvetlen oka a keringés és a légzés elégtelensége volt. Ezen állapothoz a kialakult szeptikus (vérmérgezéses) sokk vezetett, melynek oka a létrejött bacteriaemia (a baktériumok vérben való megjelenése) és a következményes DIC betegség (egész szervezetet érintő véralvadás zavar) volt.

Iványi megnyitotta Eszter belső szervei fele a baktériumok terjedésének útját a Bumm-kanalas vizsgálattal és a betadinos öblítést is feledte.

(Ennek enged utat Iványi.)

Szakértők szerint a Bumm-kanállal történő revízió nem szakmai szabályszegés, ám javallat, indikáció hiányában indokolatlan, felesleges beavatkozás!

-Akkor minek sarlatán?

Ráadásul a megjegyzés: A jelen perbeli esetben az orvosi adatok alapján számomra nem egyértelmű, hogy a méhlepény megszületése után kézzel, vagy műszerrel történt a betapintás, a műtétes beavatkozás leírása hiányzik, nem zárható ki véleményem szerint a kézzel való betapintás lehetősége. A beavatkozás körülményei nem tisztázottak (érzéstelenítés, sterilitás kérdése, a méhűr jódos-vizes öblítése), a szükséges, fent felsorolt lépések elvégzése igazságügyi orvosszakértői eszközökkel így nem igazolható. Az adatok szerint a beavatkozás után antibiotikumot sem kezdtek el adni a betegnek.

Mi van?

Még azt sem? Egyébként meg minek is adnátok gyilkosok, ha nem érdekel benneteket a betegek, főleg, ha nem a ti privát pácienseitek! De erről a jövő héten.

Greiner Tamás

Iványi, Jónás nevezetű sarlatánok részletes bűnei. I.

0

Büntető feljelentést tettem a rendőrségen, pedig tudtam, hogy a rendőrségnél 
majd’ kivétel
 nélkül mindig nyomozást megszüntető határozat születik. Egy sikertelen 
büntetőeljárás
 döntően befolyásolja Magyarországon a polgári eljárást, így többször meg kell 
gondolni,
 hogy erre az útra lép-e az áldozat vagy hozzátartozója. Hiszen a sikertelen
 büntetőeljárás
után a nyomozást megszüntető határozatot a kórházi biztosítós jogászok,
 lobogtatják,
 hogy semmi hiba nem történt itt, miről beszélünk?
Utaltam rá többször, hogy Magyarországon, hogy működik ez a hibás rendszer, 
minden
 párt hallgat, parlamenti interpelláció nincs, pedig súlyos hiányossága
 országunknak,
 hiszen a független igazságügyi orvosszakértők döntő többsége elképesztően 
elfogult az 
orvoskollégák javára. Olyan véd- és dacszövetségben tevékenykednek, amely
 elképesztő. 
 Az igazságügyi orvosszakértők orvosok, így az orvos társadalom hierarchiájába
 tartoznak.
 Az ő kandidatúrájukat orvosok bírálják el, a professzori kinevezésüket 
professzorok
 szavazzák, vagy nem szavazzák meg, publikációjukat orvosok küldik, vagy
 nem küldik
 nyomdába, ráadásul nagyrészük az Orvosi Kamara tagja.
Ezután még egy falat át kell törni, mert Magyarország a következménynélküli
 ország
 a XXI. században.

A Komárom-Esztergom megyei Rendőr-Főkapitányság határozatában feltett kérdéseire

olyan választ kapott, amellyel nem tudott mit kezdeni. Pedig rég kellett volna!

Iványi és Jónás a két sarlatán, feleségem gyilkosai. Részletekben mutatom be,

mi a többszörös indok!

Az orvosszakértő kifejtette: „császármetszésnek magzati javallatta volt, hiszen ismert

volt, hogy a köldökzsinór a magzat nyakára hurkolódott és a szülés alatt

bármikor bekövetkezhetett volna a magzat méhenbelüli elhalása. A 2 óra 10 perces hüvelyi szüléssel

kockáztatták a magzat életét.”

Hozzáteszem: Ramóna életét veszélyeztették, Esztert meg is ölték! Ha ezt az egyetlen

életet nem veszélyeztető egyetlen dolgot betartják, nincs szepszis, nincs felesleges Bumm-kanalas vizsgálat, nem marad el a betadinos öblités. Így

nincs láz, a nemtörődömség-az ügyeletes orvos- Jónás részéről nem vezet visszafordíthatatlan folyamathoz.

 

Ezt így mindenki érti és ez még csak a kezdet!

 

Greiner Tamás

Hol tart a büntetőeljárás?

0

Mint említettük a pótmagánvád előterjesztésére a Tatabányai Városi Bíróság előtt 2009. augusztus 14. napján került sor.

Az eljárás során a pótmagánvádló képviselője folyamatosan kérelmeket, panaszokat és kifogásokat terjesztett elő egyrészt az eljárási jogainak gyakorlása körében, másrészt lényeges és kirívó eljárási késedelmek miatt. Panaszt idézett a Tatabányai Városi Bíróság Elnök Asszonyához (P. dr. S. R. )  2012. szeptember 25. napján, majd ennek eredménytelensége miatt – mivel erre választ sem kaptunk – a Tatabányai Törvényszék Elnök-helyetteséhez ( Dr. Cs. Zs. Ö. ) 2012. november 08. napján.A Törvényszék elnök-helyettese a panaszok egy részét hivatkozva a bírák függetlenségére és arra, hogy ezek a jogorvoslati eljárásban sérelmezhetőek elutasította, megállapította azonban, hogy az eljárás során tapasztalt és sérelmezett késedelmek a bíróságok rendkívüli leterheltsége mellett sem indokoltak és felhívta az eljáró bíró figyelmét a határidők fokozott megtartására. ( közben vélhetően ennek hatására az eljáró bíró is helyt adott az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásnak saját hatáskörben ) Az ügyben ezt követően tartott két tárgyaláson az eljáró bíró több alkalommal feltette a kérdést ( ami már önmagában szokatlan ) a pótmagánvádló képviselőjének, hogy nem kíván-e elfogultságot előterjeszteni a bíróság esetleg a bíró ellen, de nem kívántunk. Az eljárás folytatását és mihamarabbi befejezését kívántuk volna, hiszen ez az eljárás I. fokon több, mint 4 éve tart, több százezer forintos – sokszor felesleges - költséggel, így nem az eljárás elhúzása a cél, hanem annak lezárása. Úgy tűnik e törekvésükben a kérelmezők és képviselőjük egyedül maradtak. A bíróság 2013. június 27. napján tartott az ügyben tárgyalást, melyet elnapolt és rendelkezett két, korábban már meghallgatott tanú ismételt idézéséről, ennek oka megjelölése nélkül. Az új tárgyalást 2013. november 05. napjára tűzte. A bíróság 2013. szeptember 05. napján értesítette a feleket, hogy a tárgyalást elhalasztja, majd a felek kézhez vehették a Tatabányai Járásbíróság Elnöke 1.B. 606/2009/119 számú végzését, melyben a folyamatban lévő ügyben megállapította illetékessége hiányát és a – a már befejezés előtt álló ügyet - áttenni rendelte az Esztergomi Járásbírósághoz. Ennek okaként jelölte, hogy 2013. szeptember 17. napján az ügyet az Elnök Asszony – előttünk ismeretlen okból – átszignálta magára, majd ez az eljárás cselekmény megteremtette a 2010. évi CLXXXIII tv 179 § (2) bekezdésében foglalt feltételt – mely szerint az eljárást meg kell ismételni – így alkalmazhatóvá vált a 2011. március 01. napjától hatályos Be 17 §, mely már nem sorolta e bíróság kizárólagos illetékességébe az eljárást. Az átszignálás okát nem ismerjük, általában szervezeti oka van és nem is tartozik a felekre, de ebben az ügyben – az előzményeket tekintve – csak akkor elfogadható, ha a korábban eljárt bíró távozott a szervezetből és ez az oka a cselekménynek, minden egyéb ok esetén arra a következtetésre kell jutnunk, hogy annak oka a kellemetlen ügytől és ügyféltől való szabadulás szándéka lehetett. Mivel felhívás ellenére (?) nem jelentettünk be elfogultságot sem a bíróság, sem a folyamatos késedelmes szenvedő bíró ellen és ez nem lehetett oka az ügy áthelyezésének, így erre az átszignálás intézménye teremtette meg a jogi lehetőséget. Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony szíveskedjék vizsgálat alá vonni, hogy ennek az eljárás újabb elhúzódását és többletköltségeket okozó cselekménynek volt-e valós szervezeti oka, vagy a kérelmezők által felvetett okból történt kizárólag az átszignálás. Kérjük annak megállapítását, hogy az ezzel okozott többletköltséget kinek a terhére esnek.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy mi az oka annak, hogy másfél év alatt a polgári eljárásban nem készül el egy szakvélemény és ennek okát a bíróság nem tisztázza, nem alkalmazza az eljárás gyorsításához rendelkezésére álló Pp intézményeket.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy a Tatabányai Járásbíróság Elnökéhez címzett panaszbeadványra ( 2012. szeptember 25. ) milyen okból nem érkezett válasz, álláspontunk szerint a hivatalvezető kötelezettsége írásos választ adni, ahogy azt a Törvényszék is megtette.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszony vizsgálatát abban, hogy mutat-e összefüggést a polgári eljárásban a kirendelt igazságügyi szakértő késedelme a büntetőeljárás során elhúzódó szakvélemény előterjesztéssel, azaz előfordulhat-e egy független a bíróság által kirendelt szakértői testületnél, hogy egy eredményt vár és attól teszi függővé az előterjesztendő szakvéleménye megállapításait. Erre azért kell gondolnunk, mert a  szakértő egy évvel ezelőtt maga 2012. november 15. napjára vállalta a szakvélemény előterjesztését, azaz a késedelemnek nem lehet munkatorlódás, leterheltség az oka, hiszen ezen körülményeket a határidő módosítása kapcsán a szakértő fel tudta mérni, így más okot nem tudunk a késedelemre elképzelni. Megnyugtató választ szeretnénk kapni abban a kérdésben is, hogy a magyar bíróságok által alkalmazott igazságügyi szakértők elfogulatlanul, más eljárások eredményétől nem befolyásolva kizárólag szakmai alapon végzik munkájukat és ezt a bíróságok megfelelően felügyelik is.

Egyelőre a bírósághoz tartozó neveket kihagytam, de jelzem, csak egyenlőre. Nem rajtam múlik, hogy kiírjam, vagy ne. Ezalatt mindenki ért amit akar!!

Greiner Tamás

Jónásnak csípi a szemét a nyilvánosság!

0

Több helyen Jónás dr. kifejtette, hogy nem kellene Greiner Eszter halálával nyilvánosan foglalkozni. Jónásnak nem lehet tiszta a lelkiismerete, ha ennyire zavarja a nyilvánosság.

Miért nem tesz feljelentést személyem és családom ellen, ha úgy gondolja, hogy nem bűnös?

Saját szakértő

Nem tehetek mást, a sok sarlatáni hazugság ellen, alkalmazni kell olyat, aki tényleg független.

A szakértő véleményében az alábbi kérdésekre nem adott egyértelmű választ:

A fent említett vélemény 2-es pontjában feltett kérdések kapcsán „ A szülés levezetése során a szakma szabályait betartották-e ? „az alperes orvosai kérdésre a szülés körülményeinek értékelésekor a vajúdás kapcsán jelentkező magzati tachycardiának lényeges jelentőséget nem tulajdonítottak, annak esetleges korai infekciós jeleként történő értékelését elmulasztották. Az ehhez fűződő vizsgálatokat / Fvs, CRP, Pro- kalcitonin / nem végezték el, így csupán megítéléskor a nem bűzös magzatvíz, valamint a felvételkor láztalan vajúdó állapotára hagyatkoztak. (IVÁNYI)

A leletek között rendelkezésre álló CTG regisztrátum kórosnak minősíthető, ennek alátámasztására mellékeljük „A magzat monitorizálás gyakorlata” Donald Gibb könyvében a 70. oldalon kifejezetten kóros CTG görbeként kerül bemutatásra, melyet mellékelek, mellyel összehasonlításban a rögzített regisztrátum csaknem teljes hasonlóságot mutat.

Az obszerváció során -szülés alatt- végzett áramlásvizsgálat, mely semmiként nem tekinthető a vajúdás alatti rutin gyakorlatnak – értéke megkérdőjelezhető - mivel a keringés egy adott pillanatban történő képét mutatja szemben a CTG folyamatos monitorizálásának lehetőségével, így a pillanatnyilag nyert jó áramlási érték diagnosztikus szerepe kétséges. Objektív vizsgáló módszer jelen esetben a szülés kapcsán elvégezhető fejbőr pH mérés lehetett volna mely az adott pillanat valós sav-bázis viszonyaira enged következtetni. Ez nem történt meg. A fentiek alapján a császármetszés végzésének mind anyai, mind magzati relatív javallatai fennálltak, szemben a szakkonzulens véleményével, aki szerint nem állt fent, és ennek igazolására a szülés gyors lefolyását és a jó Apgar értékeket említi. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ez utólagos következtetés mely a döntéshozatal pillanatában még nem állt rendelkezésre

A szülést követő Apgar 9-10 érték melyre hivatkoznak - számos közlemény alapján – nem alkalmas módszere a magzati hypoxiás károsodás megítélésére.

Nem erősíthető meg az a vélemény sem, hogy az esetleges elvégzett császármetszés a septicus folyamat fellobbanásához vezetett volna, hiszen a műtét kapcsán már sokkal hamarabb kaphatott volna antibioticumot az elhalt, és a felesleges méhüri revisio is elkerülhető lett volna.

Másrészről súlyos intrauterin infectio esetében ha a fertőzés kiterjedésétől kellene félni tilos lenne a szülés mihamarabbi befejezésére császármetszést végezni, holott jelenleg ez a egyetlen gyors szülésbefejező módszer – természetesen megfelelő antibioticus védelemben.

„ A Cotyledo visszamaradás másik, szinte elkerülhetetlen következménye a méhűri fertőzés ...”

A normál szülést követően, a lepényi szak vezetése kapcsán, ép lepény és burkok esetén csupán intézeten kívüli szülés esetében mérlegelendő a műszeres méhűri revízió szükségessége.

A leírásban szereplő ép lepény és magzatburkok esetén a méh ürességét megállapító vizsgálatként felesleges beavatkozás a méh űrének műszeres revíziója. / Dr. Papp Z. Szülészet- Nőgyógyászat Tankönyve 329. o /

A Bumm – kanállal történő revízió, mely lepényi szövet visszamaradása esetén, annak eltávolítására szolgáló műtéti eljárás, mint ilyen javallattal kell hogy rendelkezzen. Mivel az eljárás a méh űrének vizsgálatára szolgál, ezért annak elvégzése nem szakmai szabályszegés, ám javallat hiányában indokolatlan, felesleges, és veszélyes beavatkozás. (IVÁNYI)

Idézet Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Műtéti tankönyv / 197 o/

„ A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész , valamint a polypus placentalis eltávolításakor akadály nélkül a keringésbe jutnak. Ezek elkerülésére antibiotikum adása feltétlenül indokolt.

A fentiek tükrében egészen más értelmet kap egy szakmai szabályszegésnek nem minősülő, de felesleges beavatkozás, - mely javallatának hiányát más szakértői vélemények is leírták - elvégzése úgy, hogy antibiotikum adás nem történt. Félreérthető továbbá a szakértői véleményben –egyébként helyesen- említett a beavatkozás kockázatát csökkentő méhűri jódos/Betadine-os öblítés mely egyébként az infectio kockázatát hivatott csökkenteni. de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ ( IVÁNYI)

Különösen fontos ez a kórlefolyás folyamatának elemzésekor, ahol a méhen belüli fertőzés lehetőségére figyelmet felhívó jelként jelentkező magzati tachycardiát nem vették a fertőzés figyelmeztető lehetséges jeleként. További vizsgálatokat az esetleges fertőzés meglétére/kizárására nem végeztek, majd ezt követően a lepényi szakban - indokolatlanul - antibiotikum védelem hiányában műszeres méhűri revízió történt. (IVÁNYI)

Az eset kórlefolyásában logikailag folyamaként illeszthető a gyermekágyas szakban mintegy 6 órával, tehát a korai bakteriális invázió első tüneteként fellépő, gyermekágyban teljesen szokatlan mértéket mutató , hyperpyrexiás állapot. A láz jelentkezésekor, a nővéri észlelőlapon 39,9 C hőmérséklet került rögzítésre, addig a dekurzus lapon csupán 39 C fok van beírva. EKKOR KEZDETT JÓNÁS!!!  HOGY HOL AZT CSAK Ő TUDJA, MERT AZ ELSŐ BEJEGYZÉSE, NEM A LÁZ NAPJÁN, MIKOR A HIVATALOS ÜGYELETET ÁLLÍTÓLAG ÁTVETTE, HANEM  MÁSNAP HAJNAL 3 ÓRA 35PERCKOR VOLT.

A nővérlap tanulsága szerint 20 perc múlva lázcsillapítás ellenére még mindig 39C - os láza volt az elhunytnak.

Jónás utólagos bejegyzése szerint csak 37,7C . Kár hogy csak utólag írta oda. Bár tanúvallomása szerint, ő nem 17 órát akart utólag beírni, hanem 19 órát!!!  Milyen aranyos.

A kórlefolyás kapcsán az infekció lehetőségére ismét utaló, a fertőzéssel nagyon szoros összefüggést mutató lázas állapot, mely hőmérsékleti tartományában messze magasabb a szokványos hypovolaemiás - kifáradásos hőmérséklet emelkedéstől. Sem további diagnosztikus, sem adequált terápiás konzekvenciát nem keletkeztetett (JÓNÁS). Az infekció lehetőségének jeleinek és kockázatainak külön- külön egymástól függetlenül történő értékelés nem adott egy egységes megfelelő irányban mutató diagnózist, melynek idejekorán történő felismerése még a szeptikus állapot gátját képezhette volna.

A Pécsi Szakértő Intézet megállapítja tényként a septicus lázmenetet a lázlap adatai alapján: „Lázlapon bejegyzések vannak 28-29-én, szeptikus lázmenet ábrázolva.” (Pécsi szakvélemény esetösszefoglaló rész), ám erre terápiás consequentia nem történt. ( JÓNÁS)

A dekurzus adatai hiányosak, nem követik a lázas beteg dekurzusának szabályait, a laikus vizsgáló számára is a dekurzuslap javított. Ennek tényét az igazságügyi írásszakértő véleménye megerősíti. JÓNÁS és IVÁNYI

Az okiratban keletkezett javítás, annak hitelességét teljes mértékben megkérdőjelezi. A nővéri és az orvosi adatok nem állnak egymással párhuzamban. JÓNÁS, IVÁNYI

A szakkonzulens véleménye, mely a lázas állapot ellátásának szakmai kérdéseit taglalja, mely a 3-as kérdés

„ A szülést követő lázas állapot során az alperes orvosai a szakma szabályainak betartásával jártak e el ?”

kapcsán adott válaszában kifejti, hogy a bekövetkezett „első láz” a szülést követő szokványos hőmérséklet emelkedése – mely ellentmond a szülészet gyakorlatának. csaknem 40 fokos láz nem szokott kifáradás alapján létrejönni. Semmelweis óta tudjuk, hogy a gyermekágyas időszak talán legsúlyosabb szövődménye a napjainkban talán már kevésbé előforduló, de semmivel sem kevésbé veszélyes gyermekágyi láz előfordulása, mely szepszishez és szerencsétlen esetben az anya halálához vezethet.

Könnyelműen bízni abban, hogy a gyermekágyban előforduló igen magas lázas állapot, mely a szepszis kardinális tünete, de diagnosztikájára és kivédésére további lépéseket nem tenni a luxuria és negligencia büntetőjogi kategóriáit feszegeti. JÓNÁS

A szakértő azon megfogalmazása „ Nem valószínű, hogy más szülészeti intézmény erre a lázra invazív módon reagált volna „ kijelentése sajnálatos és teljesen tényszerűtlen, és feltételezésen alapul. A gyermekágyban jelentkező lázas állapot a tankönyv alapján is fontos figyelmeztető jel. Amennyiben ez a széleskörű szülészeti gyakorlat lenne lényegesen magasabb számú septicus szövödmény alakulna ki országszerte.

A súlyos lázas állapot figyelmen kívül hagyása jelen esetben a megfelelő terápia elmulasztását eredményezte. A dokumentáció adatai szerint 16 órakor jelentkező lázas állapotot követően - az éjszakai ismételt lázas állapot és sugárhányás kapcsán - hivatkozik a fertőzés lehetőségére, és csupán ekkor rendel antibiotikumot, és ezzel az antibiotikum adásával több mint 16 órát késlekedtek az első jelekhez képest. JÓNÁS

16 óra és 3 óra 15 perc között, mely a fenti állapotot rögzíti a beteg teljes orvosi nyomon követése hiányzik. JÓNÁS

Különösen figyelemre méltó ez a hiány, mely jelen esetben többszörös indikációja állt fent a fokozott obszerváció megvalósításának. A teljesség igénye nélkül felsorolva:

* A felvételi szülési lapban rögzített fokozott kockázatú terhesség / melynek a rendelkezésre álló adatok alapján lényeges szakmai indokát nem találtuk, a 35 éves harmadszor szülő nem kockázati tényező, a terhesgondozásból lényeges kóros adat nem volt megállapítható/ . IVÁNYI

* A vajúdás kapcsán jelentkező tachycardia , mint az infekció figyelmeztető jele. IVÁNYI

* A műszeres méhűri revízió, mely után az antibiotikus profilaxis elmaradt  IVÁNYI

* A gyermekágyban szokatlanul magas lázas állapot,. Mely lázcsillapításra nem reagál megfelelően  JÓNÁS

* A bővebb gyermekágyas vérzés, mely a nővéri dekurzusban szerepel

Ezen fokozott gondozást indokló körülmények ellenére a lázas állapot és annak diagnosztikus terápiás konzekvenciái a gyermekágyas ellátás, állapotának alakulása, nyomon követése a kórlap adataiból nem állapíthatók meg. IVÁNYI, JÓNÁS

A dokumentáció vezetése hiányos szűkszavú és ahogy fent jeleztük utólagos beírásokat tartalmaz. Ez annak hitelességét megkérdőjelezi. IVÁNYI és JÓNÁS

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a vajúdás, valamint a szülés leírása szintén szegényes, a műszeres méhűri revíziójának indikációja, valamint a műtét leírása hiányzik. IVÁNYI

Számunkra meglepő módon a dokumentációval kapcsolatos tények eddig szakértői szinten megállapítást nem nyertek.

Szintén jelen 3-as pont alatt fejti ki a szakértő a a szeptikus shock következtében kialakuló TSS, valamint a haemorrhagiás shock következtében kialakul DIC tünetegyüttesét, melyben elméleti lehetőségként megemlíti az esetleges haemokultura elkészítését, melyet feleslegesnek tart. Igaz ez, ha tudjuk, hogy nem lesz időnk megvárni a vizsgálat eredményét, esetleges faetalis következmény miatt, ám a betegség kezelésének szempontjából döntő fontosságú egy adequált antibiotikus terápia és adott esetben antibiotikum váltás lehetősége,. melyet a haemokultúra megteremt.

Jelen esetben a kérdés természetesen teoritikus és az esettel szoros összefüggést nem mutat, mivel itt nem a kórokozó izolálása, hanem elsősorban a gyulladás kézenfekvő tüneteinek felismerése lett volna a cél, melynek kizárására, vagy megerősítésére egyetlen vizsgálat sem történt.

Az antibiotikum adásának közel 12 órás késlekedése megint csupán elméleti fejtegetéssé módosítja a TSS lefolyásának elemzését, mely természetesen a XXI század kórszerű antibiotikumai mellett is gyakran halálos szövődmény, ám éppen ezért rendkívül fontos az időben történő megelőzés lehetőségének megteremtése, mellyel jelen esetben nem éltek. JÓNÁS

Szakértő véleményében a 4-es pont alatt az orvosok a méhűri vérzés kapcsán tett lépéseit vizsgálja, mely során megállapítja, hogy szakmai szabályszegés nem történt. Ennek tényével egyetértünk. A tevékenység amikor már tevőlegesen történt valami az a szabályoknak megfelelően történt, ám a szülést követő bővebb vérzés, melyet korábban nem kísért kellő időben, annak jelentőséget nem tulajdonítottak, már olyan stádiumban került, hogy az önmagukban egyébként helyes beavatkozások nem vezethettek kellő eredményre.

Így az 5- ös pontban feltett kérdésre, melyben a szakértő a néhai Greiner Eszter halála okozati „összefüggésbe hozható e az alperes által biztosított, megvalósított betegellátás során szakmai szabályszegéssel, adott válasza, melyben a halál okát a rendkívül gyors lefolyású szeptikus állapot, illetve DIC, valamint ennek következtében kialakult ARDS, illetve sokszervi elégtelenség következményeként jelöli meg - egyetértünk.

A feltételezés , melyben kifejti, hogy az asszony élete teljes bizonyossággal nem volt megmenthető, nem cáfolható, mert az adatok mindenképpen fudroyans lefolyás mellett szólnak, ám néhai Greiner Eszter a gyors kórlefolyását elkerülésének esélyért sem kapta meg azzal;hogy a fent felsorolt körülményeket ellátása kapcsán figyelmen kívül hagyták, a felmerülő szepszis lehetőségére több mint 12 órás késlekedés után gondolták, m mikor már a folyamat inreverzissé vált. IVÁNYI és JÓNÁS munkáját „dicséri”

Jelen eset kapcsán véleményünket a korábbi szakértői véleménytől elszakadva az ellátással kapcsolatos észrevételeinket az alábbiakban foglalnám össze:

1. A szülészet- nőgyógyászat szakmai protokollja előírja a trimeszterenként szükséges hüvelyváladék vizsgálatát mikroszkóppal l-l alkalommal. Ez nem fakultatív, obligált vizsgálat. / Szülészet- Nőgyógyászati Protokoll 219 p. /. Amennyiben mikroszkópos vizsgálat nem megoldható, úgy mikrobiológiai vizsgálatot kell végezni. A Ph mérés ezzel nem ekrivalens. A ph mérés is csak Iványi tanúvallomásában szerepel, leírva sehol!!!!!!!!!!!

2. A szülés előtt rendelkezésre álló NST vizsgálatok a magzat tankönyvileg is normális 140 / min. szívfrekvenciáját igazolták, mely a szülés alatt észlelt 170/ min. magzati tachycardia esetén annak kóros voltára mindenképpen utalni Kellett volna. A kóros esetben terápiás konzekvenciának kell következni. Jelen esetben ez elmaradt. Nem tekinthető a tachycardia a keringés beszűkülésének jeleként mindaddig, míg az infekció lehetőségét ki nem zárjuk. IVÁNYI

3. A normán hüvelyi szülés esetében javallat nélkül műszeres méhűri revíziót / annak teljes leírása nélkül / végezni értelmetlen, felesleges, veszélyes. Ezt követően a tankönyvben javasolt profilaktikus antibiotikum adását elmulasztani hiba. A műszeres méhűri revízió fokozott gondozási ok, mely a gyermekágyas időszakban a normál gyermekágyas obszervációjától eltérő kell hogy legyen. Ez mind az ápolási feladatokra, mind azok dokumentálására kiható kell hogy legyen. IVÁNYI

Felmerül annak a kérdése, ha az operáló orvos a szülés kapcsán meggyőződött a lepélny épségéről, majd műszeres méhüri revizió is történt, tehát kétszeresen meggyőződött a méh ürességéről, ismételt vérzés kapcsán mit vár egy újabb méhűri reviziótól. Ennek elvégzése nem csak indokolatlan, hanem az egyébként is rossz állapotban lévő beteg további állapotának további romlását eredményezte, mindamellett, hogy a vérzést nem szüntette meg. Ugyanakkor a 3óra 35 perckor a leírásban szereplő bővebb darabos vérzést, mely cotyledot is tartalmazott, erősen megkérdőjelezi a szülést követő műszeres méhűri revízió, valamint a placenta állapotának megítélését célzó vizsgálatok hatásfokát.  IVÁNYI MUNKÁJA

4. A gyermekágyas normál ellátás kapcsán, melyet a postplacentálisszak leteltével, bő folyadék bevitellel stb. kell hogy jellemezzen. 5 órával jelentkező „ kiszáradásos hő „ mely lázcsillapításra sem változik, nem fér bele a klinikai képbe. Mindenképp a láz okának tisztázását lázcsillapítást és antibiotikum adását igényli szoros monitorizálás mellett. Ezek egyike sem valósult meg. A beteg az ismételt rosszullét idejéig több mint 11 óra időtartamban dekurzálatlan volt, tehát nem állt orvosi felügyelet alatt. JÓNÁS MUNKÁJA. A papír szerint egy bejegyzése nem volt. KÉRDÉS!!!!!!  HOL ÜGYELT, és KIRE???

5. A dekurzus hiányosságai mellett abba több helyen utólagosan belejavítottak, mely nem szülész nőgyógyász szakértői kompetencia,de kimeríti az okirat hamisítás tényét / Igazságügyi írásszakértői vélemény /. JÓNÁS , beazonosítható!!!

6. További dokumentációs hiba a hajnali 2 óra környékén jelentkező lázkiugrás és hányás, mely csak a nővéri észlelőlapon szerepel az orvosi dekurzusban nem. Ennek milyen terápiás következményei voltak, ki látta a beteget, mit rendelt és mikor?

A fenti kérdéseket összefoglalva az ellátás kapcsán olyan kérdések maradtak tisztázatlanok, melyek megválaszolása a korábbi szakértői véleményekben nem találhatók meg, illetve a kérdések nem kerültek megválaszolásra. A szeptikus tünetek fel nem ismerése a diagnosztikus és terápiás eljárások késedelme mindenképpen közrehatottak az állapot súlyosbodásában, így a felelősség kérdése újraértékelendő.

Ennyit az orvosszakértőkről, milyen jó lenne, ha ezt az állam képviselné, talán akkor nevezhetnénk országunkat jogállamnak.

Ezek után mit érdemelnének a sarlatánok?

Greiner Tamás

Mitől fél Dr. Berbik István?

0

Két eljárás van jelen pillanatban folyamatban a fenti ügyben, egyik a kezelést végző intézmény ellen a kártérítés felelősség megállapítása és kártérítés összegének megfizetése ügyében, míg egy másik büntetőeljárás a személyi felelősség megállapítása végett, amelynek érintettjei, feleségem Greiner Eszter terhes gondozását végző illetve szülését levezető, majd azt követően őt kezelő orvosok, ápolók. Név szerint: Dr. Berbik István, Dr. Iványi Pál, Dr. Jónás László és ápolónőként: Karátsony Attiláné.

Mindkét eljárás alapvető sajátossága az, hogy az elhunyt édesanya rokonait, vagyis engem és kiskorú gyermekeimet terhel a bizonyítási kötelezettség. Mindkét ügyben nekünk kell bizonyítékot szolgálnunk, hogy történt szakmai szabályszegés illetve olyan mulasztás, melynek következtében vesztettük el Esztert.

Egyik oldalon állunk, mi laikusok, jogi képviselőt és igazságügyi szakértő alkalmazunk, de nincs birtokunkban az a szakmai tudás, ami a magukat felelősség alól mentő alpereseknek/ vádlottaknak rendelkezésére áll, sőt sok esetben a tények teljes körű sincsenek, ugyanis a relaváns tényeket az alperesek/ vádlottak igyekeznek eltitkolni vagy megmásítani.

Erre számtalan bizonyíték is keletkezett már az ügyben, hiszen az eljárás menetében derült ki, hogy a terhes kiskönyvet VALAKI újra írta (természetes részben más tartalommal), a láz-és kórlapon a láz értékét VALAKI kikaparta, hogy az alacsonyabbnak tűnjék, a kórlapon az egyik orvos utólagos bejegyzéseket eszközölt ( ezt írásszakértő megállapította, így tény), melynek egy oka lehet: OLYAN MULASZTÁS ÁLL FENN, MELYET TITOKBAN KELL TARTANI!

Ha ugyanis az lenne az igaz, amit a kezelést végzők állítanak, hogy mindent a legnagyobb gondossággal csináltak, belátható, hogy ilyen machinációkra nem lenne szükség, tiszta lelkiismerettel és egyenesen lehetne a bíróságok elé állni. De nem ez történik, itt valaki valamitől nagyon fél és ez a félelem vezérli a perbéli lépeseket, a hozzátartozók gáncsolását minden eszközzel. Mint említettem elvileg a rendelkezésünkre áll az a lehetőség, hogy saját költségünkön rendelkezésre álló igazságügyi orvosszakértő segítségére támaszkodjunk.

Egy rendesen működő jogállamban erre sem lenne szükség, hiszen bízhatnánk a bíróság által kirendelt független igazságügyi orvosszakértő valóban pártatlan és amennyiben vizsgálva egy kezelés sorozatot, mulasztást állapít meg, azt keményen le is írja.  Ne legyünk azonban naivak.

Aki már került ilyen helyzetbe, az pontosan tudja, hogy az igazságügyi orvosszakértőkkel egy magánfél-tisztelet  az elenyésző kivételnek-minden esetben csak vesztes lehet. A szakértő is annak a szakmának a része, amely összezár, ha támadás éri. Ő maga is orvos, aki hibázhat, kerülhet azonos helyzetbe. Ő maga is annak a közösségnek a tagja, melynek tagjai a vizsgálata alá tartozó orvosok. Kirívó szabályszegés esetét kivéve, tehát nem fog saját fészkébe piszkítani. Elvileg pártatlan, gyakorlatilag pártos. És sajnos nem a beteg, vagy az elhunyt vagy árván maradt gyerek(ek) oldalán, hanem a szakma védelmében. Így a laikus fél arra kényszerül, hogy ezzel a pártossággal is megküzdjön. Ehhez nem elég egy jogi képviselő, így szakirányú segítséget kér és kap. Ezt nevezik magánszakértőnek. A magánszakértő ugyanazzal a végzettséggel rendelkezik, mint a bíróság által kirendelt társa, így elméletileg van két ember, aki összemérheti tudását és meggyőző erejét, aki egy eseményt két oldalról is meg tud világítani, akire támaszkodva egy laikus fél megfelelő segítséget kap.  A peres eljárások gy részében illetve a büntetőeljárásokban is sor kerülhet tehát arra,, hogy a fél mellett ott álljon a szakértő,

Aki nem fél az igazságtól, az nem fél ettől az összeméréstől sem. Nem úgy Dr. Berbik István. Ő vélhetően fél valamitől, hiszen minden eszközzel meg kívánja akadályozni azt, hogy család ilyen segítségben részesüljön. Nem vállalja annak kockázatát sem, hogy a család szakmai segítségét majd a bíróság ítélje olyannak, mely nem alkalmas a meggyőzésre, nem vizsgálja tehát azt, hogy sor kerülhessen egy ilyen szakmai vitára. Ő ennek eredményétől tart, fél. Így csírájában próbálja meg elfojtani a család ilyen lépéseit.

Ennek ékes példája, az hogy a büntető ügy tárgyalásán-amikor kértük a magánszakértőként bevont ugyancsak igazságügyi szakértő meghallgatását együttesen a kirendelt szakértővel- Dr. Berbik István látványosan ideges lett. Azonnal egy nevetséges elfogultsági kifogást terjestett elő a szakértői véleménnyel kapcsolatosan ( nevetséges, mert arra hivatkozott, hogy maikor szakmai tisztséget pályázott a nevezett szakértő nem támogatta a tisztségre jelölését-ugye ez demokráciában megengedhető és nem olyan súlyú cselekmény, melynek egy szakmai álláspont kifejtésében bármilyen jelentősége is lehetne) és kérte a kizárását az eljárásból. A bíróság ennek-anélkül, hogy vizsgálta volna ennek a kifogásnak a ténybeli igazságtartalmát-azon nyomban helyt is adott.

Gyakorlatilag ezzel megfosztottak engem és családomat attól, hogy amikor három szakértő meghallgatására sor kerül- akik az orvos vádlottak a tárgyaláson megfogalmazott kérdésekre félig érthetetlen szakkifejezéseket használva adnak értékelést az orvosi kezlési folyamatot-ne legyen mellettük olyan személy, aki ismeri a protokollt és részletszabályokat, stb.

Belátható, hogy egy személyes meghallgatás során nem lehet a felet és képviselőt ilyen szakmai mélységben mindenre előre felkészíteni, ennek elhárítására szolgálna a magánszakértő jelenléte, aki hallaná és rögtön tudna reagálni az állításokra.

De ilyen vita lefolytatásának biztosítása nem áll Dr. Berbik Istvánnak érdekében.

Kérdésként merül fel: MIÉRT? Ha minden úgy van, ahogy Ő állítja, neki nem kell tartani egy ilyen összeméréstől. Félnie csak akkor kell, ha nála az igazságból hiányzik az i betű!

Greiner Tamás

Térjünk vissza az igazságügyi orvosszakértőkre

0

Utaltam rá, hogy igazságügyi orvosszakértők működése botrányos, külön téma. Több évtizedes barátságokat, sógor-koma viszonyokat mindenki ismeri, még sem beszél erről nyíltan senki. Amikor valamit el akarnak tusolni, megteszik. Bemutatom, hogy I. fokon mekkorát hibázott Dr. B.E. a Komárom-Esztergom megyei bíróság bírója.

Bumm kanál

Dr. B.E. Tatabányán az ítéletének indoklását Dr. habil H. A. pécsi igazságügyi orvosszakértő véleményére alapozta. Úgy gondolta, ami le van írva az meg is történt:

Bumm kanállal történt méhűri betapintásnak nem voltak ugyan javallatai, de számos intézményben külön ösen veszélyeztetett terhességben ( pl. idős mutipara) vérzés megelőzése és sérülés kizárás érdekében elvégzik ezen „ biztonsági” vizsgálatot, mely ilyen esetben nem tiltott beavatkozás. Az ezt követő fertőtlenítőszeres ( pl. jódos, Betadinos, Hypermanganos) méhűri öblítés az infekció veszélyét csökkenti.

Ezzel a felületesen ítélkező Dr. B.E. bírónő a zalaegerszegi lelkiismeretesen dolgozó Dr. H. A. orvosszakértőt is kényelmetlen helyzetbe hozta, mert nem vette észre, amit a valódi független szakértő igen:

„ A Cotyledo visszamaradás másitő igk, szinte elkerülhetetlen következménye a méhűri fertőzés…”

A normál szülést követően, a lepényi szak vezetése kapcsán, ép lepény és burkok esetén csupán intézeten kívüli szülés esetében mérlegelendő a műszeres méhűri revízió szükségessége.

A leírásban szereplő ép lepény és magzatburkok esetén a méh ürességét megállapítható vizsgálatként felesleges beavatkozás a méh űrének műszeres revíziója. / Dr. Pap Z. Szülészet-Nőgyógyászat Tankönyve 329. o./

(Megjegyezném, ezt Dr. H.L. nem idézte, pedig megtehette volna…)

A Bumm-kanállal történő revízió, mely lepényi szövet visszamaradása esetén, annak eltávolítására szolgáló műtéti eljárás, mint ilyen javallattal kell hogy rendelkezzen. Mivel az eljárás a méh űrének vizsgálatára szolgál, ezért annak elvégzése nem szakmai szabályszegés, ám javallat hiányában indokolatlan, felesleges beavatkozás. ( Idézet: Lampé-Szülészet-Nőgyógyászati Műtéti tankönyv 197. o/

„ A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint lepényrész, valamint a polypus placentalis eltávolításakor akadály nélkül a keringésbe futnak. Ezek elkerülésére antibiotikum adása feltétlenül indokolt.

A fentiek tükrében egészen más értelmet kap egy szakmai szabályszegésnek nem minősülő, de felesleges beavatkozás,- mely javallatának hiányát más szakértői vélemények is leírtak-elvégzése úgy, hogy antibiotikum adás nem történt. Félreérthető továbbá a szakértői véleményben –egyébként helyesen-említett a beavatkozás kockázatát csőkkentő méhűri jódos/ Betadine-os öblités mely egyébként az infectio kockázatát hivatott csökkenteni, de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ.

Különösen fontos ez a kórlefolyás folyamatának elemzésekor, ahol a méhen belüli fertőzés lehetőségére figyelmet felhívó jelként jelentkező magzati tachycardiát nem vették a fertőzés figyelmeztető lehetséges jeleként. További vizsgálatokat az esetleges fertőzés meglétére/ kizárására nem végeztek, majd azt követően lepényi szakban-indokalatlanul-antibiotikum védelem hiányában műszeres méhűri revízió történt.

A lényeget a még hozzá nem értők is láthatják! Még egyszer leírom, mindenki értse: félreérthető a szakértői véleményben-egyébként helyesen-említett beavatkozás kockázatát csökkentő méhűri jódos/ Betadine-os öblítés, mely egyébként az infectio kockázatát hívatott csökkenteni, de jelen esetben ez nem történt meg, az eset dokumentációja ilyet nem említ!

Az ítéletet hirdető bírónő Tatabányán-hogy véletlenül vagy nemtörődömségből -ezt nem vette észre. Hogy történt, nem tudjuk?

Ha meg mélyebben gondolok bele, csak csúnyákat gondolhatok az érthetetlen vakságra!

Greiner Tamás

 

 

Az írásmintákkal kapcsolatos egyéb észrevételek: Dr Jónás László próbálkozása!

0

1. Betétlap 1 sz kórlaphoz 1. oldalán a 7. sor utolsó szava és a 8. sor később készült.

2. Betétlap 1 sz. kórlaphoz a 2. oldalán a 6. sorban a sorvégén a törtvonal és az utána következő szó utólagos betoldás.

3. Betétlap 1. sz. kórlaphoz 2. oldalán a 15. sor utolsó 3 szava ( a mondat végi pont után) és a következő sor szó előtti része utólagos betoldás.

4. Betétlap 1. sz. kórlaphoz 2. oldalán a 24. sorban a „ 17. 00 37,7 P 84/min” rész később készült.

5. A Napi ápolási lap 1. oldalán az „ Ápolási észrevételek” oszlopában, az „ Éjszaka” jelzetű részben javítás/ kaparás látható. Az itt található első három és fél sor szokásos bejegyzésnek látszik, az utolsó négy sor írásakor a doktor igyekezett, hogy a sok információnak helyet tudjon szorítani. Az ötödik sor elején láthatóan valamilyen bejegyzést igyekeztek eltávolítani, ha az ott lokálisan látható folt nem hibás fénymásolás eredménye. Mivel csak fénymásolat áll rendelkezésemre, erről a jelenségről többet sajnos nem tudok megállapítani.

Esztergom, 2009. március 27.

H.J.

Grafológus

- Ezek után mit mondana Dr. H.L. az okirati leírások részletességéről?

Nem annak kellene lenni az elsőnek, hogy csak olyan orvosi okiratokat kapjon, amelyek nem manipuláltak?

Ez azt gondolom rendőrségi feladat lenne!

Greiner Tamás

A dokumentációról és benne szereplő adatokról

0

Az orvosszakértő kap anyagot és abból megállapítja, hogy a megszokott protokollnak megfelelően jártak-e el.

Jelen esetben arról ír az „ elfogulatlan” H, L. hogy nem elég precíz a dokumentáció. Ha még tudná, hogy milyen bűncselekményeket követtek el az Greiner Eszter halálában közrejátszók, nem tudni, mit írt volna le?

Birtokomban vannak azok az igazságügyi írásszakértő és grafológus vélemények, melyek bizonyítják, hogy Dr. Iványi Pál és Dr. JÓNÁS LÁSZLÓ okiratok tartalmát utólag manipulálták, amire egyenlőre egyetlen hatóság sem reagált! A megváltoztatott orvosi papírokat csak azoknak érdeke manipulálni, akik valamilyen botrányos mulasztást el akarnak fedni. Ebben a bűnben, mint Dr. Berbik István, mint felelős osztályvezető főorvos szerepel, aki szintén asszisztált Greiner Eszter szülésénél.

A dekurzuslapot és az ápolási lapot meghamisították:

Vélemény:

A lefolytatott vizsgálatok alapján a feltett kérdésekre a következő véleményt adom.

1. Az 1. sz. betétlap tartalmi részén lévő kézírások két személy kezétől származnak.

2. A 2. sz. betétlap tartalmi részén lévő kézírások három személy kezétől származnak.

3. Az 1. sz. betétlap alsó részétől számított hatodik sorban elhelyezkedő ( 17-37,7 P 84…) grafikai jelek vizsgálatánál utólagosságot állapítottam meg, a kérdéses kézírások utólag kerültek a papíranyagra.

A szakma szabályainak megfelelően felvett írásminták birtokában a kézírójának személye azonosítható.

Tatabánya 2008. október 3.

Bodonkovich Endre

Iü. Írásszakértő

-Hamarosan új anyagok, új tények. Úgy látszik az igazság, ha lassan is, de a helyére kerül! A sarlatánok reszkethetnek, az új anyagok nem csak a Bíróságon, itt is elérhetőek lesznek!

Greiner Tamás

Dr. H. L. megdöbbentő, sarlatánokat védő válaszai:

0

Az 1. 2. 3. kérdésre a válaszában mindent normálisnak tapasztalt, többször hivatkozik Papp Z. szerk.: Szülészet-nőgyógyászat tankönyvre (Semmelweis kiadó, Budapest, 312. oldal, 451. oldal.

A 4. kérdésben kénytelen elismerni, hogy nem szokványos a Bumm-kanállal történő méhbetapintás, de nem tartja károsnak. Az indoklásában arról ír, hogy gyakran az épnek ítélt lepény illetve burok után is később kiderülhet kisebb-nagyobb szövetmaradvány a méhűrben. (Kezdődik a szerecsenmosdatás, a sumákolás.)

Nem volt szükséges Dr. H. szerint a Bumm-kanalas beavatkozásnak, de profilaktikus javallat alapján elvégezhető.

Hát rajtad kéne Bumm-kanalazni vagy a hozzád tartozódon, te kollaboráns! Hány embert tettetek el úgy láb alól, hogy kimagyaráztátok utólag a mundér becsületéből a balfaszságotokat?

A következő kérdésekre adott válaszokban még jobban kilóg a lóláb.

Az 5. kérdésre, amelyben Greiner Eszter állapotkövetése a szakma szabályai szerint történt-e, és ezt megfelelően dokumentálták-e, vérzés mértéke, testhőmérséklete, laborvizsgálatok stb.-re kérdeztek rá, H. doktor a következőket válaszolta.

A szülés utáni első napon fellépő láz antibiotikus kezelést nem igényel. Nem kötelező, de célszerű lett volna ekkor vérképet, CRP-t vizsgálni. A 24 órán belül jelentkező láz oka: nagyfokú izommunka, dehydratáció és általában egy napon elmúlik.

Megjegyzés: A főorvos úr”véletlenül” elfeledte, a közel 40 fokos láz és annak ide-oda ingadozása, szeptikus lázmenetre utal, amit illett volna észrevenni. A dokumentáció meghamisításról és elkövetőjéről hamarosan külön értekezek!

Dr. H., jegyezzük meg jól a nevét, ennek az esztergomi sarlatánokat védő „szakértőnek”. A 6. kérdés arra utalt, hogy utalhat-e a 40 fokos láz, fertőzésre és megfelelő eljárás, hogy a lázas állapot észlelése után 16 órával történjék meg az antibiotikum adása. ( Arról nem beszélve, hogy amit nem vettek észre fertőzést, már Eszter szervezetében volt, hiszen a Bumm-kanállal megnyitották az egyre gyengülő szervezetét.

H. tovább folytatja ámokfutását, természetes szerinte a 40 fokos láz nem láz. Azt írta le, hogy a fertőzés csak utólag állapítható meg.

(Mi után te nagyokos? Mikor már meghalt? Vagy mikor visszük Eszter koporsóját? Ennél cinikusabb, aljasabb mellébeszélést még nem hallottam!)

H. főorvos úr szerint, semmi nem indokolta a széles spektrumú antibiotikus terápiát. Ehhez már nincs is mit mondanom, ez maga a kollaborálás!

A 7. kérdésre adott válaszban nem lát különlegességet a Bumm-kanál használatában, nem észlel összefüggéseket a tények között. A 40 fokos láz ismét természetes, csak a mellébeszélés és a megmagyarázás. Valószínűleg, mert nem akarja látni azt, amit még azok is észrevesznek és tudnak, akik soha az életben nem foglalkoztak szülészettel.

A 8. kérdésben ismét megmagyarázza a –szövetmaradvány= bakterális góc -megmagyarázhatatlant, a „szakértő” szerinte a gyermekágyi folyás válthatta ki a bolyhos jellegű szövetmaradványt.

A 9. kérdésben megtudjuk, szabálytalan volt a méh tárolása, de a felelősséget a barátokról áttolja a korbonctani protokollra, ismét nem szülészet-nőgyógyászat a fellelős.

A 10. kérdésben szerinte a patalógus vagy a mikrobiológus a válaszadó, ahogy a 11.-re. Kitérő válaszok sorozata.

A 12. kérdésben H. főorvos ismét elemében van és bebizonyítja állításával, hogy az újszülött szepszise nincsen összefüggésben az anya betegségével. Sőt még a gyanú sem merülhet fel.

A 13. kérdést és a rá adott választ, egy az egyben berakom, még egyszer, mindjárt érthető okokból:

13. Miben látja a szakértő a szokványostól eltérő gyermekágyas időszak lefolyását. A rendelkezésre álló iratokból, leletekből, a decursusból fellelhetőek-e ezen jelek? Véleménye szerint a megtett intézkedések a szakma szabályainak megfelelőek voltak-e? Elfogadható-e, hogy a 16 órakor észlelt 39,9 fok, majd a 17 órakor (?) leírt 37,7 fok után további lázmérés hajnali 3 óra 35 percig nem történt, illetve ezt követően, a beteg haláláig nincs bejegyezve újabb lázmérési adat?

Dr. H. L. székesfehérvári osztályvezető szószerinti válasza:

A zavartalan korai gyermekágyas szaktól a konkrét eset eltért. Nem minden esetben jelentkezik láz, nem mindig konstatálnak feljegyzésre érdemleges vérzést, nem jellemző a hányás. A dokumentációban rögzítettek szerint ezeket a tüneteket időben észlelték, megfelelően kezelték. A feljegyzések szerint, hőmérsékletet mértek 13.13-kor (37, 1 C), 16. 00-kor ( 39 C), 16. 40-kor ( 38 C), 18-19 óra között ( 37,7C). ezt követően, ha semmi esemény nem történt hajnali 03.35-ig, nem volt szükséges a hőmérséklet ellenőrzése és a feltehetően fáradt gyermekágyas ébresztgetése. 03. 35 után mindenki a beteggel foglalkozott…

Egy szó nem esik a szeptikus lázmenetről, ráadásul Dr. H. nem tudja azt, amit mindjárt olvashat mindenki! Ha tudta volna, talán más véleményen lenne, bár elfogult, egyoldalú véleményét olvasva még azt is megmagyarázná. Az meg a pofátlanság csúcsa, hogy azt írja 03. 35 után mindenki a beteggel foglalkozott…

Igen, te nagyon agyament. Haldoklott a feleségem!

A 14. kérdésre adott válaszban ismét mismásol a „szakértő”, az azonnali hajnal méheltávolításról kitérő választ ad. Utólag elképzelhető írja, hogy az azonnali Hysterectomia, ami két órás időszak rövidülést jelent, valamelyest javít a prognózison, de biztosat erre a kérdésre nem lehet adni…

Összegző kérdés és az „elfogulatlan” szakértői válasz:

15. Összességében Greiner Eszter terhes gondozása során, szülése, illetve a szülés utáni időszakban történt-e szakmai mulasztás, szabályszegés, illetve a dokumentáció vezetése a szakmai előírásoknak megfelelően történt-e? Akár szakmai ellátásban, akár a dokumentációban esetleges fellelhető mulasztás összefüggésbe hozható –e a sértett halálával? Amennyiben a kórház részéről mulasztás történt milyen intézkedést javasol?

Greiner Eszter terhes gondozása során, a dokumentumok áttekintése alapján szakmai mulasztás nem történt. A szülés vezetése a szakmai protokollnak megfelelően zajlott, a szülés után Bumm-kanalas méhűri revisio, bár a szakmai protokollban nem szerepel, nem tekinthető kóros következményeket okozó beavatkozásnak. A szülés utáni időszakban észlelték a kóros tüneteket ( láz, vérzés, cotyledo retentio gyanúja), a protokollnak megfelelően alkalmazták a diagnosztikus és terápiás alkalmazásokat. A dokumentáció a lényeget tartalmazza, bár részletesebb dekurzus előnyösebb lett volna, de ez a beteg sorsát nem befolyásolta hátrányosan.

A továbbiakra az intézménynek mindenképpen precízebb dokumentációt javasolok. Bár a szakmai protokollnak megfelelően jártak el, a jövőben a szülés utáni 24 órán belül jelentkező magas láz esetén is célszerű a gyulladásos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése. Úgy gondolom, hogy a továbbiakban bármilyen méhűri beavatkozás után fellépő láz az antibiotikus kezelés megkezdését indokolja. A műtéti leírásnak is részletesebbnek kell lenni, amiben kell szerepelni minden diagnózisnak, a műtéti beavatkozásnak, valamint a műtéti kezdési és befejezési időpontnak.

Dr. H. L. Ph. D. osztályvezető főorvos, megyei szakfelügyelő főorvos

Székesfehérvár, 2011. szeptember 8.

Greiner Tamás

Kérdések és válaszok, de kié a hiteles?

0

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következő kérdéseket tette fel a „függetlennek” látszó orvosszakértő fele :

1. Greiner Eszter terhesgondozása a szakmai szabályokat betartva, a szakmai protokollnak megfelelően történt-e?

2. A terhesgondozás során a hüvelyváladék tenyésztés elmaradása szakmai szabályszegésnek, mulasztásnak minősül-e?

3. A rendelkezésre álló iratok alapján Greiner Eszternél fennállt-e, méhen belüli gyulladás lehetősége a terhesség 27. hetétől?

4. Ép lepény és hiánytalan burkok megszületése után szükséges-e az un. Bumm-kanállal történő méhtapintás elvégzése? Ha igen, milyen indok alapján.

5. A szülést követően Greiner Eszter állapotkövetése a szakma szabályai szerint történt-e, és ezt megfelelően dokumentálták-e? ( vérzés mértéke, testhőmérséklete, laborvizsgálatok stb.)

6. Szülés után kb. 5 órával milyen jelentősége van egy közel 40 fokos láznak, mennyire szokványos ez szülés után, utalhat-e fertőzésre, a szakma szabályának megfelelően vizsgálták, illetve értékelték-e ezen tüneteket, megfelelő volt-e a terápia? Megfelelő, hogy a lázas állapot észlelését kővetően csupán 16 órával történjék meg az antibiotikum adás? Tekinthető-e késlekedésnek, ill. a korábban megkezdett, széles spektrumú antibiotikum adásával megmenthető lett volna a néhai élete?

7. Milyen magyarországi gyakorlata van a különös ok nélküli műszeres méhűri revisiora? Az indokot, azaz az indikációt fel kell –e tüntetni? Megtörtént-e ez jelen esetben? A beavatkozást követően a tankönyvi leírásnak megfelelő antibiotikum adásának elmulasztása hogyan minősíthető, és hogyan minősíthető abban az esetben, hogy a beavatkozás után néhány órával 39,9 fokos láz jelentkezik?

8. A méhizomzatban talált nyoma és e mögött fellelt bolyhos jellegű szövetmaradvány lehetett-e bakterális góc, vagy ezen terület fertőzöttsége a fixálatlan méh állapota miatt alakult ki?

9. A méh eltávolítása után a szakma szabályainak megfelelően történt-e annak tárolása, ill. szövettani vizsgálat küldése? A szakmai protokoll kötelezően előírja-e ilyen ( problémás) esetben az eltávolított szerv szövettani vizsgálatát, megfelelő tárolását?

10. A méhüregben látott Gram pozitív Streptococcus felhők tömeges előfordulása létrejöhetett-e a méh 3 napon keresztül fixálatlan állapotban történő tárolása miatt, vagy ez a fertőzöttség már az anya életében fennállhatott, a szülést követő állapot súlyosbította, okozva ezzel a szülés napján fellépő igen magas lázat?

11. Mivel magyarázható a gyulladásos sejtes reakció majdnem teljes hiánya a megállapított bakterális fertőzés és szövetelhallás ellenére?

12. Az újszülött szepszise összefüggésben állt-e az anya halálát okozó szepszissel?

13. Miben látja a szakértő a szokványostól eltérő gyermekágyas időszak lefolyását. A rendelkezésre álló iratokból, leletekből, a decursusból fellelhetőek-e ezen jelek? Véleménye szerint a megtett intézkedések a szakma szabályainak megfelelőek voltak-e?Elfogadható-e, hogy a 16 órakor észlelt 39,9 fok, majd a 17 órakor (?) leírt 37,7 fok után további lázmérés hajnali 3 óra 35 percig nem történt, illetve ezt követően, a beteg haláláig nincs bejegyezve újabb lázmérési adat?

14. Megfelelően történt-e hajnalban a jelentkező ( és addig is folyamatban tartó) vérzés, vérezgetés diagnosztikája és ellátása? Ha az ismételt vérzéskor nem próbálkoznak ismételt abrázióval, hanem elvégzik az azonnali méheltávolítást, növelte volna-e ez a néhai esélyét a túlélésre? Milyen jelei voltak ekkor a DIC-nek? Történtek-e erre valamilyen vizsgálatok, illetve ezek eredményét helyesen értékelték-e, megfelelő intézkedések történtek-e?

15. Összességében Greiner Eszter terhes gondozása során, szülése, illetve a szülés utáni időszakban történt-e szakmai mulasztás, szabályszegés, illetve a dokumentáció vezetése a szakmai előírásoknak megfelelően történt-e? Akár szakmai ellátásban, akár a dokumentációban esetleges fellelhető mulasztás összefüggésbe hozható –e a sértett halálával? Amennyiben a kórház részéről mulasztás történt milyen intézkedést javasol?

Jó kérdések, amelyeket nehezen lehet megválaszolni. Azért vannak olyan férgek, akik a megmagyarázhatatlant is megmagyarázzák. A sok együtt dorbézolt orvos és egyéb kongresszus, az egymás futtatása jól összezárja ezt a megélhetési galerit. Halandó embernek itt nincs esélye, hiszen ezek egymásból élnek. Ma Te hibázol, holnap én, ha Fejér megyében eltesznek műhibával láb alól egy kismamát, majd Komárom-Esztergom megyéből valaki visszasegít. Jól ki van ez találva, kéz-kezet mos mocskos világukban. Csak a temetőben szaporodnak a következmények nélkül meggyilkolt áldozatok. Mert nem lehet ezt másnak mondani, kegyetlenül, gondatlanságból, sarlatánságból elkövetett véres gyilkosság.

Greiner Tamás

Szepszis, a Bumm-kanál és a betadinos öblítés hiánya

1

A fenti sorok nem egy olasz western filmre rímelnek, hanem egy magyar horrorra. Sajnálatos, hogy pár sarlatán kéretlenül főszerepet osztott családunknak ebben a tragédiában.

Szepszis

A szepszis vagy vérmérgezés a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció (angolul: Systemic inflammatory response syndrome, SIRS), melynek hátterében fertőzés áll. A szepszis súlyos, potenciálisan életveszélyes állapot, mely során a gyulladásos válasz kontrollálatlan, ezért a szervezet magát is károsítja, a folyamat végül többszörös szervi elégtelenségbe (angolul: Multiple organ failure, MOF) torkollik. Ezt a reakciót akár egyes kórokozók, akár azok mérgező termékeinek a vérkeringésbe jutása okozza. A kórokozók leggyakrabban baktériumok, de lehetnek vírusok, gombák és egyéb mikrobák, például protozoonok. Ha a szepszis kritériumai mellett szervi elégtelenség is kialakul, súlyos szepszisről, ha pedig tejsavas acidózis vagy intravénás folyadékpótlással sem korrigálható hipotenzió (vérnyomáscsökkenés) kíséri, akkor szeptikus sokkról beszélünk.

Méhűri műszeres (Bumm-kanalas) merénylet   Dr. IVÁNYI PÁL

„Nem érdekes, mások mit gondolnak, ha tudod, hogy igazad van.”

(Dan Wells)

Ideje tiszta vizet önteni a pohárba, nem szabad mellébeszélni. Méhlepény darabot hagyott bent dr. Iványi, a Bumm-kanalas vizsgálattal meg megnyitotta Eszter szervezetét a fertőzés előtt. Főleg úgy, hogy a protokollként előírt jódos betadinos öblítést nem végezte el (!), ezt igazolja az általa írt orvosi dekurzuslap.

Azt állítják a lepény június 28-án, 11:10-kor távozott, épnek írták le, a burkot pedig hiánytalannak.

Ellentmondd, hogy ez után-pontosan nem jelölt időpontban-méhűri betapintást végeztek. Ennek indokaként-szokatlan írásképpel-„idős, harmadszor szülő nő” olvasható. Az „idős, harmadszor szülő nő” semmiképpen nem képezi indikációját egy méhűri betapintásnak, főleg nem-nőgyógyászati alapok nélkül- a jódos betadinos öblítés nélkül, ami egyébként a fertőzést hivatott megakadályozni. Ebben az esetben nem volt hivatott, mert nem lett elvégezve.

Az abrasiót (méhkaparás) június 29-én,  04:50-kor elvégezték: a leírás szerint „minimális” kaparék ürült, kevés, retencióra utaló anyaggal, ezt szövettanra küldtük.

Azt gondolom innentől kezdve minden laikusnak is érthető, hogy Eszter miért kapott vérmérgezést, mi váltotta ki a többszörös szervi elégtelenséget. Elfogadható-e büntetés nélkül az, hogy Eszternek június 28-án 16 órakor mértek 39,9 fokos lázat, majd 17 órakor (?) 37,7 fok, utána június 29-ig, 3 óra 35 percig nem történt lázmérés? Ez egyébként Dr. Jónás utólagos bejegyzése, ami nem más, mint az orvosi lap meghamisítása! Véleményem szerint akármit mond, nem volt ideje a „betegekkel” foglalkoznia, mert 3 óra 35-ig nem történt lázmérés!  Ez pontosan 11,5 óra, a 39,9 fokos láz megjelenésétől.

Ismét kérdezem: ennyi sarlatánság elfogadható-e büntetés nélkül?

Szerintem nem, ezért számtalan kérdés jogos, amelyekre Dr. H. L. Fejér megyei osztályvezető főorvos, megyei szakfelügyelő hazugsághegyekkel válaszolt meg. Dr. H. L. esetében az a kérdés: az osztályán, ha műhiba történik, ki az orvosszakértő?

Lehet Esztergomból jár vissza a kölcsönkenyér? Kéz-kezet mos?

Ezért nincs min csodálkozni.

De erről később!

Greiner Tamás

Sarlatánok elleni bizonyítékok ( meghamisított lázlap)

0

Sarlatánok

0

Azt gondolná az ember, hogy a XXI. században a szülés olyan rutin dolog lett, mint egy vakbélmûtét vagy mandula eltávolítása. Nem is betegként tekintünk az állapotos kismamákra, hiszen, ha nem lennének a nagy t u d á s ú s z ü l é s z - n õ g y ó g y á s z o k , a k k o r  i s megszületnének azok, akik a jövõnket és örömünket biztosítják. Ebbõl adódik, hogy más orvosok, például belgyógyászok, idegsebészek agysebészek más szemmel tekintenek jól keresõ "kollégáikra".  Minden laikus is tudja a XIX. Század közepétõl, Semmelweis Ignác felfedezése óta, hogy a vérmérgezésre nagyon kell vigyázni. Érthetetlen, ha egy kismama napjainkban vérmérgezésben meghal. Az orvostudomány mai fejlettsége, a több dimenziós ultrahang, az orvosi laborok modern felszereltsége, a széles spektrumú antibiotikumok mellett jogosan gondoljuk, hogy ilyen már nem fordulhat elõ. Nem is, csak abban az esetben, ha a hozzá nem értés (sarlatánság) és hanyagság együttállása megvalósul.

Eszter ezért halt meg.

Sarlatán=szemfényvesztõ, szélhámos. A népi szótár a rossz hírû/ dolgát nem jól végzõ orvost hívja így, az ilyen dolgokban nem hívõ a természetgyógyászokat is annak nevezi.

Sarlatánok!

Higgyék el nem túlzás ezt állítanom. Többet is tennék, de nem akarok tényleg becsületsértő lenni. Minden hátráltatást, betartást az ő szemszögükből megértek, hiszen nehéz lesz megmagyarázni a Bíróság elõtt, miért nem nézték a majd, 40 fokos láznak az okát? Lázcsillapítót adtak Eszternek és magára hagyták még 12 órán keresztül. Egy orvos nem látta, nem kontrollálta. Akkor próbálkoztak a hanyagok, amikor már szinte visszafordíthatatlan volt a fertõzés terjedése. A vizsgálatra átadott anyagokat fixálás nélkül adták át, hogy ne lehessen pontos diagnózist felállítani. Ez a bizonyítékok megsemmisítése. Prosectúrára adták fixálatlanul a kivett szerveket, hogy ne lehessen azonosítani egyértelmûen a baktériumokat. Okirat-hamisítások sokasága fedezhetõ fel az orvosi lapokon, írásszakértõ is megállapította. Ápolási lapon: - láz kikaparva, próbálkozás az eltüntetésre, mert az is bizonyítja a szeptikus lázmenetet.

Szepszis esetén, azaz ha a baktériumok betörnek a vérkeringésbe, a lázgörbe szabálytalan, nagy ingadozásokat mutat, ez a szeptikus láz.

A szeptikus lázmenet oka az időszakonként jelentkező bacteriaemia (nagy mennyiségű baktérium kiáramlása a gyulladt gócból a szervezetbe, a vérpálya útján). Haemocultura-vizsgálat végett vért venni a bacteriaemia időszakában kell. Tekintettel arra, hogy a láz a baktérium-kiáramlást követi, a vérvételnek a lázas állapot előtt kell megtörténnie. Vagyis figyelni kell a lázmenetet, és a várható hőkiugrás előtt kb. fél órával kezdve 10 percenként kell vért venni. Amikor elindul fölfelé a hőmérséklet, az az előtti utolsó mintát kell elküldeni a laboratóriumba.

Bizonyítékok:

http://felelnetekkell.blogger.hu/2015/02/20/sarlatanok-elleni-bizonyitekok-meghamisitott-lazlap

Greiner Tamás

Pótmagánvád a Tatabányai Városi Bíróságon

0

A büntetőeljárásban a pótmagánvád előterjesztésére 2009. augusztus 14. napján került sor, húzzák az időt évek óta, határidőket egyszerűen nem tartanak be, érdemi eljárást késleltetik. Tudni kell, hogy a jogainkat próbálják minden eszközzel korlátozni, kirívó eljárási késedelem részesei vagyunk.

A Törvényszék elnök-helyettese a panaszok egy részét hivatkozva a bírák függetlenségére és arra, hogy ezek a jogorvoslati eljárásban sérelmezhetőek elutasította, megállapította azonban, hogy az eljárás során tapasztalt és sérelmezett késedelmek a bíróságok rendkívül leterheltsége mellett sem indokolhatóak és felhívta az eljáró bíró figyelmét a határidők fokozott megtartására. (Közben vélhetően ennek hatására az eljáró bíró is helyt adott az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásnak saját hatáskörben.)

A bíróság 2013. június 27. napján tartott az ügyben tárgyalást, melyet elnapolt és rendelkezett két, korábban már meghallgatott tanú ismételt idézéséről, ennek oka megjelölése nélkül.

Az új tárgyalást 2013. november 05. napjára tűzte.

A bíróság 2013. szeptember 05. napján értesítette a feleket, hogy a tárgyalást elhalasztja, majd a felek kézhez vehették a Tatabányai Járásbíróság Elnöke 1.B. 606/2009/119 számú végzését, melyben a folyamatban lévő ügyben megállapította illetékessége hiányát és a – a már befejezés előtt álló ügyet - áttenni rendelte az Esztergomi Járásbírósághoz.
Az esztergomi járásbíróság minden bírája elfogultságot jelentett be, hisz vagy minden vádlottat, vagy azok rokonait ismerik. Majd visszakerült A Tatabányai Járási Bírósághoz, ahol egy másik bírónő előröl kezdte tárgyalni az ügyet, melyet az előző bíró akkor hagyott abba, mikor már ítéletet kellett volna hirdetnie!

Az ismételt, újból kezdett tárgyalás megtörtént, 2014 júniusában, majd a következő tárgyalási napot 2014. október 29-ére tűzték ki. Előtte a tárgyalást hivatalosan lemondták, és e tárgyalási napot áttették december 3-ára.

December másodikán egy ismeretlen telefonszámról (!) lemondták a tárgyalást, majd a tárgyalás napján vettem át a postástól azt a tértivevényes levelet, melyet 1 nappal a tárgyalás előtt adtak fel a tárgyalás elmaradásáról.

Új dátumként 2015. április 20. –át célozták meg, mely ténykedéssel szinték átlépték a fél éves tárgyalások megengedhető számát, melyből következően immár harmadszor (!) kezdik előröl a tárgyalást. Ezt már semmilyen véletlen műve magyarázkodás nem képes felül írni, bármely gondolat ellenére ez teljesen szándékos időhúzásnak és a végeredmény megszületésének szabotálásának tudom csak betudni.

Mondhatom azt is: nincs Magyarországon igazságszolgáltatás!

Greiner Tamás

Van-e valóban független orvosszakértő?

0
Büntető feljelentést tettem a rendőrségen, pedig tudtam, hogy a 
rendőrségnél majd’ kivétel nélkül mindig nyomozást megszüntető 
határozat születik. Egy sikertelen büntetőeljárás
 döntően befolyásolja Magyarországon a polgári eljárást, így többször
 meg kell gondolni,
 hogy erre az útra lép-e az áldozat vagy hozzátartozója. Hiszen a 
sikertelen büntetőeljárás
 után a nyomozást megszüntető határozatot a kórházi biztosítós
 jogászok, lobogtatják, 
hogy semmi hiba nem történt itt, miről beszélünk?
Ennek ellenére, mivel velem és családommal az igazság, büntető
 feljelentésem is megtettem
. Tudom azt is, hogy Magyarországon hiába dolgozik 80 rendőrorvos,
 ő nekik nem feladatuk
 az orvosi műhibák vizsgálata. Ez meggyőződésem, hogy súlyos 
hiányossága országunknak,
 hiszen a független igazságügyi orvosszakértők döntő többsége
 elképesztően elfogult az
 orvoskollégák javára. Olyan véd- és dacszövetségben tevékenykednek, 
amely elképesztő. 
 Az igazságügyi orvosszakértők orvosok, így az orvos társadalom
 hierarchiájába tartoznak. 
Az ő kandidatúrájukat orvosok bírálják el, a professzori kinevezésüket 
professzorok 
szavazzák, vagy nem szavazzák meg, publikációjukat orvosok küldik,
 vagy nem küldik 
nyomdába, ráadásul nagyrészük az Orvosi Kamara tagja.
Véleményem szerint a rendőrségnek kellene lennie olyan rendőrorvosainak,
 akik elsősorban
 rendőrök, mert amíg tovább passzolják az ügyeket a „független”
 igazságügyi orvosi 
szakértőknek, addig 95 %-ában –vagy több %-ban-olyan határozatok 
születnek, hogy
 semmi orvosi hiba nem történt, Kihagynak jelentős megtörtént 
eseményeket, vagy 
elbagatellizálják azokat. Így születnek olyan szakértői vélemények 
többségben, melyek 
sunyi alattomos módon kikerülik a lényegeket, így a rendőrségnek sem 
áll módjában
 vádat írni az ügyészség felé.
Csak gondoljunk bele az esetemben, kik fognak Berbik Dr., és osztálya,
 beosztottjai ellen
 lépni, amikor Berbik is szakvéleményező, az orvosi hierarchia 
csúcsragadozója?
Az államigazgatási eljárás 34.§-a azt írja elő: az eljáró szerv-jelen 
esetben a 
rendőrség- szakértőket foglalkoztat, akkor kér föl külső szakértőt, ha
 magának nincs ilyen.
 A rendőrségnek vannak ilyen szakértői, mégis az esetek döntő 
többségében, tovább adja 
az ügyet az igazsági orvos szakértőknek. Az áldozatok vagy
 hozzátartozóik meg
 belefáradnak a több évig tartó hercehurcába, és kevés ember bírja 
idegekkel és
 elsősorban anyagiakkal ezt a kilátástalannak tűnő szélmalomharcot.
A rendőrorvos ne vizsgálódjon, mert abból még ügy lehet, ha viszont az
 igazságügyi orvosszakértő fölmentő véleményt formál, akkor nincs több
 munka,
 meglehet hozni a megszüntető határozatot. Ez így kényelmes nekik az
 esetemben is,
 elvégre Dr. Berbikékkel nem akar senki újat húzni. 
Esztergomban meg főleg nem!

Pedig Eszter halálát a gyilkosoknak meg kell magyarázniuk! USA-ban
vagy nyugati
 jogállamban már nem praktizálnának és a kérdés, csak az lenne, hogy 
maradhatnak-e 
szabadlábon?
 
Greiner Tamás 

Véres a kezetek sarlatánok!

0

 

2007. Július 2.

„Ha egy arc rácáfol a szavakra, az arcot kérdezzük. Elég egy hamis tekintet, egy elpirulás, egy arcizom elnyomhatatlan megrándulása, és már tudjuk. Rájövünk a képmutatásra vagy az álságos beszédre, és előttünk a meztelen igazság.”

(Julian Barnes)

Ideje feljelentést tenni, hiszen egyik orvos sem őszinte. Beszédes az arcuk, Dr. Iványi Pál mismásol, bár ő arcán látszik valami megbánásféle. Dr. Jónás László, az ügyeletes orvos 2007. június 28-29.- én, ő hárít, semmit nem tud, mivel nem is tett semmit a lázas Eszterem érdekében. Hírlik, aki nem az ő betege, az jobb, ha nem szorul ellátásra. Eszter sem volt beteg, csak megszülte harmadik gyerekünket!  Dr. Berbik István viszont védi a mundért, keményen, hiszen ők nem lehetnek hibásak. Ez jelentős presztízsveszteség lenne, ő, ezt nem engedheti meg magának, hiszen ő: BERBIK! Az ismert, feleségről elhíresült!  A nagy…Ezért süllyedhetett odáig, hogy azt mondta a második tárgyaláson, hogy a „pénz hajt Eszter halála ügyében”. Jellem bemutató mondat. Ekkor még össze voltam törve, de legszívesebben erre a mondatára megragadtam és szemébe vágtam volna: ember, kapj a fejedhez! Egészségesen ment be szülni Eszter, ti meg egy nap alatt kivégeztétek!

Hányingerem van, mikor felkeresem az esztergomi rendőrséget, büntető feljelentést tenni! Busz vagy villamosvezető tesz hasonlót és meghal valaki a rábízott utasokból, hivatalból indítják el a büntetőeljárást, viszont az esztergomi orvosok, mintha Istenek lennének! Nem azok, hiszen „Isten adhat és elvehet életet, de Ti nem!”

- Halljátok gyilkosok? Ti, nem…

Ismerem Esztergomot, olvasmányaimból, hallottakból, hogy orvosi műhibás perben, mindig megpróbálják lebeszélni a feljelentőt.

Rendőrök gondban

Esztergom kisváros, mindenki ismer mindenkit. Kiváltságos, ismert emberek sokkal többet tehetnek meg, mind az egyszerűen halandók. Ha meg ilyen a rendszer, a kivételezettek, akár a gyilkosok, megúszhatnak bármit.

Magyarországon sok orvosi műhiba történik, de az ebből folyó büntetőeljárás, per, elenyésző. A rendőrök (!), ügyvédek beszélik le az áldozatokat és a hozzátartozókat az eljárások megindításról, kiváltságosok egyesek, főleg egy kisvárosban, mintha Istenek lennének! Pedig nem azok.

Tudom, hogy az államigazgatási eljárásba beletartozik az öngyilkosság, a munkabalesetek és az orvosi gyógykezelés során bekövetkezett halálesetek, valamint a halál nélkül is az esetleges orvosi műhiba. Most sajnos nem erről van szó, hiszen Eszter nincsen, orvosi műhiba sorozat meg, sok-sok, egyértelmű bizonyítékkal felhatalmaz, hogy világgá kiáltsam: Véres a kezetek sarlatánok!

Greiner Tamás

A leleteket miért kellett megsemmisíteni?

3

„A bűn mindent beszennyez. Mindent elborító bűz ez, megrontja a szeretetet, megfertőzi a házastársak szobáját, az újszülöttek bölcsőjét, még a napmelegben bágyadozó virágokat, még a rügyeiket fakasztó fákat is. A föld úszik ebben a tisztátalanságban, melynek legkisebb cseppjéből is gyalázat virága sarjad.”

(Emile Zola)

A 2008. szeptember 27-én elkészült szövettani lelet szerint 1.5 ml szürkésbarnás kaparék, továbbá 13X19X17 cm-es terhes méh és jércetojásnyi jobb petefészek ill. függelék érkezett vizsgálatra, július 2. ill 3-án, utóbbi fixálatlanul (!), azaz formalinba nem helyezve.

A kaparékban a mikroszkóp alatt vizenyősen fellazult simaizom-elemek mellett vérzésekkel tarkított „nekrotikus terhességi szövetmaradványok” látszottak, utóbbiakban nagy tömegben mutatkoztak Gram pozitív baktériumfelhők, főleg coccus láncokból és csoportokból. A PAS festés egy-egy kisebb érben, „fibrinmirigy rögképződést” mutatott. Mindez alapján gyulladást véleményeztek. A méh hátsó falában egy 3,5X3,5 cm-es submucosus myoma-göb volt, a méh fala átlagosan 3 cm vastag, belfelszínén 1-2 cm vastag, fellazult decidua, a myoma mögött a fundusban „bolyhos szövetmaradvány” is mutatkozott. A méh falán folytonosság-megszakadást, sérülést nem írtak le. A cervix területében bevérzések voltak, ezek mellett a mikroszkópban gyulladásos beszűrődés is látszott, itt is voltak tömeges, Gram pozitív coccus láncokból, szőlőfürtökből álló baktériumfelhők. A méhben másutt kiterjedten vizenyős fellazulást, szövet-nekrózist, a kis erekben nagyszámú coccust látták. A „ bolyhos” területben is nekrotikus terhességi szövetmaradványok látszottak, vizenyős fellazulással és coccusok tömegével. Mindezek alapján kiterjedt vizenyővel, szövetnekrózissal járó bacteriaemiát véleményeztek, azzal a megjegyzéssel, hogy a gyulladásos sejtes reakció „szinte teljesen” hiányzik. A petefészekben kiterjedt vizenyős fellazulás és foltozottan bevérzések látszottak, amik a vélemény szerint DIC részjelenségének megfelelnek.

(A meghallgatási jegyzőkönyvekben is szerepel utalás arra, hogy a műtéti preparátumokat több napig formalin nélkül, szobahőmérsékleten tárolták…)

A fent hivatkozott orvosi iratok szerint az újszülött ( Greiner Ramóna) az 5. életnaptól magas CRP ( 85) miatt Claforan-t és Gentamycin-t kapott. Vizelettenyésztése negatív lett (vizeletében antibiotikum volt), a köldökéből E. coli tenyészett. A kórlefolyás 07. 02. 14:30-as bejegyzése szerint „új információ, hogy anya halálának a hátterében szeptikus folyamat állt.”

Mi történt, magyarra fordítva

Leegyszerűsítve elmondanám, hogy mindenki értse. Gyulladás, vérmérgezés végzett Eszterrel, amely a nem körültekintésnek, kielégítő kezelésnek köszönhető.

Több orvos balfaszsága, bűne kellett hozzá, hogy szeretett feleségem meghaljon. Méhlepény darabot hagyott bent Iványi, ebből kifolyólag a vérmérgezés olyan kémiai folyamokat indított el, amelyet a Bumm kanalas vizsgálat csak felgyorsított. Ez a felesleges beavatkozás, Eszter szervezetében megnyitotta a fertőzés tovább terjedésének lehetőségét. Dr. Iványi olyan méhüri betapintást végzett, amit az általa kiállított papírok nem igazolják! A főbűne, hogy a jódos betadinos öblítést ez után nem végezte el. Ezt az orvosi papírok igazolják, hiába szeretne szóban máshogy emlékezni! Az ügyeletes Jónás, nem ismerte fel, hogy antibiotikumos kezelést meg kellene kezdeni, nem érdekelte Eszter, mert nem az ő betege volt. Dr. Jónás, mivel Eszter nem az ő betege volt, június 28. 16 órától (ekkor Eszternek 39,9 fokos láza volt) június 29. 03. 35-ig, több mint 11 órán keresztül nem nézett Eszterre. (Ezt igazolja az orvosi dekurzus lap, amelynek utólagos meghamisítását a Hatósági írásszakértő igazolta.) Berbik, asszisztált emberei sarlatánságához és a bizonyítékok megsemmisítésének kísérlete, a kórlapok meghamisítása mind az osztályáról állít ki bizonyítványt, arról nem is beszélve, hogy milyen összefonódásai vannak a „független” orvos szakértőkkel, szakfelügyelőkkel!

De erről majd később!

Greiner Tamás

Véleményük szerint

0

Elindulhassunk egy úton, és mindenki tisztán láthasson, kell a bűnösök véleménye.  Ez nem más: mint érthetetlen magyarázkodás! Nem lehet elfogadni Magyarországon, hogy azt akarják bizonyítani a vétkesek az igazságszolgáltatás hathatós közreműködésével, hogy „természetes dolog a szülésben való elhalálozás”. A zárójelentést nyilvánosságra hozom, hogy utána rá tudjunk mutatni hibáikra, bűneikre, felelőtlenségükre!

Nem leszek kíméletes, ők sem voltak.

Az Esztergomi Kórház Szülészet-nőgyógyászati Osztálya szerint a kórlap és zárójelentés szerint. Szószerinti idézetek:

2007. június 28-án idős többedszer szülő nőként vették fel Greiner Esztert, 5 perces fájásokkal, utalva arra, hogy a szülés várható ideje: július 17.

A felvételi szülészeti lelet: koponyavégű fekvés, 2 ujjnyi méhszáj, álló burok, jó magzati szívhangok, fájások 5 percenként.

A dokumentáció kórlefolyásra vonatkozó bejegyzései szerint ezen a napon Eszter 8:30-kor került a szülőszobára, ekkor 36, 8 C fokos testhőt mértek, majd előkészítés után 8:50-kor burokrepesztés történt, és tiszta magzatvíz ürült.

9:25 kor 3 percenként jelentkeztek az erősödő fájások, és ezekkel szinkron magzati bradikardia jelentkezett. A vajúdó testhőmérséklete ekkor 36, 8 C colt. A főorvosnak jelentettek, az ismételt flow normális keringést mutatott.

10:15 kor az orvos megjelent. Ekkor spontán rendeződő, részben szinkron, részben korai jelleggel 170/min alapfrekvencia mellett II-III. típusú, 110-100/ min-ig terjedő DIP-ek jelentkeztek. A méhszáj 3 ujjnyi volt. Ismételt ultrahang a fej-nyak szögletben ábrázolta a köldökzsinórt, ugyanakkor az áramlás jó volt. A rendelésen a gyógyszerek adása, CTG monitorizálás szerepel.

10:23-kor a rendelt gyógyszereket ( iv. 1a Diaphyllin, Dextrose, „ a Atropin) megadták, vénabiztosítás céljából 1000 mg Ringer infúziót kötöttek be.

10:35-kor 3 perces fájások, tachicard magzati szívműködés ( 170/min).

10:45-kor eltűnt a méhszáj, ekkor jó szívhangokat írtak le, nyomattak és 11:00-kor megszületett a 3050 g tömegű, élő érett leány, Apgar 9/10 értékkel.

A lepény 11:10-kor távozott, épnek írták le, a burkot pedig hiánytalannak.

A szüléssel kapcsolatban 100 ml-es vérveszteséget dokumentáltak.

Megjegyezendő, hogy a fenti időrenddel ellentétben a CTG regisztrátumon 9:40 előtt láthatók a 100-120 közötti lassulások, a 9:40-11:00 közötti szakasz nem szerepel, majd a 11 :00 óra utáni szakaszon láthatók a 70-90 közöttig terjedő lassulások, és 11:20-kor a rendelt gyógyszerek megadására utaló bejegyzés.

Ez után-pontosan nem jelölt időpontban-méhűri betapintást végeztek. Ennek indokaként-szokatlan írásképpel-„idős, harmadszor szülő nő” olvasható. E beavatkozás során észlelték, hogy a méh üres, sérülést nem találtak, a méh jól kontrahált. Nagy feltárásból ép cervix és boltozat látszott, vérzés nem mutatkozott. A véna-fenntartó infúzió folyt. Spontán, tiszta vizelet ürült. A beavatkozással összefüggésben antibiotikum adás, jódos betadinos  öblítés melynek ilyen műtétkor az elvégzése  kötelező nincs rögzítve.

Az infúziót 13:10-kor hagyták abba, a branült átmosták. Az eddigi időszakot zavartalannak találták, áthelyezték gyermekágyra. Kóros vérzést nem észleletek, a vérnyomás rendben volt (120/80 Hgmm). És hőemelkedés ( 37.1 C fok) rögzítettek.

Ezt követően azonban a dekurzus-kórlap-csak 16:00-kor tartalmaz bejegyzést: eszerint a testhő 39 C fok, kevés vérzés volt észlelhető, és az orvos lázcsillapító ( Algopyrin ill. Demalgonil) adását rendelte.

Ki kell emelni, hogy itt-ismét eltérő írásképpel, nem új sorban, hanem a sor végére tűzve-szerepel egy 17:00 órai bejegyzés is, 37,7 C fokos hőmérsékletről.

Erre a napra vonatkozóan több orvosi bejegyzés nem készült, a lázlap fénymásolatának lázgörbéje pedig értékelhetetlen (bár leginkább szkeptikus lázmenetre emlékeztet).

Az ápolási lap a 06:00-18:00 közötti időszakról azt rögzíti, hogy 39,9 C fokos volt a láz, és az Algopyrin beadását követő kontrollmérés-amelynek időpontja nincs megadva-39,5 C fokot mutatott. Ezután-az éjszakai bejegyzés szerint-a betegnek panasza nem volt, a testhőmérséklete „este 37,7-re lement”, éjjel viszont rosszul lett, sokat hányt, és erős vérzése támadt.

A következő orvosi bejegyzés ezen másnapra virradó éjszakán, július 29-én 03:35-kor kelt: eszerint nagyobb, darabos véralvadék ürült, benne kevés cotyledoval, a méh jól involált, a vérzés „ minimális” volt ( alig olvasható), a testhő pedig továbbra is magas 38,5 C fok. Ekkor jelentettek, dr. Iványinak, majd Dicynone és Oxitocin tartalmú infúziót adtak. A beteg általános állapotára, az ápolási lapban rögzített tüneteire (rosszullét, hányás) viszont nincs semmilyen utalás itt, és az Augmentin neve sem vehető ki-bár a rendelkezésünkre bocsátott fénymásolat alja hiányos.

(Megjegyezendő az is, hogy a rendelkezésünkre álló napi ápolási lapok és a lázlap sem tartalmazzák a fentebb idézett szakértői véleményben hivatkozott 1.2 g Augmentin intravénás beadásának 03:35-ös időpontját.

Ezen antibiotikum beadását az iratok közt szereplő, az adott időszakra vonatkozó ápolási lap 28-i éjszakai rovata (18:00-06:00) egyáltalán nem említi, csak a másnapi, 29-i ápolási lázlapban szerepel a gyógyszernév és mennyiség.)

Ezután 04:10-kor „továbbra is a megszokottnál bővebb vérzés”-t találtak, a méh jól involált. Ultrahangvizsgálat történt, ami a „méh űrében” egy kb. 18 mm-es, retenciónak tűnő képletet mutatott. Az oxytocin infúzió folyt. A beteg vérnyomása alacsony volt ( 90/60 Hgmm), érverése 90/ min. Sürgős vérképet kértek, alvadási faktorokkal, vért rendeltek, és az ultrahang-leletre figyelemmel abrasióhoz készültek. Az ekkori testhőmérsékletről nincs adat.

A laborlelet szerint (mintavétel 04:26-kor) a CRP emelkedett ( 169, 7 mg/l, a referencia-tartomány: 8 alatt) fehérvérsejt-szám viszont nem ( 4,5 G/l). A vörösvértestszám még referencia-tartományban ( 4,3 T/l), a hemoglobin-koncentráció és a hematokrit csökkent ( 100g/l, ill 30%), vérlemezke-szám igen alacsony ( 67 G/l).

Az abrasiót 04:50-kor elvégezték: a leírás szerint „minimális” kaparék ürült, kevés, retencióra utaló anyaggal, ezt szövettanra küldtük.

A dekurzus szerint 05:00-kor továbbra is bőséges vérzés ürült az uterusból, a vérnyomás alacsony ( 100/? Hgmm) volt, az érverés 90/ min. Jelentés történt az ügyeletvezetőnek, a rendelés: Nalador. Jelentettek a főorvosnak is, a rendelés: Nalador, tamponálás, transzfúzió.

05:20-kor a vérzés csak kissé csillapodott a gyógyszer és a tamponálás ellenére, és az ultrahang vizsgálattal retenció látszott ( ez is alig olvasható).

05:30-kor a vérzés ismét erősödött, ekkor ismét jelentettek a főorvosnak: „ Bejön, transzf. Tovább, Nalador” és ekkor méheltávolításhoz készültek.

05:50-kor „Tekintettel a shockos állapotra és nem csillapítható méhvérzésre, azonnal laparatomia végzendő, vérbiztosítás, konzílium.”

Az őrzőlap szerint 05:30-kor a vérzés közepesen erős, a vérnyomás alacsony ( 80/ 60 Hgmm), az érverés 98. Infúzióban folyik a Nalador, és 1E „A pozitív” vért kap a beteg.

Az 5:45-ös bejegyzés szerint a nyomókötés ellenére bőséges a vérzés.

8:50: „műtőbe visszakerül” bejegyzés.

A műtéti leíráson óra, perc megjelölés nem szerepel. Egy lapon, egymás alatt olvasható, fent az „Első abrosió”, alatta az „alsó med. laporotomiából végzett hysterectomia” leírása. Előbbi szerint Bumm kanállal choriodec. Jellegű kaparékot nyertek a méhűrből, jelentős vérzés nem jelentkezett.

Utóbbi szerint „a műtét eleje óta észleljük, hogy a beteg vére nem mutat alvadási jeleket.” A jobb adnexumban szövődményként almányi haematoma keletkezett, emiatt adnexectomiára is kényszerültek.

Az altatási jegyzőkönyv fénymásolata sem tartalmaz óra, perc adatokat.

Eszter a műtét után altatva, intubálva 09:55-kor kerül az intenzív osztályra.

Az itt készült zárójelentés szerint az eseménytelen szülés után belázasodó, prostpartum vérzés miatt abrasión is átesett betegnél jelentkező bőséges hüvelyi vérzés uterus-atanoia gyanújára utalt. A méheltávolítás már sokkos állapotban végezték. DIC lehetősége miatt a vérpótlás mellett plazmát is adtak. AZ FFP hatására az egyértelműen DIC-re utaló véralvadási paraméterek javuló tendenciát mutattak, majd ismét romlani kezdett a vérkép, és a vérgáz-értékek súlyos acidózist mutattak. A „megkezdett” antibiotikus kezelést kiegészítették. Azonban a HCO3 adás, az agresszív folyadék-és ionterápia, ill. a transzfúzió, az alvadási faktor pótlás ( FFP), és a trombocyta szuszpenzió adása ellenére sem stabilizálódott a beteg állapota, ARDS alakult ki, így a „kezelés 5. órájában”, 13:13-kor elhunyt.

A halált véleményük szerint magzatvíz embólia talaján kialakult DIC és következményes többszervi elégtelenség okozta.

-Ez alapján szorulniuk kellene a bűnösöknek, de még mindig semmi. Ennyit ér egy anya élete? Akkor jöjjön tételesen, folytatásokban a hibáik sorozatának felsorolása, ami felér-véleményem szerint- többszöri gyilkosság elkövetésével!

Greiner Tamás

Ennyi az élet ?

2
2007. Június 29.   
 Madárcsicsergős reggelre ébredtem, boldogan,
 1 napos a kislányom. Biztos voltam benne,
 hogy Eszter kipihente magát, rendben vannak a
 dolgok, lázát levitték és jól aludt, 
ahogy Ramóna is. Szentendrére indultam csomagoló 
anyagért, hajnalban, hogy reggel
 7 órára itthon legyek! Eszti telefonja kikapcsolva, 
arra gondoltam, talán alszik?
 Fél hétkor, mikor már visszafele tartottam majdnem 
Dobogókőnél jártam,
 amikor Dr. Iványit csörgettem, az ő telefonja is
 kikapcsolva. Ekkor sem gondoltam semmi
 rosszra, aztán telefonhívás érkezik! Árúval felpakolva
 érkeztem a kórházba, hiszen szóltak:
 hogy baj van, menjek be! Rohantam! Iványi szavai 
mázsás súlyként hatottak,
 derült égből a villámcsapás. Rohangálás, zűrzavar,
 majd kilenc óra fele hozták
 ki Esztert a műtőből, intubált állapotban, 
eszméletlenül, és vitték át az intenzív osztályra. 
  Műtő, vérpalackok, ideges nővérek, siető orvosok,
 intenzív osztály. Arra sincs időnk,
 hogy kérdezzünk. Mi folyik itt? Mi van Eszterrel?
 Ezer kérdés tódul a fejemben,
 legszívesebben berontanék, de biztos tudják bent,
 mit csinálnak!
Telik az idő, de minden olyan gyorsan. Még
magunkhoz sem térünk,
 közlik magzatvíz-embólia, gyors lefolyású, ami 
ellen nem lehetett tenni. Fájdalmas,
 érthetetlen szavak, rövid, húsbavágó mondatok:
 ESZTER MEGHALT. Június 29-én, 13 óra 13 perckor.
...
Sötétség.
-Miért? Miért kell 34 évesen meghalni, hiszen minden
 rendben volt? Még percekkel,
 órákkal ezelőtt is, hiszen ebben a tudatban voltunk.
 Egy villanás, aztán?
Mintha leforráztak volna, szédelgek, nem értek 
semmit, hogy lehet ez? 
Mit tettem, milyen bűnt követtem el, hogy ilyen
 fájdalmat kell elviselnem? És a fiúk?
 Őket miért bünteti a magasságos? Értelmetlen 
kavargó kérdések, nem is tudom felfogni,
 hogy nincs szerelmem, életem párja, gyermekeim 
anyja. Ez csak egy rossz álom,
 mindjárt jön az ébredés és kiderül, minden rendben.
 De nem!
Ébredés helyett a valóság fájdalmas. Gondolatok, 
kérdések ezerszámra,
 nincs logikus magyarázat semmire. Ha meg végig 
gondolom a dolgokat, egyértelmű,
 emberi végzetes emberi mulasztásnak kellett 
történnie. Mit tegyek? 
 Miért volt lázas Eszter, miért nem múlt az, miért volt
 gyengébb, mint fiaink születésénél?
 Borzalmas gondolatok fejemben, de tudom, érzem,
 hogy valami csúnya dolog történt 
és ez vezetett Eszter halálához. Mi jön most, mi vár
 ránk?
 Pillanatok alatt omlott össze minden, Ramóna is 
veszélyben. 
Életveszélyes állapotban szállítják Budapestre, akkor 
nem magzatvíz-embólia végzett
 Eszterrel? Mi történt? Valami gyulladás, amit nem 
kezeltek? Mit tegyek?
 Életünk romokban, Eszter nincs már, és Ramóna?
Senkinek nem kívánom ezeket a perceket, órákat, 
napokat, bár az idő elteltével,
 nem tudom megmondani, mikor jobb? Nincs olyan.
 Szerettem, voltak terveink,
 amelyek egyik pillanatról a másikra 
elvesztek…sötétség, nincs válasz.
Greiner Tamás
 

Menjünk sorban

0

„Ahhoz, hogy a gyerekek fölnőjenek, nem kell külön szoba, mindegyik szobába külön tévé, a gyermekneveléshez család kell.”

(Papp Lajos)

Amikor minden rendben, jó dolog, amiért érdemes élni. Van jelen, szép az ismeretlen jövő és csak egy kislány hiányzik a családból. Tamás és Krisztián gyermekünk után, feleségemmel, Eszterrel, szerettük volna, ha jönne a kislányunk. Boldogok voltunk, örömmel tekintettünk az előttünk lévő napokra, hiszen Tamás és Krisztán születésnél semmiféle probléma nem adódott. A választott orvosunkkal dr. Iványi Pálhoz és dr. Berbik István osztályvezető főorvossal is jóban voltunk, így biztosak voltunk, semmiféle gond nem lehet.

Eszter a fiúkkal foglalkozott, a családot egyben tartotta, míg én a munkával, a gyarapodással foglalkoztam. Jól kiegészítettük egymást, nagy volt a szerelem, a szeretet átjárta a családot. Együtt voltunk egyek, ismertük egymás vágyait, gondolatait, terveztünk. Szépen éltünk, még szebb jövő várt ránk. Nem láthattuk, mi várhat ránk és erre fel sem lehetett készülni. A 2007-es nyár változékony volt Magyarországon, de jó idő köszöntött júniusban Esztergomra. A családunk legalábbis így érezte, mosoly volt az életünk. Munka volt a megrendeléseknek köszönhetően bőven, de ha Esztert kellett vinni terhes gondozásra, vizsgálatra, mindig időt szakítottam, hiszen ugyanolyan örömmel vártuk a harmadik gyermekünk érkezését, mint az elsőt vagy a másodikat. Eszternek nem volt nehéz állapotossága, ezért semmiféle komplikációra nem készültünk. Úgy voltunk, mindegy, hogy lány vagy fiú a harmadik gyermekünk, csak egészséges legyen. Azért kislánynak jobban örültünk volna, de egyikünk részéről sem volt ez presztízskérdés.

2007. Június 28.

Reggel Eszter szólt, úgy érzi itt az idő. Ezért negyed kilenckor az összekészített csomagjával, bevittem a kórházba. Rövid vajúdás után délelőtt 11 órakor megszületett kislányunk, Ramóna.

A szülés után közvetlenül láttam őket, beszéltünk, aztán Esztert visszatolták a műtőbe, nem tudtam miért. Iványit idegesnek láttam, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, azt hittem minden rendben. Így jöttem el boldogan, elvégre a fiúkkal most nekem kellett törődni. Főzni kellett és elmondani jó hírt kamasz fiaimnak, van egy húguk. Délután a nagyszülőkkel, Tomival és Krisztiánnal mentünk látogatóba, mindenkinek fülig ért a szája. Feleségem, Eszter viszont nem érezte jól magát, lázra, gyengeségre panaszkodott, így nem akartuk fárasztani, nem maradtunk sokáig. Mentünk haza, hiszen volt most már mit tervezni, fiúkkal megbeszélni, miképpen lesz a közös jövőnk. Este még telefonon beszéltünk Eszterrel, gyenge volt a hangja, de biztos voltam benne, hogy holnapra jobban lesz, és csak kimerültség állhat a fáradékonyság, illetve az egyre magasabb láz mögött.

Greiner Tamás

2015. Január 29.

A nyilvánosság elé lépek

0

Ami most következik, elkerülhették volna bűnösök. De mivel patkányok voltak, én is felveszem a kesztyűt, az aljas szintjüknek válaszként szánom az igazság megjelentetését! Húzzák az időt a gyilkosok, és a velük kollaborálok! Lassan nyolc év után, újra, előröl kezdődik minden. Nem tehetek mást, mint a sok disznóságot, összefonódást nyilvánosságra hozom. Folytatásban adom közre mi történt, mivel állunk szemben. Bizonyítékként sok dokumentumot osztok meg Önökkel! Lehet nem ez a megszokott, de kezdődjön…

Nem a szakmám az írás, műszaki emberként, autótükröket gyártok, elnézést kérek, ha nem poéta nyelvezettel adom vissza életünk történetét, tragédiáját, de besokkaltam…

2007. június 28. megszületett lányom Ramóna, öröm, jövő, nagycsalád, tervek, aztán egy napra rá, június 29-én feleségem Eszter az esztergomi Vaszary János Kórház szülészetén meghalt.

-Miért?

Meggyőződésem, hogy a XXI. században ilyen nem történhet, vagy ha igen, ott emberi mulasztásnak kell történnie, nem kicsinek. Amit felelősségre vonásnak kell követnie! Közel nyolc év óta küzdök az igazamért, a mocskos módszerek, amelyekkel hátráltatják az igazság kiderülését, még jobban acéloznak.

-Ki volt?

Nem adom fel soha, ezt tudniuk kell a gyilkosoknak! Többen voltak a legnagyobb bűnt elkövetők, az orvosok közül ketten hanyagságukkal, nemtörődömségükkel vették ki a részüket a bűncselekményből, míg a főorvos kollaborált! Leírom, hiszen ez történt, hiszem, hogy Dr. Kende Péter-„Mik vagytok Ti, Istenek?” című könyve után, az én kálváriám a legnagyobb fejezet.

Családi történetünk része a könyv, sok ember, akiknek a történetét nem ismerhetjük, hasonlóan járhatott, de ők nem tudtak vagy nem mertek küzdeni.

Helyettük is az igazságért megyek előre, Magyarországnak szemléletváltásra van szüksége. Nem kell az összefonódás, a mutyi, a büntető per igazságos kimenetele motivál, hiszen a bűnt elkövető, ha orvos is, nem Isten!

Greiner Tamás

2015. január 27.

Hogy miért véres a kezetek? Így vagytok büntetlenek!!! Elkísérlek benneteket a sírig!!

3

„Míg jövőjét építettük

Sorsa el volt döntve rég.
Megkívánta, elszerette
Tőlünk a hatalmas ég.

Nem törődve semmit azzal,
Hogy szívünknek fájni fog:
Jöttek érte s mosolyogva
Vitték el az angyalok „

(Ábrányi Emil)

Hogy miért véres a kezetek?

A kezetek, hogy véres, nem lenne gond, hiszen a munkátokból adódik, de itt másról van szó. Gyilkoltatok! Még akkor is, ha arra hivatkoztok, hogy nem akartatok. Én, ezt el is hinném, de a tények makacs dolgok!

Megtettétek.

Lehet, nem a legjobb cím és finomabban kellene fogalmaznom, de nem tehetem. Ezzel tartozom az anya nélkül felnövő Ramóna lányomnak, fiaimnak, Tominak és Krisztiánnak! Eszter emlékéről, nem is beszélve!

Elvégre most is a legnagyobb problémátok, nehogy az igazság kiderüljön, napvilágot lásson. Mivel nem férfiasan viselkedtek, keményen kell fogalmaznom, az igazság tollért, papírért kiállt: HANGOSAN:

Véres a kezetek, mocskos a lelketek!

Tudja meg mindenki…

Greiner Tamás