Felelnetek kell!

Két könyvre való anyag gyűlt össze, lassan 8 éve nincs bűnös. Ahogy igazságszolgáltatás sem! Ez Magyarország 2015-ben...2017-ben....

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Sarlatánok, és a bírók bűnei az eljárásban!!! Beadványunk a büntető másodfokára!

0

TISZTELT TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK !


Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, Galagonyás út 15. szám alatti lakos, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében
a Tatabányai Járásbíróság 3.B. 840/2013/55 számú ítélet ellen az I.r. valamint a III. és IV. r. vádlottak tekintetében bejelentett 
fellebbezésünk részletes indokolását
az alábbiak szerint terjeszti elő:

Az I. fokú bíróság az álláspontunk szerint a hiányosan lefolytatott bizonyítási eljárást követően részben tévesen, részben iratellenesen és megalapozatlanul állapította meg a tényállást, bizonyítékokat nem és nem megfelelően értékelt, tévesen hagyta figyelmen kívül az általa csatolt szakvéleményeket, tévesen utasította el a pótmagánvádló bizonyítási indítványait és a pótmagánvádló jogait korlátozta, ezzel a teljes körű bizonyítás lehetőségétől megfosztotta, tévesen értelmezte a szakértők bevonásával és szakvélemény értékelésével kapcsolatos jogi lehetőségeket, mely alapján megalapozatlan és felülbírálatra is alkalmatlan döntést hozott.
A bíróság tényállása az alábbi megállapítások tekintetében megalapozatlan: 1. Az I. r. vádlott által elvégzett Bumm kanalas beavatkozás során a fertőtlenítés elmaradása nem állapítható meg. A Bumm kanál révén fertőzés nem kerülhet a szervezetbe. A magánszakértői vélemények – e körben is – a bíróság által nem ismert adatokon és tényeken alapulnak.
A beavatkozás leírása nem tartalmaz semmilyen utalást a fertőtlenítés megtörténtére, semmilyen dokumentum, műtéti leírás nem igazolja ennek elvégzését. Erre egyetlen adat van: az ezen mulasztás miatt felelősségre vont I.r. vádlott szóbeli nyilatkozata.
Álláspontunk szerint a fertőtlenítés elmaradása a bizonyítás adataiból megállapítható.
A pathológiai szakvélemények alátámasztották azt, hogy a fertőzés élő szervezetben keletkezett, melyet az ítélet 14. oldala az egyik szakvélemény kapcsán elfogadott tényállási elemként idézett is, majd ennek ellentmondva több helyütt már az elfogadott bizonyítékokon alapuló tényállás körében azt rögzítette, hogy a „gyulladásos, sejtes reakció teljesen hiányzik”  ( ítélet 25. oldal alja és 27. oldal utolsó előtti bekezdése ). 
Ezen ellentmondás feloldására a bíróság semmit nem tett meg, a pótmagánvádló ezzel szemben bizonyította, hogy a bíróság által elfogadott szakértői vélemények megalapozatlanok e körben, ellentétben állnak a szakmai irányelvekkel, szakmai szabályokkal.
A beavatkozás szakmai- foglalkozási szabályrendszere a szakirodalomban és a tankönyvekben rögzítésre került, mely elsődleges bizonyíték, még a szakvéleményeket is megelőzően ugyanis míg ez előbbi egy objektív és az egyedi ügyektől független szabályrendszer együttes, addig a vádlottakkal igen jó munkakapcsolatban lévő szakértők „vádlottakat mentő” igyekezete igen jól tetten érhető volt a szakértők tárgyalási magatartásából, akik kollégaként viselkedtek a vádlottakkal és többször lenéző, kioktató stílust vettek fel a pótmagánvádló képviselőjének törvényben biztosított kérdésfeltevési jogának alkalmazása során, holott egy igazságügyi szakértővel szemben elvárás a független és objektív szakvélemény adás és független és objektív viselkedés az eljárás résztvevőivel szemben.
A foglalkozási szabályokat nem a munkaköri leírások, SZMSZ és folyamatszabályozások rögzítik, hanem jogszabály.
Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.
A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”( Ezt támasztja alá az Eütv. 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)
A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik. A szabályrendszereket a szakirodalom, tankönyvek sora tartalmazza, melyek évtizedek óta azonos szabályokat tartalmaznak.
A pótmagánvádló az egyes vitatott szakértői megállapítások kapcsán tételesen felsorakoztatta az egyes tényállási elemek körében a szabályrendszerek együttesét, szövegkiemelővel kiemelve azon szabályokat, amelyet a vádlottak az eljárások során megsértettek, amelyek igazolják, hogy a vitatott szakértői megállapítások ellentmondanak ezeknek a rögzített szabályoknak. Ehhez képest a bíróság ítéletében azt állapította meg több helyen, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta, hogy a vádlottak milyen szabályokat szegtek meg ( ítélet 31 és  34 oldal).
A pótmagánvádló előadta a tényállás körében, hogy ki milyen szabályokat szegett meg.  Igazságügyi szakértői véleményt csatolt, melyben a szakértő leírta, hogy ki milyen szabályt szegett meg. Szakirodalmat csatolt, melyben kiemelte, hogy az adott beavatkozásra milyen szabály van – és megjelölte, hogy ezt a szabályt a műveletet végző vádlott nem tartotta be.  Vajon ehhez képest milyen konkretizálást várt volna el a továbbiakban az I fokú bíróság?
A Bumm kanalas beavatkozással kapcsolatosan több magánszakértői vélemény született. Ellentétben a bíróság megállapításával nem a pótmagánvádló által előadott adatok alapján, ( ahogy erre alapozva ezen bizonyítékok értékelését és figyelembevételét a bíróság kizárta, azaz a bizonyítékokat jogsértően lesöpörte az asztalról - ítélet 20 oldalának levezetése ) – hanem a kirendelt orvosszakértők által is tanulmányozott metszetek alapján, azaz objektív minta megtekintése alapján – mivel a bíróság a minta megtekintését a magánszakértők részére is biztosította.
Erre figyelemmel a szakértők nem kritikát, általános véleményt, kritikai szintű szakmai álláspontot rögzítettek a pótmagánvádló ismeretlen tartalmú előadása alapján, hanem igazságügyi szakvélemény készítettek pontosan ugyanazon adatok és tények alapján, mint a bíróság által kirendelt szakértő.
Így megalapozatlan  és jogsértő a bíróság azon eljárása, hogy ezen szakvéleményeket nem értékelte, ezekről már eleve kimondta, hogy a „ pártatlanság, objektivítás tőlük nem várható el és nem érhető tetten” ( ítélet 20 oldal 2. bekezdés ). Ezzel a bíróság önkényesen kirekesztett több bizonyítékok az értékelendő bizonyítékok körében, ezen bizonyítékokat nem értékelte, nem ütköztette az egyéb bizonyítékokkal, az ellentmondások feloldására nem tett meg semmit. Sőt ehhez képest a szakmai irányelvekkel ellentétes szakértői megállapításokat kritika nélkül elfogadta.
Ezen az eljáráson is pontosan látszott az a vélemény, amit a II. r. vádlott képviselője a tárgyaláson a pótmagánvád intézményével kapcsolatosan levezetett, ami alapból megkérdőjelezi annak az eljárási jogait, aki – bár a jogszabály ezt lehetővé teszi – de a hatóság által megszüntetett büntetőeljárás után még merészel vádat emelni és képviselni.
Annak ellenére, hogy a Be. általánosságban is megfogalmazza, hogy a pórmagánvádlót az ügyész jogai megilletik a tárgyaláson, nemigen találkoztunk még olyan eljárással, ahol az ügyészt a bíróság ennyire korlátozva volna az igazság kiderítésében, ahol a  nyomozó hatóság vagy az ügyészség által beszerzett szakvéleményt ennyire figyelmen kívül hagyták volna, ahol ezen a szakvélemények még arra sem voltak méltóak, hogy a  benne foglaltakat a bíróság értékelje, ütköztesse, azaz az eljáráshoz méltóan komolyan vegye. 
A bevont magánszakértők igazságügyi szakértők. A szakvéleményük tekintetében pontosan ugyanolyan szakmai követelményeknek kell megfelelniük, mintha a bíróság rendelte volna ki őket, annak ellenére, hogy magán felkérésre, egy laikus személy eljárását segítik. Ez utóbbi körülményt a bíróság figyelembe veheti, ha a szakmai szempontokban kifogást talál, de az eljárást nem fordíthatja meg akként, hogy a megbízás jellege miatt a szakmai szempontokat már nem is értékeli.
A pathológus szakvélemények tekintetében ráadásul a szövettani minták adták az adatokat, azon minták, amit a bíróság tett hozzáférhetővé, ennek ellenére a szakvéleményeken a bíróság nemes egyszerűséggel átlépett.
A szakvélemények megállapításai:
Dr Kindler Miklós:
Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a bahériumfelhök tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak. Ezek keringés mellett keletkeztek.
Dr Kaiser László:A méhbe történő behatolás a szülést követően fertőző forrás, s hogy ezt jelen esetben követte-e helyi kezelés - nem tudom.
A szövettani leletek közül a méhkaparókban (1g42l07) levő nekrotikus sejtek, decidua illetve az abban látható tömeges neutrophil egy része a szövetek lebomlását, céIzó élettani jelenség" ugyanakkor azt megállapítani, hogy esetleges eszközös behatolás révén bejutott kórokozókra adott válasz sejtjei lehetnek-e, már közöttük kizárni nem lehet. Több meghallgatott is jelzi, hogy baktérium jelenléte természetes a női külső genitális traktusban. Ez véleményem szerint is helytálló, de a tömeges baktérium jelenléte, melyre a lelet utal nem normális jelenség
Értelmezésem szerint a kaparékban levő baktériumok egy korai szepszis forrást jelezhetnek,Baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros. A tömeges baktérium és gyulladásos sejtek jelenléte a méhszáj területén egy gyulladásos reakciót takar. Ez klinikai képében sepsis formájában manifesztálódhat.Saját gyakorlatom, hogy baktériumok jelenléte az endomeriumban még kis számban sem része egy normál szülést követő folyamatnak. Jelenlétük arra utal, hogy ezek közvetlenü1 a szülést követő időszakban kerülhettek mind a terhességi kaparékba mind az uterusba.
Véleményem szerint a sepsis a méhűri betapintás után induló folyamat lehetett. Ezt több napig célzottan kell kezelni, a folyamat elhúzódó lehet, de ez a gyors lefolyás esetén arra van gyanúm, hogy egyéb folyamat jelen esetben az uterusból eredő vérzés is szerepet játszhatott ebben a nagyon gyors lefolyásban ós a halál kialakulásában.
Dr. Szakál Gergő:
A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. A mintában rothadásra utaló jelek nincsenek  illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen ún. baktériumfelhőt képezve, mely élő, megtartott szövetrészletekkel függ részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumfelhők nagy valószínűséggel élőben keletkeztek, a szaporodás élő szervezetben történt. 
A szöveti reakció hiánya véleményem szerint nem összeegyeztethetetlen a sepsissel. ….. Sepsist ugyanis a baktériumoknak, azok sejtfalának vérbe történő kerülése önmagában is kiválthat, a baktériumok által termelt toxinok is okozhatnak reakciót, illetve a szervezet korai immunválasza sokkal összetettebb annál, semhogy a granulocytás reakcióból következtetni lehessen a válaszra, annak mértékére. Kezdődő sepsis esetén klinikai vizsgálatoknál is a szérumból kimutatott fehérjék (CRP, PCT, vérsüllyedés) irányadóak, nem pedig a keringő fehérvérsejtek száma, mivel ez jórészt az előbbi laboratóriumi értékekhez (s így a septicaemia első tüneteinek megjelenésekhez képest) késleltetetten kezd el emelkedni. 
A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. 
Azt, hogy pontosan milyen baktériumról van szó, és hogy mi volt a behatolási kapu, nem a szövettani vizsgálat hivatott eldönteni, de egyaránt okozhatta a jelzett méhűri revisio során a nem megfelelő sterilitási szabályok betartása, valamint a magzatvíz terhesség során beállott fertőződése. Mindhárom szakértői vélemény egyezően azt állapítja meg, hogy a metszetek alapján élőben keletkezett gyulladásos sejtes reakció megállapítható, az egyik szakértő ennek keletkezését is leírja, mely alapján a keletkezés időpontja a méhűri revízió lehet ( mivel mindenki kizárta a magzatvíz fertőzöttségét).
Ehhez képest a bíróság iratellenesen rögzíti, hogy a patológus szerint a gyulladásos sejtes reakció szinte teljesen hiányzik ( 25 és 27 oldal ) és ebből az iratellenes megállapításból következtet arra, hogy a beavatkozás során nem lehetett fertőzést okozni.
A foglalkozás  írott szabályai a méhűri beavatkozás során:
XIII. Lampé László Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat Részletes Szülészet 2.  Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó 1992.  XIII/208old. A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. 
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/628old.A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemi szervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77oldA műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
A méhűri beavatkozás végzésének foglalkozási szakmai szabályai azonosak a méhűri betapintás és a lepényleválasztás esetén. 
V. Lampé László  Szülészet Nőgyógyászat  Műtéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/197old.A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak. 
Minden esetben kötelező a jódvizes öblítés, melyet a I. r. vádlott elmulasztott megtenni, ezt a dokumentáció és a későbbi események is alátámasztják.
Javallat az öblítés mellett az antibiotikum adása is, melyet az I. r. vádlott szintén nem tett meg. 
XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.  XLVI./74old/  A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve 2. átdolgozott kiadás Semmelweis  kiadó Budapest 2002 XVII/496old Leválasztás utána méhet hideg jódos vízzel átmossuk. Lepényleválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni. 
I. Lampé László Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/196old  :A méh kiürítése után a méhűrt 1-2 liter jódos meleg (45-50 celsius fokos) vagy hideg (10-15celsius fokos ) vízzel átöblítjük ( 1 liter steril vízre 1 evőkanál tinct. Iodi. )Erre a célra kitűnően megfelel a Bozemann—Fritsch-féle kettős furatú katéter, amelynek belső csövén a méhbe jut a fertőtlenítő folyadék, külső járatán pedig visszafolyik(9.8.ábra)  Az infekció leküzdése—vagy megelőzése – érdekében indokolt a lepényleválasztás után 3-5 napig antibiotikumot és méhösszehúzó szereket( pl. 3.szor 20 csepp Ergam) adni.
A beavatkozás elvégzésének eszköze ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni.  
Ezzel kapcsolatban tett ítéleti megállapítás – mely szerint „lehetetlen, hogy a Bumm kanalas beavatkozástól kerüljön toxikus schock szindrómát okozó fertőzés az édesanya szervezetébe” – megalapozatlan és szakmai álláspontokba is ütközik. Az ezt megállapító szakvélemény ( Jaklovics ) megalapozottságához, objektivitásához kell, hogy ezt követően nyomatékos kétség férjen, de ezzel kapcsolatban a bíróságnak nem keletkezett olyan benyomása, hogy az „objektivítás nem érhető tetten” benne. Ez pedig egy jogsértően véghezvitt, okszerűtlen bizonyíték értékelés.
A szakirodalom pontosan lépésről lépésre leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012 II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!! a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet. 
I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old  Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/642old  Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/482old És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat olt be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI. kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664old.Mindennemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old. A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./596oldA gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.
XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.  XL./141old/  Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.
Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény. 
Ha a betapintás után láz jelentkezik, antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.
2. A szakirodalom itt már említi a tényállás szempontjából az okozatosságban következő elemet, a lázat, mely tekintetében is részben iratellenes, részben megalapozatlan és téves a bíróság tényállása és következtetése. Téves és iratellenes az a megállapítás, hogy a III. r. vádlott a beteglapokból nem rendelkezett olyan információkkal, melyből arra kellett volna következtetnie, hogy a sértett külön figyelmet és ellátást igényel illetve a sértettet súlyos fertőzés támadta meg.  Téves az a megállapítása, hogy az első magas láz után a beteg láza lement  és csak este tért vissza és az injekció után orvosilag elfogadott tartományba tért volna vissza. Téves az a megállapítás, hogy a magas láz észlelése kapcsán szakmai szabályszegés és mulasztás nem következett be. Téves, hogy további vizsgálatok ne lettek volna szükségesek. Téves az a megállapítás,, hogy a gyermekágyas fokozott észlelése az I. r. vádlott utasításának hiányában a III. és IV rendű vádlottnak ne lett volna kötelezettsége. Téves, hogy az utólagos beírásnak a láz tekintetében ne lenne büntetőjogi szempontból jelentősége.
A láz mértéke és a lázmenet tekintetében a bíróság tényállása iratellenes.
Tény, hogy 16 órakor történt egy nagyon magas 39,9 fokos érték mérés, mely a szakirodalom azaz a szakmai irányelvek szerint már nem tekinthető semmiképpen „kifáradásos láznak”, így azt ezt megállapító szakvélemények megalapozatlanok, szakmaiatlanok, az az orvos aki ezt feltételezi az a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja és könnyelműen bízik a mulasztása következményeinek elmaradásában.
A magas láz a szakemberek megítélése szerint is kiemelkedő és nem várt értékű volt.
Simon Judit " nem volt rosszul, visszafeküdt, majd nemsokára mentem a lázmérővel, ami mindig 16.00 órakor történik. Az Ő hőmérséklete 39 C fölött volt, pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy ez nagyon magas láz, ezért abban a percben kerestem az osztályos orvost, még lázmérővel a kezemben mentem és  értesítettem.. 
Bár a betegnek erős vérzése támadt és a kezelő személyzet által is észlelt és jelzett és a kezelő személyzet számára is szokatlan magas láz keletkezett, a bíróság szerint nem volt teendő ebben az ügyben Igaz a tanú ezen nyilatkozatát a bíróság nem is értékelte, sőt a vallomását úgy összegezte, hogy „a sértett nem emlékezett átlagostól eltérő dologra”Ez a megállapítás iratellenes.
A sértett emlékezett átlagostól eltérő dologra, azonnal – nyomban lázmérővel a kezében – értesítette az orvost, mert pontosan tudta, hogy nem egy kezelést nem igénylő kifáradásos lázzal, hanem egy súlyosabb helyzettel szembesült.
Ruzsáné Nagy Krisztina – tanú sem tartotta szokványnak az állapotot:Mielőtt kitoltam volna a gyermekágyas részlegre…. Vérnyomását és testhőmérsékletét ellenőriztem, a vérnyomása normális volt, a hője 37,I C fok, ami teljesen normális. Ezt azért jegyeztem meg annyira, mert délután mikor nagyon magas láza lett, meg is lepődtem, hogy lehet, hiszen normális testhőmérséklettel toltam ki.
A lázcsillapító beadása után a sértett lázát visszamérték. Az igaz, hogy a hője csökkent, az nem, hogy a láza lement, mert ekkor is 39,5 fokos volt és a későbbiekben – hajnalig – az orvosi dokumentációk igazolása szerint újabb lázmérés nem történt, azaz nem volt megállapítható, hogy a sértett láza lement volna. A 37,7 érték nem létező lázmérés „eredménye”.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csak azt lehet megállapítani, hogy a 39,9 C láz csillapítását követően a hőmérséklet 39,5 C ra csökkent ( ellentétben a bíróság által elfogadott tanú vallomásokkal ez még mindig magas lázérték volt és nem hőemelkedés – ítélet 15 oldal első bekezdés. a bíróság számos esetben a bizonyított tényekkel szemben a tanúk vallomását fogadta el, így pl  a lázmenet vonatkozásában ) és hajnali 3 órakor 38, 5C –ot mértek. Ennél több adat nem bizonyított.
A csatolt írásszakértői vélemény szerint a Napi ápolási lapon az éjszakai hőmérsékletre vonatkozó érték javításra került és a lap utólagos bejegyzést tartalmaz.
Ez az utólagos javítás hogy-hogy-nem éppen azt az adatot rögzíti, melyet a bíróság alkalmasnak talál a vádlottak felelősségének kimentésére.
Az utólagos javítás tényét maga a III. r. vádlott is beismerte, így tehát ez bizonyított.
Védekezésébe azt állította, hogy az utólagos beírás 19 órakor történt véletlenül 17 órás adatot feltüntetve, amely azonban téves volt, állítása szerint a valós időpont 19 óra volt. Ezt a bíróság elfogadta, holott ezen állítást maga az okirat szerkezete teszi elfogadhatatlanná.
Ha valaki rendesen megnézi a manipulált dokumentumot, akkor megállapíthatja, hogy a bejegyzés nem történhetett 19 órakor, hanem csak a hajnali 4 órás események után, azaz már a halálos eredmény ismeretében. Ez már önmagában elfogadhatatlanná teszi vádlott védekezését és megalapozatlanná azt a bírósági megállapítást, mely szerint a leplezés cselekménye a vádlott vonatkozásában ne lenne bizonyított ( ítélet 18 oldal ). Ha ugyanis valóban 19 órakor történt volna a bejegyzés, akkor semmi akadálya nem lett volna azt új sorban kezdeni – ahogy vezetni szokás egy dokumentációt – nem pedig benyomorítani a felelősséget mentő bejegyzést egy sor végére, ahogy az írásszakértő is megállapítja.( Az utólagosan bejegyzett rész „ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” ) 
A beírás akkor történt, amikor már a 3 órás bejegyzés ott volt és az megakadályozta, hogy új sorban, szépen kiírva az információt a vádlott felvezesse az adatot. Tehát a bejegyzés módja igazolja, hogy a következő bejegyzés megtörténte után került a dokumentációra, azaz nem volt 19 órás mérés, nem volt 19 órás adat, nem is mértek a sértettnél ekkor lázat.
A betétlap önmagában, mint okirat igazolja,  ( javított, a 9. sorban, a 11-17 sorban ) azt a  pótmagánvádlói állítást, hogy nem az elfoglaltság miatti későbbi és nem 19 órás dokumentálásról, hanem az irat utólagos „feljavításáról” van szó az események lefolyásának ismeretében,  a felelősség mentése érdekében.
Ha a javítás nélküli lapot a napi ápolási lap adataival is összevetette volna a bíróság akkor megállapítható a behúzott lázmérési darabszámok alapján, hogy a lázmérések száma a javítás nélküli okirattal van szinkronban, tehát a vádlottak védekezését maga az okirat cáfolja.
Az hogy igazoltan manipulált okiratot a bíróság ítélkezés alapjául elfogad jogsértő joggyakorlat, ezek szerint nem kell más tenni, mint a mulasztás eredményének ismeretében el nem végzett beavatkozásokat tudni kell jól dokumentálni, akár nyilvánvalóan utólagos bejegyzéssel és ebben az esetben a bíróság ez alapján fog állást foglalni abban a kérdésben, hogy az Eütv rendelkezései teljesültek –e, a vádlottak a szakmai szabályai szerint jártak-e el,  a megfelelő dokumentálás a foglalkozási szabályszegés alól is mentesíthet.
A javított érték figyelmen kívül hagyása azért lényegi kérdés, mert ha ilyen mérés nem volt, akkor a szakvélemények értékelése is gyökeresen más fordulatot kell, hogy vegyen, hiszen a szakértők által olyan sokat emlegetett második láz nem a hajnali 38,5 fokos láz volt, hanem a korábbi 39, 5 fokos, azaz a beavatkozás elmulasztása a foglalkozási szabályszegés elkövetése már du. 17 órától megvalósul.
A polgári bíróság által beszerzett független és jelen eljáráshoz is csatolt szakvélemény ezzel kapcsolatos hiányosságokat is rögzíti:

A Győri Ítélőtábla a polgári eljárás során maga is  hiányosnak értékelte a jelen ügyben aggálytalannak minősített szakvéleményeket és a II. fokú eljárás során bizonyítás kiegészítést rendelt el, a szakértők egy részét meghallgatta.
dr. Simon Gábor szakértő a monitorizálás körében a II. fokú eljárás során a tárgyaláson nyilatkozatot tett, hogy 39, 9 fokos láz esetén nyomon kell követni a beteget, azaz 1-2 óránként lázat kell mérni és ismételt láz tapasztalása esetén, vizsgálatokat kell végezni, akkor már antibiotikumos kezelést is kell alkalmazni.
Ez annál is inkább így van, mert az ebben az eljárásban is sokat emlegetett ún két lázas elmélet ( tehát, hogy csak a második láznál kell beavatkozni ) az előzmények nélküli szülésre irányadó, ha volt méhűri beavatkozás – Bumm kanalas is ide értendő – az esetben az előzményre figyelemmel már az első magas láz azonnali beavatkozást igényel. 
Ebből a szempontból érdektelen a második láz. ( csatolva Papp Zoltán tankönyvi idézete ) Ebben az előzményes esetben tehát nincs jelentősége a második láznak, hiszen már az első magas láz jelentkezésekor infectióra kell gondolni és beavatkozás szükséges- ez a legnagyobb gondosság szakmai alapkövetelménye, azaz a foglalkozási szabály.
Ha azonban még ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor sem megfelelő a szakértők levezetése az egy láz nem láz teóriával:
A többi kirendelt szakértő valamennyi megállapítása azon alapul, hogy volt 37,7 fokos mérés, ha nem volt, akkor a megállapításaik megalapozatlanná válnak. Mivel ilyen 37,7 fokos lázérték mérés nem volt, így a 17 órakor visszamért 39,5 érték az irányadó az intézkedések megtétele körében, ez második láz és minden olyan intézkedés megtételét igényelte volna, melyet egyébként valamennyi szakértő a második  láz észlelése esetére már előír.
A pótmagánvád álláspontját támasztja alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy „ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést …. hanem  csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”  A bizonyítékok alapján – ellentétben az I. fokú ítéletben írtakkal – az állapítható meg, hogy ugyan a III. r. vádlottban felmerült egy fertőzés lehetősége semmit nem tett.  A tőle elvárható körültekintést elmulasztotta és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a sértett halálát.
Annak ellenére, hogy   a III. r.,  és IV. r. vádlott tudtak arról, hogy a szülés során Bumm kanalas beavatkozás történt és a betegnek ezt követően pár órával szokatlanul magas láza lett, mely fertőzésre is utalhatott ( idáig a III. r. vádlott is eljutott a gondolatébresztésben )- a III. r. vádlott a láz lehetséges okainak kiderítésére kezelésére, elhárítására semmilyen intézkedést nem tett, - vizsgálatokat nem rendelt meg, - a beteg ellenőrzését nem igazították a szokásostól eltérő kezelést igénylő betegek észleléséhez, pl a IV. r. vádlott elmulasztotta a beteg 1-2 óránként szükséges monitorizálását  - nem vették az előzményi körben figyelembe, hogy a beteg szülését követően méhűri beavatkozáson esett át, ennek következményeként értékelhető a lázas állapot,  - nem tettek meg semmit annak érdekében, hogy a már kialakult a fertőzést megállítsák, - nem vizsgálták szepszis és véralvadási zavar lehetőségét.
A pótmagánvádló e körben is igazságügyi szakvéleményt csatolt a szakmai elvárás és a mulasztás igazolására, dr Vajda György szakvéleményét sem vette a bíróság figyelembe. Reá is irányadónak tekintette az ítélet 20. oldalán a magánszakértői véleményekkel kapcsolatos levezetést.
Alapvetően téves a bíróság azon alapvetése, hogy a magánszakértők a pótmagánvádló előadása alapján készítettek volna szakvéleményt. Egy magát valamire tartó szakértő ilyen munkát nem is vállalna. Jelen esetben a szakértők igazságügyi szakértői minőségükben készítettek véleményt, melyre szigorú szabályok vonatkoznak. A szakvéleményt ugyanazon orvosi dokumentáció alapján készítették, mint a kirendelt szakértők. Nem általánosságban véleményeztek, kritizáltak, hanem az orvosi dokumentációk alapján vizsgálták, hogy a szakemberek a foglalkozási szabályoknak eleget tettek-e.
Nem is értelmezhető a bíróság azon megállapítása, hogy „negatív véleményt és utólagos kritikákat” ( ítélet 20 oldal) fogalmaztak csak meg, ez a pejoratív megjegyzés már eleve utal arra, hogy hogy a közelített a bíróság ezekhez a bizonyítékokhoz, ami nem utal független és elfogulatlan bizonyíték értékelésre. megalapozatlan az a megállapítás is, hogy ezek nem szakvélemények, hanem vélemények, ugyanis a magánszakértői vélemények hangsúlyozottabban eleget tesznek annak a követelménynek, hogy álláspontjukat indokolják és szakmai hivatkozással alátámasszák, ezzel szemben pl Jaklovics Ferenc legnagyobb érve a kifáradásos lázzal kapcsolatban az volt, hogy ő már látott olyat. ( az nem zavarta, hogy a szakirodalom tömege ezzel ellentmond )
Iratellenes tehát az  a megállapítás is, mely szerint a bíróságnak arról sem volt tudomása, hogy milyen adatokon és tényeken alapulnak a megállapítások, mert egyrészt a patológus szakvélemények éppen a bíróság által rendelkezésre bocsátott metszeteket értékelte, dr. Vajda György pedig a bíróságra csatolt orvosi dokumentációkat illetve a beszerezett szakvéleményeket véleményezte, nem a pótmagánvádló előadását.
Az sem igaz, hogy a pótmagánvádló pernyertessége érdekében jártak volna el és az objektívitás tőlük nem várható, mert ez egy prekoncepció, hogy aki fizet, annak zenélnek, holott egy igazi szakértő ilyet nem engedhet meg magának. De akkor egy rendőrség vagy ügyész által felkért szakértő sem lehet megfelelő, hiszen a rendőrség és ügyészség fizeti a vád megalapozottsága érdekében és ezzel a hozzáállással a bíróság mintegy jogalkotó szerepben kizárja általában a magánszakértői vélemény beszerzésének és felhasználásának lehetőségét, holott a bírósági gyakorlat szerint ilyen vélemények az eljárásokban felhasználhatóak.
Bármely szakvéleményt megalapozott indokkal és nem prekoncepcióval lehet kizárni a bizonyítékok köréből, ellenkező esetben a bíróság a jogtalanság talaján áll.
A szakértői vélemények – szintén ellentétben a bíróság álláspontjával – indokolt, szakirodalommal alátámasztott választ adnak arra, hogy milyen konkrét szabályt szegtek meg a vádlottak,  állást foglalnak abban a kérdésben,  hogy mi olvasható ki a dokumentumokból, mit ír elő a foglalkozási szabály és mit tettek vagy nem tettek meg ebből a vádlottak.
A bíróság sommásan, érdemi értékelés nélkül azt állapítja meg, hogy a munkájuk „ nem szakvélemény” ( ítélet 20 oldal utolsó bekezdés), a pótmagánvádló a legnagyobb tisztelettel azt állapítja meg, hogy ez nem bizonyíték értékelés, hanem megalapozatlan, indokolás nélküli, önkényes bizonyíték kirekesztés.
Jogsértő volt, hogy ezeket a bíróság csak okirati bizonyítékként és nem szakvéleményként vette figyelembe és nem ütköztette őket az egyéb szakvéleményekkel.
Arra kényszerítette a pótmagánvádlót, hogy szakmai kérdésben laikusként gyakorolja perbeli jogait a kirendelt szakértőkkel szemben, nem kapott lehetőséget arra, hogy a vád alapjául szolgáló szakvéleményt, szakvéleményként sorakoztathassa a bizonyítékok körébe.
A szakvélemények az alábbi, a tényállás szempontjából jelentős elemeket állapították meg és az okozati összefüggés tárgyában is véleményt formáltak:
dr Vajda György szakértő megállapítása  az okozatosság és a láz minősítése, valamint a foglalkozási szabályok körében:
Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye ( Bumm –kanalas beavatkozás – észrv.) önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést. Az ezt követő körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása vezetett septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta. A beavatkozásnak műtéti leírása nincs. 
Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.  Ezek nem történtek meg. 
Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.  
A Protokoll szerű antibiotikum adás jó eséllyel elkerülhetővé tette volna a tragikus kimenetelt.
Jelen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező - minden állítással ellentétes – szokványos szülés utáni láznak nevezett  39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel. Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba „hogy ez egy szokványos  szülési kifáradás „
dr. VajdaEz …… megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.
Az I. r. vádlott által elvégzett beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét a III. és IV. r. vádlott nem együttesen értékelte az előzményekkel  és ezt nem is kellett megtenniük a bíróság szerint, mert erre az I. r. vádlottól nem kaptak utasítást vagy figyelemfelhívást
A III. r vádlott orvos. Nem kell, hogy egy orvos kollégája kioktassa a szakmájáról, azt tudnia és alkalmaznia illene. Orvosként az átvett beteg orvosi dokumentációját olvasni és érteni illene, külön lábjegyzetek és figyelemfelhívás nélkül.Tudnia kellene, hogy a Bumma kanala beavatkozás milyen veszélyeket rejthet magában és ha a betegnél magas láz jelentkezik, akkor a foglalkozás szabályainak alkalmazásával illene azt végiggondolnia,  hogy a beavatkozás és a láz között okozati összefüggés áll fenn, ahogy a fentebb idézett tankönyv is mondja „A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk.”Ehhez nem kellett az I. r. vádlott.
A IV. r vádlottnak tudnia és alkalmaznia kellett volna a monitorizálás szabályait, a 39,5 fokos láz után is 1-2 óránként lázat kellett volna nérnie és az adatait az ügyeletes orvossal közölnie kellett volna. Tény, hogy ez nem történt meg, ezt az ápolási lap és a lázlap igazolja
A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az eljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete egyértelmű tünete.
Ezzel kapcsolatban a polgári eljárás során kirendelt Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI szakértő sem értett egyet a korábbi szakvélemények megállapításaival, amikor az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.
Ad6. 
Dr. Vajda György megállapítása:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.
A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. ……Nem értünk egyet, hogy az ellátás megfelelt az elvárható gondosság elvének, hiszen semmiféle diagnosztikus, vagy lényegi terápiás tevékenység a szülést követően a praeeschokos  állapot kialakulásáig nem történt. Még laikus gondolkodással is nehezen képzelhető, szakértői szemmel pedig elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy megfelelő gondossággal és a szakmai szabályok szerint nyomon követett beteg, egyik pillanatról a másikra szakszemélyzet által felismerni rendelt tünetek nélkül kerül halálközeli, majd visszafordíthatatlanul halálos állapotba.
Nem elfogadható, hogy ennek a megfelelő obszerváció mellett semmilyen jelét nem tapasztalták. Nem tartották figyelmeztető jelnek a kialakult magas lázat, melyben a 39,9 C, illetve 39 C fok között, bár számszakilag ténylegesen, de korjelző értékében jelentéktelen különbség mutatkozik csupán, hiszen normál szülészt követően eseménytelen gyermekágyban mindenképp figyelemfelhívó kellett volna, hogy legyen.
A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
Egy méhűri beavatkozást követő néhány órás időponttal bekövetkező extrém magas anyai lázat elbagatellizált. A 39.9 C láz szülés utáni kifáradásos láznak nem tekinthető.
Iratellenesen állapította meg a bíróság e körben,  hogy „nem bizonyított a rendkívüli, fokozott odafigyelést igénylő sértetti állapot”. ( ítélet 16 oldal  6 bekezdés ) Ennek az összes idézett szakirodalmi adat ellentmond. A bíróság ezzel kimondta, hogy a 39,5 fokos láz ( ami már második mérés és nem hőemelkedés, hanem magas láz ) nem indukált semmilyen orvosi beavatkozási szükségességet, de még észlelés sem volt elvárható, a beteget szerinte nyugodtan lehetett ott hagyni ahogy volt. Megalapozatlan, iratellenes, szakmai irodalom és foglalkozási szabály ellenes az a megállapítás is, mely szerint ez normál szülés utáni állapot lenne. Nem is az volt, a beteg meg is halt.
A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanú vallomása egyértelműen alátámasztott.
A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni (amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján igazoltan nem történt meg), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.
A III és IV r vádlott ezzel kapcsolatos védekezését cáfolja Muresánné Slotz Nikoletta vallomása, aki az eljárás szempontjából elfogulatlannak tekinthető, ám mind a vádlottak, mint a bíróság próbálta „nem beszámíthatónak” minősíteni.
Sajnos a II. fokú bíróságnak nem áll rendelkezésre videofelvétel a tanú meghallgatásáról, pedig igen tanúságos lenne végignézni, hogy a teljesen adekvátan, összefüggően, logikusan beszélő tanút, hogyan próbálták kikezdeni a vádlottak, hogyan próbálták bebizonyítani,   hogy a szüléstől elment az esze és azt se tudja mit beszél és az ítéletből úgy tűnik, hogy a bíróság ezt az álláspontot a vádlottak védekezéséből magáévá tette. A pótmagánvádló képviselője és kétszer szült már és emlékezet szerint egyszer sem ment el az esze,  és el tudja mondani az általa észlelt dolgokat
Muresánné Klotz Nikoletta az alábbi lényeges nyilatkozatot tette:
Konkrétan nem tudom hány óra lehetett, ráadásul az eset már több, mint egy éve volt, de pár óra múlva kezdett panaszkodni, hogy nem jó a közérzete és ő úgy érezte, hogy nagyon vérzik. Még a nappalos nővér hozott be hőmérőt a szokásos lázmérés miatt, és Eszternek ekkor nagyon magas láza volt,39 C fok feletti. Mondta, hogy valószínű, hogy a fáradtság miatt. Ettől függetlenül a nővér szólt az akkor már osztályos Szentjóbi doktornak, aki be is jött Eszterhez, megnézte a kórlapot és rendelt neki gyógyszert, de nem tudom mit, mert nem figyeltem. Ezt a nővér hozta is rögtön és beinjekciózta. Ezután nem is beszélgettünk egy darabig, hagytam pihenni, hátha elalszik. Az ágyban viszont nem sokáig feküdt, mert mindig felkelt és sétált, arra panaszkodott, hogy erős a vérzése. Mondtam neki, hogy szóljon a nővérnek vagy orvosnak, de azt mondta, hogy szerinte ez gyengülni fog, mert harmadik gyereknél normális lehet, hiszen már szült. Nem is akartam tovább ezzel zaklatni, mert nem akartam bántani, hiszen gondoltam, hogy a harmadik gyerek után ő jóval tapasztaltabb, mint én. Aztán arra is panaszkodni kezdett, hogy a gyenge görcsei erősödnek, és úgy érzi, hogy egyre jobban vérzik. Ezek között a beszélgetések és mozzanatok között egy-egy óra eltelt, mert néha azért feküdt és pihent, illetve próbálta a babát szoptatni, illetve 14.00-17.00 óra között voltak látogatóim, akikhez kimentem. Időközben megérkezett a váltás és az éjszakás nővérnek már említette, hogy többnek érzi a vérzést, mint normális. A nővér meg is nézte a vattáját, először normálisnak találta. Később megint megnézte, ekkor már mondta, hogy bővebb, mint normális és szólt az orvosnak. Úgy emlékszem ekkor kötötték be az infuziót, amiben méhösszehúzót kapott, ha minden igaz oxitocint. Amikor ez el kezdett hatni olyan görcsei lettek, hogy mondhatni fetrengett az ágyon. Kb háromnegyed óra alatt folyhatott le az infúzió, utána már nagyon rosszul volt. A kisvillany égett, én próbáltam pihenni, de hallottam a nyögéseit és sóhajtozásait és kérdeztem, hogy jól van-e. Mondta, hogy nem, ezért kérdeztem, hogy hívjam-e a nővért, amire pedig azt válaszolta, hogy igen. Be is jött a nővér, megint megnézte a vattáját, megkérdezte, hogy kér-e inni, megpróbálta megitatni, majd mivel túl soknak találta a vérzést elindult, hogy szól az orvosnak. Ahogy a nővér kiment a szobából, Eszter felült az ágyon és hirtelen sugárban hányt. ….Egyikünk sem aludt. Eszter azért mert nagyon rosszul volt, én pedig attól nem tudtam aludni, hogy nyögdécselt, sóhajtozott.
A bíróság azzal zárta ki a tanú vallomást, hogy ellentmondó tények tekintetében inkább a szakismerettel rendelkező tanúk vallomását zárta ki, holott ezek a tanúk beosztottjai a vádlottaknak, függő viszonyban állnak, vallomásuk függvénye a munkahelyük polgári jogi felelősségének megállapítása, mely legalább annyira értékelendő körülmény lenne, mint a szakember-nem szakember reláció, annál is inkább, mert a tanú nem szakmai kérdésben kell, hogy megnyilvánuljon, hanem az általa tapasztalt tények tekintetében, mely körben nincs hierarchia a tanúk között. Ez a megkülönböztetés és jogsértő.
A magánszakértő – ellentétben a kirendelt szakértőkkel, akik csak a saját sok éves ellenőrizhetetlen tapasztalataikat hozták fel indokként – szakmai álláspontra is hivatkozott, a pótmagánvádló a szakirodalmat, a tankönyvi előírásokat tételesen e körben is kigyűjtötte pontosan megjelölte, így iratellenes a bíróság azon hivatkozása, hogy a pótmagánvádló nem konkretizálta volna a foglalkozási szabályokat és szabályszegéseket. A teljesség igénye nélkül megismétlünk ezekből néhányat:

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910 XVI/664.old Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40 celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete XVIII/61old  Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis kiadó Budapest 2002.  XVII/389old   A postplacentaris szakA gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:- Általános állapot- Hőmérséklet- Pulsus szám- Vérnyomás- Légzésszám- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)- A has puhasága betapinthatósága- A húgyhólyag teltsége- Vérzés a hüvelyből- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )
IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old 
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/157old A lázas betegeket naponta legalább 4-szerorvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./198old A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát. 
Ez a megállapítás is ellentétes a szakértők nyilatkozatával, mely szerint az antibiotikum csak rontott volna a helyzeten, a bíróság meg a hivatkozás ellenére ezt bemondásra megállapította. Ezt a kérdést a Győri Ítélőtábla is vizsgálta, a szakértőket e körben meghallgatta, dr Vajda György levezette a szakértői megállapítások lehetetlenségét ( csatoljuk a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét )
IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./200old   TerápiaA súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotikum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./606old  Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést.….. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48 óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az esetek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.
XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest XLIV./961old/                          a., TherapiaMivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.
Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974. /23.old/ Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell, hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg leküzdésére.
Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975. /259old/   Szövődményes gyermekágyA gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2 celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa. 
A fenti szakmai szabályok egyikét sem tartotta be a III és IV. r vádlott, sorozatos, folyamatos szabályszegésben voltak
A beteget a III. és IV. r. vádlottak – a szokvány gyermekágyastól eltérő állapota ellenére – 16 óra és másnap hajnali 3. óra 35 perc között egyáltalán nem észlelték, állapotát nem ellenőrizték. Ezzel megszegték az észlelésre, kezelésre vonatkozó foglalkozási szabályok előírásait, a szabályszegésük következményeit azért nem látták előre, mert a tőlük elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztották és ez közvetlen ok-okozati összefüggésben váltotta ki a  sértett halálát.
Hajnali 5 órára a beteg állapota ezen mulasztások következtében oly mértékben súlyosbodott, hogy az ezt követő szakszerű orvosi beavatkozásokkal már nem lehetett a fellépő septikus shockot elhárítani, mely miatt sokszervi működési elégtelenség lépett fel és a beteg 13 óra 13 perckor elhalálozott.
Annak ellenére,  hogy a bíróság által elfogadott szakvélemények lényegi megállapítása számos helyen gyökeresen ellentétben állnak a foglalkozási szabályok írásban rögzített és igazolt tartalmával a bíróság az ellentmondás feloldására, az aggályos, homályos szakvélemények kizárására még csak kísérletet sem tett.
Az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványokat elutasította.
A pótmagánvádló több alkalommal kérte dr. Papp Zoltán szakértőkénti bevonását, aki a téma legnagyobb hazai szaktekintélye, korábbi szakértői felülvéleményező szervezet vezetője, minden szakértő az ő tankönyveire, szakmai álláspontjaira zsinórmértékként hivatkozott és az ellentmondásos részek tekintetében nyilvánvalóan segítette volna a tényállás tisztázást és az ellentmondások feloldását
Mind a szakértők, mind a vádlottak, mind a bíróság ellenezte eme szaktekintély részvételét. Mitől féltek ennyire?  Ez az eljárás már enélkül is elég hosszú és költséges volt.
Ha mindenki alaposan és szakmailag hitelesen végezte a dolgát, akkor nem kellett volna tőle annyira félni, mint a tűztől, de érdekes, ha a kirendelt szakértő  vagy az orvos fél annak az embernek a bevonásától akire hivatkozik az eljárás során.
A bíróság azzal indokolta a bizonyítási indítvány elutasítását, hogy nincs ellentmondás a szakvélemények között. DE VAN !  Így ez a megállapítás is iratellenes, mert még a bírósági szakvélemények között is van a láz minősítése, a monitorizálás, az antibiotikum adásának indokoltsága kérdésében ellentmondás és ennek feloldása SZAKKÉRDÉS .
Így az indítvány elutasítása azt eredményezte, hogy az ellentmondások fennmaradtak, a bíróság megalapozatlan a foglalkozási szabályoknak ellentmondó tényállást állapított meg, mely alapján tévesen következtetett a vádlottak felelősségének kérdésére is.
A Btk 165. § (1) bekezdése szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (2) bekezdés b./ pontja szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mind a súlyosan gondatlan magatartások, cselekvőségek fennállása megállapítható, mellyel okozati összefüggésben áll a halálos eredmény, mely mulasztások hiányában elkerülhető lett volna.
A fentiek alapján indítványozzuk, hogy a Tisztelt Törvényszék az I. fokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül a bíróságot utasítsa új eljárásra, a bizonyítás kiegészítésére és új határozat meghozatalára.
Amennyiben a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása körében a bíróság nem osztaná az álláspontunkat kérjük, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján változtassa meg az I. fokú bíróság ítéletét,  állapítsa meg a vádlottak bűnösségét a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
Indítványozzuk, hogy az I. vádlottal szemben szabjon ki a Btk. 50 § rendelkezései szerint pénzbüntetést, a vádlottat a Btk. 52 § (1) bekezdése a.) pontja alapján tiltsa el a foglalkozása gyakorlásától határozott időtartamra.
Indítványozzuk, hogy a III. és IV. r. vádlottakkal szemben a Btk. 33 § (1) bekezdés a.) pontja, a 34 §, és 35 § (1) bekezdés továbbá 37 § alapján szabjon ki szabadságvesztés büntetés, fogház fokozatban
Indítványozzuk, hogy tiltsa el a III és IV. r. vádlottakat a Btk 52 §  (1) bek. a./ pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától határozott időtartamra.
Kötelezze a vádlottakat egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére.

/ Greiner Tamás / pótmagánvádló

Önkényes bírók, és ítéleteinek alapjai!!!

0

Magyarországon nincs független Bíróság!

Provokálnak, ezért egyetlen lehetőségem, hogy az igazságot napvilágra hozzam.Orvosi műhiba perekben a magyarnak semmi esélye jelenleg Magyarországon. Nincsenek rendőrségi orvosi szakértők az orvosi műhiba ügyekhez, a kirendelt bírósági orvos szakértők egy véd- dac hálózatot tartanak fenn, amelyben egymást mossák tisztára. Kéz-kezet mos alapon a műhiba perekben az áldozat vagy hozzátartozója ellen ítélnek 99%-ban! Ilyen csak Magyarországon lehetséges, amihez az Ügyészség és a Bíróság is asszisztál.Amikor anyagi helyzeted lehetővé teszi, hogy szembe szálljál az orvosi maffiával, akkor független orvos szakértőket kell felkérned.  Ilyen esetben a az eljáró bíró kezében a döntés, akinek a fegyveregyenlőség jogán kellene eljárni. A fegyveregyenlőség a büntetőjogban: a védelem és a vád azonos jogokkal rendelkezik. Ezt a jogot ma lábbal tiporják Magyarországon, ha nincs pénzed, akkor a kirendelt orvos szakértők,akik egymás haverjai kaszálnak el, lehetőséged van az igazság kiderítésére, akkor nem biztos, hogy a bíró az alapvető jogod egyáltalán megadja. Ördögi és siralmas kör ez, de térjünk vissza konkrétan az ügyemre, leplezzük le kik és hogyan ítélkeznek ma a Bíróságokon.Két ingatlanomra jelzálogot terheltek, kocsimnak kérik a törzskönyvét, mert 12,5 millió forint törvénytelen igényüket, ők törvényesnek gondolják. A feleségemet tették el láb alól, egyszerűen kivégezték a sarlatánok, bűnt követtek el, hazudtak, hamisítottak és még a „Tisztelt Bíróság” mint áldozatot, engem akar megfélemlíteni! Precedenst szeretnének teremteni, hogy ne merj nagynevű, de senkiházi orvosokra ítéletet kérni!A Kúria, mint felülvizsgálati Bíróság 2017. július 10-én helyt adott annak, hogy a jogerős ítéletet felfüggeszti, így végrehajtás, a 12,5 millió Ft nem jár a keresetem benyújtása okán.Július 10-én (!) értesítették az I. fokot. Akik a Kúria határozatát egyszerűen nem küldték tovább!  A NAV meg tette a dolgát, eljárt, a Földhivatal dolgozott, így már megszégyenítettek Esztergomban, mikor nem én vagyok a „tolvaj”!  A törvénytelen végrehajtás elrendelése is a legnagyobb törvénytelenség bölcsőjében fogant, a kabátlopást előidézték, még én leszek a végén az üldözendő gyilkos. Nem az én kezem véres, nem én hamisítottam lázlapot, nem én mentem szembe a szülészet-nőgyógyászat alapelveivel, de engem akarnak sarokba szorítani, újabb költségekbe verni, lejáratni! A bírói megfélemlítés a hatalommal való visszaélés! Most már érezhető a szerintem nem véletlen bírói károkozás, foggal-körömmel védik a bűnözőket! Magyarországon nincs független Bíróság! Ezt legjobban az ügyem bizonyítja. Harcolok tovább, a tetűknek le kell lepleződni!

Greiner Tamás

Szabálytalanságok, törvényszegések, okirat hamisítások, bizonyítékok éltüntetése az eljárás folyamán.

0

felülvizsgálati kérelmünket
az alábbiak szerint terjesztjük elő:

A Tatabányai Törvényszék, min  I. fokú bíróság 13.P. 20.261/2011/ 128. sorszám alatti ítéletével a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket a perköltség megfizetésére. A Győri Ítélőtábla, mint II. fokú bíróság Pf.III. 20. 025/2016 /25. sorszám alatti ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte a felpereseket a II. fokú perköltség viselésére.
A jogerős határozat indokolása szerint a II. fokú eljárásban kiegészített bizonyítási eljárás, a beszerzett és egymással ütköztetett szakvélemények megállapításai szerint az alperes az I-III. r felperesek édesanyja, és a IV.r. felperes házastársa kezelése, ellátása észlelése során nem követtek el szakmai szabályszegést, az elvárható gondosság hiánya nem állapítható meg, hogy a felpereseket ért kár és az alperesi magatartás között olyan okozati összefüggés állna fenn, mely a felperesek kártérítési igényét megalapozná.
A jogerős ítélet álláspontunk szerint jogszabály sért, figyelemmel arra, hogy- a tényállást továbbra is tévesen és részben iratellenesen állapította meg,- a bizonyítékokat jogszabálysértően értékelte- a Pp 164 § (1) bekezdésében meghatározott bizonyítási szabályt részben megfordította, részben a bizonyítandó tények és a kimentés körében helytelenül alkalmazta, mely mind a tényállás, mint a jogi felelősség megállapítása szempontjából közvetlen, lényegi hibát eredményezett ezzel megvalósult a Pp 270 § (2) bekezdésében meghatározott téves jogértelmezésből eredő jogszabálysértés- tévesen alkalmazta az Eütv 77 § (3) és 119§ (3) bekezdés, b.) pontjában írtakat- jogszabálysértően alkalmazta a Pp 182 § (1) bekezdésének szabályát és  – Pp. 182 § (3) bekezdését megsértve –jogsértően mellőzte a felperes már I. fokú eljárásban is bejelentett bizonyítási indítványa teljesítését
mindezek alapján a fent meghatározott határozatok megalapozatlanok és jogszabálysértőek.
A jogerős ítélet tényállása téves és iratellenes és a szakértői vélemények helyes értelmezésén alapuló megállapításaival ellentétben álló elemei:
1./ A beteg a szülést után jól érezte magát, rendellenesség nem volt tapasztalható
2./ A szülés után 39,9 C láz jelentkezett, mely a lázcsillapítást követően 39,5 C-ra, majd 37,7 C – ra csökkent, így korábbi beavatkozás nem volt indokolt.
3./ A beteg kezelése során az orvosi hivatás szabályi szerint jártak el, sem a beteg állapotára kiható, sem azzal okozati összefüggésben álló diagnosztikus hibát, terápiás hibát nem vétettek. 
4./Az adminisztrációs hiányosságok, mint jogellenes magatartások a felperest ért kárral okozati összefüggést nem mutatnak, az alperes a hiányosságokkal kapcsolatos bizonyítási kötelezettségének eleget tett, az alkalmazott terápia rekonstruálható.
5. / A szakvélemények ütköztetése a II. fokú eljárásban megtörtént, a független szakvélemények nem állnak ellentétben a lényegi kérdésekben egymással, így további bizonyítás szükségtelen. 
Az egyes téves tényállási elemeket érintően az alábbiakat tartjuk fontosban kiemelni, fenntartva az eljárás során eddigiekben tett nyilatkozatainkat:

1./ A beteg a szülést után jól érezte magát, rendellenesség nem volt tapasztalható
A beteg a szülést követően 16 óráig érezte jól magát a lázas állapot jelentkezésével általános állapota is rosszabbodott, vérzett, melyet a hiányos észlelés miatt nem vett észre a kezelésében részt vevő személyzet.
Muresánné Klotz Nikoletta szobatárs részletes nyilatkozatot tett a beteg állapotáról, az elfogultsággal nem vádolható személy helyett mindkét fokon eljáró bíróság azoknak a személyeknek a nyilatkozatát fogadta el, akiknek érdekében áll, hogy jelen eljárás milyen módon dőljön el ( elfogultság ) mivel párhuzamos eljárásban a büntetőjogi felelősségüket a bíróság jelenleg is – egy 8 éve tartó eljárás keretében – vizsgálja és alkalmazotti jogviszonyban álltak/állnak az alperessel.
Ellentétben a jogerős ítéletben rögzítettekkel, a sértett nem aludt, mert a szobatárs szerint sem tudott aludni olyan rosszul érezte magát, azaz általános rossz közérzete volt, melyet nyilvánvalóan a lázas állapot okozott és ez a vérzéstől függetlenül minősítendő kérdés, mely utóbbi a bíróságok álláspontja szerint a tanú szubjektív megítélése volt.
Az objektív megítélés körében azonban sajnálatos módon nem áll rendelkezésre adat, mivel az elfogadható bizonyítékok alapján kizárólag az állapítható meg, hogy a 16 órás lázmérés visszamérése, azaz a 39,5 fokos érték rögzítése után nem történt meg a beteg további monitorizálása, azaz sem a vérzését, sem a lázát nem ellenőrizték a hajnali rosszullétig. A bíróság ezzel ellentétes megállapítása iratellenes és téves bizonyíték értékelésen alapul.
A tényállás és a jogi felelősség megállapításának elsődleges kérdése a láz minősítése volt, azt kellett eldönteni, hogy a beteg esetében 16 órakor észlelt igen magas láz valóban ú.n. kifáradásos láz volt-e, vagy olyan jelenség, mely további vizsgálatokat, szorosabb megfigyelést és intézkedést igényelt-e.  
Az Eütv-nek való megfelelőséget ennek a kérdésnek a helyes minősítésekor lehet csak vizsgálni mely körben a jogerős ítélet is helytelenül értékelte a bizonyítékokat, a bizonyíték értékelés jogszabálysértést is megvalósított, mivel téves jogértelmezésen alapult.
A bíróság által kirendelt szakértők egy része és a bíróság egyaránt a láz mértéket folyamatosan igyekeztek elbagatellizálni- az álláspontjukat megfelelően alátámasztó szakirodalmi adat megjelölése nélkül.
A felperesek a magánszakértői véleményen felül számos szakirodalmi bizonyítékot nyújtottak be a láz besorolását, melyet értékelését illetően, melyhez illeszkedett a magánszakértők és dr. Simon Gábor független szakértő láz minősítése is.
Ezzel kapcsolatban az új eljárás során beszerzett szakvélemény az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.
Ad6.  Dr. Vajda György magánszakértő megállapítása ezzel egyező:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. 
Az összes többi szakértő semmivel sem támasztotta alá azt a nyilatkozatát, hogy ez a lázmérték kifáradásos láznak lenne minősíthető, így nyilatkozatuk  a szakértői nyilatkozattal szemben támasztott követelménynek nem felel meg. 
Érthetetlen ezzel kapcsolatosan a II. fokú bíróság eljárása, mely azon alapul, hogy a többi szakértő pl. a II. fokú eljárásban meghallgatott dr. Nagy József Zoltán nyilatkozatát minden tudományos bizonyíték ellenére elfogadja, amikor rögzíti az ítéletben, hogy „ő már látott 40, 2 C fokos kifáradásos lázat is” és ezt a következetes szakirodalmi adatok és 3 következetes szakértői vélemény ellenében „bemondásra” elfogadja.
A szakértői véleménnyel szemben is követelmény, hogy a megállapításainak tudományos, szakmai alapja legyen, ha ez hiányzik attól, hogy szakértő mondja, a megállapítás még nem lesz  elfogadható szakmai érv., ennek elfogadása sérti a Pp 182 § (1) bekezdésében írt követelményt.
A bíróság által elfogadott szakvélemények jelentős része aggálytalannak nem tekinthetőek az alábbiak miatt:
Csirmaz László igazságügyi szakértő (Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara
1. Az aggálytalan szakvélemény általános követelményei Amint a bevezetőben említésre került, a Pp. ugyan konkrétan és részletezően nem definiálja az aggálymentesség fogalmát, de a 182. §-ának (3) bekezdésében a következő utalások találhatóak: „Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.” A Pp. idézett bekezdése szerint a szakvélemény tehát akkor aggályos, ha az homályos, hiányos, önmagával, vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, avagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér. Tehát általánosságban megállapítható, hogy a szakértői vélemény akkor lehet aggályos, ha az idézett fogyatékosságokban szenved. ….aggálytalannak egy szakvélemény akkor tekinthető, ha egyértelmű, szabatos, részletesen megindokolt, hiánytalan és ellentmondásmentes. Bizonyított tényekkel összhangban álló, helyessége, szakszerűsége felől nincs semmi kétség és megállapításai, következtetései korszerű szakmai ismeretekre, szakirodalmi hivatkozásokra épülnek. A fentiekhez fontosnak vélem még azt hozzátenni, hogy az aggálytalanságnak - a bírói gyakorlat szerint - a bíróság és a felek részéről történő követhetőség, ellenőrizhetőség is fontos követelménye. Az idézett törvényi passzusok alapján az általános feltételeket vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők. a) Ha egy szakvéleményről egyértelműen bebizonyosodik, hogy az homályos és önmagával ellentétben álló, akkor véleményem szerint nem csak a szakvélemény alkalmatlan az ügy érdemi eldöntésére, hanem felmerülhet a szakértő szakmai alkalmasságának kérdése is. Itt jegyezném meg, hogy tapasztalataim szerint a szakvélemény sok esetben nem csak önmagával, hanem a szakirodalommal is homlokegyenest ellentmondásba kerül. 
b) Mikor és milyen esetekben tekinthető hiánytalannak egy szakvélemény?  …..Álláspontom szerint hiánytalan a szakvélemény akkor, ha az tartalmában teljes egészében megfelel a szakterületre készített szakértői módszertani levél tartalmi iránymutatásainak. Továbbá, szerintem nem lehet hiánytalannak tekinteni azt a szakvéleményt, amely mellőzi a szakirodalmi ismereteket és hivatkozásokat. Ugyanis, ha bizonyított tény például az, hogy a szakvélemény módszertana nem a szakirodalomnak megfelelő, akkor az aggálymentességhez kétség férhet. Továbbá nem lehet hiánytalannak tekinteni egy szakvéleményt akkor például, ha az valamilyen értékmeghatározásra irányul, nem tartalmaz egyetlen számítást sem, azaz teljesen szubjektív, emiatt aggályossá válik a bíró, a peres felek számára és ezért elfogadhatatlan. Álláspontom és a szakértők Etikai Kódexe szerint is a szakértő véleményben a szubjektivitás kerülendő. Több mint nyilvánvaló, hogy az objektív, szakirodalomra alapozott szakértői vélemény kevésbé támadható és jobb belátásra bírhatja a téves elképzelésekkel rendelkező felperest, vagy alperest a per során, ezzel mind jobban megalapozva a bíróság gyors és szakszerű döntését. Nem lehet hiánytalan az a szakvélemény, amely nem a feltett kérdésre válaszol, vagy a kérdések teljes körűen nem kerülnek megválaszolásra.  
A bírósági gyakorlat szerint a szakértői vélemény figyelembe vétele akkor mellőzhető, ha a szakvélemény hiányosságai, hibái nem voltak orvosolhatók, vagy az nem vezetett eredményre és a szakvélemény mellőzését megalapozott, kétségtelen tények támasztják alá. (L. B. 1/1981.BKT-PKT-GKT állásfoglalása)
d) A követhetőség és az ellenőrizhetőség követelménye 
A szakértői vélemény "ellenőrzésének" szükségességét a bírói gyakorlat vetette fel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ellenőrző szakértő útján történjen meg a vélemény helyességének kontrollálása. Ellenőrző szakértőt ugyanis perrendtartásunk nem ismer. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy ennek a hatékony bizonyítási eszköznek a helyes alkalmazásához az szükséges, hogy a bíróság a véleménynek ne csak a végkövetkeztetését, hanem alapjait és indokait is részletesen ismerje. Ennélfogva a szakértőtől meg kell követelni mindazoknak az adatoknak és körülményeknek az ismertetését, amelyek jelentősek voltak a szakértői vélemény kialakításánál, és amelyek alapján a szakértői vélemény helytálló voltát ellenőrizni lehet. A bíróság csak ilyen eljárás mellett juthat abba a helyzetbe, hogy a szakértői véleményt, mint bizonyítékot a Pp. 206. § (1) bekezdésének keretében megnyugtatóan értékelhesse és mérlegelhesse (L.B. Pf. 111. 26 399/1967.). [5] Itt szükséges megjegyezni azt is, hogy a ténymegállapításhoz szükséges adatok keletkezésének időpontja, forrásának megjelölése és visszakereshetőségre alkalmas azonosítójának feltüntetése alapvető követelmény. Ugyanis, ha az adatok valóságtartalma semmilyen formában nem ellenőrizhető, akkor a szakvélemény nem lehet hiteles és nem lehet aggálytalan. Nem lehet aggálytalan egy vélemény akkor sem, ha annak megállapításait az érdekelt felek nem tudják ellenőrizni, mert például értékmeghatározásnál egyetlen számítást nem tartalmaz. A szakértőnek a szakvéleményében azokat a részeredményeket is közölni kell a bírósággal, amelyek alapján a következtetéseket kialakította. A bíróság a szakértői vélemény helyességét csak a részeredmények ismeretében értékelheti. (BH 1980. évi 8/287. sz. II.) - mellékelve Ezt a követelményt rögzíti a BH 2005/ 147 számú jogesetben kifejtett álláspont is.
Ugyanezt támasztja alá az igazságügyi orvos szakértők magatartásáról és felelősségéről Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 9. számú módszertani levelének V. fejezete, mely az orvosszakértői tevékenység általános szakmai követelményeit sorolja fel ( mellékelve )
Az ezekben foglalt zsínórmértékből kiindulva nem elfogadható egy olyan szakértői nyilatkozat, mely szerint „ő már látott 40 fokos kifáradásos lázat”- ha a nyilatkozat mellőzi a szakirodalmi hivatkozásokat, a mondanivalója súlyát kizárólag a szakértői minősítése támasztja alá, különösen, ha a csatolt szakirodalom éppen az elmondottakkal ellentétes megállapításokat tartalmaz.
Így a bíróságnak mellőznie kellett volna minden olyan megállapítást, ami ilyen módon nélkülözött szakmai megalapozottságot, mert az a Pp 182 §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, az döntés alapjául nem szolgálhat.
A számos szakirodalom csatolása ellenére egyik kirendelt szakértő sem tett kísérletet arra, hogy a felperes által alátámasztott minősítést szakmai érvekkel támadja, nem hozzon  olyan szakirodalmat, mely a felperesi állítással ellentétes vagy azt lerontja, a „szakmai érvelésük” kifáradt annyiban, hogy a felperes által rendelkezésre bocsátott bizonyítékot azzal söpörték le, hogy túl régiek a kiadott könyvek. De újabbat, ami ezzel ellentétes lenne ők sem mutattak. Azaz visszaéltek szakértői pozíciójukkal, és ezt a bíróság elnézte és elfogadta azzal, hogy a megalapozatlan, szakmaiatlan és szakmai érvekkel megdöntött állítást elfogadta, csak azért mert szakértő az illető, aki mondja ezzel súlyosan sértette a Pp 182 § (1) bekezdésében foglalt követelmény érvényesülését.
dr. Simon Gábor is igazolta – akinek a véleményét amúgy a bíróság is elfogadta – hogy a láz meghaladta a kifáradásos láz mértékét, annak időbelisége volt csak az, ami arra utalt, azonban egy az Eütv rendelkezései szerint gondosan eljáró orvosnak nem csak az időbeliségre, hanem a mértékre azonosan kell ügyelnie. dr. Simon Gábor nyilatkozatát egyértelműen alátámasztja a szakirodalom, a többi szakértő véleményét pedig egyértelműen semmi nem támasztja alá, így az azokra alapított ítélet jogsértő.
Így iratellenes és téves a jogerős ítéletnek azon kiindulása, hogy ez a láz kifáradásos láz lenne. Pontosabban a jogerős ítéletben ennek megítélése is ellentmondásos, hiszen a határozat 15 oldal utolsó előtti bekezdésének első mondata ezt cáfolja, majd a következő már elfogadja.
A láz minősítése annyira központi kérdés, hogy ennek szakmai tisztázása nem volt mellőzhető, ezt a bíróságnak vagy felülvélemény vagy szakkonzulens bevonásával meg kellett volna tennie, hiszen látható, hogy a bíróság maga sem volt képes ezt a kérdést még a számtalan szakvélemény ellenére sem következetesen eldönteni.
A felperes erre folyamatosan az új eljárás során bizonyítási indítvány előterjesztett.
Kérte dr. Papp Zoltán szakértőként való bevonását ebben a kérdésben, aki az ETT vezető szakértője, a szakirodalmak nagy részének szerzője és szerkesztője, a kérdéshez speciálisan értő igazságügyi szakértő, akire a szakvélemények hivatkoznak, akinek megállapításai azonban a szakirodalomban ellentétesek a szakvélemény megállapításaival.
dr. Papp Zoltán illetve az ETT bevonására vonatkozó indítvány elutasításának indoka az I. fokú ítélet szerint az, hogy a felperes magánszakértői sem fejtették ki, hogy mit kellett volna az alperesnek csinálnia ( ez nem igaz ). Álláspontja szerint a láz gondolatébresztő (???) volt, mely nem utal mulasztásra és véleménye szerint az, hogy semmit nem tettek a láz oka kiderítése érdekében helyes és nem kifogásolható eljárás. A II. fok ugyanezt az indítvány azzal utasította el, hogy ez a kérdés a tárgyaláson a szakértők személyes meghallgatása során tisztázható volt, ennek ellenére az ítélet 15 oldal utolsó előtti bekezdéséből nem olvashat ki egyértelműen, hogy a II. fokú bíróság miként minősítette ezt az értéket, azaz kifáradásos, vagy nem kifáradásos láznak fogadta el, gyakorlatilag megkerülte a kérdést, így megkerülte a felelősség az elvárhatóság és a legnagyobb gondosság törvényi követelményének pontos tisztázását is. 
Ugyanitt azonban lényeges és fontos elemet idéz itt maga a II. fokú bíróság is, amikor dr. Simon Gábor szakvéleménye alapján rögzíti, hogy ez a láz – itt már megint kifáradásosnak minősíti, holott a szakértő ennek ellenkezőjét állította – az állapot monitorizálását indokolja.
Ezzel a megállapítással, mint a jogi felelősség lényeges elemével a  továbbiakban a bíróság már nem is foglalkozott, holott a kereseti kérelem elsődleges alapja annak állítása, hogy a legnagyobb gondosságot, amit az Eütv. előír az alperes részére ezzel elmulasztotta az alperes, mely önmagában a felelősség megállapítására vezethet és az alperes kimentését teszi sikertelenné.
Az alperes ugyanis ezen monitorizálási kötelezettségét nem teljesítette.
Nem értékelte a bíróság – így lényeges bizonyítékot hagyott figyelmen kívül fellebbezési kérelem ellenére -  azt sem, hogy a lázat rögzítő Betét- és dekurzus lapon  egyrészt javítás történt ( lsd. írásszakértői vélemény ), másrészt az ápolási lapon behúzott lázmérések száma a javítás nélküli állapottal állnak összhangban, azaz kevesebb lázmérést igazolnak, mint amit az elfogult és felelősségükben vizsgált személyek utólag állítanak.
És itt áttérünk a 2./ pont szerinti jogsértésre és ezzel összefüggésben a Pp 164 § szabályainak megsértésére.
2./ A szülés után 39,9 C láz jelentkezett, mely a lázcsillapítást követően 39,5 C-ra, majd 37,7 C – ra csökkent, így korábbi beavatkozás nem volt indokolt.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csak azt lehet megállapítani, hogy a 39,9 c láz csillapítását követően a hőmérséklet 39,5 C ra csökkent és hajnali 3 órakor 38, 5C –ot mértek. Ennél több adat nem bizonyított.
A Pp. 164. § (1)  bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.
A II. fokú bíróság részben elfogadta e körben a felperesek azon hivatkozását, hogy az adminisztrációs mulasztás következménye az alperes bizonyítási terhe a kimentés körében, azonban ezt a hiányosságra alkalmazta, megállapítva azt, hogy azokat tanúvallomások pótolták, azonban a kétségtelen okirat manipulálást és annak következményeit a felperes többszöri hivatkozása ellenére sem nem vizsgálta, sem nem értékelte, sem annak a lényegi döntésre kiható következtetését nem vonta le ez viszont már nem csak a bizonyítékok mérlegelését jelenti, hanem olyan jogsértő eljárást, mely lényegi jogszabálysértést eredményezett.
A csatolt írásszakértői vélemény szerint a Napi ápolási lapon az éjszakai hőmérsékletre vonatkozó érték javításra került és a lap utólagos bejegyzést tartalmaz.
Ez az utólagos javítás hogy-hogy-nem éppen azt az adatot rögzíti, melyet a bíróság alkalmasnak talál az alperes felelősségének kimentésére. És ez senkinek nem szúrt szemet az eljárás során.
Az utólagos javítás tényét maga a javítást elvégző orvos beismerte, így tehát ez bizonyított.
Ehhez képest az I. fokú bíróság hiánytalan, értékelhető és illetéktelen változtatástól mentes adattartalmú dokumentációra hivatkozott ítéletében, melyet a II. fokú bíróság sem értékelt másként.
Az utólagos javítás időpontját azonban a bíróság nem értékelte, holott erre a felperes külön felhívta a figyelmet, e körben nem alkalmazta a Pp 164 § (1) bekezdésének előírásait és azt, hogy a bizonyítás sikertelensége e körben az alperes terhére értékelendő. 
Pfv.III.20.900/2011/6.szám Az alperes kimentése körében értékelendő dokumentációs hibának és hiányosságnak azért van jelentősége, mert az alperes kimentését ez a hiányosság teszi lehetetlenné  
A javítást végző orvos azt állította, hogy az utólagos beírás 19 órakor történt véletlenül 17 órás adatot feltüntetve, amely azonban téves volt, állítása szerint a valós időpont 19 óra volt. 
Ha valaki azonban megnézi a manipulált dokumentumot, akkor megállapíthatja, hogy a bejegyzés nem történhetett 19 órakor, hanem csak a hajnali 4 órás események után, azaz már az eredmény ismeretében. Ez már önmagában elfogadhatatlanná teszi azt, hogy a hiányosság  ezen tanú vallomással pótolható legyen, hiszen a tanú szavahihetősége is megdőlt.
Ha ugyanis valóban 19 órakor történt volna a bejegyzés, akkor semmi akadálya nem lett volna azt új sorban kezdeni – ahogy vezetni szokás egy dokumentációt – nem pedig benyomorítani a felelősséget mentő bejegyzést egy sor végére, ahogy az írásszakértő is megállapítja.( Az utólagosan bejegyzett rész „ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” )
A betétlap önmagában, mint okirat igazolja,  ( javított, a 9. sorban, a 11-17 sorban ) azt a  felperesi állítást, hogy nem az elfoglaltság miatti későbbi dokumentálásról, hanem az irat utólagos „feljavításáról” van szó az események lefolyásának ismeretében,  a felelősség mentése érdekében.
A bíróság ugyan a bizonyítási teher alperesre való hárítását megpendíti, azonban ennek a szabálynak az érvényesülését nem viszi végig. A helyes jogalkalmazás szerint a javított részek figyelmen kívül hagyásával kellett volna a tényállást megállapítani, azaz mellőzni kellett volna annak a megállapítását, hogy a beteg hőmérséklete este 19 órára 37,7 C –ra csökkent, hiszen sem ilyen lázmérés, sem ilyen esemény nem volt.
A javítás nélküli okirat figyelembevétele esetén az alperest terhelte volna annak a bizonyítása a Pp 164 §-a alapján és a  Ptk 339 § (1) bekezdése szerinti kimentés körében, hogy volt ilyen lázmérés és volt ilyen érték, ezt álláspontunk szerint az alperes nem tudta bizonyítani, így ezen tényállási elem a bizonyítási kötelezettség teljesítése nélkül került a jogerős határozat tényállásába.
Pfv.III.20.932/2012/3.szám….az alperestől elvárható lett volna, hogy a betegnél rosszullététől kezdve figyelemmel kísérje az állapotát, az abban történt változásokat és ezt részletesen dokumentálja. Miután az alperes ápolásának ideje alatt lett rosszul a beteg, innen került súlyos állapotban a kórházba, az alperest terhelte a kártérítési felelősség alóli kimentés annak bizonyításával, hogy a felperes édesanyjának ápolása, gondozása során az Eütv. 77. §-ának (3) bekezdésében előírt gondossággal járt el, ennek ellenére következett be a károsodás.Az alperes ápolási dokumentálásának a hiányossága nem volt okozója a néhai egészségkárosodásának, de éppen az adatok hiánya, jelenti azt, hogy az alperes nem tudja bizonyítani, hogy az ápolása alatt lévő 82 éves, kommunikációképtelen ápolt hirtelen rosszulléte előtt az ápolása, gondozása megfelelt az elvárható gondosságnak. A bizonyítatlanság következményeit pedig az alperesnek kell viselnie. Az alperes felelősségét nem önmagában a megfelelő ápolásra és a beteg rosszulléte előtti állapotra vonatkozó adatok hiányos rögzítésének a ténye alapozza meg, hanem az, hogy az ezekre vonatkozó adatok nélkül nem voltak észlelhetőek olyan esetleges elváltozások, amelyek esetleg már korábban felhívták volna a figyelmet a néhainak a betegségére, ebben az esetben pedig már korábban sor kerülhetett volna a kórházi kezelésre, ez pedig a korábbi orvosi kezelés esetén az esélyét jelenthette volna a túlélésre. Az alperes mulasztása folytán az alperes felelősségét az alapozza meg, hogy a betegnél elveszett a korábbi kórházi kezelés hiánya miatt a gyógyulási esélye, az esély elvesztése pedig önmagában jelenti a hátrányt. Ilyen esetben a károkozó csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy mulasztása ellenére nem lett volna értékelhető esélye a betegnek a gyógyulásra. Az alperes a kimentés körében nem tudta bizonyítani, hogy gondos eljárása mellett is bizonyosan meghalt volna a beteg.Az alperes hiányos dokumentálása mellett az igazságügyi orvosszakértői vélemény sem alkalmas az alperes gondos ápolásának a bizonyítására. A szakértői vélemény alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy a néhainál mikor következhetett be a bélelhalás, a szakértői vélemény nem tudta értékelni erre vonatkozó adatok hiányában az alperes ápolásának gondosságát, mindez pedig annak a megállapítását eredményezte, hogy az alperes a kimentésének nem tudott eleget tenni.Legfelsőbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetője a civilisztikai kollégiumvezetők 2008. január 23-25. napján megtartott országos tanácskozásán megvitatott kérdésekről – is utal arra, hogy  a bíróságok az orvosi iratok hiányosságait az orvos kötelezettségszegésének körébe tartozó kérdésnek tartják és a felróhatóság alóli kimentés, valamint a bizonyítási teher alakulása szempontjából az orvos terhére értékelik.  ( 8 pont ) A dokumentáció hiányossága folytán az orvos magát fosztja meg a felelősség alóli kimentés lehetőségétől.Ha a javítás nélküli lapot a napi ápolási lap adataival is összevetette volna a bíróság – ezt is kérte a felperes – akkor megállapítható a behúzott lázmérési darabszámok alapján, hogy a lázmérések száma a javítás nélküli okirattal van szinkronban, tehát az elfogult, személyükben is felelős személyek nyilatkozatát maga az okirat cáfolja.
Az hogy javított okiratot a bíróság ítélkezés alapjául elfogad nagyon veszélyes joggyakorlat, hiszen nem kell más tenni, mint a mulasztás eredményének ismeretében el nem végzett beavatkozásokat kell jól dokumentálni, akár nyilvánvalóan utólagos bejegyzéssel és ebben az esetben a bíróság ez alapján fog állást foglalni abban a kérdésben, hogy az Eütv rendelkezései teljesültek –e.
A javított érték figyelmen kívül hagyása azért lényegi kérdés, mert ha ilyen mérés nem volt, akkor a szakvélemények értékelése is gyökeresen más fordulatot kell, hogy vegyen, hiszen a második láz nem a hajnali 38,5 fokos láz volt, hanem a korábbi 39, 5 fokos, azaz a beavatkozás elmulasztása már du. 17 órára tehető.
A bíróság által beszerzett független szakvélemény ezzel kapcsolatos hiányosságokat is rögzíti:
Tehát maga a szakvélemény is felveti, hogy a hiányosság jelentheti azt, hogy a beteg állapota nem került észlelésre. E körben a bizonyítás terhe az alperesen van, aki álláspontunk szerint kizárólag a felelősségüket mentő tanúkat tudta ennek igazolásaként felsorakoztatni, akik elfogultak, akiknek a vallomása a dokumentációk hiányosságait nem pótolhatják. Téves a II. fokú bíróság e körben tett  azon megállapítása, hogy a tanúvallomások alapján az alkalmazott terápia rekonstruálható volt, hiszen az ítélet 18 oldal utolsó bekezdésében felsorolt tanúk közül e körben releváns nyilatkozatot Karácsonyi Attiláné és  dr. Jónás László tehettek, akik mindketten vádlottjai a büntetőeljárásnak, az alperes alkalmazottai, az alperesi felelősség megállapítása az ő mulasztásuk miatt lehetséges, így nyilvánvalóan nem tekinthetők elfogulatlannak, ráadásul az utóbbi tanú részt vett az orvosi dokumentáció fentebb hivatkozott manipulálásában, így az ő vallomása önmagában nem alkalmas a felelősség alóli  kimentésre.  A többi tanú  az észlelés mulasztása időszakában a kezelésben, ellátásban nem vett részt, nem is volt a kórházban.
Pfv.III.21.832/2008/4.számA vizsgálatok elmaradása az alperesnek felróható, a dokumentáció hiánya pedig a terhére esik. Az alperes kártérítési felelőssége jogilag ebben áll. E hibákat a bíróság is megállapította, de tévesen értékelte a szakértőnek azt a megállapítását, hogy az okozati összefüggés orvosilag nem állapítható meg. A bizonyítékok - közöttük a szakértői vélemények - mérlegelése, annak alapján a tényállás megállapítása a bíróság feladata. Szakvélemény csak szakkérdésben adható, de abban nem tehető olyan ténymegállapítás, amely a bíróság mérlegelési körébe tartozik. A bíróság jogerős ítéletében felsorolt hibáknak az alperes kártérítő felelősség alóli mentesülése körében azért van jelentőségük, mert ezek mind a kezelés során, az alperes tevékenységéhez, így annak jogi megítéléséhez kapcsolódnak. A vizsgálatok, illetőleg azok dokumentálása megerősíthette volna, hogy az alperes eljárása megfelelt az orvostól elvárható gondosságnak. Ezzel kimenthette volna magát a kártérítési felelősség alól, de a dokumentáció hiányossága folytán ettől saját magát zárta el. A bizonyítatlanság következményeit pedig viselnie kell. A felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek eleget tett, a kártérítés feltételeit bizonyította, az alperes pedig azzal összefüggésben nem tudta magát kimenteni a kártérítési felelősség alól. 
dr. Simon Gábor a monitorizálás körében a II. fokú eljárás során a tárgyaláson nyilatkozatot tett, hogy 39, 9 fokos láz esetén nyomon kell követni a beteget, azaz 1-2 óránként lázat kell mérni és ismételt láz tapasztalása esetén, vizsgálatokat kell végezni, akkor már antibiotikumos kezelést is kell alkalmazni.
Ez annál is inkább így van, mert az ún két lázas elmélet ( tehát, hogy csak a második láznál kell beavatkozni ) az előzmények nélküli szülésre irányadó, ha volt méhűri beavatkozás – Bumm kanalas is ide értendő – az esetben az előzményre figyelemmel már az első magas láz azonnali beavatkozást igényel. Ebből a szempontból érdektelen a második láz. ( csatolva Papp Zoltán tankönyvi idézete ) Ebben az előzményes esetben tehát nincs jelentősége a második láznak, hiszen már az első magas láz jelentkezésekor infectióra kell gondolni és beavatkozás szükséges- ez a legnagyobb gondosság szakmai alapkövetelménye.
Ha azonban még ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor sem megfelelő a szakértők levezetése az egy láz nem láz teóriával:
A többi kirendelt szakértő valamennyi megállapítása azon alapul, hogy volt 37,7 fokos mérés, ha nem volt, akkor a megállapításaik megalapozatlanná válnak. Érdekes módon a felperesi képviselő azon kérdésének megválaszolását folyamatosan kikerülték ezek a szakértők, hogy hogyan kell értékelni azt, ha nem volt ilyen mérés ( pld dr. Nagy József Zoltán a 24 jk 5 oldal )
Mivel ilyen 37,7 fokos lázérték mérés nem volt, így a 17 órakor visszamért 39,5 érték az irányadó az intézkedések megtétele körében, ez második láz és minden olyan intézkedés megtételét igényelte volna, melyet egyébként valamennyi szakértő a második  láz észlelése esetére már előír.
Maga a jogerős ítélet is megállapítja ( 19 oldal utolsó bekezdés ), hogy a második láz bekövetkezte indokolja az antibiotikum adását, azonban a második láz bekövetkeztének időpontját a bíróság iratellenesen és jogszabályellenesen állapította meg, az helyesen du. 17 óra. Ehhez képest a késedelem, a szakmai mulasztás mindenképpen megállapítható.
A felperes álláspontját támasztja alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy „ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést …. hanem  csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”
Ez önmagában az alperes polgári jogi felelősségének megállapítását lehetővé teszi.
A láz, amit az Il fokú bíróság gondolaébresztőnek minősített, valójában egy tünet, melyet a szakma szabályai szerint értékelni kell és szükség esetén – ez jelen esetben  dr Simon Gábor szakvéleménye szerint is, sőt ha a második láz időpontját du. 17 órára tesszük, akkor az összes többi szakértő szerint is  fennállt - cselekedni kell.  
A kezelő orvos Jónás doktor valóban nem tett mást, mint elgondolkodott, hogy milyen fertőzésekre utalhat, de annak ellenére, hogy saját állítása szerint is fertőzést gyanított nem kifáradásos lázat, semmit nem tett. A gondolatainak ébresztgetése hajnali 3-ig tartott, melynek eredményeképpen a beteg meghalt.
3./ A beteg kezelése során az orvosi hivatás szabályai szerint jártak el, sem a beteg állapotára kiható, sem azzal okozati összefüggésben álló diagnosztikus hibát, terápiás hibát nem vétettek. 
Az I. fokú bíróság által az új eljárás során kirendelt szakértő szakvéleményében megállapította a diagnosztikus tévedést az alperes esetében, ezzel szemben a bíróság – elfogadva ugyan ezen véleményt is - megállapította, hogy diagnosztikus tévedés nem történt. Így az ítélet e vonatkozásban is iratellenes.
Ad2.

Hasonló megállapítást tett a magánszakértő:
Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést. Az ezt követő  körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása  vezetett   septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta. 
Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére  és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.  
Jen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező  - minden állítással ellentétes – szokványos   szülés utáni láznak nevezett  39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel . Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba „ hogy ez egyszokványos  szülési kifáradás „Így a fentiek alapján megállapítható, hogy ennek a ténynek döntő kihatása volt az azt követő eseményekre. 
dr. Simon Gábor a II fokú eljárás során tett szóbeli nyilatkozatában is utalt arra, hogy  már az első magas láz – mely szerinte sem kifáradásos láz – indokolttá tette volna laboratóriumi vizsgálat elvégzését, és arra is utalt, hogy a  láz ismételt jelentkezése esetén – amit ő ugyan a nem létező 19 órai  mérést elfogadva hajnali 3 óra 3, 35 percre tett – lett volna indokolt az antibiotikum adása.
Ha azonban a bíróság téves és jogsértő eljárást kiküszöböljük,  annak fényében ez a szakértői álláspont – egyezően az összes többi szakvélemény megállapításával – már egyező lesz a magánszakértők véleményével, azaz a diagnosztikus lépések megtételének szükségessége, a beavatkozás szükségessége már a délutáni órákban megállapítható.
Ezáltal megalapozatlanná válik a bíróság azon megállapítása, mely szerint az orvosi mulasztás nem következett be, hiszen maga a bíróság is rögzíti, hogy a második láznál már indokolt lett volna az antibiotikum és mivel ez nem került bevezetésre délután, ez mulasztásként, orvosi diagnosztikus tévedésként és terápiás hibaként értékelendő, ezek mind önállóak is megalapozzák az alperes kártérítési felelősségének megállapítását.
Ehhez a kérdéshez tartozik az ú.n. Bumm kanalas beavatkozás indokoltságának és az oksági kapcsolatnak a kérdésköre is, mely tekintetében a bíróság szintén téves álláspontra helyezkedett. Arra hivatkozott, hogy a magánszakértők nem hivatkoztak protokollra, így nincs olyan szakmai szabály, amelynek a megsértése megállapítható.
Az Eütv 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.
A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”( Ezt támasztja alá az Eütv 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)
A felperesek a szakirodalom ide vonatkozó széles anyagával igazolták, hogy melyek a beavatkozás indikációi, végrehajtásának szabályai és veszélyei, így iratellenes az a megállapítás, mely szerint ne lenne szakmai szabály erre a beavatkozásra.
Téves és a szakirodalommal ellentétes az a megállapítás, mely szerint steril eszközzel nem lehet fertőzést okozni, vagy elterjeszteni. 
Az eszköz ugyan steril, de alkalmas arra, hogy éppen az anya szervezetén belül lehessen fertőzést okozni.  Ennek az egész folyamatát a felperes a szakirodalommal és szakvéleményekkel igazolta, e körben a bíróság határozata nem is tartalmas tényállást, a lehetséges oksági kapcsolatos nem vizsgálja, a beavatkozást teljesen külön értelmezi a későbbi lázas állapottól és csupán annyit állapít meg ( határozat 19 oldala ), hogy az eszköz alkalmazása kifejezetten hasznos a későbbi szövődmények megelőzése céljából. Ez az állítás nem vitatható, de jelen ügyben nem ez volt a vizsgálandó kérdés.
Arra a bíróság sem tér ki, hogy volt-e az alkalmazásnak indikjációja ( nem ) és lehetett – e olyan következménye, mely a lázas állapothoz vezet ( igen)
Így a kártérítési felelősség egyik eleme az okozatosság vizsgálata nem történt meg, mely a Ptk 339 § -ra alapított kereset  vizsgálatának hiányosságát valósítja meg.
A fellebbezéshez is csatolt szakirodalom részletesen leírja – és ezt a szakértők érdemben nem is cáfolták - , hogy lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak. 
A beavatkozás pedig a kezelés folyamatában olyan előzményként veendő figyelembe, ami a láz jelentkezésekor, annak mértékének észlelésekor együttesen értékelendő, s melynek elmaradása szakmai szabályszegés, mulasztás, és kártérítési felelősséget megalapozó szakmai hiba. 
Téves a szakértői és bírósági megállapítás, mely szerint e körben nem történt szakmai szabályszegés. Ez túl sommás következtetés.
Önmagában nem az a hiba, hogy ilyen beavatkozás megtörtént. Hogy nem volt indikációja és megtette az alperes ez valóban nem alapozza meg a felelősségét. Az igen, ha a beavatkozás nem a szakmai szabályok szerint történik – itt ez megvalósult, a fertőtlenítés nem igazolt.
A legnagyobb mulasztás mégis az, hogy a láz jelentkezésekor senkinek nem jutott eszébe az oksági kapcsolat vizsgálata, azaz annak felmérése, hogy a magas láz a beavatkozás következménye, annak során keletkezett valamilyen fertőzés jele lehet és ennek diagnosztizálása vagy kizárása érdekében semmilyen lépés nem történt. ( BH2016. 12.I. A gyermek és szülei kártérítést igényelhetnek a gyermek szülés után megállapított és bakteriális fertőzésen alapuló agyi károsodása miatt, ha az orvos terápiás hibát vétett és elmulasztott olyan vizsgálatokat, amelyekkel a fertőzés felismerésére és kezelésére nagyobb esély lehetett volna.)Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint ugyanis minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
Álláspontunk szerint azzal, hogy a kezelő személyzet a magas láz okának vizsgálata, fertőzés gyanúja ellenére nem tett semmit nem tett eleget az elvárható gondosság kritériumának, az idézett – szakirodalomban közzétett – szakmai szabályok betartásának hiányában az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapfeltétele nem teljesült.
A lázon felül szepszisre utaló jel a vérzés, melynek észlelése megfelelően nem történt meg, az egyéb szepszisre utaló jel egyéb vizsgálatok hiányában nem volt megállapítható, azaz az alperes mulasztása okozta ennek az adatok a hiányát
dr. Vajda György:A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
……A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros. A szövettani vizsgálat a klinikai mikrobiológiai vizsgálatnál nagyságrendekkel kevésbé szenzitív, így a tény, hogy fénymikroszkóppal baktérium észlelhető a kaparékban, az számottevő baktériumszámra utal az egyébként fiziológiásan steril méhűrben.
Mindazonáltal a műtét előtt a hajnali órákban vérzés miatt történt abrasio kapcsán a szövettani kaparékban nagy mennyiségű baktérium volt felfedezhető, ennek a mintának a fixálatlansága nem merült fel és a látott kép egyértelműen fertőzés jelenlétére utal.Ez-, az ezt követő hasi méheltávolitás szövettani minta kétségességével ellentétben minden bizonyossággal élőben keletkezett fertőzés meglétét erősíti. Ez mindenféleképpen újólagos megállapítás, és megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot „kifáradásos láznak” minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.
……a szülést követően a méh belfelszíne egy viszonylag nagy sebfelület minden esetben,ezen keresztül az odakerülő baktériumok gyorsan a véráramba kerülnek, valamint helyben szaporodnak, és folyamatosan kerülnek be a keringésbe, ez viszonylag gyorsan olyan (életveszélyes) állapotot idéz elő, mely látható szöveti eltérésekkel nem feltétlenül jár, hiszen ilyenkor a tüneteket a vérben lévő, főleg a máj által termelt fehérjék okozzák, beleértve a keringés kezelés nélkül, de sok esetben amellett is halálhoz vezető összeomlását, az abrasio (kaparás) során eltávolított szövetekben a baktériumok mennyisége, a detektálhatóság ténye egyértelműen kóros, a baktériumok eloszlása helyben, a méhűrben történő szaporodást feltételez,
dr Kaiser László Pathológia Szövettani véleményének lényegi megállapítása, hogy a Gram pozitív baktériumok behatolási kapuja minden kétséget kizáróan az endometrium területén kialakult placenta leválást követően létrejött sebfelület. Ezt kifejezetten gyulladásos reakció kíséri, mely részben fiziológiás reparatív folyamat…. S szöveti kép is arra utal, hogy többszervi elégtelenség forrását a szövettani leletben leírt uterusban látott gyulladás, lényegében puerperális sepsis okozta.
Az eleve az alperes mulasztása – és ez sem került megfelelően értékelésre a bizonyítékok megsemmisítése a tényállás tisztázásának megnehezítése körében az alperes terhére - ,  hogy a szövettani eredmények tárolása nem megfelelően történt és amennyiben ebből a megállapítások megtétele körében bármilyen bizonytalansága ered.
A ténybeli megállapításai sem megfelelően kerültek értékelésre annak ellenére, hogy az ügyben a felperesek két szakvéleményt is csatoltak e körben és ezen szakvélemények az eredményeket értékelő dr. Kindler Miklós első vallomásával megegyeztek, tehát nem volt ellentmondás a szövettani szakemberek megállapításai között.
A jogerős ítélet szerint a pathológiai szakvélemények egzakt információt nem tudtak szolgáltatni az okozatosság körében ( ítélet 18 oldal második bekezdés )- ami a fentiek szerint szintén iratellenes megállapítás. Hiszen valamennyi pathológiai vélemény egyezően a fertőzés élőben való keletkezését igazolja, éppen a nyitott sebfelület felől, mely az okozatosság vizsgálata során – a bizonyítékok okszerű együttes értékelésével, melynek hiánya is jogszabálysértő és még felülvizsgálati eljárásban is kifogásolható – egzakt információt szolgáltat a láz okára vonatkozóan.
A bíróság megállapította, hogy a jódos öblítés nem volt indokolt, nem szakmai szabály, holott a szakvélemények, a szakirodalom is szakmai követelményként írja ezt elő. Ehhez kapcsolódik a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv véleménye is :„Arra vonatkozón azonban kétségtelenül nincsen utalás a dokumentációban, hogy ez a beavatkozás a korábban, azaz a kóros vérzés észlelése előtt milyen indikációval történt és hogy ezeket a betapintásokat antibiotikum védelmében végezték volna, illetve hogy utánuk a méhüri öblítés megtörtént volna….”
Maga a kezelést végző személy úgy nyilatkozott, hogy ez előírás és elvégezte, csak nem tudja igazolni. Azaz nem dokumentálta. Mely azt jelenti, hogy a PP 164 § (1) bekezdése szerint az alperest terhelte volna a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy ezt a  szakmai előírást betartotta, de a bíróság jogellenesen felmentette az alperest az erre vonatkozó bizonyítás terhe alól.
5. / A szakvélemények ütköztetése a II. fokú eljárásban megtörtént, a független szakvélemények nem állnak ellentétben a lényegi kérdésekben egymással, így további bizonyítás szükségtelen. 
Amennyiben a bíróság helyesen értékelte volna az iratokat, a bizonyítási kötelezettség szabályát, helyesen vonta volna le a bizonyítatlanság vagy a bizonyítás sikertelenségének következményét, úgy a szakvélemények közötti jelentős számú ellentmondást valóban fel tudta volna oldani. Ugyanakkor a fentebb kifejtettek szerint maga a bíróság sem tudott egyértelműen állást foglalni a szakvélemények alapján a láz helyes besorolásának kérdésében. A bíróság  gyakorlatilag megkerülte a kérdést, így megkerülte a felelősség pontos tisztázását is, melyhez szükség lett volna a szakvélemény beszerzésére abban az esetben, ha a szakirodalom ide vonatkozó rendelkezéseit a bíróság önmagában – mint szakmai irányelvet – nem fogadja el. 
A szakértői vélemények értékelése kapcsán megjegyezni kívánjuk, hogy dr. Nagy József Zoltán szakértő véleménye – a szakértő nyilvánvaló elfogultsága miatt – nem is lett volna figyelembe vehető, a szakértő függetlensége a tárgyalási magatartása miatt erősen kérdőjeles. A szakértő a tárgyaláson való személyes meghallgatása során a felperesi képviselő törvényben biztosított jogainak gyakorlását szinte személyes sértésnek vette,  felháborodott hangnemben tett megjegyzés a dokumentálással kapcsolatos észrevételeire, mondván, hogy azt azért kell tennie az orvosoknak, hogy majd a bíróság és az ügyvédek előtt védjék magukat.
Egy szakértő ebben a helyzetben nem orvos, hanem szakértő. Függetlennek kell lennie és annak is kell látszania. A dokumentálás kérdését szakmai szempontból kell alátámasztania és nem személyes támadásként értékelni az ezzel kapcsolatos kérdést.
Nyomban meg is védte az alperest azzal, hogy a dokumentációs hiányosság annak tudható be, hogy  zajlik egy súlyos eset és nincs idő az adatok rögzítésére, mely a tényállás teljes ismeretének hiányát igazolja és az orvosok feltétlen kimentésének szándékát, mely egy szakértőtől elfogadhatatlan hozzáállás.
Az utólagos bejegyzés rögzített időpontjában azaz 19 órakor ugyanis nem zajlott súlyos eset, volt idő az adatok rögzítésére, nem volt szülés, nem volt eset, az ügyeletes a szobájában ücsörgött és nem lett volna akadálya az adat rögzítésének, annak azért volt mégis akadálya, mert ilyen esemény nem zajlott, azaz nem volt ilyen mérés.
Viszont a szakértő nyilatkozata mutatja a szakértői szándékot – a védhetetlen mulasztás védelmét - és egyben a szakértő elfogultságát az ügyben.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a bíróságok jogszabálysértően foglaltak akként állást, hogy az alperes terhére sem szakmai szabályszegés, sem az elvárható gondosság hiánya nem állapítható meg, a jogszabályi  helyes alkalmazása, a bizonyítékok helyes és okszerű értékelése, a bizonyítási teher jogszerű minősítése  és a szakvélemények  között ellentmondás helyes eljárási feloldása esetén éppen ennek ellenkezője lett volna megállapítható.
A fentiekre figyelemmel kérjük az I. és II. fokú ítéletek hatályon kívül helyezését, közbenső ítélettel az alperes felelősségének megállapítását és az összegszerűség elbírálásához szükséges bizonyítás lefolytatása érdekében az I. fokú bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezését.
Amennyiben a Kúria is úgy ítélné meg, hogy a láz minősítése kérdésében előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítése indokolt, úgy az ítéletek hatályon kívül helyezését és az I. fokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérjük ezen bizonyítás kiegészítését előírva, lehetőség szerint megyén kívüli bíróságot kijelölve.
Kérjük az alperes perköltségben való marasztalását azzal, hogy az felperesek képviselője ÁFA körbe tartozik.
Kérjük a felülvizsgálati eljárás során is az illetékfeljegyzési jog biztosítását, ennek feltételeit az I. fokú bíróság már  vizsgálta és az eljárás során felülvizsgálta.
Kérjük az ügyben tárgyalás tartását.
Szeged, 2017. április 20 napján


/ kk. Greiner Ramóna és társai  / felperesek

Megérkezett a válasz az elfogultsági beadványunkra! Konkrétumok olvashatók!!!

0

TISZTELT KÚRIA!

vádlottak ellen halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban

 

a Be 21 § (1) e.) pontja alapján a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsa tekintetében

kizárási indítványomat

az alábbiak szerint terjesztem elő és

 

 

kérem, hogy az eljárás folytatására Komárom-Esztergom Megyei bíróságon kívüli bíróságot szíveskedjék kijelölni:

A Be 21. § (1) Bíróként nem járhat el,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

 

 

Előadom, hogy feleségemet Greiner Esztert 2007. június 29. napján veszítettem el;  az azt követő napon, amikor a Vaszary Kolos Kórház Szülészet, Nőgyógyászati Osztályán Ramóna nevű gyermekünknek életet adott.

 

Az ügyben a halált követően a feljelentésemre nyomozás indult, majd a nyomozó hatóság úgy döntött, hogy a kezelést végző személyzettel szemben nem kíván büntetőeljárást indítani, így 2009. évben magam indítottam eljárást az ügyben.

 

Az eljárás I. fokon 2009. és 2016. év között volt folyamatban, 7 év kellett a bíróságnak, hogy számos eljárási szabálytalanság közepette döntést hozzon.

 

Ezzel párhuzamosan polgári peres eljárás is indult a Kórház ellen a Tatabányai Törvényszéken, ahol a keresetemet az alapeljárásban elutasították, majd azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el az ügyben.

 

Az új eljárás során 2016. évben – azaz újabb 5 év elteltével – született határozat, mely jelenleg van II. fokú elbírálás alatt.

 

A II. fokú bíróság már 3 tárgyalást tartott az ügyben, mivel nem akarta ismételten hatályon kívül helyezni a megalapozatlan ítéletet így a hiányosságokat saját eljárásában pótolta.

 

A két párhuzamosan folyó eljárásban számos olyan szabálytalanság történt – melyet részben igazgatási jogkörben is megállapítottak – ami a két eljárás ilyen elhúzódását eredményezte és ami megingatja azt a hitemet, hogy ezen bíróságok képesek és akarnak a jogszabályok szerinti elfogulatlan eljárásban határozatot hozni.

 

Ráadásul az eljáró bírók nagy része személyesen vagy közeli hozzátartozóik útján orvos-beteg kapcsolatban is áll a kórházzal illetve annak nőgyógyászatával ( ezért pl az Esztergomi Városi bíróság nem is tárgyalta az ügyet, ám a II. fokú bíróság egy része is dolgozott Esztergomban nyilvánvalóan )  eddig is és ezt követően is ott veszik fel a kezeléseket, ami megint kétségessé teszi az elfogulatlan eljárásukat.

 

Röviden jelezni szeretném, hogy melyek azok az események, amelyek a tárgyilagos eljárás iránt komoly kételyeket ébresztettek bennem és ami miatt nem hiszem, hogy az ügyemet II. fokon olyan bíróság képes elbírálni, aki ezek körülmények alól ki tudja magát vonni és objektíven közelít az esethez.

 

 

1./ A büntetőeljárásban már a nyomozati szakban eltűntek a lényeges orvosi iratok eredeti példányai, bár az az eljárás kezdetén rendelkezése állt, a bírósági szakban már nem volt az iratoknál. Magyarázat nincs, a bíróság ilyen kis aprósággal az eljárása során nem foglalkozott, sem kért senkit számon, azaz úgy gondolta, hogy ez így van rendjén?

 

2. / Az eljárásban 3 bíró vett részt.

Az elsőként eljáró dr Bertold György mindent megtett az eljárás elhúzódása érdekében és annak érdekében, hogy a jogaimat korlátozza, kezdve onnan, hogy nem volt képes volt, hogy sokszor 6- 8  hónapon át egy tárgyalási jegyzőkönyvet leírni és ezzel a 6 havonként tartott tárgyalásra való felkészülésünket akadályozta.

 

Az ügyben jogi képviselőm eljárási kifogásokat terjesztett elő, kifejezetten a jogszabályok betartását kérve.

 

Az akkori elnöknő ( Hangyásiné ) – aki az idéző szerint jelenleg az ügyemet II. fokon készül elbírálni !!!! – még csak válaszra sem méltatta a benyújtott kifogást, nem tett semmit a nyilvánvaló hanyag bírói munka megakadályozására, védte mindenek felett a mundér becsületét.

 

Hogyan várható el ettől a személytől, hogy mindezektől eltekintsen és engem ne egy kötekedő embernek tekintsen, holott nem kértem mást, minthogy a bíróságok tartsák be a jogszabályokat. Olyan nagy kérés lenne ez?

 

Azt, hogy ebben a kérdésben nekem volt igazam igazolja, hogy a Tatabányai Törvényszék elnöke megfelelően az ismételt panaszainkat vizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a bíró valóban hibázott, valóban nem tartotta be  a határidőket, valóban akadályozta ezzel a felkészülést és tudomásunk szerint igazgatási jogkörben el is jártak vele szemben, ügyvédem ilyen értesítést kapott írásban.

 

Nos, erre a bíró- szerintem a bírói munkájához méltatlan módon – két tárgyaláson könyörgött ügyvédemnek hogy ugyan jelentsünk már be elfogultságot ellene, mire ügyvédem közölte, hogy ezzel nem kíván élni csak a jogszabály betartását kéri mindenkitől.

 

Így a bíró végül is hirtelen elfogult lett. 5 év tárgyalás után.

 

Ha elfogult volt, akkor hogyan tárgyalhatta 5 évig az ügyemet?

 

Ha nem volt korábban, akkor attól lesz elfogult egy bíró, mert az ügyfél követeli, hogy a jogait gyakorolhassa? Ha ilyet kér az ügyfél, akkor a bíróság már nem képes tárgyilagos megítélésre?

 

Nyilvánvaló ez azt eredményezte, hogy az ügyet újból kellett kezdeni.

 

Ekkor a bíróságok dobálták egy kicsit egymás között az ügyet, majd megkapta egy bírónő, aki újrakezdte, majd ott is hagyta az ügyet – jelenleg ő is a II fokon van, nyilvánvalóan az ő tanácsa sem intézheti majd ügyemet.

 

Jött a harmadik bíró, aki újból újrakezdte, többször kijelentve, hogy már egy olyan vágányon van, amiről nem nagyon lehet letérni és maga is elismerte a korábbi eljárás részleges szabálytalanságát, ennek köszönhető, hogy a feleslegesen felmerült tetemes bűnügyi költségeket nem is verte rám, mivel az a bíróság hibájából merült fel.

 

Ilyen sorozatos hányattatás után kerültünk a Tatabányai Törvényszékre, ahol a polgári eljárásban nem sokkal volt különb az ügyintézés.

 

3./ A polgári peres ügyben már 2011 évben új eljárás rendelt el a Győri Ítélőtábla, előírta kinek mit kell tenni ezen eljárásban- ez nem sikerült 5 év alatt sem, így most az Ítélőtábla folytatja le azt az eljárást, amit az I foknak kellett volna – szakértőt hallgat meg, mely nem nagyon jellemző II. fokú eljárásban, szakvéleményeket ütköztet – mert a II. fokú bíróság már sajnálja a feleket, hogy egy I. fokú bíróság 7 év alatt sem képes normális munkát végezni és nem akarja az eljárást újabb évekkel meghosszabbítani.

 

Az új eljárás is tele volt eljárási hibákkal.

 

Többek között 2 és fél évig (!!!!! ) azért nem volt egyetlen tárgyalás sem az ügyben, mert a bíróság szakértőt rendelt ki és a szakértő nem volt képes évekig szakvéleményt adni és az ügyvédem hiába kérte a bíróságot, hogy éljen a Pp.-ben szabályozott jogaival, bírság vagy a szakértő felmentése, mindössze annyi tellett, hogy fél évente kapott a szakértő egy bájos kérdést, hogy mikor szeretne szakvéleményt benyújtani.

 

Gondolom ezt a Tisztelt Kúria sem tekinti megfelelő eljárásnak, hogy egy folyamatban lévő ügyben – ami nem szünetel, nincs felfüggesztve – 2 és fél évig ne történjen semmi.

 

Látható, hogy a bíróság nem tartotta be azt a törvényi előírást, mely szerint törekednie kell az eljárás ésszerű határidőn történő befejezésére.

 

Miután az ügyvédem itt is kérte, hogy csináljon már a bíróság valamit a szakértővel, ahelyett, hogy ezt a bíró megtette volna elfogult lett – mi sem könnyebb úgy tűnik ebben a megyében, ha szabály betartást kérnek, akkor a bíró megsértődik is kivonul maga mögött hagyva a betárgyalt ügyet.

 

A Pp. szabályozza a kifogás intézményét, azaz jogszerű, ha egy ügyfél vagy ügyvéd ilyennel él.

 

A bíró azt írta az elfogultsági kifogásában, hogy azért elfogult, mert az ügyfél kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága ellen, ami egyben elfogultsági kifogásnak is tekintendő. Ez két különböző intézmény, a jogi képviselőm is tisztában van ezzel, ha elfogultságot akart volna bejelenteni azt tette volna, itt sem kért mást, minthogy a bíróság érvényesítse a jogszabályi előírásokat, de erre a bíró megsértődött.

 

Úgy tűnik, hogy mind az I. fokon, mint a II fokon ilyen túlérzékeny emberek kezében volt a döntés.

 

Megjegyzem, hogy ezt követően az új bíró teljes szakértői díjat állapított meg a trehány szakértőnek, amit a II. fokú bíróság a fellebbezésünkre csökkentett le a késedelemnek megfelelően és a PP. előírásainak megfelelően, amit az I. fokú bíróságnak talán illett volna ismernie.

 

Én mind állampolgár ezen után nem hiszek abban, hogy az a két bíróság, amely így dolgozott az elmúlt 7 évben, képes lesz az én ügyemben elfogulatlanul eljárni.

Nem hiszek abban, hogy el tudnak tekinteni attól, hogy folyamatosan kértem, követeltem a törvényben biztosított jogaim betartását és emiatt nem hiszek abban, hogy nem lesz velem szemben egy eleve negatív hozzáállás, ami nyilvánvalóan az ügyemre is kihat.

 

Úgy gondolom, hogy a bíróságoknak nem csak elfogulatlannak kell lenni, de annak is kell látszani, ez a két bíróság nem az, a tagjai folyamatosan visszaéltek az elfogultság intézményével, ami nem arra van kitalálva, hogy ha egy bírósnak nyűgös lesz egy ügy, akkor ezzel az intézménnyel szabaduljon meg tőle.

„a pártatlanság követelménye azt hivatott elősegíteni, hogy az ítélkező bíró az ügyben résztvevő felekkel szembeni elfogultságtól vagy előítéletektől mentesen bírálja el az ügyet és hozza meg döntését. A pártatlanság követelménye egyfelől a bíró magatartásával és hozzáállásával szembeni elvárásként jelentkezik. Másfelől azonban mércét állít a jogszabályi környezettel szemben is. E mérce szerint az eljárási szabályoknak törekedniük szükséges minden olyan helyzet elkerülésére, amely a bíró pártatlanságát illetően jogos kétségeket ébreszthet. Ebből fakad, hogy a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megőrzése is feladata. [Hasonló következtetést fogalmazott meg: 67/1995. (XII. 1.) AB határozat, ABH 1995, 346, 347.; 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001, 222.]- IV/00474/2013 Alkotmányjogi panasz elbírálásáról

Nem hiszek abban, hogy az tanács, akinek a tagja ( Hangyásiné ) képtelen volt egy hozzá intézett igazgatási beadványt megválaszolni és a kollégát a munkája elvégzésére szorítani, az az én ügyemben megfelelően alapos és tárgyilagos lesz.

Nem hiszek abban, hogy azok a bírónők, aki az alperesi intézménybe járnak kezelésre, ne lennének egy kicsit elnézőek az ismert orvosokkal, akik az eljárás alanyai.

 

A fenti előzmények alapján bátran kimondható, hogy az esztergomi, a tatabányai bűnügyi rendőrkapitányság emberei a bíróságok bírái, akik az ügyben bármi módon eljártak, szabotálták, és szabotálják az ügy megfelelő lefolytatását és ebből én már úgy gondolom, hogy a felelősség megfelelő tisztázását is

 

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

Mivel álláspontom szerint ez elmúlt 7 év nem a két bíróság tisztességes és ésszerű eljárását jellemezte, indokolható a kérelmem, hogy ne ezek a bíróságok döntsenek az ügyemben,

A fentiek alapján azzal a kérelemmel fordulok a Tisztelt Kúriához, hogy szíveskedjék az ügyem II. fokú elbírálásából a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsát kizárni és az ügyem elbírálására másik Törvényszéket kijelölni.

Esztergom, 2017. január 18

Tisztelettel:

Greiner Tamás


A SZÖVETTANNAL, ÉS A DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKKEL FOGLALKOZÓ SZABÁLYOK DR IVÁNYINAK, DR JÓNÁSNAK, ÉS AZ AKKORI SZÜLÉSZETI OSZTÁLY VEZETŐJÉNEK CÍMEZVE ÁTTANULMÁNYOZÁSRA!!! HIÁNYOS TUDÁSUK PÓTLÁSÁRA.

0

Dokumentációs kötelezettség

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

A helyes kezelés első feltétele a helyes kórisme.

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/92old – 93old

 

A dokumentációs kötelezettség

 

A beteg vizsgálatáról és gyógykezeléséről az ellátást folyamatát valósághűen tükröző dokumentációt kell vezetni. Ld. 1997. évi CLIV. Tv. 136 paragrafus (1).

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/237old

 

1978. évi IV. tv. 171 paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/A. paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/C. paragrafus

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/53old

 

Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/54old

Az ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe:

  1. Lázlap vezetés
  2. Írásos osztályátadás

 

A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.

 

Az ápolási lap

 

Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/139old

 

A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:

1. a kórlap

2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)

3. a lázlap

4. az ápolási lap

A kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni.

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/140old

 

 

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:

1. megfigyelt tüneteket

2. a vizsgálatok eredményét

3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel

 

A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.

A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

 

XXI/187old

 

 

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./308old

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./313old

 

 

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./314old

 

Ha a dokumentumban hibát követ el ne radírozza ki, hanem áthúzással javítsa ki és a javítást aláírásával hitelesítse. A saját tevékenységét, annak elvégzése után dokumentálja az ápolási dokumentációkban. A feljegyzés legyen teljes és pontos. Műszakátadás alapelv.: A betegellátás folyamatosságát elősegítő műszakátadás a betegápolás folyamata során előforduló események, adatok, információk átadása és összevetése az ápolást végzők között. Felelős személy a műszakot átadó és átvevő szülésznő.   /315old/

 

Eljárás

 

Az átadás szóban és írásban betegenként történjék.

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./118old/

 

A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

 

Értem én már a lényeget azt hiszem! A bíróknak a vádlottak, még nem adtak engedélyt az elítélésre. a tudományos alapok, nem magyarázhatják meg, hogy az eddig ismert orvosok, hogy lehetnek bűnözők, és sarlatánok. Megkérném a tisztelt szarháziakat, magyarul a vádlottakat, kérném szépen engedélyt adni a kedves bíróságnak, hogy a részükre tudományos alapon bizonyított tények alapján, mely kimerítette az emberölés fogalmát a részükre kijáró törvény által meghatározott büntetést kiadni engedélyezzék, hogy mielőbb vezekelhessenek a bűneikért, és ne haláluk után a nyugalomból kelljen visszatérniük, hogy eleget tudjanak tenni a törvény által előírtaknak! Csak egy gondolatmenet volt, a realitás talaján!! Én eléggé megalázónak tartom, ennek elviselését, a bíróság részéről, de ami igaz, az igaz!! Az eddigi eljárás jelenségei ezt igazolják!!

Mint olvasható a beadványban, ennek a három szélhámosnak az egyedüli védelme, hogy egy szakértőmet sem hagyják megszólalni, és mindezt bírói segédlettel teszik. Egyetlen támasztékom, az általam beszerzett 56 db szülészeti tankönyv, melyek egytől egyig igazolják az állításaimat, a vádjaimat. Kíváncsi leszek, A NAGY BERBIK, MIVEL JÖN ELŐ MEGINT, HOGY VÉDJE A MÁR GUSZTUSTALANNAK IS BÁTRAN MONDHATÓ MUNDÉR BECSÜLETÉT, MELY NORMÁLIS EMBEREK KÖRÉBEN MÁR RÉGEN NINCSEN! Erről árulkodnak a tankönyvek is.  EBBEN A BEADVÁNYBAN IS KÉRVÉNYEZZÜK A BÍRÓTÓL, HOGY A MINDKÉT FÉL RÉSZÉRŐL IS HIVATKOZÁSSAL ÉLŐ RÉSZLETEK  SZERZŐJÉT SZÓLALTASSÁK MEG. A FÉLELEM FOGJA ÁTITATNI BERBIK GATYÁJÁT, MERT ÚGY GONDOLOM, HOGY A KÖNYV SZERZŐJE NEM MEGY SZEMBE SAJÁT TANKÖNYVÉNEK TARTALMÁVAL, TEHÁT VÉGRE MEGSZÜLETNE AZ IGAZSÁG, HA A BÍRÓ EZT A BEADVÁNYUNKAT VÉGRE ELFOGADNÁ, ÉS NEM KERESGÉLNÉNEK TOVÁBB, MELLÉBESZÉLŐ, A TUDOMÁNNYAL SZEMBE MENŐ SZAKÉRTŐKET, A MUNDÉR BECSÜLETÉÉRT, Ennek a három sarlatánnak már becsülete régen nem volt, csak senki nem merte rájuk olvasni. Kapnak tőlem még különbeket is, ha szarháziskodnak továbbra is.

 

 

BERBIK VOLT AZ AZ EMBER, AKINEK EDDIG MINDEN SZAKÉRTŐMMEL GONDJA VOLT, AZ ÉLETE FOLYAMÁN MINDEGYIKKEL ELMONDÁSA SZERINT ÖSSZETŰZÉSBE KEVEREDETT. EZÉRT VÁLASZTOTTAM, AZ 56 TANKÖNYVET BIZONYÍTÉKKÉNT, HÁTHA AZOKBA MÉG NEM KÖTÖTT BELE. EDDIG AHÁNYAT HOZTAM, MINDEGYIK ELLEN VOLT KIFOGÁSA, ÉS TERMÉSZETESEN A BÍRÓ HELYT IS ADOTT NEKI. MAGYARUL, EDDIG MEGGÁTOLTA, HOGY BÁRMIFÉLE SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGEM LEGYEN A TÁRGYALÁSOKON. GONDOLOM EZ EGY BEVÁLT GYŐZELMI DOLOG SZÁMÁRA. Ő BESZÉL, MÁS HALLGAT., VÁLTOZNAK AZ IDŐK BERBIK ÚR!!!!
JELENLEGI PÁCIENSEINEK IS BÁTRAN DICSEKEDHET EZEKKEL A KIS POÉNJAIVAL, SZERINTEM ÉRTÉKELNI FOGJÁK!!!!
BERBIK már az első tárgyalások alkalmával kijelentette a tárgyaláson, hogy minden eszközzel akadályozni fogja, hogy nyerhessek! Mai értelmezésben ez úgy hangzik, hogy minden eszközzel megakadályozza, hogy az igazság nyilvánosságra jöhessen hivatalosan. BERBIK jegyzőkönyvbe mondta azt is, hogy az utólagos bejegyzésekkel tűzdelt orvosi lapjuk, így életszerű!!! Szerintem ezeket a dolgokat cinkosok nélkül nem tudta volna eddig elhúzni. Úgy gondolom, lassan elengedik a kezét, mert túl sok szart vegyít mindenki fejére .
Kedves Berbik Úr! Lát a jogszabályokban olyan kitételt, melyben előírják az utólagos bejegyzéseket, vagy előírják, hogy a kiszedett szerveket három napon keresztül a tűző napon hagyjanak, tartósítás, azaz formalinba helyezés nélkül??? Nálam ez a bizonyítékok eltüntetésének alapos gyanúja volna!!! Önnél ez hogy hogy nem így van??? Aztán az is érdekelne, hogy kinek a tudtával, vagy utasításával kerülhetett ki 4 különböző tartalommal rendelkező terhesgondozási könyv, mert hogy az eredetit elfelejtették visszaadni!!! Magyarul lenyúlták!!! Nem egyszerűbb volna becsületes munkát végezni, és akkor nem a joggal kellene törődniük, hanem csak a munkájukkal??? Vagy ha ez nem megy, egyszerűen eltakarodni a pályáról, és nem napokig bíróságokon kuncsorogni a felmentésekért!!! BERBIK ÚR!!! Az Önök orvosi lapjait sorszámozva, online gépekkel engedélyezném csak, melyek pontosan úgy működnek mint az online pénztárgépek. Egy külföldi semleges orvosi kamarával volna kapcsolatban! Ekkor az ismeretségét a zsebébe tehetné!! BERBIK ÚR!! Ekkor megtanulnának becsületesen dolgozni, vagy mindjárt az elején elbúcsúzhatnának a pályájuktól!!! Egy kis kiegészíteni való!! Aki végig olvasta ezt a bolg bejegyzést azoknak szól!! BERBIKBŐL NEM CSAK AZ I BETŰ HIÁNYZIK, HANEM SOK MINDEN MÁS AMIVEL EGY BECSÜLETES JELLEMES EMBER MEG VAN ÁLDVA!!!
Osztható ezerrel, és hozzá is lehet szólni!!!

 

 

 

Szövettan

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./592old

 

 

Szövettani feldolgozás

 

A jogszabály szerint minden műtéti beavatkozás során nyert anyagot „a korrekt szövettani diagnósis érdekében”, megfelelő fixálás, tárolás után az osztály számára kijelölt kórszövettani osztályra kell megfelelő dokumentációval haladéktalanul eljuttatni.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./20old/

 

Ha a méhűr üres a vérzés megszűnik. Méhűri mosást végzünk hideg vízzel. A curettage sohasem közömbös eljárás, fő veszedelme a méh átfúrása s a fertőzés. A méhnyálkahártyát szövettanilag vizsgáljuk.

 

 

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

 

A gyermekágyas méhből távozó lepénydarabnak látszó szövetdarab természetét szabad szemmel biztosan felismerni nem tudjuk, ezért laboratóriumban szövettani vizsgálattal kell eldönteni, lepényrész vagy csak véralvadék a kiürült szövetdarab.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./7old/

 

A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével.

A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.

 

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

/294.old/

 

 

Irányelv várhatóan jogi védelmet nyújt az intézetnek peres eljárások során amennyiben az irányelvet a dokumentációval bizonyíthatóan betartották.

A KISZEDETT SZÖVETEK, 3 NAPIG FIXÁLATLANUL, AZAZ FORMALINBA HELYEZÉS NÉLKÜL TÁROLTAK. eZ SZÁMOMRA A BIZONYÍTÉKOK MEGSEMMISÍTÉSE SZÁNDÉKKAL, HISZ MÉG SOK DOLOGRÓL FOGOK BESZÁMOLNI, MELYEK MIND A BIZONYÍTÁS LEHETŐSÉGÉT PRÓBÁLTÁK ELLEHETETLENÍTENI.

Dokumentációs kötelességek tankönyv szerint! Nem ahogy életszerű Berbik szerint, hanem a szabályok szerint!

0

BERBIK VOLT AZ AZ EMBER, AKINEK EDDIG MINDEN SZAKÉRTŐMMEL GONDJA VOLT, AZ ÉLETE FOLYAMÁN MINDEGYIKKEL ELMONDÁSA SZERINT ÖSSZETŰZÉSBE KEVEREDETT. EZÉRT VÁLASZTOTTAM, AZ 56 TANKÖNYVET BIZONYÍTÉKKÉNT, HÁTHA AZOKBA MÉG NEM KÖTÖTT BELE. EDDIG AHÁNYAT HOZTAM, MINDEGYIK ELLEN VOLT KIFOGÁSA, ÉS TERMÉSZETESEN A BÍRÓ HELYT IS ADOTT NEKI. MAGYARUL, EDDIG MEGGÁTOLTA, HOGY BÁRMIFÉLE SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGEM LEGYEN A TÁRGYALÁSOKON. GONDOLOM EZ EGY BEVÁLT GYŐZELMI DOLOG SZÁMÁRA. Ő BESZÉL, MÁS HALLGAT., VÁLTOZNAK AZ IDŐK BERBIK ÚR!!!!
JELENLEGI PÁCIENSEINEK IS BÁTRAN DICSEKEDHET EZEKKEL A KIS POÉNJAIVAL, SZERINTEM ÉRTÉKELNI FOGJÁK!!!!
BERBIK már az első tárgyalások alkalmával kijelentette a tárgyaláson, hogy minden eszközzel akadályozni fogja, hogy nyerhessek! Mai értelmezésben ez úgy hangzik, hogy minden eszközzel megakadályozza, hogy az igazság nyilvánosságra jöhessen hivatalosan. BERBIK jegyzőkönyvbe mondta azt is, hogy az utólagos bejegyzésekkel tűzdelt orvosi lapjuk, így életszerű!!! Szerintem ezeket a dolgokat cinkosok nélkül nem tudta volna eddig elhúzni. Úgy gondolom, lassan elengedik a kezét, mert túl sok szart vegyít mindenki fejére . 
Kedves Berbik Úr! Lát a jogszabályokban olyan kitételt, melyben előírják az utólagos bejegyzéseket, vagy előírják, hogy a kiszedett szerveket három napon keresztül a tűző napon hagyjanak, tartósítás, azaz formalinba helyezés nélkül??? Nálam ez a bizonyítékok eltüntetésének alapos gyanúja volna!!! Önnél ez hogy hogy nem így van??? Aztán az is érdekelne, hogy kinek a tudtával, vagy utasításával kerülhetett ki 4 különböző tartalommal rendelkező terhesgondozási könyv, mert hogy az eredetit elfelejtették visszaadni!!! Magyarul lenyúlták!!! Nem egyszerűbb volna becsületes munkát végezni, és akkor nem a joggal kellene törődniük, hanem csak a munkájukkal??? Vagy ha ez nem megy, egyszerűen eltakarodni a pályáról, és nem napokig bíróságokon kuncsorogni a felmentésekért!!! BERBIK ÚR!!! Az Önök orvosi lapjait sorszámozva, online gépekkel engedélyezném csak, melyek pontosan úgy működnek mint az online pénztárgépek. Egy külföldi semleges orvosi kamarával volna kapcsolatban! Ekkor az ismeretségét a zsebébe tehetné!! BERBIK ÚR!! Ekkor megtanulnának becsületesen dolgozni, vagy mindjárt az elején elbúcsúzhatnának a pályájuktól!!! Egy kis kiegészíteni való!! Aki végig olvasta ezt a bolg bejegyzést azoknak szól!! BERBIKBŐL NEM CSAK AZ I BETŰ HIÁNYZIK, HANEM SOK MINDEN MÁS AMIVEL EGY BECSÜLETES JELLEMES EMBER MEG VAN ÁLDVA!!!
Osztható ezerrel, és hozzá is lehet szólni!!!

Így illenék mint a képen, bár ennek is a jobb keze gyanús helyen van.

Dr Jónás László utólagos bejegyzése, és az eljárás folyamán eltüntetett eredeti ápolási lap, nem a korrektség, és a tiszta lelkiismeret mellett szól.  Mind ez történhetett DR Berbik István szülészeti osztály vezetése alatt. És még sok minden más is, amikre szintén még kitérek.

Dokumentációs kötelezettség

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
A helyes kezelés első feltétele a helyes kórisme.
XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.
XII/92old – 93old

A dokumentációs kötelezettség
A beteg vizsgálatáról és gyógykezeléséről az ellátást folyamatát valósághűen tükröző dokumentációt kell vezetni. Ld. 1997. évi CLIV. Tv. 136 paragrafus (1).
XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.
XII/237old
1978. évi IV. tv. 171 paragrafus1978. évi IV. tv. 173/A. paragrafus1978. évi IV. tv. 173/C. paragrafus

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/53old
Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban (ilyet a papírok között nem találni) , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/54oldAz ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe: 1. Lázlap vezetés2. Írásos osztályátadás
A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.     ( Nincs szinkronban az ápolási és dekurzus lap)
Az ápolási lap
Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/139old
A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:1. a kórlap2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)3. a lázlap4. az ápolási lapA kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni.
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/140old

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:1. megfigyelt tüneteket2. a vizsgálatok eredményét3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel
A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/187old

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk.



XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./308old  2006.

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.



XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./313old  2006.

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.


XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./314old  2006.

Ha a dokumentumban hibát követ el ne radírozza ki, hanem áthúzással javítsa ki és a javítást aláírásával hitelesítse. A saját tevékenységét, annak elvégzése után dokumentálja az ápolási dokumentációkban. A feljegyzés legyen teljes és pontos. Műszakátadás alapelv.: A betegellátás folyamatosságát elősegítő műszakátadás a betegápolás folyamata során előforduló események, adatok, információk átadása és összevetése az ápolást végzők között. Felelős személy a műszakot átadó és átvevő szülésznő.   /315old/
Eljárás
Az átadás szóban és írásban betegenként történjék.       (ilyen dokumentum a környéken nincs!)

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./118old/

A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.  ( Már 1958-ban is. )

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./7old/
A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével. A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.
------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/294.old/

Irányelv várhatóan jogi védelmet nyújt az intézetnek peres eljárások során amennyiben az irányelvet a dokumentációval bizonyíthatóan betartották.     (Csak ehhez a minimális szabályokat be kellett volna tartani!)


További szabályok, leckék Iványi doktornak, Jónás doktornak, és az értük is felelősséggel tartózó főorvosnak, Berbiknek!!!

0

A Szabályokat tankönyvi anyagokat azért rakom fel, mert ezekből a szabályokból, tankönyvi anyagokból semmi nem teljesült. Kékkel írva a saját hozzászólásomat olvashatják.

Orvos és szülésznő kötelességei

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. 
XIII/201old
A gyermekágyasnak az első napokban orvosi felügyeletre, szakszerű gondozásra van szüksége. 
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/389old
A postplacentaris szak
A gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:- Általános állapot- Hőmérséklet- Pulsus szám- Vérnyomás- Légzésszám- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)- A has puhasága betapinthatósága- A húgyhólyag teltsége- Vérzés a hüvelyből- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/396old 2002.

Tennivalók postplacentaris szakban
Vulva elé steril vattát vagy gézlapot helyezünk, és 10-30 percenként ellenőrizzük a „postplacentaris szak” alfejezetekben leírtakat. Amennyiben minden vizsgált szempontot rendben találunk, a gyermekágyast két óra múlva osztályra helyezhetjük. Két óránál hosszabb ideig figyeljük a gyermekágyast, ha műtéti beavatkozásra vagy altatásra volt szükség.


XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/497old 2002.

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/545old 2002.

Semmelweis kórszakalkotó felfedezése, hogy megtalálta  a gyermekágyi lázat okozó vérmérgezés eredetét és megelőzési módját, az antibioticumok vi-546oldal lágában sem veszítette el aktualitását. Amennyiben az asepsis és antisepsis szabályait nem követjük, a sepsis buerperalis ma is igen súlyos kórkép.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/113old

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben.

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/53old
Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972
XX/54oldAz ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe: 1. Lázlap vezetés2. Írásos osztályátadás
A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.
Az ápolási lap
Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/139old
A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:1. a kórlap2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)3. a lázlap4. az ápolási lapA kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. KórtörténetXXI/140old

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:1. megfigyelt tüneteket2. a vizsgálatok eredményét3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel
A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.


XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/157old

A pulsus és a lázgörbe kereszteződése mindig életveszélyes állapot változásra figyelmeztet, és ezért ezt az ápolónő azonnal köteles jelenteni. A hőmérőzés ideje. Reggel 7 és 8, délután 16 és 17 óra között hőmérőzünk. A lázas betegeket naponta legalább 4-szer-158old orvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/162old

Pulsus-számolás.

Első feltétele, hogy a beteg nyugalomban, fekvő vagy ülő helyzetben legyen.Lásd Jónás vallomása 2008 szeptember 19. tanúvallomás.
Jónás vallomásában a folyosón sétálva mérte a pulzust, mely a kekurzus lapon is utólagos bejegyzésként szerepel, ezért tudta csak a másnap 03óra 35 -ös bejegyzés elé, középre besúvasztani. Írásszakértő által megállapított!!!  Ez a láthatóan 37,7 láz . Arra az időpontra Simon ápolónő vallomása szerint az ápolási lapon kontroll hőként írt 39,5 fok az igaz.  Tehát Jónás hazudik mint a vízfolyás!!!
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/186old

Milyen tüneteket jelentsen azonnal az ápolónő?
16. A hőmérséklet hirtelen emelkedése20. Hányás

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/187old

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk. 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./47old
A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.
Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak tapintsa meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a gát sebét. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie. Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a méhszájban mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetek-folyt.48old-ben hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók adásával: a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./68old

Ha nem a vérzés a szövődmény, hanem toxamenia vagy extragenitalis betegségekkel szövődik a terhesség, mindig gondoskodni kell a szükséges konzíliumok elvégzéséről: Tehát a laboratóriumi és rtg.-vizsgálatokat el kell végeztetni. A műtét után a beteg állandó felügyeletéről kell gondoskodni. Ha nincs megfelelő szakszemélyzet, úgy az ügyeletes orvosnak magának kell a legszorosabb ellenőrzést ellátni, mert ő egyszemélyben felelős a beteg műtét utáni észleléséért. A segédszemélyzetet szigorúan utasítani kell ,hogy a beteg alól eltávolított véres lepedőt eldobni nem szabad, össze kell gyűjteni a vérzés mennyiségének megállapítása céljából. A keringés ellenőrzése: a pulsus száma, minősége, a vérnyomás 20-30 percenkénti mérése és regisztrálása elengedhetetlen.

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/72old
A kézzel történő méhűri betapintás után a gyermekágyas eltérés nélküli esetekben is maradjon a szülőszobán legalább 4 órán keresztül. Fokozott felügyelet kötelező. 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/145old
Szülészeti nem vérzéses shockos állapotok
1. Életfontosságú szervfunkciók fenntartása 2. Septikus góc lokalizálása, ha lehet szanálása3. Antibioticum therápia4. A kezdeti antibioticum- kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./30old

3. A laboratórium szerepe
Sikeres munkához/klinika osztály és a laboratórium szoros együttműködése elengedhetetlen. A laboratórium viszont a feldolgozás gyorsaságával, jó módszerek választásával az eredmények helyes értékelésével és gyors visszajelzésével alapvető információhoz juttatja a kezelő orvost.  Ha időben kérik a laborokat, és nem 11,5 óra elteltével a 39,9 fokos láz után!!!  Ugye Jónás !!! Lásd dekurzus lap!!!!

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát.

Ismeretlen etiológiájú sepsis

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:
1. A góc tisztítása2. Anamnézis3. Fizikális és szakvizsgálatok
Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./200old
Terápia
A súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotiukum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.
XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./53old
Az antibiotikumoktól általában csak akkor várhatunk megfelelő eredményt, ha kellő időben, megfelelő mennyiségben és ideig a kórokozókra hatásos készítményeket alkalmazunk.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./92old
1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk. 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./107old
Hangsúlyozni, hogy a kezelés kellő időben történő, rendszeres és lehetőleg célzott elindítása a prognosis szempontjából igen fontos. Ezért a gyermekágyban jelentkező lázas állapotot mindig igen komolyan értékeljük.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották. Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés következtében létrejött halálozás. 

XXXII. Dr. Kubányi Endre Szülészeti és Szülészeti műtéttani jegyzetek Budapest A Szent –István- Társulat Kiadása 1920XXXII./88old
Puerperium, gyermekágy
A gyermekágy kezdődik a lepény megszületése után s tart addig, amíg a méh teljesen vissza nem fejlődik, tehát 6 hétig. Szorosabb értelemben azon időt nevezzük gyermekágynak, amit az asszony szülés után az ágyban tölt el. Ilyenkor fejlődnek vissza a terhesség és szülési elváltozások, ez az involutio. A gyermekágyas asszony súlyos sebesült s mint ilyent kezelni kell.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./205old
Tünetek
Méhnyálkahártya gyulladás tünetek és kórjelzés: Nem túl magas hőemelkedés, általános rosszullét alhasi fájdalmak néha görcsös fájdalmak kíséretében lép fel. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./241old
A gyermekágyas ápolása
A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés viselkedésének állandó ellenőrzése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.



XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./308old

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.


XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./313old 

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászatÁltalános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadóXXXIX./227old/

10.0 Anyai halálozás 10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./118old/
A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./143old/
Méhfüggelékek gyulladásának gyógyításaGondoljunk arra, hogy akár vizsgálatoknál akár műtéti beavatkozásoknál elkövetett legkisebb mulasztás a beteg egész életére kiható következményekkel járhat. Ha a gyulladás már bekövetkezett, úgy a beteg további sorsát az határozza meg, hogy kellő időben kezdjük-e meg a korszerű kezelést. Ennek elmulasztása esetén a betegség hónapokra évekre elhúzódhat.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./84old/

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás felismerése a kórelőzmény (pl. vetélés, műszeres beavatkozás) adatai és az előbbiekben leírt klinikai tünetek alapján viszonylag egyszerű.A lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörösvérsejtek fokozott süllyedési sebessége az antibiotikomus kezelést is indokolhatja. A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus kezelést megelőzés képpen is alkalmazzuk. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./142old/
A heveny szak tünetei között a heves fájdalom és a magas láz van a kórkép előterében. A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a vörösvérsejtek süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./960old/

Klinikum
Panaszok és tünetek a betegeg többségében hidegrázás és láz jelentkezik, gyakran hirtelen kezdettel. A sepsis fontos tünetei, mivel a betegség lefolyásának korai szakaszában fordulnak elő gyakran még a hidegrázás láz vagy hyphothermia. Ezek a sepsis fennállásának első diagnosztikus jelei lehetnek. Bár ezek az elváltozások aspecificusak, ha a sepsisre gyanús betegben jelentkeznek, kaparékot kell vennünk tenyésztés és grammfestés céljából. Ha az utóbbi vizsgálat pozitív eredményt ad, ez a sepsis kimutatásának legegyszerűbb és leggyorsabb módja.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./961old/
a., Therapia
Az alapbetegség gyógyítása:  Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.


b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: 
A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. 
d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./964old/
A streptococcus okozta endocarditisek többsége hatásosan kezelhető napi 12-20 ME penicillin G-vel, de az egyéb típusú anaerob baktérium által kiváltott endocarditis optimális kezeléséhez a laboratóriumi adatokra kell támaszkodnunk. A bőr és lágy részek anaerob fertőzései rendszerint traumát, a vérellátás csökkenését vagy műtétet követően alakulnak ki. 
XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.XLV./180old/
Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk. A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk: 1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949. XLVI./74old/

A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.  Ilyen Iványi doktor szótárában nem szerepelt, ezért ezt a dekurzus lapjával igazolni sem tudja.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./7old/
A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével. A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970XLVII./183old/
Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk. A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk: 1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni. 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./5old/

Kórisme felállítása. A tervszerű és eredményes gyógyítás egyik alapfeltétele a helyes kórisme felállítása. E nélkül csak tüneti kezelés lehetséges, mely csak ritkán célhoz vezető, s nem mindig veszélytelen.
------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./23.old/

Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg lekűzdésére.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./126old/
Szövődménymentes szülés esetén a szülésznő a lepény megszületésétől számított 2 órát, szövődményes szülés után pedig 4 órát maradjon a gyermekágyas mellett.


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./259old/

Szövődményes gyermekágy
A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa.



------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./265old/
Tovaterjedő megbetegedések

A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk. Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet. A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt volt.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./165old/
A gyermekágy 
A szülés után előfordulhat 38celsius fok körüli hőemelkedés. A felszívódási folyamatok miatt a gyermekágyban is jelentkezhetnek kisebb hőemelkedések, de ezeket mindig nagy figyelemmel kell kísérni, mert fertőzés tünete is lehet. /166old/A gyermekágyi ápolás egyik legfontosabb teendője, hogy az érverést és a hőmérsékletet naponta kétszer, esetleg 3x mérjük, és pontos láz-pulsus-görbét vezessünk a lázlapon. 



------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./221old/

A váltáskor csak akkor hagyhatjuk el az osztályt, ha váltótársunknak részletesen beszámoltunk szóban és az átadókönyvben írásban. Az ápolónő törvényszéki szempontból teljes jogi felelősséggel mint szemtanú szerepel, az orvos minden ténykedésénél

Átjavított módosított dekurzus lapok, ápolási lapok. Dr Berbik akkori osztályvezető főorvos szerint ez így életszerű. Dr. Jónás László hajtotta végre a korrigálást, a felelősség elkerülése végett. Hatósági írásszakértő megállapítása. Kár , hogy eddig egy

0

 

 

 

Dokumentációs kötelezettség

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

A helyes kezelés első feltétele a helyes kórisme.

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/92old – 93old

 

A dokumentációs kötelezettség

 

A beteg vizsgálatáról és gyógykezeléséről az ellátást folyamatát valósághűen tükröző dokumentációt kell vezetni. Ld. 1997. évi CLIV. Tv. 136 paragrafus (1).

 

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

 

XII/237old

 

1978. évi IV. tv. 171 paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/A. paragrafus

1978. évi IV. tv. 173/C. paragrafus

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/53old

 

Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.

 

 

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

 

XX/54old

Az ápolónő dokumentációs munkájának két fontosabb területe:

  1. Lázlap vezetés
  2. Írásos osztályátadás      Ezt az írást rejtegetik!!!!!!!!  Soha nem látott dolog!!!!

 

A lázlapot- amelyen az ápolónő és az orvos együtt dokumentál.

 

Az ápolási lap

 

Az ápolási lap rovatokra osztott nyomtatvány: a rovatok a legfontosabb teendőkre előre felhívja az ápolónő figyelmét, ily módon biztosítva, hogy semmit se feledjen el.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/139old

 

A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:

1. a kórlap

2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)

3. a lázlap

4. az ápolási lap

A kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni.

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXI/140old

 

 

A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:

1. megfigyelt tüneteket

2. a vizsgálatok eredményét

3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük fel

 

A legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.

A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.

 

 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

 

XXI/187old

 

 

A felsorolt objectiv és subjectiv tüneteket kell felismernie az ápolónőnek munkája során, a megfigyelését szakszerűen rögzíteni és továbbítani. Csak azt látjuk meg, amit tudunk.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./308old

Adminisztráció. A szülészeti kórlap (benne a felvételi lelet és szülés alatt tett bejegyzések, az észlelőlap, a ctg regisztrátumok ) a szülést követően évekig megőrzendő. Segítségével a felvétel körülményei, a megállapítások, a szülés észlelése és lefolyása bármikor, később is egyértelműen megítélhetők. Fontos, hogy a bejegyzéseket mindenkor a vizsgálatot, diagnózist, véleményt, rendelkezést végző, illetve adó orvos olvasható írással az időpont ( dátum,óra,perc) megjelölésével tegye meg. Az észlelő lapot a szülésznőnek kell vezetnie. A lapon lehetőséget kell biztosítani az anyai és magzati állapotra, a szülés haladására vonatkozó mutatók bejegyzésére.

 

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./313old

 

 

A szülésznő kötelessége, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően cselekedjék. A szülésznő tevékenységével a jogi, az etikai és szakmai szabályok szerint egyénileg is felelősséget vállal a munkakörében rábízott emberekért. Az orvosi és szülésznői tevékenységre, munkavállalásra vonatkozó érvényben lévő törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat ismernie és alkalmaznia kell.

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./314old

 

Ha a dokumentumban hibát követ el ne radírozza ki, hanem áthúzással javítsa ki és a javítást aláírásával hitelesítse. A saját tevékenységét, annak elvégzése után dokumentálja az ápolási dokumentációkban. A feljegyzés legyen teljes és pontos. Műszakátadás alapelv.: A betegellátás folyamatosságát elősegítő műszakátadás a betegápolás folyamata során előforduló események, adatok, információk átadása és összevetése az ápolást végzők között. Felelős személy a műszakot átadó és átvevő szülésznő.   /315old/

 

Eljárás

 

Az átadás szóban és írásban betegenként történjék.   Az írásosnak nyoma sincs!!!

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./118old/

 

A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./7old/

 

A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével.

A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz.

 

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

/294.old/

 

 

Irányelv várhatóan jogi védelmet nyújt az intézetnek peres eljárások során amennyiben az irányelvet a dokumentációval bizonyíthatóan betartották.

DR IVÁNYI PÁLNAK, ÉS DR JÓNÁS LÁSZLÓNAK CÍMEZVE A FERTŐZÉS FELVITELE TANKÖNYVI TANANYAGOK ALAPJÁN!! MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY VAN MIT PÓTOLNIUK A TANANYAGOKBÓL, A KIRENDELT SZAKÉRTŐKKEL EGYETEMBEN, AKIK ÚGY HAZUDNAK MINT A VÍZFOLYÁS!!!

0

ÍGY SZERETNÉK!    GUSZTUSTALANOK!

ÉS ÍGY VAN!!!!!

ÉS AZ ORVOSI, ÉS ÁPOLÁSI LAPOK, MELYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK!!!

VÁDLOTTAK VALLOMÁSAIRA , ÉS TUDOMÁNNYAL ELLENTÉTES KIRENDELT SZAKÉRTŐKVÉLEMÉNYÉRE HAGYATKOZVA ÍTÉLETET HÍRDETNI, NEM A LEGKORREKTEBB MEGOLDÁS. iZZADSÁGSZAGÚ MÁR NAGYON.

Fertőzés   


I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/463old Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.Ezeket a vizsgálatokat szigorú rendelkezésekkel szabályozzuk:Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981  I/473old   Az ismételt betapintás a fertőzés veszélye miatt kerülni kell:  egyébként is különös gonddal ügyelünk az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartására.
A leválasztás után a méhet jódos vízzel (1 literízre 1 evőkanál tinct. Jodi) átmossuk. 
Lepényleválasztás és méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/474oldHa csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell  Távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/514oldA fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés renszabályok be nem tartásával bejuttatott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal……..jutnak be a baktériumok. A kórokozók többsége staphylococcus, és streptococcus

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012
II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/260old.A gyermekágy alatt vérzéseketa méh hiányos visszafejlődése, lepény -, valamint burokrész visszamaradása okozza.Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása.A visszamaradt lepényrész miatt már közvetlenül  a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony.Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozók csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak.  A fertőzött lepényrészből  a bactériumokat a vér –és a nyirokerekbe juttatjukés ezzel a fertőzés tovaterjedését segítjük elő.

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/77oldA fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák( streptococcus, staphilococcus)Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mindmegannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb  műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget-e a fertőzés. Jó beválik erre  a  hüvelynek penicillin-plomb vagy ultraseptyl-urea alakalmazása.

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/78oldA gennykeltők  a felszínes sérüléseken át  a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér - és  nyirokerek útján terjednek tova.  Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védő hámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán  megtelepedve(endrometritis) bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirokutakon át fertőzik a méhizomzatot.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/54old.A fertőzések megelőzése. Számos rendszabály betartásával az infekció a minimális szintre csökkenthető. Ilyenek: Szigorú higiénés rendszabályok érvényesítése, tisztaság, amely vonatkozik a beteg a beteg előkészítésének folyamataira is.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt fertőzések húzódnak meg. A folyamat felismerése gondos fizikálisvizsgálattal, röntgenfelvételekkel, ultrahang diagnosztikával történhet.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/193oldA spontán kiürült vagy különböző műfogások hatására távozott lepényt nagyon gondosan meg kell vizsgálni. A gyermekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy része---akár csak igen kicsi része is--- visszamarad.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak. A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük. A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/158oldHa a lepényrész visszamaradásra a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. A közvetlenül szülés után, steril körülmények között végzett méhűri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége mindenesetre elmarad a lepényrész visszamaradásának veszélyétől . A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis súlyos szövődményeket okozhat, mint a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.


VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/169old.A gyermekágyas egészségi állapotára a hőmérséklet és az érverés  viselkedéséből tudunk következtetni. Ebből következik, hogy nagy figyelemmel kell kísérni a hőmérséklet változásait, mert a tartós hőemelkedés, vagy láz, gyermekágyi fertőzés tünete.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/316A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk  A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.


VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/77oldA szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülőcsatorna fertőződéséből eredő lázra kell  gondolnunk, így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A vizsgáló kéz(orvos, bába) vagy eszköz által kívülről bevitt baktériumok. (exogen infectio)
A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba, a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre.  A méh kiürülése kétségtelenül  igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére.
VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/78oldLázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,  a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.A méh kiürülése a fertőzés tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük, kétségtelenül fontos tényező.

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/342oldA lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton. Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/323Gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell a lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte, ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk..A visszamaradás kórismézése esetén méhűri letapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/480A visszamaradt lepényrész számos veszélyt rejt magában: Súlyos gyermekágyi fertőzés kapuját képezhetiEzek miatt a visszamaradt lepényrész eltávolítása igen fontos. Méhűri öblítést végzünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/513old                        Vérzések gyermekágybanElőidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.
Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/517old   A gyermekágyi láz elnevezés gyűjtőnév. Gyűjtőneve mindazoknak a lázas megbetegedéseknek, amelyek szülés vagy vetélés után a gyermekágyban jelentkeznek a nemi szervek fertőződése következtében. A gyermekágyi fertőzést leggyakrabban streptococcusok és staphylococcusok okozzák. Gyermekágyi infekciónak vagyis tulajdonképpeni gyermekágyi láznak azok a megbetegedéseket tartották, amelyeknél a kórokozók az élő szövetekbe hatolnak be.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/518old    A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre: 1. Közvetlen ( contact ) fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe. A fertőző csírok megbetegíthetik az épp nyálkahártyát, mint a gonococcus a gramm-pozitív coccusok és a coli-baktérium vagy a felület sérülésein keresztül juthatnak a szervezetbe, mint általában a többi kórokozók.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/526old
Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja, hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticus kezelést.Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a quantilativ vagy qualitativ vérképben. 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/527old
Az ideális antibioticum-kezelés ugyanis az volna, ha ezeket a vizsgálatokat minden esetben el tudnók végezni és azok eredményeitől függően tudnók megválasztani a megfelelő anitbioticum féleséget. Ezért a kezelés során mindig törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint ezeket a vizsgálatokat váladékból, punktátumból, vérből elvégezzük vagy elvégeztessük. A gyermekágyi láz kezelésének gyakorlatában, legalábbis a kezelés megkezdésekor, ez annál kevésbé vihetőbb keresztül, miután a kezelést azonnal meg kell kezdenünk. Ezért kezdjük a gyermekágyi fertőzés kezelését minden esetben penicilinnel.Ha az elmondottak értelmében járunk el, az esetek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és csak igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz súlyosabb alakjaival. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe az általános-antibioticumok, transzfúzió-kezelésen kívül, természetesen egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/175 old
Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/176old
A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, s napjainkban ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!Egyidejűleg feltárást, betapintást végzünk sérülés, lepényrész-visszamaradás biztos kizárására. A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/207old
Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.  

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/208old

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. Különösen sérülések hám horzsolások felületén vagy vérömlenyekben telepszenek meg a kórokozók. (staphilococcus,streptococcus) 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/209old
Endo/myometritiszA nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet. Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.
XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001
XIV/144old
A szepszis kialakulására hajalmosító tényezők a szülés befejező műtétek, sebészi beavatkozás.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/1/1old
Szülészeti asepsis és antisepsis
A terhesek, vajúdók és gyermekágyasok baktérium okozta megbetegedéseinek kóroktana.A gyermekágyi sebfertőzés okozóiLegfontosabb és leggyakoribb kórokozó a streptococcus. A streptococcust kell legelső sorban megemlítenünk mint a gyermekágyis sebfertőzés legkülönfélébb alakjának előidézőjét és egyszersmind a legsúlyosabb halálra vezető megbetegedések leggyakoribb okozóját.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/87old
Ilyen behurcolásnak leggyakoribb alkalmi oka a vajúdónak hüvelyen át végzett szülészeti vizsgálata, továbbá minden per vias naturales végzett szülészeti műtét.
XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/91old
Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak. 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/92old
Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen                                                   (asepsis-antisepsis)
Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk. a. Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülés alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti. 


XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/243old
A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/482old

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat old be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  Therapia: A lepény és a burok igen gondos ellenőrzése közvetlen szülés után. Ha a lepény egy része hiányzik vagy a burkokon található nyitott érlumenek placenta succentúriata visszamaradására engednek következtetni, avagy ha kétséges hogy ezen két lehetőség egyike is jelen van úgy feltétlenül azonnal be kell tapintani a méhbe, az itt található lepényszövetet fel kell keresni és kézzel le kell választani. Visszamaradt lepényszövet és betapintás két olyan veszedelem , melyek közül az utóbbi jóval kisebb. Szükségtelenül végzett betapintás, ha negatív leletet ad, nem szokott káros következményekkel járni. Ellenben visszamaradt lepényszövet mellett elmulasztott betapintás a szült nőt előbb-utóbb a sír szélére sodorja és elég gyakori a halálok. A kórjóslat a fertőzés tovahurcolására való tekintettel már 12 óra múlva igen kétséges s az idő előrehaladtával hamarosan egészen kedvezőtlen.


XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/595old
Minden lepény-visszamaradással végül a méhizomzat retractiojának rendellenes állapota jár amely részben még fokozza a bajt.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/600old
A lepényért való benyúlás nagyon veszélyes beavatkozás. Ha újaink teljesen desinficiálva vannak is a külső nemi részek és a hüvely felől mégis könnyen vihetünk be csírokat a lepény helyére. Ezek itt a visszamaradó és nekrosisra szánt decidua törmelékekben a legkedvezőbb talajra találnak a kifejlődéshez. Ha egyszer inficiálva van a lepény helyének felülete akkor nyitva áll az az út melyen át a csírok a lepényi vivőeres öblök szabadon fekvő thrombusaiba hatolhatnak s melyeknek fertőzése a pyaemia kezdetét jelenti. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/631old
A gyermekágyba támadó putrid intoxitacióhoz nem éppen szükséges nagyobb mennyiségű bomlásra képes szerves anyag, u.m. pl. lepénydarab vagy abortív pete visszamaradása.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/633old
Az élénk anyagforgalom mellett, mely a peteűr és a méh között fennáll, nem sokáig várat magára a képződött mérges baktérium-termékek felszívódása és ez a testhőmérsék emelkedésében nyilvánul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/638old
Végül még az infectio létrejöttének időpontja is fontossággal bír, ha a csírok a szülés után csak napok múlva jutnak az endometriumig, ott már az elzáródott nyirok és vérpályákra, a fehér vérsejtek és a bactericid védőanyagok erős megszaporodására, a testben való behatolás szempontjából, tehát általába véve kevésbé kedvező körülményekre találnak, mint a szülés alatt vagy közvetlenül utána, midőn a szervezet mindeme védő berendezései még nincsenek kifejlődve. A streptococcusoknak a szülés alatt a magzatvízben való elszaporodása, midőn a csírok a lepény kiürülésével a frissen lemeztelenített endometriumot választják el, különösen rossz prognosist nyújt és gyakran vezet általános infectióra. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/642old
Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/660old
Lepedék a sebeken és a streptococcusok kimutatása a váladékban mindig komoly jelentőségű. Mindazon által az endometrium streptococcus-infectiója is az esetek mintegy 80%-ában meggyógyul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/662old
A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/664old
Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérsék hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/665old
Ilyen körülmények között a gyermekágyi láz általános gyógyítása lép előtérbe.
XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/391old
Belső vizsgálatok. Rutinszerűen rectalis vizsgálat ajánlott, de az asepsis szabályainak betartásával, hüvelyi vizsgálat is végezhető. A hüvelyi vizsgálat burokrepedés után felszálló méhűri fertőzés veszélyét rejti magában. A hüvelyben és a vulván lévő baktériumok a vizsgálat során könnyen feljutnak a nyakcsatornába, a méhűrbe, és néhány óra alatt úgy elszaporodnak, hogy mind a magzat, mind az anya életét veszélyeztethetik. Ezért idő előtti burokrepedést követően csak alapos javallat esetén szabad hüvelyi vizsgálatot végezni. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/395old
A lepény és a burok vizsgálata
A gyermekágyban súlyos szövődmények keletkezhetnek abból, ha a lepény egy, akár nagyon kicsiny rész is visszamarad. Minden kotiledót gondosan végignézünk és ha csak gyanúnk van legkisebb hiányra, kézzel vagy műszerrel méhűri betapintást végzünk.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/496old
Köldökzsinórnál fogva kihúzzuk a lepényt oly módon, hogy belső kezünk még a méhűrben marad, ellenőrzi, hogy a méh üres és nincs sérülés. (az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell: egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására ) Leválasztás utána méhet hideg jódos vizzel átmossuk. Lepényéeválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/497old
A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása. Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.





XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/543old

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/545old

Semmelweis kórszakalkotó felfedezése, hogy megtalálta  a gyermekágyi lázat okozó vérmérgezés eredetét és megelőzési módját, az antibioticumok vi-546oldal lágában sem veszítette el aktualitását. Amennyiben az asepsis és antisepsis szabályait nem követjük, a sepsis buerperalis ma is igen súlyos kórkép.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/58old

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk. 


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/113old

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/117old

Gyermekágyi láz

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/221old
A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek. Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/596old
Gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre:1. Közvetlen (contact) Fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével, fehérnemű stb.


IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/597old
Méhnyálkahártya és a méhizomzat gyulladása
A méhnyálkahártyájának és izomzatának gyulladása egymástól független kórkép alakjában soha nem jelentkezik ill. ha az egyik szervrészlet gyulladása van is a kórkép előterében mindig megtalálhatók a másik lobos elváltozásai is. A fertőző csírok a méhbe ascensio útján vagy metastaticus (haematogen vagy lymphogen ) úton kerülnek. Az ismert tényezők egymásra való hatásától függ, hogy a csírok a méhben talált elhalt szövetrészekben tenyésznek-e, vagypedig beatolnak-e az élő szövetekbe is. Klinikai tünetei hőemelkedés, szapora pulsus.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például láz. Stb. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/153oldA láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ-bacteriális fertőzés vagy egyébb izgatás hatására.


XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994. XXII./157old

2.21.3.2.Endometritis : Tünetek: Elhúzódó véres folyás, a megelőző szülés, vetélés vagy méhűri beavatkozás. Láz, hőemelkedés, emelkedett fehérvérsejt szám kíséri. Kezelés: Antibiotikum, szükség esetén a méhűreg kiürítése. 2.21.3.3.A méhizomzat gyulladása ( myometritis ) : Tünetek: Láz . A diagnózis a kórelőzmény és a fizikális lelet, laboratóriumi leletek ( fehérvérsejtszám, süllyedés ) alapján lehetséges kezelés. Széles spektrumú antibioticum, méhösszehúzók adása, súlyosabb esetben a méh eltávolítása jön szóba. 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./28old
Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő, amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a szeptikus állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk, és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.XXV/144old
Szülés után manifectálódó bakteriális méhűri és méhkörüli fertőzés

A placenta helye mint nagy mértékben vaszkularizált, vérkóag ulumokkal fedett „sebfelület” kitűnő táptalaj a hüvely és a cervix normális vagy fakultatív patogén baktérium flórája számára. A szülés alatti veszélytényezők közé a gyakori hüvelyvizsgálat, az elhúzódó hüvelyi szülés, illetve a magzati monitorizálás tartozik. Ha az utóbbi szigorú aszeptikus technika mellett, megfelelően alkalmazzák akkor a lázas morbiditás előfordulása csekély. A szülés vezetés módja a genitális fertőzés gyakoriságának alakulásában fontos tényező. Hüvelyi szülés kapcsán a lepényleválasztás szülőutak kiterjedt sérülése a vacuumextrakció fokozzák az infekció veszélyét. /Folyt.145old./  A placenta-és a burokretenció másodlagos vérzést és késői infekciót okozhat ezért ezekre mindig figyelni kell. A szülés után manifesztálódó genetális fertőzés klinikai képéhez tartozik a láz… Az endrometritisz klinikai diagnózisa kezdetben csak valószínűsíthető. Megerősítésére szolgál a vérképvizsgálat, a váladék tenyésztés.

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962. XXVI/160old
A toxikózist kiváltó tényezők:
Kisebb orvosi beavatkozások, vizsgálat stb.


XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/143old

Septikus Shock

A septikus shock ritka a szülészeti gyakorlatban, 8000 szülésre esik egy eset. A sepsis definíciója szerint fertőzésre adott szisztémás válaszreakció, melyet a mikroorganismusok vagy azok toxikus termékei okoznak. A szülészetben leggyakrabban előforduló kórokozók a staphilococcus és streptococcus. 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.XXVIII/145old
Szülészeti nem vérzéses shockos állapotok
1. Életfontosságú szervfunkciók fenntartása 2. Septikus góc lokalizálása, ha lehet szanálása3. Antibioticum therápia4. A kezdeti antibioticum- kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie.


IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./15old
Mikor adjunk antibiotikumot? 
Antibiotikum adása indokolt:1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )2. Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).
Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok eredményét megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl. Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában. Profilaktikus antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát. 

Ismeretlen etiológiájú sepsis

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:
1. A góc tisztítása2. Anamnézis3. Fizikális és szakvizsgálatok
Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás
XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.XXX./ 94old
Cotyledoretentio
Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./92old
1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk. 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./109old
A staphilococcus auerus fertőzések megszaporodását az teszi jelentőssé, hogy ezek a penicillinresistens kórokozók. Átvitelükben „intézeti környezetben” az ápoló személyzet is részt vehet: Könnyen fertőzhetik az anyát és a magzatot is.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./111old
Beolvadó elgennyedő izzadmányok esetében septikus intermittáló lázmenet alakul ki. Nagy fokú érzékenység, flulctuatio jelentkezik a beolvadt területen és mind súlyosabb általános tünetek figyelmeztetnek arra, hogy a beavatkozásunkkal ne késlekedjünk, mert a spontán áttörés veszélyeket rejt magában.A septikus thrombombóliák kialakulásuk után már antibiotikumokkal sem befolyásolhatók minden esetben biztosan és a beteg ebben a stádiumban a folyamat teljes megnyúgvásáig veszélyben van.
XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották. Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés következtében létrejött halálozás.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936XXXIV./77old
Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is(szülési hyperthermia). A szülés folyamán fellépő láznál természetesen első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.
XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./204old
Méhgyulladás

A gennykeltők által okozott fertőzésre a leggyakoribb alkalom a szülés és a vetélés. De oka lehet a fertőzésnek mindennemű méhűri beavatkozás, így vizsgálás, méhkaparás minden nem asepticus módon véghezvitt szülészeti vagy nőorvosi vizsgálat és kezelés. Bár kisebb nőgyógyászati vizsgálat, illetve kezelés révén gyakran nem történik fertőzés, nem szabad feledni, hogy minden ilyen nem asepticusan végzett kezelés vagy beavatkozás fertőzést okozhat így esetleg a beteg életébe kerülhet.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./206old
Megelőzés és gyógyítás

A betegség megelőzésének útjait a fertőzésről mondottak írják le. Az egyik legfőbb feladat tehát az, hogy minden beavatkozást, méhűri vizsgálatot és kezelést a nőgyógyászati asepsisnek szigorú szem előtt tartásával végezzük. Nagyobb körültekintést igényel a megelőzésnek másik része, nevezetesen az, hogy megakadályozzuk a szervezetben meglévő fertőző csíroknak ténykedésünkkel való felvételét. Ezért minden nemű beavatkozás előtt válladék vizsgálatot végzünk.


XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./362old
A sebfertőző gyulladást előmozdító alkalom a gyermekágy ez élettani állapotok alatt sokkal gyakrabban fejlődik ki a fertőző gyulladás külső behatások sérülések útján. Sérülések között első helyen áll mindenütt tisztátlanul végzett beavatkozás, méhkaparás. Ugyanígy okai lehetnek ezeknek a gyulladásoknak a különböző, Ú.N. Kis nőgyógyászat körébe tartozó és rendesen ambulanter végzett más beavatkozások méhűr stb. ha nem megfelelő asepsissel és szakértelemmel végzik azokat. A gyulladások okai legtöbbször az ismert sebfertőző baktériumok. Így elsősorban a streptococcusok különböző fajtája és staphilococcucosok. Tudva levő, hogy a fertőzés létrejöttéhez nem elegendő sebfertőző csírok bevitele vagy jelenléte, hanem ahhoz az is szükséges, hogy az illető szervezet védekező képessége gyengébb legyen, mint a fertőzés foka, illetve, hogy a fertőzés a szervezet védekező képességét le tudja kűzdeni.
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./370old

A gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek nem futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk. A visszamaradás kórismézése esetén méhűri betapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./596oldA gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.Ez a körülmény rámutat arra, hogy a gyermekágyi fertőzés megelőzése érdekében a szülés helyes vezetésével igen sokat tehetünk.
A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre


1. Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe3.   A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: 
a. Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.



XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./604old

Valahányszor egy-egy gennyes thrombus részecske kerül a keringésbe, hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely 24 órán belül sokszor ismét a normális hőmérséklet színvonalára süllyed. Ennek a folyamatnak ismétlődése következtében alakul ki a minden septikus kórképre jellemző intermittáló lázmenet.       /605/ A megelőzésre Semmelwis tanította a szülészeket és ezeknek a tanításoknak köszönhetjük a gyermekágyi láz halálozásában Semmelwis működése után beállott hatalmas javulást. A Megelőzés vagyis az a követelmény, hogy a fertőzés elkerülésére a terhességben, szülés alatt és a gyermekágyban minden lehetőséget meg kell teremteni, ma is legelsőbb rendű kötelessége a szülés vezetésével foglalkozó szakembernek. E helyen is hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetében attól függetlenül alkalmazunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok, chemotherapeutikumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. 


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./24old
A láz előnyösen befolyásolta a bakteriális infectiók kimenetelét.       /25old/
A láz a szervezet védekezésének egyik fontos láncszeme. Az enyhe és a közepesen súlyos infectióban ma már igazoltnak tekinthető a láz és az EP-ek pozitív szerepe. A láz az esetek döntő többségében segíti az állati és emberi szervezetet a kórokozók elleni kűzdelemben.


XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./39old
Lázas betegek anamnézise, a lázas állapot értékelése, laboratóriumi diagnózisa
Anamnézis további fontos kérdései: Volt-e a közelmúltban kórházban, átesett-e orvosi beavatkozáson, kórházi fertőzés, ill. bacteriaemia lehetősége.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./211old

Ascendáló fertőzés útján a felső genitális traktusba kerülve viszont súlyos kismedencei gyulladást eredményezhetnek, amelynek a láz az egyik vezető tünete.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./117old/
A gyermekágyi láz
A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./141old/
Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./142old/

A méhfüggelék gyulladásának tünetei:
1. Fájdalom2. Láz3. Folyás 4. Vérzési zavarok
2. A láz a szervezet védekezése a kórokozókkal szemben, ugyanakkor azonban kimeríti a beteget is. A heveny szagban 39-40fokot is eléri és rendszerint csak lassan csökkenve megy át a félheveny szakra jellemző hőemelkedésekbe. A heveny szakot a magas láz szapora érverés fájdalom jellemzi. A laboratóriumi vizsgálatkor a vörös vértestek süllyedési sebességének fokozódása, valamint a fehérvérsejtek számának emelkedése észlelhető.


XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.XLI./61old/

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.XLII./83old/
Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./83old/
Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói
a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. b., Méhűri beavatkozásokc., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./148old/

A női húgycső olyan területre nyílik, amely a kórokozók szempontjából a húgycsőre a fertőzés veszélyét jelenti. A kórokozók a húgycső külső nyílása körül, de a húgycső elülső harmadában is saprophytaként jelen lehetnek, ami azt e veszélyt rejti magában, hogy minden műszeres vizsgálat vagy beavatkozás, magasabb szakaszaiba juttatja a baktériumokat amelyek gyulladást okozhatnak. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./518old/
Toxicus shock syndroma kialakulhat szülés vagy műtétet követő időszakban. Klinikum és terápia a toxicus shock syndroma jellemzője a hirtelen kezdődő magas láz.


XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./961old/
a., Therapia
Az alapbetegség gyógyítása:  Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.


b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása: 
A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk. 
d., Antibioticomok. Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.
XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./964old/
A streptococcus okozta endocarditisek többsége hatásosan kezelhető napi 12-20 ME penicillin G-vel, de az egyéb típusú anaerob baktérium által kiváltott endocarditis optimális kezeléséhez a laboratóriumi adatokra kell támaszkodnunk. A bőr és lágy részek anaerob fertőzései rendszerint traumát, a vérellátás csökkenését vagy műtétet követően alakulnak ki. 


XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./1006old/
Streptococcus fertőzések diagnózis legfőbb pontjai. Hirtelen kezdődő láz, rossz közérzet. Klinikai tünetek: a streptococcus jellemzője a hirtelen kezdődő láz. 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.XLV./61old/
A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe./67old/
A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./62old/
A fertőzés leggyakrabban a gennykeltő baktériumok okozzák ( streptococcus, staphylococcus.) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvos működéséből ered. A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér-és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a pyaemia képe. 


XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960. XLVIII./84old/
A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése. /85old/Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./72old/

Fertőzéses megbetegedések.A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.L./73old/

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik a méhizomzatot. A szülés kapcsán a fertőző csírok könnyebben jutnak be a vékákba, vagy a vénák mentén terjednek fel.
/77old/
A méhgyulladásA méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./77old/
Fertőzéses megbetegedések.A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./78old/

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.LI./84old/
A méhgyulladásA méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése/85old/
Ha lobkeltő tényező hatása a nyálkahártya határán túl terjed a méhizomzat gyulladásáról beszélünk (metritis ). Az izomzat ilyenkor erősen bővérű lesz, az izomköteg közt exsudatum halmozódik fel, amely el is gennyedhet (metritis dissecans). A méh ilyenkor jelentékenyen megnagyobbodik, puha tapintatú lesz, spontán s megmozgatásra is igen fájdalmas és rendetlen vérezgetés mutatkozik. Tünetek: Láz.Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők s melyeket a visszafejlődés okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. Ezek a fetális elemek belső szekréciós működésüknél fogva erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg, ha placentáris polypus kiürül. 


-----Dr. Vitéz István – Dr. Hűttl Tivadar Sebészeti hygiene Medicina könykiadó Budapest 1964./21.old/Contact infectio
Az érintéssel történő fertőzés leggyakrabban az orvos és a nővér kezének közvetítésével jön létre. 
------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/293.old/
A fenti, a műtétek jellegéből következő sebinfekciós rátált számos tényező rizikó faktor befolyásolja. Riziko faktorok: 1. Beteggel összefüggő rizikó tényezők2. Fokozott a sebinfectio riziója:3. Leromlott állapotban, írradiált terleten végzett műtéteknél 4. Csökkent immunitású állapotban 5. Hypoxaemiás szöveteket érintő műtéteknél 6. Intraoperatív rizifaktorok7. Műtéti bemosakodás minősége, a beteg műtét előtti tisztasága, a műtét előtti bőrfertőtlenítés, a műtő ventillátiós rendszere, a sterilizálás minősége, a sebész műtéti technikája.

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei/295.old/

Felületes (bemetszési sebfertőzések) 3 kritérium, melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell: 1. Kritérium: Az infectio a műtét után 30 napon belül jelentkezik.2. Kritérium: A fertőzés csak a bemetszés által érintett bőrt vagy bőr alatti szöveteket érinti.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább 1 fenáll.- Gennyes szivárgás a felületes bemetszés területéről, laboratóriumi konfirmációval vagy anélkül. A felületes bemetszés válladékából vagy szövetéből származó aseptikus körülmények között nyert mintából kórokozóból tenyészthető ki.- A fertőzés tünetei közül jelen van legalább egy: Fájdalom vagy érzékenység, helyi duzzanat, bőrpír, égő érzés.
Méh(bemetszési) sebfertőzések.A 3 kritérium melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell. 1. Kritérium: Az infectio a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik, kivételt képez az inplantátum beültetés, amelynél a műtéttől számított egy éven belül jelentkező fertőzés is ide sorolandó.2. Kritérium: A fertőzés a bemetszés által érintett mélyebb szövetekben (fascia, izomszövet) lokalizálódik.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább egynek teljesülnie kell. - Gennyes szivárgás a seb mélyebb rétegeiből de nem érintettek azok a szervek vagy testüregek, amelyeket a műtét ugyan csak érintett.- A mély bemetszés spontán szétválása vagy ennek sebész által újra megnyitása abban az esetben, ha a betegnél az alábbi tünetek közül legalább egy fenáll.: 38celsius foknál magasabb láz, helyi fájdalom, érzékenység-mindez abban az esetben kórjelző ha a bemetszésből nyert minta tenyésztési vizsgálata pozitív.Szervi- testüregi fertőzésekA 3 kritérium, melynek a diagnózis megállapításához teljesülnie kell: 1. Kritérium: A fertőzés a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik implantátum beültetés után 1 éven belül. 2. Kritérium: A fertőzés a test legkülönbözőbb, a műtétbe bevont részeit érinti, a bemetszésnél a bőr, fascia, izomréteg kivételével.3. Kritérium: Az alábbi 4 feltétel közül legalább 1 nek teljesülnie kell: -Gennyes szivárgás abból a drénból, amelyet a műtéttel érintett szervbe vagy testüregbe vezettek be.- Pozitív tenyésztési eredmény olyan válladékból vagy szövetmintából, amely a szervből vagy a testüregből származik.


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./23.old/
Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg lekűzdésére.

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./79.old/
A staphylococcusok tehát elsődlegesen mindig emberi forrásból származnak. 


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./88.old/
Sebfertőzés helye és időpontja
Azt tudni illik, hogy a seb-infectiók nagy többségükben a műtőből erednek. Viszonylagos biztonsággal meghatározhatjuk a fertőzés helyét, amikor a sebfertőzések sora egyértelmű technikai hiba eredménye. A műtét utáni harmadik napon belül jelentkező szokatlanul nagy láz a sebgennyedés rendszerint műtői fertőzésre utal: Ha később, ez az osztályon szerzett fertőzés bizonyítékának tekinthető, ami sokszor igaz lehet.


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./263old/                Gyermekágyi láz
A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus. 


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./265old/
Tovaterjedő megbetegedések
A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk. Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet. A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt volt.


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./147old/

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében). 


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./169old/

A gyermekágy szövődményei
A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét. Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki. Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése (intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett eréjes antibioticum-és sulfonamid-kúra.
-

-----Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./210old/
A női nem szervek gyulladásai
Általános tünetei a kórokozók mérgeinek vagy az elpusztult szövetfehérjék felszívódásának köveztében kialakult láz és az általános gyengeség. /211old/Legtöbbször alulról felszálló fertőzés okozza a kürtök gyulladását, amely azután magába foglalja a petefészkeket és a kis medencében körülöttük lévő hashártya területét is. Kórokozója leggyakrabban gennykeltő baktérium (staphylo-streptococcus)

Dr JÓNÁS LÁSZLÓNAK, ÉS DR IVÁNYI PÁLNAK, AZ ANTIBIOTIKUM HASZNÁLATÁRÓL. TANKÖNYVI ANYAGOK!

0

CSAK A SZÉP ÉS NYUGODT ÉJSZAKÉITOKÉRT, HOGY SEMMI NE ZAVARJA MEG ÁLMAITOKAT!!

FEJETEKBEN TARTOM A MOCSKOSSÁGOTOKAT!!

OLVASSÁTOK, EZT TESZIK MÉG SOK EZREN AKIK KÖZÖTT ÉLNETEK KELL!

Antibiotikum

 

 

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/473old

Az ismételt betapintás a fertőzés veszélye miatt kerülni kell:  egyébként is különös gonddal ügyelünk az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartására.

 

A leválasztás után a méhet jódos vízzel (1 literízre 1 evőkanál tinct. Jodi) átmossuk.

 

Lepényleválasztás és méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.

Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas láz

Therápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia

 

A súlyos kórkép életveszélyessé is válhat, ha nem lokalizálódik a folyamat, és ha a has magasabb régióira is kiterjed.

 

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!

12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.

Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).

Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

 

III/265old.

A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik.

A beteg nyugtalan, fejfájásról, rossz közérzetről, szomjúságról panaszkodik. Hidegrázás után, a  hőmérséklet a 40celsius fokot is elérheti, sőt efölő is emelkedhet.

A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicilinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibiotikumokkal kezeljük.

Ma már a gyermekágyi lázat a legtöbbször antibioticumokkal eredményesen  gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is  a Semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/303old.

Antibiotikumos terápia.  Előnyös, ha ismerjük a kórokozót, és  célzott kezelést tudunk alkalmazni. Sajnos legtöbbször nincs idő a mikrobiológiai tenyésztés kivárására, és súlyos beteg számára az antibiotikumot csak tapasztalat alapján választjuk.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/513old

Vérzések gyermekágyban

Előidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.

 

Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/514old

A lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk.

Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

 

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/525old

 

A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően  szoros összefüggésben van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások eredményességével. Mind az ideig amíg nem rendelkeztünk a legújabb  kor hatalmas gyógyszertechnikai vívmányaival, nevezetesen chemotherpeuticumokkal és antibioticumokkal, a gyermegágyi láz prognózisa igen súlyos volt. Intézeteinkben fertőzés következtében beállott halállal ma már igen ritkán találkozunk, akkor is inkább vetélés, mint szülés után és pedig bűnös vetélés után, ahol a fertőzés rendszerint igen masszív és annak előidézésében többnyire sokféle baktérium szerepel.

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/526old

 

Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja, hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticus kezelést.

Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a quantilativ vagy qualitativ vérképben.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/175 old

 

Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/207old

 

Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old

 

Endo/myometritisz

A nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet.

Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

 

 

XIV/145old

 

 

 

Szeptikus góc lokalizálása ha lehet szanálása. Antibiotikum-terápia. A kezdeti antibiotikum kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie. A tenyésztési eredmények birtokában a kezelés célzottan folytatható.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/543old

 

 

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/545old

 

 

Semmelweis kórszakalkotó felfedezése, hogy megtalálta  a gyermekágyi lázat okozó vérmérgezés eredetét és megelőzési módját, az antibioticumok vi-546oldal lágában sem veszítette el aktualitását. Amennyiben az asepsis és antisepsis szabályait nem követjük, a sepsis buerperalis ma is igen súlyos kórkép.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/606old

 

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben.

 

 

XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994.

XXII./157old

 

 

2.21.3.2.Endometritis : Tünetek: Elhúzódó véres folyás, a megelőző szülés, vetélés vagy méhűri beavatkozás. Láz, hőemelkedés, emelkedett fehérvérsejt szám kíséri.

Kezelés: Antibiotikum, szükség esetén a méhűreg kiürítése.

2.21.3.3.A méhizomzat gyulladása ( myometritis ) : Tünetek: Láz . A diagnózis a kórelőzmény és a fizikális lelet, laboratóriumi leletek ( fehérvérsejtszám, süllyedés ) alapján lehetséges kezelés. Széles spektrumú antibioticum, méhösszehúzók adása, súlyosabb esetben a méh eltávolítása jön szóba.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXIV./47old

 

A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.

 

Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak tapintsa meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a gát sebét. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie.

Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a méhszájban mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetek-folyt.48old-ben hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók adásával: a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is transzfúziókkal kell kiegészíteni.

 

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/145old

 

Szülészeti nem vérzéses shockos állapotok

 

  1. Életfontosságú szervfunkciók fenntartása
  2. Septikus góc lokalizálása, ha lehet szanálása
  3. Antibioticum therápia
  4. A kezdeti antibioticum- kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie.

 

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./15old

 

Mikor adjunk antibiotikumot?

 

Antibiotikum adása indokolt:

  1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )
  2. Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).

 

Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok eredményét megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl. Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában.

Profilaktikus antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

 

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./198old

 

 

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát.

 

 

Ismeretlen etiológiájú sepsis

 

 

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:

 

  1. A góc tisztítása
  2. Anamnézis
  3. Fizikális és szakvizsgálatok

 

Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás

 

 

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./200old

 

Terápia

 

A súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotiukum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.

 

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXX./ 94old

 

Cotyledoretentio

 

Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.

 

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./53old

 

Az antibiotikumoktól általában csak akkor várhatunk megfelelő eredményt, ha kellő időben, megfelelő mennyiségben és ideig a kórokozókra hatásos készítményeket alkalmazunk.

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./92old

 

1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk.

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./107old

 

Hangsúlyozni, hogy a kezelés kellő időben történő, rendszeres és lehetőleg célzott elindítása a prognosis szempontjából igen fontos. Ezért a gyermekágyban jelentkező lázas állapotot mindig igen komolyan értékeljük.

 

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./109old

 

A staphilococcus auerus fertőzések megszaporodását az teszi jelentőssé, hogy ezek a penicillinresistens kórokozók. Átvitelükben „intézeti környezetben” az ápoló személyzet is részt vehet: Könnyen fertőzhetik az anyát és a magzatot is.

 

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./111old

 

Beolvadó elgennyedő izzadmányok esetében septikus intermittáló lázmenet alakul ki. Nagy fokú érzékenység, flulctuatio jelentkezik a beolvadt területen és mind súlyosabb általános tünetek figyelmeztetnek arra, hogy a beavatkozásunkkal ne késlekedjünk, mert a spontán áttörés veszélyeket rejt magában.

A septikus thrombombóliák kialakulásuk után már antibiotikumokkal sem befolyásolhatók minden esetben biztosan és a beteg ebben a stádiumban a folyamat teljes megnyúgvásáig veszélyben van.

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./116old

 

Az antibioticumok helyes alkalmazásának elveit Zoltán a következőképpen foglalja össze: Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjai túlnyomó részben enyhe tünetekkel kezdődnek, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Az a kérdés ugyanis, hogy a klinikailag enyhe megbetegedés marad-e ebben az enyhe alakjában, vagy az csak bevezetője, kiinduló pontja lesz a gyermekágyi láz valamely súlyosabb megjelenési alakjának: a legtöbb esetben nem dönthető el megnyugtató biztonsággal. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, akkor indokolt ideje korán megkezdeni az antibioticum-kezelést.

/117old/

 

Nyilvánvalóan még indokoltabbá tesz az antibiticum-kezelés azonnali bevezetését a súlyosabb tünetek jelentkezése: pl.

  1. Láz
  2. Fertőzésre utaló elváltozás a minőségi vérképben

 

 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVI./606old

 

 

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/

 

Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

 

 

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./33old

Ha tehát a láz csillapítása indokolt, akkor ajánlatos az oki terápia mellett antipyreticumot folyamatosan adni 24-48órán át és utána kihagyni.

 

 

 

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./208old

 

Szülészeti lázas állapotok

 

 

A gyermekágyi láz leggyakoribb oka a szülést követően kialakuló endometritis, endomyometritis. A prediszponáló tényezők közül az idő előtti burokrepedés, az elhúzódó szülés, és gyakori vaginális vizsgálat, a műtétes szülés befejezések a legfontosabbak. A kórkép első jele a láz.

/209old/

 

A diagnosztikában segítségünkre lehet laboratóriumi vizsgálatok (leukocytosis, gyorsult vérsüllyedés), valamint a baktieriológia vizsgálatok (méhűri váladék, ill. hemokultúra). Tekintettel az infectio polimikrobiális, kevert jellegére, az empirikuson elindított antibiotikus terápiát úgy kell megválasztani, hogy az lefedje a szóba jöhető anaerob és aerob baktériumokat.

 

 

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XXXIX./227old/

 

10.0 Anyai halálozás

10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./118old/

 

A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

 

 

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLII./84old/

 

 

Lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörös vérsejtek fokozott süllyedési sebessége az antibiotikus kezelést is indokolhatja. A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus kezelést megelőzésképpen is alkalmazzuk.

 

 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIII./84old/

 

 

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás felismerése a kórelőzmény (pl. vetélés, műszeres beavatkozás) adatai és az előbbiekben leírt klinikai tünetek alapján viszonylag egyszerű.

A lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörösvérsejtek fokozott süllyedési sebessége az antibiotikomus kezelést is indokolhatja. A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus kezelést megelőzés képpen is alkalmazzuk.

 

 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLIV./961old/

 

a., Therapia

 

Az alapbetegség gyógyítása:  Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.

 

 

 

b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása:

 

A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk.

 

d., Antibioticomok.

Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.

 

 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLIV./964old/

 

A streptococcus okozta endocarditisek többsége hatásosan kezelhető napi 12-20 ME penicillin G-vel, de az egyéb típusú anaerob baktérium által kiváltott endocarditis optimális kezeléséhez a laboratóriumi adatokra kell támaszkodnunk. A bőr és lágy részek anaerob fertőzései rendszerint traumát, a vérellátás csökkenését vagy műtétet követően alakulnak ki.

 

 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLV./180old/

 

Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk. A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk:

1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970

XLVII./183old/

 

Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk. A nőgyógyászatban az antibioticumokat gyógyító célon kívül a megelőzés érdekében is adagoljuk. Változatlanul szem előtt kell tartanunk minden orvosi ténykedésünkben az asepsis és az antisepsis szabályait és nem lazíthatunk e szemléleten. A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk:

1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni.

 

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./244old/

 

Az antibiotikumok szerepe a nőgyógyászati terápiában. A penicillin terápiának a nőgyógyászat terén is széles alkalmazási területe van mert különösen a strepto-, staphylo-,valamint a gonococcus által okozott nőgyógyászati megbetegedések gyakoriak.

 

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./247old/

 

A penicillin profilaxis javallt:

1. Hüvelyi műtétek alkalmával, amikor a hüvelyváladék III-IV. tisztasági fokot mutat

3. Fertőzött méhűr mellett.

Ha penicillin védelemben akarunk műtétet végezni a penicillin adagolását a műtét előtt legalább 24 órával meg kell kezdeni és műtét befejezése után még 2x 24 órán át folytatni. A prophilaxis eredményességét még jobban biztosítja a műtét előtt a helyi hüvelyi kezelés és a műtét alatt a hasüregbe juttatott penicillin-oldat. A penicillin kezelés hatásosságát fokozhatjuk egyidejűleg adott sulfonamid- készítményekkel, valamint súlyosabb esetekben ismételt vértransfusiokkal. Vegyes fertőzéseknék a streptomicin egyidejű adagolása is jogos.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./19old/


A nőgyógyászati vizsgáló eljárások mindennapos módja a méhkaparás (curettage). Csak akkor végezhetjük, ha a méh környezete szabad, a méh mellett érzékeny rezisztencia nincs, a nyakcsatorna nem fertőzött (bakterológiai vizsgálat), s méhgyulladás nincs. A régi méhgyulladás még ével múlva is fellobbanhat a gyanútlanul elvégzett méhkaparás után. Vetélés és láz ellenére is elvégezhető, főleg az antibiotikumok védelme alatt, környezeti gyulladás azonban itt is szigorú ellenjavallat számba megy. Teljes sterilitás mellett a hüvelyt kimossuk denzificiens folyadékkal.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./247old/

 

A penicillin prophilaxis javallt:

1. Hüvelyi műtétek alkalmával, amikor a hüvely váladék III-IV. tisztasági fokot mutat.

3. Fertőzött méhűr mellett.

4. Adnex műtétek esetén, ha pathogén csírokat tartalmazó részeket, tömlőket találunk.

5. Ha penicillin védelemben akarunk műtétet végezni, a penicillin adagolását a műtét előtt legalább 24órával meg kell kezdeni. És a műtét befejezése után még kétszer 24 órán át folytatni. A prophilaxis eredményességét még jobban biztosítja a műtét előtt a helyi hüvelyi kezelés és a műtét alatt a hasüregbe juttatott penicillin oldat.

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

 

A bűzös gyermekágyi folyás mindig fertőzés következménye. A méh üregébe bejutott bactériumok hatására válik bűzössé a folyás. Az állapotot rendszerint lázas hőmérséklet kíséri. Bűzös folyás esetén méhösszehúzószerek nyújtásán kívül antibiotikus kezelést végzünk.

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/265old/

 

Tovaterjedő megbetegedések

 

A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk. Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet. A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.

 

/266old/

 

Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt volt.

 

DR. JÓNÁS LÁSZLÓ AKINEK A GYERMEKÁGYBAN LEZAJLÓ 39,9 FOKOS LÁZ NEM MOND SEMMIT! EGY KIS SEGÍTSÉG NEKI A TANKÖNYVEKBŐL! A DEKURZUS LAP MAGÁÉRT BESZÉL DÉLUTÁN 4 ÓRÁTÓL, MÁSNAP 03 ÓRA 35-IG. KÓKLER!!!

0

AZÉRT EHHEZ A PÁR MONDAT LEÍRÁSÁHOZ ELÉG VASTAG BŐRNEK KELL LENNIE JÓNÁS KÉPÉN!!

ő, AKI OKIRATHAMISÍT, Ő, AKI A LÁZAS GYERMEKÁGYAST 12 ÓRÁN KERESZTÜL LE SE SZARJA, ELÉG FURÁN JÖN TŐLE!!!

MIVEL ÉN MÉG ORVOST NEM LÁTTAM LÁZAT MÉRNI, ÍGY HITELESEBBNEK TARTOM AZ ÁPOLÁSI LAPON LÉVŐ ÉRTÉKET. HA AZ ŐSSZEVETETT LAPOK KÜLÖN MÉRÉSEKET TARTALMAZNAK, AKKOR NEM ÉRTEM, MIRE VÁRTAK AZ ANTIBIOTIKUMMAL, ÉS A LÁZ OKÁNAK KUTATÁSÁVAL. ERRE JÓNÁS NEM TUD HELYESEN VÁLASZOLNI.  A KIRENDELT SZAKÉRTŐK ERRE IS TALÁLTAK MAGYARÁZATOT, IGAZ A SAJÁT SZABÁLYAIK SZERINT, MELYEK KÖSZÖNŐ VISZONYBAN NINCSENEK A TANKÖNYVEKKEL. Szerintük a 39,9 fokos láz okának kutatására még úgy sem volt szükség, hogy tudták előtte méhűri betapintást csinált Doktor IVÁNYI méhűri öblítés nélkül, mert ezt az általa leírt dokumentációval igazolni nem tudta. JÓNÁS doktornak nevezett, a kontrollhőként mért 39,5 fokos lázat, melyet egy órával előtte 39,9-nek mért az ápolónő. Úgy döntött, hogy számára semmiféle tennivaló nincs, így mindaddig magára hagyta a nejemet, még mindez hányásba nem torkolt, és visszafordíthatatlan nem lett a fertőzés mértéke, és szeptikus sokká alakult, ahonnét már nem volt vissza út.

NEM SOK TANKÖNYV SZÓL DR. JÓNÁS LÁSZLÓ ELLEN, CSAK AMENNYIT A KEZEMBE VETTEM!!!  HIVATÁSOS GYILKOS!



A láz
I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia
II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012
II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet. 
III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/135oldKözvetlen szülés után a hőmérséklet valamelyest emelkedni szokott, de nem haladja meg a 38celsius fokot.Az egészséges gyermekágyas a továbbiakban láztalan marad, hőmérséklete: 36,5és 37,2 celsius fok között ingadozik. 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/263old.Közvetlen érintkezés útján  kerülnek a bactériumok  a nem szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban streptococcusok, és staphylococcusok.Súlyos esetben a gyorsan szaporodó bactériumok bejuthatnak a vérkeringésbe, amit a hőmérséklet emelkedése hidegrázás jelez. Gyorsan szaporodva elpusztítják a szervezet életfontos szöveteit, és szerveit, s ennek sújyos működési zavar a következménye.
III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/265old.A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik.A beteg nyugtalan, fejfájásról, rossz közérzetről, szomjúságról panaszkodik. Hidegrázás után, a  hőmérséklet a 40celsius fokot is elérheti, sőt efölő is emelkedhet.A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicilinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibiotikumokkal kezeljük.Ma már a gyermekágyi lázat a legtöbbször antibioticumokkal eredményesen  gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is  a Semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/85old.Tünetek a fájdalom és a láz. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza.A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris polypus kiürül.
IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/94old.A láz a hőszabályzó központ működészavara következtében jön létre, amelyet a lobtermékből felszívódó anyagok okoznakA hőemelkedés elérheti a 39-40celsius fokot, rendesen continua típusú, a nagy ingadozások vagy hidegrázás RITKÁN jelentkezik, ez rosszabbodás jele. A gyulladás enyhülésekor a láz még jó ideig megmaradhat, de alacsonyabb 38celsisus fok körül mozog és csak  lassan megy át subferbrilitásba. A folyamatot akkor tartjuk megnyugodottnak, ha a hőmérséklet több napon át 37celsius fok alatt marad. De gyógyulásról csak akkor beszélhetünk, ha vizsgálat, megmozgatás, havi vérzés ellenére sem emelkedik a hőmérséklet 37celsius fok fölé. A hőmérséklet általában megbízható jele a folyamat intenzításának, és emiatt pontosan kell azt megfigyelni. Gennyképződést áttörést rendesen erősebb hőemelkedés előz meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/54old.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt fertőzések húzódnak meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak. A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük. A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/198oldIgen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium bazális rétegét lehetőleg minél kisebb mértékben károsítsuk.Jódos-vizes méhűri mosás és a nyakcsatorna kijódozása a betapintás végeztével ajánlatos.Ha betapintás után láz jelentkezik vagy az addigi lázas állapot 24órán belül nem szűnik meg, antibiotikumot váltunk!!Mérlegeljük a méh eltávolítását, ha a beteg állapota nem javult vagy ha szepszisre utaló jeleket észlelünk.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/302oldVizsgálati leletek. A fizikális vizsgálat legalább annyi segítséget nyújt, mint a laborleletek együttvéve.A magas láz hozzátartozik a szeptikus sokk klasszikus képéhez!A laboratóriumi vizsgálatnak igen nagy hasznát vesszük nem csak a diagnosztikában, hanem a terápia megválasztásában is. A mennyiségi és minőségi vérképet többször is ellenőrizzük. A vvt-szám, HT és  a Hb rendszerint alacsony a vérveszteség és a toxikus ártalom miatt.

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/169old.A gyermekágyas egészségi állapotára a hőmérséklet és az érverés  viselkedéséből tudunk következtetni. Ebből következik, hogy nagy figyelemmel kell kísérni a hőmérséklet változásait, mert a tartós hőemelkedés, vagy láz, gyermekágyi fertőzés tünete.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/316A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk  A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/322oldA septikus kórképre jellemző a hirtelen magas láz, hidegrázás kíséretében, amely 24órán belül többször a normális hőmérséklet értékére süllyed.A diagnózist ilyenkor megerősíti a vörösvértestek nagymértékben fokozott süllyedési sebessége, az erősen balra tolt qualitativ vékép, a vér bacterológiai vizsgálata, s a haemolysis következtében csökkenő vörösvértestszám, és  haemoglobin-mennyiség
VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936VII/77oldA szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülőcsatorna fertőződéséből eredő lázra kell  gondolnunk, így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A vizsgáló kéz(orvos, bába) vagy eszköz által kívülről bevitt baktériumok. (exogen infectio)
A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba, a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre.  A méh kiürülése kétségtelenül  igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére.

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936VII/78oldLázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,  a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.A méh kiürülése a fertőzés tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük, kétségtelenül fontos tényező

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/342oldA lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton. Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/513old                        Vérzések gyermekágybanElőidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.
Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően  szoros összefüggésben van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások eredményességével. Mind az ideig amíg nem rendelkeztünk a legújabb  kor hatalmas gyógyszertechnikai vívmányaival, nevezetesen chemotherpeuticumokkal és antibioticumokkal, a gyermegágyi láz prognózisa igen súlyos volt. Intézeteinkben fertőzés következtében beállott halállal ma már igen ritkán találkozunk, akkor is inkább vetélés, mint szülés után és pedig bűnös vetélés után, ahol a fertőzés rendszerint igen masszív és annak előidézésében többnyire sokféle baktérium szerepel. 
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/524old
Valahányszor egy-egy gennyes thrombusrészecske kerül a keringésbe hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely 24 órán belül sokszor ismét a normális színvonalára süllyed. Ennek a folyamatnak ismétlődése a minden septicus kórképre jellemző, intermittáló lázmenet kialakulásához vezet. 
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően szoros összefüggésbe van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások eredményességével. Mind ez ideig amíg nem rendelkeztünk a legújabb kor hatalmas gyógyszertechnikai vívmányaival, nevezetesen a chemothrapeuticumokkal és antibioticumokkal, a gyermekágyi láz prognózisa igen súlyos volt.
VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/526old
Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja, hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticus kezelést.Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a quantilativ vagy qualitativ vérképben. 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. 
XIII/201old
A gyermekágyasnak az első napokban orvosi felügyeletre, szakszerű gondozásra van szüksége. A hőmérséklet az első 12 órában többnyire magasabb, akár a 37,5celsius fokot is elérheti, amely általában nem infectio. 
XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/202old
A hőmérséklet és a pulzus kontrollja. A pulzust naponta kétszer a hőmérsékletet négyszer ellenrőrizzük.
XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/209old
Endo/myometritiszA nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet. Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/92old
Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen                                                   (asepsis-antisepsis)
Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk. a. Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülés alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti. 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/213old
Az olyan láz, amely kétségtelenül már az orvos megérkezése előtt is fenn állott, felmenti az orvost a később kifejlődő gyermekágyi láz felelőssége alól.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/243old
A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/630old

Abban a mértékben, melyben a rothadási csírok szaporodnak s növekedik a képződött rothadási anyagok tömege, emelkedik a láz. Ilyenkor a visszatartott és eredetileg rothadásnak indult lepényrészlet és hasonlók eltávolítása nem segít azonnal. A gyógyulás és a láz teljes megszűnése csak akkor keletkezik be, ha az endometrium megtisztul. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/633old
Az élénk anyagforgalom mellett, mely a peteűr és a méh között fennáll, nem sokáig várat magára a képződött mérges baktérium-termékek felszívódása és ez a testhőmérsék emelkedésében nyilvánul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/656old

A tapasztalat arra tanít, hogy az ilyen diagnózisokkal nem lehetünk elég óvatosak és sokkal inkább eltaláljuk az igazat, ha a lázat kétes esetekben a gyermekágyi sebekkel hozzuk összefüggésbe. Hogy seblázzal van dolgunk, csak a gyermekágyi sebek pontos vizsgálata derítheti fel.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/662old
A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/663oldMindazonáltal, tekintettel a gyermekágyas méh falának rendkívüli puhaságára, a legnagyobb óvatosság ajánlatos és túlságos sok kaparás már azért sem tanácsos, mert megnyithatnók a lepényi vivőeres öblöt és inficiálhatnók. Ezután a méhűr alapos öblítése végzendő.Rothadási láz eseteinek legnagyobb részében elégséges a méhűr egyszeri alapos kitakarítása és kimosása, hogy megindítsuk a gyógyulást. Septiku azaz streptococcusokkal fertőzött s crouposus lepedékkel bevont sebek másféle kezelést kívánnak. Kerülendő mindenféle mechanikai izgatás curette-tel való kaparás. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/543old

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/117old

Gyermekágyi láz

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/597old
Méhnyálkahártya és a méhizomzat gyulladása
A méhnyálkahártyájának és izomzatának gyulladása egymástól független kórkép alakjában soha nem jelentkezik ill. ha az egyik szervrészlet gyulladása van is a kórkép előterében mindig megtalálhatók a másik lobos elváltozásai is. A fertőző csírok a méhbe ascensio útján vagy metastaticus (haematogen vagy lymphogen ) úton kerülnek. Az ismert tényezők egymásra való hatásától függ, hogy a csírok a méhben talált elhalt szövetrészekben tenyésznek-e, vagypedig beatolnak-e az élő szövetekbe is. Klinikai tünetei hőemelkedés, szapora pulsus.


IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például láz. Stb. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/153old
A láz formái
1. A 37-38celsius fok közötti hőmérséklet a hőemelkedés 2. Ha a hőemelkedés tartós, ez a hőemelkedéses állapot 38-39 celsius fok közötti hőmérséklet a láz.3. 39-40 celsius fok között magas láz4. 40 celsius fok felett nagyon magas láz.
A láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ-bacteriális fertőzés vagy egyébb izgatás hatására.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/157old

A pulsus és a lázgörbe kereszteződése mindig életveszélyes állapot változásra figyelmeztet, és ezért ezt az ápolónő azonnal köteles jelenteni. A hőmérőzés ideje. Reggel 7 és 8, délután 16 és 17 óra között hőmérőzünk. A lázas betegeket naponta legalább 4-szer-158old orvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/162old

Pulsus-számolás.

Első feltétele, hogy a beteg nyugalomban, fekvő vagy ülő helyzetben legyen.Lásd Jónás vallomása 2008 szeptember 19. tanúvallomás. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/186old

Milyen tüneteket jelentsen azonnal az ápolónő?
16. A hőmérséklet hirtelen emelkedése20. Hányás
XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994. XXII./157old

2.21.3.2.Endometritis : Tünetek: Elhúzódó véres folyás, a megelőző szülés, vetélés vagy méhűri beavatkozás. Láz, hőemelkedés, emelkedett fehérvérsejt szám kíséri. Kezelés: Antibiotikum, szükség esetén a méhűreg kiürítése. 2.21.3.3.A méhizomzat gyulladása ( myometritis ) : Tünetek: Láz . A diagnózis a kórelőzmény és a fizikális lelet, laboratóriumi leletek ( fehérvérsejtszám, süllyedés ) alapján lehetséges kezelés. Széles spektrumú antibioticum, méhösszehúzók adása, súlyosabb esetben a méh eltávolítása jön szóba. 


XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./28old
Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő, amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a szeptikus állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk, és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./47old
A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.
Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak tapintsa meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a gát sebét. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie. Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a méhszájban mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetek-folyt.48old-ben hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók adásával: a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanárXXVII/46old

Nyilvánvalóan e tanfolyam egyéb helyein is foglalkoznak ezzel az életveszélyes állapottal, így a shock diagnosztikáját az alábbiakban foglaljuk össze. Paraméterek: Tensio, Pulsus, Légzés, Bőrszíne, Hőmérséklete, Vénák teltségi állapota.. 



IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.IXXX./15old
Mikor adjunk antibiotikumot? 
Antibiotikum adása indokolt:1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )2. Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).
Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok eredményét megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl. Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában. Profilaktikus antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották. Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés következtében létrejött halálozás. XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.XXXI./116old
Az antibioticumok helyes alkalmazásának elveit Zoltán a következőképpen foglalja össze: Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjai túlnyomó részben enyhe tünetekkel kezdődnek, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Az a kérdés ugyanis, hogy a klinikailag enyhe megbetegedés marad-e ebben az enyhe alakjában, vagy az csak bevezetője, kiinduló pontja lesz a gyermekágyi láz valamely súlyosabb megjelenési alakjának: a legtöbb esetben nem dönthető el megnyugtató biztonsággal. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, akkor indokolt ideje korán megkezdeni az antibioticum-kezelést. /117old/
Nyilvánvalóan még indokoltabbá tesz az antibiticum-kezelés azonnali bevezetését a súlyosabb tünetek jelentkezése: pl.1. Láz2. Fertőzésre utaló elváltozás a minőségi vérképben

XXXIII. Scipiades Elemér Dr. Szülészeti előadásai II. Gyakorlati rész Budapest 1922 Franklin társulat Magyar Irod. Intézet és Könynyomda kiadásaXXXIII./284old
A rendes gyermekágy láztalan lefolyású ami alatt azt értjük, hogy a hőmérsék a 38celsius fokot soha nem éri el.
XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936XXXIV./77old
Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is(szülési hyperthermia). A szülés folyamán fellépő láznál természetesen első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.


XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./205old
Tünetek
Méhnyálkahártya gyulladás tünetek és kórjelzés: Nem túl magas hőemelkedés, általános rosszullét alhasi fájdalmak néha görcsös fájdalmak kíséretében lép fel. 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.XXXV./208old

Lázas esetekben minden méhűri beavatkozástól, ezek közül is leginkább a méhkaparástól tartózkodunk. A lázas állapotban végzett minden méhűri beavatkozás a fertőzés tovaterjedését, súlyosabb fertőzés esetén pedig hashártya gyulladást, sőt sepsist is okozhat.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./241old
A gyermekágyas ápolása
A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés viselkedésének állandó ellenőrzése.


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./598old

A függelékek gyulladását megfelelő oldalon érzett fájdalom, tapintásra fokozódó érzékenység, magas láz ennek megfelelő szapora érverés, fehérvérsejt szám-szaporulat és a vörösvérsejtek süllyedésének fokozódása kíséri.  
XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./604old

Valahányszor egy-egy gennyes thrombus részecske kerül a keringésbe, hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely 24 órán belül sokszor ismét a normális hőmérséklet színvonalára süllyed. Ennek a folyamatnak ismétlődése következtében alakul ki a minden septikus kórképre jellemző intermittáló lázmenet.       /605/ A megelőzésre Semmelwis tanította a szülészeket és ezeknek a tanításoknak köszönhetjük a gyermekágyi láz halálozásában Semmelwis működése után beállott hatalmas javulást. A Megelőzés vagyis az a követelmény, hogy a fertőzés elkerülésére a terhességben, szülés alatt és a gyermekágyban minden lehetőséget meg kell teremteni, ma is legelsőbb rendű kötelessége a szülés vezetésével foglalkozó szakembernek. E helyen is hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetében attól függetlenül alkalmazunk vérátömlesztést, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is. Az antibioticumok, chemotherapeutikumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./24old
A láz előnyösen befolyásolta a bakteriális infectiók kimenetelét.       /25old/
A láz a szervezet védekezésének egyik fontos láncszeme. Az enyhe és a közepesen súlyos infectióban ma már igazoltnak tekinthető a láz és az EP-ek pozitív szerepe. A láz az esetek döntő többségében segíti az állati és emberi szervezetet a kórokozók elleni kűzdelemben.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./32old

A láz maga rendszerint ártalmatlan, a legtöbb beteg enyhe kellemetlenségként éli meg: még magas láz (39-41celsius fok) is csak hosszabb fennállás esetén jelenthet veszélyt. Ezzel szemben a láz csillapítása bizonyos emberi fertőzésekben kifejezetten hátrányosnak mutatkozott. A lázas állapotnak bizonyos emberi és állati immunreakciók fokozását mutatják. A láz emelheti mind az antibiotikumok aktivitását (ld.ürítés), mind a szérium baktericit hatását. Láz mellett az alacsony szérum-vasszint jobban gátolja a baktériumot, mint normál testhőmérséklet. Több adat szól amellett, hogy a láz hasznos. A láz csökkentése megfoszt bennünket a betegség fontos jellemzőjétől, indikátorától: Emiatt tévesen ítélhetjük meg a beteg állapotát: Nem tudjuk, hogy csak a tünet szűnt meg vagy valóban javulás lépett fel. /33old/  Ha tehát a láz csillapítása indokolt, akkor ajánlatos az oki terápia mellett antipyreticumot folyamatosan adni 24-48órán át és utána kihagyni. 
XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./34old
Mint minden más orvosi beavatkozás, a láz kezelése is alapos megfontolás eredménye legyen, soha ne automatikus, rutineljárás. 

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./39old
Lázas betegek anamnézise, a lázas állapot értékelése, laboratóriumi diagnózisa
Anamnézis további fontos kérdései: Volt-e a közelmúltban kórházban, átesett-e orvosi beavatkozáson, kórházi fertőzés, ill. bacteriaemia lehetősége.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./53old
Alapvizsgálatok lázas betegekben

Első napok szűrő jellegű vizsgálatai kórházban: 1. Anamnézis, fizikális vizsgálat, teljes vérkép, sűllyedés, vérkémiai vizsgálatok, vizelet vizsgálat, vérkimutatás székletben, mellkas rtg. , hemokultúra, vizelet tenyésztés, urulógiai vizsgálat, nőgyógyászati vizsgálat, antinukleáris faktor, rheuma faktor, fiatalnál-EBV-CMV-szerológia.
Kiegészítő vizsgálatok kórházban CRP,tumormarkerek,tuberculin bőrteszt, hasi ultrahang, ha pozitív a ct. Intravaginális- rectalis uh. Gépészeti vizsgálat, melléküreg, szemészeti vizsgálat, köpet-TBC.-tenyésztés, citológia-, nyirokcsomó, pajcsmirigy kardiológiai ultrahang, írrigó-colonoscópia, sternum punció- tenyésztés, Ziehl-Nielsen-Festés, citológia-:Bármely felületen lévő elváltozásból.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./205old                                Szülészeti lázas állapotok
Az infectio lehet oka a vetélésnek az ascendáló fertőzés következtében kialakuló chorioamnionitis által kiváltott méhkontractiók útján. Előfordulhat, hogy a műtéti beavatkozás során virulens patogének kerülnek az alsó genitális traktus felől a méhűrbe, emellett visszamaradó nekrotikus lepényszövet továbbá sérülések képezhetik a fertőzés forrását./206old/Fakultatív és anaerob baktériumok revalenciája panaszmentes nők hüvelyváladékában. Staphylococcus aureus 5-15% Staphylococcus epidermidis 30-50%Streptococcus A,B 20-30%A folyamat kezdetben csak a méhűrre lokalizálódik, a kezelés késlekedése miatt azonban ráterjedhet a myometriumra és a függelékekre is, sőt peritonitis, sepsis és septikus shock is kialakulhat. Enyhe esetekben jellemző tünetek a láz, az alhasi görcsös fájdalom és a hüvelyi eredetű vérzés. Kiegészítő diagnosztikus eljárások: ultrahang-, ill. röntgen vizsgálat a méhűri residuum, ill. a szabad hasűri levegő kimutatására, aerob-és anaerob- tenyésztés a méhűri válladékból és vizeletből, továbbá komplett vérkép és elektrolit vizsgálatok.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./208old
Szülészeti lázas állapotok

A gyermekágyi láz leggyakoribb oka a szülést követően kialakuló endometritis, endomyometritis. A prediszponáló tényezők közül az idő előtti burokrepedés, az elhúzódó szülés, és gyakori vaginális vizsgálat, a műtétes szülés befejezések a legfontosabbak. A kórkép első jele a láz. /209old/
A diagnosztikában segítségünkre lehet laboratóriumi vizsgálatok (leukocytosis, gyorsult vérsüllyedés), valamint a baktieriológia vizsgálatok (méhűri váladék, ill. hemokultúra). Tekintettel az infectio polimikrobiális, kevert jellegére, az empirikuson elindított antibiotikus terápiát úgy kell megválasztani, hogy az lefedje a szóba jöhető anaerob és aerob baktériumokat.



XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./211old

Ascendáló fertőzés útján a felső genitális traktusba kerülve viszont súlyos kismedencei gyulladást eredményezhetnek, amelynek a láz az egyik vezető tünete.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./117old/
A gyermekágyi láz
A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./118old/
A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./141old/
Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./142old/

A méhfüggelék gyulladásának tünetei:
1. Fájdalom2. Láz3. Folyás 4. Vérzési zavarok
2. A láz a szervezet védekezése a kórokozókkal szemben, ugyanakkor azonban kimeríti a beteget is. A heveny szagban 39-40fokot is eléri és rendszerint csak lassan csökkenve megy át a félheveny szakra jellemző hőemelkedésekbe. A heveny szakot a magas láz szapora érverés fájdalom jellemzi. A laboratóriumi vizsgálatkor a vörös vértestek süllyedési sebességének fokozódása, valamint a fehérvérsejtek számának emelkedése észlelhető.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.XLII./84old/

Lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörös vérsejtek fokozott süllyedési sebessége az antibiotikus kezelést is indokolhatja. A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus kezelést megelőzésképpen is alkalmazzuk.
XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.XLII./117old/
A hevenyszak legfőbb tünete a láz és a fájdalom.
XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.XLII./142old/
A hevenyszak tünetei között a heves fájdalom van kórkép előterében.A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a vörösvérsejtek süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./84old/

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás felismerése a kórelőzmény (pl. vetélés, műszeres beavatkozás) adatai és az előbbiekben leírt klinikai tünetek alapján viszonylag egyszerű.A lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörösvérsejtek fokozott süllyedési sebessége az antibiotikomus kezelést is indokolhatja. A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus kezelést megelőzés képpen is alkalmazzuk. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.XLIII./142old/
A heveny szak tünetei között a heves fájdalom és a magas láz van a kórkép előterében. A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a vörösvérsejtek süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./518old/
Toxicus shock syndroma kialakulhat szülés vagy műtétet követő időszakban. Klinikum és terápia a toxicus shock syndroma jellemzője a hirtelen kezdődő magas láz.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, BudapestXLIV./1006old/
Streptococcus fertőzések diagnózis legfőbb pontjai. Hirtelen kezdődő láz, rossz közérzet. Klinikai tünetek: a streptococcus jellemzője a hirtelen kezdődő láz. 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.XLV./61old/
A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe./67old/
A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.
XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.XLV./72old/
Általában a lobos folyamatnak megbízható jele a láz. Ez kezdődhet subfebrilitással s később emelkedik 38-39 celsius fok fölé. Máskor a magas láz az első tünet. /73old/A gyulladást kísérő jelek közül nagy jelentősége van a fehérvérsejtek gyarapodásának.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970. XLVII./7old/
A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény (anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a későbbi lefolyás pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy az adatokat azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével. A nőgyógyászati megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz. 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960. XLVIII./84old/
A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése. /85old/Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. 


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974./88.old/
Sebfertőzés helye és időpontja
Azt tudni illik, hogy a seb-infectiók nagy többségükben a műtőből erednek. Viszonylagos biztonsággal meghatározhatjuk a fertőzés helyét, amikor a sebfertőzések sora egyértelmű technikai hiba eredménye. A műtét utáni harmadik napon belül jelentkező szokatlanul nagy láz a sebgennyedés rendszerint műtői fertőzésre utal: Ha később, ez az osztályon szerzett fertőzés bizonyítékának tekinthető, ami sokszor igaz lehet.


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./259old/

Szövődményes gyermekágy
A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa. 



------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./260old/
A bűzös gyermekágyi folyás mindig fertőzés következménye. A méh üregébe bejutott bactériumok hatására válik bűzössé a folyás. Az állapotot rendszerint lázas hőmérséklet kíséri. Bűzös folyás esetén méhösszehúzószerek nyújtásán kívül antibiotikus kezelést végzünk.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./260old/

Vérzések a gyermekágyban
A gyermekágy alatt vérzéseket a méh hiányos visszafejődése, lepény-, valamint burokrész visszamaradása okozhatja. Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása. A méh igyekszik a szervült véralvadékokkal borított lepénydarabot magából kilökni. Ez néha erős vérzés kíséretében sikerül is, máskor ez nem következik be, és a vérzéssel egy időben hőemelkedés, hidegrázás, magas láz támad. Visszamaradt lepényrész miatt már közvetlen a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony, és ehhez most a gyermekágy alatt újabb, esetleg nagy mennyiségű vérveszteség társul. Íly módon a gyermekágyas vérszegény lesz. Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozó csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./263old/                Gyermekágyi láz
A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus. 


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975./265old/
Tovaterjedő megbetegedések
A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk. Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet. A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt volt.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./165old/
A gyermekágy 
A szülés után előfordulhat 38celsius fok körüli hőemelkedés. A felszívódási folyamatok miatt a gyermekágyban is jelentkezhetnek kisebb hőemelkedések, de ezeket mindig nagy figyelemmel kell kísérni, mert fertőzés tünete is lehet. /166old/A gyermekágyi ápolás egyik legfontosabb teendője, hogy az érverést és a hőmérsékletet naponta kétszer, esetleg 3x mérjük, és pontos láz-pulsus-görbét vezessünk a lázlapon. 


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./169old/

A gyermekágy szövődményei
A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét. Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki. Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése (intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett erélyes antibioticum-és sulfonamid-kúra.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./210old/
A női nem szervek gyulladásai
Általános tünetei a kórokozók mérgeinek vagy az elpusztult szövetfehérjék felszívódásának köveztében kialakult láz és az általános gyengeség. /211old/Legtöbbször alulról felszálló fertőzés okozza a kürtök gyulladását, amely azután magába foglalja a petefészkeket és a kis medencében körülöttük lévő hashártya területét is. Kórokozója leggyakrabban gennykeltő baktérium (staphylo-streptococcus).

Minek hoznak törvényeket, ha maguk a jogalkalmazók sem tartják be? Felelősség elkerülésének segítői, akár törvényekkel szemben is!!!

0

http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_penz_beszel__vagy_a_szakerto

A felső link bemásolandó.

E T I K A É S J O G
Prof. Dr. Sótonyi Péter akadémikus, az Etikai és jogi rovat vezetője

 

Gondolatok a klinikai irányelvekről

Az 1997. évi CLIV. egész
ségügyi törvény 3. fejezet
7. § (2) bekezdése szerint
megfelelő az ellátás, ha az adott egészségügyi szolgáltatásra vo
natkozó
szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtar
tásával történik”, valamint 4. fejezet 119. § (3b pontja)
szerint az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályba fog
lalt vagy egyéb szabályok, így különösen a tudomány minden
kori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irány
elvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett
szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók
hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett
szakmai követelmények”.
A törvény az egészségügyi ellátás szakmai, etikai és
jogi szabályait foglalja össze. A „megfelelő ellátás” fogal
mát tartalommal és egységes rendszerben az orvostudo
mány mindenkori ismeretanyaga tölti meg. Következik
ebből az is, hogy az orvosi tevékenységet a szakmai, a
foglalkozási és a jogi szabályainak összességéből adó-
dóan, azoknak megfelelően kell végezni.
Szakmai szabálynak tekinthetők mindazok az ismere
tek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi
szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá a szakmai kollé-
giumok által közzétett irányelvek, protokollok és mód
szertani levelek tartalmaznak.
Amennyiben az orvos foglalkozásának valamely ál
talános vagy írott, akár szakmai, akár jogi szabályát
megszegi, valamely kötelezettségét egyáltalán vagy nem
megfelelő módon teljesíti, ill. jogával visszaél, felelősség
gel tartozik.
A felelősség megítélésének fontos szempontja a „tőle el
várhatóság”, mint szubjektív kategória, egyedi, egymástól
eltérő, hogy egy-egy adott esetben mi volt elvárható az or
vostól. A jog oldaláról elemezve az „elvárható gondosság”
azt fejezi ki, hogy az egészségügyi ellátórendszer minden
szereplője képzettsége, szakértelme, munkaköre alapján
a rá vonatkozó követelményeknek megfelelően köteles a

gyógyító tevékenységét végezni. Az orvosi tevékenység
körében ezért az elvárhatóság fő szabálya a gondosság.
Az egészségügyben az evidencián alapuló gyógyítás
térhódítása megkerülhetetlen tény. Az orvosképzés és
szakorvosképzés természetes részévé válik. Meg kell barátkozni a betegellátás során a folyamatos, élethosszig
tartó önálló tanulás gondolatával, mert ellenkező esetben
az orvostudomány területén zajló robbanásszerű fejlődés
és az egyidejű szerkezetváltás következményeként a már
megszerzett tudás igen hamar veszélyesen elavul. Ahogy
az egészségpolitikában is a tudományos igénnyel megalapozott, bizonyítékokon alapuló – evidence based health
policy – gyakorlat terjed egyre inkább, úgy a gyógyítás
szakmai fejlődése is a bizonyítékokra alapozott gyógyí-
tás – evidence based medicine – irányába halad. A gyógyítás
gyakorlata következésképpen annyit jelent, hogy az orvos a megszerzett klinikai szakismereteibe beilleszti az
orvostudomány által legjobban bizonyított gyógyításra
vonatkozó ismereteket. A kettő egymástól nem választható el, mert azok szerves egységben egymásra épülnek.
A tankönyvek és a kézikönyvek tartalmukat illetően
már megjelenésük pillanatában kiegészítésre, ill. módosí-
tásra szorulhatnak. A kialakult elektronikus közlés ezzel
szemben könnyen és folyamatosan megvalósítható hozzáférhetőséget biztosít. A számítógép és az internet az
orvos számára már a közeli jövőben az új információkat
közreadó szakmai világkönyvtárak munkahelyi és otthoni kiterjesztését jelentheti. Annak is nagy a valószínűsé-
ge, hogy a XXI. század a bizonyítékokon alapuló szemléletváltás százada lesz.
Vitathatatlan tény azonban, hogy a tankönyvek, kézikönyvek, szakmai folyóiratok, hazai és tudományos öszszejövetelek olyan sokrétű tájékozódást és tudásanyagot
hoznak létre, amelyekre hitelesen építhető a korszerű és
igényes orvosi tevékenység. Az ún. klinikai irányelvek
leginkább alkalmasak a folyamatos átdolgozásukkal és a
közreadásukkal, az új diagnosztikus és terápiás eljárások
befogadására, az állandóan megújuló ismeretanyag köz-

 

5 8 M O T E S Z M A G A Z I N 2010;XVIII(1):58–59.

 

readására. Az klinikai irányelvek tartalmi megismerésé-
nek további konkrét lehetősége, hogy azok elektronikus
formában is elérhetők (Medition Kiadó. Útmutató. Kli
nikai irányelvek kézikönyve. CD lemez).
Az egészségügyi törvény a népjóléti miniszter feladatai
között említi „a miniszter tevékenységét az Egészségügyi Tu
dományos Tanács, a szakmai kollégiumok, valamint az (1) be
kezdés 9. pontja szerint az Országos Intézetek segítik” (150. §
3. bekezdés).
Az orvostudomány területén működő szakmai kollé-
giumok az egészségügyi miniszter legmagasabb szintű
javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületei. Az
52/2008. (XII.31.) EüM rendelet orvosi szakmai kollé-
giumokat érintő 9. § (1) bekezdése értelmében a szak
mai kollégium javaslatot készít szakmai irányelvekre, protokol
lokra, módszertani levelekre és azt megküldi a minisztériumnak,
ha a jogszabály másként nem rendelkezik”. A miniszteri ren
delet nyomatékos hangsúlyt helyez a szakmai irányel
vekre, értelemszerűen azon belül a klinikai irányelvekre,
a protokollokra és a módszertani levelekre. A szakmai
kollégiumok ezért is tartják azok kidolgozását és közre
adását rendkívüli jelentőségűnek. Azokkal áttekinthető,
könnyen kezelhető, terápiás illetve diagnosztikus rende
zőelveket, és algoritmusokra épülő, standardizált orvos
tudományi gyakorlatot biztosíthatnak.
A szakmai kollégiumok által készített irányelveknek és
protokolloknak hivatalos jelleget az Egészségügyi Minisz
térium ad, majd az egészségügyi miniszter teszi közzé.
A klinikai irányelvek hatékonyságát az biztosítja,
hogy azok a tudományos bizonyítékokkal alátámasz
tott döntések, ajánlások szakterületi sorozata, amely egy
adott betegségcsoport különböző ellátási módosításainak
meghatározásával folyamatosan segíti az orvosi tudás
gyarapodását.

A klinikai irányelvek jelentőségét adják:

– Az orvostudomány folyamatos fejlődését követik.
Ennek a célnak fontos, nem kiváltható elemei.
– Olyan integráló szakmai alapelveket foglalnak ösz
sze, amelyek folytatólagosan kiegészíthetők és tovább
fejleszthetők.
– A közreadásuk biztosítja az ismeretek folyamatos
bővülését, segítve a gyógyítás minőségének jobbítását.
– A gyógyító orvos számára szakmai szabályokat fog
lalnak össze.
– Megvalósítják a bizonyítékokon alapuló orvosi gya
korlat algoritmusát.
– Lehetőséget adnak az új diagnosztikus és terápiás
módszerek széleskörű befogadásához.
– Objektív szakmai hátteret biztosíthatnak az orvos
ellenes perek objektív megítélésének hatósági gyakorla
tához.
Az irányelvektől való eltérést a szakmai kollégiumok
ugyanakkor elismerik és biztosítják. Azt azonban min

den esetben a szakmai megalapozottság és a teljeskörű
dokumentálás kell, hogy jellemezze. Az irányelvektől
való önkényes eltérés ezzel szemben a diagnosztikus és
terápiás tevékenységet kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Ennek következtében ez a magatartás etikai és jogi kon
zekvenciákkal is járhat.

A klinikai irányelveket úgy a gyakorló orvosnak, mint
a tevékenységének minőségi ellenőrzését végző igazság-
ügyi orvosszakértőnek is ismernie kell, mert azok szak
mai szabályokat fogalmaznak meg. Azoktól egy adott
szakmai kérdésben eltérni nem lehet, mert nem ismert
két ellentétes irányelv.
Az orvosszakértő számára a jog biztosítja a szabad
szakmai véleményadást. A szakértői tevékenysége során
nem térhet el az adott szakterületre vonatkozó szakmai
szabályoktól, így a szakmai irányelvekben megfogalma
zottaktól sem. Szakmai szabálynak minősülnek mind
azok az irányelvekben megfogalmazott ismeretanyagok,
melyeket az Egészségügyi Minisztérium ad közre. A kli
nikai irányelvek továbbá olyan szakmai szabályokat is
megfogalmaznak, melyek az orvosellenes ügyekben köz
reműködő hatóságoknak (rendőrség, bíróság, ügyész
ség) segítséget nyújtanak a felmerülő kérdések objektív
megítélésében.
Az igazságügyi orvosszakértő tevékenységet jogi sza
bályrendszerek határolják be, azok nem, vagy nem kel
lő ismerete jogellenes cselekedethez vezethet és ezáltal

felelősségrevonást eredményezhet. Működésük másik
része a szakma szabályainak összessége. Az Eü tv. 7. §
(2) bekezdése: „megfelelő az ellátás, ha az adott egészség-
ügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai, etikai szabályok, illetve
irányelvek megtartásával történik”. Az orvosszakértői tudás
az igazságszolgáltatás egyik nélkülözhetetlen eszköze,
tevékenysége egészségügyi szolgáltatás is.
Sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy az igaz
ságügyi orvosszakértő tevékenység egy jelentős részé-
nek az intézményi rendszerből való kikerülése annak
színvonalára nem hatott kedvezően. A szabad bizonyí-
tás és a piac nem vezetett a szakmai minőség egyértelmű
javulásához. Sőt a szakmailag vitatható, olykor kritikát
lan és ellenőrizetlen gyakorlatnak egyre gyakoribb meg
jelenése intő figyelmeztetés, több figyelmet és arra való
reagálást kíván, ellenkező esetben a piac szempontjai a
szakmaiak fölé kerekedhetnek.
Az igazságügyi orvosszakértői tevékenységben, mint
az orvostudomány minden területén érvényesülnie kell a
gondosság elvének, a szakmai objektív megalapozottság
nak és az orvosszakértői felelősségnek.
A klinikai irányelvek ismerete az orvosszakértői gya
korlatban is az elvárható gondosság fogalomkörébe tar
tozik. Meg kell találni annak a módját, hogy a klinikai
irányelvek ismerete a bűnüldözésben résztvevő hatósá-
gok közkincsévé váljon.

 

2010;XVIII(1):58–59. M O T E S Z M A G A Z I N 5 9

Minek a törvény, ha senki nem használja???   Öntörvény kell????

Dr IVÁNYINAK CÍMEZVE AZ ÖBLÍTÉS NÉLKÜLI MÉHŰRI BETAPINTÁSHOZ! TANKÖNYVI SZABÁLYOK

0

 

műtét kockázata

 

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

Ezeket a vizsgálatokat szigorú rendelkezésekkel szabályozzuk:

Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.

A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/473old

Az ismételt betapintás a fertőzés veszélye miatt kerülni kell: egyébként is különös gonddal ügyelünk az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartására.

 

A leválasztás után a méhet jódos vízzel (1 literízre 1 evőkanál tinct. Jodi) átmossuk.

 

Lepényleválasztás és méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/474old

Ha csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell

Távolítani.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/514old

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés renszabályok be nem tartásával bejuttatott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal……..jutnak be a baktériumok.

A kórokozók többsége staphylococcus, és streptococcus.

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.

Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas láz

Therápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia

 

 

 

 

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/94old

A belső vizsgálat lehet rectális és vaginális vizsgálat. Rutinszerűen a rectális vizsgálat ajánlott az ascendáló méhúri fertőzés elkerülése végett.

Hüvelyi vizsgálat csak asepsis szabályainak pontos betartásával végezhető.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!

12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.

Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).

Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

 

III/263old.

Közvetlen érintkezés útján  kerülnek a bactériumok  a nem szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt.

A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban streptococcusok, és staphylococcusok.

Súlyos esetben a gyorsan szaporodó bactériumok bejuthatnak a vérkeringésbe, amit a hőmérséklet emelkedése hidegrázás jelez. Gyorsan szaporodva elpusztítják a szervezet életfontos szöveteit, és szerveit, s ennek sújyos működési zavar a következménye.

 

 

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

 

IV/77old

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák( streptococcus, staphilococcus)

Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mindmegannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb  műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget-e a fertőzés. Jó beválik erre  a  hüvelynek penicillin-plomb vagy ultraseptyl-urea alakalmazása.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/15old

Az orvos szabadon választhatja meg a gyógyítási módot ugyan, de nem alkalmazhat olyan eljárást, amelynek kockázata nagyobb az eljárás  elmaradásával járó kockázatnál, és az eljárás kockázatának vállalására alapos ok nincs. (Egészségügyi törvény 44. paragrafus 1/b)

A műtét kockázata , Somogyi(1982Ö szerint a betegre nézve minden olyan káros következmény, amely:

a/  a tudomány mindenkori állása szerint a beavatkozásnak  nem szükségszerű velejárója.

b/ éppen ezért eleve nem számítható ki.

c/amelyet nem az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése idézett elő!

 

Az orvosnak arra kell törekedni, hogy a műtéti kockázat a lehető legkisebb legyen. Ez akkor érhető el, ha a műtétet a helyes javallat alapján , megfelelő kivizsgálás és előkészítés után kifogástalan technikával végezzük. Mindig át kell gondolni a várható szövődményeket, és fel kell készülni az elhárításukra. Ha ez megtörtént és a beteg ennek ellenére károsodott, az orvos nem hibáztatható. Ellenkező esetben a gondatlanság vádja érheti:  ez egyaránt vonatkozik az operatőrre, és az aneszteziológusra.

 

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/197old

A lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.

A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.

A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak.

A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük.

A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak. Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

 

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/198old

Igen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium bazális rétegét lehetőleg minél kisebb mértékben károsítsuk.

Jódos-vizes méhűri mosás és a nyakcsatorna kijódozása a betapintás végeztével ajánlatos.

Ha betapintás után láz jelentkezik vagy az addigi lázas állapot 24órán belül nem szűnik meg, antibiotikumot váltunk!!

Mérlegeljük a méh eltávolítását, ha a beteg állapota nem javult vagy ha szepszisre utaló jeleket észlelünk.

 

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

VII/78old

Lázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,  a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.

A méh kiürülése a fertőzés tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük, kétségtelenül fontos tényező

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/175 old

 

Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/208old

 

 

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. Különösen sérülések hám horzsolások felületén vagy vérömlenyekben telepszenek meg a kórokozók. (staphilococcus,streptococcus)

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old

 

Endo/myometritisz

A nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet.

Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

 

 

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

 

XIV/144old

 

A szepszis kialakulására hajalmosító tényezők a szülés befejező műtétek, sebészi beavatkozás.

 

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

 

XIV/145old

 

 

 

Szeptikus góc lokalizálása ha lehet szanálása. Antibiotikum-terápia. A kezdeti antibiotikum kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie. A tenyésztési eredmények birtokában a kezelés célzottan folytatható.

 

 

 

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/1/1old

 

Szülészeti asepsis és antisepsis

 

A terhesek, vajúdók és gyermekágyasok baktérium okozta megbetegedéseinek kóroktana.

A gyermekágyi sebfertőzés okozói

Legfontosabb és leggyakoribb kórokozó a streptococcus. A streptococcust kell legelső sorban megemlítenünk mint a gyermekágyis sebfertőzés legkülönfélébb alakjának előidézőjét és egyszersmind a legsúlyosabb halálra vezető megbetegedések leggyakoribb okozóját.

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/87old

 

Ilyen behurcolásnak leggyakoribb alkalmi oka a vajúdónak hüvelyen át végzett szülészeti vizsgálata, továbbá minden per vias naturales végzett szülészeti műtét.

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/91old

 

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/92old

 

Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen

(asepsis-antisepsis)

 

Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk.

  1. Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülés alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/482old

 

 

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat old be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.

Therapia: A lepény és a burok igen gondos ellenőrzése közvetlen szülés után. Ha a lepény egy része hiányzik vagy a burkokon található nyitott érlumenek placenta succentúriata visszamaradására engednek következtetni, avagy ha kétséges hogy ezen két lehetőség egyike is jelen van úgy feltétlenül azonnal be kell tapintani a méhbe, az itt található lepényszövetet fel kell keresni és kézzel le kell választani. Visszamaradt lepényszövet és betapintás két olyan veszedelem , melyek közül az utóbbi jóval kisebb. Szükségtelenül végzett betapintás, ha negatív leletet ad, nem szokott káros következményekkel járni.

Ellenben visszamaradt lepényszövet mellett elmulasztott betapintás a szült nőt előbb-utóbb a sír szélére sodorja és elég gyakori a halálok. A kórjóslat a fertőzés tovahurcolására való tekintettel már 12 óra múlva igen kétséges s az idő előrehaladtával hamarosan egészen kedvezőtlen.

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/913old

 

Műtéthez sohase tegyük meg előkészületeinket kapkodva különösen sohase mulasszuk el, hogy a legaprólékosabb gondot fordítsuk az anti- és asepsisre. Sohasem, vagy legalábbis ritkán oly sürgető a dolog, hogy jogosult lenne antiseptikus eljárásunkat megrövidíteni. Sohase tévesszük szemelől, hogy a legkitűnőbb műtéti eredmény semmivé lesz, ha az asszony gyermekágyi lázban elpusztul.

 

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/600old

 

A lepényért való benyúlás nagyon veszélyes beavatkozás. Ha újaink teljesen desinficiálva vannak is a külső nemi részek és a hüvely felől mégis könnyen vihetünk be csírokat a lepény helyére. Ezek itt a visszamaradó és nekrosisra szánt decidua törmelékekben a legkedvezőbb talajra találnak a kifejlődéshez. Ha egyszer inficiálva van a lepény helyének felülete akkor nyitva áll az az út melyen át a csírok a lepényi vivőeres öblök szabadon fekvő thrombusaiba hatolhatnak s melyeknek fertőzése a pyaemia kezdetét jelenti.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/628old

 

 

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/642old

 

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/663old

 

Rothadási láz eseteinek legnagyobb részében elégséges a méhűr egyszeri alapos kitakarítása és kimosása, hogy megindítsuk a gyógyulást. Septiku azaz streptococcusokkal fertőzött s crouposus lepedékkel bevont sebek másféle kezelést kívánnak. Kerülendő mindenféle mechanikai izgatás curette-tel való kaparás.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/664old

Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérsék hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/665old

 

Ilyen körülmények között a gyermekágyi láz általános gyógyítása lép előtérbe.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/396old

 

 

Tennivalók postplacentaris szakban

 

Vulva elé steril vattát vagy gézlapot helyezünk, és 10-30 percenként ellenőrizzük a „postplacentaris szak” alfejezetekben leírtakat. Amennyiben minden vizsgált szempontot rendben találunk, a gyermekágyast két óra múlva osztályra helyezhetjük. Két óránál hosszabb ideig figyeljük a gyermekágyast, ha műtéti beavatkozásra vagy altatásra volt szükség.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/496old

 

Köldökzsinórnál fogva kihúzzuk a lepényt oly módon, hogy belső kezünk még a méhűrben marad, ellenőrzi, hogy a méh üres és nincs sérülés. (az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell: egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására )

Leválasztás utána méhet hideg jódos vizzel átmossuk. Lepényéeválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/543old

 

 

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/58old

 

 

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk.

 

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/113old

 

 

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/117old

 

 

Gyermekágyi láz

 

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek.

 

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/216old

 

A lepényi szak vezetésében a legszigorúbb tartózkodó magatartás kötelező. Általában 4-500 mililiter-nyi vérveszteséget tekintünk a fíziológiás vérzés felső határának, amég tehát a vérzés ennél nem több, okunk a beavatkozásra általában nincs. Ugyanígy nem jelent okot beavatkozásra a méh elernyedése a lepényi szakban, ha azt vérzés nem kíséri, hiszen ez az elernyedés élettani jelenség.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/221old

 

A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek.

Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/596old

 

Gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre:

1. Közvetlen (contact) Fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével, fehérnemű stb.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/606old

 

 

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például láz. Stb.

 

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.

XXV/144old

 

Szülés után manifectálódó bakteriális méhűri és méhkörüli fertőzés

 

 

A placenta helye mint nagy mértékben vaszkularizált, vérkóag ulumokkal fedett „sebfelület” kitűnő táptalaj a hüvely és a cervix normális vagy fakultatív patogén baktérium flórája számára. A szülés alatti veszélytényezők közé a gyakori hüvelyvizsgálat, az elhúzódó hüvelyi szülés, illetve a magzati monitorizálás tartozik. Ha az utóbbi szigorú aszeptikus technika mellett, megfelelően alkalmazzák akkor a lázas morbiditás előfordulása csekély. A szülés vezetés módja a genitális fertőzés gyakoriságának alakulásában fontos tényező. Hüvelyi szülés kapcsán a lepényleválasztás szülőutak kiterjedt sérülése a vacuumextrakció fokozzák az infekció veszélyét. /Folyt.145old./  A placenta-és a burokretenció másodlagos vérzést és késői infekciót okozhat ezért ezekre mindig figyelni kell. A szülés után manifesztálódó genetális fertőzés klinikai képéhez tartozik a láz…

Az endrometritisz klinikai diagnózisa kezdetben csak valószínűsíthető. Megerősítésére szolgál a vérképvizsgálat, a váladék tenyésztés.

 

 

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962.

XXVI/160old

 

A toxikózist kiváltó tényezők:

 

Kisebb orvosi beavatkozások, vizsgálat stb.

 

 

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVII/43old

 

 

Placentaris és postplacentaris vérzések okai:

  1. Sérülések
  2. Atónia
  3. Lepény, ill. lepényrész visszamaradás

 

Nyilván felmerül a kérdés, hogy van e valamilyen lehetőség a szövődmények megelőzésére. Az alábbi bevált szempontok betartása bizonyos mértékben az oligaemia mértékét csökkenti vagy a fatális állapot kifejlődésének elejét veszi.

 

2. A vércsoport pontos tisztázása már terhességben.

6. Placentaris szak helyes vezetése

8. Szövetkímélő, helyes műtéti technika

 

A felsorolt szempontok közük kiemelkedőnek tartjuk a placentaris szak helyes vezetését.

 

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/72old

 

A kézzel történő méhűri betapintás után a gyermekágyas eltérés nélküli esetekben is maradjon a szülőszobán legalább 4 órán keresztül. Fokozott felügyelet kötelező.

 

 

 

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./15old

 

Mikor adjunk antibiotikumot?

 

Antibiotikum adása indokolt:

  1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )
  2. Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).

 

Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok eredményét megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl. Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában.

Profilaktikus antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

 

 

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./198old

 

 

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát.

 

 

Ismeretlen etiológiájú sepsis

 

 

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:

 

  1. A góc tisztítása
  2. Anamnézis
  3. Fizikális és szakvizsgálatok

 

Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás

 

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./92old

 

1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk.

 

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./109old

 

A staphilococcus auerus fertőzések megszaporodását az teszi jelentőssé, hogy ezek a penicillinresistens kórokozók. Átvitelükben „intézeti környezetben” az ápoló személyzet is részt vehet: Könnyen fertőzhetik az anyát és a magzatot is.

 

 

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936

XXXIV./77old

 

Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is(szülési hyperthermia).

A szülés folyamán fellépő láznál természetesen első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

 

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./204old

 

Méhgyulladás

 

 

A gennykeltők által okozott fertőzésre a leggyakoribb alkalom a szülés és a vetélés. De oka lehet a fertőzésnek mindennemű méhűri beavatkozás, így vizsgálás, méhkaparás minden nem asepticus módon véghezvitt szülészeti vagy nőorvosi vizsgálat és kezelés. Bár kisebb nőgyógyászati vizsgálat, illetve kezelés révén gyakran nem történik fertőzés, nem szabad feledni, hogy minden ilyen nem asepticusan végzett kezelés vagy beavatkozás fertőzést okozhat így esetleg a beteg életébe kerülhet.

 

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./206old

 

Megelőzés és gyógyítás

 

 

A betegség megelőzésének útjait a fertőzésről mondottak írják le. Az egyik legfőbb feladat tehát az, hogy minden beavatkozást, méhűri vizsgálatot és kezelést a nőgyógyászati asepsisnek szigorú szem előtt tartásával végezzük. Nagyobb körültekintést igényel a megelőzésnek másik része, nevezetesen az, hogy megakadályozzuk a szervezetben meglévő fertőző csíroknak ténykedésünkkel való felvételét. Ezért minden nemű beavatkozás előtt válladék vizsgálatot végzünk.

 

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./208old

 

 

Lázas esetekben minden méhűri beavatkozástól, ezek közül is leginkább a méhkaparástól tartózkodunk. A lázas állapotban végzett minden méhűri beavatkozás a fertőzés tovaterjedését, súlyosabb fertőzés esetén pedig hashártya gyulladást, sőt sepsist is okozhat.

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./362old

 

A sebfertőző gyulladást előmozdító alkalom a gyermekágy ez élettani állapotok alatt sokkal gyakrabban fejlődik ki a fertőző gyulladás külső behatások sérülések útján. Sérülések között első helyen áll mindenütt tisztátlanul végzett beavatkozás, méhkaparás. Ugyanígy okai lehetnek ezeknek a gyulladásoknak a különböző, Ú.N. Kis nőgyógyászat körébe tartozó és rendesen ambulanter végzett más beavatkozások méhűr stb. ha nem megfelelő asepsissel és szakértelemmel végzik azokat. A gyulladások okai legtöbbször az ismert sebfertőző baktériumok. Így elsősorban a streptococcusok különböző fajtája és staphilococcucosok. Tudva levő, hogy a fertőzés létrejöttéhez nem elegendő sebfertőző csírok bevitele vagy jelenléte, hanem ahhoz az is szükséges, hogy az illető szervezet védekező képessége gyengébb legyen, mint a fertőzés foka, illetve, hogy a fertőzés a szervezet védekező képességét le tudja kűzdeni.

 

 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVI./596old

A gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.

Ez a körülmény rámutat arra, hogy a gyermekágyi fertőzés megelőzése érdekében a szülés helyes vezetésével igen sokat tehetünk.

 

A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre

 

 

 

  1. Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe

3.   A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet:

 

a. Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.

 

 

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XXXIX./227old/

 

10.0 Anyai halálozás

10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./117old/

 

A gyermekágyi láz

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./143old/

 

Méhfüggelékek gyulladásának gyógyítása

Gondoljunk arra, hogy akár vizsgálatoknál akár műtéti beavatkozásoknál elkövetett legkisebb mulasztás a beteg egész életére kiható következményekkel járhat. Ha a gyulladás már bekövetkezett, úgy a beteg további sorsát az határozza meg, hogy kellő időben kezdjük-e meg a korszerű kezelést. Ennek elmulasztása esetén a betegség hónapokra évekre elhúzódhat.

 

 

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLI./61old/

 

 

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

 

 

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLII./83old/

 

Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIII./83old/

 

Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói


a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok.

b., Méhűri beavatkozások

c., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.

d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLV./61old/

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe.

/67old/

 

A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./62old/

 

A fertőzés leggyakrabban a gennykeltő baktériumok okozzák ( streptococcus, staphylococcus.) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvos működéséből ered. A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér-és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a pyaemia képe.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970

XLVII./183old/

 

Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk.

 

A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk:

1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni.

 

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./84old/

 

A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

/85old/

Tünetek fájdalom láz és folyás. eg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében.

 

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./247old/

 

A penicillin profilaxis javallt:

1. Hüvelyi műtétek alkalmával, amikor a hüvelyváladék III-IV. tisztasági fokot mutat

3. Fertőzött méhűr mellett.

Ha penicillin védelemben akarunk műtétet végezni a penicillin adagolását a műtét előtt legalább 24 órával meg kell kezdeni és műtét befejezése után még 2x 24 órán át folytatni. A prophilaxis eredményességét még jobban biztosítja a műtét előtt a helyi hüvelyi kezelés és a műtét alatt a hasüregbe juttatott penicillin-oldat. A penicillin kezelés hatásosságát fokozhatjuk egyidejűleg adott sulfonamid- készítményekkel, valamint súlyosabb esetekben ismételt vértransfusiokkal. Vegyes fertőzéseknék a streptomicin egyidejű adagolása is jogos.

 

 

XLIX. Dr. Lajos László Szülészeti műtéttan szegedi orvostudományi egyetem Kézirat Budapest 1960.

XLIX./37old/

 

 

A fellazult szövetek miatt a méhkaparás a gyulladás nagy veszélyével jár.

 

 

 

-----Dr. Batizfalvy János Egyetemi tanár Medikus jegyzet kézirat Szeged 1958.

/24.old/

 

 

A lepényleválasztás a legveszélyesebbnek tartott szülészeti beavatkozások közé tartozott a méhbe vitt fertőzés miatt. A fertőzés ellen a szülőnőnek kevés ellenálló ereje maradt.

 

 

 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

L./72old/

 

 

Fertőzéses megbetegedések.

A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.

 

 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

L./73old/

 

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik a méhizomzatot. A szülés kapcsán a fertőző csírok könnyebben jutnak be a vénákba, vagy a vénák mentén terjednek fel.

 

/77old/

 

A méhgyulladás

A méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./19old/


A nőgyógyászati vizsgáló eljárások mindennapos módja a méhkaparás (curettage). Csak akkor végezhetjük, ha a méh környezete szabad, a méh mellett érzékeny rezisztencia nincs, a nyakcsatorna nem fertőzött (bakterológiai vizsgálat), s méhgyulladás nincs. A régi méhgyulladás még ével múlva is fellobbanhat a gyanútlanul elvégzett méhkaparás után. Vetélés és láz ellenére is elvégezhető, főleg az antibiotikumok védelme alatt, környezeti gyulladás azonban itt is szigorú ellenjavallat számba megy. Teljes sterilitás mellett a hüvelyt kimossuk denzificiens folyadékkal.

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./20old/

 

Ha a méhűr üres a vérzés megszűnik. Méhűri mosást végzünk hideg vízzel. A curettage sohasem közömbös eljárás, fő veszedelme a méh átfúrása s a fertőzés. A méhnyálkahártyát szövettanilag vizsgáljuk.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./77old/

 

Fertőzéses megbetegedések.

A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./78old/

 

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik

 

 

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

/23.old/

 

Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg lekűzdésére.

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/263old/

Gyermekágyi láz

 

A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus.

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/147old/

 

 

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében).

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/169old/

 

 

A gyermekágy szövődményei

 

A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét. Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki. Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése (intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett eréjes antibioticum-és sulfonamid-kúra.

 

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/175old/

 

Betapintás, lepényleválasztás

 

Így közvetlenül a méhűrbe tud betapintani és nem viszi fel kezével a hüvelyben lévő fertőző csírokat. Utána a méhűrt egy liter hideg jódos vízzel kiöblíti.

 

műtét kockázata

 

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

Ezeket a vizsgálatokat szigorú rendelkezésekkel szabályozzuk:

Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.

A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/473old

Az ismételt betapintás a fertőzés veszélye miatt kerülni kell:  egyébként is különös gonddal ügyelünk az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartására.

 

A leválasztás után a méhet jódos vízzel (1 literízre 1 evőkanál tinct. Jodi) átmossuk.

 

Lepényleválasztás és méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/474old

Ha csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell

Távolítani.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/514old

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés renszabályok be nem tartásával bejuttatott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal……..jutnak be a baktériumok.

A kórokozók többsége staphylococcus, és streptococcus.

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.

Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas láz

Therápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia

 

 

 

 

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/94old

A belső vizsgálat lehet rectális és vaginális vizsgálat. Rutinszerűen a rectális vizsgálat ajánlott az ascendáló méhúri fertőzés elkerülése végett.

Hüvelyi vizsgálat csak asepsis szabályainak pontos betartásával végezhető.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!

12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.

Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).

Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

 

III/263old.

Közvetlen érintkezés útján  kerülnek a bactériumok  a nem szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt.

A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban streptococcusok, és staphylococcusok.

Súlyos esetben a gyorsan szaporodó bactériumok bejuthatnak a vérkeringésbe, amit a hőmérséklet emelkedése hidegrázás jelez. Gyorsan szaporodva elpusztítják a szervezet életfontos szöveteit, és szerveit, s ennek sújyos működési zavar a következménye.

 

 

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

 

IV/77old

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák( streptococcus, staphilococcus)

Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mindmegannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb  műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget-e a fertőzés. Jó beválik erre  a  hüvelynek penicillin-plomb vagy ultraseptyl-urea alakalmazása.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/15old

Az orvos szabadon választhatja meg a gyógyítási módot ugyan, de nem alkalmazhat olyan eljárást, amelynek kockázata nagyobb az eljárás  elmaradásával járó kockázatnál, és az eljárás kockázatának vállalására alapos ok nincs. (Egészségügyi törvény 44. paragrafus 1/b)

A műtét kockázata , Somogyi(1982Ö szerint a betegre nézve minden olyan káros következmény, amely:

a/  a tudomány mindenkori állása szerint a beavatkozásnak  nem szükségszerű velejárója.

b/ éppen ezért eleve nem számítható ki.

c/amelyet nem az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése idézett elő!

 

Az orvosnak arra kell törekedni, hogy a műtéti kockázat a lehető legkisebb legyen. Ez akkor érhető el, ha a műtétet a helyes javallat alapján , megfelelő kivizsgálás és előkészítés után kifogástalan technikával végezzük. Mindig át kell gondolni a várható szövődményeket, és fel kell készülni az elhárításukra.  Ha ez megtörtént és a beteg ennek ellenére károsodott, az orvos nem hibáztatható. Ellenkező esetben a gondatlanság vádja érheti:  ez egyaránt vonatkozik az operatőrre, és az aneszteziológusra.

 

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/197old

A lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.

A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.

A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak.

A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük.

A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

 

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/198old

Igen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium bazális rétegét lehetőleg minél kisebb mértékben károsítsuk.

Jódos-vizes méhűri mosás és a nyakcsatorna kijódozása a betapintás végeztével ajánlatos.

Ha betapintás után láz jelentkezik vagy az addigi lázas állapot 24órán belül nem szűnik meg, antibiotikumot váltunk!!

Mérlegeljük a méh eltávolítását, ha a beteg állapota nem javult vagy ha szepszisre utaló jeleket észlelünk.

 

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

VII/78old

Lázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,  a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.

A méh kiürülése a fertőzés tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük, kétségtelenül fontos tényező

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/175 old

 

Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/208old

 

 

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok. Különösen sérülések hám horzsolások felületén vagy vérömlenyekben telepszenek meg a kórokozók. (staphilococcus,streptococcus)

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old

 

Endo/myometritisz

A nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet.

Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

 

 

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

 

XIV/144old

 

A szepszis kialakulására hajalmosító tényezők a szülés befejező műtétek, sebészi beavatkozás.

 

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

 

XIV/145old

 

 

 

Szeptikus góc lokalizálása ha lehet szanálása. Antibiotikum-terápia. A kezdeti antibiotikum kezelésnek minden valószínűsíthető kórokozót le kell fednie. A tenyésztési eredmények birtokában a kezelés célzottan folytatható.

 

 

 

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/1/1old

 

Szülészeti asepsis és antisepsis

 

A terhesek, vajúdók és gyermekágyasok baktérium okozta megbetegedéseinek kóroktana.

A gyermekágyi sebfertőzés okozói

Legfontosabb és leggyakoribb kórokozó a streptococcus. A streptococcust kell legelső sorban megemlítenünk mint a gyermekágyis sebfertőzés legkülönfélébb alakjának előidézőjét és egyszersmind a legsúlyosabb halálra vezető megbetegedések leggyakoribb okozóját.

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/87old

 

Ilyen behurcolásnak leggyakoribb alkalmi oka a vajúdónak hüvelyen át végzett szülészeti vizsgálata, továbbá minden per vias naturales végzett szülészeti műtét.

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/91old

 

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/92old

 

Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen

(asepsis-antisepsis)

 

Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk.

  1. Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülés alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/482old

 

 

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat old be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.

Therapia: A lepény és a burok igen gondos ellenőrzése közvetlen szülés után. Ha a lepény egy része hiányzik vagy a burkokon található nyitott érlumenek placenta succentúriata visszamaradására engednek következtetni, avagy ha kétséges hogy ezen két lehetőség egyike is jelen van úgy feltétlenül azonnal be kell tapintani a méhbe, az itt található lepényszövetet fel kell keresni és kézzel le kell választani. Visszamaradt lepényszövet és betapintás két olyan veszedelem , melyek közül az utóbbi jóval kisebb. Szükségtelenül végzett betapintás, ha negatív leletet ad, nem szokott káros következményekkel járni.

Ellenben visszamaradt lepényszövet mellett elmulasztott betapintás a szült nőt előbb-utóbb a sír szélére sodorja és elég gyakori a halálok. A kórjóslat a fertőzés tovahurcolására való tekintettel már 12 óra múlva igen kétséges s az idő előrehaladtával hamarosan egészen kedvezőtlen.

 

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/913old

 

Műtéthez sohase tegyük meg előkészületeinket kapkodva különösen sohase mulasszuk el, hogy a legaprólékosabb gondot fordítsuk az anti- és asepsisre. Sohasem, vagy legalábbis ritkán oly sürgető a dolog, hogy jogosult lenne antiseptikus eljárásunkat megrövidíteni. Sohase tévesszük szemelől, hogy a legkitűnőbb műtéti eredmény semmivé lesz, ha az asszony gyermekágyi lázban elpusztul.

 

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/600old

 

A lepényért való benyúlás nagyon veszélyes beavatkozás. Ha újaink teljesen desinficiálva vannak is a külső nemi részek és a hüvely felől mégis könnyen vihetünk be csírokat a lepény helyére. Ezek itt a visszamaradó és nekrosisra szánt decidua törmelékekben a legkedvezőbb talajra találnak a kifejlődéshez. Ha egyszer inficiálva van a lepény helyének felülete akkor nyitva áll az az út melyen át a csírok a lepényi vivőeres öblök szabadon fekvő thrombusaiba hatolhatnak s melyeknek fertőzése a pyaemia kezdetét jelenti.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/628old

 

 

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/642old

 

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/663old

 

Rothadási láz eseteinek legnagyobb részében elégséges a méhűr egyszeri alapos kitakarítása és kimosása, hogy megindítsuk a gyógyulást. Septiku azaz streptococcusokkal fertőzött s crouposus lepedékkel bevont sebek másféle kezelést kívánnak. Kerülendő mindenféle mechanikai izgatás curette-tel való kaparás.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/664old

Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérsék hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/665old

 

Ilyen körülmények között a gyermekágyi láz általános gyógyítása lép előtérbe.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/396old

 

 

Tennivalók postplacentaris szakban

 

Vulva elé steril vattát vagy gézlapot helyezünk, és 10-30 percenként ellenőrizzük a „postplacentaris szak” alfejezetekben leírtakat. Amennyiben minden vizsgált szempontot rendben találunk, a gyermekágyast két óra múlva osztályra helyezhetjük. Két óránál hosszabb ideig figyeljük a gyermekágyast, ha műtéti beavatkozásra vagy altatásra volt szükség.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/496old

 

Köldökzsinórnál fogva kihúzzuk a lepényt oly módon, hogy belső kezünk még a méhűrben marad, ellenőrzi, hogy a méh üres és nincs sérülés. (az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell: egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására )

Leválasztás utána méhet hideg jódos vizzel átmossuk. Lepényéeválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/543old

 

 

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/58old

 

 

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk.

 

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/113old

 

 

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/117old

 

 

Gyermekágyi láz

 

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek.

 

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/216old

 

A lepényi szak vezetésében a legszigorúbb tartózkodó magatartás kötelező. Általában 4-500 mililiter-nyi vérveszteséget tekintünk a fíziológiás vérzés felső határának, amég tehát a vérzés ennél nem több, okunk a beavatkozásra általában nincs. Ugyanígy nem jelent okot beavatkozásra a méh elernyedése a lepényi szagban, ha azt vérzés nem kíséri, hiszen ez az elernyedés élettani jelenség.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/221old

 

A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek.

Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/596old

 

Gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre:

1. Közvetlen (contact) Fertőzés útján. Fertőzheti a terhest vagy szülőnőt a vizsgáló orvos, szülésznő, maga a szülőnő saját kezével, fehérnemű stb.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/606old

 

 

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése, mint például láz. Stb.

 

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.

XXV/144old

 

Szülés után manifectálódó bakteriális méhűri és méhkörüli fertőzés

 

 

A placenta helye mint nagy mértékben vaszkularizált, vérkóag ulumokkal fedett „sebfelület” kitűnő táptalaj a hüvely és a cervix normális vagy fakultatív patogén baktérium flórája számára. A szülés alatti veszélytényezők közé a gyakori hüvelyvizsgálat, az elhúzódó hüvelyi szülés, illetve a magzati monitorizálás tartozik. Ha az utóbbi szigorú aszeptikus technika mellett, megfelelően alkalmazzák akkor a lázas morbiditás előfordulása csekély. A szülés vezetés módja a genitális fertőzés gyakoriságának alakulásában fontos tényező. Hüvelyi szülés kapcsán a lepényleválasztás szülőutak kiterjedt sérülése a vacuumextrakció fokozzák az infekció veszélyét. /Folyt.145old./  A placenta-és a burokretenció másodlagos vérzést és késői infekciót okozhat ezért ezekre mindig figyelni kell. A szülés után manifesztálódó genetális fertőzés klinikai képéhez tartozik a láz…

Az endrometritisz klinikai diagnózisa kezdetben csak valószínűsíthető. Megerősítésére szolgál a vérképvizsgálat, a váladék tenyésztés.

 

 

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962.

XXVI/160old

 

A toxikózist kiváltó tényezők:

 

Kisebb orvosi beavatkozások, vizsgálat stb.

 

 

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVII/43old

 

 

Placentaris és postplacentaris vérzések okai:

  1. Sérülések
  2. Atónia
  3. Lepény, ill. lepényrész visszamaradás

 

Nyilván felmerül a kérdés, hogy van e valamilyen lehetőség a szövődmények megelőzésére. Az alábbi bevált szempontok betartása bizonyos mértékben az oligaemia mértékét csökkenti vagy a fatális állapot kifejlődésének elejét veszi.

 

2. A vércsoport pontos tisztázása már terhességben.

6. Placentaris szak helyes vezetése

8. Szövetkímélő, helyes műtéti technika

 

A felsorolt szempontok közük kiemelkedőnek tartjuk a placentaris szak helyes vezetését.

 

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/72old

 

A kézzel történő méhűri betapintás után a gyermekágyas eltérés nélküli esetekben is maradjon a szülőszobán legalább 4 órán keresztül. Fokozott felügyelet kötelező.

 

 

 

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./15old

 

Mikor adjunk antibiotikumot?

 

Antibiotikum adása indokolt:

  1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )
  2. Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).

 

Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok eredményét megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl. Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában.

Profilaktikus antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

 

 

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./198old

 

 

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum – terápiát.

 

 

Ismeretlen etiológiájú sepsis

 

 

Az empirikus terápiát meghatározó tényezők:

 

  1. A góc tisztítása
  2. Anamnézis
  3. Fizikális és szakvizsgálatok

 

Anamneztikus adatok, amelyek a kórokozóra fényt vethetnek: Otthoni vagy kórházi fertőzés: Előzetes orvosi beavatkozás

 

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./92old

 

1. az aseptikus műtéti beavatkozások után még akkor is előfordulhatnak fertőzések, ha az antibiotikuomokat kellő mennyiségben megfelelő ideig, megfelelő mennyiségben és optimális időben alkalmazzuk.

 

 

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./109old

 

A staphilococcus auerus fertőzések megszaporodását az teszi jelentőssé, hogy ezek a penicillinresistens kórokozók. Átvitelükben „intézeti környezetben” az ápoló személyzet is részt vehet: Könnyen fertőzhetik az anyát és a magzatot is.

 

 

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936

XXXIV./77old

 

Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is(szülési hyperthermia).

A szülés folyamán fellépő láznál természetesen első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

 

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./204old

 

Méhgyulladás

 

 

A gennykeltők által okozott fertőzésre a leggyakoribb alkalom a szülés és a vetélés. De oka lehet a fertőzésnek mindennemű méhűri beavatkozás, így vizsgálás, méhkaparás minden nem asepticus módon véghezvitt szülészeti vagy nőorvosi vizsgálat és kezelés. Bár kisebb nőgyógyászati vizsgálat, illetve kezelés révén gyakran nem történik fertőzés, nem szabad feledni, hogy minden ilyen nem asepticusan végzett kezelés vagy beavatkozás fertőzést okozhat így esetleg a beteg életébe kerülhet.

 

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./206old

 

Megelőzés és gyógyítás

 

 

A betegség megelőzésének útjait a fertőzésről mondottak írják le. Az egyik legfőbb feladat tehát az, hogy minden beavatkozást, méhűri vizsgálatot és kezelést a nőgyógyászati asepsisnek szigorú szem előtt tartásával végezzük. Nagyobb körültekintést igényel a megelőzésnek másik része, nevezetesen az, hogy megakadályozzuk a szervezetben meglévő fertőző csíroknak ténykedésünkkel való felvételét. Ezért minden nemű beavatkozás előtt válladék vizsgálatot végzünk.

 

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./208old

 

 

Lázas esetekben minden méhűri beavatkozástól, ezek közül is leginkább a méhkaparástól tartózkodunk. A lázas állapotban végzett minden méhűri beavatkozás a fertőzés tovaterjedését, súlyosabb fertőzés esetén pedig hashártya gyulladást, sőt sepsist is okozhat.

 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./362old

 

A sebfertőző gyulladást előmozdító alkalom a gyermekágy ez élettani állapotok alatt sokkal gyakrabban fejlődik ki a fertőző gyulladás külső behatások sérülések útján. Sérülések között első helyen áll mindenütt tisztátlanul végzett beavatkozás, méhkaparás. Ugyanígy okai lehetnek ezeknek a gyulladásoknak a különböző, Ú.N. Kis nőgyógyászat körébe tartozó és rendesen ambulanter végzett más beavatkozások méhűr stb. ha nem megfelelő asepsissel és szakértelemmel végzik azokat. A gyulladások okai legtöbbször az ismert sebfertőző baktériumok. Így elsősorban a streptococcusok különböző fajtája és staphilococcucosok. Tudva levő, hogy a fertőzés létrejöttéhez nem elegendő sebfertőző csírok bevitele vagy jelenléte, hanem ahhoz az is szükséges, hogy az illető szervezet védekező képessége gyengébb legyen, mint a fertőzés foka, illetve, hogy a fertőzés a szervezet védekező képességét le tudja kűzdeni.

 

 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVI./596old

A gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.

Ez a körülmény rámutat arra, hogy a gyermekágyi fertőzés megelőzése érdekében a szülés helyes vezetésével igen sokat tehetünk.

 

A gyermekágyi fertőzés többféle módon jöhet létre

 

 

 

  1. Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe

3.   A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet:

 

a. Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.

 

 

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XXXIX./227old/

 

10.0 Anyai halálozás

10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./117old/

 

A gyermekágyi láz

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./143old/

 

Méhfüggelékek gyulladásának gyógyítása

Gondoljunk arra, hogy akár vizsgálatoknál akár műtéti beavatkozásoknál elkövetett legkisebb mulasztás a beteg egész életére kiható következményekkel járhat. Ha a gyulladás már bekövetkezett, úgy a beteg további sorsát az határozza meg, hogy kellő időben kezdjük-e meg a korszerű kezelést. Ennek elmulasztása esetén a betegség hónapokra évekre elhúzódhat.

 

 

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLI./61old/

 

 

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

 

 

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLII./83old/

 

Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIII./83old/

 

Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói


a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok.

b., Méhűri beavatkozások

c., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.

d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIII./148old/

 

 

A női húgycső olyan területre nyílik, amely a kórokozók szempontjából a húgycsőre a fertőzés veszélyét jelenti. A kórokozók a húgycső külső nyílása körül, de a húgycső elülső harmadában is saprophytaként jelen lehetnek, ami azt e veszélyt rejti magában, hogy minden műszeres vizsgálat vagy beavatkozás, magasabb szakaszaiba juttatja a baktériumokat amelyek gyulladást okozhatnak.

 

 

 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLV./61old/

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe.

/67old/

 

A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./62old/

 

A fertőzés leggyakrabban a gennykeltő baktériumok okozzák ( streptococcus, staphylococcus.) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvos működéséből ered. A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér-és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a pyaemia képe.

 

 

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970

XLVII./183old/

 

Az antibiotikus kezelés azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő kórokozókkal szemben hatásos készítményeket- célzott antibiotikus kezelést végezve- kellő időben, megfelelő mennyiségben és módon adagoljuk. A prophylactikus antibiotikus kezelés javallati területét a következőkben látjuk:

1. Minden hüvelyi, méhűri beavatkozásnál, ha alapos gyanúnk van arra, hogy előzőleg fertőzés zajlott le vagy pathogen csírák lehetnek jelen még, akkor is, ha azt klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudjuk igazolni.

 

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./84old/

 

A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

/85old/

Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében.

 

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./247old/

 

A penicillin profilaxis javallt:

1. Hüvelyi műtétek alkalmával, amikor a hüvelyváladék III-IV. tisztasági fokot mutat

3. Fertőzött méhűr mellett.

Ha penicillin védelemben akarunk műtétet végezni a penicillin adagolását a műtét előtt legalább 24 órával meg kell kezdeni és műtét befejezése után még 2x 24 órán át folytatni. A prophilaxis eredményességét még jobban biztosítja a műtét előtt a helyi hüvelyi kezelés és a műtét alatt a hasüregbe juttatott penicillin-oldat. A penicillin kezelés hatásosságát fokozhatjuk egyidejűleg adott sulfonamid- készítményekkel, valamint súlyosabb esetekben ismételt vértransfusiokkal. Vegyes fertőzéseknék a streptomicin egyidejű adagolása is jogos.

 

 

XLIX. Dr. Lajos László Szülészeti műtéttan szegedi orvostudományi egyetem Kézirat Budapest 1960.

XLIX./37old/

 

 

A fellazult szövetek miatt a méhkaparás a gyulladás nagy veszélyével jár.

 

 

 

-----Dr. Batizfalvy János Egyetemi tanár Medikus jegyzet kézirat Szeged 1958.

/24.old/

 

 

A lepényleválasztás a legveszélyesebbnek tartott szülészeti beavatkozások közé tartozott a méhbe vitt fertőzés miatt. A fertőzés ellen a szülőnőnek kevés ellenálló ereje maradt.

 

 

 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

L./72old/

 

 

Fertőzéses megbetegedések.

A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.

 

 

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

L./73old/

 

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik a méhizomzatot. A szülés kapcsán a fertőző csírok könnyebben jutnak be a vékákba, vagy a vénák mentén terjednek fel.

 

/77old/

 

A méhgyulladás

A méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./19old/


A nőgyógyászati vizsgáló eljárások mindennapos módja a méhkaparás (curettage). Csak akkor végezhetjük, ha a méh környezete szabad, a méh mellett érzékeny rezisztencia nincs, a nyakcsatorna nem fertőzött (bakterológiai vizsgálat), s méhgyulladás nincs. A régi méhgyulladás még ével múlva is fellobbanhat a gyanútlanul elvégzett méhkaparás után. Vetélés és láz ellenére is elvégezhető, főleg az antibiotikumok védelme alatt, környezeti gyulladás azonban itt is szigorú ellenjavallat számba megy. Teljes sterilitás mellett a hüvelyt kimossuk denzificiens folyadékkal.

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./20old/

 

Ha a méhűr üres a vérzés megszűnik. Méhűri mosást végzünk hideg vízzel. A curettage sohasem közömbös eljárás, fő veszedelme a méh átfúrása s a fertőzés. A méhnyálkahártyát szövettanilag vizsgáljuk.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./77old/

 

Fertőzéses megbetegedések.

A kórokozók már régebben ott lehettek a hüvelyben de kórfolyamat kiváltására csak akkor kerül sor, amikor a szervezet védekező képessége csökkent. A gennykeltő baktériumok csak akkor váltanak ki fertőzést, ha apró vagy nagyobb sérüléseken át bejutnak a kötőszövetbe. A fertőzés nagyon gyakran szülés alatt keletkező sebzésből indul ki. Leggyakrabban a fertőzést gennykeltő baktériumok okozzák. (Streptococcus, stapyhlococcus) Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered. Tisztátlan kézzel való vizsgálat, kellőképpen nem sterilizált eszközök használata, a vizsgálat alkalmával keletkező sérülések mind megannyi okai lehetnek a fertőzésnek. Még kisebb műtétek előtt is meg kell győződnünk arról, nem fenyeget e fertőzés. A gyakorlatban erre elég jól beválik a hüvelyflóra vizsgálata, a tisztasági fok megállapítása és ezt minden hüvelyi műtét (curettage stb.) előtt elvégezzük. A fertőzésnek egyik útja amikor a szervezet más részéről kerülnek a csírok a véráram közvetítésével a szervekre.

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./78old/

 

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe hatolnak és ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyújtanak alkalmat a szülés, műtéti eljárások, orvosi beavatkozások. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz urrá a fertőzés a szervezeten és akkor előttünk áll a sepsis, pyaemia képe. A gennykeltő baktériumok a szülés kapcsán védőhámrétegétől megfosztott méhnyálkahártyán megtelepedve bejutnak a mélyebb rétegekbe és a nyirok utakon át fertőzik

 

 

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

/23.old/

 

Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg lekűzdésére.

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/263old/

Gyermekágyi láz

 

A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus.

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/147old/

 

 

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében).

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/169old/

 

 

A gyermekágy szövődményei

 

A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét. Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki. Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése (intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett eréjes antibioticum-és sulfonamid-kúra.

 

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/175old/

 

Betapintás, lepényleválasztás

 

Így közvetlenül a méhűrbe tud betapintani és nem viszi fel kezével a hüvelyben lévő fertőző csírokat. Utána a méhűrt egy liter hideg jódis vízzel kiöblíti.

Műtéti javallat, avagy a méhűri betapintás javallatainak szabályai, tankönyvek szerint Dr. IVÁNYINAK címezve

0

 

műtéti javallat


Az orvosi papírból semmiféle javallat nem derül ki. A harmadszor szülő nő, nem javallata a méhűri betapintásnak, tankönyv szerint. Iványi doktor!!!!

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia
A súlyos kórkép életveszélyessé is válhat, ha nem lokalizálódik a folyamat, és ha a has magasabb régióira is kiterjed.
VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978
VI/307oldMivel a vérzés leggyakoribb oka a lepényrész vagy melléklepény visszamaradása, a lepényt ismét gondosan meg kell vizsgálni!! Ha a lepényt hiányosnak vagy hiányra gyanúsnak találjuk, méhűri betapintást kell végezni.A méhűri betapintás kivitele hasonló a lepényleválasztáséhoz.Majd méhűri öblítést végzünk.
VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat                1936
VII/76oldA javallatok és feltételek együttes jelenléte szükséges tehát minden szülészeti műtéthez.Javallat nélküli a műtét jogosulatlan: megfelelő feltételek jelenléte nélkül pedig annak kivitele lehetetlen, vagy veszélyes.  Ezek pontos és szabatos ismerete nélkül  a szülészeti tevékenységet kifejteni közveszélyes bűn, ami csak szerencsétlenséghez vezethet. 


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958
VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/207old
Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.  

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992. XIII/207old
Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.  
XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001
XIV/144old
A szepszis kialakulására hajalmosító tényezők a szülés befejező műtétek, sebészi beavatkozás.



XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/482old

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat old be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.  Therapia: A lepény és a burok igen gondos ellenőrzése közvetlen szülés után. Ha a lepény egy része hiányzik vagy a burkokon található nyitott érlumenek placenta succentúriata visszamaradására engednek következtetni, avagy ha kétséges hogy ezen két lehetőség egyike is jelen van úgy feltétlenül azonnal be kell tapintani a méhbe, az itt található lepényszövetet fel kell keresni és kézzel le kell választani. Visszamaradt lepényszövet és betapintás két olyan veszedelem , melyek közül az utóbbi jóval kisebb. Szükségtelenül végzett betapintás, ha negatív leletet ad, nem szokott káros következményekkel járni. Ellenben visszamaradt lepényszövet mellett elmulasztott betapintás a szült nőt előbb-utóbb a sír szélére sodorja és elég gyakori a halálok. A kórjóslat a fertőzés tovahurcolására való tekintettel már 12 óra múlva igen kétséges s az idő előrehaladtával hamarosan egészen kedvezőtlen.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930XV/210old
Mindig a javallat az elsődleges, ami elvileg megszabja a beavatkozás irányát. A feltételek csak másodlagosak, mivel a beavatkozást csupán lehetővé teszik. Javallat nélkül a műtét jogosulatlan, feltételek nélkül pedig lehetetlen, vagy legalábbis nagyon veszélyes. 



XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/602old
A lepényszövetből visszamaradt esetleges kisebb részleteket kihozzuk és meggyőződjünk afelől, hogy a méh belseje sima és minden el van távolítva. Most a méhür kiöblítése következik. 
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/608old
Ha csak gyanú is merül fel arra nézve, hogy a lepény nem ürül ki tökéletesen, akkor a méhürt ki kell tapintanunk arra nézve: hogy maradtak e vissza részletek és azok eltávolításának minden más terápiát meg kell előznie.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/630old

Abban a mértékben, melyben a rothadási csírok szaporodnak s növekedik a képződött rothadási anyagok tömege, emelkedik a láz. Ilyenkor a visszatartott és eredetileg rothadásnak indult lepényrészlet és hasonlók eltávolítása nem segít azonnal. A gyógyulás és a láz teljes megszűnése csak akkor keletkezik be, ha az endometrium megtisztul. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/662old
A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910XVI/668old
A súlyos, de a méhűrre korlátozott rothadási folyamatoknál így pl. visszamaradt lepényrészletek rothadásánál, elevesedett myomáknál, stb. Ismételten végezték a méh kiírtását szerencsés kimenetellel.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/395old
A lepény és a burok vizsgálata
A gyermekágyban súlyos szövődmények keletkezhetnek abból, ha a lepény egy, akár nagyon kicsiny rész is visszamarad. Minden kotiledót gondosan végignézünk és ha csak gyanúnk van legkisebb hiányra, kézzel vagy műszerrel méhűri betapintást végzünk.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás 2002. Semmelweis XVII/525old

Méhűri betapintás kézzel

A szülészeti gyakorlatban közvetlenül szülés után 4 esetben kötelező a méhűrt kezünkkel áttapintani (manuális méhűri betapintás/letapintás) :1. a méhen végzett korábbi műtét (császármetszés,myoma eltávolítás,metroplastica ) után,2. Hüvelyi szülés befejező műtétek ( fogóműtét vacuum extractio), manuális manőverek és a magzat megkisebbítésére szolgáló műtéti eljárások után.3. Postpartum vérzés (atónia,residualis lepényrész, sérülés gyanúja) esetén, valamint 4. Minden olyan esetben, ha felmerül és így kizárandó méhtest rubtúra lehetősége.

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/58old

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/113old

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.
IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/221old
A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek. Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.
XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.XXIII/149old
Méhűri betapintás                                         Javallatok
Lásd a súlyos vérzés diagramotCsászármetszés utáni állapotEgy négyzetcentiméternél nagyobb lepényhiányRetineált melléklepény

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.XXIII/154old


Következtetések
Ha a lepénymaradvány nem távolítható el tökéletesen, a méh eltávolítását kell végezni.
XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.XXX./ 94old
Cotyledoretentio
Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó BudapestXXXVII./310old
A lepény, a köldökzsinór és a magzatburok vizsgálata

A lepény anyai felszínének vizsgálata során minden cotiledót gondosan megvizsgálunk, és ha hiányt állapítunk meg, vagy erre gyanakszunk, akkor méhűri betapintás végzünk a visszamaradt lepényrész eltávolítására. A burok szélén végződő erek visszamaradt melléklepényre utalnak, és méhűri betapintást tesznek szükségessé.

Ki milyen szabályokat rúgott fel, tankönyvek szerint, névvel ellátva.

0

Első sorozat, a lepényvizsgálat szabályaira terjed ki, ahol Iványi doktor végezte a műveletet.

Javallat nélküli méhűri beavatkozást végzett, jódos bethadinos őblítés nélkül. A papíron olvasható, hogy másnap 3 óra 35 perckor, cotyledo távozott. Milyen hatásfokú volt a vizsgálata?   A Bumm féle kanálall felhordta a fertőzést a hüvelyből, mivel előtte a nejem láztalan volt, és a magzatvizet is tisztának írták le, tehát a fertőzést csak a szabálytalan Bummkanalas betapintásával hordhatta fel.

Mára ez az első rész a szabályokból a történések folyamatában, időrendi sorrendben.

  1. szülés   szívhang rendellenesség
  2. lepény vizsgálat I.  szemrevételezéssel
  3. lepény visszamaradás ellenőrzése betapintással (Javallat nélkül)        a kaparék szövettanra nem leadva.
  4. méhűri öblítés kihagyása
  5. 4-5 óra múlva 39,9 fokos láz.  16órakor algopyrin demalgonyl
  6. antibiotikum kihagyása   Kifáradásos hőnek értékelték.
  7. Kontról hő, egy óra múlva 39,5celsius fok
  8. gyermekágy csak két órás megfigyelés  műtét után.  4órát írnak elő műtét esetén, után szoros megfigyelést
  9. láz kezelése 2007.06.28.16órától -2007.06.29. 03óra 35percig. ?????  Jónás gondos megfigyelés!!!
  10. méhkaparás, leadva szövettanra.  Cotyledo távozik szülés utáni  18 órával (lepényrész)
  11. hajnali szövetek tartósítás nélküli tárolása 3 napon keresztül
  12. utólagos bejegyzések  (dokumentációs kötelezettségek)

16órakor algopyrin demalgonyl

Akkor kezdjük a lepényvizsgálat szabályaival!!

lepény vizsgálata

 

 

 

.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

 

I/422old

A gyerekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy –akár nagyon kicsiny- része visszamarad, azért a placenta vizsgálata igen fontos.

 

Minden kotiledot gondosan végignézünk, és ha csak gyanúnk van  babnyi vagy nagyobb hiányra, műszerrel vagy kézzel be kell tapintani.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/474old

Ha csak piciny rész is marad vissza a lepényből a tapadás helyén, a méhből nem szűnik meg a vérzés. A retenció nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okoz, és ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása napjainkban.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott, betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell

Távolítani.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

Ellenőrizzük a véralvadási viszonyokat a hüvelyből és a perifériás vénából vett vérből.

 

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.

Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas láz

Therápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/140old.

Korai szülés utáni vérzés:

A lepény megszületését követő első 24 órában bekövetkező jelentős , több mint 500ml-es vérveszteséget tekintjük ennek. Ezen kórkép leggyakoribb okai a következők:

Visszamaradt lepény, vagy magzatburok.

 

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

 

II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!

12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.

Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).

Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

 

III/260old.

A gyermekágy alatt vérzéseketa méh hiányos visszafejlődése, lepény -, valamint burokrész visszamaradása okozza.

Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása.

A visszamaradt lepényrész miatt már közvetlenül  a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony.

Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozók csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak.  A fertőzött lepényrészből  a bactériumokat a vér –és a nyirokerekbe juttatjukés ezzel a fertőzés tovaterjedését segítjük elő.

 

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

 

IV/85old.

Tünetek a fájdalom és a láz.

Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz.

Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza.

A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris polypus kiürül.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/193old

A spontán kiürült vagy különböző műfogások hatására távozott lepényt nagyon gondosan meg kell vizsgálni. A gyermekágyban a legsúlyosabb szövődmények keletkezhetnek, ha a lepény egy része---akár csak igen kicsi része is--- visszamarad.

 

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

 

V/197old

A lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.

A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.

A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak.

A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük.

A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/156old

A megszületett burkot és lepényt gondosan meg kell vizsgálni, nem maradt vissza burokrészlet, vagy lepényrész. (cotyledo)

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/158old

Ha a lepényrész visszamaradásra a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. A közvetlenül szülés után, steril körülmények között végzett méhűri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége mindenesetre elmarad a lepényrész visszamaradásának veszélyétől . A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis súlyos szövődményeket okozhat, mint a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/307old

Mivel a vérzés leggyakoribb oka a lepényrész vagy melléklepény visszamaradása, a lepényt ismét gondosan meg kell vizsgálni!! Ha a lepényt hiányosnak vagy hiányra gyanúsnak találjuk, méhűri betapintást kell végezni.

A méhűri betapintás kivitele hasonló a lepényleválasztáséhoz.

Majd méhűri öblítést végzünk.

 

 

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

 

VI/316old

A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a fertőzés(endometritis myometritis)

A szövődmény egyedüli helyes kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel. Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk

A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el ne kerülje a figyelmünket.

 

 

 

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

 

VII/342old

A lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot. Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással. Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg idejében eltávolítsuk hüvelyi úton.

Ha azonban a gyermekágyban visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése. Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.

3. Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben, vagy egészben  vissza a méhűrbe.

A holt szövet a baktériumoknak jó táptalaj.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/323old

Gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell a lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte, ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk..

A visszamaradás kórismézése esetén méhűri letapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/480old

A visszamaradt lepényrész számos veszélyt rejt magában: Súlyos gyermekágyi fertőzés kapuját képezheti

Ezek miatt a visszamaradt lepényrész eltávolítása igen fontos.

Méhűri öblítést végzünk.

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/513old

Vérzések gyermekágyban

Előidézésükben főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása a méhüregben.

 

Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat és antibioticumokat is.

 

 

 

 

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/514old

A lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul  szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a  fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást azonnal el is kell végeznünk.

Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri  beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat……….. is igénybe veszünk.

 

 

 

 

 

 

IX. Dr Székely József  Klinikai alapismeretek  Szülészet- Nőgyógyászat köréből  ápolók

Részére   5.kiadás  Medicina kiadó 2014

VIII/185old

 

 

A lepény távozása után hosszabb idővel fellépő vérzések oka lehet lepényrészek visszamaradása a méhűrben. Ha a méhösszehúzok adása nem jár eredménnyel a visszamaradt lepényrészeket műszeresen kell eltávolítani. A vérzés következtében kialakult heveny vérszegénység transzfúzió adását indokolja.

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/174old

 

A magzat megszületésével egy időben kezdődő vérzés sérülésre utal.

A vérzés a magzat megszületése után percekkel, a placentaris szagban kezdődik, ha a lepényleválás nem fíziológiás:

a lepény távozása után-a postplacentaris szagban- kezdődő vérzéseknek 3 fontosabb oka lehet.

-lepényrész-visszamaradás

-valódi atonia uteri és

-véralvadási zavar

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/175 old

 

Az ismételt betapintást a fertőzés veszélye miatt kerülni kell : egyébként is különös gonddal ügyelünk az asepsis-antisepsis szabályainak betartására. Leválasztás után a méhet jódos vízzel átmossuk. A lepényleválasztás és/vagy méhüri betapintás után ajánlatos 3-4 napig profilaktikus javallat alapján is antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/176old

 

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, s napjainkban ez a gyermekágyi szepszis leggyakoribb forrása.

Lepényrész visszahagyása súlyos hiba!

Egyidejűleg feltárást, betapintást végzünk sérülés, lepényrész-visszamaradás biztos kizárására. A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

 

 

 

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/207old

 

Akár mogyoró vagy bab nagyságú lepényrész visszahagyása is súlyos, életveszélyes szövődmények forrása lehet. Vérzés mellett fertőzés, endomyometritisz veszélyeztet, s ha visszamaradt lepényrészt nem távolítjuk el, a legyengült anaemiás beteg septicus állapotba kerül. Terápia: méhösszehúzó szerek, célzott antibiotikus kezelés, ennek védelmében a residuum eltávolítása vákuum- aspiratióval vagy tompa kürett kanálall, szükség esetén transzfúzió roborálás. A méh kiürítése után össztrogénekkel elősegítjük a nyálkahártya hámosodását.

 

 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old

 

Endo/myometritisz

A nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a kórképet.

Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok, transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora könnyen elnyomható pulzus.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/243old

 

A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem következik be spontán.

 

 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XV/244old

 

Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie, különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség következik be.

Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói lehetnek.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/595old

 

Minden lepény-visszamaradással végül a méhizomzat retractiojának rendellenes állapota jár amely részben még fokozza a bajt.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/602old

 

A lepényszövetből visszamaradt esetleges kisebb részleteket kihozzuk és meggyőződjünk afelől, hogy a méh belseje sima és minden el van távolítva. Most a méhür kiöblítése következik.

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/608old

 

Ha csak gyanú is merül fel arra nézve, hogy a lepény nem ürül ki tökéletesen, akkor a méhürt ki kell tapintanunk arra nézve: hogy maradtak e vissza részletek és azok eltávolításának minden más terápiát meg kell előznie.

 

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/631old

 

A gyermekágyba támadó putrid intoxitacióhoz nem éppen szükséges nagyobb mennyiségű bomlásra képes szerves anyag, u.m. pl. lepénydarab vagy abortív pete visszamaradása.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/662old

 

A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

 

 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/668old

 

A súlyos, de a méhűrre korlátozott rothadási folyamatoknál így pl. visszamaradt lepényrészletek rothadásánál, elevesedett myomáknál, stb. Ismételten végezték a méh kiírtását szerencsés kimenetellel.

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/391old

 

Belső vizsgálatok. Rutinszerűen rectalis vizsgálat ajánlott, de az asepsis szabályainak betartásával, hüvelyi vizsgálat is végezhető. A hüvelyi vizsgálat burokrepedés után felszálló méhűri fertőzés veszélyét rejti magában. A hüvelyben és a vulván lévő baktériumok a vizsgálat során könnyen feljutnak a nyakcsatornába, a méhűrbe, és néhány óra alatt úgy elszaporodnak, hogy mind a magzat, mind az anya életét veszélyeztethetik. Ezért idő előtti burokrepedést követően csak alapos javallat esetén szabad hüvelyi vizsgálatot végezni.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/395old

 

A lepény és a burok vizsgálata

 

A gyermekágyban súlyos szövődmények keletkezhetnek abból, ha a lepény egy, akár nagyon kicsiny rész is visszamarad. Minden kotiledót gondosan végignézünk és ha csak gyanúnk van legkisebb hiányra, kézzel vagy műszerrel méhűri betapintást végzünk.

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/497old

 

A retentio nem csak vérzést, hanem méhűri fertőzést is okozhat, és napjainkban ez a gyermekágyi sepsis leggyakoribb forrása.

Ennek elkerülésére a placentát igen gondosan meg kell vizsgálni, és ha csak gyanú merül fel arra, hogy hiányosan távozott méhűri betapintást kell végezni kézzel, és a lepényrészt el kell távolítani. Lepényrész visszahagyása súlyos hiba. A visszamaradt lepényrész korai következményeként csaknem minden esetben méhűri fertőzés is fellép. Sőt septikus lázmenet alakul ki, a méheltávolítás mellett kell dönteni, mert csak így menthető meg az anya élete.

 

 

 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVII/543old

 

 

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza. A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét, valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal   -pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a kórokozóknak. Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek. Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés védelmében laparatómi végzendő.

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/58old

 

 

Az orvos a hiányzó lepényrészért kézzel a méh üregébe hatol: ennek eltávolításával nem csak a további vérzést akadályozza meg, hanem gyermekágyi szövődményeket is megelőzhet. A lepényi szak a szülés legveszedelmesebb szaka. Türelemmel, helyes kezelésével igen sok szövődményt előzhetünk meg. Ha azonban szövődmény bekövetkezik, Gyorsan kell cselekednünk.

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/113old

 

 

Szerencsés esetben a méhösszehúzódások a lepényrészt a méh faláról leválasztják és kilökik. Ha ez nem következik be, úgy erős vérzés esetében be kell hatolnunk a méhüregbe, ami annak a veszélyével jár, hogy a baktériumokat a vérerekbe préseljük. Ezt a veszélyes szövődményt a lepény szülés utáni gondos ellenőrzésével kell megelőznünk.

 

 

 

 

 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

 

XVIII/117old

 

 

Gyermekágyi láz

 

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek.

 

 

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/216old

 

A lepényi szak vezetésében a legszigorúbb tartózkodó magatartás kötelező. Általában 4-500 mililiter-nyi vérveszteséget tekintünk a fíziológiás vérzés felső határának, amég tehát a vérzés ennél nem több, okunk a beavatkozásra általában nincs. Ugyanígy nem jelent okot beavatkozásra a méh elernyedése a lepényi szagban, ha azt vérzés nem kíséri, hiszen ez az elernyedés élettani jelenség.

 

 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

 

IXX/221old

 

A lepény megszületése után meg kell állapítani, hogy az hiánytalanul született-e meg, nem maradt-e vissza a méhben lepényrész, esetleg nagyobb burokrészlet. Ezért meg kell vizsgálni a lepénynek mind anyai, mind magzati felszínét, különösen széli részeit és a burkokat. A vérzés így biztos jele a méhüregben maradt melléklepénynek.

Ha lepényrész visszamaradására a legkisebb gyanú is fennáll, be kell tapintani a méhűrbe. Közvetlenül szülés után steril kautélák mellett végzett méhüri betapintás szinte veszélytelen beavatkozás, de veszélyessége minden esetre messze elmarad a lepényrész visszamaradásának veszedelme mögött. A méhűrben visszamaradt lepényrész ugyanis csaknem biztosan súlyos szövődményekhez vezet, amelynek a korai és késői gyermekágyi vérzések, gyermekágyi fertőzések.

 

 

 

 

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.

XXIII/154old

 

 

 

Következtetések

 

Ha a lepénymaradvány nem távolítható el tökéletesen, a méh eltávolítását kell végezni.

 

 

 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXIV./28old

 

Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő, amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a szeptikus állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk, és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

 

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVII/43old

 

 

Placentaris és postplacentaris vérzések okai:

  1. Sérülések
  2. Atónia
  3. Lepény, ill. lepényrész visszamaradás

 

Nyilván felmerül a kérdés, hogy van e valamilyen lehetőség a szövődmények megelőzésére. Az alábbi bevált szempontok betartása bizonyos mértékben az oligaemia mértékét csökkenti vagy a fatális állapot kifejlődésének elejét veszi.

 

2. A vércsoport pontos tisztázása már terhességben.

6. Placentaris szak helyes vezetése

8. Szövetkímélő, helyes műtéti technika

 

A felsorolt szempontok közük kiemelkedőnek tartjuk a placentaris szak helyes vezetését.

 

 

 

 

 

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/71old

 

Intra-és postpartum vérzéseket okozó kórképek

 

Dic

Lepényrészek visszamaradása

Placenta beágyazódási rendellenességei

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/72old

 

A kézzel történő méhűri betapintás után a gyermekágyas eltérés nélküli esetekben is maradjon a szülőszobán legalább 4 órán keresztül. Fokozott felügyelet kötelező.

 

 

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

XXVIII/107old

 

 

A szülés után a terhesség alatti keringésváltozások, a lepény vagy részeinek visszamaradása, a beágyazódási rendellenességek, a méh izomzatának kóros változásai, illetve sérülései eredményezhetnek jelentős vérveszteséget.

 

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXX./ 94old

 

Cotyledoretentio

 

Jelentősége: A vérzés mellett endrometritis sepsis kialakulásához vezethet. Kezelése: Méh kiürítése vacuum aspirációval, óvatos kürettázzsal, antibiotikum-védelemben, hideg jódvizes mosás.

 

 

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936

XXXIV./343old

 

 

A burok visszamaradása ugyanis megközelítőleg sem jelent olyan szövődményt mint a lepényrészé, mivel a burok és a méhfal között keringési kapcsolat nincs: Az csupán mint isolált idegen holt bomló anyag és lochia-akadály szerepelhet ha ez utóbbi zavar előfordul úgy-még magas láz esetén is, ami csak ártatlan felszívódásos reactio és a lochia retentio követi „elegendő a gyermekágyban feltárás és a portio rögzítése mellett óvatos méhűri öblítése.

 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVI./370old

 

 

A gyakorlati jelentőségük, hogy a méhüregben visszamaradhatnak és erős vérzésnek, fertőzésnek lehetnek forrásai. Ezért kell lepény megszületése után a burkokat is gondosan megvizsgálni, hogy nem látunk-e rajtuk ereket, amelyek nem futnak vissza a lepényhez. Biztosan megállapítható visszamaradt melléklepény jelenléte ha a főlepénytől elvezető edényeket a burkon levő nyílás szélén elszakadva találjuk. A visszamaradás kórismézése esetén méhűri betapintást végzünk és eltávolítjuk a visszamaradt melléklepényt.

 

 

 

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVII./310old

 

A lepény, a köldökzsinór és a magzatburok vizsgálata

 

 

A lepény anyai felszínének vizsgálata során minden cotiledót gondosan megvizsgálunk, és ha hiányt állapítunk meg, vagy erre gyanakszunk, akkor méhűri betapintás végzünk a visszamaradt lepényrész eltávolítására. A burok szélén végződő erek visszamaradt melléklepényre utalnak, és méhűri betapintást tesznek szükségessé.

 

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XXXIX./227old/

 

10.0 Anyai halálozás

10.2.1. Közvetlen szülészeti halál: amely a terhes állapot szülészeti komplikáció következtében jön létre (terhesség, szülés vagy gyermekágy során), valaminek közbejötte, hanyagság (valaminek elhanyagolása), nem megfelelő gyógykezelés vagy a fentiek közül bármelyiket előidéző események következtében.

 

 

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./117old/

 

A gyermekágyi láz

 

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban, lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek. Méhnyálkahártya gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

 

 

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLI./61old/

 

 

A fertőzést leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák (streptococcus,staphylococcus). Meg kell állapítanunk, hogy a fertőzés nem ritkán az orvosi működésből ered (iatrogen). Tisztátlan kézzel végzett vizsgálat kellően nem sterilezett eszközök közvetítői lehetnek a fertőzésnek. A fertőzés lefolyása a kórokozó csírok mellett döntően függ a szervezet reactio képességétől (immunitás, idegrendszer). A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér és a nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával.

 

 

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLII./83old/

 

Gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után. Különösen olyan esetekben amikor magzat-vagy peterészek (decidua, a lepény maradványai) maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok. Méhűri beavatkozások (méhnyaktágítás, méhűri vizsgálat, méhkaparás stb. ). A szomszédos szervek gyulladása amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-, vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIII./83old/

 

Méhnyálkahártya gyulladás lehetséges okozói


a.,  A gyermekágyi fertőzés, szülés vagy vetélés után különösen olyan esetekben, amikor magzat vagy peterészek maradnak a méh üregében, amelyek a fertőző csírok számára kitűnő táptalajok.

b., Méhűri beavatkozások

c., Nyálkahártyából kiinduló vagy a nyálkahártya alatt fejlődő daganat, amely sérülést, elhalást okoz a nyálkahártyán, amelynek következtében a baktériumok könnyen telepszenek meg.

d., Szomszédos szervek gyulladása, amelyekből közvetlenül vagy a nyirok-,vagy a vérerek útján terjedhet a fertőzés a nyálkahártyára.

 

 

 

 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLV./61old/

 

A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek, s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe.

/67old/

 

A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés, gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre. Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.

 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./84old/

 

A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű, amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti szülés vagy gyermekágy a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése.

/85old/

Tünetek fájdalom láz és folyás. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek vetélés szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében.

 

 

 

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

LI./84old/

 

A méhgyulladás

A méhbelhártya gyulladása (endometritis) lehet bacteriális eredetű amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti: szülés ill. a gyermekágy alatt a nyakcsatorna védelmi berendezésének csökkenése

/85old/

 

Ha lobkeltő tényező hatása a nyálkahártya határán túl terjed a méhizomzat gyulladásáról beszélünk (metritis ). Az izomzat ilyenkor erősen bővérű lesz, az izomköteg közt exsudatum halmozódik fel, amely el is gennyedhet (metritis dissecans). A méh ilyenkor jelentékenyen megnagyobbodik, puha tapintatú lesz, spontán s megmozgatásra is igen fájdalmas és rendetlen vérezgetés mutatkozik. Tünetek: Láz.

Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők s melyeket a visszafejlődés okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza a méh űrében. Ezek a fetális elemek belső szekréciós működésüknél fogva erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik meg, ha placentáris polypus kiürül.

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/119old/

 

A lepényi szak vezetésében a legfontosabb, hogy a méhet nyomkodni, dörzsölgetni nem szabad, mert ezzel megzavarjuk a lepény rendes levállását, ami súlyos vérzést és lepényrész-(cotyledo-) Visszamaradást okozhat.

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/123old/

 

A megszületett lepényt gondosan meg kell vizsgálni, nem maradt-e vissza a méhbe lepényrész vagy nagyobb burokrészlet. Szétterpesztett ujjaival megemeli a buroknál fogva a lepényt. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy nem fut-e a burkon a lepénytől elvezető és oda-vissza nem térő, elszakadt ér.

 

/124old/

 

 

A lepény anyai felszínét különös gonddal kell megvizsgálni.

 

/125old/

 

Bármilyen okból indul meg a vérzés (a méh hiányos összehúzódása, lágyrészsérülés, lepényrész visszamaradás), az súlyos veszélyt jelent.

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/166old/

 

Lepényleválláskor könnyen visszamaradhat a méhüregében, /167old/ és erős vérzést okozhat. Ha nem távolítjuk el, fertőzés forrása is lehet. Ezért a lepényt megszületése után a burkokkal együtt mindig gondosan megvizsgáljuk. Ha a burok repedés helye felé erek tartanak, ez biztos jele a méhűrben visszamaradt melléklepénynek, amit belső kézfogással az orvos eltávolít.

 

 

 

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/259old/

A méh hiányos visszafejlődése

Rosszul fejlődik vissza a méh akkor is, ha a nemiszervek a szülés alatt fertőződtek, de akkor is, ha az asszony nem szoptat. Hasonló tüneteket okot a burok vagy lepényrész visszamaradása is.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

 

Vérzések a gyermekágyban

A gyermekágy alatt vérzéseket a méh hiányos visszafejődése, lepény-, valamint burokrész visszamaradása okozhatja. Az erős gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása. A méh igyekszik a szervült véralvadékokkal borított lepénydarabot magából kilökni. Ez néha erős vérzés kíséretében sikerül is, máskor ez nem következik be, és a vérzéssel egy időben hőemelkedés, hidegrázás, magas láz támad. Visszamaradt lepényrész miatt már közvetlen a szülés után is rendszerint sok vért veszít az asszony, és ehhez most a gyermekágy alatt újabb, esetleg nagy mennyiségű vérveszteség társul. Íly módon a gyermekágyas vérszegény lesz. Másik veszedelme a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt lepényrészben a kórokozó csírok megtelepedésük és szaporodásuk szempontjából kitűnő talajra találnak. A gyermekágyas méhből távozó lepénydarabnak látszó szövetdarab természetét szabad szemmel biztosan felismerni nem tudjuk, ezért laboratóriumban szövettani vizsgálattal kell eldönteni, lepényrész vagy csak véralvadék a kiürült szövetdarab.

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/147old/

A visszamaradt lepényrész egyrészt gátolja a méh összehúzódását így nagy utóvérzést okozhat, másrészt jó táptalaj a baktériumok számára, tehát a fertőzés kialakulására nagyobb lehetőséget teremt. Hiányos lepény miatt- vagy ennek legkisebb gyanúja esetében is- az orvos köteles a méhűrt betapintani (lásd a szülészeti műtétek fejezetében).

 

 

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/175old/

 

Betapintás, lepényleválasztás

 

Így közvetlenül a méhűrbe tud betapintani és nem viszi fel kezével a hüvelyben lévő fertőző csírokat. Utána a méhűrt egy liter hideg jódis vízzel kiöblíti.

 

 

Eddig tartott Iványi doktor sarlatánsága. Csak ennyi tankönyv szól ellene!!!

A tankönyvek listája, melyet a bíróság az asztalról lesöpört

0

Azon tankönyvek listája, melyekből az összes kell szabályt kigyűjtöttük, és ezeket a tankönyveket utasította el a bíróság, a kirendelt szakértők, és a vádlottak javaslatára. A tankönyvek 1910-2012-ig lefedik a szülészet nőgyógyászat tudományát, és tartalmilag egyezőket állít a kezelésekről. Ezekből kigyűjtött szabályokat fogom feltenni, minden nap, csoportosítva a kezelés hiányainak megfelelően, időrendi sorrendben.

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981.

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

IX. Dr Székely József  Klinikai alapismeretek  Szülészet- Nőgyógyászat köréből  ápolók

Részére   5.kiadás  Medicina kiadó 2014

X. Dr Tallián Ferenc  Gyakorlati szülészet nőgyógyászat  Medicina kiadó 1986

XI. Sherwin B. Nuland  Fertőző gyógyítók   A gyermekágyi láz és Semmelweis különös

története

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994.

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962.

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXII. Dr. Kubányi Endre Szülészeti és Szülészeti műtéttani jegyzetek Budapest A Szent –István- Társulat Kiadása 1920.

XXXIII. Scipiades Elemér Dr. Szülészeti előadásai II. Gyakorlati rész Budapest 1922. Franklin társulat Magyar Irod. Intézet és Könynyomda kiadása

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLIX. Dr. Lajos László Szülészeti műtéttan szegedi orvostudományi egyetem Kézirat Budapest 1960.

-----Dr. Batizfalvy János Egyetemi tanár Medikus jegyzet kézirat Szeged 1958.

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

-----Dr. Vitéz István – Dr. Hűttl Tivadar Sebészeti hygiene Medicina könykiadó Budapest 1964.

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

------Dr. Ludwig Endre Diagnosztikus és terápiás ajánlások az infectológia területéről 2006 november

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

Az igazság kiderülésének akadályoztatása! Törvényellenesen!!

0

 

Minden nap felteszek egy  tankönyvek által forrásmegjelöléssel, szerzővel, oldalszámmal ellátott szabályt, amit sem a  kirendelt szakértők, sem  a bíróság nem szeretne tudomásul venni.

 

Az esetemben eljárt összes bírónak !

Őn mint bíró, aki a természettudományban épp úgy nem jártas, mint én pótmagánvádlóként, nincs joga a természettudományt oktató tankönyvekkel ellentmondó, az orvosok mellett, mint állszakértői tudomány hírdetése mellett kiállni, és főleg nem ezek ellen elmarasztaló ítéletet nem hozni. Amennyiben jogot formál rá, mi nem mint bíróra, hanem mint bűnpártolóra tudunk csak tekinteni.
Azon kijelentése, a tárgyaláson, hogy az ítéletével szemben jogorvoslattal élhetek a másodfokú bíróságon, nem tudom másnak betudni, mint beállt azon előző bírók sorába, akik a bűnösök ellen nem mernek ítéletet hozni, és ha még finomabb fokozatban is mint elődei, a bűn pártolásának útjára lépett. Jelen esetben, a gondatlan emberölést megfogalmazó törvénynek, a vádlottak közül kettőre ráillik, és bizonyítható az ok okozati összefüggés a tankönyvek alapján, melyeket bizonyítékként már beadtunk . Őnnek joga van a tudományos tankönyvek mellett, mint a tudomány igazsága mellett kiállni, és e mellett elfogadni azokat a szakértői véleményeket, melyek ezen tankönyvek mellett, azonos tartalommal szólnak. Mindemellett jogot formálok arra, hogy akik ezen tankönyvek ellen vallottak, az orvosi dekurzus lap alapján ellentétes szakvéleményeket fogalmaztak meg, vagy akár jelentős részleteket akár véletlen, akár készakarva elhallgattak, ezeket az embereket, a bíróság akadályoztatása, és a bíróság és a pótmagánvádló félrevezetésével illetik vádolni, és az ezekből származó plusz költségeket( közvetett, közvetlen ) megtéríteni kamatostul kötelezzék, ezen túl a törvény által megszabott büntetéssel illesse.
Az ügyben eddig eljárt bíróknak, ehhez joguk nem volt, csak lehetőségük, és ugye a kettő nem egy fogalom.

Greiner Tamás

Egy névtelenül kért szakértői vélemény, melyet az ítélőtábla szóba sem hozott. Az alkotó nevét kitakartam, a prof. dr cím valós.

0

Szakértő válaszol a feltett kérdéseinkre!

 

Aneszteziológus, és intenziv terápiás professzor!!

Azt sem kérdezték meg, miért hoztuk. Ellenben többek között a  vádlottak vallomására

alapozták az ítéletet.

1. Mi a fertőzés keletkezésének legvalószínűbb oka, egy egyébként egészséges 35 esztendős, 3x szült fiatal nő esetében, akinél eseménytelen hüvelyi szülést követően, Bumm- kanállal műszeres méhűri revízió történt. A revízió kapcsán a rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint, sem jódvizes öblítés, sem antibiotikum profilaxis nem történt.

A szülés után 4-5 órával, 39,9 C láz jelentkezett, egyéb infekcióra utaló jel az anamnézisből nem volt explorálható.

Válasz (Prof. Dr. aneszteziológus): Amennyiben a szülés előtt az anya nem mutatta az infekció jeleit, úgy a fertőzés legvalószínűbb oka természetesen a méhűri revízió.

 

2. Általában milyen gyors lefolyású a toxikus shock szindróma.

Válasz (prof aneszteziológus): A toxikus sokk szindróma alatt általában azt a végzetes lefolyású szeptikus sokkot értjük, amikor perceken, órákon belül kialakul az életfontosságú szervek elégtelen működése. Ennek kórélettani alapját a szervezett fokozott erősségű, diszregulált gyulladásos válasza okozza. Felborul a pro-, és anti-inflammatórikus erők közötti egyensúly, melynek révén a szervezet által termelt mediátorok, citokinek a szervezet saját ellenségeivé válnak (ezt úgy is szoktuk hívni, hogy citokin vihar). A toxikus sokk, vagy fulmináns szeptikus sokk lefolyása akár órákon belül végzetes lehet, még a legszakszerűbb kezelés mellett is. Ennek halálozása világszerte 50-80% körüli [László I et al, J Immunol Res 2015]

 

3. Mik azok a jellemzők, ami alapján a toxikus shock szindróma diagnózisának mindenképp fel kell merülnie.

Válasz: folyadékterápiával nem rendezhető keringés instabilitás (hypotenzió, tachycardia); metabolikus acidózis, magas szérum laktát szint; szöveti perfúziós zavar (cianózis, tudatzavar, oligúria); hypoxia, tachypnoe; magas gyulladásos markerek (láz, fehérvérsejtszám, C-reaktív protein, prokacitonin) [Singer M et al, JAMA 2016]

 

4. Előzetes méhűri beavatkozást követően egyebekben negatív anamnézis esetén ismeretlen eredetű kiugróan magas lázas állapot kapcsán fel kell-e merülnie a toxikus shock szindróma és/vagy infekció diagnózisának.

Válasz: igen.

 

5. Igaz-e az az állítás, hogy a toxikus shock szindróma kezelésében az antibiotikum adás kifejezetten káros, hiszen a baktériumok szétesésével a toxinok felszabadulását fokozza.

Válasz: ez nemcsak, hogy nem igaz, de éppen az ellenkezője a mai ajánlásnak, mely „mielőbbi, de minimum 1 órán belül megkezdett adekvát antibiotikus terápiát” ajánl magas evidenciával [Surviving Sepsis Campaign Guideline 2012, Crit Care Med 2013].

 

6. Amennyiben a fenti kérdésre adott válasz nemleges, azaz az antibiotikum kezelés – különös tekintettel az intravénás beviteli formára – javítja a túlélés esélyét, úgy van-e jelentősége a minél hamarabb adott antibiotikumnak.

Válasz: lásd fenn.

 

7. Milyen diagnosztikus eljárásokat javasol lázas állapot esetén az esetleges toxikus shock/ infekció lehetőségének megállapítására, vagy kizárására.

Válasz: az infekció diagnózisa nem egyszerű. A klinikai jeleken kívül, ami a gyulladás nem specifikus jelei (láz, tachycardia, tachypnoe) mellet a szervi elégtelenség objektív tüneteit is jelenti (hypotenzió, tachycardia, hipoxia, tudatzavar, metabolikus acidózis, maga szérum laktát szint, stb (utalok 3. Pont válaszára); gyulladásos markerek (lásd fenn) szintje segíthet a diagnózisban. A jelenlegi felfogásunkban, ha felmerül az infekció gyanúja, és az infekciós góc is sejthető, és a beteg hemodinamikailag instabil (hypotenzió, magas szérum laktát szint, metabolikus acidózis), és a keringés stabilizálásához a folyadékterápia mellett vazoaktív szerek intravénás adagolására is szükség van, akkor nem várunk az infekció igazolásra, hanem elindítjuk a gyanított góc szerint manapság javasolt antibiotikus kezelést. [Surviving Sepsis Campaign Guideline 2012, Crit Care Med 2013]

 

8. Infektológiai szempontból igényel-e teendőt egy eseménytelen szülés követő műszeres méhűri revízió (azaz műtétes méhűri beavatkozás) után 4-5 órával fellépő 39,9 °C-os láz, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvos tudott a méhűri beavatkozásról.

Válasz:

a)      Postpartum infekciónl rizikó faktor az elhúzódó szülés, különösen burokrepedést követően számított idő, illetve a szülés során "indokolatlanul" gyakori manuális vizsgálat, illetve annak a módja (steril kesztyű stb..) és a műszeres befejezés, illetve császármetszés.

b)     Ha magas láz jelentkezik szülést követően, különösen manuális és műszeres befejezés után, fel kell merülni az infekció lehetőségének és azonnali antibiotikum terápiát kell kezdeni ( postpartum esetekben, ha chorioamnionitis vagy endometritis merül fel:ampicillin és gentamicin, clindamycin és gentamicin).

c)      Rutinszerűen antibiotikum adásra (műszeres befejezést követően) nincs egyértelmű ajánlás, ha amúgy nincs infekcióra utaló jel az anyánál. 2015-ben jelent meg egy szisztematikus review, ami szerint nem volt különbség az antibiotikumot kapó és nem kapók között az endometritis kialakulása szempontjából placenta műszeres vagy manuális eltávolításakor [Chibueze et al.BMC Pregnancy and Childbirth, 2015]

 

 

9. Mik azok a terápiás lépések, amelyek segítségével leküzdhető, vagy a leküzdés esélye növelhető egy beavatkozást követően kialakuló gyors lefolyású fertőzés esetében, és ehhez kapcsolódóan mikor, és milyen módszerekkel kell, illetve lehet diagnózishoz jutni, hogy a javasolt adequat terápia hatásának valószínűséget növelhessük.

Válasz:

a)      korai reszuszcitáció: oxigén adás+folyadék+/-vazopresszor+az életfontosságú szervek monitorozása (első lépésben pulzoximetria, EKG, non-invazív vérnyomás)

b)     azonnali antibiotikus terápia

c)      a beteg magasabb szintű ellátó egységbe (intenzív osztály) szállítása

 

10. Tekinthető-e a fenti vázolt adatok tükrében, hogy a beavatkozás után 4-5 órával keletkező, a szülészeti ellátásban szokatlanul magasnak számító lázas állapotot követően a gyermekágyas szubjektív panaszai ellenére, sem diagnosztikus lépés, sem pedig terápiás beavatkozás nem történt, csak az első lázas állapotot követő ll,5 óra múlva, amikor is az első intravénás antibiotikum injekcióját megkapta.

Válasz: nagyon kevés adat áll ehhez a birtokomban, és nem tudom pontosan mit jelentenek a „szubjektív panaszok”.

 

11. Lehet-e infektológiai szempontból a baktériumok számának ismeretében a fertőzés sebességének kialakulására következtetni.

Válasz: egyértelműen nem.

 

12. Van-e arra adat, hogy a sokszervi elégtelenség a fertőzést követően. milyen gyorsan alakul ki.

Válasz: utalok a 2. pontban adott válaszomra.

 

13. Mennyiben tekinthető szakmai hibának, súlyos diagnosztikus tévedésnek, hogy a toxikus shock szindróma diagnózisa már csak a halál beálltát követően, a boncolási adatokból másodlagosan merült fel, mert a halál beálltáig a bonclapon szereplő kiíró diagnózis alapján is a kezelő orvosok elgondolása szerint, a vezető probléma magzatvíz embólia volt.

Válasz: a differenciáldiagnózis nem egyszerű, sőt, a két tünetcsoport rendkívül hasonló, bár a láz az utóbbira nem jellemző, de ezt önmagában nem tekinteném súlyos tévedésnek. A láz, mint vezető tünet, illetve a tüneteke lefolyása azonban inkább a magzatvíz embólia ellen szól. Igaz, magzatvíz embólia szülést követően 48 belül okozhat tüneteket, de elsősorban közvetlenül a szüléskor alakul ki.

 

 

Szeged, 2016.1209.

 

 

 

 

Prof. Dr. Aneszteziológus

Tanszékvezető egyetemi tanár

Bírók ítélnek, kirendelt szakértők hazudnak. Kézmosások nyakkendős módon.

1

 

http://kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/dp_borbas_beatrix_0527.pdf

A bírói hatalom kárfelelőssége az államhatalom kártérítési felelősségének speciális, egyszersmind rendkívül érzékeny területe. A témaválasztás nem előzmények nélküli, hiszen az utóbbi évtizedekben számos tanulmány született a közhatalom károkozásaiért való polgári jogi felelősség témakörében. Figyelemmel azonban arra, hogy garanciális jelentőségű intézményről van szó, a bíróságok kártérítési felelőssége a jogtudomány részéről folyamatos elemzésre érdemes, aktualitását sohasem veszíti el. A tudományos kutatás szükségességét támasztja alá az európai szintű alapjogvédelmi gyakorlat fejlődése, az „igazságszolgáltatási alapjogok” megjelenése, valamint Magyarország új Polgári Törvénykönyvének elfogadása is. A bírósági szervezet kárfelelőssége az igazságszolgáltatás jogállami működésének kiemelkedő biztosítéka. Az ítélkező bíró személyes (fegyelmi, büntetőjogi, kártérítési) felelősségre vonhatósága mellett a bíróság, mint szervezet polgári jogi felelőssége az okozott kárért a jogállamiság egyik „zárókövének” tekinthető: alkalmazására azokban a rendkívüli esetekben kerülhet sor, amikor a közhatalommal felruházott bíróság a jog érvényesítése helyett jogot sért, és jogsértő eljárásával – jogorvoslati eljárásban sem orvosolható – kárt okoz az állampolgárnak. Annak az állampolgárnak, aki – Alaptörvényünk XXVIII. Cikkében foglalt jogával élve – éppen azért fordult a bírósághoz, hogy jogait és kötelezettségeit, illetőleg az ellene emelt vádat ésszerű időn belül, tisztességes eljárásban, megalapozottan bírálják el. A bírósági jogkörben eljáró személyek károkozó magatartása – amennyiben következmények nélkül marad – az államhatalom oldaláról nézve súlyos működési zavart eredményez; rést üt a jogállamiság, a jog uralma alá vetett állam eszméjének pajzsán, teret engedve ezzel az önkénynek. Az állampolgárok oldaláról nézve a kártérítés elmaradása aláássa a bíróságokba vetett bizalmat. A közbizalom elvesztése pedig könnyen vezethet az egyéni, így szükségképpen önkényes igazságszolgáltatás térnyeréséhez az igazságszolgáltatás bírósági monopóliumával szemben. A bizalom fenntartása és folyamatos megerősítése ezért a közösség, a nemzet egészének érdeke. A kutatási téma érzékenységét a fenti, jogállami működést érintő következmények mellett az adja, hogy a bíróságokkal szemben kártérítési igény elbírálása – a polgári eljárásjog szabályai szerint – bírósági úton történik. Ha az alapügyben hozott döntést érintetlenül hagyva is, de mégiscsak bíráknak kell megítélniük, hogy pályatársaik eleget tettek-e az időszerűség követelményének, szakszerűen és pártatlanul jártak-e el. S itt kell kiemelnünk a A „mbírói függetlenség többirányúságát: ahogyan egy büntetőbíró sem járhat el részrehajlóan akkor, ha az előtte álló vádlott történetesen bíró, úgy a kártérítési perben eljáró, polgári ügyszakos bírónak is pártatlannak kell maradnia akkor is, ha a keresetlevélben megjelölt alperes a bíróság. A mundér becsületének védelme” a bírói függetlenséggel tartalmilag összeegyeztethetetlen, sőt: a bírói hivatás méltóságának megőrzéséhez elengedhetetlen az önkritika, amely jelentheti egyfelől a jogsértő, a hivatásetikai normákat megszegő bírák fegyelmi felelősségre vonását, másfelől az állampolgároknak okozott kár megtérítését. A bírói kar ilyen értelemben nem csupán közhatalommal felruházott személyek összessége, hanem hivatásrend is, amelynek – a különböző szakmai közösségekhez, kamarákhoz (pl. ügyvédi, orvosi) hasonlóan – fontos feladata a professzionális tevékenység, az ítélkezés magas színvonalának biztosítása, a közmegbecsülés megőrzése. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy az igazságszolgáltató hatalom által megkárosított állampolgáramennyiben igénye megalapozott – minél rövidebb időn belül kártérítést kapjon. Mindezekre figyelemmel üdvözlendő a szerző témaválasztása, hiszen a bírói felelősségi rendszernek azt a speciális területét elemzi tudományos alapossággal, amely nem a jogsértő bíróra, hanem elsősorban az állampolgárra koncentrál. Nem kevésbé fontos – és erkölcsi elégtételt jelenthet – a jogsértő bíró fegyelmi, esetleg büntetőjogi felelősségre vonása, a jogsértő ítélet hatályon kívül helyezése, az állampolgárok „gyakorlatias” szemléletében azonban sokkal inkább az a kérdés, hogy a keletkezett kár mennyiben és mikor térül meg. Ennek megfelelően a szerző megközelítése is gyakorlatias: a hazai és nemzetközi jogirodalom feldolgozása mellett a magyar bíróságok ellen indított kártérítési pereket is vizsgálta, különös figyelmet fordítva arra, hogy mi az oka a kárigények jogi megalapozottságát megállapító ítéletek alacsony számának. A szerző álláspontja szerint az a következetes bírói gyakorlat, amely kizárja az alapperben hozott jogerős döntés minősítését a kártérítési per bírósága által, nem szűkíti le az igényérvényesítés lehetőségét, hiszen – az Alkotmánybíróság határozatából következően – a kártérítési igényt elbíráló bíróság megállapíthatja az alapperben hozott határozat jogellenességét, mint a kártérítés egyik feltételét, nem jogosult azonban a határozat megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére. A szerző ugyanakkor nem mond le a tudományos igényességről sem: értekezésének kiindulási feltevéseként rögzíti a kettős – magánjogi és közjogi – látásmód szükségességét: „Azokban a kárfelelősségi jogviszonyokban, amelyekben a közhatalom közjogi státuszából cselekedve okoz a vele hierarchikus viszonyban lévő magánfélnek kárt, az egymással egyenrangú relációban álló felekre írt klasszikus magánjogi kárfelelősség szabályait indokolt közjogias szempontból vizsgálni.”1 A szerző részletesen bemutatja az állami kárfelelősség kialakulását, az állami immunitás felelősségének fokozatos oldódását, rámutatva arra, hogy a magánjogi kodifikációt megelőzően e speciális jogkérdésben is kiemelkedő szerepe volt a bírói gyakorlatnak: „…az állam kárfelelőssége tárgyában kényszerűen született elvi határozatok között legnagyobb jelentőséggel a Magyar Királyi Kúria 1933. évi 976. sz. elvi határozata bírt, amely szerint az állam a hatóságai vagy tisztviselői által a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban hozott határozatokkal egyeseknek okozott kárt csak abban az esetben tartozik megtéríteni, ha az eljárt hatósági személy – akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból – olyan módon sértette meg a határozat meghozatalánál az irányadó jogszabályokat, hogy az a saját felelősségének megállapítására is alapul szolgálhatna, feltéve, hogy a károsult a kárt jogorvoslattal el nem háríthatta.”2 Az értekezés középpontjában a kárfelelősség általános és különös premisszáinak elemzése áll, a jelenleg hatályos és az új Ptk. rendelkezései alapján. A dogmatikai alapvetést követően a szerző konkrét ügyekben hozott ítéletek bemutatásával világít rá, hogy a négy általános felelősségi kritérium (jogellenesség, felróhatóság, kár, okozati összefüggés) közül leginkább a felróhatóság és az okozati összefüggés értelmezése által nyílik lehetőség a jogérvényesítés lehetőségének szűkítésére. Így a téves jogértelmezés önmagában még nem eredményez felróhatóságot, mérlegelési jogkörben hozott döntések esetén pedig csak a mérlegelés kirívó okszerűtlensége alapozhatja meg a kártérítési felelősséget. Az okozati összefüggést illetően a bírói gyakorlat szerint nem áll fenn a kárfelelősség, ha a jogellenes tevékenység vagy mulasztás az ügy érdemére nem hatott ki – a szerző álláspontja szerint ebben a kérdésben az 1 Kézirat 4. o. 2 Kézirat 17.o. új Ptk. iránymutatással szolgál majd a jogalkalmazás számára az ún. előreláthatósági klauzula beépítésével. Markáns véleményt fogalmaz meg ugyanakkor a jogalkalmazási-jogértelmezési tévedések kirívóan súlyos jellegének megkövetelésével kapcsolatban, álláspontja szerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megítélésénél „a közhatalom saját lényegéből folyó veszély kiegészül egy további szemponttal: a jogalkalmazó szerv ugyanis ez esetben jogi szakvizsgával – mint a jogi szakértelem magas fokát garantálni hivatott képesítéssel – rendelkező személyi kör. Amennyiben pedig ez a személyi kör a jogszabály egyértelmű, több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését figyelmen kívül hagyja, úgy ennek a bíró gondossági kötelméből fakadóan, a hivatásos bírák általános elvárhatósági fokozata szerint értékelt felróhatóságnak szükségszerűen kell megalapoznia a felelősséget. E körben ugyanis (…) a professzionalitás mentén a gondossági mércének magasabbnak kell lennie.” 3 A kártérítési felelősség különös feltételeit is gyakorlatias szemlélettel mutatja be a szerző. Itt különös szerepe van a bírói gyakorlatnak, hiszen gondos mérlegelést igényel az „államigazgatási jogkörben”, azaz a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenység vagy mulasztás elhatárolása, de a rendes jogorvoslati lehetőségek kimerítésének követelménye is értelmezésre szorul. Ez utóbbi kritérium értelmezése számos kérdést vet fel, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a fellebbezési határidő megkezdése szempontjából releváns kézbesítés szabályszerűen történt-e, a fellebbező lerótta-e az eljárási illetéket – ám a szerző arra is rámutat, hogy „nem minden elképzelhető jogorvoslat kimerítése a feltétel, csupán azon jogorvoslatokkal való élés, amely alkalmas lehet a kár elhárítására. Az eljáró bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a károkozó intézkedés vagy mulasztás tekintetében a károsult a kár elhárításához szükséges jogorvoslatokat kimerítette-e.” 4 Külön figyelmet szentel a szerző a fél tisztességes eljáráshoz, valamint a perek ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén irányadó, a Polgári perrendtartás 2. §- ában szabályozott speciális, objektív kárfelelősségi alakzatnak. A szerző rámutat arra, hogy itt valójában anyagi jogi rendelkezésekről van szó, amelyeket az új Ptk. több korábbi szövegjavaslata is a kártérítési felelősség szabályai között helyezett volna el. Hozzáteszi azonban, hogy a Pp. rendelkezésének egyszerű áthelyezése számos értelmezési nehézséggel járt volna: „A peres félnek ugyanis a Pp. rendelkezései szerint egyrészt nem kell az őt ért kárra hivatkoznia, elegendő annak bizonyítása, hogy őt alapvető jogsérelem érte. Másrészt a jogaiban sértett fél nem a vagyoni kárát igényelheti, hanem méltányos elégtételre tarthat igényt, ami talán a vagyoni és a nem vagyoni kártérítés összességét jelenti, de ez a törvény betűjével nem tisztázott.”5 Részletesen foglalkozik a szerző a kártérítési per alperesének kérdésével, kiemelve, hogy a gyakorlatban sok esetben kerül sor a bírák személyes perlésére, a legtöbb esetben indokolatlanul. A személyes perelhetőség elleni érvek között utal egyrészt arra, hogy a bíró nem a saját, hanem a bíróság nevében jár el ítélkező tevékenysége során, másrészt arra, hogy e perek célja gyakran más eljárások akadályozása, a bíró elfogultsági alapon történő kizárásának megalapozása. A szerző álláspontja szerint e körben komoly előrelépést jelent az új Ptk. azon rendelkezése, amely egyértelművé teszi, hogy a kárigényt a bírósággal szemben kell érvényesíteni. 3 Kézirat 79. oldal 4 Kézirat 93. oldal 5 Kézirat 105. oldal Különösen izgalmas az értekezésnek a tisztességes eljárás és az ésszerű pertartamhoz fűződő jog sérelmével okozott károkért való felelősség megítélésének hazai és európai tendenciáit bemutató része. A szerző álláspontja szerint – figyelemmel az „igazságszolgáltatási alapjogok” kiemelt jelentőségére a jogállam működése szempontjából – különösen nagy a tétje a „tisztességesség” és az „ésszerűség” kitételek értelmezése. Az ésszerű időn belüli befejezés körében a magyar bíróságok marasztalására ritkán kerül sor, ami összefüggésben áll mind a bizonyítási eljárás esetleges nehézségeivel, mind a felek közti rossz viszonnyal. Az ésszerű határidő követelményét illetően a szerző ismerteti a strasbourgi joggyakorlatot is, amely első körben az eljárás kezdő és befejező időpontját rögzíti, s ezt követően foglalkozik az ésszerűség kritériumával. Nem marad el az Európai Bíróság joggyakorlatának ismertetése sem, amely világos érveléssel mutatott rá arra, hogy a magánszemélyek jogát sértő, közösségi joggal ellentétes határozatokért való kárfelelősség nem zárja ki a jogerő tiszteletben tartása és a bírói függetlenség alapelveinek érvényesülését. A szerző rámutat arra is, hogy „az utóbbi években egyértelmű a tendencia, miszerint a közösségi bíráskodás indult el az alapjogi bíráskodás irányába és nem fordítva – hiszen az Európai Bíróságnak az alapjogokat érintő döntéseiben figyelemmel kell lennie az európai alapjogvédelem már működő és kiterjedt joggyakorlatot felmutató jogvédelmi hálózatára”.6 A perek ésszerű időtartamával, mint kártérítési jogalappal kapcsolatban a szerző rendkívül gyakorlatias megközelítéssel világít rá arra a lényegi összefüggésre, amely szerint a gyors és hatékony eljárás követelménye más, alkotmányos jelentőségű alapelvekkel áll ellentmondásban: mindenekelőtt a megalapozott döntés alapelvével, de a bírói függetlenség alapelvével is, hiszen a bírónak külső kényszertől mentesnek kell lennie a bizonyítási eszközök megválasztásában, a bizonyítás idejének meghatározásában is. A jogorvoslati jog biztosítása ugyancsak alkotmányos követelmény, a bizonyítási indítványokkal kapcsolatos pertaktikát pedig számos esetben indokolja a fél érdeke, ami megnehezíti annak bizonyítását, hogy perelhúzó, rosszhiszemű magatartásról van szó. Az ésszerű időtartamhoz fűződő jog sérelme körében a szerző kiemelt figyelmet fordít a bírói munkateherre és a bíróságok infrastrukturális nehézségeire: a problémák azonosításának és a megoldási javaslatok felvázolásának érdekében a szerző részletes, 18 kérdésből álló kérdőívet juttatott el a bírói kar tagjainak Az értekezés összegző megállapításai közül kiemelkedik az az álláspont, amely szerint „az objektivizálódás felé történő elmozdulást azért tartjuk megfelelő iránynak, mert alapvetően a magunk részéről úgy véljük, hogy a hivatalos minőségben történő cselekvés alkotmányosan egy magasabb elvárhatóságot indukálna a felróhatósági kritériumot illetően (…) az elvárhatósági skálán egy magasabb fokozatba lépés az igazságszolgáltatás végzők részéről már jogállami kérdés”. 7 Ez az álláspont különösen annak fényében megszívlelendő, hogy Magyarország Alaptörvénye és az Alkotmánybíróságról szóló törvény az ún. valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével magát a bírói jogalkalmazó-jogértelmező tevékenységet is alapjogi kontroll alá helyezte. Az állampolgárok jogainak ezt a sajátos, közjogi alapokon álló védelmét hatékonyan egészítené ki a fokozott elvárhatóság elve a magánjogi kárfelelősség speciális alakzataként. 6 Kézirat 161. oldal 7 Kézirat 179-180. oldal A doktori értekezést azért ajánlom a tisztelt Olvasó figyelmébe, mert az a bírói kárfelelősség elméleti és gyakorlati szempontjait, hazai és nemzetközi tendenciáit teljes körűen bemutatva, eligazítást nyújt a jogalkalmazók számárak, de a jogalkotás számára is értékes jogpolitikai felvetéseket tartalmaz.

Hogy születnek gyakran független szakértői vélemények!!!

0

 

http://semmelweis.hu/igazsagugy/files/2012/06/09_mszlev.pdf

 

V. AZ ORVOSSZAKGRTŐI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI Minden igazságügyi orvosszakértői szakvéleménnyel szemben általános szakmai követelmény, hogy az - természettudományosan megalapozott legyen ; hivatkozott tapasztalati tételei a valóságnak megfeleljenek, illetőleg elfogadhatók legyenek; - a felhasznált vizsgálati módszer a feltett kérdés eldöntésére alkalmas legyen; a véleményben közölt megállapítás a leletből következzék; meggyőzően indokolt, dokumentált és kellően világos legyen ; kialakításánál tartsák be a szakértői hivatás szabályait. A szakvélemény nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak, ha az orvosszakértő a) önkényes gondolatmenet alapján, szakmai indok nélkül, az eljárás adatainak helytállóságát kétségbevonva túllépi tevékenységének határait; b) a jogkörét túllépve hatósági, illetőleg bírói mérlegelés körébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít; c) „szakértői tekintélyének" kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől; d) olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak szakismeretei közé, továbbá, ha állításait szakmai ténymegállapításokkal nem támasztja alá, hanem olyan feltételezésekbe bocsátkozik, amelyek nélkülözik a tárgyi alapot; e) a szükséges körültekintést elmulasztja, vagy meg nem engedhető módon általánosít (pl. a „post hoc ergo propter hoc" elv alapján a „véletlen" összefüggést is bizonyító erejűnek veszi; egy-egy betegségnek vagy állapotnak bármely beavatkozással, élet elleni támadással, balesettel való összefüggését állítja anélkül, hogy arról vizsgálattal, illetőleg katamnesztikus értékeléssel meggyőződött volna) ; f) a véleményben a leleti résszel ellentétes megállapítást tesz; g) egyoldalúan értékel, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes vallomásokra alapozva alakítja ki véleményét (.az orvosszakértőnek a szakmai tények megállapítása és ezek alapján az orvostudomány mindenkori állása szerinti lehetőségek felsorolása a feladata); h) a megítélendő szakkérdést elvi vitával azonosítja; i) a szakmai bizonyításban igénytelen (p1. a kórelőzményt felületesen veszi fel, nem törekszik a panaszok kellő megismerésére, az állapot teljes feltárására, csak fizikális leletekre épít, és ezekre messzemenő következtetéseket alapoz, kizárólag elavult vagy vitatható vizsgálati eljárást alkalmaz stb..); j) a szakmai fogalmakat pontatlanul használja (nem megfelelő fogalmakat közöl, és hasonlókat tévesen vagy összekeverve, olykor minden megalapozottság nélkül alkalmazza). Az orvosi felelősségnek az igazságügyi orvostan szakorvosának, az orvosszakértőnek a munkájában, magatartásában is tükröződnie kell. A téves vagy hibás orvosszakértői vélemény súlyos anyagi, erkölcsi kárt jelenthet, alapja lehet annak, hogy esetenként ártatlan embereket sújtsanak, illetőleg a társadalmi érdekek szenvedjenek sérelmet. Az orvosszakértői tévedés vagy hiba tehát társadalmilag akár súlyosabb következménnyel is járhat, mint a gyógyító orvos tévedése vagy hibája, mert egy-egy ember sérelmén, kárán túlmenően össztársadalmi érdeket sérthet, félrevezetheti a bűnüldözésit, vagy nehezíti a vizsgált ügy igazságnak megfelelő felderítését. A minden részletre kiterjedő szakvélemény tehát része a jogbiztonságnak is. Ezért az igazságügyi orvosszakértőnek - a tudomány mindenkori állásának megfelelően ismernie kell saját szakterületét, és a gyakorlatban is korszerű szinten szakértőjének kell lennie a tevékenységnek; - pontosan ismernie kell azokat a jogszabályokat, amelyek szakértői tevékenységével kapcsolatosak; - állandóan lépést kell tartania az orvostudomány, különösen az igazságügyi orvostan és az igazságügyi elmekórtan elméleti fejlődésével (ezért is írják elő jogszabályok az igazságügyi orvostan szakorvosai részére is a szervezett szakorvosi továbbképző tanfolyamokon való kötelező részvételt); - folyamatosan követnie kell a szakértői tevékenység módszertani fejlődését, alkalmazva az orvostudomány korszerű vizsgáló módszereit; - figyelemmel kell kísérnie, hogy mely új módszerek vagy technikai segédeszközök felhasználásával növelheti a szakvélemények értékét és hatékonyságát; - a konkrét ügyekben gondosan fel kell tárnia, elemeznie kell azokat a körülményeket, amelyek vizsgálatával és véleményezésével megbízták. Az ügyek sokrétűsége és komplexitása, illetőleg a szükségszerűen alkalmazott vizsgáló módszerek változatossága mellett az orvosszakértőnek a diagnosztikai tevékenység során figyelemmel kell lennie arra, hogy - nem alkalmazhat olyan vizsgáló eljárást, amelyet a jogszabály - elsősorban a Be. és a Pp. - tilt; - az az eljárás, amelyet használni kíván, mennyire veszélyes; - meddig tart a vizsgált személy tűrési kötelezettsége; - a vizsgáló eljárást hogyan, illetőleg miként hajtja végre. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 44. §-a, az orvosszakértői tevékenységre is irányadó. Az igazságügyi orvosszakértői tevékenység korszerű vizsgáló módszerei a bizonyítás lehetőségeit nagymértékben kiszélesítik, és tudományosan megalapozottá teszik. Az intuitív, szubjektív véleményezés helyett egzakt véleményt kell adni á hatóság számára. Minden olyan laboratóriumi eljárássál (vizsgálattál), amellyel a vélemény egzaktabbá tehető, á szákértő a bizonyítást erősíti. A gyakorlat bizonyítja pl., hogy mennyire labilissá válhat egyik-másik boncolási diagnózis, ha á kórisme laboratóriumi vizsgálatokkal nincs alátámasztva. Ennek pedig a törvényesség vallhatja kárát. Ezért minden megállapítást, ha annak lehetősége adott: - á korszerű szákmái ismereteknek megfelelő eszközökkel, eljárásokkal és módszerekkel kell alátámasztani; - biztosítani kell az eljárás (módszer) stb.. alkalmazásának kontrolljait; - ismerni kell az eljárás határait és alkalmazásának korlátait; - a korlátokat a hátóság tudomására kell hozni. VI. AZ IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGE A kifejtettekből következik: elengedhetetlen társadalmi érdek, hogy a szákvélemény mindenben helytálló, megbízható, objektív és tudományos értékű legyen, ha akár egyetlen ügyben is hibás, téves vágy helytelen szákvélemény születik, az - amellett, hogy általában is kétségeket támaszthat az egész szákértői intézménnyel szemben - téves hatósági döntés, téves bírói ítélet forrása lehet. Már csak ebből is következik, hogy á szákértőnek - a módszertani levélben kifejtett szákmái követelményeken és magátártási szabályokon túlmenően - minden tevékenységét felelőssége teljes tudatában kell ellátnia. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 238. §-a (2) bekezdésének á) pontja úgy rendelkezik, hogy á hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni árrá, aki mint szákértő hamis szákvéleményt vágy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad. Ezek szerint á hamis szákvélemény adása bűncselekmény tényállását valósítja meg. A Btk. 238. §-ánák (6) bekezdése á gondatlanságból elkövetett hamis tanúzást is büntetni rendeli. A büntetőjogi szabályok köréből megemlítendő, hogy az igazságügyi szákértő hivatalos eljárása körében hivatalos személy. A szákértő a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. 250-254. §) alanya is lehet. Az igazságügyi orvosszakértő az áltála előterjesztett szakvéleményért minden esetben személyes felelősséggel tartozik, ugyancsak ő felelős a közreműködő segédszemélyzet tevékenységéért. A munkaviszonyban álló igazságügyi orvosszakértői munkaviszonya keretében fegyelmi felelősség is terheli a Munka Törvénykönyve, és mint orvost, az orvosok fegyelmi felelősségéről szóló jogszabályok szerint

Elfogultság beadása A tatabányai bírák ellen! Bűnüknek csak egy része került felsorolásra!!

0

 

 

 

 

 

TISZTELT KÚRIA!

2.Bf.458/2016/3.szám

 

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló

a

DR IVÁNYI PÁL ( Esztergom, 1950.) 2500 Esztergom. szám alatti lakos I. r.

DR. BERBIK ISTVÁN ( Debrecen, 1946.) 2500 Esztergom, szám alatti lakos II. r.

DR. JÓNÁS LÁSZLÓ ( Esztergom, , ) 2500 Esztergom. szám alatti lakos III. r.

KARÁTSONYI ATTILÁNÉ ( Nyári Erzsébet, Esztergom,) 2028 Pilismarót, szám alatti lakos IV. r. vádlottak ellen halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban

 

a Be 21 § (1) e.) pontja alapján a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsa tekintetében

kizárási indítványomat

az alábbiak szerint terjesztem elő és

 

 

kérem, hogy az eljárás folytatására Komárom-Esztergom Megyei bíróságon kívüli bíróságot szíveskedjék kijelölni:

A Be 21. § (1) Bíróként nem járhat el,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

 

 

Előadom, hogy feleségemet Greiner Esztert 2007. június 29. napján veszítettem el;  az azt követő napon, amikor a Vaszary Kolos Kórház Szülészet, Nőgyógyászati Osztályán Ramóna nevű gyermekünknek életet adott.

 

Az ügyben a halált követően a feljelentésemre nyomozás indult, majd a nyomozó hatóság úgy döntött, hogy a kezelést végző személyzettel szemben nem kíván büntetőeljárást indítani, így 2009. évben magam indítottam eljárást az ügyben.

 

Az eljárás I. fokon 2009. és 2016. év között volt folyamatban, 7 év kellett a bíróságnak, hogy számos eljárási szabálytalanság közepette döntést hozzon.

 

Ezzel párhuzamosan polgári peres eljárás is indult a Kórház ellen a Tatabányai Törvényszéken, ahol a keresetemet az alapeljárásban elutasították, majd azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el az ügyben.

 

Az új eljárás során 2016. évben – azaz újabb 5 év elteltével – született határozat, mely jelenleg van II. fokú elbírálás alatt.

 

A II. fokú bíróság már 3 tárgyalást tartott az ügyben, mivel nem akarta ismételten hatályon kívül helyezni a megalapozatlan ítéletet így a hiányosságokat saját eljárásában pótolta.

 

A két párhuzamosan folyó eljárásban számos olyan szabálytalanság történt – melyet részben igazgatási jogkörben is megállapítottak – ami a két eljárás ilyen elhúzódását eredményezte és ami megingatja azt a hitemet, hogy ezen bíróságok képesek és akarnak a jogszabályok szerinti elfogulatlan eljárásban határozatot hozni.

 

Ráadásul az eljáró bírók nagy része személyesen vagy közeli hozzátartozóik útján orvos-beteg kapcsolatban is áll a kórházzal illetve annak nőgyógyászatával ( ezért pl az Esztergomi Városi bíróság nem is tárgyalta az ügyet, ám a II. fokú bíróság egy része is dolgozott Esztergomban nyilvánvalóan )  eddig is és ezt követően is ott veszik fel a kezeléseket, ami megint kétségessé teszi az elfogulatlan eljárásukat.

 

Röviden jelezni szeretném, hogy melyek azok az események, amelyek a tárgyilagos eljárás iránt komoly kételyeket ébresztettek bennem és ami miatt nem hiszem, hogy az ügyemet II. fokon olyan bíróság képes elbírálni, aki ezek körülmények alól ki tudja magát vonni és objektíven közelít az esethez.

 

 

1./ A büntetőeljárásban már a nyomozati szakban eltűntek a lényeges orvosi iratok eredeti példányai, bár az az eljárás kezdetén rendelkezése állt, a bírósági szakban már nem volt az iratoknál. Magyarázat nincs, a bíróság ilyen kis aprósággal az eljárása során nem foglalkozott, sem kért senkit számon, azaz úgy gondolta, hogy ez így van rendjén?

 

2. / Az eljárásban 3 bíró vett részt.

Az elsőként eljáró dr Bertold György mindent megtett az eljárás elhúzódása érdekében és annak érdekében, hogy a jogaimat korlátozza, kezdve onnan, hogy nem volt képes volt, hogy sokszor 6- 8  hónapon át egy tárgyalási jegyzőkönyvet leírni és ezzel a 6 havonként tartott tárgyalásra való felkészülésünket akadályozta.

 

Az ügyben jogi képviselőm eljárási kifogásokat terjesztett elő, kifejezetten a jogszabályok betartását kérve.

 

Az akkori elnöknő ( Hangyásiné ) – aki az idéző szerint jelenleg az ügyemet II. fokon készül elbírálni !!!! – még csak válaszra sem méltatta a benyújtott kifogást, nem tett semmit a nyilvánvaló hanyag bírói munka megakadályozására, védte mindenek felett a mundér becsületét.

 

Hogyan várható el ettől a személytől, hogy mindezektől eltekintsen és engem ne egy kötekedő embernek tekintsen, holott nem kértem mást, minthogy a bíróságok tartsák be a jogszabályokat. Olyan nagy kérés lenne ez?

 

Azt, hogy ebben a kérdésben nekem volt igazam igazolja, hogy a Tatabányai Törvényszék elnöke megfelelően az ismételt panaszainkat vizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a bíró valóban hibázott, valóban nem tartotta be  a határidőket, valóban akadályozta ezzel a felkészülést és tudomásunk szerint igazgatási jogkörben el is jártak vele szemben, ügyvédem ilyen értesítést kapott írásban.

 

Nos, erre a bíró- szerintem a bírói munkájához méltatlan módon – két tárgyaláson könyörgött ügyvédemnek hogy ugyan jelentsünk már be elfogultságot ellene, mire ügyvédem közölte, hogy ezzel nem kíván élni csak a jogszabály betartását kéri mindenkitől.

 

Így a bíró végül is hirtelen elfogult lett. 5 év tárgyalás után.

 

Ha elfogult volt, akkor hogyan tárgyalhatta 5 évig az ügyemet?

 

Ha nem volt korábban, akkor attól lesz elfogult egy bíró, mert az ügyfél követeli, hogy a jogait gyakorolhassa? Ha ilyet kér az ügyfél, akkor a bíróság már nem képes tárgyilagos megítélésre?

 

Nyilvánvaló ez azt eredményezte, hogy az ügyet újból kellett kezdeni.

 

Ekkor a bíróságok dobálták egy kicsit egymás között az ügyet, majd megkapta egy bírónő, aki újrakezdte, majd ott is hagyta az ügyet – jelenleg ő is a II fokon van, nyilvánvalóan az ő tanácsa sem intézheti majd ügyemet.

 

Jött a harmadik bíró, aki újból újrakezdte, többször kijelentve, hogy már egy olyan vágányon van, amiről nem nagyon lehet letérni és maga is elismerte a korábbi eljárás részleges szabálytalanságát, ennek köszönhető, hogy a feleslegesen felmerült tetemes bűnügyi költségeket nem is verte rám, mivel az a bíróság hibájából merült fel.

 

Ilyen sorozatos hányattatás után kerültünk a Tatabányai Törvényszékre, ahol a polgári eljárásban nem sokkal volt különb az ügyintézés.

 

3./ A polgári peres ügyben már 2011 évben új eljárás rendelt el a Győri Ítélőtábla, előírta kinek mit kell tenni ezen eljárásban- ez nem sikerült 5 év alatt sem, így most az Ítélőtábla folytatja le azt az eljárást, amit az I foknak kellett volna – szakértőt hallgat meg, mely nem nagyon jellemző II. fokú eljárásban, szakvéleményeket ütköztet – mert a II. fokú bíróság már sajnálja a feleket, hogy egy I. fokú bíróság 7 év alatt sem képes normális munkát végezni és nem akarja az eljárást újabb évekkel meghosszabbítani.

 

Az új eljárás is tele volt eljárási hibákkal.

 

Többek között 2 és fél évig (!!!!! ) azért nem volt egyetlen tárgyalás sem az ügyben, mert a bíróság szakértőt rendelt ki és a szakértő nem volt képes évekig szakvéleményt adni és az ügyvédem hiába kérte a bíróságot, hogy éljen a Pp.-ben szabályozott jogaival, bírság vagy a szakértő felmentése, mindössze annyi tellett, hogy fél évente kapott a szakértő egy bájos kérdést, hogy mikor szeretne szakvéleményt benyújtani.

 

Gondolom ezt a Tisztelt Kúria sem tekinti megfelelő eljárásnak, hogy egy folyamatban lévő ügyben – ami nem szünetel, nincs felfüggesztve – 2 és fél évig ne történjen semmi.

 

Látható, hogy a bíróság nem tartotta be azt a törvényi előírást, mely szerint törekednie kell az eljárás ésszerű határidőn történő befejezésére.

 

Miután az ügyvédem itt is kérte, hogy csináljon már a bíróság valamit a szakértővel, ahelyett, hogy ezt a bíró megtette volna elfogult lett – mi sem könnyebb úgy tűnik ebben a megyében, ha szabály betartást kérnek, akkor a bíró megsértődik is kivonul maga mögött hagyva a betárgyalt ügyet.

 

A Pp. szabályozza a kifogás intézményét, azaz jogszerű, ha egy ügyfél vagy ügyvéd ilyennel él.

 

A bíró azt írta az elfogultsági kifogásában, hogy azért elfogult, mert az ügyfél kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága ellen, ami egyben elfogultsági kifogásnak is tekintendő. Ez két különböző intézmény, a jogi képviselőm is tisztában van ezzel, ha elfogultságot akart volna bejelenteni azt tette volna, itt sem kért mást, minthogy a bíróság érvényesítse a jogszabályi előírásokat, de erre a bíró megsértődött.

 

Úgy tűnik, hogy mind az I. fokon, mint a II fokon ilyen túlérzékeny emberek kezében volt a döntés.

 

Megjegyzem, hogy ezt követően az új bíró teljes szakértői díjat állapított meg a trehány szakértőnek, amit a II. fokú bíróság a fellebbezésünkre csökkentett le a késedelemnek megfelelően és a PP. előírásainak megfelelően, amit az I. fokú bíróságnak talán illett volna ismernie.

 

Én mind állampolgár ezen után nem hiszek abban, hogy az a két bíróság, amely így dolgozott az elmúlt 7 évben, képes lesz az én ügyemben elfogulatlanul eljárni.

Nem hiszek abban, hogy el tudnak tekinteni attól, hogy folyamatosan kértem, követeltem a törvényben biztosított jogaim betartását és emiatt nem hiszek abban, hogy nem lesz velem szemben egy eleve negatív hozzáállás, ami nyilvánvalóan az ügyemre is kihat.

 

Úgy gondolom, hogy a bíróságoknak nem csak elfogulatlannak kell lenni, de annak is kell látszani, ez a két bíróság nem az, a tagjai folyamatosan visszaéltek az elfogultság intézményével, ami nem arra van kitalálva, hogy ha egy bírósnak nyűgös lesz egy ügy, akkor ezzel az intézménnyel szabaduljon meg tőle.

„a pártatlanság követelménye azt hivatott elősegíteni, hogy az ítélkező bíró az ügyben résztvevő felekkel szembeni elfogultságtól vagy előítéletektől mentesen bírálja el az ügyet és hozza meg döntését. A pártatlanság követelménye egyfelől a bíró magatartásával és hozzáállásával szembeni elvárásként jelentkezik. Másfelől azonban mércét állít a jogszabályi környezettel szemben is. E mérce szerint az eljárási szabályoknak törekedniük szükséges minden olyan helyzet elkerülésére, amely a bíró pártatlanságát illetően jogos kétségeket ébreszthet. Ebből fakad, hogy a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megőrzése is feladata. [Hasonló következtetést fogalmazott meg: 67/1995. (XII. 1.) AB határozat, ABH 1995, 346, 347.; 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001, 222.]- IV/00474/2013 Alkotmányjogi panasz elbírálásáról

Nem hiszek abban, hogy az tanács, akinek a tagja ( Hangyásiné ) képtelen volt egy hozzá intézett igazgatási beadványt megválaszolni és a kollégát a munkája elvégzésére szorítani, az az én ügyemben megfelelően alapos és tárgyilagos lesz.

Nem hiszek abban, hogy azok a bírónők, aki az alperesi intézménybe járnak kezelésre, ne lennének egy kicsit elnézőek az ismert orvosokkal, akik az eljárás alanyai.

 

A fenti előzmények alapján bátran kimondható, hogy az esztergomi, a tatabányai bűnügyi rendőrkapitányság emberei a bíróságok bírái, akik az ügyben bármi módon eljártak, szabotálták, és szabotálják az ügy megfelelő lefolytatását és ebből én már úgy gondolom, hogy a felelősség megfelelő tisztázását is

 

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

Mivel álláspontom szerint ez elmúlt 7 év nem a két bíróság tisztességes és ésszerű eljárását jellemezte, indokolható a kérelmem, hogy ne ezek a bíróságok döntsenek az ügyemben,

A fentiek alapján azzal a kérelemmel fordulok a Tisztelt Kúriához, hogy szíveskedjék az ügyem II. fokú elbírálásából a Tatabányai Törvényszék valamennyi tanácsát kizárni és az ügyem elbírálására másik Törvényszéket kijelölni.

Esztergom, 2017. január 18

Tisztelettel:

Greiner Tamás

Bábszínházzá válnak a bíróságok!!!

0

 

 

Lassan feldolgozzuk a Tatabányai bíróság, Rázsó Ferenc bíró által meghozott ítéletet. Előzetesen csak annyit, hogy ítélete tudományosan megalapozatlan, és a vádlottak, és kórházi érintettek vallomására alapozva hozta meg a gátlástalan ítéletét. Rövidesen bővebben, az ítélettel együtt. Mindehhez, Berthold bíró biztosította azokat a lehetőségeket, hogy az általam hozott szakértők, hozzá ne szólhassanak, és az általam becsatolt tankönyveket úgy sodorták le az asztalról, mintha csak a vádlottak értenének az orvostudományhoz. Nos hogy őszinte legyek, a vádlottak, és volt vádlottak, mint Berbik, Iványi, Jónás, ezek a szarházisághoz értenek, de ahhoz nagyon. Lump tróger bagázs banda az egész. Úgy gondolom, ha ez így folytatódik minden szinten, akkor csak Strasbourg lesz a megfelelő fórum, ahol igazság születhet. Addig még egy kicsit szórakozhatnak velem, de aztán én jövök szarháziak!!! Az egész színházat, egy diktatórikus rendszer velejárójaként tudom értékelni. Semmi másra nem megy ki a dolog, hogy igazolják, hogy a pótmagánvád intézményét egyszerűen nem fogadják el, és mi az, hogy az állampolgár nincs megelégedve, a semmittevő hatóságok semmitérő munkájával. 
Nos ezek az intézkedések leginkább ezeket a tényeket szeretnék alátámasztani. Nem fogják!!! Itt az országban lehetnek nagy legények a bírák is. A becsületüket eljátszották, az összes eddigi résztvevő hatóságukkal együtt. Akik ezeket kiszolgálják, mélyen szégyelljék magukat. Az nevet, aki a végén nevet.

Osztható , lássa mindenki, hogy működtetik ezt a hazug korrupt rendszert.

AZ ÍTÉLŐTÁBLA JEGYZŐKÖNYVÉBEN TETT VALLOMÁSOKRA INTÉZETT REAGÁLÁSUNK.

0

§        DR. T. CS. ügyvéd

biztosítási szakjogász

TISZTELT GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA !

 

 

 

Alulírottak KK. GREINER RAMÓNA és pertársai 2500 Esztergom,  szám alatti lakosok, továbbiakban, mint felperesek képviseletében dr. T. Cs. ügyvéd. az általunk a VASZARY KOLOS KÓRHÁZ ESZTERGOM alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perben, mely a Tisztelt Ítélőtábla előtt Pf. III. 20. 025/2016 szám alatt van folyamatban

 

nyilatkozatunkat és iratcsatolásunkat

 

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

A múlt tárgyaláson megtett szakértői megállapítások kapcsán az alábbi észrevételeket kívánjuk előterjeszteni:

 

Álláspontunk szerint dr. Simon Gábor orvos szakértő szóbeli kiegészítéséből alapján is megállapítható, hogy az alperes az ellátás során olyan mulasztásokat követett el, melyek önmagukban megalapozzák a kártérítési felelősség fennállását, függetlenül attól, hogy egyes kérdésekben a szakértők között az ellentmondások feloldására még teljes egészében nem kerülhetett sor.

 

dr. Simon Gábor is egyértelműen nyilatkozott arról, hogy a láz nem kifáradásos láz ( ebben egyetért a magánszakértővel és a számtalan szakirodalommal és egyben ellentmond Jaklovics Ferenc szakvéleményében írtakkal ) és a nyilatkozata alapján mindenképpen mulasztás az, hogy a láz monitorizálása nem  történt meg óránként/kétóránként, illetve a laborvizsgálat is elmaradt. Ha ez megtörténik, akkor az orvosok tapasztalhattak volna akár két 38 fok feletti állapotot is, melyet már Jaklovics szakértő Úr is olyannak ítél, ami beavatkozást tett volna szükségessé.

 

A monitorizálás elmaradása okozta azt a helyzetet, hogy az alperes nem észlelte az állapot súlyosságát és ezzel az elvárható gondosságot elmulasztotta, mely önmagában már kárfelelősséget megalapoz.

 

Jaklovics Ferenc azon kijelentésén kívül, hogy ő már találkozott 39 feletti kifáradásos lázzal, semmi nem támasztja alá, hogy kifáradásos tartományban ilyen előfordulna, Sem az összes többi szakértő, sem a szakirodalom, semmi, csak az ő szóbeli kijelentése több más szakvélemény ellenében.

Ez nem bizonyíték, de még csak nem is szakértői megállapítás, ugyanis nem az tesz egy megállapítást azzá, hogy szakértő a személy, aki mondja, hanem az, hogy szakmai szabályokon, nagyszámú gyakorlaton alapul. ( elnézést a hasonlatért, de ha egy szakértő UFO-t lát és ezt elmondja, attól még az UFO –k létezése nem lesz bizonyított csak mert szakértő mondta )

 

Az igazságügyi orvosszakértőnek természettudományos alapokon nyugvó, objektív szakvéleményt kell adnia. Szakvéleménye csak akkor felelhet meg ennek a követelménynek, ha annak kialakításában teljesen elfogulatlan, nem befolyásolja semmiféle egyéni vagy más érdeket képviselő megfontolás, a vizsgált, véleményezett személy iránti szimpátia vagy antipátia stb..

A szakvélemény nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak, ha az orvosszakértő

a) önkényes gondolatmenet alapján, szakmai indok nélkül, az eljárás adatainak helytállóságát kétségbevonva túllépi tevékenységének határait;

b) a jogkörét túllépve hatósági, illetőleg bírói mérlegelés körébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít;

c) „szakértői tekintélyének" kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől;

d) olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak szakismeretei közé, továbbá, ha állításait szakmai ténymegállapításokkal nem támasztja alá, hanem olyan feltételezésekbe bocsátkozik, amelyek nélkülözik a tárgyi alapot;

e) a szükséges körültekintést elmulasztja, vagy meg nem engedhető módon általánosít

f) a véleményben a leleti résszel ellentétes megállapítást tesz;

g) egyoldalúan értékel, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes vallomásokra alapozva alakítja ki véleményét (.az orvosszakértőnek a szakmai tények megállapítása és ezek alapján az orvostudomány mindenkori állása szerinti lehetőségek felsorolása a feladata);

h) a megítélendő szakkérdést elvi vitával azonosítja;

i) a szakmai bizonyításban igénytelen (pl. a kórelőzményt felületesen veszi fel, nem törekszik a panaszok kellő megismerésére, az állapot teljes feltárására, csak fizikális leletekre épít, és ezekre messzemenő következtetéseket alapoz, kizárólag elavult vagy vitatható vizsgálati eljárást alkalmaz stb..);

j) a szakmai fogalmakat pontatlanul használja (nem megfelelő fogalmakat közöl, és hasonlókat tévesen vagy összekeverve, olykor minden megalapozottság nélkül alkalmazza).

 

Ha Jaklovics  szakértő az egyedi megállapítását szakvélemény szintre akarja emelni, akkor mutasson a  fenti megállapításhoz szakirodalmat. ( Éppen a láz kérdésének a tisztázásához indítványoztuk Prof Dr. Papp Zoltán szülész nőgyógyász tankönyvíró kirendelését ).

 

Jaklovics szakértő utalt arra, hogy maga a felperes által csatolt anyag ( Zoltán és Horn ) is alátámasztja az ő álláspontját, ez akkor lenne igaz, ha a hőemelkedés és a láz szavak ugyanazt jelentenék, de ezt már a laikus emberek is tudják ennyi szakvélemény után, hogy a hőemelkedés az nem  láz, az idézet pedig a hőemelkedésről szól ( a mérés helyétől függően hőemelkedés tartománya lehet 38,5 fokig ). Így ezen hivatkozása a csúsztatás kategóriába esik.

A pontos idézet:

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a hideg vagy hidegrázás nélkül 38 celsius fokon felüli hőemelkedése van a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál szaporább pulzust, be kell vezetnünk az antibioticum kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.

Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés.

 

Utólag lehet azon vitatkozni, hogy melyik az a pont, amikor az ismert tüneteket olyanként lehetett értelmezni, ami beavatkozást igényel, azonban attól nem lehet eltekinteni, hogy a tünetek időben történő megismerésének a hiánya éppen az alperes mulasztása miatt következett be, mivel nem tettek meg semmit a beteg folyamatos észlelése érdekében és ezt utólag próbálják bagatellizálni azzal, hogy kifáradásos láznak minősítik a 39.9 fokos lázat. Ez a minősítés már önmagában Jaklovics Ferenc szakértő szakvéleményét aggályossá teszi, aggályos szakvéleményre ítélet nem alapítható.

 

Jaklovics szakértő  jegyzőkönyv 7.oldalán állítja, hogy a lázcsillapító 1 óra alatt fejti ki hatását. Simon Judit tanú vallomása szerint a kontroll hőmérőzést egy óra múlva végezte el, ahol az ápolási lapon kontroll hőnek 39,5 fokos láz van jegyezve. Ez nem úgy tűnik, mintha a szervezet reagált volna a lázcsillapítóra, hanem inkább egy önállóan működő septikus lázmenet sajátossága.

 

dr. Simon Gábor szóbeli kiegészítésében ugyan utalt arra, hogy az első magas láz önmagában nem indokolta az antibiotikum adását, de egyéb tünettel már esetleg, de az egyéb tünetre feljegyzés nem volt, ami nem azt jelenti, hogy nem volt egyéb tünet.

 

Ez jelentheti éppen azt is, hogy az észlelés hiányában nem volt egyéb tünet dokumentálva, azaz egy újabb mulasztás valósult meg a láz monitorizálásának elmaradásán felül.

 

Az utólagos bejegyzett 37,7 fokos hőmérsékletet a bizonyítékok értékelésekor kérjük kirekeszteni és a szakértői kijelentéseket ennek az értéknek a figyelmen kívül hagyásával értékelni.

 

A bejegyzés egyértelműen utólagos bejegyzés.

 

A bejegyzés a hajnali 3 órás kezelések dokumentálását követő utólagos bejegyzés

 

Álláspontunk szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy az a halálos eredmény ismeretében tett utólagos bejegyzés volt.

 

Az utólagosság tényét a kezelőorvos is elismerte, a bizonyítási teher így annak időpontja tekintetében az alperesre hárul. Az utólagosság miatt a dokumentáció e tekintetben hiteltelené válik, az csak az egyéb bizonyítékokkal együtt értelmezhető.

 

Az a körülmény, hogy az írásszakértői vélemény szerint is  - és egyértelműen láthatóan – utólag van a sor bepréselve a dokumentációban azt igazolja, hogy nem egy-két órával később történt a bejegyzés, mert sok volt a munka és az orvos nem ért rá ( amúgy nem volt sok munka, az ügyletes nem volt elfoglalt, erre semmilyen adat sincs, így a Jaklovics –féle „orvosmentesítési kísérlet” e tekintetben irreleváns).

A bejegyzés sor mögött van, tehát a bejegyzés időpontjában már nem volt üres a következő sor, hogy folyamatosan, folytatólagosan lehessen írni. A következő sor már a hajlani 3 órás bejegyzés, tehát már ott volt, amikor az ügyletes ezt a láz értéket beírta.

Álláspontunk szerint ez a láz érték nem mérésen alapult, hanem dokumentáció manipulálás volt.

 

A polgári perrendtartás szerint az alperest terheli ezzel szemben a bizonyítás, hogy a 39, 9, majd a 39 fokos láz mérését követően hány alkalommal és milyen értékeket mért – ez az eljárás során bizonyítani nem tudta, ez a terhére értékelendő.

 

Minden bíróság által beszerzett szakvélemény abból enged következtetést, hogy a 39,9 fok lement 37,7 fokra.

 

Csakhogy ha ez az utóbbi érték nem létezett sohasem, akkor a szakvélemények lábukat vesztik, a szakértői megállapítások alapján csak arra lehet következtetni, hogy az alperes mulasztott, a beteg észlelését, szoros megfigyelését elmulasztotta, a láz nyomon követését elmulasztotta és elvette azt a lehetőséget a betegtől, hogy a további lázas állapotát észlelve a kezelést időben megkezdje. Abban minden szakértő egyetért, hogy ha a láz továbbra is fennállt, akkor a kezelést meg kellett volna kezdeni. Jaklovics szakértő is elmondta, hogy kát 38 fok feletti hőmérséklet esetén antibiotikumot kellett volna adni és laborvizsgálatot kellett volna végezni. Álláspontunk szerint ebben valósult meg a súlyos késedelem

 

A láz fennállására utal mindenképpen a szobatárs vallomása, aki szerint a beteg rosszul volt, nyögdécselt, nem tudott aludni – ezek mind a lázas állapot tünetei.

 

Arra a szakértői kijelentésére reagálva, hogy az orvosi lap vezetésének, illetve a dokumentáció vezetésének nincsenek szabályai ellentmond az egészségügyi törvény136 §-a.

 

A dokumentációs kötelezettség általánosság szabály alá esik és külön nem vonja ki a tartalmi követelmények alól a dekurzus lapokat.

 

Megállapítható, hogy 2007.06.28. 16 órától, másnap 06.29. 03óra 35percig semmiféle bejegyzést nem találni, sem therápiára, sem diagnosztikus lépésre.

 

A bírói gyakorlat nagyjából egységesnek tűnik abban , hogy a hiányos dokumentációt nem lehet a felperes terhére értékelni, hiszen nem a felperes, hanem az alperes kezében van a dokumentáció, és ha hiányos akkor ez az ő mulasztásának értékelendő.  (Legfelsőbb Bíróság

Pf. III. 25.717/2000: Fővárosi Bíróság 56. Pf. 27.148/1999.)

 

Fontos, hogy a dokumentáció hiányossága még abban az esetben is az alperes terhére értékelendő, ha a bizonyítási teher szabályai szerint nem ő a bizonyításra kötelezett.

 

Súlyos hiányosságként értékeljük, hogy mind Simon Gábor, mind Jaklovics Ferenc az egyes történéseket önmagában elemzi, az összefüggéseket nem vizsgálja. Nem hozzák összefüggésbe, az öblítés nélküli betapintást, az utána következő lázzal illetve ennek a lehetőségét kellő mélységben nem vizsgálják, pedig az antibiotikum adásának kérdésében eltérő következtetést engedne, mintha csak a lázat önállóan – előzményi beavatkozás nélkül – értékelnék.

 

A szakértői lelkiismeretesség pedig az igazságügyi orvosszakértőt arra kötelezi, hogy minden vizsgált, véleményezett ügyben alaposan elmélyedjen, gondosan elemezze az ügy minden orvosi szempontból szóba jöhető kérdését és feltárja még azokat a mellékkörülményeket is, amelyek a hatósági határozat, ítélet szempontjából relevánsak lehetnek.

 

De nem csak a szakértők, hanem a kezelőorvosok sem folyamatában nézték az eseményeket, a lázat ők is különálló, előzményi lehetőségeket nem értékelő tünetként vették figyelembe ez a fő mulasztás.

 

A méhűri beavatkozás kapcsán megjegyezni kívánjuk, hogy annak a protokollja azonos a  lepényleválasztáséval, az pedig kimondja, hogy  a betapintások esetén kötelező a méhűri öblítés.

 

Jaklovics szakértő is egyetért a fertőzés felvitelének lehetőségével, betapintás alkalmával.

 

Mivel ezt a tankönyvek is leírják, így a láz alkalmával, érthetetlen, hogy hagyhatták ezt az előzményt figyelmen kívül.

 

Szakértők hivatkoztak a tankönyvek korára. Megjegyezzük, hogy a tankönyvek 1910-től, 2012-ig kerültek kigyűjtésre  és a vizsgált szakmai kérdésekben azonos megállapításokat tartalmaznak, így a kiadási év irreleváns a szakmai szabályok tekintetében. Egyetlen szakértői megállapítás sincs arra vonatkozóan, hogy a régi tankönyvben szereplő szabály azért nem vehető figyelembe, mert szakmailag meghaladott lenne, vagy új szabály lenne, mert akkor azt kellene megnevezni, nem a kiadás éve ( egy formai kifogás ) alapján mellőzni a szakmai irányelvet.

 

A tárgyaláson szakmai vita támadt Jaklovics  és Vajda szakértők között az antibiotikum adását illetően, mely tekintetében csatoljuk prof. Dr Molnár Zsolt  szakmai állásfoglalását, mely az antibiotikum mielőbbi adásának indokoltságát támasztja alá. ( a szakmai álláspont e-mailen érkezett így nincs aláírva, de a tárgyalásig annak aláírt példányát csatoljuk )

 

Összességében dr Jaklovics Ferenc szakvéleményét megalapozatlannak és aggályosnak tekintjük, álláspontunk szerint dr Simon Gábor és  dr. Vajda György szakértők megállapításai között a lényeges ellentmondások nagy része feloldásra került, az ellentmondás abban a tekintetben maradt csak meg, hogy dr. Simon Gábor a következtetései levonásakor a  19 órás lázmérés tényét és értékét elfogadja és ebből a csökkenő adatból von le következtetéseket, míga  magánszakértő az utólagos bejegyzés figyelmen kívül hagyásával tette meg véleményét, ez az eltérés pedig a bíróság bizonyíték értékelésével oldható fel ( attól függően, hogy az utólagos bejegyzés minként minősíti jogilag. ) Aggályosnak tekintjük pusztán eljárásjogilag dr. Jaklovics Ferenc szóbeli kiegészítését, figyelemmel arra, hogy már szakértőnek nem minősül, így meghallgatása során nem vonatkoznak rá a szakvélemény adására vonatkozó kötelezettségek és felelősségek sem.

 

Szeged, 2016. december 20

 

 

 

/ kk. Greiner Ramóna és pertársai /

felperesek

 

 

képviseletében:

Elkészült az első jogi gyűjtemény! Nincs kétségem sem a szakértők szakmaiságára, de már a bírókra is ugyanez igaz! Tetszik, nem tetszik!

0

Ilyen, mikor senki nem szeretné a dolgát tenni! Az egész ügymenetre ezek a hatósági hozzáállások jellemzőek. HOGYAN SÖPÖRJÜK A SZŐNYEG ALÁ.

0

TISZTELT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG !

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom, . szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, képviseletében a csatolt meghatalmazás alapján dr. T. Cs. ügyvéd . u.. a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi osztály 11000/52/2008/bü számú nyomozást megszüntető határozata ellen
Panaszunkat
Az alábbiak szerint terjesztjük elő:

A  Rendőr-főkapitányság a fent hivatkozott számú határozatával a halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást – hivatkozva arra, hogy a  cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette. 
A határozat indokolása szerint az ügyben lefolytatott tanúvallomások és a kirendelt szakértők és szak-konzultánsok véleménye alapján megállapíthatóvá vált, hogy Greiner Eszter halálának közvetlen oka toxikus sokk szindróma talaján létrejött sokszervi elégtelenség, következményes légzés- és keringés leállás volt. A toxikus sokk szindróma a vizsgált esetben nem klasszikus lefolyású fertőzés, hanem igen heveny, bakteriális toxinok által okozott forma volt.Terhesgondozása és kórházi gyógykezelése kapcsán a nevezett halálával kapcsolatba hozható szakmai szabályszegés, mulasztás nem történt, az ellátó személyzet diagnosztikus tévedése objektív okból következett be.A nevezett ellátását végző egészségügyi személyzet az előírt protokollnak, útmutatásoknak megfelelő tevékenységet végzett, kellő gondossággal jártak el, a halált okozó betegség korábbi felismerésére és ennek megfelelő adekvát terápia alkalmazására érdemi lehetőség az adott helyzetben nem volt, a halálos eredmény a kórkép természetéből adódott.
Álláspontunk szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetett állást foglalni abba a kérdésben, hogy a cselekmény bűncselekményt valósít-e meg, figyelemmel arra, hogy az elkészült szakvélemény számtalan hiányosságban szenved, szakmailag megalapozatlan és iratellenes megállapítást tesz, egyéb – a nyomozó hatóság és a szakértő rendelkezésére álló – szakvéleményekkel ellentétes megállapításokat rögzít, mely ellentét feloldására nem került sor az eljárás során, illetve elkészült szakvélemény megállapításai is teljesen figyelmen kívül maradtak. 
Az ellentmondások feloldására még kísérletet sem tett a nyomozó hatóság, de határozatában sem indokolta, hogy milyen okból nem tartotta ezt szükségesnek. 
Az eljárás során meghallgatása kerültek a Greiner Eszter kezelését végző orvosok és az egészségügyi személyzet tagjai is. A meghallgatásukat rögzíti jegyzőkönyvek, valamint az orvosi dokumentációk alapján került elkészítésre a szakvélemény.
A szakvélemény azonban egyáltalán nem vette figyelembe az orvosi dokumentáció hiányosságát és azt a tényt sem, hogy a dokumentáció – szintén szakvéleménnyel alátámasztottan – utólagosan módosításra került.
A hiányosságokat a szakértő a tanúvallomások alapján pótolgatta, holott a meghallgatott személyek e szempontból érdekeltnek tekinthetők, hiszen bármely hiányosság, mulasztás gyanúja esetén az eljárás gyanúsítottjává válhatnának. 
Másrészről az ilyen eljárások során a vizsgálat alapvető szempontja a korabeli orvosi dokumentáció.
Alapvető kiindulás, hogy amit az nem rögzít, annak megtörténte nem igazolható olyan személyek nyilatkozatával, akik felelőssége az ügyben felmerülhet.
A korabeli szónak is jelentése van. Ha a dokumentáció tekintetében bármilyen utólagos módosítás gyanúja felmerül, az már megvalósítja az alapos gyanú fennállását is, hiszen a szakmai szabályai szerinti alapos eljárás esetén semmi szükség nem lehet a dokumentáció kiegészítgetésének és módosításának, egyes adatok feltüntetésének és eltüntetésének. Ilyen események fennállása esetén az alapos gyanú fennállás feltételezhető.
Az a szakértői vélemény, amely ezen körülményeken nagyvonalúan átsiklik, nem lehet megalapozott, hiszen alapvető szempontokat eseményeket nem vesz figyelembe, nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a manipulált részek figyelmen kívül hagyásával a megállapításai milyen módon módosulnak azaz lehetőséget ad arra, hogy utólagosan kiegészített dokumentáció alapján nem az igazság kiderítése, hanem annak elfedése valósuljon meg.
A nyomozó hatósága szakvéleményt a módosított iratok alapján készíttette el, a szakvélemény maga rögzíti, hogy az a rendelkezésre bocsátott iratok alapján készült. Annak nyoma nem fellelhető, hogy a szakértő a grafológus szakvéleménye megállapításait ismerte-e, ha igen mi volt az oka annak, hogy erre ez egyes kérdések megválaszolásakor miért nem adott alternatív válaszokat (annak figyelembevételével, hogy az utólagos bejegyzés figyelmen kívül marad) 
A szakvélemény 10 oldalán ugyan utal arra, hogy figyelemmel volt a korábban elkészítet – ellentétes tartamú –szakvélemények megállapításaira, de ennek nyoma a szakvéleményben nem fedezhető fel. Csupán a 15 oldalon rögzíti, hogy mely szakvélemény végkövetkeztetését osztja, arra viszont nem tér ki, hogy az ellentétes tartamú megállapítások miért nem elfogadhatóak.
Megalapozott szakvélemény ilyen esetben csak a szakmai megállapítások ütköztetésével készülhet, azaz azokra a szakmai megállapításokra, mely a következtetések ellentétességéhez közvetlenül vezet ki kell térni, az eltérés okát meg kell magyarázni ellenkező esetben sem a nyomozó hatóság, sem az érintett más személyek a szakvélemény okszerűségéről és megalapozottságáról nem tudnak meggyőződni.
Kiindulásként rögzíteni szeretnénk, hogy a nyomozati eljárás során elkészített írásszakértői vélemény is nagymértékben hiányos.
E körben csatoljuk Horváth Julianna grafológus vizsgálati véleményét ( F/1) , melynek észrevételei  alapján megállapítható, hogy az írásszakértői véleménnyel ellentétben nem egy, hanem öt helyen állapítható meg a grafikai jelek utólagossága.
Az utólagosság kimutatása esetén nem mellőzhető olyan szakvélemény összeállítása, mely ezen utólagos bejegyzések illetve az érintett személyek tanúvallomásában rögzített adatok figyelmen kívül hagyásával vizsgál, vet fel felelősségi kérdéseket. Csupán ilyen vizsgálat lefolytatásakor és annak megállapításakor, hogy ezen tényezőknek nincs ügydöntő jelentősége van helye olyan megállapításnak, hogy alapos gyanú nem merül fel a bűncselekmény elkövetése tekintetében.  
Mint fentebb említettük a szakértő az által is ismert ellentétes tartalmú szakvélemények megállapításait terjesen figyelmen kívül hagyta, holott a Dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő és Prof. Dr. Kósa Ferenc egyetemi tanár, konzulens szakvéleménye több ponton egyértelmű szakmai mulasztást, a foglalkozási szabályok megszegését, gondatlan magatartás fennállását mutatja ki annak megállapításával, hogy ezek elmaradása, a kellő körültekintés megvalósulása esetén Greiner Eszter halála elkerülhetővé vált volna.
Véleményükből megállapítható az is, hogy a már említett dokumentáció módosításnak vélhetően ezen felelősség megállapítás elkerülése lehetett a célja.
Csatoljuk F/2 alatt dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő szakvéleményét a rendőrhatóság határozatában feltett kérdésekre, melyre adott válaszok összevethetők az elkészített és elfogadott szakvélemény megállapításaival.
Csatoljuk F/3 alatt az igazságügyi szak-konzultáns véleményére tett szakértői megállapításokat, mely részletesen – a kérdésekhez kapcsolódóan – szakirodalommal alátámasztva mutatja ki a szak-konzultáns véleményének megalapozatlanságát.A szakvélemény összefoglalásában utal arra, hogy a szakértő Greiner Eszter dokumentációjából kihagyta mindazokat a lényeges adatokat, amelyet a mulasztást, szakmai szabályszegést igazolják. Így a szakvélemény törvényes felhasználásra alkalmatlan. 
Csatoljuk F/4 alatt ezen alkalmatlannak minősített szak-konzultánsi véleményre alapított orvosszakértői vélemény megállapításaira vonatkozó, Dr. Farkas Márton igazságügyi szakértő és Prof. Dr. Kósa Ferenc egyetemi tanár által készített szakvéleményt, melynek lényege az alábbiakat rögzíti:
A nyomozati eljárásban beszerzett szakvélemény hiányos, mert szándékosan mellőzi fontos adatok figyelembevételét, melyek hiányában valótlanságra építtet következtetések vontak le. Rögzíti, hogy a diagnosztikus tévedések felróhatóak, így mulasztás az ügyben megállapítható.
A szakmai hibákat az alábbi tényekben, körülményekben látja megvalósultnak:
1./ elmulasztották a hüvelyváladék trimeszterenkénti vizsgálatát,2./ nem tisztázták a magzati tachycardia okát,3./ nem vették figyelembe és nem kezelték a szokatlanul magas lázat ( „ gyermekágyi láz” kezelésének elmaradása)4./ nem tisztázták a beteg vérzésének eredetét,5./ a sepsisre utaló klinikai tüneteket figyelmen kívül hagyták,6./ a láz és a vérzés fennállása ellenére nem vizsgálták annak valamennyi lehetséges okozóját,7./ nem észlelték a beteget 10-11 órán keresztül, melyet a dokumentumok – figyelem kívül hagyva azok utólagos módosításait- is alátámasztanak.8./ laboratóriumi vizsgálat elkészítésével késedelembe estek,
A szakvélemény megállapítja, hogy a rendőrhatóság által elfogadott és megalapozottnak minősített szakértői vélemény a boncolás és a kórszövettani vizsgálat utólagos tényadataival is ellentétben áll, így megállapításai már ezen okból sem fogadhatóak el.
Összességében a szakvélemény rögzíti, hogy a helytelen diagnózis felállításához sorozatos szakmai hibák vezettek.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mint a gondatlan magatartás fennállása megállapítható, melyek következménye volt a halálos eredmény, mely ezen hiányában elkerülhető lett volna.
A teljesebb  képalkotás érdekében csatoljuk a Tisztelt Főügyészség részére F/5 alatt az alap orvosszakértői véleményt, melynek megállapításaira ugyan a szakvélemény utal azt azonban teljesen figyelmen kívül hagyta.
Csatoljuk F/6 alatt a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvekben foglalt nyilatkozatok kapcsán tett szakértői megállapításokat is, Ezen nyilatkozatokat a nyomozó hatóság által kirendelt szakértő elfogadta, azzal „toldozta” a dokumentáció hiányosságait, mely nyilatkozatok szakmai megalapozatlanságára és az abban tapasztalt ellentmondásokra – melyekre egyébként a nyomozó hatóságnak kellett volna fényt deríteni – a szakértő külön kitért.
Csatoljuk F/7 alatt az ezen tanúmeghallgatási jegyzőkönyveket tartalmilag kiegészítő bírósági meghallgatási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatokra tett szakértői észrevételeket is, melyek mind a kezelőorvosok, mind az egészségügyi személyzet nyilatkozatainak ellentmondásosságát feltárja.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság által a határozati megállapítás alapjául elfogadott tanúvallomások ellentmondásosak, megalapozatlanok, az írásszakértői vélemény hiányos, a szakértői vélemény hiányos, iratellenes, megalapozatlan és szakmai ellentmondásokat tartalmaz.Ilyen hiányosságok nem vezethetnek megalapozott álláspont kialakításához,
A nyomozó hatóság úgy rendelkezett a nyomozás megszüntetéséről, hogy az ellentmondásokat nem tárta fel, nem tisztázta, nem oldotta fel, nem vette figyelembe az egyéb szakvéleményben rögzített megállapításokat, nem vette figyelembe a saját maga által kirendelt – ám egyébként hiányos – írásszakértői vélemény megállapításait és annak következtetéseit.
A fentiek alapján határozata teljesen megalapozatlan.
A fentiekre figyelemmel kérjük a Tisztelt Főügyészséget, hogy panaszunknak helyt adni szíveskedjék és a nyomozó hatóságot utasítsa az eljárás folytatására és az ellentmondások tisztázására. 
Szeged, 2009. április 25. napján 

/ Greiner Tamás / feljelentő

Milyen nehéz volna most korrekten szemen köpni az elődeiket a jelen eljáró hatóságoknak, mikor elejétől kezdve  nem szerette volna senki a helyes végeredményt!! Gáncsolások, aljasságok az egész ügymenet folyamán.  Most akkor ki kitől függ??

Szakértői állítások tudománytalanul, szembe minden tankönyvvel!

0

A mai tárgyalásról pár szóban!

Jóhiszeműen azt kell kijelentenem, hogy a bíróságok nem szakértőik az

orvostudománynak, és a legnagyobb problémát, az  elfogult,

szakmaiatlan véleményeket büntetlenül kiadó szakértőkben látom.

Mindezen által, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy már akár

nem is rejtett szándékkal, sok estben olyan lehetőségeket teremtenek a

bíróságok, melyek nem csak megnehezítik, de ellehetetlenítik a

bizonyítás tudományos lehetőségét. Tehát sokszor nem csak a tudománnyal,

hanem a jogot rosszhiszeműen használó jogalkalmazókkal is fel kell

venni a harcot. Ilyen esetben másra nem tudok gondolni, mikor objektív

tudományos kiadásokkal megy szembe a jogalkalmazó, és minden tudását

arra fordítja, hogy tud játszani a paragrafusokkal, hogy ellehetetlenítse, a

tudomány helyes állításainak napvilágrajövetelét, a per kimenetele

érdekében. Remélem helyesen fogalmaztam, és érti mindenki, amit

leírtam. Ezt a megfogalmazást Nem a mostani tárgyalásra írtam , hanem

az ezt megelőző összesre. Nyilvánvalóan az így krehált ítéletek, csak a

statisztikát javítják, és semmi köze ahhoz a ténykedéshez, melyért

eredeti okozatban a bíróságok fent vannak tartva. Semmiképpen nem

az elkeseredettség szól belőlem, mind inkább az a megvetés, a szakmai

irányelvekkel szembemenő, magatartási forma, melyet ebben az ügyben

napi szinten megtapasztalok, akár a szakértőkkel, akár a

jogalkalmazókkal kapcsolatban.

A tárgyalásról!!!

A részletessége tetszett, és tetszik, ellenben az nagyon nem, hogy az

ellentáborhoz tartozó szakértők, semmiféle objektív forráshoz nem kötötték

az állításaikat, mondhatni, semmilyen tudományos ténnyel , tankönyvvel

nem támasztották alá állításaikat. Nyílván, semmiféle döntés még nem történt,

így sem kritizálni, sem helyeselni jelen esetben nem tudom a bíróság munkáját.

Jaklovics szakértő, aki már nem szakértő, mert vagy elvették, vagy visszaadta

a szakértői igazolványát, a következő állítást tette.: Számára, a betapintás

utáni gyermekágyas  39,9 fokos láza nem szokványos, de önmagában ez

a láz, semmiféle therápiát, és lázoki kutatást nem igényel.  Majd idézett,

az általunk beadott szabályokból, melyből ő azt olvasta ki, hogy az első

napi láz nem láz.

Idézet:

Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a gyermekágyban, ha a gyermekágyast

kirázza a hideg, vagy hidegrázás nélkül 38 c fok-on felüli hőemelkedése van

a szülés napját nem számítva 24 órán túl vagy több napon keresztül

subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk nála a normálisnál

szaporább pulzust, be kell vezetnünk az antibiotikum-kezelést.

Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti

formáira jellemzők.

Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali

bevezetését súlyosabb tünetek, mint pl. a láz a szülés vagy vetélés alatt,

peritonealis izgalom jelei, bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a quantitativ

vagy qualitativ vérképben.

Nos íme ez volt az egyik tankönyv anyaga, melyet a már nem szakértő

Jaklovics Ferenc úgy értelmezett, hogy elsőnapi lázzal nincs teendő.

Mi az állításainkat, melyek a szabályszegések sorozatát bizonyítja, konkrét

tankönyvi tételekkel támasztottuk alá. A szakértő által értelmezett mondat,

a megítélésem szerint nagyon olcsó, és primitív próbálkozása az első napi láz

jelentőségének leamortizálására.

Felkérjük az összes szakértőt, akik nem a tankönyvek tartalma  szerint ,

tették meg állításaikat, hogy hozzák magukkal azokat a tankönyveket,

melyből objektíven emelték ki az általuk vélt igazságot, és magabiztosan

merték állítani, hogy a méhűri betapintás után nem kell méhűri öblítést ,

és vagy antibiotikumos kezelést adni. Továbbá arra is szeretnék tankönyvi

anyagot látni, hogy a 39,9 fokos lázzal gyermekágyban semmi dolgunk mert

az szokványos láz, és a gyermekágyast simán magára hagyhatjuk 11,5 órán

keresztül , és semmiféle orvosi felügyelet nem szükséges. Nos Jaklovics volt

Szakértő vallomása szerint, ez a helyes eljárás. Azt hiszem ez már erősen a

vicc, és egyben a hamis tanúzás kategóriáját feszegeti. Mivel eddig csak

meghallgatások történtek, így többet erről leírni sajnos nem tudok. Ezek a

valós elhangzott dolgok. Továbbá Jaklovics vallomása szerint, a méhűri revizió

után a jódos betadinos öblítés nem kötelező, csak ajánlott. Kifejtette, hogy Ő

ugyan mindig elvégzi!  Kár, hogy IVÁNYI nem tette meg, hisz az orvosi

dokumentáció erről árulkodik. És ugye ami nincs leírva, az meg sem

történt, melyet saját érdekelt vallomásaikkal hiába szeretnének pótolgatni,

hisz nagyon nem érdektelenek az ügyben. Jaklovicsra visszatérve, és az ő

által kifejtett véleményre, elmondom, hogy az a rengeteg szabály, amit

tankönyvekből idéztem, félreérthetetlenül kötelezőnek írja elő az öblítést,

vagy antibiotikumot, méhűri revizió után.

Ide is feltettem a blogba.

Üdvözlettel: Greiner Tamás

osztható, lájkolható!

https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source=hp&biw=1366&bih=638&q=jaklovics+ferenc+mag%C3%A1nrendel%C3%A9s&oq=jaklovics&gs_l=img.1.1.0i30k1j0i24k1l2.1525.4106.0.6382.9.9.0.0.0.0.112.811.8j1.9.0....0...1ac.1.64.img..0.9.808...0j0i10k1j0i10i30k1j0i5i30k1j0i5i10i30k1j0i10i24k1.HC9U4R4U9Ck

Ilyen mikor eldönti a Bíróság, hogy nem lesz bűnös!! Ennyi bizonyíték tudomány nem elég!!

0

 

 

Felmentették a tudomány által is alátámasztott gyilkosokat!!!

Ismét bebizonyították, hogy nincs az a tudomány, ami elég volna ahhoz, hogy bűnös trehány orvosokat elitéljenek. Íme a vádbeszédünk, melyben egyetlen füllentés, egyetlen csúsztatás nem kapott helyet. Ölhetnek gátlástalanúl, mert tudják felmentik őket. Hatalmat aadtak a gyilkosoknak. Szégyen, hogy még mindig azzal kell foglalkozni, hogy tudomásul vegyék a tényeket. Egyszerűen hányingerem van a Tatabányai Bíróságtól!!   Természetesen csak annyit értek el, hogy tovább hergeltek, mert undorító ez a tudománytalan ítélet, és ez a korlátlan szarháziak védelme.

§        DR. ügyvéd

biztosítási szakjogász

mobil:

e-mail:

 

TISZTELT TATABÁNYAI JÁRÁSBÍRÓSÁG !

 

 

 

Alulírott GREINER TAMÁS 2500 Esztergom,. szám alatti lakos, továbbiakban, mint feljelentő, továbbiakban, mint pótmagánvádló képviseletében a Be 229 § (1 ) bekezdése

 

DR IVÁNYI PÁL I.r. ( Esztergom, DR. BERBIK ISTVÁN II.r. DR. JÓNÁS LÁSZLÓ III. r.

KARÁTSONYI ATTILÁNÉ IV. r.

 

vádlottak ellen

 

a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt emelt vád alapján lefolytatott eljárásban a pótmagánvádló

vádbeszédét

 

 

az alábbiak szerint terjeszti elő:

 

 

A büntetőeljárás során megállapítható tényállás:

 

Greiner Esztert 2007. június 28. napján vették fel a Vaszary Kolos Kórház Szülészet-, Nőgyógyászati Osztályára várható szülése miatt. Ekkor terhessége 37. hetében járt. Megelőző terhes gondozását az I. r. vádlott végezte.

 

Greiner Esztert a felvétele napján a szokásos rutin felvételi és vizsgálati eljárás alá vetette az I. r. vádlott, majd  Greiner Eszter de. 11 órakor terhessége 37. hetében egészséges leánygyermeknek adott életet.

 

A szülést követően az I. r. vádlott – a II. r. vádlott, mint intézményvezető utasítása, iránymutatása és szakmai egyetértése és támogatása mellettindikáció nélkül, méhűri betapintást végzett Bumm-féle kanállal.

 

A beavatkozás során nem végezte el a beavatkozáshoz kötelezően előírt fertőtlenítést, mely lehetőséget biztosított arra, hogy az anya megfertőződjön.

 

A beavatkozás szakmai- foglalkozási szabályrendszere a szakirodalomban és a tankönyvekben rögzítésre került, mely elsődleges bizonyíték, még a szakvéleményeket is megelőzően ugyanis az objektív  és az egyedi ügyektől független szabályrendszer együttes.

 

Az Eü.tv 77 § (3) bekezdése szerint minden beteget az ellátásban részt vevőktől  elvárható gondossággal valamint a szakmai és etikai szabályok illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

A 119 § (3) bek. b.) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy az eljárás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, szakmai irányelvek  vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények.

 

A klinikai irányelvekről szóló szakirodalom szerint a „ szakmai szabálynak tekintendők mindazon ismeretek, amelyeket egyetemi tankönyvek, jegyzetek, orvosi szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbá szakmai kollégiumok által közzétett iránylevek protokollok és módszertani levelek tartalmaznak”

( Ezt támasztja alá az Eütv 119 § (3) bekezdésének idézett rendelkezése is.)

 

A foglalkozás szabályait ezek a szabályrendszerek együttesen jelentik. A szabályrendszereket a szakirodalom, tankönyvek sora tartalmazza, melyek évtizedek óta azonos szabályokat tartalmaznak.

 

Elfogadhatatlan e tekintetben a vádlottal védekezése mely szerint ezek a szabályok ezért ne lennének figyelembe vehetőek, mert a tankönyvek „régiek”, ugyanis vannak olyan evidens alapszabályok, alapkövetelmények, melyek évszázadok óta, de legalábbis Semmelweis kora óta kötelezőek és változatlanok ( mint ahogy a jogban is vannak több százéves azonos szabályok és követelmények )

 

A szakma szabályai a méhűri beavatkozás során:

 

XIII. Lampé László Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat Részletes Szülészet 2.  Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó 1992.  XIII/208old.

A fertőzések létrejöttéért a környezetből, többnyire a higiénés rendszabályok be nem tartása következtében bejutott kórokozók felelősek: Hüvelyi vizsgálatokkal, az ápolási és kezelési eszközökkel jutnak be a baktériumok.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/628old.

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemi szervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old

A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

 

Ezért kell indikáció

 

A méhűri beavatkozás végzésének szakmai szabályai azonosak a méhűri betapintás és a lepényleválasztás esetén. A vádlottal azon kifogása, hogy az idézetek többsége a lepényleválasztás szabályait tartalmazza, ezen okból irreleváns.

 

V. Lampé László  Szülészet Nőgyógyászat  Műtéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/197old.

A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.

 

 

Minden esetben kötelező a jódvizes öblítés, melyet a I. r. vádlott elmulasztott megtenni, ezt a dokumentáció is alátámasztja, abban ugyanis ennek elvégzésére semmilyen utalás nincs.

 

Javallat az öblítés mellett az antibiotikum adása is, melyet az I. r. vádlott szintén nem tett meg. Az I. és II. r. vádlottak a beavatkozást indikáció nélkül végezték el.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.  XLVI./74old/

A kaparás befejezése után desinficiens oldattal (jódos-alkoholos víz stb.) Boseman-kathéteren keresztül kiöblítjük a méhűrt.

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis  kiadó Budapest 2002 XVII/496old

Leválasztás utána méhet hideg jódos vízzel átmossuk. Lepényleválasztás és/vagy méhűri betapintás után ajánlatos 3-4 napig prophylacticus javallat alapján antibiotikumot és méhösszehúzó szereket adni.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

Mindig a legkisebb beavatkozást választjuk, ha lehet megelégszünk a steril feltárással, s ilyenkor a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk.

A kórokozók által kiváltott fertőzések a legkülönbözőbb kórképeket válthatják ki: általános szepszis.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/474old

A betapintást hideg jódos vizes méhűri mosással fejezzük be.

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987 V/196old

A méh kiürítése után a méhűrt 1-2 liter jódos meleg (45-50 celsius fokos) vagy hideg (10-15celsius fokos ) vízzel átöblítjük ( 1 liter steril vízre 1 evőkanál tinct. Iodi. )Erre a célra kitűnően megfelel a BozemannFritsch-féle kettős furatú katéter, amelynek belső csövén a méhbe jut a fertőtlenítő folyadék, külső járatán pedig visszafolyik(9.8.ábra) Az infekció leküzdése—vagy megelőzése érdekében indokolt a lepényleválasztás után 3-5 napig antibiotikumot és méhösszehúzó szereket( pl. 3.szor 20 csepp Ergam) adni.

 

A beavatkozás elvégzésének eszköze ugyan steril, de nem kell, hogy a fertőzés forrása az anya szervezetén kívül legyen, hanem ezzel az eszközzel éppen az anya szervezetén belül lehet fertőzést okozni.

 

Lampé László  Szülészet-Nőgyógyászat Műtéttan 197-198. oldal … a lobgátat felszakítjuk és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe  juthatnak... a gennyedések és a szepszis lehet a közvetlen szövődmény.

Ha a betapintás után láz jelentkezik antibiotikumot kell adni, vagy az addigi lázas állapot 24-h  alatt nem szűnik meg, antibiotikumot kell  váltani.

A szakirodalom leírja, hogy hogyan lehet fertőzést okozni a beavatkozással, emiatt a jódvizes öblítést, mint a műtéti beavatkozás feltétel körébe eső részfeladat is több tankönyv együttes állítása szerint is elengedhetetlen része a beavatkozásnak.

 

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/642old

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó 2012 II/141old.

A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!! a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet.

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981 I/463old

Elősegíti a kórokozók feljutását mindenféle hüvelyi beavatkozás , különösen a méhűri felhatolás, de nem közömbös a rektális vizsgálat sem.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/642old

Ennél fogva a lepény tapadási helye az a részlet, ahonnan rendszerint kiindul a csírok behatolása, innen válik általánossá a fertőzéses folyamat és ez ebből a szempontból a gyermekágyas nemi szerveinek leggyengébb és legveszélyesebb pontja.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/482old

És ami igen fontos, a méhfalhoz vezető erek mentén ezen csírák számára már nyitva áll az út a méhfal felé egészen az itt elhelyezkedő még védelmül szolgáló érthrombusokig. A műtő, aki ezt az összefüggést újával megbolygatja, a thrombusoknak ezt az utolsó védőbástyáját semmisíti meg a méhfalban és a lepénymaradékot leválasztja ugyan de csírákat olt be annak eddigi tapadási helyére és a vérzés csillapításnak súlyos fertőzéssel adja meg az árát, amelyből igen gyakran csaknem mindig halálos kimenetelű pqaemia fejlődik ki.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI. kötet Magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtára 1930 XV/91old

Mindenekelőtt a kéz és a használati tárgyak útján kerülnek a baktériumok a külső nemzőszervekre. Az átvitel módja szülés a gyermekágyon, továbbá minden hüvelyi vizsgálat és kezelés. A baktérium bevitele módjának legnagyobb a jelentősége szülés és a gyermekágy alatt. Ezen időszakban a baktériumoknak kézzel műszerekkel és használati tárgyakkal a nemző részekbe vitele a legfontosabb és a gyermekágyasra nézve legveszedelmesebb útja a gyermekágyi sebfertőzés okozóival való beoltásnak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/664old.

Mindennemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell  rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936 XXXIV./77old.

A szülés folyamán fellépő láznál természetesen elsősorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk. Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. /78old/  A műtéti beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk, mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./596old

A gyermekágyi fertőzésre hajlamosít: lefolyt szülés, műtéti beavatkozás stb.

Közvetlen fertőzés útján. Fertőzheti a terhest a vizsgáló orvos, szülésznő. Ebben az esetben a kórokozók közvetlen érintkezés útján kerülnek a nemiszervekbe

A szervezet egyéb helyéről kiinduló fertőzés útján. Az autoinfectio útja lehet: Felületi tovaterjedés, pl. A külső nemi szervekből vagy a hüvelyből a belső nemi szervek felé vándorló csírok révén.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.  XL./141old/

Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet. Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel. Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal kezdődik.

dr Vajda György szakértő megállapítása:

Hangsúlyozzuk, nem a beavatkozás elvégzésének ténye önmagában, hanem az elvégzés módja, valamint az azt követő események láncolata jelent súlyos szakmai szabályszegést.

Az ezt követő körülmények nem megfelelő értékelése, és a kellő beavatkozás elmaradása  vezetett   septicus állapot kialakulásához, mely nevezett Greiner Eszter halálát okozta.

A beavatkozásnak műtéti leírása nincs.

Lampé Szülészet-Nőgyógyászati Tankönyv alapján /197o.) A beavatkozás méhűri fertőzést okozó fokozott kockázata miatt jódvizes öblítés és/ vagy antibiotikum adás szükséges.  Ezek nem történtek meg.

Szintén tankönyvi ajánlás, ha a beavatkozás előtt, vagy a beavatkozást követően lázas állapot alakul ki, feltétlenül gondolni kell a beavatkozás kapcsán kialakult ascendáló infekció lehetőségére és haladéktalanul antibiotikum adását kell kezdeni.

A Protokoll szerű antibiotikum adás jó eséllyel elkerülhetővé tette volna a tragikus kimenetelt.

Jelen esetben a beavatkozás után 5 órával jelentkező - minden állítással ellentétes szokványos szülés utáni láznak nevezett 39,9 C hő kapcsán feltétlenül gondolni kellett volna a méhűri beavatkozás által okozott infekció lehetőségére. Ennek még csak elméleti lehetősége sem merült fel. Ennek a lehetőségnek a kizárására diagnosztikus lépés nem történt. Belenyugodtak abba hogy ez egy szokványos  szülési kifáradás

Egy méhűri beavatkozást követő néhány órás időponttal bekövetkező extrém magas anyai lázat elbagatellizált. A 39.9 C láz szülés utáni kifáradásos láznak nem tekinthető.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered. A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/662old

A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus állapotát lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani, azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

XVI. Bumm Ernő A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin társulat 1910 XVI/664.old

Minden nemű intrauterin beavatkozás: ujjal való kitakarítás, kikaparás, kimosás melyeket putrid, vagy septikus endometritisznél végzünk, könnyen a sebméregnek a szervezet nedv áramlásába való fokozott bejutását és ennek következtében a test hőmérséklet hirtelen felemelkedését idézi elő, ami rendszerint 2-3 órával a beavatkozás után rázó hideggel köszönt be és 40 celsius fokig és azon felül is emelkedhetik. Ezt a reactiot ismerni kell és el kell rá készülni. Ha baktériumok a gyermekágyi sebek határán túl mélyebbre hatolnak a szövetekbe, akkor a helybeli kezelés többé nem használhat.

 

Dr Kindler Miklós:

 

Jelen ügyben a szövettani vizsgálat során a méhszájból származó szövetrészekből a bahériumfelhök tömegesen kimutathatók voltak, de a gyulladásos reakciók is kifejezettek voltak. Ezek keringés mellett keletkeztek.

Dr Kaiser László:

A méhbe történő behatolás a szülést követően fertőző forrás, s hogy ezt jelen esetben követte-e helyi kezelés - nem tudom.

A szövettani leletek közül a méhkaparókban (1g42l07) levő nekrotikus sejtek, decidua illetve az abban látható tömeges neutrophil egy része a szövetek lebomlását, céIzó élettani jelenség" ugyanakkor azt megállapítani, hogy esetleges eszközös behatolás révén bejutott kórokozókra adott válasz sejtjei lehetnek-e , már közöttük kizárni nem lehet. Több meghallgatott is jelzi, hogy baktérium jelenléte természetes a női külső genitális traktusban. Ez véleményem szerint is helytálló de a tömeges baktérium jelenléte, melyre a lelet utal nem normális jelenség

Értelmezésem szerint a kaparékban levő baktériumok egy korai szepszis forrást jelezhetnek,

Baktériumok tömeges jelenléte az elhaló terhességi maradványban mindenképpen kóros. A tömeges baktérium és gyulladásos sejtek jelenléte a méhszáj területén egy gyulladásos reakciót takar. Ez klinikai képében sepsis formájában manifesztálódhat.

Saját gyakorlatom, hogy baktériumok jelenléte az endomeriumban még kis számban sem része egy normál szülést követő folyamatnak. Jelenlétük arra utal, hogy ezek közvetlenü1 a szülést követő időszakban kerülhettek mind a terhességi kaparékba mind az uterusba.

Véleményem szerint a sepsis a méhűri betapintás után induló folyamat lehetett. Ezt több napig célzottan kell kezelni, a folyamat elhúzódó lehet, de ez a gyors lefolyás esetén arra van gyanúm, hogy egyéb folyamat jelen esetben az uterusból eredő vérzés is szerepet játszhatott ebben a nagyon gyors lefolyásban ós a halál kialakulásában.

Dr. Szakál Gergő:

A kaparék 1942/2007. kórszövettani számon került vizsgálatra. A mintában rothadásra utaló jelek nincsenek  illetve nagy mennyiségű baktérium van jelen ún. baktériumfelhőt képezve, mely élő, megtartott szövetrészletekkel függ részben össze. Ezek arra utalnak, hogy az anyag fixálása megfelelő volt, azaz a baktériumfelhők nagy valószínűséggel élőben keletkeztek, a szaporodás élő szervezetben történt.

A szöveti reakció hiánya véleményem szerint nem összeegyeztethetetlen a sepsissel. ….. Sepsist ugyanis a baktériumoknak, azok sejtfalának vérbe történő kerülése önmagában is kiválthat, a baktériumok által termelt toxinok is okozhatnak reakciót, illetve a szervezet korai immunválasza sokkal összetettebb annál, semhogy a granulocytás reakcióból következtetni lehessen a válaszra, annak mértékére. Kezdődő sepsis esetén klinikai vizsgálatoknál is a szérumból kimutatott fehérjék (CRP, PCT, vérsüllyedés) irányadóak, nem pedig a keringő fehérvérsejtek száma, mivel ez jórészt az előbbi laboratóriumi értékekhez (s így a septicaemia első tüneteinek megjelenésekhez képest) késleltetetten kezd el emelkedni.

A baktériumok jelenléte a rögzült kaparékban kóros.

Azt, hogy pontosan milyen baktériumról van szó, és hogy mi volt a behatolási kapu, nem a szövettani vizsgálat hivatott eldönteni, de egyaránt okozhatta a jelzett méhűri revisio során a nem megfelelő sterilitási szabályok betartása, valamint a magzatvíz terhesség során beállott fertőződése.

dr. Vajda

Ez …… megerősíti az okozatosságát a szakértői véleményemben előadott a szülést követő Bumm kanállal történt műszeres méhűri revízió kóroki szerepének. Ez mint potenciális fertőzési lehetőség, és ezt követően elmaradt jódvizes öblítés, valamint az antibiotikum profilaxis elmulasztása teremtett lehetőséget annak, hogy a méhen belüli fertőzés fellángoljon. Az ezt követően jelentkező lázas állapotot kifáradásos láznak minősítették, mely szakmailag helyét nem állja meg, majd pedig a folyamat tovább haladtával jutottak abba az állapotba, amely a halált okozó végkifejletet eredményezte.

A gyermekágyas nő észlelése ezt követően a szakma szabályait súlyosan sértő módon történt.

 

Az előírt 4 órás fokozott megfigyelés semmilyen szinten, de a hagyományos 2 órás megfigyelés is csorbát szenvedett.

 

A gyermekágyas nő első, kiugróan magas lázát 16 órakor mérték, majd némi gyógyszeres csökkenést követően a láz ismét visszatért, bő vérzéssel.

 

A septicus lázmenet ellenére a beteg semmiféle vizsgálata nem történt meg, semmilyen kezelést, antibiotikumot nem kapott.

Az, hogy a láz magas és figyelemfelkeltő, azaz nem szokványos volt a szakszemélyzet reakciójából egyértelműen megállapítható-

 

Ruzsáné Nagy Krisztina

Ez alatt a két óra alatt már megkapta a kisbabát, meg is szoptathatta, végig ott volt vele a baba *i a férje is. Mielőtt kitoltam volna a gyermekágyas részlegre, előtte e]lenöriztem a hasa megtapintásával a méhét. Az szépen össze volt húzódva, amennyire kell, vérzése normális volt,;. spontán pisilt. Vérnyomását és testhőmérsékletét ellenőriztem, a vérnyomása normális volt, a hője 37,I C fok, ami teljesen normális. Ezt azért jegyeztem meg annyira, mert délután mikor nagyon magas láza lett, meg is lepődtem, hogy lehet, hiszen normális testhőmérséklettel toltam ki.

Simon Judit

" nem volt rosszul, visszafeküdt, majd nemsokára mentem a lázmérővel, ami mindig 16.00 órakor történik. Az Ő hőmérséklete 39 C fölött volt, pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy ez nagyon magas láz, ezért abban a percben kerestem az osztályos orvost, még lázmérővel a kezemben mentem és  értesítettem..

Bár a betegnek erős vérzése támadt és a kezelő személyzet által is észlelt és jelzett  és a kezelő személyzet számára is indokolatlanul magas láznak, azaz nem egy szokványos, mindennap előforduló jelenségnek minősített adat ellenére   a III. r.,  és IV. r. vádlott

- a láz okainak kiderítésére kezelésére, elhárítására semmilyen intézkedést nem tett,

- vizsgálatokat nem rendelt meg,

- a beteg ellenőrzését nem igazították a szokásostól eltérő kezelést igénylő betegek észleléséhez,

- nem vették figyelembe, hogy a beteg szülését követően méhűri beavatkozáson esett át, ennek következménye lehet a lázas állapot,

- nem tettek meg semmit annak érdekében, hogy ezt a fertőzést megállítsák,

- nem vizsgálták szepszis és véralvadási zavar lehetőségét.

 

Bár a III. r. vádlottban felmerült valamilyen fertőzés a láz hátterében – nyilatkozata szerint Coli baktérium – azonban még ennek a gyanúnak a vizsgálata ügyében sem tett lépéseket, így szándékos mulasztást követetett el.

A beteget a III. és IV. r. vádlottak – a szokvány gyermekágyastól eltérő állapota ellenére – 16 óra és másnap hajnali 3. óra 35 perc között egyáltalán nem észlelték, állapotát nem ellenőrizték, annak ellenére, hogy a beteg már ekkor rosszul volt. Ezzel megszegték az észlelésre vonatkozó foglalkozási szabályok előírásait is-.

 

 

A III és IV r vádlott vallomásait cáfolja Muresánné Slotz Nikoletta vallomása, aki az eljárás szempontjából elfogulatlannak tekinthető.

 

Muresánné Klotz Nikoletta:

 

Konkrétan nem tudom hány óra lehetett, ráadásul az eset már több, mint egy éve volt, de pár óra múlva kezdett panaszkodni, hogy nem jó a közérzete és ő úgy érezte, hogy nagyon vérzi!. Még a nappalos nővér hozott be hőmérőt a szokásos lázmérés miatt, és Eszternek ekkor nagyon magas láza volt,39 C fok feletti. Mondta, hogy valószínű, hogy a fáradtság miatt. Ettől függetlenül a nővér szólt  az akkor már osztályos Szentjóbi doktornak, aki be is jött Eszterhez, megnézte a kórlapot és rendelt neki gyógyszert, de nem tudom mit, mert nem figyeltem. Ezt a nővér hozta is rögtön és beinjekcíózta, Ezután nem is beszélgettünk egy darabig, hagytam pihenni, hátha elalszik. Az ágyban viszont nem sokáig feküdt, mert mindig felkelt és sétált, arra panaszkodott, hogy erős a vérzése. Mondtam neki, hogy szóljon a nővérnek vagy orvosnak, de azt mondta, hogy szerinte ez gyengülni fog, mert harmadik gyereknél normális lehet, hiszen már szült. Nem is akartam tovább ezzel zaklatni, mert nem akartam bántani, hiszen gondoltam, hogy a harmadik gyerek után ő jóval tapasztaltabb, mint én. Aztán arra is panaszkodni kezdett, hogy a gyenge görcsei erősödnek, és úgy érzi, hogy egyre jobban vérzik. Ezek között a beszélgetések és mozzanatok között egy-egy óra eltelt, mert néha azért feküdt és pihent, illetve próbálta a babát szoptatni, illetve 14.00-17.00 óra között voltak látogatóim, akikhez kimentem. Időközben megérkezett a váltás és az éjszakás nővérnek már említette, hogy többnek érzi a vérzést, mint normális. A nővér meg is nézte a vattáját, először normálisnak találta. Később megint megnézte, ekkor már mondta, hogy bővebb, mint normális és szólt az orvosnak. Úgy emlékszem ekkor kötötték be az infuziót, amiben méhösszehúzót kapott, ha minden igaz oxitocint. Amikor ez el kezdett hatni olyan görcsei lettek, hogy mondhatni fetrengett az ágyon. Kb háromnegyed óra alatt folyhatott le az infúzió, utána már nagyon rosszul volt. A kisvillany égett, én próbáltam pihenni, de hallottam a nyögéseit és sóhajtozásait és kérdeztem, hogy jól van-e. Mondta, hogy nem, ezért kérdeztem, hogy hívjam-e a nővért, amire pedig azt válaszolta, hogy igen. Be is jött a nővér, megint megnézte a vattáját, megkérdezte, hogy kér-e inni, megpróbálta megitatni, majd mivel túl soknak találta a vérzést elindult, hogy szól az orvosnak. Ahogy a nővér kiment a szobából, Eszter felült az ágyon és hirtelen sugárban hányt.

….

Egyikünk sem aludt. Eszter azért mert nagyon rosszul volt, én pedig attól nem tudtam aludni, hogy nyögdécselt, sóhajtozott.

A tanú bírósági vallomása:

A Greiner Eszter többször cserélt vattát. Mondta, hogy vérzik, mivel én először szültem kérdeztem hogy normális-e, azt mondta, hogy valamennyi vérzés normális.

Biztos, hogy volt lázmérés, olyan délután 5 és 6 óra között. Én úgy emlékszem, hogy volt egy kis láza meg hőemelkedése, de nem tudom megmondani, hogy melyik órában. Már nem tudom megmondani, hogy mikor kapott gyógyszert vagy infúziót. Tudom, hogy már sötét volt.

A Greiner Eszternek az idő múlásával romlott az állapota. Fáradtabb volt, nem érezte magát jól, erős görcsei is voltak, de emlékezetem szerint jelezte. Arra emlékszem, hogy én mentem ki a nővérkének szólni, de milyen óra tájban azt nem tudom. Én akkor mentem ki, amikor nagyon nem volt jól.

Nem emlékszem arra, hogy volt-e a délutáni műszak, illetőleg az ügyeleti műszak között átadás-átvétel. A Greiner Eszter már folyamatosan rosszabbul volt, folyamatosan görcsölt. Emlékszem arra, hogy a sértett feküdt és mondta, hogy a vérzése is erősebb lett.

Akkor úgy éreztem, hogy az állapot ami nála volt akkor, az már a normálisnál több.

Elfogadhatatlan, ahogy a tanú nyilatkozatát és személyét a tárgyaláson a vádlottak támadták, megpróbálták szülés utáni beszámíthatatlannak minősíteni, holott vallomása mindvégig következetes, ellentmondás mentes és nyilvánvalóan elfogulatlan volt, míg a vádlottak ezzel ellentétes vallomása kizárólag a felelősség alóli mentesülést célozza, ami nem fogadható el az elfogulatlan, érdektelen tanúvallomással szemben.

 

Az észlelés elmaradása miatt nem került sor a fertőzés forrás kiiktatására, agresszív folyadékpótlásra, costicosteroid pótlásra, immunmodulátorok alkalmazására, nagy dózisú antibiotikum adására. A mulasztás több, mint hanyagság.

 

Irányadó foglalkozási szabályok:

 

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old  A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.

Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak tapintsa meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a gát sebét. Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása

Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959. XXXI./116old. gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old.

Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete XVIII/61old

Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat figyelhetjük meg:

A hőmérséklet általában nem emelkedik 37,2-37,5fok fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós hőemelkedés fertőzés jele.

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis kiadó Budapest 2002.  XVII/389old   A postplacentaris szak

A gyermekágyas 10-30 percenkénti gondos ellenőrzése a következőkre terjed ki:

- Általános állapot

- Hőmérséklet

- Pulsus szám

- Vérnyomás

- Légzésszám

- A méhfundus magassága, a méh konsistentiája (contrahártsága)

- A has puhasága betapinthatósága

- A húgyhólyag teltsége

- Vérzés a hüvelyből

- A gát és a vúlva állapota (haematoma? )

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966 IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen fertőzésre utaló elváltozás a vérképben.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/157old

A lázas betegeket naponta legalább 4-szerorvosi rendeletre különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg óránként is hőmérőzünk.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976. XXIV./47old A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.

Ha a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő vizsgálatot kell végeznie.

Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a méhszájban mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetekben hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók adásával: a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXIV. Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.XXIV./68old

Ha nem a vérzés a szövődmény, hanem toxamenia vagy extragenitalis betegségekkel szövődik a terhesség, mindig gondoskodni kell a szükséges konzíliumok elvégzéséről: Tehát a laboratóriumi és rtg.-vizsgálatokat el kell végeztetni. A műtét után a beteg állandó felügyeletéről kell gondoskodni. Ha nincs megfelelő szakszemélyzet, úgy az ügyeletes orvosnak magának kell a legszorosabb ellenőrzést ellátni, mert ő egy személyben felelős a beteg műtét utáni észleléséért.

A keringés ellenőrzése: a pulsus száma, minősége, a vérnyomás 20-30 percenkénti mérése és regisztrálása elengedhetetlen.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./198old

A sepsis prognózisa annál jobb, minél korábban kap a beteg megfelelő antibiotikum terápiát.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993. IXXX./200old   Terápia

A súlyos, septikus beteg kezelése néhány órás halasztásnál többet nem várhat: Addig-lehetőség szerint-a felsorolt vizsgálatokat el kell végezni, mivel antibiotikum adása a további bakteriológiai próbákat értékelhetetlenné teszi.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959. XXXI./107old

Hangsúlyozni, hogy a kezelés kellő időben történő, rendszeres és lehetőleg célzott elindítása a prognosis szempontjából igen fontos. Ezért a gyermekágyban jelentkező lázas állapotot mindig igen komolyan értékeljük.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./241old                                              A gyermekágyas ápolása

A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés viselkedésének állandó ellenőrzése.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971 XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést.

….. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira, kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ vagy qualitativ vérképben.   /607/Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok, vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat is kell alkalmaznunk.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest XLIV./961old/

a., Therapia

Mivel a sepsis prognosisa az alapbetegség súlyosságától függ minden erőfeszítést meg kell tennünk ezen kórfolyamat visszafordítására. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az immunsuppressiv gyógyszerek adagját csökkentjük vagy elhagyjuk és a neutropeniás betegeknek bizonyos esetekben fehérvérsejt transfusiokat adunk.

b.,  A bacteriaemia forrásának meghatározása:

A bacteriaemia kiindulási helyét (gócát) Gondosan kell kutatnunk. Egyszerűen a forrás felfedezésével és eltávolításával illetve feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy potenciálisan halálos betegséget könnyen kezelhető kórképpé alakítsunk.

d., Antibioticomok.

Amikor a sepsis gyanúja komolyan felmerül, azonnal antibioticumokat kell adni mivel a terápiás késlekedés fokozott halálozási aránnyal jár.

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953. L./5old/                                           Kórisme felállítása.

A tervszerű és eredményes gyógyítás egyik alapfeltétele a helyes kórisme felállítása. E nélkül csak tüneti kezelés lehetséges, mely csak ritkán célhoz vezető, s nem mindig veszélytelen.

Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974. /23.old/

Az iatrogén infectiók okozta betegségek nagy többségét valóságosan maga az orvosi beavatkozás idézi elő: Pl. Eszközös beavatkozás. Éppen ezért megeshet, hogy az egészségügyi ellátás járványtana területén előforduló vétkes könnyelműség vagy szakmai tudatlanság súlyos következménnyel jár, és ilyenkor a műhiba felelősségre vonást vonhat maga után. Az esetleges felelősségre vonás azonban mindig a műtéti hiba és nem önmagában az iatrogen fertőzés következménye. Megvalósuló fertőzések veszélyének tudatában minden tőlük telhetőt el kell, hogy kövessenek az ilyenek elkerülésére, illetőleg leküzdésére.

Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975. /259old/   Szövődményes gyermekágy

A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők. Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét helyreállítsa.

A fenti szakmai szabályok egyikét sem tartotta be a III és IV. r vádlott, sorozatos, folyamatos szabályszegésben voltak

 

A III. és IV. r. vádlottak hanyag módon a lázat kifáradásos láznak minősítették, ( ez utólagos magyarázata annak, hogy gyakorlatilag nem volt kedvük foglalkozni a beteggel ),  mely a szakmai előírások szerint sem tekinthető annak, ahogy azt több szakértő is megállapította.

 

A bíróság által beszerzett szakértői vélemények fenti szakmai szabályokkal ellentétes megállapításai nem fogadhatóak el és nem szolgálhatnak az ítélkezés alapjául, ugyanis a jelen eljárásban született bírósági szakvélemények készítőinek megállapítása szinte mindenben ellentétesek a tételes szakmai szabályokkal, így egyértelmű, hogy a szakértők eljárásuk során a vádlottak felelősség alóli mentesülését kívánják elérni, elfogult szakvéleményt adtak annak érdekében, hogy orvos kollégájukat és a mundér becsületét védjék. Az egyes szakvélemények között is eltérés van – pl dokumentáció, láz  mértéke kérdésében illetve a diagnosztikus tévedés kérdésében- így azon szakvélemények elfogadásának van helye, melyek sem önmagukkal, sem a szakmai irányelvekkel nem ellentétesek, ez egyedül a magánszakértői véleményről mondható el.

 

A szakvélemények mind a méhűri beavatkozás, mind a láz minősítése szempontjából oly mértékben megalapozatlanok, hogy azokkal csak egy dolgot lehet tenni: kizárni a bizonyítékok köréből.

 

A beavatkozás utáni további szakmai szabályszegés, hogy a láz jelentkezésekor annak mértékét a vádlottal nem együttesen értékelték az előzményekkel és fel sem merült annak a lehetősége, hogy valamilyen fertőzés állhat a dolog hátterében ( vagy ha felmerült – mert a Coli felmerült – akkor ezt Jónás László vádlott el is hessegette.)

 

A szakirodalom egyértelműen, tételesen cáfolja az eljárásban kirendelt szakértők álláspontját, az ilyen magas 39,9 fokos láz nem tekinthető, nulladik napos, kifáradásos láznak, hanem az egy betegség, fertőzés tünete.

 

Ezzel kapcsolatban a polgári eljárás során kirendelt Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI szakértő sem értett egyet a korábbi szakvélemények megállapításaival, amikor az alábbiakat rögzítette:

A szakirodalom szerint is a kifáradásos láz maximális mértéke 38 fok, azaz messze alatta marad annak az értéknek, amelyet a betegnél mértek.

A beteg vérzése is jelentős volt, melyet a szobatárs tanú vallomása egyértelműen alátámaszt.
A láz miatt eleve egy fokozott, szoros követést kellett volna alkalmazni ( amely az utólagosan kiegészített orvosi dokumentációk alapján nem megállapítható ), mely kiterjed akár óránkénti lázmérésre és dokumentálásra, illetve óránkénti vérzés figyelésre, mely bizonyíthatóan nem történt meg.

Dr, szakértőm megállapítása:A szakértői vélemények egy része az egyébként itt is igen pontatlanul dokumentált lázas állapot kérdését „ kifáradásos láznak” minősítik, mely messze eltér a jelenlegi szülészeti gyakorlat megítélésétől, és tapasztalataitól. 
A lázas állapot kérdéskörében a rendelkezésre álló szakirodalmi adat birtokában, mely egyezik több hazai szaktekintély együttes véleményével, a „kifáradásos láz” mértéke normál körülmények között nem haladja meg a 38,3  +/- 0,2 C, hogyan értékelendő az indikáció  nélkül végzett  beavatkozás után szakirodalmi adatok szerint is a szövődmény kategóriába  sorolandó, a szokványostól messze   eltérő  lázas  állapot jelentkezését.
Álláspontunk szerint, mind a vérzés mennyisége, mind a lázas állapot mértéke, előfordulása, további lépéseket kellett volna, hogy keletkeztessen.A rendelkezésre álló szakértői vélemények is karakterizálják, mit értünk a szülést követő gyermekágyi hőemelkedés időszakán. Ez a szülés utáni ún. kifáradásos láz kategóriáját messze meghaladta, az abban foglalt 38,5 C-os hőmérsékletet messze túllépte. Így mindenképpen kórjelzőnek kellett volna lennie, különös tekintettel arra, hogy az obszerváló orvosok számára rendelkezésére állt, az a tény, hogy a szülést követően manuális és műszeres méhűri revízió történt, amelyet tankönyvi tétel alapján is kockázati tényezőnek kell kezelni, és így az ilyen beavatkozásokat követő lázas állapot szövődményként kell kezelni. ……Nem értünk egyet, hogy az ellátás megfelelt az elvárható gondosság elvének, hiszen semmiféle diagnosztikus, vagy lényegi terápiás tevékenység a szülést követően a praeeschokos  állapot kialakulásáig nem történt. Még laikus gondolkodással is nehezen képzelhető, szakértői szemmel pedig elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy megfelelő gondossággal és a szakmai szabályok szerint nyomon követett beteg, egyik pillanatról a másikra szakszemélyzet által felismerni rendelt tünetek nélkül kerül halálközeli, majd visszafordíthatatlanul halálos állapotba.
Nem elfogadható, hogy ennek a megfelelő obszerváció mellett semmilyen jelét nem tapasztalták. Nem tartották figyelmeztető jelnek a kialakult magas lázat, melyben a 39,9 C, illetve 39 C fok között, bár számszakilag ténylegesen, de korjelző értékében jelentéktelen különbség mutatkozik csupán, hiszen normál szülészt követően eseménytelen gyermekágyban mindenképp figyelemfelhívó kellett volna, hogy legyen.
A fentiek alapján  amennyiben az elvárható gondosság elve érvényesül és a műszeres méhűri revízió után a beavatkozás következtében kialakult fertőzés lehetősége felmerül és azonnal, vagy megfelelő laborvizsgálatokat követően ( melyeknek eredménye 1 órán belül rendelkezésre áll) antibiotikum terápiában részesül úgy jó eséllyel a szepszis és a gyors lefolyású baktérium  invázió mértéke csökkenthető lett volna. A 11 órás késedelem az antibiotikum adásában súlyosan rontotta ennek lehetőségét.
Hajnali 5 órára a beteg állapota ezen mulasztások következtében oly mértékben súlyosbodott, hogy az ezt követő szakszerű orvosi beavatkozásokkal már nem lehetett a fellépő septikus shockot elhárítani, mely miatt sokszervi működési elégtelenség lépett fel és a beteg 13 óra 13 perckor elhalálozott.
A halálos eredmény bekövetkezte után a II. r. vádlott a dokumentációt magához kérette és megállapította annak alapján a hiányos észlelést.
A pótmagánvád álláspontja szerint a III. r. vádlott a II. r. vádlott erre vonatkozó állásfoglalása alapján készítette el a dokumentációt érintő utólagos bejegyzéseket, mellyel a mulasztásait igyekezett elleplezni és a felelősség alól mentesülni.
Horváth Julianna grafológus szakvéleménye:
Betétlap 1 oldal  7 sor utolsó szava és 8 sor később készült2. oldal 6 sorban a törtvonal és az utána következő szó utólagos betoldás2 oldal 15. sor utolsó 3 szava és a következő sor  Méhűri szó előtti része utólagos betoldás2 oldal 24 sor  17 óra bejegyzés  később készült
Az utólagosan bejegyzett rész„ fáradtságot vagy lelkiállapotban bekövetkezett változást tükröznek”…” az utolsó négy sor írásakor a ductor igyekezett, hogy sok információnak helyet tudjon szorítani.” Nem fogadható el a III. r vádlott védekezése és a szakértő látatlan mentegetőzése arról, hogy a sokat dolgozó orvosoknak általában nincs ideje a dokumentációra, mely általában ugyan igaz lehet, de a III., r. vádlottra még véletlen semA III. r. vádlott délután nem volt elfoglalt, nem volt eseménye, volt ideje bőségesen minden bejegyzése időben, még a szükséges vizsgálatokkal sem foglalatoskodott, nem volt feltorlódott munkája, azaz ráért.
A dokumentációt időben vezethette volna, amit azért nem tett meg, mert ezeket az utólagos bejegyzéssel érintett folyamatokat nem is végezte el.
Ezeket utólag az II. r. váldott felhívására, a felelősség alóli mentesülés céljából vezette fel, ekkor már ideges volt, mivel ismerte a sajnálatos eredményt és a bejegyzésben ezen lelkiállapota tükröződik.
Horváth Julianna grafológus által készített vizsgálati vélemény alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság által beszerzett írásszakértői véleménnyel ellentétben nem egy, hanem öt helyen állapítható meg a grafikai jelek utólagossága.
Az utólagosság kimutatása okán a dokumentáció vizsgálata ezen utólagos bejegyzések figyelmen kívül hagyásával történhet, a felelősségi kérdés elbírálásakor az utólagos javítások figyelmen kívül hagyandók, mivel azok felelősség kizáró dokumentálásként készültek.

A dokumentáció vezetésének szakmai szabályai:
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/139old  A kórtörténet a beteg gyógyintézeti adatait tartalmazó okirat. A kórtörténet egymást szervesen kiegészítő részekből áll. Ezek:1. a kórlap2. a decursus lap ( a betegség lefolyásáról vezette lap)3. a lázlap4. az ápolási lapA kórlapot és a decursus lapot az orvos, a lázlapot és az ápolási lapot az ápolónő vezeti. A kórtörténet tartósan megőrzendő okmány. Minden adata a rendőrség vagy a bíróság előtt hitelt érdemlő bizonyíték. Ezért pontosan, olvashatóan, a valóságnak megfelelően, javítások nélkül kell kitölteni. 
XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972 XX/53old 
Dokumentáció a betegre vonatkozó fontos tényeket rögzíti írásban. Ezeket a tényeket, adatokat nem csak magunk számára örökítjük meg de másokkal is közölnünk kell. Ezért arra kell törekedni, hogy minden dokumentációnk jól olvasható, világos, egyértelmű legyen. A betűk a számok a görbék félreérthetetlenek legyenek. Egy rosszul vagy egyáltalán nem olvasható utasítás, egy félrecsúszott láz-pulsus-görbe, egy tévesen elhelyezett tizedespont végzetes következményekkel járhat ezért minden ápolónőnek kötelessége- de saját, jól felfogott érdeke is-,hogy írása tiszta, jól olvasható legyen. De van az ápolónő dokumentációs munkájának olyan területe (pl. osztályátadás írásban , akár osztályátadó könyv, ápolási lap alapján ),ahol szűk helyen, kevés szóval mindent el kell mondani a betegről.
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet XXI/140old  
A lázlap a kórtörténet szerves része a lázlapon:1. megfigyelt tüneteket2. a vizsgálatok eredményét3. a kezelési eljárásokat és a gyógykezelést tüntetjük felA legfontosabb cardinális tüneteket (pulsus, hőmérséklet, vérnyomás ) grafikusan ábrázoljuk. A pontosan és rendesen vezetett lázlap az ápolónői munka egyik fokmérője a jó lázlapról pillanatok alatt tájékozódhatunk a vizsgálati eredményekről és a beteg állapotáról.A lázlapon átírásnak, törlésnek, utólagos javításnak helye nincs.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve vizsgálata során megállapította, hogy a dokumentáció hiányos:
A dokumentáció a magzat világra jöttét ( 11:00 ) követő 5 óra elteltével ( 16:00 ) tartalmaz csak adatot, majd egy órával később ( 17:00 )  - / ez a pótmagánvádló szerint utólagos bejegyzés, tehát nem valós / ám a dekurzus lapban ezután újabb, több mint 10 órás intervallumban sem szerepel semmilyen adat.„ Az egészségügyi dokumentáció alapján nem igazolható az elvárható gondosságú ténykedés… az orvosi dokumentáció hiányos… ellentmondásos a rögzített néhány testhőmérsékleti érték tekintetében is, másrészt a dekurzus az antibiotikum adásának orvosi elrendeléséről nem tartalmaz bejegyzést… hanem csak másnap került rögzítésre az antibiotikum beadása.A fenti adatok hiányában nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gyermekágyas láza már a dokumentációban hivatkozottnál órákkal korábban is antibiotikum adását igényelte volna….a fenti adatok hiánya miatt a súlyos és a szokásosnál hamarabb fellépő gyermekágyi fertőzés korábban való fel nem ismerése kapcsán nem igazolható a kellő gondosság”
Pécsi Tudományegyetem ÁOK IOI:
A rendelkezésünkre álló dokumentáció - elsősorban az időpontok tekintetében - helyenként hiányos. illetve ellentmondásos:- A CTG görbéken rögzített időpont(ok) bizonyosan hibás(ak), ugyanis a gyermek 11:00-kor történő megszületése ellenére azokon későbbi - 11:20-is - bejegyzés is szerepel. - A beteg testhőmérséklete tekintetében csak a dekurzusban szereplő 39 C (16:00), 37,7 C (17:?5) és 38,5 C (03:35) pontos időpontja állapítható meg, a napi ápolási lapon szereplő 39,9 C és 39,5 C-os értékek mérési időpontja nem állapítható meg (így a pontos Iázmenet sem - az csak a tanúvallomások ismeretében sejthető). - Nem állapítható meg, hogy a lázcsillapító gyógyszer mikor került pontosan beadásra, illetve az sem, hogy a lázcsökkenés milyen gyorsan következett be (e tekintetben a tanúvallomások is ellentmondóak: 20 perc ill. 45 perc). - Az antibiotikum (Augmentin i.v.) adása kizárólagosan a lázlapon szerepel, a beadásának pontos időpontja nem állapítható meg (csak annyi, hogy már 06.29-én történt) A Műtéti leírásokon  időpont ( műtét pontos kezdete és vége) nem szerepel, a beavatkozások időpontja csak a dekurzus alapján állapítható meg (megközelítőleges pontossággal), illetve a három beavatkozás ellenére csak kettő  beavatkozásról ( egy betapintás/abrasio és a méheltávolítás) áll rendelkezésre műtéti leírás, a három beavatkozás ténye csak a beavatkozások listája, ( ahol felsorolásra kerültek a  az elvégzett beavatkozások)alapján igazolható Az szintén csak e lista alapján derül ki, hogy a méhűr szülés utáni ellenőrzése Bumm-kanállal történt (erről a dekurzusban sincsen utalás). -A szülőszobai észlelőlapon 11:10 és 13:10 között, illetve a dekurzus lapon 11:00 és 16:00 között, illetőleg 16:00 és 03:35 között nem szerepel bejegyzés, amelynek oka lehet dokumentációs hiányosság illetve az is, hogy a beteg a beteg állapota ezen időszakokban nem került ellenőrzésre.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a bizonyítékok gyengítésének és manipulálásának láncolata alapján igazolható, hogy a vádlottak egységesen eljárva, a mulasztásaikat nyomban felismerve, azok nyomait szisztematikusan igyekeztek eltüntetni, amelyben álláspontunk szerint az II. r. vádlott játszotta a legnagyobb szerepet, maga is elismerte, hogy azonnal magához kérte az iratokat, nyilván ekkor volt módja azokat a valós történtekkel összevetni és a mulasztás tényét realizálni :
Ennek része volt:- a dokumentáció „kipofozása” kiegészítése, meg nem történt ellenőrzések beírása- a szövettani anyag fixálásának elmulasztása, így egy fontos tényfeltáró bizonyíték részleges megszüntetése- az eredeti dokumentáció „eltüntetése”
A dokumentáció hiányossága, a bejegyzései utólagossága mellett ugyanis sok egybeható „véletlen” történt az ügyben.
Az eredeti ápolási lap „eltűnt” az nem áll rendelkezésre az iratoknál.  Az eredeti lapnak meg kellene lenni, az orvosi dokumentáció nem tűnhet el, az nem pótolható másolattal, mert a másolat éppen a manipulálás megtörténtének igazolására nem alkalmas.
Egy eredeti javított és utólagos bejegyzésekkel ellátott irat nem áll rendelkezése, vélhetően azért, hogy az irat írásszakértői vizsgálata lehetetlenné váljon az eljárásban és egy fontos felelősség megállapítására okot adó dokumentum kiessen a bizonyítékok köréből.
A szövettani vizsgálatra küldött anyagok tárolása, fixálása is szabálytalanul történt, mely annyira szokatlan eset, hogy itt is szándékosság feltételezhető, ugyanolyan szándék az I. r. vádlott részéről, mint ami a dokumentáció kiegészítésekor vezette. A halálos eredmény ismeretében az oda vezető okok feltárását igyekeztek a szövetek fixálatlanságával megakadályozni és így a felelősség alól mentesülni.
A pótmagánvádló a halál oka megállapítására és az azt előidéző folyamat rekonstruálása céljából igazságügyi szakértő véleményt és szakkonzulensi véleményeket szerzett be, melynek megállapításai egybehangzanak az idézett szakmai foglalkozási szabályokkal és egyértelműen alátámasztják, hogy Greiner Eszter kezelése és észlelése során a vádlottak a foglalkozás szabályait nem tartották be, azt sértő magatartást tanúsítottak, mulasztásaik vezettek a halálos eredmény bekövetkeztéhez
A vádlottak több szakmai szabályszegést követtek el, mellyel okozati összefüggésben Greiner Eszter életét vesztette. 
A mulasztás a nevezetteknek felróható, a jogszabály és a szakmai szabályok által előírt gondosságot tanúsítva a vádlottak a veszélyhelyzetet, mely a halálos eredményhez vezetett elháríthatták volna. 
A mulasztásokat ugyan a vádlottak részben külön-külön követték el, de ezek a szabályszegések egymásra épülve okozták azt a helyzetet, mely egy visszafordíthatatlan folyamatot eredményezett
A szakértői vélemények az alábbiakat rögzítik a kezelés során kimutatható foglalkozási szabályszegések körében:
1./  Az I. és II. r vádlott a szülő nőt indikáció nélkül felesleges beavatkozásnak vetették alá, melyet a szakma szabályainak megszegésével végeztek el, mely kiváltó oka volt a fertőzésnek
2./ A III. és IV. r.  vádlottak elmulasztották a beteg megfelelő észlelését és kezelését a szülés követően, majd az azt követő megfigyelési időszakban. 
3. / Az észlelt jelenségeknek  a III. és IV. r vádlottak ( kiugró láz, vérzés ) jelentőséget nem  tulajdonítottak, azt hanyag módon kifáradásos jelenségként értékelték, nem vették számba azokat a lehetséges okokat, amelyek ezen jelenségeket valójában okozhatják, ezek kizárására semmiféle vizsgálatot nem végeztek el, a beteg kezelését így időben nem tudták megkezdeni, csak olyan késedelemmel, mely a szervezetében eluralkodó fertőzést már kezelhetetlenné tette, s mely közvetlenül eredményezte a halálos eredmény bekövetkezte.
4./ nem tisztázták a beteg vérzésének eredetét,
5./ a sepsisre utaló klinikai tüneteket figyelmen kívül hagyták,
6./ a láz és a vérzés fennállása ellenére nem vizsgálták annak valamennyi lehetséges okozóját,
7./ nem észlelték a beteget 10-11 órán keresztül, melyet a dokumentumok – figyelem kívül hagyva azok utólagos módosításait - is alátámasztanak.
8./ laboratóriumi vizsgálat elkészítésével és antibiotikum adásával késedelembe estek.
9./ Az ellátás és kezelés időpontjában készített eredeti dokumentáció tartalmát a III. r. vádlott a II. r vádlott tudomásával és egyetértésével utólagosan módosította, olyan ellenőrzést rögzített, melynek elvégzését kizárólag ezen utólagos módosítás igazolja.
A vádlottak magatartása a korabeli – eredeti - dokumentáció alapján vizsgálandó, hiszen a szakmai szabályai szerinti eljárás esetén semmi szükség nem lehet a dokumentáció utólagos kiegészítésének és módosításának, egyes adatok fel- és eltüntetésének. 
Ehhez társul még az a mulasztás is, mely további felderítési nehézséget eredményezett, mely abban nyilvánult meg, hogy a hajnali szabályos orvosi beavatkozásokat követően nyert szövettani leleteket nem megfelelően fixálták, így azok a tényállás felderítését akadályozzák. 
Összességében a szakvélemények rögzítik, hogy a kései illetve helytelen diagnózis felállításához sorozatos szakmai hibák, mulasztások vezettek.
A Btk 165. § (1) bekezdése szerint, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (2) bekezdés b./ pontja szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.
Greiner Eszter halála kapcsán mind a foglalkozási szabályok sorozatos megszegése, mind a súlyosan gondatlan magatartások, cselekvőségek fennállása megállapítható, mellyel okozati összefüggésben áll a halálos eredmény, mely mulasztás hiányában elkerülhető lett volna.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen indítványozzuk, hogy a Tisztelt Járásbíróság állapítsa meg a vádlottak bűnösségét a Btk. 165 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében.
Indítványozzuk, hogy az I. és II. r vádlottakkal szemben szabjon ki a Btk. 50 § rendelkezései szerint pénzbüntetést, az I. r. vádlottat a Btk. 52 § (1) bekezdése a.) pontja alapján tiltsa el a foglalkozása gyakorlásától határozott időtartamra.
Indítványozzuk, hogy a III. és IV. r. vádlottakkal szemben a Btk. 33 § (1) bekezdés a.) pontja, a 34 §, és 35 § (1) bekezdés továbbá 37 § alapján szabjon ki szabadságvesztés büntetés, fogház fokozatban
Indítványozzuk, hogy tiltsa el a III és IV. r. vádlottakat a Btk 52 §  (1) bek. a./ pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától határozott időtartamra.
Kötelezze a vádlottakat egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére.

/ Greiner Tamás / pótmagánvádló

Egy kérdés mindenkihez, aki eddig eljutott?  Mit kell még megtenni ahhoz, hogy ilyen vádak alapján valakiket  elítéljenek , melyek mellesleg az orvosi lapok alapján a tankönyvek, és szakértők segítségével lett megírva?  Alapban sima gyilkosok!!!  Aki meri, akár itt, akár a face oldalon tegye meg hozzászólását.

 

ui:

– „Sokan úgy vélik, az ideológiai törésvonal ma már nem a jobb- és a baloldal között van. Az értelmiségnek is el kell döntenie, demokráciát vagy önkényuralmat támogat”.
Solymosi Frigyes



– Erről az idézetről jutott eszembe, Jónás ügyvédjének védőbeszéde, melyben egyértelműen feltaglalta, hogy ő teljes mértékben nem ért egyet a pótmagánvád lehetőségével. Az én olvasatomban ő egy az egyben azt mondta ki, ismerve az eddigi összes hatóság, mondom az összes , kritikát nem tűrő, igazságot ritkán pártoló, eljárásokkal ért egyet. Kizárva minden hatóság tévedését, netán korruptságát, vagy pártosságát, lehetőséget nem adva a világos és tiszta igazság fényre derülésére. Nos Úgy tűnik, az ügyvédnő ennek a jognak adna otthont, és ezt tartja helyesnek, mert mindezt olyan hangerővel, és hangsúllyal adta elő, hogy igen is gondoljam át a dolgaimat, mert én járok rossz úton. Erre csak egyetlen gondolat jut eszembe!! Kár, hogy ügyvéd létére ilyen gyorsan, és hatékonyan fertőződik, és dobja el magától azokat a tanultakat, melyeket annak idején gondolom nem kis erővel sulykoltak bele Jelen esetben elmondható, hogy az ítéletet hozó bírónak, ugyan sok feladata nem volt már az aljasság tekintetébe, hisz azokat az elődei, akár bírói, akár, hatósági szinten már elvégezték, neki ehhez már hozzátenni nem kellet, azt a látszatot keltve, hogy ő milyen korrekten jár el, csupán fenntartani azokat a fékeket, melyekkel tökéletesen kordában és mértékben tudta tartani azokat a követelményeket, melyeket a törvény szigorúan leír, és a bírói gyakorlatra hagyatkozva, a tudományból csak annyit merítve , korrektséget színlelve, mely a gyakorlathoz és a megfelelési kényszernek megfelelve éppenséggel nem elegendő a 171-es paragrafus alkalmazására! Az ügyvédjüktől a védőbeszédben szakmai szinten semmiféle tartalma nem volt, a fő lényeg, amit kiragadtam és megfogott az egészben, hogy menjek a polgári perbe érvényesülni, de a kórházat megszégyenítően gyalázatos munkát végzőket személyre szabottan hagyjam békén!!! 
– Sajnálattal közlöm vele, és az ítélkező bíróval is, hogy nekem ez nem megy, mert a tudomány számomra, másról mesél!!
üdvözlettel: Greiner Tamás

 

Az 1600000ft körüli perköltségből, a bíró 260000ft körüli összeget testált rám, melyet az eljárás felesleges kiadásaival indokolt. Egyet értve velem gondolom, a fenti mondataimban. Az én fejemben még egy lehetőség kirajzolódott ezzel kapcsoaltban, mégpedig az, hogy továbbmenetel esetén, ahol élhetek esetleg majd ügyészi jogaimmal szárnyszegések nélkül, netán igazolódik az általam tudományokkal is alátámasztottvádirat, Ne érje akkora trauma , azaz kiadás a vádlottakat. Egyben ez a bevállalása a bíróságnak, egy vallomásai is egyben, hogy inkorrekten járt el mindvégig, melyet az is igazol, hogy az előző bírót, Dr Berthold Györgyöt, aki 4  év után elfogultságot jelentet, el is kellett marasztalni az ügyben. Mint látják, túl sok a ha, és a megfosztott jog ebben a látszólag sem igazságos ítéletben.

Dr Berthold György bíró érezte annak idején kötelességének, Hogy az általam felkért szakértőt eltiltsa a tárgyalás alatt a hozzászólástól, aki elintézte, hogy ez ellenünk odarendelt 5 szakértő állításaira ne reagálhasson a tárgyaláson, észrevételt ne tehessen. A szakértői vélemények ütköztetését megakadályozta. Nem hogy részlegesen engedélyezte volna, addig a szintig, hogy ne érje el a bizonyítási eljárás minősége a btk gyakorolhatóságát, de semmilyen szinten azt nem tette lehetővé. Ezért írtam, hogy a most eljáró bírónak, már gennyes dolgot nem hagytak, így az általa, immáron harmadszor elölről kezdett tárgyalást, korrektnek látszó módon lefolytathatta úgy, hogy mindezen idő alatt, a jogaimat vissza nem kaptam, tehát a megfosztott jogaim ellenére mertek ítéletet hozni!

Csak azért írtam, ide, hogy sokak számára világossá váljék, milyen aljas módon, kiszakosodva ezekre a mocskosságokra, intézik a dolgukat, a törvény szolgái.  Úgy gondolják, hogy akik velük szemben ülnek, tiszta hülyék!!  Lehet többségében igazuk van, de jelen esteben mást nem látok, mint a hatalmukat igen helytelenül alkalmazó már törvényi szolgának nem nevezhető egyedeket.


 

 

 

Egy utolsó útmutató az ellentábor szakértőinek! Amelyik nem tudja értelmezni, annak majd segítek!

0

Az igazságügyi orvos szakértők magatartásáról és felelősségéről

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 9. számú

módszertani levele

Az igazságügyi orvosszakértő a következő jogokat gyakorolja, illetőleg őt a következő kötelezettségek terhelik

- közreműködés az eljárásban,

- kizáró okok bejelentése,

- annak bejelentése, hogy a szakkérdés nem tartozik szakismereteinek körébe,

- idézésre való megjelenés

- az igazságnak megfelelő szakvélemény előterjesztése

Általános szabályként azt kell kiemelni, hogy a szakértőnek jogaival nem szabad visszaélnie, kötelezettségeit pedig maradéktalanul teljesíteni köteles.

 

Az igazságügyi orvosszakértőnek természettudományos alapokon nyugvó, objektív szakvéleményt kell adnia. Szakvéleménye csak akkor felelhet meg ennek a követelménynek, ha annak kialakításában teljesen elfogulatlan, nem befolyásolja semmiféle egyéni vagy más érdeket képviselő megfontolás, a vizsgált, véleményezett személy iránti szimpátia vagy antipátia stb..

 

Az eljárásban a szakértő nem a vád vagy a védelem, illetőleg a peres felek képviselője. Az elfogulatlanságnak a szakértői eljárás minden szakaszában és minden megnyilvánulásában érvényesülnie kell.

 

A szakértői lelkiismeretesség pedig az igazságügyi orvosszakértőt arra kőtelezi, hogy minden vizsgált, véleményezett ügyben alaposan elmélyedjen, gondosan elemezze az ügy minden orvosi szempontból szóba jöhető kérdését és feltárja még azokat a mellékkörülményeket is, amelyek a hatósági határozat, ítélet szempontjából relevánsak lehetnek

 

Az igazságügyi orvos szakértő az orvosi szakkifejezések használatát lehetőleg kerülje, és érthető, egyértelmű, világos fogalmazásban készítse el, illetőleg terjessze elő szakvéleményét. Kívánatos az is, hogy az igazságügyi orvosszakértő a szakvéleményben megadott kórismét ne csak magyar nyelven, hanem (esetlegesen zárójelben) latinul vagy a szakirodalomban leginkább elfogadott szakkifejezéssel is megjelölje.

A szakértői tárgyilagosságnak és elfogulatlanságnak a tárgyalás folyamán nemcsak érvényesülnie kell, hanem meg is kell látszania.

 

A tárgyaláson az igazságügyi orvosszakértő kérdezési, észrevételezési, bizonyításfeltétet-indítványozási jogát csak úgy gyakorolhatja, hogy ezzel ne sértse sem valamely fél, sem más szakértő, sem a hatóság jogait vagy tekintélyét. Magatartását jellemezze a résztvevők jogainak tiszteletben tartása, a türelmes, humánus orvosi bánásmód és beszédmód mind a terhelttel, mind más személyekkel.

 

A tárgyaláson - szakértői szempontból - kiemelkedő jelentősége van a szakvélemény szóbeli előterjesztésének. Ez a tevékenység a szoros értelemben vett szakmai követelményeken túlmenően etikai követelmények teljesítését is megkívánja: a szakértő - fejtegetéseinek igazolására - nem állíthat ősze bizonyítékokból vett jogi tényeket, nem mérlegelhet tanúvallomásokat, nem mondhat véleményt egyes személyek (terhelt, sértett, tanú, felperes, alperes) szavahihetőségéről stb..

Alapvető követelmény, hogy a kialakult vélemény vagy a módosítás indokai az előadottakból kitűnjenek. A szakvélemény előterjesztése utáni kérdésekre, észrevételekre - érkezzenek ezek a bíróságtól, az ügyészségtől vagy másoktól - tárgyilagosan, elfogultságtól és indulatoktól mentesen kell válaszolni.

A büntetőeljárás során a bíróság a nem hatósági kirendelésre adott írásbeli szakértői véleményt is értékelési körébe vonhatja, mint egyik bizonyítékot.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 2/1978. számú tanácselnöki értekezleti állásfoglalása szerint: „Az okiratra vonatkozó szabályok szerint kell felhasználni azt az írásbeli »szakvé-leményt«; amelyet nem hatósági kirendelés alapján terjesztettek elő. A hatóság az ilyen vélemény kiállítóját eseti szakértőként kirendelheti".

Ha az igazságügyi orvosszakértő a kirendelés teljesítése során más orvosszakértő olyan véleményével találkozik, amely egészében vagy részleteiben nem felel meg az általános szakmai szabályoknak, illetőleg a módszertani levelek ajánlásainak, akkor erről a kirendelő hatóságot akár szakvéleményében, akár jelzés formájában értesítse.

 

V. AZ ORVOSSZAKGRTŐI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

- természettudományosan megalapozott legyen ; hivatkozott tapasztalati tételei a valóságnak megfeleljenek, illetőleg elfogadhatók legyenek;

- a felhasznált vizsgálati módszer a feltett kérdés eldöntésére alkalmas legyen; a véleményben közölt megállapítás a leletből következzék; meggyőzően indokolt, dokumentált és kellően világos legyen ; kialakításánál tartsák be a szakértői hivatás szabályait.

 

A szakvélemény nem felel meg a szakértői hivatás szabályainak, ha az orvosszakértő

a) önkényes gondolatmenet alapján, szakmai indok nélkül, az eljárás adatainak helytállóságát kétségbevonva túllépi tevékenységének határait;

b) a jogkörét túllépve hatósági, illetőleg bírói mérlegelés körébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít;

 

c) „szakértői tekintélyének" kihasználásával eltér a természettudományos szemlélettől;

 

d) olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak szakismeretei közé, továbbá, ha állításait szakmai ténymegállapításokkal nem támasztja alá, hanem olyan feltételezésekbe bocsátkozik, amelyek nélkülözik a tárgyi alapot;

 

e) a szükséges körültekintést elmulasztja, vagy meg nem engedhető módon általánosít (pl. a „post hoc ergo propter hoc" elv alapján a „véletlen" összefüggést is bizonyító erejűnek veszi; egy-egy betegségnek vagy állapotnak bármely beavatkozással, élet elleni támadással, balesettel való összefüggését állítja anélkül, hogy arról vizsgálattal, illetőleg katamnesztikus értékeléssel meggyőződött volna) ;

 

f) a véleményben a leleti résszel ellentétes megállapítást tesz;

 

g) egyoldalúan értékel, vagy a leletekkel való összhang nélkül egyes vallomásokra alapozva alakítja ki véleményét (.az orvosszakértőnek a szakmai tények megállapítása és ezek alapján az orvostudomány mindenkori állása szerinti lehetőségek felsorolása a feladata);

 

h) a megítélendő szakkérdést elvi vitával azonosítja;

 

i) a szakmai bizonyításban igénytelen (pl. a kórelőzményt felületesen veszi fel, nem törekszik a panaszok kellő megismerésére, az állapot teljes feltárására, csak fizikális leletekre épít, és ezekre messzemenő következtetéseket alapoz, kizárólag elavult vagy vitatható vizsgálati eljárást alkalmaz stb..);

 

j) a szakmai fogalmakat pontatlanul használja (nem megfelelő fogalmakat közöl, és hasonlókat tévesen vagy összekeverve, olykor minden megalapozottság nélkül alkalmazza).

 

Az orvosi felelősségnek az igazságügyi orvostan szakorvosának, az orvosszakértőnek a munkájában, magatartásában is tükröződnie kell. A téves vagy hibás orvosszakértői vélemény súlyos anyagi, erkölcsi kárt jelenthet, alapja lehet annak, hogy esetenként ártatlan embereket sújtsanak, illetőleg a társadalmi érdekek szenvedjenek sérelmet. Az orvosszakértői tévedés vagy hiba tehát társadalmilag akár súlyosabb következménnyel is járhat, mint a gyógyító orvos tévedése vagy hibája, mert egy-egy ember sérelmén, kárán túlmenően össztársadalmi érdeket sérthet, félrevezetheti a bűnüldözésit, vagy nehezíti a vizsgált ügy igazságnak megfelelő felderítését. A minden részletre kiterjedő szakvélemény tehát része a jogbiztonságnak is. Ezért az igazságügyi orvosszakértőnek

 

- a tudomány mindenkori állásának megfelelően ismernie kell saját szakterületét, és a gyakorlatban is korszerű szinten szakértőjének kell lennie a tevékenységnek;

- pontosan ismernie kell azokat a jogszabályokat, amelyek szakértői tevékenységével kapcsolatosak;

- állandóan lépést kell tartania az orvostudomány, különösen az igazságügyi orvostan és az igazságügyi elmekórtan elméleti fejlődésével (ezért is írják elő jogszabályok az igazságügyi orvostan szakorvosai részére is a szervezett szakorvosi továbbképző tanfolyamokon való kötelező részvételt);

- folyamatosan követnie kell a szakértői tevékenység módszertani fejlődését, alkalmazva az orvostudomány korszerű vizsgáló módszereit;

- figyelemmel kell kísérnie, hogy mely új módszerek vagy technikai segédeszközök felhasználásával növelheti a szakvélemények értékét és hatékonyságát;

- a konkrét ügyekben gondosan fel kell tárnia, elemeznie kell azokat a körülményeket, amelyek vizsgálatával és véleményezésével megbízták.

 

Az ügyek sokrétűsége és komplexitása, illetőleg a szükségszerűen alkalmazott vizsgáló módszerek változatossága mellett az orvosszakértőnek a diagnosztikai tevékenység során figyelemmel kell lennie arra, hogy

 

- nem alkalmazhat olyan vizsgáló eljárást, amelyet a jogszabály - elsősorban a Be. és a Pp. - tilt;

- az az eljárás, amelyet használni kíván, mennyire veszélyes; - meddig tart a vizsgált személy tűrési kötelezettsége; - a vizsgáló eljárást hogyan, illetőleg miként hajtja végre.

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 44. §-a, az orvosszakértői tevékenységre is irányadó.

Az igazságügyi orvosszakértői tevékenység korszerű vizsgáló módszerei a bizonyítás lehetőségeit nagymértékben kiszélesítik, és tudományosan megalapozottá teszik. Az intuitív, szubjektív véleményezés helyett egzakt véleményt kell adni a hatóság számára. Minden olyan laboratóriumi eljárássál (vizsgálattál), amellyel a vélemény egzaktabbá tehető, a szákértő a bizonyítást erősíti. A gyakorlat bizonyítja pl., hogy mennyire labilissá válhat egyik-másik boncolási diagnózis, ha a kórisme laboratóriumi vizsgálatokkal nincs alátámasztva. Ennek pedig a törvényesség vallhatja kárát. Ezért minden megállapítást, ha annak lehetősége adott:

- a korszerű szákmai ismereteknek megfelelő eszközökkel, eljárásokkal és módszerekkel kell alátámasztani;

- biztosítani kell az eljárás (módszer) stb.. alkalmazásának kontrolljait;

- ismerni kell az eljárás határait és alkalmazásának korlátait; - a korlátokat a hátóság tudomására kell hozni.

 

VI. AZ IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGE

 

A kifejtettekből következik: elengedhetetlen társadalmi érdek, hogy a szákvélemény mindenben helytálló, megbízható, objektív és tudományos értékű legyen, ha akár egyetlen ügyben is hibás, téves vágy helytelen szákvélemény születik, az - amellett, hogy általában is kétségeket támaszthat az egész szákértői intézménnyel szemben - téves hatósági döntés, téves bírói ítélet forrása lehet. Már csak ebből is következik, hogy a szákértőnek - a módszertani levélben kifejtett szakmai követelményeken és magátártási szabályokon túlmenően - minden tevékenységét felelőssége teljes tudatában kell ellátnia.

 

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 238. §-a (2) bekezdésének á) pontja úgy rendelkezik, hogy a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki mint szakértő hamis szákvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad. Ezek szerint a hamis szakvélemény adása bűncselekmény tényállását valósítja meg. A Btk. 238. §-ánák (6) bekezdése a gondatlanságból elkövetett hamis tanúzást is büntetni rendeli.

A büntetőjogi szabályok köréből megemlítendő, hogy az igazságügyi szákértő hivatalos eljárása körében hivatalos személy. A szakértő a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. 250-254. §) alanya is lehet.

 

Az igazságügyi orvosszakértő az áltála előterjesztett szakvéleményért minden esetben személyes felelősséggel tartozik, ugyancsak ő felelős a közreműködő segédszemélyzet tevékenységéért.

A munkaviszonyban álló igazságügyi orvosszakértői munkaviszonya keretében fegyelmi felelősség is terheli a Munka Törvénykönyve, és mint orvost, az orvosok fegyelmi felelősségéről szóló jogszabályok szerint.

 

Az ellentábor szakértőinek üzenve, ha esetleg nem tudják mi a dolguk!

üdvözlettel: Greiner Tamás

Saját reagálásom, tájékoztatásként, a kórházi beadványra!!

0

 

Ahogy ígértem! Lereagáltam Berbik munkáját. Ez a saját meglátásom, a szakértői

beadvány folyamatban.

A linket másold be !

https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fonedrive.live.com%2Fview.aspx%3Fcid%3D00f370b5edb7c815

%26page%3Dview%26resid%3DF370B5EDB7C815!75773%26parId%3DF370B5EDB7

C815!75772%26authkey%3D!AJ7URtaBo5pBqkk%26app%3DWord&h=1AQEK-pkd

https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fonedrive.live.com%2Fview.aspx%3Fcid%3D00f370b5edb7c

815%26page%3Dview%26resid%3DF370B5EDB7C815!75773%26parId%3DF37

0B5EDB7C815!75772%26authkey%3D!AJ7URtaBo5pBqkk%26app%3DWord&h=

1AQEK-pkd


A gépelt szöveg, az én hozzászólásom, a képként berakott, a kórház által beadott.Jelen írás, nem beadványként, hanem csak tájékoztatásként írtam össze, hogy képben legyenek mindazok, akik követik az üggyel kapcsolatos fejleményeket.


A perben rendelkezésre álló bizonyítékok azon alapszanak, hogy az annak idején az EBF által felkért Szegedi tudományegyetem véleményét, mely minket igazolt, simán félre rakták, és helyette A Veszprémi egyik Önök által felkért szakértői véleményt fogadták el, mely lényeges időpontokat hagyott ki a véleményből, az Önök védelmének érdekében. Bizonyítékokat csak Önök adhattak be, nekem szakértőm a tárgyaláson meg nem szólalhatott, véleményt nem nyilváníthatott. Úgy olvasták  rá a véleményüket, hogy Ő csak nyelhetett, vagy jegyzetelhetett, és később beadványként reagálhatott, amit nagy általánosságban semmibe vettek, hisz Berbik minden szakértőm ellen elfogultságot jelentett be, amit a bíró, Berthold György, mint egy automata fogadott el. 


Berbiknek problémát okoz felfogni, hogy egy javallat nélküli méhűri betapintás után, egy nem elvégzett méhűri öblítés után 4-5 órával jelentkező lázat  úgy feltűntetni, hogy az események előtt kellett volna reagálni. Az előzetes felrakásaimból kiderül, mi a kötelező ilyenkor , akár a vizsgálatokkal, akár a terápiával kapcsolatban. A tankönyvek százszor leírják, hogy szülés után , föleg ezekkel az előzményekkel láz jelentkezik fertőzésre kell gondolni, és mint ilyen kórképnek, meg van a kell szavakkal előírt kötelezően elvégzendő műveletek, melyből a kezelő orvosok semmit, mondom semmi nem tettek meg. Berbik úgy adja elő a semmittevést, mintha az a leglázasabb ténykedésükkel volna azonos. 

Nos valóban egybe mossuk a betapintás, vagy lepényleválasztás akár eszközös, akár manuális elvégzésének módját, mert valóban egy szabály vonatkozik minden betapintásra . 39,9 fokos nullnapos láz nem létezik, csak Berbik fejében, főleg ilyen előzményekkel.  Egy tanköny nem írja le, hogy első napon mért 39,9 fokos láznál, várjon 11,5 órát, és ha sikerült a sír szélére taszítani a gyermekágyast, tegyen úgy, mintha cselekedni kéne. 


Nos Berbik Úr elfelejti, hogy még fénykép is készült, hogy minden tankönyv bent volt a tárgyaláson, és akkor érdekes módon, egyikre sem volt kíváncsi. Olcsó próbálkozás Berbik Úr.   Minden beadványunkban pontos címmel, kiadóval , szerzővel, és a kiadás évével, és a pontos oldalszám megjelölésével adtuk be az anyagainkat.  A bíróság félrevezetése Berbik Úr részéről helyes megfogalmazás, csak nem ebben a ragozási formában!

Berbik Úr helyesen látja a Bíróság gondos munkáját, hisz gondoskodott róla, hogy általunk előterjeszthető bizonyíték ne lehessen a Bíróság előtt, így tulajdonképpen csak az általuk leszervezett, hiányos, és iratellenes szakértői véleményekből lehetett ítéletet mondani. Kár, hogy ezt Berbik úr elfelejti kihangsúlyozni.. 

Berbik Úr elfelejti itt említeni, hogy a kiegészítés tartalmazza a diagnosztikus tévedés megfogalmazását is.  Ez valahogy elkerülte a bíróság, és az ő figyelmét is!  

Berbik még itt is elfelejti említeni, hogy részünkről még egy szakértő nem szólalhatott meg, az ő felsorolása csak a saját szakértőikről szól. Tehát saját maguk között vitatták meg!  Kérdezem én!!  Ha ennyire mindent rendben szabályosan csináltak, miért van szükség ennyi szarháziságra, miért nem képes a krehált papírjaival kiállni a saját szakértőim elé, és a tankönyvek elé, és védi meg gerinces ember módjára a mundér becsületét!!  Megmondom én!!Mert Berbiknek itt sincs becsülete!! 
Berbik itt arról beszél, mikor a szakértőmre a( bíró Berthold György bíró által letiltott ) ráolvasták az saját igazukat, melyekből kihagytak millió részletet, elbagatellizálták a lázat, és az került jegyzőkönyvbe. Mi laikusok megszólalhattunk, a szakértőnk egy mukkot nem szólhatott a tárgyaláson. Na ez a Berbik féle tárgyalási alap. 

Hogy röviden leírjam!!  Szülés után ép lepény volt leírva, vérzés nélkül, erre történt egy betapintás, melyet nem követett a méhűri öblítés. Rá 4-5 órára 39,9 fokos láz jelentkezett, majd ezt a lázat próbálták lenyomni lázcsillapítóval, ami nem sikerült, mert a kontroll hő is 39,5 fok volt . majd 11,5 órára orvosi felügyelet nélkül hagyták. Az előzőleg már felrakottakban megtalálják a méhűri betapintás szabályait, a műtét kockázatait, a lepényvisszamaradás  veszélyeit, a bumm kanalas betapintás veszélyforrásait. Nos Berbiknek ez a helyes terápia. 
Ezt nagyon jól látja Berbik, mert valóban a részükről, még egyetlen olyan szakvéleményt nem olvastam, ami párhuzamba állt volna a tankönyvek anyagával, vagy ne próbálták volna kifáradásos hőnek titulálni, az ismételten 39,9 fokos lázat. Egy tankönyv, még csak hasonlót sem ír le. Majd Berbik tudja a frankót, mert Ő maga a tankönyv, mikor milyen magyarázatra van szükség, olyannal szolgál. 

Többek között Berbik Úr!! Mivel a szakértőnk, nem hogy nem vethették őssze álláspontjukat, de mint említettem, az Ön jóvoltából meg sem szólalhatott, így sajnos valóban nem teljesülhetett a másodfokú bíróság utasítása, melyben előírták a szakértői vélemények ütköztetését. Tudja Berbik úr!!  A ráolvasás nem ütköztetés az én olvasatomban, csak az Önében!

Berbik Úr Dr Fehér István itt valóban jól fogalmaz, csak egy picurnyi részletet hagy ki.A terápia valóban azonos, és az jelen esetben nem más, mint a kötelezően előírt labor vizsgálatok, és az antibiotikum, valamint a vértranszfúziók.   Kár, hogy ezekből semmi nem teljesült, még vagy első láz után 11,5 órával sem. 

Hangsúlyoznám, nincs az a tankönyv, amelyik ilyen előzmények után a 39,9 fokos lázat terápia nélküli elsőnapos láznak hívná! Mivel Önök Berbik Úr!  Semmiféle vizsgálatot nem végeztek a láz okának kiderítésére, pedig erre is van kötelezően előírt előírás kell szavakkal, így nem csodálkozom azon, hogy számukra semmiféle diagnózis nem tudott felállítódni. Őnök nem hogy nem diagnosztizálták, de nem is látták a nejemet a láz után 11,5 órán keresztül, így nem hogy jó diagnózist, de még rosszat is elég nehezen állíthattak volna fel. Olvassa ki a saját dekurzus lapjukból Berbik Úr, hogy miket ténykedtek 2007.06.28.16órától, másnap 03óra 35-ig. Meg kell, hogy állapítsam Berbik Úr, hogy Ön reggel magához kérette a keletkezett egészségügyi papírokat, az Ön megismerése után, számomra ez semmiféle garanciát nem jelent, sőt mondhatnám, hogy a perbeni viselkedése alapján, inkább csak hátrányt jelent az olvasatomban!

Ide sajnos semmi mást nem tudok írni, mint Berbik úr saját maga, és akkori emberei olvassák át, a szülés utáni lázzal kapcsolatos tananyagokat, és annak is illene utána nézniük, hogy a tankönyvek hány fokig nevezik kifáradásos hőnek a keletkezett hőemelkedést, és mit ír az e fölött keletkező lázakról. Akár terápia, akár vizsgálatok témakörében.

Elég szomorú Berbik Úr, ha az önök által leírt események után, még most is azt állítja, hogy az antibiotikummal nem késlekedtek, hisz minden tankönyv arról regél, láz esetén, az antibiotikum terápiát el kell kezdeni.  Ezek szerint Ön az az ember, aki minden tankönyvi tudomány felülírója. Én inkább úgy látom, hogy a nagy arca, nem akarja viselni a vereséget, mindazok után, hogy Ön is tisztában van vele, hogy egy trehány semmit érő munkát végeztek az emberei  Konkrétan Iványi , és Jónás doktorok. 

Itt szeretném megkérdezni Dr Hagymásy dr szakfelügyelő urat, hogy hol olvasta a 16óra 40-kor a 38 fokos lázat??  Ilyet az Önök papírjai nem tartalmaznak. Mi szerint tette 18, és 19 óra közé a 37,7 fokos hőemelkedést, mert ilyen időpontot, sőt semmiféle időpontot az ápolási lap, sem a dekurzus lap nem tartalmaz.  Itt szeretném hozzá tenni Berbik Úr, hogy szülés utáni műtét után mit ír elő a protokoll a fokozott megfigyeléssel kapcsolatban, mire terjed ki, és hány órán keresztül tart???   Az itt említett Papp Zoltán könyvük, valóban beazonosíthatatlan, mert nem derül ki, hogy mi a címe a könyvnek, mikor készült, hányadik kiadás, és melyik kiadó adta ki!!!  Tehát jó lenne, ha úgy hivatkoznának, hogy az ellenőrizhető legyen. Szívesen elolvasnám azt a részt, ahol Papp Zoltán professzor úr azt írja, hogy ilyen előzményekkel 39,9 fokos lázzal nincs teendőjük, csak várakozni kell!!  Tudja Berbik Úr, a kell szó az egyik Önökre kötelezően előírt szabály!!!  Melyet az én olvasatomban , még mindent fel sem sorolva, de már sok helyen megszegtek.

Ezzel az állítással egyetlen kis hiba van, mégpedig annyi, hogy a Szegedi Igazságügyi Orvostani Intézet, fehéren feketén leírta, hogy hol és milyen szabályokat szegtek meg, és ez nem volt alkalmas arra, hogy Önöket felmentsék, ezért kellett találni egy másikat, akik iratellenességgel, események kihagyásával, segítettek abban önöknek, hogy sikerüljön szőnyeg alá söpörni az aljasságukat, és trehányságukat. 

Nagyon sajnálom, kedves Berbik Úr, hogy a tankönyvek másról mesélnek, amit Ön lazán elavultnak titulál . mondjuk 1910-2012-ig, minden szerző marhaságot ír le, mert az igazi frankót jelen esetben Ön tudja, és azok a szakértők, akik erőltetve a 39,9 fokos lázat kifáradásos hőnek szólongatják, vagy akik olyan lázat is képesek felfedezni a kórlapokon, melyek sosem voltak oda írva.  Kérdezném Önt!!  Nincs az a pillanat, amikor képes volna végre saját magától is megundorodni???  Nem sértésnek, csak kérdésnek szántam. Ugyanezt a kérdést tenném fel, két kollegájának, vagy szólíthatnám akkori alkalmazottjának, Jónásnak, és Iványinak.  A láz terápiájára előírás van amiből önök semmit nem teljesítettek abban az időben mikor azt a tankönyvek aktuálisan előírják.

Egy olyan orvos, aki egy lázas beteget minden vizsgálat nélkül, minden tankönyvek által előírt terápiát mellőzve szeretne diagnózis felállítani, elég nehéz munkába kezd!!!  A semmittevés is egy munka!!!

Tankönyvi anyag szintén kedves Berbik úr, hogy a hüvely tele van mindenféle baktériummal, közöttük felelhető a staphilococcus, és streptococcus. Ehhez nem kell fertőzöttnek lennie az eszköznek, elég , ha a hüvelyből felhordja ezeket, a lepényleválás helyére, ahol az erek szabadon vannak, és bizonyíthatóan még cotyledo visszamaradás is igazolható, mely a tankönyvek szerint is igen jó táptalajul szolgál a felvitt baktériumoknak. Az már csak hab a tortán, hogy a kötelezően előírt méhűri öblítést, és vagy antibiotikumos terápiát nem végezték el, mert ezt egyetlen papírjuk nem igazolja.Tankönyvi anyag!! A műtét kockázata, betapintás veszélyei, szepszis okozói?  Fertőzés okozói. Ezeket a dolgokat már mind feltettem a blogba, végig kisérhető.

Szakmai szabályszegésnek ugyan a betapintás nem mondható, de a vele ill. hozzá tartozó méhűri őblítés kihagyása, a cotyledó visszahagyása két vizsgálat után, végzetes hiba. Mert az Ön által ilyen karakánul leírt vizsgálat után, 15 órával cotyledo visszamaradást igazolt a szövettan, sőt az Önök dekurzus lapja is. Senki nem állította, hogy a bumm féle kanállal deciduát, azaz védő réteget távolítottak el, de annak tökéletes lehetőségét biztosították, a javallat nélküli betapintással, hogy a fentebb leírt baktériumokat felhordják, a méh belső felületébe, ahol  nyílt erek várták a bacikat a továbbszállításra. 

A szakértőnek csak javasolni tudom, hogy frissítse a tudását, és olvassa el a szakkönyveket, főleg a lepény visszamaradás,  a méhűri betapintás, és a lepényleválasztás fogalmánál. Minden ide vonatkozó szabály betartásával sem veszélytelen beavatkozás, főleg nem ok, azaz javallat nélkül, a biztonsági aszepszis szabályok nélkülözésével.

A méhűri betapintás, a baktériumok felhordásával hozható erős összefüggésbe, és a fertőzés tovaterjedése, pedig a méhűri öblítés hanyagolásával hozható összefüggésbe. Minden tankönyvi anyag tartalmazza ezeket a tényeket.

Tehát, ha a szülés 11 órakor volt, 11óra 10 perckor történt a méhűri betapintás, a láz ami 39,9 fokos volt 16 órakor mérték,  így nem értem a fenti megállapítást. Hát mi után???  A sorrendet itt írom. Akár hogyan is nézem, nem a lázzal kezdődött, hanem a betapintással, és azt követően 4-5 óra múlva jelentkezett a láz!!  Berbik  Úr!!!

Ezzel kapcsolatban Berbik Úrnak, csak annyit tudok leírni, hogy minden tankönyv, félrebeszélés nélkül leírja, hogy a gyermekágyban jelentkező lázat elsőként mindig a fertőzés tünetének kell tekinteni!!!  Így a fenti pár sor is egy baromság, egy mellébeszélés. Szeretném, Ha mindezt a rengeteg baromságot, amit ide leírt, Tankönyvi tételekkel megpróbálná bebizonyítani, a kell szavakkal, mert azok a szabályok, a bíróság részére. Nem szeretnék gúnyolódásba esni, de valahogy így kellenének szólni a szabályoknak, az Ön értelmezésében. Gyermekágyban méhűri betapintás után, nem kell méhűri öblítést elvégezni. Amennyiben láz lép fel, azzal 40 celsius fokig, nem kell foglalkozni, sem vizsgálatot, sem terápiát nem igényel.  A visszamaradt cotyledo kell a méhbe, és nem hogy veszélyt rejt magába, hanem hasznosan hat a baktériumok ellen!!  Nos ennyi baromságot már ne kelljen lenyelnem .

A dokumentumok vezetésének szabályairól külön tettem fel anyagot, és sehol nem olvastam benne, hogy utólagos bejegyzést kell alkalmazni, vagy ahogy Berbik úr fogalmazott a tárgyaláson, az így életszerű. Örülök, hogy ezek a szakértők, jól olvasnak a sorok között, mert a valós sorokban sajnos nem igen találni sok olyan állapítást, akár a lázzal, akár az időkkel, akár a műtéti leírásokkal, akár a méhűri öblítéssel kapcsolatban, de a kötelezően előírt terápiákkal, vagy vizsgálatokkal kapcsolatban sem. Ha nem is bővebben, de legalább valamit olvashattunk volna!! A leírás pontosan annyi volt mint a ténykedés. Ezért is vezetett tragédiához .

TALÁLTAM HELYET, ENNEK A PÁR SARLATÁNNAK, KONTÁRNAK, ORVOSOK SZÉGYENEINEK!! IVÁNYI, JÓNÁS, BERBIK.! INDOKOK AZ ÍRÁSBAN!!

0

IDEÁLIS NYUGODT HELY AZ ÉRINTETTEKNEK

Esztergom 2016.09.03

 

Greiner Tamás

 

A szabályok felrúgása, és az ok okozati összefüggések felállítása  a kórházi iratokból, logikai és időrendi sorrendben.

 

  1. A lepény vizsgálata címszó alatt tökéletesen leírja, hogy a lepény részeit hogyan kell megvizsgálni, és ha ebben nem bizonyosodtunk meg, mit kell tennünk. Az is egyértelműen le van írva, az általam beadottak között, hogy amennyiben lepénydarab marad vissza, az milyen veszélyeket rejt magában. (tankönyvi anyagok).
  2. Tökéletesen le van írva az is, hogy lepény-visszamaradáskor mit kell tenni.

A dekurzus lap alapján, és a tankönyveket egybevetve, nem kell nagy tudomány hozzá, hogy a leírtak alapján semmiféle indikációja, (oka) nem volt az orvosnak a betapintásra. A betapintás veszélyeire szintén felhívja a tankönyv (mindegyik) a figyelmet, sőt előírja a kell szavakkal, a méhűri öblítést is, melyet szintén nem találni az orvosi lapon. A tankönyvek tökéletesen leírják, hogy mire való a méhűri öblítés, mit, és hogyan akadályoz meg, HA elvégzik, magyarul mi lehet belőle, ha nem végzik

el. Mivel a betapintás műtétnek számít, ezért tankönyvi előírás a fokozott megfigyelés, annak kötelességeivel négy órán keresztül. 11 óra 10 perckor történt a betapintás, melyre szánjunk tíz percet, és 13 órakor helyezték gyermekágyra a feleségem. Ebből az is következik, hogy a kötelezően műtét nélkül előírt 2 órát sem tartották be, nem hogy a fokozott ellenőrzést 4 órán keresztül.

  1. A tankönyvek azt is leírják, ha már betapintottunk, a nyert szövetmintával mit kell          tennünk, és milyen dokumentációval kell kísérni. Nem magyarázat az a vallomás, hogy nem volt nyert kaparék, hiszen a lepény leválása után, az erekből vérzés keletkezik, így ha mást nem tud leadni a vért biztosan, és mint utóbb kiderült cotyledo darab távozott éjjel a méhből, így gondolom az sem a délutáni órákban került oda.  Ebből következik, hogy trehány volt a lepény vizsgálata, a méhűri betapintás is alkalmatlan volt az elégséges értékelésre.
  2. Mindezek   következtében, a betapintás után néhány órával jelentkezett a láz,(39,9) melyet kb száz helyen leír a tankönyv, hogy ha láz jelentkezik, mire kell gondolni, milyen vizsgálatokat kell elvégezni, és milyen terápiát kell alkalmazni. Ezek közül, a kell szavakkal leírt szabályokból egyetlen vizsgálat  nem született, Lázcsillapítóval próbálták elnyomni a lázat, és egy lépést nem tettek a láz okának tisztázására.
  3. Majd az orvosi papírból kiderül, hogy a lázcsillapító beadása után, annak tudatában, hogy az ápolónő kontroll hőként 39,5 celsius fokot regisztrált 11,5 órára magára hagyták a nejemet.Egy középre beszúrt bejegyzés található a dekurzus lapon 17 órai feljegyzéssel, ahol 37,7 celsius fokot ír láznak Dr Jónás némi pulsus méréssel, melyet tanúvallomása alapján akkor mért mikor a nejem délután a folyosón keresztül a mellékhelységbe igyekezett.(Ezt a beírást, a rendőrség által felkért szakértő is utólagos bejegyzésnek minősítette, tehát ez nem történt meg.) Előírás van, a hőmérőzésre, és a pulsus mérésre, milyen körülményeket kell biztosítani, vagy kell megfelelni, hogy a mérések hitelesek legyenek. Egyetlen tankönyv épp a lázcsillapításról nem tesz említést ilyen esetben, minden más egyébről többször is(antibiotikum,vértranszfúzió,méhűri öblítés).  Az idő múlásával a bent hagyott cotyledo, és a betapintáskor felhordott  staphillococcusok, és streptococcusok, tették a dolgukat akadálytalanul, mind addig , még annyira rosszul nem lett a nejem, hogy már elkerülhetetlen volt a ténykedés elmulasztása, csak ekkor már egy teljes szervezetet érintő fertőzés jött létre, melyből már jól kijönni szerencsével sem lehetett.
  4. Ekkor egy újbóli kaparással, a még meg nem sértett hámréteget is felpiszkálták, ha van olyan baktérium, ami még nem talált be, annak egyenes utat biztosítottak. Ez volt másnap éjjel 03óra 35 perckor. Innét a kaparék szabályosan leadva, igazolta is a cotyledo darabot, és a baktérium felhőket.
  5. Majd próbálták műtétre előkészíteni, de olyan rossz állapotban volt a nejem, már ekkor, hogy ez is eltartott még 2,5 órán keresztül, mire a könyvek által is előírt, már előző napra is bőven aktuálissá vált méheltávolításnak neki kezdtek. Az innét nyert szerveket, szövetdarabokat, jól átgondolva, a történteket, 3 napon keresztül tartósítás nélkül félre tették egy-két edénykébe, és három nap után adták le a szövettanra. Erre is megtalálható a szabály a beadványomban.(Az én olvasatomban ez a bizonyítékok szándékos megsemmisítése)  Kinek a kérésére nem került a szövettanra idejében? Melyik alkalmazott merné magától megtenni, hogy ne tegye meg amit mindig meg tesz!!  Vagy utasították, vagy kötelességet szegett.(szabályt)Melyik??
  6. Ebből tökéletesen következik, hogy a nejem életben maradásának a legsekélyebb esélyétől is megfosztották azzal a a passzív ténykedéssel, ami végig követhető az orvosi dekurzus lapon!
  7. Tökéletesen megfelelnek a Btk. 171.es nek, mivel nem egy szabály, hanem a szabályok sorozatos semmibevételével, az ezekből kialakult fejlemények (a tankönyvek leírása szerint is logikai sorban) következtek egymás után.

 

Ezek a valós történések fehéren feketén. Úgy gondolom, ha én mint középfokú végzettségű ember megértettem a folyamat lényegét, nem lehet akadály egy egyetemeket végzett szakember számára ugyanezt folyamataiban megérteni, értelmezni.

AZ ÖSSZES SZABÁLY, AMIT A SARLATÁNOK SEMMIBE VETTEK! IVÁNYI, JÓNÁS, BERBIK

0

https://onedrive.live.com/?authkey=%21APz5RZcrfspRfVg&id=F370B5EDB7C815%2175085&cid=00F370B5EDB7C815

 

A fenti linket be kell másolni!

iratcsatolásunkat

 

az alábbiak szerint terjesztjük elő:

 

 

Korábban már csatoltuk a bíróság részére az általunk hivatkozott szakirodalmat és annak kiegészítéseit, melyet jelen beadványunk mellékleteiben mindenki számára áttekinthetővé tettük, akként, hogy témakörönként – azaz foglalkozási szabályonként – rendszereztük a szakmai szabályok, irányelvek, mely a tájékozódást könnyebbé teszi és a bíróság részére is rávilágít egyértelműen azokra az ellentmondásokra, melyeket a szakvélemény megállapításai közül már eddig is számtalan alkalommal kiemeltünk.

 

A beadványunk alapján egyértelművé kell válnia a bíróság számára is, hogy a beszerzett szakvélemények nem elfogadhatóak, a foglalkozási szabályok megszegésének megállapítása nem mellőzhető.

 

A témakörök alatt találhatóak az egyes szakirodalmi hivatkozások annak érdekében, hogy a bíróság is a korábban csatolt iratokból kikereshesse és az azonosságot megállapíthassa,  azonban a kiemeléssel a lényegi részek olvashatóak, a korábbi anyagban a szövegösszefüggés is követhető.

 

A témakörök illeszkednek azokhoz a foglalkozási szabályokhoz, amelyek megsértésére a pótmagánvádló is hivatkozik és amelyek egyértelműen cáfolják a beszerzett szakvéleményekben foglalt és eddig is vitássá tett megállapításokat és melyek megállapíthatóvá teszik a vádlottak felelősségét és elfogadhatatlanná a szakvéleményt.

 

  • Foglalkozási szabály

–        Egyik álláspont szerint minden, ami jogszabályban, szakmai külső protokollban (vizsgálati és terápiás eljárási és finanszírozási eljárás rendben), módszertani levélben szerepel, függetlenül attól, hogy milyen szintű előírás

–        Másik álláspont és ez az elfogadottabb, jogszabályból, szakmai protokollból (külső, belső), módszertani levélből, szakmai irányelvből, ajánlásból ( Szakmai Kollégium, Társaságok) a szakmai gyakorlatot tartalmazó szakirodalomból, tapasztalati orvoslás következtetéseiből azok a szabályok, amelyek a „kell” követelményén nyugszanak

–        büntetőjogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy amit meg kell tenni azt megtette-e az egészségügyi tevékenységet végző, a szakmai szabályok csak azt tartalmazzak, hogy mit kell tenni.

 

Az Eütv. 129. § (1)-(2) bekezdése szerint a gyógymódválasztás szabadsága csak addig terjedhet, amíg azzal az orvos nem sérti meg a foglalkozása szabályait.


Az orvosi tevékenység során bekövetkező nem kívánatos eredményeket három csoportba sorolhatjuk:

-         a beavatkozással együtt járó kockázatok csoportjához vagy

-         diagnosztikus tévedés csoportjához vagy pedig

-         a foglalkozási szabályszegések csoportjához.

 

Foglalkozási szabályszegés abban az esetben állapítható meg, ha az orvos a tevékenységét nem szabályszerűen (lege artis) végezte. Azaz, orvosi műhibáról van szó akkor, ha a betegség gyógykezelése, a sérülés ellátása vagy műtéti beavatkozás során az orvosi foglalkozással kapcsolatos orvostudományi szabályok szerinti eljárást megsértik.

 

Tekintettel arra, hogy a most összegzett beadványok kapcsán megállapítható, hogy a vádlottak sorozatos kötelezettségszegést követtek el, a több foglalkozási szabályt is megsértettek, melyek együttesen vezettek a halálos eredményhez, így a pótmagánvádló álláspontja szerint nincs helyes szabadságvesztés felfüggesztésének az esetükben.

 

A beadványt  és mellékleteit. a jogi képviselők részére megküldtük

 

Szeged, 2016. augusztus 31 napján

 

 

 

/ Greiner Tamás /                                                                                                                pótmagánvádló

Képviseli:

Néhány lázzal kapcsolatos szabály!!! Forrásmegjelöléssel!!

0

A fenti kritériumoknak megfelelve, gyűjtögettem ki, a kell,

és a javallt Szavakkal jelölt ténykedési irányelveket!!!

Kíváncs leszek, mi kell még???  Ez csak nyolcada a munkának,

de mindent nyílvánvalóan nem teszek fel, mert az érintettek is

olvassák, de gondolom ezekre ellenszabályt nem igen fognak találni,

mert az már nekem is meg lett volna!!!

A láz!!! 
I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981

I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók.

Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet

kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban

igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást

okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.

Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.

Laparotomia


II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve

Medicina kiadó  2012


II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők:

manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény

vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi

vizsgálatnál mindig gondolni kell a

disseminált intravasalis coagulatióra.

(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles

spektrumú antibiotikumkombinációk

részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon

gyorsan tovaterjedhet, hiszen

a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a

baktériumok számára.

Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a

septikus lázmenet.


III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976


III/135oldKözvetlen szülés után a hőmérséklet valamelyest emelkedni

szokott, de nem haladja meg a 38celsius fokot.Az egészséges

gyermekágyas

a továbbiakban láztalan marad, hőmérséklete: 36,5és 37,2 celsius fok

között ingadozik. 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976


III/263old.Közvetlen érintkezés útján  kerülnek a bactériumok  a nem

szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel

fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban

streptococcusok, és staphylococcusok.Súlyos esetben a gyorsan

szaporodó bactériumok bejuthatnak a vérkeringésbe, amit a hőmérséklet

emelkedése hidegrázás jelez. Gyorsan szaporodva elpusztítják a szervezet

életfontos szöveteit, és szerveit, s ennek sújyos működési zavar a

következménye.


III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976


III/265old.A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti

meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik.A beteg nyugtalan,

fejfájásról, rossz közérzetről, szomjúságról panaszkodik. Hidegrázás

után, a  hőmérséklet a 40celsius fokot is elérheti, sőt efölő is emelkedhet.

A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicilinnel, streptomycinnel,

illetve széles skálájú antibiotikumokkal kezeljük.Ma már a gyermekágyi

lázat a legtöbbször antibioticumokkal eredményesen  gyógyíthatjuk.

A legfontosabb feladatunk azonban ma is  a Semmelweis-i tanok

maradéktalan

és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.


IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960


IV/85old.Tünetek a fájdalom és a láz. Meg kell itt emlékeznünk azokról

a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és

amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy

bolyhok maradnak vissza.A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris

polypus kiürül.


IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960


IV/94old.A láz a hőszabályzó központ működészavara következtében jön

létre, amelyet a lobtermékből felszívódó anyagok okoznakA hőemelkedés

elérheti a 39-40celsius fokot, rendesen continua típusú, a nagy ingadozások

vagy hidegrázás RITKÁN jelentkezik, ez rosszabbodás jele. A gyulladás

enyhülésekor a láz még jó ideig megmaradhat, de alacsonyabb 38celsisus

fok körül mozog és csak  lassan megy át subferbrilitásba. A folyamatot akkor

tartjuk megnyugodottnak, ha a hőmérséklet több napon át 37celsius fok

alatt marad. De gyógyulásról csak akkor beszélhetünk, ha vizsgálat,

megmozgatás, havi vérzés ellenére sem emelkedik a hőmérséklet

37celsius fok fölé. A hőmérséklet általában megbízható jele a folyamat

intenzításának, és emiatt pontosan kell azt megfigyelni. Gennyképződést

áttörést rendesen erősebb hőemelkedés előz meg.


V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina

kiadó 1987


V/54old.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt

fertőzések húzódnak meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.

Medicina kiadó 1987


V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális

vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a

placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik

szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig

csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a

fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist

is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a

gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja

meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői

következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat,

amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat

felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak.

A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával

felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell

tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük.

A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval,

esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak

ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a

lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a

gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris

miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása

elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus

szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával

betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt

megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai

tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.


V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.

Medicina kiadó 1987


V/198oldIgen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium

bazális rétegét lehetőleg minél kisebb mértékben károsítsuk.Jódos-vizes

méhűri mosás és a nyakcsatorna kijódozása a betapintás végeztével

ajánlatos.Ha betapintás után láz jelentkezik vagy az addigi lázas állapot

24órán belül nem szűnik meg, antibiotikumot váltunk!!Mérlegeljük a

méh eltávolítását, ha a beteg állapota nem javult vagy ha szepszisre

utaló jeleket észlelünk.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.

Medicina kiadó 1987


V/302oldVizsgálati leletek. A fizikális vizsgálat legalább annyi segítséget

nyújt, mint a laborleletek együttvéve.A magas láz hozzátartozik a

szeptikus sokk klasszikus képéhez!A laboratóriumi vizsgálatnak igen

nagy hasznát vesszük nem csak a diagnosztikában, hanem a terápia

megválasztásában is. A mennyiségi és minőségi vérképet többször is

ellenőrizzük. A vvt-szám, HT és  a Hb rendszerint alacsony a

vérveszteség és a toxikus ártalom miatt.

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978


VI/169old.A gyermekágyas egészségi állapotára a hőmérséklet és

az érverés  viselkedéséből tudunk következtetni. Ebből következik,

hogy nagy figyelemmel kell kísérni a hőmérséklet változásait, mert

a tartós hőemelkedés, vagy láz, gyermekágyi fertőzés tünete.


VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978


VI/316A lepényrész visszamaradásának másik veszedelme a

fertőzés(endometritis myometritis)A szövődmény egyedüli helyes

kezelése a visszamaradt lepényrész eltávolítása műszerrel.

Ha a beteg lázas  és különösen, ha a méh környezetében

tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők- antibiotikus kezelést kezdünk

A méhűrből eltávolított szövetet minden esetben meg kell

szövettanilag vizsgáltatnunk, részint, mert biztos kórismét csak

így állíthatunk fel, részint, hogy esetleg rosszindulatú daganat el

ne kerülje a figyelmünket.


VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978


VI/322oldA septikus kórképre jellemző a hirtelen magas láz,

hidegrázás kíséretében, amely 24órán belül többször a normális

hőmérséklet értékére süllyed.A diagnózist ilyenkor megerősíti a

vörösvértestek nagymértékben fokozott süllyedési sebessége, az

erősen balra tolt qualitativ vékép, a vér bacterológiai vizsgálata, s

a haemolysis következtében csökkenő vörösvértestszám, és

haemoglobin-mennyiség


VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar

orvosi Könyvkiadó társulat                1936

VII/77oldA szülés folyamán fellépő láznál természetesen

elsősorban a szülőcsatorna fertőződéséből eredő lázra kell  gondolnunk,

így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A vizsgáló kéz(orvos, bába)

vagy eszköz által kívülről bevitt baktériumok. (exogen infectio)
A baktériumok bevándorolhatnak a méhizomzatba, a lepény tapadási

helyére, sőt a véráramba is és így általános septicus fertőzés is jöhet

létre.

A méh kiürülése kétségtelenül  igen kedvezően hat a fertőzés további

kimenetelére.

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi

Könyvkiadó társulat                1936

VII/78oldLázas esetekben nem hogy javít, hanem ellenkezőleg, ront

a helyzeten , mert a műtéti beavatkozás traumája (kéz, eszköz

nyomása, húzása, horzsolások, sérülések, stb.) a baktériumokat a

szervezet védelmi gátjának áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe,

a sebzésekkel új fertőzési kapukat nyit meg.A méh kiürülése a fertőzés

tovaterjedésének megelőzése szempontjából, mint említettük,

kétségtelenül fontos tényező

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi

Könyvkiadó társulat                1936


VII/342oldA lepényrész tele van baktériummal s a láztalanságot éppen

az okozza, hogy az anyai szövetek jól elszigetelték a fertőzött gócot.

Éppen ezt a szigetelő lobgátat sértjük meg vagy törjük át a beavatkozással.

Ezért ilyenkor  el kell készülve lennünk, arra hogy ha súlyosabb fertőzés

következne be (hőmérséklet, pulsus, stb ellenőrzése) A méhet esetleg

idejében eltávolítsuk hüvelyi úton. Ha azonban a gyermekágyban

visszamaradt lepényrész mellett láz is lép fel, úgy még sokkal

veszélyesebb annak eltávolítása, mint lázas vetélésnél a méh kiürítése.

Ilyenkor a vérzés ellenére igyekezzünk mindenképpen tünetileg eljárni.3.

Művi eljárás burok, vagy burok rész visszamaradásnál .A kiürült lepény

burkait is meg  kell  vizsgálnunk, hogy nem szakadtak –e azok részben,

vagy egészben  vissza a méhűrbe.A holt szövet a baktériumoknak

jó táptalaj.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/513old                        Vérzések gyermekágybanElőidézésükben

főleg két tényezőnek van szerepe. Az egyik a méh elégtelen gyermekágyi

visszafejlődése, subinvolutioja, a másik a lepényi részek visszamaradása

a méhüregben.
Abból a meggondolásból kiindúlva , hogy a subinvolutio gyakran fertőzés

következménye, kezelésében, különösen ha a gyermekágyasnak

hőemelkedése is van, sikerrel alkalmazunk chemotherapeuticumokat

és antibioticumokat is.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/514oldA lepényrész visszamaradásnak másik veszedelme a

fertőzés. A méhűrben megmaradó lepényi rész kitűnő táptalajul

szolgál az ascendáló vagy haematogen úton  a méhúrbe került

csírok számára, aminek következménye, hogy  a fertőzés jelei

többnyire egy időben jelentkeznek a vérzéses tünetekkel.  Ha  a

fertőzésnek nincsen semmi jele (hőemelkedés)Ezt a beavatkozást

azonnal el is kell végeznünk. Ha a beteg lázas és különösen ,ha  a

méh környezetében a tovaterjedő fertőzés jelei észlelhetők, a méhűri

beavatkozást nem végezzük el azonnal. A vérzés többnyire nem

olyan súlyos, hogy ne engedne időt a fertőzés leküzdésére. Ilyenkor

tehát antibiotikumos kezelést kezdünk és a méh kitakarítását csak

a fertőzés tüneteinek megszűnte után végezzük. A beavatkozás

helyes időpontjának  megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat

……….. is igénybe veszünk.

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően  szoros

összefüggésben van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások

eredményességével. Mind az ideig amíg nem rendelkeztünk a

legújabb  kor hatalmas

gyógyszertechnikai vívmányaival,

nevezetesen chemotherpeuticumokkal és

antibioticumokkal, a gyermegágyi láz

prognózisa igen súlyos volt. Intézeteinkben fertőzés következtében

beállott halállal ma már igen ritkán találkozunk, akkor is inkább

vetélés, mint szülés után és pedig bűnös vetélés után, ahol a

fertőzés rendszerint igen masszív és annak előidézésében

többnyire sokféle baktérium szerepel.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958

VIII/524old
Valahányszor egy-egy gennyes thrombusrészecske kerül a

keringésbe hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel,

amely 24 órán belül sokszor ismét a normális színvonalára süllyed.

Ennek a folyamatnak ismétlődése a minden septicus kórképre

jellemző, intermittáló lázmenet kialakulásához vezet.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958

 

VIII/525old
A gyermekágyi láz kórjóslata magától értetődően szoros összefüggésbe

van a rendelkezésünkre álló kezelési eljárások eredményességével.

Mind ez ideig amíg nem rendelkeztünk a legújabb kor hatalmas

gyógyszertechnikai vívmányaival, nevezetesen a

chemothrapeuticumokkal

és antibioticumokkal, a gyermekágyi láz prognózisa igen súlyos volt.


VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv

Medicina kiadó  2.           átdolgozott kiadás 1958


VIII/526old
Hangsúlyozni szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés

esetén attól függetlenül alkalmazzunk vérátömlesztést, hogy a beteg

vérszegény-e vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a

vérátömlesztés nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja,

hanem egyik leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is.

Az antibioticumok és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásának

köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos klinikai alakjaival ma

már igen ritkán találkozunk. Miután a gyermekágyi láz klinikai

megjelenési alakjainak túlnyomó része enyhe tünetekkel jár,

a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget

kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt

megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen

megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az

antibioticus kezelést.Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibioticum- kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése, mint például a láz, fertőzésre utaló elváltozás a

quantilativ vagy qualitativ vérképben. 

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat

Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv

Semmelweis kiadó  1992.


XIII/201old
A gyermekágyasnak az első napokban orvosi felügyeletre,

szakszerű gondozásra van szüksége. A hőmérséklet az első 12 órában

többnyire magasabb, akár a 37,5celsius fokot is elérheti, amely

általában nem infectio. 
XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat

Részletes Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis

kiadó  1992.

XIII/202old
A hőmérséklet és a pulzus kontrollja. A pulzust naponta kétszer a

hőmérsékletet négyszer ellenrőrizzük.


XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes

Szülészet 2.  Egyetemi         tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIII/209old
Endo/myometritiszA nyálkahártya-gyulladás ráterjedhet az

izomzatra is. A bűzös lochián kívül a méh spontán és nyomásra

jelentkező fájdalma, rossz általános állapot és magas láz jellemzi a

kórképet. Terápia: Célzott antibiotikus kezelést kezdünk és

méhösszehúzókat adunk. Ha a lepényrész-retentiora van gyanúnk

és bő vérzés is van a méhet műszeresen lehetőleg vákuum-apsiratióval

kiürítjük a méhkaparást igyekszünk elkerülni, mert endometrium

károsodást (ashermann-szindrómát) okozhat, és a fertőzés

robbanásszerű tovaterjedéséhez vezethet. Terápia: antibiotikumok,

transzfúziók szükség lehet punktióra a tájog megnyitására esetleg

laparotómiára. Tünetek: Helyi tüneteken kívül magas láz , szapora

könnyen elnyomható pulzus.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar

orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/92old
Védekezés a gyermekágyi sebfertőzés ellen

(asepsis-antisepsis)
Leírásomból, mely a gyermekágyi sebfertőzés eredésére nézve

megállapítja a hüvely és a szeméremtest baktériumainak klinikai

jelentőségét, kitűnik, hogy a védekezés súlypontját a baktériumok

kívülről való bevitelének megakadályozására kell helyeznünk. a.

Védekezés az ellen, hogy a terhes vajúdó gyermekágyas méhbe

kívülről baktériumok vitessenek be. Általános irányelvek. Legnagyobb

veszély fenyegeti a szülőnőt és a gyermekágyast a nemző szerveknek

az orvos, bába és a szülésnél segédkező személyzet kezével újaival

való érintkezés útján történő fertőző csírák átvitele által. Ha a szülé

s alatt szükségessé válik a hüvelyi vizsgálat elkerülhetetlen úgy a

szülőnőt a nemzőszervek mindenegyes érintésével a gyermekágyi

sebfertőzés okozóinak átvitele fenyegeti. 

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet

Magyar orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/213old
Az olyan láz, amely kétségtelenül már az orvos megérkezése előtt is

fenn állott, felmenti az orvost a később kifejlődő gyermekágyi láz

felelőssége alól.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar

orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/243old
A helyesen vezetett normális lefolyású lepényi szak tehát

hozzátartozik a gyermekágyi láz prophylakszisához. A lepények

és a burkoknak a megszemlélése a vizsgálatban gyakorlatilag az

a lényeges, hogy megállapítsuk, vajon visszamaradtak-e

lepényszövet-vagy burokrészletek. Különös gonddal kell a

lepénynek egész környékét végigkutatni mivel éppen a széleken

szakadhatnak le részletek, különösen, ha a lepény kilökődése nem

következik be spontán.

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar

orvosi könyvkiadó.       társulat könyvtára 1930

XV/244old
Minden hiány és minden melléklepényre utaló gyanú határozott

javallatot képez arra, hogy kézzel betapintsunk a méhbe és a

visszamaradott lepényrészt eltávolítsuk. Ennek meg kell történnie,

különben előbb vagy utóbb nagy többé jóvá nem tehető szerencsétlenség

következik be. Anatómiailag és ennek alapján klinikailag is nagy

különbség van a visszamaradt lepényrészek és a visszamaradt burok

részletek között. Az előbbiek szerves összefüggésben maradnak a méh

falával, ahonnan tovább tápláltatnak és igen súlyos gyermekágyi

vérzések, valamint igen súlyos gyermekágyi fertőzések okozói

lehetnek.
XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest

Franklin –társulat 1910

XVI/628old

A gyermekágyi láz sebláz és bakteriumoknak az egyetlen nő nemiszervein

sem hiányzó sebekre, a szülés után gyakorolt ártalmas behatásából ered.

A méhbeli sebek azok melyekből a legtöbb gyermekágyi fertőzés kiindul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/630old

Abban a mértékben, melyben a rothadási csírok szaporodnak s növekedik

a képződött rothadási anyagok tömege, emelkedik a láz. Ilyenkor a

visszatartott és eredetileg rothadásnak indult lepényrészlet és

hasonlók eltávolítása nem segít azonnal. A gyógyulás és a láz

teljes megszűnése csak akkor keletkezik be, ha az endometrium

megtisztul. 

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat

1910

XVI/633old
Az élénk anyagforgalom mellett, mely a peteűr és a méh között

fennáll, nem sokáig várat magára a képződött mérges

baktérium-termékek felszívódása és ez a testhőmérsék

emelkedésében nyilvánul.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –

társulat 1910

XVI/656old

A tapasztalat arra tanít, hogy az ilyen diagnózisokkal nem lehetünk

elég óvatosak és sokkal inkább eltaláljuk az igazat, ha a lázat kétes

esetekben a gyermekágyi sebekkel hozzuk összefüggésbe. Hogy

seblázzal

van dolgunk, csak a gyermekágyi sebek pontos vizsgálata derítheti fel.
XVI.

Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVI/662old


A gyermekágyi láz gyógykezelésének a betegség kezdetén mindig arra

kell irányulnia, hogy a fertőzés folyamatát csírájában elfojtsa, azaz a

baktériumokat a testbe való behatolás kapuján desinficiáló szerekkel

elpusztítsa vagy gyengítse és így a gyermekágyi sebek aseptikus

állapotát

lehető hamar helyreállítsa. Ha sikerül a méhet kellő módon kitakarítani,

azaz megtisztítani a visszamaradt, bomlásra hajlamos részektől, akkor

ezzel elvontuk a rothadási csíroktól a további szaporodásra szükséges

közeget és az űrnek ezt követő alapos desinficiálása megállíthatja vagy

legalábbis lényegesen korlátozhatja a rothadásos folyamatot. Gyakran a

seb fertőzése után már néhány órával elkéstünk a desinficiáló

törekvéseinkkel. Ha az infectio után 15 perccel, vagy fél órával

később történik a csírok ezen rövid idő alatt már behatoltak a

vérpályába és ezzel a testben mindenfelé szétszóródtak.

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest

Franklin –társulat 1910

XVI/663oldMindazonáltal, tekintettel a gyermekágyas méh falának

rendkívüli puhaságára, a legnagyobb óvatosság ajánlatos és túlságos

sok kaparás már azért sem tanácsos, mert megnyithatnók a lepényi

vivőeres öblöt és inficiálhatnók. Ezután a méhűr alapos öblítése

végzendő.Rothadási láz eseteinek legnagyobb részében elégséges a

méhűr egyszeri alapos kitakarítása és kimosása, hogy megindítsuk a

gyógyulást. Septiku azaz streptococcusokkal fertőzött s crouposus

lepedékkel bevont sebek másféle kezelést kívánnak. Kerülendő

mindenféle mechanikai izgatás curette-tel való kaparás. 

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve

2. átdolgozott kiadás  Semmelweis XVII/543old

Gyermekágyi láz alatt baktérium okozta olyan gyulladásos betegségeket

értünk, melyek a szülés alatti eseményekre vezethetők vissza.

A baktériumok az esetek nagy részében a külvilágból kerülnek a

szervezetbe: Az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat,

a be nem tartott higénés szabályok. A méhűrben visszamaradt szövetek

mind növelik az infectio esélyét. A kevert fertőzés, általában

staphilococcus aureus, streptococcus faecalis. Minden szülészeti műtét,

valamint méhűri beavatkozás, mint pl. a manuális le-     544.oldal

-pényleválasztás, méhűri betapintás növeli az infectiók kialakulásának

esélyét. A méhűrben maradt lepényrész jó táptalajul szolgál a

kórokozóknak.

Tünetek: rossz közérzet, láz és gyulladásra jellemző laboratóriumi leletek.

Acut, illetve subacut fázisban széles spektrumu antibioticum-kezelés

védelmében laparatómi végzendő.


XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959

Egészségügyi szakiskolák jegyzete

XVIII/61old
Gyermekágy alatt a szervezetben még a következő elváltozásokat

figyelhetjük meg: A hőmérséklet általában nem emelkedik

37,2-37,5fok

fölé, csupán közvetlenül a szülés után, a fokozott izommunka

következtében, éri el néha a 38.fokot. Ennek komolyabb jelenősége

nincs. A gyermekágy alatti magasabb hőmérséklet vagy tartós

hőemelkedés

fertőzés jele. 

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959

Egészségügyi szakiskolák jegyzete        XVIII/117old

Gyermekágyi láz

A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű

lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük. Legtöbbször

gennykeltők okozzák visszamaradt lepényrészekben vagy burkokban

lepedékes gátsebeken nagy mennyiségben tenyésznek. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

IXX/606old
Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó

része enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb

jeleinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem

dönthetjük

el, hogy az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül

milyen megbetegedés fejlődnék ki, idejekorán meg kell kezdenünk az

antibiotikumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibiotikum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése mint pl. láz a szülés vagy vetélés alatt bármilyen

fertőzésre utaló elváltozás a vérképben. 

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

IXX/597old
Méhnyálkahártya és a méhizomzat gyulladása
A méhnyálkahártyájának és izomzatának gyulladása egymástól

független kórkép alakjában soha nem jelentkezik ill. ha az egyik

szervrészlet gyulladása van is a kórkép előterében mindig megtalálhatók

a másik lobos elváltozásai is. A fertőző csírok a méhbe ascensio útján

vagy metastaticus (haematogen vagy lymphogen ) úton kerülnek.

Az ismert tényezők egymásra való hatásától függ, hogy a csírok a

méhben talált elhalt szövetrészekben tenyésznek-e, vagypedig

beatolnak-e

az élő szövetekbe is. Klinikai tünetei hőemelkedés, szapora pulsus.


IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan

kiadás

Medicina könyvkiadó Budapest 1966       IXX/606old

Miután a gyermekágyi láz klinikai megjelenési alakjainak túlnyomó része

enyhe tünetekkel jár, a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is

nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ha pedig nem dönthetjük, hogy az

észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen

megbetegedés fejlődnék ki, ideje korán meg kell kezdenünk az

antibioticumos kezelést. Nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibioticum-kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése, mint például láz. Stb. 

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/153old


A láz formái
1. A 37-38celsius fok közötti hőmérséklet a hőemelkedés 2.

Ha a hőemelkedés tartós, ez a hőemelkedéses állapot 38-39 celsius

fok közötti hőmérséklet a láz.3. 39-40 celsius fok között magas láz4.

40 celsius fok felett nagyon magas láz.
A láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ-bacteriális

fertőzés vagy egyébb izgatás hatására.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/157old

A pulsus és a lázgörbe kereszteződése mindig életveszélyes állapot

változásra figyelmeztet, és ezért ezt az ápolónő azonnal köteles

jelenteni.

A hőmérőzés ideje. Reggel 7 és 8, délután 16 és 17 óra között

hőmérőzünk.

A lázas betegeket naponta legalább 4-szer-158old orvosi rendeletre

különböző vizsgálatok és megbetegedések miatt 2 óránkét, esetleg

óránként is hőmérőzünk.

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/162old

Pulsus-számolás.

Első feltétele, hogy a beteg nyugalomban, fekvő vagy ülő helyzetben

legyen.Lásd Jónás vallomása 2008 szeptember 19. tanúvallomás. 
XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet
XXI/186old

Milyen tüneteket jelentsen azonnal az ápolónő?
16. A hőmérséklet hirtelen emelkedése20. Hányás
XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994.

XXII./157old

2.21.3.2.Endometritis : Tünetek: Elhúzódó véres folyás, a megelőző

szülés, vetélés vagy méhűri beavatkozás. Láz, hőemelkedés, emelkedett

fehérvérsejt szám kíséri. Kezelés: Antibiotikum, szükség esetén a

méhűreg kiürítése. 2.21.3.3.A méhizomzat gyulladása ( myometritis )

: Tünetek:

Láz . A diagnózis a kórelőzmény és a fizikális lelet, laboratóriumi leletek

( fehérvérsejtszám, süllyedés ) alapján lehetséges kezelés.

Széles spektrumú

antibioticum, méhösszehúzók adása, súlyosabb esetben a méh

eltávolítása jön szóba. 


XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je

Medicina 1976.

XXIV./28old
Gondosan megvizsgáljuk a lepényt és a burkokat. A legkisebb hiány

esetén vagy olyan töredezettségnél, ahol nem lehetünk biztosak a

lepény hiánytalanságában, méhűri betapintást végzünk. Elmaradása

cotyledo-retentio esetén súlyós gyermekágyi lázas állapotot idéz elő,

amely erélyes antibioticus terápiára is csak akkor gyógyul, ha a

szeptikus

állapotban lévő gyermekágyasnál műszeres méhűri betapintást végzünk,

és currettage-kanállal távolítjuk el a bennmaradt bomló lepényi részeket.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976

.XXIV./47old
A lázas gyermekágyas vizsgálata és kezelése.
Az ügyeletes orvos esti vizitjénél is minden gyermekágyasnak

tapintsa

meg a pulsusát, nézze meg a fundus helyzetét és tekintse meg a

gát sebét.

Ha pedig a lázas a gyermekágyas, alapos, minden eshetőségre kiterjedő

vizsgálatot kell végeznie. Ha az eddigiekben nem találta a láz okát, segíthet

a hüvelyi feltárás a megfelelő esetben putrid folyást vagy a

méhszájban

mutatkozó lepényrész stb. észlelhető. Egyéb esetek-folyt.48old-ben

hatásos antibiotikus kezelés, minden esetben méhösszehúzók

adásával:

a terápiát könnyebb esetekben a vérkép eredményétől függően, ha

súlyosabb septikus esetről van szó a vérkép értékeitől függetlenül is

transzfúziókkal kell kiegészíteni.

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati

sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a

szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály

egyetemi tanárXXVII/46old

Nyilvánvalóan e tanfolyam egyéb helyein is foglalkoznak ezzel az

életveszélyes állapottal, így a shock diagnosztikáját az alábbiakban

foglaljuk össze. Paraméterek: Tensio, Pulsus, Légzés, Bőrszíne,

Hőmérséklete, Vénák teltségi állapota.. 



IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második

javított

kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

IXXX./15old
Mikor adjunk antibiotikumot? 
Antibiotikum adása indokolt:1. Bizonyított vagy a klinikai kép alapján

feltételezhető fertőzés kezelésére ( célzott, ill. kezdő terápia )2.

Fenyegető fertőzés kivédésére ( profilaxis).
Kezdő terápia akkor szükséges ,ha a beteg tünetei alapján bizonyosak

vagyunk abban, hogy bakteriális fertőzés áll fenn, és a súlyos állapot

nem engedi meg, hogy az időigényes bakteriológiai vizsgálatok

eredményét

megvárjuk. Ilyen helyzetekben vagyunk súlyos helyi fertőzésekkor: pl.

Septikus beteg esetén és beteg lázas állapotában. Profilaktikus

antibiotikum-adás akkor indokolt ha veszélyeztetett beteget ismert

kórokozó ellen hatékony szerrel kell védenünk.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti

alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./115old
A gyermekágyi láz kórjóslatában és kezelésében fordulatot jelentett a

chemotherapia, majd az antibioticum- kezelés bevezetése. Az

antibioticum előtti kórszakban a szülési halálozás legnagyobb részét

a gyermekágyi fertőzéssel kapcsolatos septikus halálesetek alkották.

Ezzel szemben ma-Magyaroszágon épp úgy mint általában a

kultúrállamokban- a szülési eseményekkel kapcsolatos anyai halálozás

arányszáma között legkisebb jelentőségű a gyermekágyi fertőzés

következtében létrejött halálozás.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti

alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXI./116old
Az antibioticumok helyes alkalmazásának elveit Zoltán a

következőképpen foglalja össze: Miután a gyermekágyi láz klinikai

megjelenési alakjai túlnyomó részben enyhe tünetekkel kezdődnek,

a gyermekágyban a fertőzés legkisebb jeleinek is nagy jelentőséget

kell tulajdonítani. Az a kérdés ugyanis, hogy a klinikailag enyhe

megbetegedés marad-e ebben az enyhe alakjában, vagy az csak

bevezetője, kiinduló pontja lesz a gyermekágyi láz valamely

súlyosabb megjelenési alakjának: a legtöbb esetben nem dönthető

el megnyugtató biztonsággal. Ha pedig nem dönthetjük el, hogy

az észlelt megbetegedésből megfelelő gyógykezelés nélkül milyen

megbetegedés fejlődnék ki, akkor indokolt ideje korán megkezdeni

az antibioticum-kezelést. /117old/
Nyilvánvalóan még indokoltabbá tesz az antibiticum-kezelés azonnali

bevezetését a súlyosabb tünetek jelentkezése: pl.1. Láz2. Fertőzésre

utaló elváltozás a minőségi vérképben

XXXIII. Scipiades Elemér Dr. Szülészeti előadásai II. Gyakorlati rész

Budapest 1922 Franklin társulat Magyar Irod. Intézet és Könynyomda

kiadása

XXXIII./284old
A rendes gyermekágy láztalan lefolyású ami alatt azt értjük, hogy a

hőmérsék a 38celsius fokot soha nem éri el.


XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar

Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936

XXXIV./77old
Nem genitalis fertőzésből eredő 38fokig is felmenő átmeneti hőemelkedés

oka lehet maga a szüléssel járó fokozott izommunka is

(szülési hyperthermia). A szülés folyamán fellépő láznál természetesen

első sorban a szülő csatorna fertőződéséből eredő lázra kell gondolnunk.

Így legtöbbször nem is fogunk csalódni. A baktériumok bevándorolhatnak

a méhizomzatba a lepény tapadási helyére, sőt a véráramba is és így

általános septicus fertőzés is jöhet létre. A méh kiürülése kétségtelenül

igen kedvezően hat a fertőzés további kimenetelére. /78old/  A műtéti

beavatkozás traumája a baktériumokat a szervezet védelmi gátjának

áttörésével bepréseli a mélyebb szövetekbe, és a sebzésekkel új fertőzési

kapukat nyit meg, a szövetek nyomkodás, zúzása azok fertőzés elleni

ellenállását csökkenti. A beavatkozásunkkal tehát többet árthatunk

mint amennyit használ a méh ezáltal előidézett kiürülése.


XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan

Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938

.XXXV./205old
Tünetek
Méhnyálkahártya gyulladás tünetek és kórjelzés: Nem túl magas

hőemelkedés, általános rosszullét alhasi fájdalmak néha görcsös

fájdalmak kíséretében lép fel. 

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan

Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXV./208old

Lázas esetekben minden méhűri beavatkozástól, ezek közül is

leginkább a méhkaparástól tartózkodunk. A lázas állapotban

végzett minden méhűri beavatkozás a fertőzés tovaterjedését,

súlyosabb fertőzés esetén pedig hashártya gyulladást, sőt sepsist

is okozhat.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó

Budapest 1971

XXXVI./241old
A gyermekágyas ápolása
A gyermekágyban igen fontos a hőmérséklet és érverés

viselkedésének állandó ellenőrzése.


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó

Budapest 1971

XXXVI./598old

A függelékek gyulladását megfelelő oldalon érzett fájdalom,

tapintásra fokozódó érzékenység, magas láz ennek megfelelő

szapora érverés, fehérvérsejt szám-szaporulat és a vörösvérsejtek

süllyedésének fokozódása kíséri.


XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó

Budapest 1971

XXXVI./604old

Valahányszor egy-egy gennyes thrombus részecske kerül a

keringésbe, hidegrázás kíséretében hirtelen magas láz lép fel, amely

24 órán belül sokszor ismét a normális hőmérséklet színvonalára

süllyed.

Ennek a folyamatnak ismétlődése következtében alakul ki a minden

septikus kórképre jellemző intermittáló lázmenet.       /605/ A

megelőzésre Semmelwis tanította a szülészeket és ezeknek a

tanításoknak köszönhetjük a gyermekágyi láz halálozásában

Semmelwis működése után beállott hatalmas javulást. A

Megelőzés vagyis az a követelmény, hogy a fertőzés elkerülésére

a terhességben, szülés alatt és a gyermekágyban minden

lehetőséget

meg kell teremteni, ma is legelsőbb rendű kötelessége a szülés

vezetésével foglalkozó szakembernek. E helyen is hangsúlyozni

szeretnők, hogy gyermekágyi lázas megbetegedés esetében attól

függetlenül alkalmazunk vérátömlesztést, hogy a beteg

vérszegény-e

vagy sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy a vérátömlesztés

nem csak a vérpótlás legeredményesebb módja hanem egyik

leghathatósabb fegyverünk a fertőzés leküzdésében is.

Az antibioticumok, chemotherapeutikumok és a vérátömlesztés

kiterjedt alkalmazásának köszönhető, hogy a gyermekágyi láz súlyos

klinikai alakjaival ma már igen ritkán találkozunk. 

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan

kiadás

az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest

1971XXXVI./606old

Ha pedig nem dönthetjük el, hogy az észlelt megbetegedésből

megfelelő gyógykezelés nélkül, milyen megbetegedés fejlődnék ki,

idejekorán meg kell kezdenünk az antibioticumos kezelést. Gyakorlatilag

ez annyit jelent, hogy gyermekágyban, ha a gyermekágyast kirázza a

hideg vagy hidegrázás nélkül 38celsius fokon felüli hőemelkedése van

a szülés napját nem számítva 24 órán túl, vagy több napon

keresztül subfebrilitása van, vagy hőemelkedés nélkül észlelünk

nála a normálisnál szaporább pulsust, be kell vezetnünk az antibioticum

kezelést. Az említett tünetek a gyermekágyi fertőzés enyhe alakjaira,

kezdeti formáira jellemzők nyilvánvalóan még indokoltabbá teszi az

antibioticum kezelés azonnali bevezetését súlyosabb tünetek

jelentkezése mint pl. a láz. Bármilyen fertőzésre utaló elváltozás quantitativ

vagy qualitativ vérképben.   /607/
Az antibioticum kezelés alapvető szabálya, hogy a kezelést mindaddig

nem szabad befejezni, amíg a beteg klinikailag legalább 48óráig nem

teljesen tünetmentes, ill. amíg a laboratóriumi vizsgálatok is nem

mutatják a lényeges javulás képét. Ha az elmondottak értelmében

járunk el, az estek túlnyomó többségében el tudjuk érni, hogy a

gyermekágyi fertőzés nem lépi túl az enyhe lázas megbetegedés

határait és igen ritkán fogunk találkozni a gyermekágyi láz olyan

súlyosabb klinikai alakjaival minta függelék gyulladás vagy az

általános vérmérgezés. Ha a gyermekágyi láz valamelyik kialakult

klinikai képével kerülünk szembe, az általános-antibioticumok,

vérátömlesztés-kezelésen kívül, természetesen, egyéb gyógymódokat

is kell alkalmaznunk.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./24old
A láz előnyösen befolyásolta a bakteriális infectiók kimenetelét.

/25old/
A láz a szervezet védekezésének egyik fontos láncszeme. Az enyhe és a

közepesen súlyos infectióban ma már igazoltnak tekinthető a láz és az

EP-ek pozitív szerepe. A láz az esetek döntő többségében segíti

az állati és emberi szervezetet a kórokozók elleni kűzdelemben.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./32old

A láz maga rendszerint ártalmatlan, a legtöbb beteg enyhe

kellemetlenségként éli meg: még magas láz (39-41celsius fok) is csak

hosszabb fennállás esetén jelenthet veszélyt. Ezzel szemben a láz

csillapítása bizonyos emberi fertőzésekben kifejezetten hátrányosnak

mutatkozott. A lázas állapotnak bizonyos emberi és állati

immunreakciók fokozását mutatják. A láz emelheti mind az

antibiotikumok aktivitását (ld.ürítés), mind a szérium baktericit

hatását. Láz mellett az alacsony szérum-vasszint jobban gátolja a

baktériumot, mint normál testhőmérséklet. Több adat szól amellett,

hogy a láz hasznos. A láz csökkentése megfoszt bennünket a betegség

fontos jellemzőjétől, indikátorától: Emiatt tévesen ítélhetjük meg a

beteg állapotát: Nem tudjuk, hogy csak a tünet szűnt meg vagy

valóban javulás lépett fel. /33old/  Ha tehát a láz csillapítása indokolt,

akkor ajánlatos az oki terápia mellett antipyreticumot folyamatosan

adni 24-48órán át és utána kihagyni.


XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./34old
Mint minden más orvosi beavatkozás, a láz kezelése is alapos

megfontolás eredménye legyen, soha ne automatikus, rutineljárás. 

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./39old
Lázas betegek anamnézise, a lázas állapot értékelése, laboratóriumi

diagnózisa
Anamnézis további fontos kérdései: Volt-e a közelmúltban

kórházban, átesett-e orvosi beavatkozáson, kórházi fertőzés, ill.

bacteriaemia lehetősége.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./53old
Alapvizsgálatok lázas betegekben

Első napok szűrő jellegű vizsgálatai kórházban: 1. Anamnézis,

fizikális vizsgálat, teljes vérkép, sűllyedés, vérkémiai vizsgálatok,

vizelet vizsgálat, vérkimutatás székletben, mellkas rtg. , hemokultúra,

vizelet tenyésztés, urulógiai vizsgálat, nőgyógyászati vizsgálat,

antinukleáris faktor, rheuma faktor, fiatalnál-EBV-CMV-szerológia.
Kiegészítő vizsgálatok kórházban CRP,tumormarkerek,tuberculin

bőrteszt,

hasi ultrahang, ha pozitív a ct. Intravaginális- rectalis uh. Gépészeti

vizsgálat, melléküreg, szemészeti vizsgálat, köpet-TBC.-tenyésztés,

citológia-, nyirokcsomó, pajcsmirigy kardiológiai ultrahang,

írrigó-colonoscópia, sternum punció- tenyésztés, Ziehl-Nielsen-Festés,

citológia-:Bármely felületen lévő elváltozásból.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXVIII./205old                                Szülészeti lázas állapotok
Az infectio lehet oka a vetélésnek az ascendáló fertőzés

következtében

kialakuló chorioamnionitis által kiváltott méhkontractiók útján.

Előfordulhat, hogy a műtéti beavatkozás során virulens patogének

kerülnek az alsó genitális traktus felől a méhűrbe, emellett

visszamaradó nekrotikus lepényszövet továbbá sérülések

képezhetik a

fertőzés forrását./206old/Fakultatív és anaerob baktériumok

revalenciája panaszmentes nők hüvelyváladékában. Staphylococcus

aureus 5-15% Staphylococcus epidermidis 30-50%Streptococcus

A,B 20-30%A folyamat kezdetben csak a méhűrre lokalizálódik, a

kezelés késlekedése miatt azonban ráterjedhet a myometriumra és a

függelékekre is, sőt peritonitis, sepsis és septikus shock is kialakulhat.

Enyhe esetekben jellemző tünetek a láz, az alhasi görcsös fájdalom

és a hüvelyi eredetű vérzés. Kiegészítő diagnosztikus eljárások:

ultrahang-, ill. röntgen vizsgálat a méhűri residuum, ill. a szabad

hasűri levegő kimutatására, aerob-és anaerob- tenyésztés a

méhűri válladékból és vizeletből, továbbá komplett vérkép és elektrolit

vizsgálatok.

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./208old
Szülészeti lázas állapotok

A gyermekágyi láz leggyakoribb oka a szülést követően kialakuló

endometritis, endomyometritis. A prediszponáló tényezők közül az

idő előtti burokrepedés, az elhúzódó szülés, és gyakori vaginális

vizsgálat, a műtétes szülés befejezések a legfontosabbak. A

kórkép első jele a láz. /209old/
A diagnosztikában segítségünkre lehet laboratóriumi vizsgálatok

(leukocytosis, gyorsult vérsüllyedés), valamint a baktieriológia

vizsgálatok (méhűri váladék, ill. hemokultúra). Tekintettel az

infectio polimikrobiális, kevert jellegére, az empirikuson elindított

antibiotikus terápiát úgy kell megválasztani, hogy az lefedje a

szóba jöhető anaerob és aerob baktériumokat.



XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer

Hungarica kiadó KFT. 1998.XXXVIII./211old

Ascendáló fertőzés útján a felső genitális traktusba kerülve viszont

súlyos kismedencei gyulladást eredményezhetnek, amelynek a láz az

egyik vezető tünete.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák

jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./117old/
A gyermekágyi láz
A nemiszerveknek szülés vagy vetélés után fellépő fertőzéses eredetű

lázas megbetegedését gyermekágyi láznak nevezzük e megbetegedést

baktériumok, legtöbbször gennykeltők okozzák, melyek bűzös

magzatvízben, visszamaradt lepényi részekben vagy burkokban,

lepedékes gát sebeken nagy mennyiségben tenyésznek.

Méhnyálkahártya

gyulladás esetén a baktériumok a méh belfelületén okoznak

gyulladásos folyamatot. Tünetei: Bűzös folyás, láz.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi

szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./118old/
A gyermekágyi láz annál eredményesebben gyógyítható, minél

korábban kerül a beteg orvosi kezelésbe. Már az első tünetek

jelentkezésekor hívjunk orvost. A gyermekágyi lázas betegségek

túlnyomó többsége ma már eredményesen gyógyítható.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi

szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XL./141old/
Ha a fertőzés a méhkörül elhelyezkedő kötőszövetbe hatol, úgy

parametritisről beszélünk. A duzzanat felszívódhat vagy elgennyedhet.

Rendszerint vetélés szülés vagy méhűri beavatkozás után lép fel.

Tünetei: A betegség lázzal, hidegrázással, nagy alhasi fájdalmakkal

kezdődik.

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászatEgészségügyi szakiskolák

jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958. XL./142old/

A méhfüggelék gyulladásának tünetei:
1. Fájdalom2. Láz3. Folyás 4. Vérzési zavarok
2. A láz a szervezet védekezése a kórokozókkal szemben, ugyanakkor

azonban kimeríti a beteget is. A heveny szagban 39-40fokot is eléri

és rendszerint csak lassan csökkenve megy át a félheveny szakra

jellemző hőemelkedésekbe. A heveny szakot a magas láz szapora

érverés fájdalom jellemzi. A laboratóriumi vizsgálatkor a vörös

vértestek süllyedési sebességének fokozódása, valamint a

fehérvérsejtek számának emelkedése észlelhető.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.

XLII./84old/

Lázas állapot, fokozott fehérvérsejt szám, ill. a vörös vérsejtek

fokozott süllyedési sebessége az antibiotikus kezelést is indokolhatja.

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az

antibiotikus kezelést megelőzésképpen is alkalmazzuk.
XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.XLII./117old/
A hevenyszak legfőbb tünete a láz és a fájdalom.
XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.XLII./142old/
A hevenyszak tünetei között a heves fájdalom van kórkép előterében.

A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a vörösvérsejtek

süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó

Budapest 1978.XLIII./84old/

A heveny méhnyálkahártya-gyulladás felismerése a kórelőzmény

(pl. vetélés, műszeres beavatkozás) adatai és az előbbiekben leírt

klinikai tünetek alapján viszonylag egyszerű.A lázas állapot, fokozott

fehérvérsejt szám, ill. a vörösvérsejtek fokozott süllyedési sebessége az

antibiotikomus kezelést is indokolhatja. A heveny

méhnyálkahártya-gyulladás lázzal kísért eseteiben tehát az antibiotikus

kezelést megelőzés képpen is alkalmazzuk. 

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános

orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó

Budapest 1978.

XLIII./142old/
A heveny szak tünetei között a heves fájdalom és a magas láz van a

kórkép előterében. A subjectiv tüneteket a fehérvérsejt szám és a

vörösvérsejtek süllyedési sebességének növekedése kíséri. 

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLIV./518old/
Toxicus shock syndroma kialakulhat szülés vagy műtétet követő

időszakban. Klinikum és terápia a toxicus shock syndroma jellemzője a

hirtelen kezdődő magas láz.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLIV./1006old/
Streptococcus fertőzések diagnózis legfőbb pontjai. Hirtelen kezdődő láz,

rossz közérzet. Klinikai tünetek: a streptococcus jellemzője a hirtelen

kezdődő láz. 

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó

Budapest 1967.

XLV./61old/
A gennykeltők a felszínes sérüléseken át a szövetek mélyébe kerülnek,

s ott a vér- és nyirokerek útján terjednek tova. Sérülésre bőven nyílik

alkalom szülésnél, orvosi beavatkozások alkalmával. Csak ha a szervezeti

védekezés nem képes legyőzni a behatoló csírokat, akkor lesz úrrá a

fertőzés és előttünk áll a sepsis, a-pyaemia képe./67old/
A méhnyálkahártya gyulladása lehet bakteriális eredetű, amikor is a

fertőzés legtöbbször ascendáló módon terjed fel. Elősegíti ezt szülés,

gyermekágy, mert ilyenkor a nyakcsatorna természetes védelmi

berendezése csökken. Gyulladást okozhatnak a nyakcsatornán át

felvezetett eszközök. A tünetek láz, fájdalom, folyás. A gyulladás

ezekben a napokban könnyen terjed fel a petevezetőkre, petefészkekre.

Az izomzat súlyosabb lobos folyamata kötőszövet-képződéssel jár, a méh

nagyobb marad, összehúzódó képessége romlik, rendetlen, hosszan

tartó vérzésekre hajlamos lesz. (metritis chronica). Ha a szülés vagy

vetélés után a visszafejlődés nem volt teljes placenta-szövet  maradt

vissza, ezek erős vérbőséget tartanak fenn. A vérzés csak akkor szűnik

meg ha a placentaris polipus kilökődik vagy eltávolítják azt.


XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó

Budapest 1967.

XLV./72old/
Általában a lobos folyamatnak megbízható jele a láz. Ez kezdődhet

subfebrilitással s később emelkedik 38-39 celsius fok fölé.

Máskor a magas

láz az első tünet. /73old/A gyulladást kísérő jelek közül nagy

jelentősége

van a fehérvérsejtek gyarapodásának.


XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5.

átdolgozott

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVII./7old/
A kórisme felállításának egyik legfontosabb segédeszköze az előzmény

(anamnesis) helyes felvétele. Kiegészíti az anamnesist a

későbbi lefolyás

pontos és részletes leírása a dokumentáció. Szükséges, hogy

az adatokat

azonnal feljegyezzük-az időpont pontos megjelölésével.

A nőgyógyászati

megbetegedések általános tünetei: fájdalom, a vérzés, a láz. 

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre

Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLVIII./84old/
A méhbelhártya gyulladása (endrometritis) lehet bakteriális eredetű,

amikor is a fertőzés legtöbbször ascendáló

módon terjed fel.

Elősegíti

szülés vagy gyermekágy a

nyakcsatorna védelmi berendezésének

csökkenése. /85old/Tünetek fájdalom láz

és folyás. Meg kell itt

emlékeznünk azokról a kórformákról amelyek

vetélés szülés után

gyakran

észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés

zavara okoz. Ilyenkor

placenta

szövet vagy bolyhok maradnak vissza a

méh űrében. 


------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített

és átdolgozott

kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

/88.old/
Sebfertőzés helye és időpontja
Azt tudni illik, hogy a seb-infectiók nagy többségükben a műtőből

erednek. Viszonylagos biztonsággal meghatározhatjuk a fertőzés

helyét, amikor a sebfertőzések sora egyértelmű technikai hiba

eredménye. A műtét utáni harmadik napon belül jelentkező szokatlanul

nagy láz a sebgennyedés rendszerint műtői fertőzésre utal: Ha később,

ez az osztályon szerzett fertőzés bizonyítékának tekinthető, ami sokszor

igaz lehet.



------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó

Budapest 1975./259old/

Szövődményes gyermekágy
A gyermekágyat akkor tekintjük rendes lefolyásúnak, ha a

hőmérséklet a 37.2celsius fokot nem haladja meg az érlökés

percenként 70-80 . Ha a gyermekágy folyamán ettől eltérő jelenségek

figyelhetők meg, akkor a szervek és szervrendszerek működése

kóros, a gyermekágyas beteg lesz. A gyermekágyi megbetegedések

legtöbbször a terhesség, ill. a szülés következményeinek tekinthetők.

Ha azonban kórossá válik a gyermekágy, vagyis szövődmények

támadnak, akkor már az orvos feladata, hogy a beteg egészségét

helyreállítsa.




------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó

Budapest 1975.

/260old/
A bűzös gyermekágyi folyás mindig fertőzés következménye. A méh

üregébe bejutott bactériumok hatására válik bűzössé a folyás. Az

állapotot rendszerint lázas hőmérséklet kíséri. Bűzös folyás esetén

méhösszehúzószerek nyújtásán kívül antibiotikus kezelést végzünk.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/260old/

Vérzések a gyermekágyban
A gyermekágy alatt vérzéseket a méh hiányos visszafejődése,

lepény-, valamint burokrész visszamaradása okozhatja. Az erős

gyermekágyi vérzések leggyakoribb oka a lepény visszamaradása. A méh

igyekszik a szervült véralvadékokkal borított lepénydarabot magából

kilökni. Ez néha erős vérzés kíséretében sikerül is, máskor ez nem

következik be, és a vérzéssel egy időben hőemelkedés, hidegrázás,

magas láz támad. Visszamaradt lepényrész miatt már közvetlen a szülés

után is rendszerint sok vért veszít az asszony, és ehhez most a

gyermekágy alatt újabb, esetleg nagy mennyiségű vérveszteség

társul. Íly módon a gyermekágyas vérszegény lesz. Másik veszedelme

a lepényrész visszamaradásának a fertőzés, minthogy a visszamaradt

lepényrészben a kórokozó csírok megtelepedésük és szaporodásuk

szempontjából kitűnő talajra találnak.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/263old/                Gyermekágyi láz
A gyermekágyi lázon azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek a

szülés vagy a vetélés után a gyermekágyban a nem szervek fertőződése

révén keletkeztek. A bactériumok a rothadó anyagokban, a bűzös

magzatvízben, visszamaradt lepényrészben, gennyes gátsebekben

nagy tömegben mutathatók ki. A közvetlen érintkezés útján kerülnek

a bacteriumok a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző

kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz

kórokozói leggyakrabban a streptococcus és a staphylococcus. 


------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

/265old/
Tovaterjedő megbetegedések
A gyermekágyi láz legsúlyosabb formája, ha a bacteriumok nem

csak időnként jutnak a vérkeringésbe, hanem folyamatosan árasztják

el a szervezetet. Ekkor általános vérmérgezésről (sepsis) szólunk.

Állandó igen magas láz jellemzi. A gyermekágyi lázban szenvedő beteg

életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik. Hidegrázás

után a hőmérséklet a 40 celsius fokot is elérheti, sőt efölé is emelkedhet.

A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicillinnel, streptomycinnel,

illetve széles skálájú antibioticumokkal kezeljük. Ma már a gyermekágyi

lázat legtöbbször antibioticumokkal eredményesen gyógyíthatjuk. A

legfontosabb feladatunk azonban ma is a semmelweis-i tanok

maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének

előtérbe helyezése.
/266old/
Mindezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Semmelweis-féle aseptikus

megelőzés ( prophylaxis) jelentősége a mai modern orvostudomány

szemléletében is éppen olyan jelentőségű, mint 100 esztendővel ezelőtt

volt.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák

tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/165old/
A gyermekágy 
A szülés után előfordulhat 38celsius fok körüli hőemelkedés. A felszívódási

folyamatok miatt a gyermekágyban is jelentkezhetnek kisebb

hőemelkedések, de ezeket mindig nagy figyelemmel kell kísérni,

mert fertőzés tünete is lehet. /166old/A gyermekágyi ápolás egyik

legfontosabb teendője, hogy az érverést és a hőmérsékletet naponta

kétszer, esetleg 3x mérjük, és pontos láz-pulsus-görbét vezessünk a

lázlapon. 


------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák

tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971./169old/

A gyermekágy szövődményei
A gyermekágyi láz gyűjtőnéven a nemi szervek szülés közbeni

fertőződéséből kialakult összes lázas megbetegedést értjük. A

megbetegedés létrejöhet közvetlen érintéses fertőzés vagy csepp-infectió

útján, vagy a szülőnő szervezetében rejtett gócból szóródik szét.

Tovaterjedhet a felületen (nyálkahártyákon), vagy a vérpáyán és

nyirokereken keresztül. A legsúlyosabb szövődményei általános

vérmérgezés (sepsis). A hüvely és a méhnyálkahártya gyulladása

enyhébb tünetekkel jár: hőemelkedés, levertség. A függelék és a

méh körüli kötőszövet gyulladása nagy fájdalommal, magas lázzal

jár. A fehérvérsejt szám magas és a vérsejt süllyedés fokozott. Ha a

fertőzött vérrögből állandóan vagy rohamokban kórokozók árasztják el a

vér pályán keresztül a szervezetet, akkor általános vérmérgezés alakul ki.

Erre a folyamatra jellemző magas lázrohamok ismétlődése

(intermittáló láz). A gyermekágyi láz kezelése megjelenési formája

szerint módosulhat, de a legfontosabb az időben bevezetett eréjes

antibioticum-és sulfonamid-kúra.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi

szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

/210old/
A női nem szervek gyulladásai
Általános tünetei a kórokozók mérgeinek vagy az elpusztult

szövetfehérjék felszívódásának köveztében kialakult láz és az

általános gyengeség. /211old/Legtöbbször alulról felszálló fertőzés

okozza a kürtök gyulladását, amely azután magába foglalja a

petefészkeket és a kis medencében körülöttük lévő hashártya

területét is. Kórokozója leggyakrabban gennykeltő baktérium

(staphylo-streptococcus).

FELKÉSZÜLTEM EGY PÁR TANKÖNYVBŐL!!

0

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981.

II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976

IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960

V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987

VI. Zoltán Imre  Szülészet   Medicina kiadó 1978

VII. Dr Kovács Ferenc  gyakorlati és Műtétes Szülészet  Magyar orvosi Könyvkiadó társulat

1936

VIII. Horn –Zoltán    A Szülészet tankönyve   Egyetemi tankönyv Medicina kiadó  2.

átdolgozott kiadás 1958

IX. Dr Székely József  Klinikai alapismeretek  Szülészet- Nőgyógyászat köréből  ápolók

Részére   5.kiadás  Medicina kiadó 2014

X. Dr Tallián Ferenc  Gyakorlati szülészet nőgyógyászat  Medicina kiadó 1986

XI. Sherwin B. Nuland  Fertőző gyógyítók   A gyermekágyi láz és Semmelweis különös

története

XII. Kovácsy Zsombor  Egészségügyi jog  Semmelweis kiadó 2008.

XIII. Lampé László  Papp Zoltán Szülészet Nőgyógyászat  Részletes Szülészet 2.  Egyetemi

tankönyv  Semmelweis kiadó  1992.

XIV  Papp Zoltán  Sürgősségi ellátás a szülészet nőgyógyászatban  Medicina kiadó 2001

XV. prof Dr. Stoeckel. W  A szülészet tankönyve CXXVI.kötet Magyar orvosi könyvkiadó.

társulat könyvtára 1930

XVI. Bumm Ernő  A szülészet alapvonalai  Budapest Franklin –társulat 1910

XVII. Papp Zoltán A szülészet Nőgyógyászat Tankönyve  2. átdolgozott kiadás  Semmelweis

XVIII. Dr Báder Andor Szülészet nőgyógyászat Medicina kiadó 1959 Egészségügyi szakiskolák jegyzete

IXX.  Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 4. változatlan kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1966

XX. Dr Schwarczmann Pál Ápolástan 1.kötet negyedik átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1972

XXI. Dr. Silhavy Tibor 10. Kórtörténet

XXII. Lintner Ferenc-Pajor Attila Szülészet Nőgyógyászat 1994.

XXIII. Schneider-Schlunck-Sieber Gyakorlati szülészeti ismeretek Springer hungarica kiadó KFT 1992.

XXIV.  Dr. Sándor Tibor A szülészeti és nőgyógyászati abc-je Medicina 1976.

XXV. Gáti István-László János A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései Medicina könyvkiadó Budapest 1987.

XXVI. Dr. Fekete Sándor Az orvostudományok doktora A szülészet és nőgyógyászat haladása Medicina könyvkiadó Budapest 1962.

XXVII. Dr. Sas Mihály és Dr. Farkas Márton Szülészeti és nőgyógyászati sürgős esetek Fővárosi nyomdaipari vállalat 7.üzemegysége felelős kiadó a szote általános orvostudományi karának DK-nja Igazgató: Dr. Sas Mihály egyetemi tanár

XXVIII. Papp Zoltán Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 2001.

IXXX. Dr Graber Hedvig Az antibiotikum kezelés gyakorlata Második javított kiadás Medicina könyvkiadó Rt. Budapest 1993.

XXX. Prof. Dr. Szabó István Diagnosztikus és terápiás ajánlások szülészeti és nőgyógyászati kórképekben.

XXXI. Dr. Ruzicska Gyula Antibiotikumok nőgyógyászati és szülészeti alkalmazása Gyakorló orvos könyvtára Medicina kiadó Budapest 1959.

XXXII. Dr. Kubányi Endre Szülészeti és Szülészeti műtéttani jegyzetek Budapest A Szent –István- Társulat Kiadása 1920.

XXXIII. Scipiades Elemér Dr. Szülészeti előadásai II. Gyakorlati rész Budapest 1922. Franklin társulat Magyar Irod. Intézet és Könynyomda kiadása

XXXIV. Kovács Ferenc Dr. Gyakorlati és műtétes szülészet Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1936.

XXXV. Dr, Frigyesi József Nőgyógyászat Orvosok és Orvostan Hallgatók részére Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest 1938.

XXXVI. Horn Béla-Zoltán Imre A szülészet tankönyve 5.változatlan kiadás az 1966 évi kiadás utánnyomása Medicina könyvkiadó Budapest 1971

XXXVII. Dr. Papp Zoltán Szülészet-Nőgyógyászati protokoll 2.Átdolgozott és bővített kiadás Golden Book Kiadó Budapest

XXXVIII. Graber Hedvig-Magyar Tamás Lázas állapotok Springer Hungarica kiadó KFT. 1998.

XXXIX. Lampé László-Papp Zoltán Szülészet-nőgyógyászat

Általános rész 1. Egyetemi tankönyv Semmelweis kiadó

XL. Dr. Báder Andor Szülészet nőgyógyászat

Egészségügyi szakiskolák jegyzete   Medicina könyvkiadó Budapest 1958.

XLI. Dr. Zoltán Imre Nőgyógyászat Medicina könyvkiadó Budapest, 1967.

XLII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

XLIII. Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv az általános orvostudományi karok hallgatói számára 2. kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1978.

XLIV. Steven A. Schroeder, MD. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia 1990. Officina nova kiadó, Budapest

XLV. Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. Átdolgozott kiadás Medicina kiadó Budapest 1967.

XLVI. Dr. Zoltán Imre és Dr. Frankl Sándor Nőgyógyászati műtéttan Magyar orvosi könyvkiadó társulat Budapest 1949.

XLVII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre 5. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1970.

XLVIII. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 4. átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1960.

XLIX. Dr. Lajos László Szülészeti műtéttan szegedi orvostudományi egyetem Kézirat Budapest 1960.

-----Dr. Batizfalvy János Egyetemi tanár Medikus jegyzet kézirat Szeged 1958.

L. Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat Egyetemi tankönyv Egészségügyi kiadó Budapest 1953.

LI. . Árvay Sándor Fekete Sándor Lajos László Zoltán Imre Nőgyógyászat 3 javított kiadás Medicina Budapest 1957.

-----Dr. Vitéz István – Dr. Hűttl Tivadar Sebészeti hygiene Medicina könykiadó Budapest 1964.

------Dr. Jakab Ferenc A sebészeti szakmai kollégium irányelvei

------Dr. Ludwig Endre Diagnosztikus és terápiás ajánlások az infectológia területéről 2006 november

------Dr. Losonczy György Iatrogen infectiók 3. bővített és átdolgozott kiadás Medicina könyvkiadó Budapest 1974.

------Dr. Zoltán Imre Szülészet Medicina könyvkiadó Budapest 1975.

------Dr. Takátsy Tibor Szülészet Nőgyógyászat Egészségügyi szakiskolák tankönyve Medicina kiadó Budapest 1971.

 

A poént még nem lövöm le a beadványhoz, de ezekből a tankönyvekből jól készüljenek az érintettek, mert kicsontozom őket.

Egy pár kérdésben összefoglaltam a lényeget, melyek egyben a vádakat is jelentik!!

1. Nem kell méhűri öblítés, méhűri betapintás után?
2. A nyert kaparékot nem kell szövettani vizsgálatra vinni.?
3. Minden indikáció nélkül méhűri betapintást
kell végezni. ?
4. A legkisebb műtéti beavatkozás után a gyermekágyast nem kell 4 órán keresztül fokozott orvosi figyelemmel kísérni.?
5. 39,9fokos láznál algopyrint ,és demalgonilt kell adni a gyermekágyasnak?. ?
6. Utólagos bejegyzés a dekurzus lapon!
7. gyermekágyas láza esetén, (39,9celsius fok) 11,5 órán keresztül nem kell foglalkozni a beteggel?
8. A gyermekágyast láz (39,9fok) esetén, nem kell antibiutikumos kezelésben részesíteni?
9. Ha a gyermekágyas belázasodik, elsősorban nem a fertőzésre kell gondolni?
10. A dokumentációba utólagosan kell belejavítani, mert az úgy életszerű?
11. Lázas betegnél méhűri kaparást kell csinálni. (kurettage)?
12. A kivett szöveteket 3 napon keresztül tartósítás nélkül kell tárolni, és csak utána kell szövettani vizsgálatra átadni?
13. Az eltűntetett terhes gondozási könyv helyett, négy másik különbözőt kell kiadni, más más tartalommal?
14. Olyan szakértőket kell választani, akik képesek az összes tankönyvi anyaggal szembeszállni?

Greiner Tamás

JOGTALAN JOGOK, MAGYARÁZATRA SZORULÓ KÉRDÉSEK, TANKÖNYVI ANYAGOK!

0

 

Nos IVÁNYI NORMÁL SZÜLÉS UTÁN ÉP LEPÉNNYEL, ÉS HIÁNYTALAN BURKAIVAL VÉRZÉS NÉLKÜL, MÉHŰRI BETAPINTÁST VÉGZETT.   A BETAPINTÁS UTÁN A JÓDOS BETADINOS ŐBLÍTÉST ELFELEJTETTE. DÉLUTÁN 16 ÓRAKOR 39,9 FOKOS LÁZA LETT A NEJEMNEK, AMIRE ŐSSZE VISSZA EGY ALGOPYRIN ÉS DEMALGONIL INJEKCIÓT KAPOTT, MAJD JÓNÁS, AKI AZ ÜGYELETET VETTE ÁT, UGY GONDOLTA, HOGY A LÁZZAL SEMMIFÉLE DOLGA NINCS, EGÉSZEN 11,5 ÓRÁN KERSZTÜL, MERT ADDIG A NEJEM KÖRNYÉKÉRE SEM NÉZETT. NÉHÁNY PROTOKOLLT, AZAZ SZABÁLYT TESZEK IDE FEL, HOGY AKI EDDIG NEM ÉRTETTE, MEG, HOGY MIÉRT SZARHÁZIAK A FENT NEVEZETTEK, AZ MOSTANRA MEGÉRTSE. UTOLSÓ GYILKOS SZAROK!!!    IVÁNYI TANÚVALLOMÁSA SZERINT VIZSGÁLTA A LEPÉNYT, SŐT BETAPINTÁST IS VÉGZETT HOGY MEGGYŐZŐDJÖN AZ ÉPSÉGÉRŐL.  ÉJJEL 3ÓRA35PERCKOR MÉGIS COTYLEDÓ (LEPÉNYVISSZAMARADÁS) TÁVOZOZZ A SZERVEZETBŐL. kÉRDEZEM ÉN?  MIT VIZSGÁLT KÉTSZER???  A KÖZÉPEN ALIG LÁTSZÓDÓ 38,5 FOKOS LÁZ ALIG LÁTSZIK, MERT VALAKI NAGYON IGYEKEZETT ELTÚNTETNI KAPARÁSSAL. EZ AZ OKIRAT AZ ELJÁRÁS FOLYAMÁN EL IS VESZETT, EGYSZERŰEN LÁBA KÉLT, ÉS ÉRDEKES MÓDON, EGY HIVATALOS SZERV SEM KERESI. ÚGY SEJTEM, AZ OKIRATI BIZONYÍTÉKOKAT LE SZOKTÁK FOGLALNI, AZ ELTŰNÉS KOCKÁZATA MIATT. A KÉRDÉS CSAK AZ, HOGY HOL VOLT NAGYOBB VESZÉLYBEN EZ AZ IRAT?????  A BŰNÖZŐKNÉL, VAGY A HATÓSÁGOKNÁL. JÓ VOLNA VÁLASZT KAPNI!!! HA AZ UTÓBBINÁL, AKKOR ESETLEG SZÓLÍTHATOM ŐKET IS BŰNÖZŐKNEK???  EZ EGY JÓ KÉRDÉS, ERRE SEM VOLNA ROSSZ VÁLASZT KAPNI!!

 

I. Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat 2. Medicina kiadó 1981I/515old.Therápia. (célzott)  antibiotikumos kezelés méhösszehúzók. Ha lepényrész- retentióra van gyanúnk és bő vérzés is van, a méhet kiürítjük vákuumaspirációval. A méhűri beavatkozást azonban igyekszünk kerülni, mert endotoxinsokkot, endometrium károsodást okozhatunk, és a fertőzés robbánásszerű tovaterjedését válthatjuk ki.Fontosabb tünetek: Magas lázTherápia: Antibiotikumok, transzfúziók.   Laparotomia
II. Pál Attila  Szülészet Nőgyógyászat  Egyetemi tankönyve   Medicina kiadó  2012
II/141old.A gyermekágyban fertőzésre hajlamosítanak a következők: manuális, vagy műszeres revízió!!12óránál hosszabb ideig lepény vagy magzatburok visszamaradása a méhűrben.Laboratoriumi vizsgálatnál mindig gondolni kell a disseminált intravasalis coagulatióra.(DIC).Antibiotikumkezelésnél a széles spektrumú antibiotikumkombinációk részesítendők előnyben, a fertőzés nagyon gyorsan tovaterjedhet, hiszen a nagy sebfelszín, a véralvadék, igen jó táptalaj a baktériumok számára.  Septicus shock is kialakulhat, melynek jellemzője a septikus lázmenet. 
III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/135oldKözvetlen szülés után a hőmérséklet valamelyest emelkedni szokott, de nem haladja meg a 38celsius fokot.Az egészséges gyermekágyas a továbbiakban láztalan marad, hőmérséklete: 36,5és 37,2 celsius fok között ingadozik. 

III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/263old.Közvetlen érintkezés útján  kerülnek a bactériumok  a nemi szervekbe, amikor a belső vizsgálatot végző kézzel vagy műszerrel fertőzik az asszonyt. A gyermekágyi láz kórokozói leggyakrabban streptococcusok, és staphylococcusok.Súlyos esetben a gyorsan szaporodó bactériumok bejuthatnak a vérkeringésbe, amit a hőmérséklet emelkedése hidegrázás jelez. Gyorsan szaporodva elpusztítják a szervezet életfontos szöveteit, és szerveit, s ennek sújyos működési zavar a következménye.
III.  Zoltán Imre  Szülészet    5. kiadás  Medicina kiadó 1976
III/265old.A gyermekágyi lázban szenvedő beteg életét mentheti meg, ha az orvosi segítség idejében érkezik.A beteg nyugtalan, fejfájásról, rossz közérzetről, szomjúságról panaszkodik. Hidegrázás után, a  hőmérséklet a 40celsius fokot is elérheti, sőt e fölé is emelkedhet.A gyermekágyi lázban szenvedő beteget penicilinnel, streptomycinnel, illetve széles skálájú antibiotikumokkal kezeljük.Ma már a gyermekágyi lázat a legtöbbször antibioticumokkal eredményesen  gyógyíthatjuk. A legfontosabb feladatunk azonban ma is  a Semmelweis-i tanok maradéktalan és feltétlen betartása, azaz a megelőzés szemléletének előtérbe helyezése.
IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/85old.Tünetek a fájdalom és a láz. Meg kell itt emlékeznünk azokról a kórformákról, amelyek vetélés, szülés után gyakran észlelhetők és amelyeket a visszafejlődés zavara okoz. Ilyenkor placenta szövet vagy bolyhok maradnak vissza.A vérzés csak akkor szűnik meg, ha a placentáris polypus kiürül.
IV. Zoltán Imre  Nőgyógyászat 4. kiadás  Medicina kiadó  1960
IV/94old.A láz a hőszabályzó központ működészavara következtében jön létre, amelyet a lobtermékből felszívódó anyagok okoznakA hőemelkedés elérheti a 39-40celsius fokot, rendesen continua típusú, a nagy ingadozások vagy hidegrázás RITKÁN jelentkezik, ez rosszabbodás jele. A gyulladás enyhülésekor a láz még jó ideig megmaradhat, de alacsonyabb 38celsisus fok körül mozog és csak  lassan megy át subferbrilitásba. A folyamatot akkor tartjuk megnyugodottnak, ha a hőmérséklet több napon át 37celsius fok alatt marad. De gyógyulásról csak akkor beszélhetünk, ha vizsgálat, megmozgatás, havi vérzés ellenére sem emelkedik a hőmérséklet 37celsius fok fölé. A hőmérséklet általában megbízható jele a folyamat intenzításának, és emiatt pontosan kell azt megfigyelni. Gennyképződést áttörést rendesen erősebb hőemelkedés előz meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/54old.Makacs lázas folyamatok hátterében rendszerint zárt fertőzések húzódnak meg.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/197oldA lepényrész visszamaradásnak jellemző tünete az uterinális vérzés, amely kisebb-nagyobb szünetekkel mindaddig tart, amíg a placenta rész a tapadási helyén marad.A cotyledo visszamaradás másik szinte elkerülhetetlen következménye a Méhűri fertőzés , amely egy ideig csak a méhre lokalizálódik, de a kórokozók vorulenciájától függően  a fertőzés  a méh környezetére is ráterjed, sőt halálos kimenetelű sepsist is okozhat.A felsorolt következményeket súlyosbítja az a tény, hogy a gyermekágy idején  végzett lepényrész eltávolítás legtöbbször nem oldja meg a problémát, az eltávolításnak ugyanis veszélyes közvetlen, és késői következményei vannak. A lokalizált fertőzés azonnal általánossá válhat, amint a lepényrész vagy  a polypus placentáris eltávolításakor a lobgátat felszakítjuk, és a kórokozók akadály nélkül a keringésbe juthatnak. A lepényrész- visszamaradás  a placenta gondos vizsgálatával felismerhető , de ha csak gyanú van rá, akkor is haladéktalanul be kell tapintanunk, hogy az életet veszélyeztető szövődményeket megelőzzük. A visszamaradt lepényrész eltávolítását kézzel, vákuum aspirációval, esetleg nagy tompa küretkanállal végezzük. A manuális betapintásnak ugyanazok a szabályai, mint a lepényleválasztásnak.  Amennyiben a lepényrész visszamaradását a szüléskor nem vesszük észre, és a gyermekágyban vérezgetés, lázas állapot és/vagy polypus placentáris miatt műszeres betapintást végeznünk, néhány szabály betartása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a szeptikus szövődményt és az endometrium károsodását: Legalább 24-48 órával betapintás előtt széles spektrumú antibiotikumot adunk, de ezt megelőzően a nyakcsatornából váladékot veszünk, mikrobiológiai tenyésztésre , antibiotikum érzékenység – vizsgálatra.
V.Lampé László   Szülészet Nőgyógyászat  Mútéttan 1.  Medicina kiadó 1987
V/198oldIgen fontos a kíméletes beavatkozás, hogy az endometrium bazális rétegét lehetőleg minél kisebb mértékben károsítsuk.Jódos-vizes méhűri mosás és a nyakcsatorna kijódozása a betapintás végeztével ajánlatos.Ha betapintás után láz jelentkezik vagy az addigi lázas állapot 24órán belül nem szűnik meg, antibiotikumot váltunk!!Mérlegelj